Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Merry and blessed Christmas (Karácsonyi gondolatok)

Posted by jhnnsclvn - december 24, 2009

Karácsonyi posztunkat azokból a hozzászólásokból válogattuk, amelyek a Karácsony, a béke és a tolerancia szellemében keresik a megoldást a károlis válságra. Mindhárman új szerzőink, egyikük vadonatúj, ma Karácsonykor debütál. Az ő szavaikkal szeretnénk boldog, békés, áldott Karácsonyt kívánni olvasóinknak – a szerkesztőség.


Mary Potter (vadonatúj szerzőnk)

Tömegek várják, hogy a felső vezetés – egyetemi, egyházi – eltávolítsa a Károliról a dékánt és csapatát, s ennek mielőbb meg is kell történnie. Még egyszerűbb és tisztább megoldás lenne azonban az, ha az érintettek önként távoznának. Mindkét esetben nagy erőre lesz szükségük a résztvevőknek, s ehhez töltekezhetnek most, az újjászületés ünnepén.

Szenteste mindenki átgondolhatja a fény, a gyermek újjászületésének misztériumát, s saját helyét a világban. Hiszen mindenki valakinek a gyermeke (konkrétan és kozmikus értelemben is), és valaha tiszta lappal indult. Akinek volt már dolga kisgyerekkel, tudja, hogy nem szabad neki hazudni, becsapni, háta mögött kijátszani. Nem azért, mert rájöhet a csalásra – erre adott esetben tán nincs is esélye. Hanem azért, mert ez sokszorosan visszaüt, aki ilyet tesz, az a saját arcába tapos. Ugyanígy nem hazudhatunk Isten 20, 50 vagy 70 éves gyermekeinek, s így önmagunknak sem. Szükség van egészséges önbecsülésre, s ez valószínűleg úgy alakul ki, ha az ember – igyekezve megőrizni magában a kezdőlap tisztaságát – öntudatos felnőtté válik. Már nincs benne megfelelési kényszer, nem akar az apáknak, nagyapáknak, apósoknak stb. bizonyítani. Hanem igyekszik önmagát megismerni, meglévő tehetségét kiteljesíteni – legyen az az élet bármely területe. (Számos példa bizonyítja, hogy pl. Tesco-pénztárosként, analfabéta földművesként stb. is lehet emberhez méltó, teljes életet élni.) Ezeknek az összefüggéseknek a felismeréséhez egyetemi diploma sem kell.

Ha a fent említett csapat tagjai távoznak az egyetemről, az első látásra nagy veszteséget jelenthet a számukra (pénz, presztízs, pozíció stb.) Valójában azonban ennél sokkal nagyobbat nyerhetnek: valós önmagukat, s ezáltal az élet egészen más aspektusait ismerhetik meg. Minden tapasztalat hasznos tapasztalat, és lehetőség a fejlődésre. Ehhez ad most erőt az ünnep, hiszen a Fény az egyetlen, ami legyőzhetetlen: nincs más út.

Boldog karácsonyt Mindenkinek!

Dabledzson (új szerzőnk)

Az egyetemet valóban emberek képviselik, az egyház meg Isten népe volna.
A kérdés az : ilyen állapotában az egyháznak, mi a búbánatnak egyetem? Ha a küldetését nem tölti be, csak egy pénzmosoda, akkor minek? Persze-persze az egyház iskolarendszerére is ráférne,húsz év után a kérdés: be tölti e hivatását, szerepét és szolgálatát? Felteszek egy egyszerű kérdést: hány új egyháztagunk( választói névjegyzékben szereplő!) lett azok közül akik az elmúlt húsz évben érettségi bizonyítványt, vagy diplomát szereztek református oktatási intézményben? Ahol én mozgok a statisztika, kb ilyen: 100-ból egy!!!!
Szóval a kérdés nem álkérdés, hanem inkább néven nevezés. ha emberek csinálták az egészet akkor olyan is lesz. (Olyan is lett…) Ha meg másvalaki-akarja,akarta- Isten, akkor talán nem ártana őt is valamilyen módon megnyilatkoztatni. Én örülnék a legjobban ha a Károli kitakarítása, valami más következménnyel is járna!
Boldog Karácsonyt Neked is L.!

Lucianus (szintén új szerzőnk)

Isten munkája nem minden esetben – sőt a legtöbb esetben nem – könnyen értékelhető statisztikai adatként érik be. Nem dobnám ki az egyházi iskolákat csak azért, mert az ember nyomorúságából adódóan az intézményes életben naponta tetten érhető a hűtlenség, a hazugság stb. Ezen az alapon a gyülekezeteket is meg kellene szüntetni, mert azon a területen is találkozhatunk bűneink következményeivel. Az tény, hogy a Károli nem a Lélek egységében született, ezért még több nyomorúságot hordoz. Ennek a blognak a szerzőjét (szerzőit) mélyen megbánthatták egyesek ott az egyetemen. A megoldás minden bizonnyal azzal kezdődhetne el, ha tőle (tőlük) őszintén bocsánatot kérnének, és igaz szeretettel kiengesztelnék őt (őket). Ez a “karácsonyi megoldás”. Ezzel állna elő az a helyzet, amelyben a visszásságokat is helyesen lehetne kezelni.
Boldog Karácsonyt!

14 hozzászólás to “Merry and blessed Christmas (Karácsonyi gondolatok)”

  1. KunAN said

    Tragikus az a színvonaltalanság, amit az ember érez, amint gyanútlanul a kezébe veszi és lapozgatja a Reformátusok Lapjának karácsonyi számát (dec. 20-27.), mert a 18. oldalon ismét ennek a buta asszonynak az írásával találkozhatunk.

    – most egy másvalaki (nem saját) verse mögé bújik
    – a költemény ugyanolyan semmitmondó, mint amilyenek a sajátjai
    – ebből látszik, hogy Petrőczi Évának, egyetemi tanársága ellenére sem alakult ki színvonala (és értékfelismerő képessége sem), arról nem is beszélve, hogy költőnek mondja magát, mert egy csomó verseskötete jelent meg
    = egy amerikai mondás szerint attól még nem kurva a kurva, mert ba..ik, és attól még nem költő egy költő, mert verseket ír! – ha már egy amerikai (-orosz) költő versét idézi ez a “költőnő”…
    – az a hablatyolás (Gyed Maróz-ozás és Télapózás stb.) és handabandázás, amit Joszif Brodszkij igen gyönge verse után össze-vissza hadovál, szinte középiskolai színvonal, mint amikor egy kamasznak megtetszik egy vers
    – semmilyen értelmes mondanivalót nem sikerült kikerekítenie a leírt mondathalmazokból
    – annyit volt képes felfedezni e versből: Brodszkij versében a Kisded mellett a másik főszereplő maga a betlehemi csillag”
    – hát, köszönjük ezt a nagy gondolatot és felismerést, főleg a FŐSZEREPLŐ (ez vicc!) bemutatása tekintetében vagyunk hálásak, mert nagyon eredeti Petrőczi észrevétele és rettenetesen mélyen szántó
    – az utolsó mondatban még találhatunk egy egyetemi tanárhoz (pláne költőhöz) méltó mondatot. Figyeljük meg az állítmánynak kiválasztott ige stilisztikai helyét és helyességét: „A vers szépségét, értékét tovább erősíti…”
    – Szóval „erősíti”…. Testvéreim, mi se gyengüljünk el ennyi sületlenség és ostobaság után, maradjunk erősek és egy jól irányzott köpéssel tegyünk pontot a cikk végére, mert ennyit ér a Petrőczi Éva által kiválasztott silány vers és az is amit ő kotlott alá.
    – Hagyja már ezt a szemetelést abba ez az állítólagos tanárnő és költőnő. Ne írjon az ilyen soha, se egy ünnepi számba, se egy hétköznapiba, éppen elég, hogy a Ref. Lap szerkesztőségi tagja, ami nem indokolja azt, hogy írjon is e lapba.
    – Ha meg ír, akkor tanuljon meg szabatosan és helyes magyarsággal (nyelvtanilag és stilárisan!) írni ebbe az újságba, hogy ilyen ne fordulhasson elő többé.

  2. Kálvinista said

    Egyetértek, de hát az egész társaság olyan, mint egy Tarantino-filmben jelennének meg: az ostoba és aljas dékán, grafo- és nimfomán felesége, az erotomán ártány Hermann és az alkoholista ex-rendőr, valamint a bólogató kutya fejű (egyelőre még) menye a Nagyhírű akadémikusnak.
    Én csak azt kívánom mindnyájunknak – meg a református művelődés ügyének, hogy húzzanak már innen el a fenébe.

  3. Lucianus said

    A Károlinak, ha már szerencsétlenségünkre református egyetem, abban kellene különböznie minden más “világi” intézménytől, hogy ott az ügyek intézésében az evangéliumi szellem érvényesül. Amikor itt sokan kifogásokat emelnek mindazzal szemben, ami jelenleg az egyetemen történik, szintén ennek a szellemnek kellene megmutatkoznia. Ez a fentebbi hozzászólás számos hasonló hangnemű társával együtt – meg kell mondani – erősen gyengíti a hitelét az ebben a blogban közölt adatoknak, mert telve van alacsony színvonalú, személyeskedő megjegyzésekkel. Lehet minősíteni a RefLap hivatkozott írását, csak a minősítés legyen olyan színvonalas, amilyet a szerző (KunAN) maga is elvár(na) a megnevezett laptól. Ugyan így lehet kritika tárgyává tenni a dékán és mások vezetői vagy szakmai tevékenységét, de semmi esetre sem lehet durva kiszólásokkal azon csámcsogni, hogy az illető pikkelysömörös, dagadt, ilyen vagy olyan házaséletet él stb. stb. Pontosabban meg lehet ezt tenni, csak ezzel a hangnemmel pozitív eredményt nem lehet elérni “egyetem ügyben”. Vagy talán az is a cél?

  4. kálvinista said

    Kedves Barátaim,
    nagyon egyetértek Lucianusszal, amikor a hangnemet, stílust kritizálja. De ez most a legfontosabb szempont?
    Szabó András ártó szándékkal, tudatosan írt hazugságokat dékánhelyettesként 1998 őszén a kollégái munkaügyi perében: ez tény: olvasható a bírósági aktákban. HOGY ÍTÉLI MEG Lucianus testvérem ezt a tényt, talán bizony stiláris szempontból? Ha nem írunk csúnya szavakat, bármilyen ártó szándékú, tényellenes állítás megengedhető??? Egy református intézmény vezetőjétől?
    Én azon gondolkoznék el, hogy MENNYIT ÁRTOTT SZABÓ ANDRÁS, PETRŐCZI és Kulcsár-Szabó Ágnes a reformátusságnak azzal, hogy a több száz év fennállása után létrehozott egyetemet cinikus módon a csalás és az erkölcstelenség helyévé tették.
    Mary Potter testvéremmel egyetértek: nekik, a fent megnevezetteknek az lenne a legjobb, ha önként távoznának. De mutattak eddig jellemszilárdságot, erkölcsöt vagy egyáltalán: intelligenciát? Ugye, nem.
    Nem fogják megkönnyíteni a fenntartó Zsinat helyzetét azzal, hogy önként távoznak. Márpedig minden további perc a törvénytelenségeket hosszabbítja meg, és egyre mélyebbé teszi azerkölcsi válságot.
    EZ ITT A LÉNYEG.

  5. Jómagam már egy idős asszony vagyok, más világban nőhettem föl, mégsem a hangnem zavar, hanem az amik történnek. Nem a külcsíny számít, hanem a belbecs, ami fordítva is igaz! A tartalom a lényeg, a többi figyelemfelkeltés. Kendőzetlenül kell beszélnünk, csak erről leszoktatnak minket és a fogjuk be a szánkat, beszéljünk kulturáltan, fogalmazzunk finomabban stb. ráolvasásokkal lehet az őszintétlenséget előidézni és elkendőzni azt ami van. Igenis keményen kell az asztalra tenni a bírálatot, a kritikát és a tényekeket. Ráadásul azon vezetők-tanárok esetében, akik ezeket az égbekiáltó törvénytelenségeket (bűntetlenül!!!) elkövetik, nem létezhet olyan hangnem, amely erős, illetlen, ízléstelen vagy sok lenne. Mert ez az egész, ami történik sokk! Ha Luther asztali beszélgetéseit olvassuk, akkor találunk abban kemény hangot, sőt mást is. Egyéb protestáns reformáció kora utáni iratokban is megszokott a kemény, gúnyos és cinikus hangnem, mi erkölcsileg ráirányítja a figyelmet a tényekre. (Az uram lelkész volt, ő még prédikáció közben is élt ezzel a módszerrel.) A mostani történések ezt megkívánják. Nem annyira széplelkű senki, hogy ezt ne tudná elviselni, ha én öreg asszonyként el tudom, ráadásul nem is ez a lényeg. Nem ez a lényeg! Kár, hogy van olyan, aki kizárólag ezt tudja csak megfogni, idáig jut el és nem a kialakult törvénytelenségeken és csalásokon borul ki. A széplelkűség csak álca mindig, ezt megtanultam az életben, még a gyülekezetben is.

  6. mundus said

    Ez annál inkább is igaz, mert egy éplelkű ember megengedheti azt, hogy őszinte lehessen és jelentős történések alkalmával kimondja, amit gondol. Nem köntörfalaz, nem diplomatáskodik és nem taktikázik, hanem erkölcsileg oda áll egy ügy, egy vélemény, egy oldal mellé. Nem semleges, nem kívülálló, nem felülemelkedett, nem lenéző, nem gőgös, hanem ő s z i n t e és l e l k i i s m e r e t e s, mert Isten-félő és hívő. Ez utóbbiak sajnos a gyakorlatban ismertelen fogalmak a jelenlegi vezetés számára. Hát ez a bajok legfőbb forrása, ami a csaláshoz, a lopáshoz, a hazudozáshot és ehhez az egész erkölcsi fertőhöz vezetett.

  7. kálvinista said

    Nagyon igaz? Olvassátok Luther Asztali beszélgetéseit és megtudhatjátok belőle, hogy a protestantizmus atyja milyen kemény szavakkal illette a sátánt és annak földi segytőit.
    Mi nem a bűnös embert gyűlöljük, hanem a bűnét. Azzal pedig, hogy megmutatjuk a bűnt annak teljes rútságában, lehetőséget adunk neki arra, hogy megundorodjon saját cselekedeteitől és így jó útra térhessen.
    Ezt várjuk, ezért imádkozunk megtévedt testvéreinkért!

  8. oktoberharmincegy said

    Hangnemről, stílusról és visszafogottságról beszélnek sokan holott az őszinte felháborodásnak a legkevésbé sem ezek a jellemző vonásai. Kosztolányi Dezsőnek van egy idevágó novellája, a Paulina, ebben mondja Rufusz, a költő: “Minden indulat fönséges (…) Aki haragszik, az, akinek igaza van, hatalmas.”
    Az alakoskodás a maga kimért módján akár árnyaltabb is lehet, ez igaz, de egyben kevésbé őszinte is.
    Karácsony ünnepe- elég csak a szó ószláv jelentésére, az ‘átlépés’-re gondolni- lehetőséget ad az újrakezdés megfogalmazására is. Nem véletlen, hogy a korai középkorban karácsonyra egyben az újév első napjaként is tekintettek, ezért kettős datálású Szent István királyunk koronázása is: 1000. dec. 25., 1001. január 1.
    Legfényesebb ünnepünket követően kezdjük újra az évet a szellemi és lelkiismereti napvilágnak a fényénél az egyetem kérdésében, és mindent a láthatóság abszolút voltához mérjünk. Az egyháznak állást kell foglalni, az egyetemnek tovább kell működni, a diákokat tovább kell oktatni!
    A “tovább” ebben az esetben azonban legyen látható:Kikkel? Hová? Hogyan másképp?
    A “korábbi” ijesztően körmönfont buborékemberekkel ez már kétséges, hogy megvalósulhat-e. Mindezek után?!? Az “eddigi” egy percig sem lehet a “jövőbeni”-vel kötendő valamilyen alku tárgya, függeléke, csatolmánya. Hogy ezt nehéz megvalósítani? Mi lett volna 1517. október 31-én, ha azt mondta volna az egyik Ágoston-rendi Luthernek:”Hagyjad Márton a pontjaidat, akik a templomba érkeznek úgysem tudnak olvasni!”

  9. Lucianus said

    Nem kell kiforgatni a szavaimat. Nem az igazság kimondását kifogásoltam, hanem a durva személyeskedést. Minden józan ember tudja, hogy mások TESTI ADOTTSÁGAINAK kigúnyolása nem más, mint érveket helyettesítő emberi indulat. Bizonyára erre is írta Jakab apostol (bocs, hogy nem Kosztolányit idézem), hogy “ember haragja Isten igazságát nem munkálja”. Az pedig, hogy Luther durván beszélt vagy írt, senkit nem bátorít ugyanerre. Ugyebár nem az Asztali beszélgetések döntötték el a reformáció sorsát. Summa summarum: a mocskolódás semmit nem fog változtatni az egyetem ügyében.
    Ezzel búcsúzom is ettől a blogtól, nehogy megakadályozzam a kibontakozást.

    • oktoberharmincegy said

      Kedves Lucianus!

      Ha az én beírásom vetted magadra, úgy illik, hogy válaszoljak rá- még ha nem is olvasod… már el.
      Nem a Te szavad forgattam ki, s miért haragudnék, hogy Jakab apostolt hozod fel példaként. Bátorít, erősíthet sokakat mindaz, amit visszanézve kiolvastam a hozzászólásaidból. De elszomorító, hogy a legfőbb vélemény sok embernél- nem állítom, hogy nálad is!- még mindig a stílusos-e, “szabad-e szombaton csodát tenni?” szintjén van. Durva személyeskedést olvastál a blogokban s felháborít? Igazad van, szólj a moderátornak, az ő feladata lenne ezeket kezelni. De a lényeg mégis csak az, hogy durva, nemtelen küzdelem folyik az egyház által fenntartott egyetemen!
      Ha Te vélt sérelmeid miatt hátat fordítasz az eseményeknek, akkor nem történik más, minthogy a nap immár a szemedbe fog sütni s elkápráztat, de a dolgok a hátad mögött attól még ugyanúgy folynak tovább… s a Te árnyékod is immár rávetül az eseményekre, részévé válva azoknak, akárcsak az enyém, az övé meg amazoké, akik hagyták, akik hagytuk, hogy így legyen.
      Ha azon az egyetemen, amelyet a református egyház fenntart, nincs más személy/személyek a személyi állományában, aki/akik a problémás kari intézményeket hitelesen vezetni tudná/tudnák, csak a jelenlegi, lelkiismeretlen gárda, akkor valóban felmerül a kérdés: mitől református az az egyetem?
      Ha viszont vannak olyan személyek, akkor ne hátad fordítsunk/ ne hátat fordítsanak, hanem segíts/enek a helyzet mielőbbi orvoslásában. Ezzel gondolom Te is egyetértesz?
      Ami az általad említett “érveket helyettesítő emberi indulatot” illeti? Magad írtad hozzá a pontos jelzőt: “emberi”, bocsássák ezért ezt meg nekik. Bocsássák meg annál is inkább, mert az aljasságra, a gonoszságra az ember eredendően nem tud, nem tudhat felkészülni, s amikor aljas, nemtelen cselekményekkel találkozik olyan körben, amelyhez szellemileg, lelkileg tartozónak érzi magát, akkor az indulat is magával ragadja, mert erre nem volt felkészülve. Az egyház bár választott testület által irányított közösség, de a “választott” voltát döntéshozóik közül néhányan olykor elfelejtik. S most a megválasztottak választói lélegzetvisszafojtva várnak egy válaszra. És tudom, hiszem, vallom: az a válasz nem lesz, mert nem lehet nemtelen. Bármi is lesz…

  10. dabledzson said

    Lövésem sincs a gödöllői dolgokról, engem csak az idegesített fel, hogy Nagy Károly volttiszteletes urat akartátok, meg Kettős János szuperintendánst toposznak behozni. Nagy Károly az SZDSZ képviselőjelöltje volt és leleplezte azt az igazgatótanácsot amelynek éveken keresztül az elnöke volt.(Ez elég furcsa nem? Mintha Szabó András egyszer csak feljelentené a doktoriskolát.) Szerintem nem jutott neki elég, vagy nem adtak. Vagy nem vették be a buliba. Tök mindegy. Még a WC papírt is kifizettette az egyházzal, kb 150 nettót keresett+lakás+rezsi.
    Kettős Jánost nem akarom már újra számra venni, már a harmadik egyházát alapítja, eddig mind bebukott, természetesen anyagi vállalkozásokról van szó.
    Minek legyek itt, ha itt még állítólagos telefonbeszélgetések tartalmát is ismerik. És arról senki nem hajlandó nyilatkozni és tudni, hogy Kapa Mátyást miért cserélték le egy debreceni nőcire.
    Egyébként Balla Péter valóban rokonom: testvérem az Úr Jézus Krisztusban. Így lettem én maffiatag, itt nálatok…..

    • dabledzson said

      Jó háborúskodást kívánok!

      P.S.
      “Egyszer már egy “bigamistakettősjani” nicknevű célzott, rá de semmit nem értettünk belőle, lehet, hogy Te voltál.”
      Kb. ennyi fog maradni nektek, ha így folytatjátok. Egymást kezditek kóstolgatni.Meg a hozzászólókat. Hát ezért sem nem érdemes maradni.

  11. vidéki said

    Még mindig nincs válasz:
    1. miért kapott Szabó A. 8 milliót Princztől?
    2. Mi van a BKV-s szerződésben, amit a Kálvin téren klötöttek.
    Miért alkalmazza Szabó Kun Béla unokáját?

  12. dunántúli said

    Mi itt a Dunántúlon békében élünk. Steinbach József nagyszerű püspök, tisztaéletű, fiatal, dinamikus, művelt. Mintha minden korrupció és egyéb sötét ügy a Dunamellékre meg Debrecenre korlátozódna. Nem furcsa ez?

A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi, és előzetesen nem moderálja. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Mivel nem olvasunk el minden hozzászólást, kérjük az olvasókat, hogy jelezzék esetleges kifogásaikat. Ha azok megalapozottak, a kifogásolt tartalmat a hozzászólásokból eltávolítjuk.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: