Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Voyeur in peep-show (Nyálcsorgató kukkoló)

Posted by jhnnsclvn - december 17, 2009

„Éhes disznó makkal álmodik” – tartja a magyar közmondás, és ez a közös konzekvenciája annak a három elemzésnek, amely az utóbbi napokban a Senkiföldje pályázatára érkezett (új olvasóinknak ajánljuk figyelmébe: http://senkikasenkifoldjen.blog.hu), s melyek tárgya – mintha csak a pályázók összebeszéltek volna – a híres mesemondó és az ellenállhatatlan Don Juan filológiai munkássága.

 Bonaventura jr. a retorika felől közelíti meg HZ (azaz HormonZavar vagy másképp HermannZoltán, ahogy tetszik) írásait, és ebből a szempontból semmi dicsérni valót nem talál rajtuk. Ezután áttér az informatív tartalomra, és megállapítja, hogy HZ tanulmányai ugyanolyan dezinformatívak és semmitmondók, mint egyéb tárgyú írásai, elsősorban Kovács Árpád álnéven írt körlevelei és internetes tacepaói. Előbbire példa, hogy a népmesét és műmesét összetéveszti (a gyűjtő Grimmék saját meséiről beszél), majd értékeli a publikációs fórum (Iskolakultúra) impaktfaktorát. Ez ugyanolyan alacsony, mint az információs hozadék (vö.: a szövegelemzésnek „magában a szövegben kell megkapaszkodnia”). Végül megtalálja a tanulmányokban HZ életproblémáját, a kasztrációs félelmet:

Úgy látom, nagyon elhanyagoltuk HZ munkásságát. Én belenéztem néhány írásába: csillogó retorikai tehetség ez az ember! Olyanokat ír: “A kellőképpen körül nem tekintő interpretátor” : ezen természetesen azt a hülyét érti, aki nem ő. Ő viszont mint kellőképpen körültekintő interpretátor nyakon csípi a kis huncut szöveget legrejtettebb titkait is! Pertuban van a legnagyobbakkal is: pl. “Grimmék meséjéről” ír, bár mi szerényen úgy gondoljuk, hogy a Grimm testvérek csak összegyűjtői voltak a német mondáknak és meséknek, s nem írói, mint Andersen a magáénak. N. B. Ha lesz egy kis időm, külön tanulmányt szentelek annak a kérdésnek, hogyan elemzi HZ a kasztrációs komplexust ennek a szegény embernek az írásaiban. S méghozzá a világhírű, patinás Iskolakultúra oldalain: Na, ha ez nem ér 10 impakt-faktort, Ivanuska Duracsok legyen a nevem! HZ belepancsolt Propp úr művébe is, de nekem a legjobban a következő megfogalmazása tetszik: “a regényszöveg nárcisztikus jellege miatt a szöveg értelmezésének magában az olvasott szövegben kell megkapaszkodnia, mivel másra nem támaszkodhat.”
Hát igen: a szöveg értelmezésének a szövegből kell kiindulnia – micsoda új perspektívák a kanonizációs-miskárolós kiindulásokhoz képest. Mi barátainkkal, Vaszilissza Prekrasznajával és Ivanuska Duracsokkal együtt gratulálunk Professzor Úrnak és csak abban reménykedünk, hogy egyszer bennünket is méltónak talál arra, hogy megemlékezzen rólunk életművében, s így egy doktori iskolában is szóba kerüljünk. Barátunk, Szolovej Razbojnyik más véleményen van, élesíti is a miskároló kését a kasztrációs komplexus perfektuálása végett, de (egyelőre még) lefogjuk.

Dear Sister a hermeneutika felől közelítve szintén HZ szexuális frusztrációjába és kasztrációs félelmébe botlik, bár a szerző ezeket – szemérmesen – hol Kármán „Fanni”-jára, hol Lutherre vetíti ki:

Én is olvastam a hermeneutika tudományába belekontárkodó professzor úr írásait (Dear Sister megelőlegezi HZ-nak a professzori címet – mi csak reméljük, hogy azt ilyen teljesítményre nem kapja meg – a szerk.). Nekem az a tanulság belőlük, hogy ő a hermeneutikát úgy érti, hogy ami eszébe jut erről a szövegről, azt mind le is írja. Ilyen módon egy “szabad ötletek jegyzéke” lesz az írása. Nincs kiinduló és végpontja, tetszés szerint abbahagyható és folytatható. Tudom, hogy érveket, szerkezetet stb. számon kérni egy posztsturkturalistától illetlenségnek számít, de azért az ötletek kiválogatásában lehetne egy kicsit óvatosabb is. Nálam ott telt be a pohár, mikor Kármán Fannijáról szólva nemcsak Hamupipőke jutott eszébe, hanem arról Luther maga. (Elképzelem a szitut: ül és gondolkodik, hogy honnan is kapom én a fizetésemet, megvan, valami protestáns izé, Zwingli, Melenchton, nem..megvan: Luther!) Szóval Luthert idézi, aki egyik prédikációjában idézi Hamupipőkét, azaz Aschenbrödlit. Így készül a posztstrukturalista BLŐDLI a hermeneutika professzorának keze alatt montázs-kollázs módszerével egymás mellé illesztve azt, aminek semmi köze nincsen egymáshoz.
Az egész PATCH-WORK szövegből (elemzésnek nem nevezném) egy-két motívum rajzolódik ki tisztán: a szexualitástól való megfosztottság, ill. lemondás (ezt vetíti ki szegény Fannira) és a kasztrációtól való félelem.
De miért kellett ehhez LUTHERT IS BELEKEVERNI?

A két vázlatból kirajzolódó patologikus diagnózist végül Hamupipőke állította fel:

Olvastam Bonaventura jr. és Dear Sister megállapításait és egyet is értek velük. Ez az ember egy tudatlan senki, aki úgynevezett tudományos szövegeiben éli ki nemi frusztráltságát. Ez addig még rendben is volna, aki nem kíváncsi rá, nem olvassa. Amit én igazi problémának látok, az az, hogy ezt az embert egy felekezeti fenntartású egyetem foglalkoztatja, doktori iskolájában alkalmazza, tehát legjobb oktatói egyikének tartja.

Vettem a fáradságot és elolvastam HZ 2002-ben Veszprémben megjelent könyvét (?), mely jól jellemzi egész habitusát. Egyszerűen szólva: mindenről AZ JUT ESZÉBE, mint a viccbeli Mórickának. Mocskos fantáziája nem kíméli a legnagyobbakat sem: benyálazza Puskint, Lermontovot, az orosz bilinahősöket is.

Amikor magyar kálvinista szerzőkről ír, a szennyes szexuális asszociációk valóságos vulkánként törnek ki belőle. Csak néhány momentumot idézek tőle. Arany Tengerihántásáról így ír könyvének 112-3. oldalán: „a ruhadarabok és a kopogó tánc kétértelmű” szimbolikája a nemi aktusra utal: a tuba jelentése ez esetben ’férfi nemiszerv’ volna. Tuba Ferkó furulyájáról sem feledkezhetünk meg: „mindig sí-rí” (5. Versszak), de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hangszer szexuális szimbolikáját sem: az obszcenitástól sincs messze az a kijelentés, hogy Eszti halálát végső soron a furulya sírása okozza….A harang – palástja és a benne kocogó nyelv képe okán – megintcsak erotikus szimbólum…A rézfaszú bagoly az ebanyja párja ebben az esetben az ebanyja maga Dalos Eszti. Az eb szavunk egyébként a szláv jebaty, jebati (’közösül’) szóból származik…”

Tehát Arany Jánosnak, aki közismerten szemérmes ember volt, HZ szerint még az ebről is AZ JUTOTT ESZÉBE. Nem igaz!!! Ez csak HZ inszinuációja. Nyálcsorgató peep-show látogató vénembereknek akarja láttatni a kálvinista kultúra nagyjait. Mocskos kezével összetapogatja, benyálazza hótiszta életművüket, nevetség tárgyává teszi a kálvinista morált, melynek alapeleme a SZEMÉRMESSÉG, ezt a szót HZ, gondolom, legfeljebb a szótárból ismeri.

Érdekes kérdés az, hogy ennek a könyvnek az ismeretében alkalmazták HZ-t az említett felekezeti egyetemen. Vajon miért? Van egy tippem: éppen ezért! Hogy dekonstruálja, tönkretegye, szétzúzza a nemzeti kultúra azon értékeit, melynek ápolására állítólag az említett egyetem alapult. A tönkretétel legjobb eszköze pedig ez az agyatlan GÓLEM, aki annyira képtelen szépet, jót, nemeset létrehozni, hogy FENEKETLEN GYŰLÖLETÉBEN ízzé-porrá zúzza azt, amit mások a nemzeti kultúra legfényesebb értékeiként tisztelnek

7 hozzászólás to “Voyeur in peep-show (Nyálcsorgató kukkoló)”

  1. Egyetemi oktató said

    Remélem, a DI jelenlegi doktoranduszai tisztában vannak azzal, hogy ennek az embernek az írásai szakmai körökben köznevetség tárgyát képezik, csakúgy, mint Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes elmeszüleményei. Aki pedig arra gondol, hogy abből, amit tőlük tanult, más doktori iskolán disszertációt készíthet és védhet, az SÚLYOSAN TÉVED. Ezen én elgondolkoznék, kedves fizető és (ösztöndíjjal) fizetett doktoranduszok!

  2. Kutató said

    Egyetértek a szöveg gondolatmenetével: logikus. Ezek az emberek : Hermann Z., Hansági-Kulcsár Szabó Ágnes komolyan gondolják a DEKONSTRUKCIÓT. De nem csak afféle Derrida-allúzióként, hanem véresen komolyan, a szó eredeti jelentésében. Le akarják rombolni a PROTESTÁNS MŰVELŐDÉSI ESZMÉNYEKET, nevetség tárgyává akarják tenni a hívő reformátusokat. És ez nem elég: megtölteni a zsebüket a mi adóforintjainkból és kegyes hívek adakozásából az egyetem számára befolyt összegeket.
    De a legnagyobb romboló az természetesen SZABÓ ANDRÁS dékán, aki ezeket a sötétben áskálódó vakondokat odahívta az egyetemre. Meg persze KUN BÉLA UNOKÁJÁT, mert jól tudjuk, hogy az áskálódást, rombolást a legjobban a kommunisták csinálták. Meg is kapta SZABÓ a jutalmát azért, hogy ezeket a szégyentelenül tehetségtelen rokonait KULCSÁR-SZABÓ AKADÉMIKUS-nak befogadta, többszörös fizetést, rangot és hatalmat adva nekik. Most pedig, akár egy vakondhadsereg, dekonstruálják, rombolják, pusztítják a magyar reformáció szellemi örökségét!

  3. Terapeuta said

    Gratulálok a szerzőknek, azt hiszem, sikerült megragadni HZ lényegét: ő a “rézfaszú bagoly”, aki arról álmodik, hogy minden szerve működik: az agya is, meg a micsodája is. Don Juannak és Casanovának képzeli magát a két és fél mázsájával, de csak neki kiszolgáltatott tiikárnők, tanítványok, doktoranduszok taperolásáig jut. De már ez is eredmény, ahhoz képest, ahova a szövegelemzéseivel jut: egyhelyben forog, mint a kergemarha.

  4. Cserepes Tamás said

    Nem ismerem konkrétan a munkásságát az említett HZ embernek (az olvasottak alapján szerencsére), de kissé bigott nézőpont Arany Jánosra úgy tekinteni, mint aki sose gondolt az élet testiségben megnyilatkozó aspektusára. Persze a pszichoanalitikus megközelítéssel sem szükséges minden esetben egyetérteni, pláne a freudi alapú ami szexuális motiváltságú, a lacani már kicsit más tészta. A dekonstrukció (még ha szó szerint akarjuk is érteni) nem egyenlő a destrukcióval.
    Ha az egész írás csak ironikus akart lenni, elnézést, nem vettem észre, hogy sikerült volna.

    • Andrew said

      Nagyjából egyetértek veled. Kivéve, hogy én azért érzem az iróniát. 🙂

    • Erato said

      Tamásnak igaza van, Arany Jánosnál éppúgy, mint sok más szemérmes költőnknél, megjelenik a testiség. A legkirívóbb példa a szemérmes Babits, aki kirukkolt az Eratóval. Arany János is gondol rá természetesen, de nagyon finoman, burkoltan fejezi ki. Szólni is így kellene róla, nem direktbe, mert már ez ellentétes Arany szellemével. Szerintem a poszt írója pontosan tudja, hogy mi a dekonstrukció. Ha ebből az olvasónak az irodalom HZ általi destrukciója jön le, akkor azért, mert a 3. írás szerzője az utolsó mondatban egy szójátékkal arra utal, hogy a dekonstrukciónak ez a fajta felfogása az irodalom destrukciójával egyenlő, mint ahogy az egész mögötte álló “iskoláé”, ha ezt az értelmetlenségig torzító, szinte vallási fanatizmust annak lehet nevezni. Én ebben a szójátékban is érzem az iróniát, mint ahogy a másik két írásban is végig. Vagyis csatlakozom Andrewhoz: a lényegben egyetértek veled, de az iróniára való fogékonyságunk különböző.

  5. ohranka said

    Az IMO-n képződött Hermann sok mindent hallott meg olvasott. Ő a legolvasottabb a Károlin. Ezzel persze nem mondtam sokat. Szabó András pld. annyira nem szetret olvasni, hogy szabadidejében, amikor éppen nem rabol semmit vagy nem gyilkol senkit, akkor fantasykkal szórakozik játékkonzulokon.

A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi, és előzetesen nem moderálja. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Mivel nem olvasunk el minden hozzászólást, kérjük az olvasókat, hogy jelezzék esetleges kifogásaikat. Ha azok megalapozottak, a kifogásolt tartalmat a hozzászólásokból eltávolítjuk.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: