The moral sense of Lou Klukovits (Klukovits morális érzéke)

Szegedi Kolléga begyűjtötte az információkat Mészáros-ügyben, amelyeket megküldtünk a Ravasz László Baráti Kör külföldön élő jogi képviselőjének, Dr. Békési Károly ügyvédnek. Az alábbiakban az ő szakmai értékelését és morális felháborodását adjuk közre az ügyről. A címet mi adtuk. Hogy miért épp Klukovits Lajos morális érzékéről beszélünk a címben és több helyütt a szövegben, miért nem Fried István program- és ad hoc ill. ideiglenes témavezetőéről, akivel Hansági és Mészáros ezt az egész törvénytelen és gátlástalan akciót kitervelték? Azért mert Fried Istvánról mindenki tudja, hogy egy moral insanity. Vele kapcsolatban éppúgy nincs értelme morálról beszélni, mint, mondjuk, Szabó Andrással kapcsolatban. Nem is értik, hogy mi az – a szerk.

Szerző: Dr. Békési Károly

33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását
követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt
írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be
és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

A jogszabály egyértelmű: sikertelen védés esetén új eljárás 2 éven belül nem kezdeményezhető.

Dr. Klukovits Lajos, a Szegedi Doktori ntézet igazgatója kivizsgálta Mészáros Márton ügyét, és ennek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy Mészárosnak ki akarja adni a fokozatot.

A Szegedi Egyetem erre vonatkozó írásos határozatát nem ismerem, de információim szerint úgy próbál érvelni, hogy ismételt védéssel új eljárás indítható, csak megismételt eljárás nem. A törvény szó szerinti szövege azonban azt mondja, hogy sikertelen eljárás esetén új eljárás sem indítható, ezért a 2 év várakozási idő alól nem lehetséges a „megismételt” és az „új” szavakkal való bűvészkedéssel felmentést szerezni. A törvényi tilalom feltételei Mészáros esetében maradéktalanul teljesültek:

1. 2009. március 26-án Mészáros a Károlin fokozatszerző ejárásra jelentkezett.
2. Az is kétségtelen, hogy az eljárásból nem lett fokozat, tehát eredménytelen volt.

Mészárost Szeged 2010 februárjában törvényesen nem fogadhatta volna.

A Szegedi Tudományegyetem általam ismert érvelése abban is téves, hogy Mészáros fokozatát a MAB-határozat semmisítette meg Mészáros. Ez nem így van: tény, hogy a MAB-határozat csak 2009. október 2-án született meg, és az egyetem már 1 hónappal korábban, szeptemberben visszavonta a fokozatot, tehát nem külső megsemmisítés, hanem belső döntés történt, ugyanúgy, mint bukások esetében.

A Szegedi Tudományegyetem abban is téved, hogy az eredmény megsemmisítése az eljárást quasi meg nem történtté tette. Megrendezett védést nem lehet meg nem történtté tenni. Ha lehetne, a bukott diák is kérhetné, hogy tekintsék szereplését meg nem történtnek. 2009 árcius 26-án 14 órakor a Károli Bod Péter könyvtárában megtartották a védést. Az eljárást maradéktalanul lefolytatták, az eredményt többszöri vétóra is újra meg újra megerősítették – maguk az eljárásban érdekeltek ill. azok vagy a jelölt rokonai, kollégái, barátai. Új eljárást csak új, más témájú dolgozattal lehetett volna kezdeményezni. Pontosan ezt írta elő a MAB 2009 október 2-i határozata, nem pedig azt, hogy ugyanazt nyújtsák be még egyszer. Ezt nem javasolhatta volna, mert ez törvénybe ütközik. Az EDHT az eredményt semmisítette meg, nem pedig az eljárást.

Összegezve: Ez a fokozat törvényesen nem adható ki, mert akárhogy minősítik az új eljárást, két éven belül még eljárásra jelentkezni is tilos, nemhogy a fokozatot kiadni. Amennyiben kiadják, az oklevelet aláíró személy (aki ez esetben Lonovics professzor lenne) álláspontunk szerint mind a hivatali visszaélést, mind a közokirathamsítást elköveti.

Ennyi jogászként a véleményem. De ehhez szeretném hozzátenni magánvéleményemet.

A legmegdöbbentőbb a Szegedi Egyetem érvelésében, hogy olyan módon tesz különbséget egy bukás miatt és egy csalás miatt megsemmisített eredmény között, hogy csak a bukást szankcionálja, a csalást nem, azaz a csalást kifejezetten tolerálja, cinkos kacsintással veszi tudomásul a tisztességtelen kísérletet, és újabb próbálkozásra buzdítja a tisztességtelen módszerekkel előnyhöz jutni akarót.

De miért kellene szigorúbban büntetni egy tudományos tekintetben nem kielégítő ópuszt, amelyben esetleg több év munkája fekszik, mint egy két hét alatt összedobott, össze nem függő, az előírt minimumnak még így is csak felét kitevő szöveget, amelyről nyilvánvaló, hogy az illető minimális munkaráfordítással próbált társadalmi és gazdasági előnyhöz jutni?

Csak remélni merem, bár ennek a reménynek semmilyen biztató alapját nem látom, hogy ez a morális gátlástalanságot jutalmazó elképzelés nem a Szegedi Tudományegyetem, és azon belül is dr. Klukovits Lajos morális állapotát dokumentálja.