Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Ivan the terrible wrapped in diaper (Rettegett Iván pelenkában)

Posted by anonymanalyst - július 27, 2011

Az alábbiakban a „magyar Zsdanov” sorozat folytatásaként Bundula István Magyar Narancsban megjelent írását adjuk közre, amelynek tárgya szintén Bezeczky Gábor korszakos jelentőségű Kulcsár-Szabó-kritikája.  Nem véletlen, hogy Kulcsár-Szabó mind a mai napig nem volt képes válaszolni rá. Miközben Bundula végigiveszi, hogy szedi ízekre Bezeczky a Kulcsár-Szabó-szövegeket, hogy bizonyítja be, hogy a nagy “tudós”-nak nincs is koncepciója, csak nevetséges „elgondolásai” és üres frázisként puffogó nyakatekert álterminusai vannak, azt tartja a legszórakoztatóbbnak, ahogy a magyar irodalomtudomány rettegett diktátora betojt kisdiákként, a bemagolt lecke felmondásával hajkurássza Hans Robert Jauss tanítóbácsis dícséretét. – A szerk.

 

Szerző: Bundula István

Narancs XXI. évf. 15. szám – 2009-04-09
kultúra – kritika
Könyv – A mese vége – Bezeczky Gábor: Irodalomtörténet a senkiföldjén
Bezeczky Gábor a hazai irodalomtudomány egyik meghatározó alakjának, Kulcsár Szabó Ernőnek (KSZE) a főművét, A magyar irodalom története 1945-1991 című összefoglalóját elemzi könyvében. Ez a tény már jóval a megjelenés előtt izgalomba hozta nemcsak a szűkebb szakmát, de a kritikusi világ egy részét is. Ennek oka egyszerű, de azok számára, akik az irodalomtudományos élet viszonyait nem ismerik, e várakozás érthetetlennek tűnt – főleg, hogy az analízis tárgya 1993-ban, másodjára pedig 1994-ben jelent meg.

Nos, e hangulat mindenekelőtt azért alakult ki, mert Kulcsár Szabó Ernő munkásságáról kritikus könyv készült. Hogy ez miért is szenzáció 2009-ben, annak utánakérdeztem. Az alábbi hallomásoknak lehet valóságos alapjuk, de lehetnek puszta szóbeszédek is, amik mondjuk szakmai irigység miatt kaptak lábra. Tehát: KSZE nem pusztán és nem elsősorban tudományos teljesítménye, hanem a tudományos élet struktúrájában elfoglalt pozíciója miatt fontos személy. Egyetemi tanszékek vezetője; tanítványai révén számos műhelyre van befolyása; ösztöndíj- és pályázatipénz-osztó helyek kulcsfigurája. Alakját a kívülálló számára is nyilvánvalóan egyfelől ellenszenv, másfelől pedig abszolút elismerés övezi. Előbbi éppen úgy fakadhat a fentiekből, mint tudományos nézeteinek (a szövegekből is kitűnő) türelmetlenségéből, kizárólagosságra törekvéséből. Valószínűbb azonban – ez már az én következtetésem -, hogy a kettő egyfajta keveredéséről van szó, és azok, akiket irritál KSZE szakmai intoleranciája, a vele szembeni idegenkedést és munkásságának elutasítását megfoghatóbb dolgokba, például az érdemtelenül pozícióba jutott macher képébe vetítik bele. Mindennek a valóságtartalmát nem tudom megítélni – az viszont nem közvetett, hanem közvetlen tapasztalatom, hogy a szűkebb szakmából nemigen akaródzik senkinek megnyilatkozni Bezeczky könyvéről; és van, aki nem is tagadja, hogy kenyérféltésből hallgat. Nincs kétségem afelől, hogy például ezek az irodalmárok a sors egyfajta igazságszolgáltatásaként tekintenek Bezeczky Gábor munkájára – Bezeczky szándékától függetlenül.

Kötözködések
Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész a kilencvenes évek első felében lett ismert a szűkebb szakmán kívül is, amikor a hermeneutikai megközelítés elkötelezett híveként gyakorlatilag leparasztozta és az új elméletek befogadására képtelen őskövületnek bélyegezte a honi irodalomtörténészi és -kritikusi világ jó részét (ámbár ezt az általam használtnál jóval nyakatekertebb terminusokban fogalmazta meg). Indulatoktól és kölcsönös sértegetésektől terhes vita is kialakult a nézetei – de még inkább provokatív megszólalásai – miatt (erről Bezeczky könyve is megemlékezik), amelyben nemcsak ellenfelei (például Domokos Mátyás vagy Radnóti Sándor), hanem KSZE is jó néhány figyelemre méltó szempontot sorakoztattak föl. Az viszont föltűnő volt, hogy (amint azt Bezeczky Gábor példák sorával ugyancsak kimutatja) KSZE sokszor nem partnerei érveit cáfolta, hanem azt, amit ő azoknak gondolt.
Az, hogy KSZE nehézkesen vitatkozik konkrét emberekkel konkrét problémákról, a maga pőreségében azon a 2003. tavaszi konferencián mutatkozott meg, amelyet az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke szervezett – éppen KSZE egyik, a filológusokat élesen elmarasztaló írásának hatására. Horváth Iván előadásában először analizálta részletesen a KSZE képviselte irodalomtörténészi módszert, és a Kulcsár Szabó körül addigra már kialakult iskola munkásságát. Főbb megállapításai lényegében egybecsengenek a Bezeczkyéivel: KSZE állításai sokszor nem pusztán homályos, hanem zavaros és ellentmondásos premisszákra épülnek; működését mérhetetlen, arrogáns (tudományos) felsőbbség- és etalontudat, egyúttal ájult tekintélytisztelet jellemzi. (A tekintélytisztelethez egy adalék: a Magyar Napló 1993. november 26-i számába KSZE interjút készített egyik példaképével, Hans Robert Jauss-szal. Ma is szórakoztató olvasmány, ahogyan az itthoni szakmai élet kérlelhetetlen és rettegett Kulcsár Szabója “kérdéseiben” stréber kisdiákként mondja fel a kötelező tananyagot Jauss professzornak. Aki aztán néhány válaszát “igen”-nel is kezdi, elismerve mintegy az interjúer igyekezetét.)
Mint Horváth meggyőzően kifejtette, KSZE hiába tekinti magát a “hazai hermeneutikai fordulat” végrehajtójának, az MTA Irodalomtudományi Intézetében már a hetvenes években foglalkoztak Gadamer, Habermas vagy Jauss munkásságával – mégpedig a nemzetközi tudományosságban is figyelmet kapott módon. Horváth vitára ingerlő állításaira (és stílusára) KSZE a helyszínen reagált, de hogy mit, arra ma már csak Horváth viszontválaszából lehet következtetni. KSZE hozzászólása ugyanis nem olvasható a világhálón, helyette csupán egy rövid, a vita úgymond személyeskedő hangnemét kifogásoló nyilatkozat tudósít a megbírált személy megbántottságáról.
Bezeczky Gábor állításai tehát nem előzmény nélküliek – az újdonság erejével minden bizonnyal azért hatnak, mert a 2003-as bírálatnak nemhogy folytatása, de komolyabb visszhangja sem volt.

Tarthatatlan alaptételek
Bezeczky Gábor nemcsak KSZE irodalomtörténetét szedi ízekre, hanem a Kulcsár Szabó nézeteinek tágabb kontextusát jelentő egyéb tanulmányait is. A szerző nagy aprólékossággal vizsgálja tárgyát, következetes érveléssel, idézetek sorával támogatva fogalmazza meg állításait és – elsősorban – teszi föl kérdéseit. Noha akad elismerő megjegyzése is, a végeredmény egyértelmű: KSZE rendszere mondatonként porlad szét és száll a semmibe Bezeczky vizsgálatai nyomán. KSZE – a magyar irodalmi élet 1945 utáni provincializmusáról, a múlt folyamatait egyedül értelmezni képes “élő irodalmiságról” szóló – alaptételeinek tarthatatlanságát a szerző viszonylag egyszerűen, a szövegszerűen is igazolható önellentmondások sorával mutatja ki. Példák sokaságával illusztrálja a már Horváth Iván által is pellengérre állított tudálékoskodó fráziskészlet ürességét is. (Mondjuk a “vadonatúj dialogikus horizontmozgás” kifejezését; egy helyütt pedig, miután idéz KSZE-től – “a kérdések ugyanarra vonatkozása nélkül semmiféle horizontösszeolvadás nem jöhet létre”-, pikírten megjegyzi: “A ‘horizontösszeolvadás’ a szerző elgondolásában nem más, mint a megértés.”)
Az irónia nemcsak ezekben a passzusokban, de általában is jellemzi Bezeczkyt: KSZE irodalomtörténetét “mesének”, vagy némi engedménnyel “elbeszélésnek”, esetleg “önéletrajznak” jellemzi, amelynek főhőse, afféle “trónra törekvő hercegként”, a posztmodern – és persze maga Kulcsár Szabó Ernő. Vagyis a múltat értelmezni hivatott jelenbeli “irodalmiság”. Bár KSZE a maga személyiségét hangsúlyosan a háttérben kívánja tartani az értelmezés során, Bezeczky szenvtelenül mutat rá, hogy “ezen a ponton bizonyosan nem a jelen irodalma, hanem a jelen irodalmától, kritikájától és irodalomtudományától önmagát látványosan megkülönböztető irodalomtörténész írja az irodalom történetét”. Továbbá “ugyanez magyarázza meg azt is, ahogyan az elbeszélő elhelyezi magát a mesében. Úgy véli, nem egyszerűen a személyes vélekedésének, pusztán a saját értelmezésének, kizárólag egyéni gondolatainak ad hangot, hanem a rajta keresztül megvalósult hagyománytörténést és hatástörténetet engedi szóhoz jutni.”
A korszak irodalomtudományát en bloc a vidékiség (KSZE nyelvi leleményével: a “térségi” jelleg) és az “ázsiai szellemiségnek” való behódolás miatt elmarasztaló Kulcsár Szabó gondolati bukfenceit Bezeczky maliciózusan sorjázza, majd megjegyzi: “Ha ez az állítás igaz volna, Kulcsár Szabó Ernő egyáltalán nem találkozhatott volna olyan emberekkel és közösségekkel, akik és amelyek fenn tudták tartani szellemi függetlenségüket, sőt maga Kulcsár Szabó Ernő sem vonhatta volna ki szellemi cselekvéseinek formáit a marxizmus befolyása alól. Ha viszont neki sikerült, sikerülhetett másnak is.” Bezeczky látványosan nem vagy alig használja KSZE fölfogására a “nézet” vagy a “rendszer” szavakat, amik világosan utalnának valamiféle koherens gondolatiságra. Ezek helyett a némileg lekezelő “elgondolás” kifejezést preferálja.
A leggyilkosabb észrevétel mégis az, ahogyan Bezeczky kimutatja: a Kulcsár Szabó-i okfejtés néhány elméleti tétele félrefordításon alapul. KSZE ugyanis az angolszász irodalomtudomány vonatkozó munkáit németből ültette át magyarra, és a dupla fordítás óhatatlanul torzuláshoz vezetett.

*
Bár a levont következtetésekből és a föltett kérdésekből kihüvelyezhető egyfajta végső konklúzió, egyértelmű összegzés nem olvasható Bezeczky könyvében. E sorok írója Bezecky Gábor szövege alapján a következőképpen summázná a bírálat tárgyát képező Kulcsár Szabó Ernő-féle irodalomtörténészi és kritikusi fölfogást: a saját igazságát egyedülinek tételező, önmagát a nemzetközi tudományosság itthoni letéteményesének tekintő, az elméleti fölkészültséget a más nézetűektől elvitató magatartás. Durvábban: elsősorban a német irodalomteóriára figyelő, annak fogalomkészletét, eredményeit jól-rosszul megemésztő és ellentmondásos elméletté összegyúró szűk horizontú teleológia. Amelynek a korlátoltsága éppen abból fakad, hogy a megtalált egyedül üdvözítő módszer birtokában nem látja a saját korlátait. Van erre egyértelműbb kifejezés is, mégpedig az, amellyel KSZE oly nagy kedvvel minősíti vitapartnereit: provincializmus.
Lehet, hogy Bezeczky Gábor analízise minden alapossága ellenére is vitatható néhány, esetleg számos ponton. De hogy az ellenállítást megfogalmazó majdani vitapartnernek Bezeczky igényes bírálata után nem lesz könnyű dolga, abban biztos vagyok.

Bundula István

http://www.magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=18742

35 hozzászólás to “Ivan the terrible wrapped in diaper (Rettegett Iván pelenkában)”

  1. filológus said

    KSZE “vitamódszerére” jellemző, hogy Horváth Ivánt apjára való hivatkozással – ad hominem érvvel – próbálja lehetetlenné tenni.
    KSZE végtelen hataloméhsége megnyilvánult abban is, ahogy Hansági Ágnes – menye segítségével gyakorlatilag megszerezte magának a Károlit. Hansági az agyatlan és tökéletlen erkölcstelen Szabó Andrást bérelte fel a véres mészárosmunka elvégzésére. Helyet kellett csinálni KSZE klánjának. Ezért el kellett távolítani a becsületes református embereket.
    1998 szeptemberében felmondtak tudós református embereknek és helyébe hozták Hermannt és KSZE más csatlósát.
    Nem taníthatott ezek után – Hansági utasítására – Horváth Iván felesége, Hubert Gabriella, és sógornője, Hubert Ildikó sem.
    Szabó András ezt úgy magyarázta a károlis kollégáknak, hogy a Hubert lányok “tűrhetetlenül buták” voltak.
    Tette ezt néhány hónappal azok után, hogy Horváth Iván segítségével habilitált az ELTÉ-n. Szabó habilitációja – primitív németsége okán is – élénken megmaradt az ELTÉ-se emlékezetében.
    Szabó pedig mint a régi magyarosok legostobább és leggonoszabb embere.

    • KSZE nem tud vitatkozni. Nincsenek érvei. Bezeczky könyvére sem válaszolt. Az ő érve az erőszak. Aki bírálni meri, azt kinyírja. Ha elérhető távolságban van. Mint Nyilasyt vagy Kálmán C-t. Horváth Iván családját. Őt meg leváltotta a tanszékvezetésről. Reméletőleg Bezeczky nincs karnyújtásnyira. 🙂

  2. régi kolléga said

    Szabó András feneketlen gyűlölettel vetette magát Horváth Ivánra. Komcsi félzsidónak nevezte és azt üvöltözte, hogy tűnjön el a keresztyén régi magyar irodalom kutatásából.
    Petrőczi szekundált ostoba férjének, ő Hubert Gabikát és Hubert Ildit ekézte, hogy ez a két “buta lúd” csak abból él, hogy a férjeik benne vannak a pikszisben. Hubert Ildi férjéről különösen szívesen híresztelte, hogy teljesen idióta, hiszen “mit várhat az ember valakitől, aki baglyokat gyűjt?”

  3. ivan groznij said

    A kállósemjéni születésű Rettegett Iván akkora vérfürdőt rendez a magyar irodalomtudományban, hogy csak a tökéletesen erkölcstelen gazemberek maradhatnak meg, mint a drogüzér rabló Szabó András, aki menye révén irányít KSZE: Szabó mindenkit kinyírt a Károlin, akinek a helye kellett a Kulcsár-Szabó klán valamelyik tagjának.
    Várjuk a további pezsdítő vérfürdőt: KSZE a magyar tudományos élet legromlottabb, legálnokabb és legagresszívabb figurája.

  4. ivan groznij said

    KSZE a magyar irodalomtudomány legvérszomjasabb diktátora.
    Csatlósai, élükön a drogdíler kormánytartalékrabló Szabó Andrással, mindent megtettek, hogy a Károlit kitisztítsák KSZE klánja számára.
    Most ott van a református egyház a Gutenberg szakiskola szintjére lebutított bölcsészkarral, egy gyakorlatilag mesemmisült jogi karral és egy hitelét vesztett hittudományi karral.

  5. vérfarkas said

    Én egy doromboló cirmos vagyok KSZE-hez képest. De a legnagyobb gyilkos a drogdíler, kormánytartalékrabló Szabó András, aki kiirtott minden tisztességes, tudós embert a Károli bölcskarából és feltöltötte a KSZE-klán bugyutább tagjaival.
    Miközben KSZE mélyen megveti Szabót (nevetséges parasztnak szokta nevezni, aki ki se tudja mondani, hogy: hermeneutika), hóhérként szívesen alkalmazza.
    Szabónak pedig egyetlen örömforrása a bűnelkövetés: persze, ha a családjára nézünk, megértjük.
    Tehát intrikál, zsarol, rabol, sápot szed le a Mikszáth Kálmán téri drogdílerektől: gazdagodik és még örömöt is érez közben.
    Szabó a tökéletes bűnöző.
    Hogy ezt püspök sógora nem veszi észre????

    • Hogy fér bele a vidéki, “térségi”, “regionális”, szűklátókörű, primitív tőmondatokban banalitásokat vagy semmit sem mondó böszme, németül alig makogó Szabó András KUSZA széles nyugai horizontjába. Hogy úgy modjam, hogy képes az ő horizontja “összeolvadni” ezzel a sekély mucsaisággal? Miről is van itt szó? Tudományról? Vagy valami egészen másról?

      • prudens said

        Kedves Kollégám, nem olvastad elég figyelmesen KSZE-t, ír ő az “értelmezői horizontok mozgásáról, sőt összeolvadásáról “is. Itt erről van szó. Közönséges, parlagi magyar nyelven cinkosságnak nevezik, jogi nyelven meg úgy, hogy “társtettességben elkövetett bűncselekmény”.
        Ahogy tetszik.

  6. Sznob said

    Nekem a legjobban az tetszik, hogy a rettegett, véres kezű diktátor, aki szemrebbenés nélkül kinyírja nála okosabb kollégáit, megszeppent, picsogó pisis bölcsödéssé alakult át a bálvány, a nagy Jauss közelében. A megilletődötségtől, hogy az szóba állt vele. 🙂

    • Lukács-paródia said

      Minden némettől ilyen ájult transzba esik. Hogy tud németül, azt csak ő állítja. A tanulmányai egyértelműen bizonyítják, hogy nem tud. Ha tuudna, magyarul is el tudná mondani, amit a német bálványainál olvasni vélt. Lukács György se volt egy nagy stiliszta magyarul (a “Theorie des Romans” szépen van megírva – de németül), ő is szerette a nyakatekert körmondatokat, de nem volt se zavaros, se homályos, mert ő értette, amit olvasott. KUSZA olyan, mintha Lukács György paródiája lenne. Nem érti a német példaképeit, de utánozza őket. Neveltetésénél fogva pedig benne áll a hagyományban, azaz a kommunista múltban: nagyon marxista, nagyon dogmatikus, nagyon célelvű, de még a tetejébe zavaros és önellentmondó is.

      • animus said

        Lukács nagy művét nem is ő maga, hanem Eörsi István fordította magyarra. Egyébként a nyugati szakirodalomban Lukács korántsem az a szitokszó, mint a honi vulgármarxistából megukat vilgárhermeneutikusok zavaros írásaiban.

    • Tarnapol said

      Amikor Berlinben jártam, láttam őt német kollégákkal is beszélni. Egyenrangúságról szó sem volt. Mint egy engedelmes, szófogadó kisfiú, leste a szavukat és sűrűn bólogatott. A németek lenézték.

      • animus said

        Hát erről van szó. Németország messze van – gondolja KSZE. Mi meg olyan hülyék vagyunk, hogy németül se értünk.
        Hát ebben téved.

  7. ancilla said

    Szabó KSZE Károlira kihelyezett házi Góleme. Azt pedig mocskos munkára, mészárlásra, gyilkolásra alkalmazzák. Meg is teszi, perverz örömmel.
    Hogy a végtelenül ostoba Balla éppen ezt a bunkót tartja barátjának és ötletgazdájának, az Balla végtelen idiotizmusát bizonyítja.

    • pulchra said

      Az se semmi, hogy a jelenlegi dékánnő, akinek szellemi kapacitását itt a blogon sokan – szerintem helytelenül – alábecsülték, végre igazságot szolgáltatott. A gyilkos Gólem Szabót visszaminősítette és intézetvezetőként a főnökévé nevezte ki Berthát. Szegény tikkelő Bertha nagyon a szívére vette – a szó nozológiai értelmében is – majdnem belehalt.
      Azt is beszélik, hogy mostanában a Reviczkyben a falnak is füle van. Minden pletyka, panasz, intrika feljut a dékánnőhöz. De ő nem szereti a hízelgő kétkulacsosokat.

    • Korifeus said

      Balla nemcsak Szabótól kér tanácsokat, hanem Hanságitól ill. annak APÓSától. Szabó és Hansági nem bír belenyugodni a hatalom elvesztésébe, APÓS sem, mert a Károlira deponálta azokat a kontraszelektáltjait, akik az ELTÉ-re vagy máshová nem fértek be. Szabó és Hansági ki nem állatják az új dékánnőt, fúrják, ahol csak lehet. Balla ugyanígy érez Kovács Barnabás iránt, aki őt gyakorlatilag kasztrálta. Ld. Foglalkoztatási követelményrendszer, 51.§ A 3 kasztrált jól egymásra talált.

  8. kirchanmaus said

    Én csak azt kérdem illő tisztelettől, hogyan tűrheti a Zsinat, hogy a református egyetem oktatói Kun Béla unokájától kezdve a KGB-s görényekig meg aranymenórás zsidó némberekig mindenki lehessen, csak becsületes, református ember nem.
    Hogy tűrheti a Zsinatz, hogy Szabó András drogbáróként gazdagodjon szegény fiatalok tönkremenésén????

  9. Velem nagyon csúnyán elbánt Hansági tanárnő. Rávett bizonyos dolgokra, amikről nem szívesen mesélnék nyilvánosan, és megígérte, hogy ösztöndíjas helyem lesz az ELTE IDI-jén.
    Majd az Ernő elintézi – mondta.
    De nem intézte el, és Hansági tanárnő legatadta az ígéretet is.
    Elmondom a részleteket egy e mailben!
    Mit tudok tenni?
    Segítsetek!

    • anonymanalyst said

      Kedves Hallgató! Amit emailben írtál, hajmeresztő. Ha zsarolás és fenyegetés hatására írtad le, amit Hanság tanárnő diktált neked, nem téged terhel a felelősség. Ha büntető feljelentés születne az ügyben, javaslom, konzultálj egy jogásszal, mert ez szerintem kimeríti a kényszerítés esetét.

    • mesüge said

      Kedves kényszerített hallgató,
      barátaimmal együtt ingyenes jogi segítségnyújtással járulunk hozzá annak tisztázásához, milyen eszközökkel élnek az újfasiszta Károli egyetem egyes vezetői tisztességes szakemberek tönkretételéhez.
      Mellesleg roppantul furcsálljuk a magát hozzánk közelállóként pozícionáló Kulcsár-Szabó klán egyes tagjainak jelenlétét a Károlin.
      Kulcsár-Szabó akadémikus beteríti az egész politikai palettát???

  10. KUSZA said

    Bundula cikkében is benne van, hogy a szalmabeliek nem mernek írni Bezeczky könyvéről. És ezt a cikk szerzője nem hallomásból tudja, hanem “közvetlen tapasztalat”-ból. Sőt, volt aki nyíltan be is vallotta, hogy az állását félti. Ezek szerint Kulcsár-Szabó Ernő nemcsak rendelkezik azzal a hatalommal, hogy kollégákat fosszon meg az egzisztenciájuktól, hanem ez még személyes bosszúvágyból ki is telik tőle. Alantas jellem.

    • Feudalizmus said

      Azaz, mesterségesen elfojtja a kritikát. Zsarnok. Személyi kultuszt épített ki. Klientúrájával imádtatja magát. A másik vélemény tiltott. Életével játszik, aki őt bírálni meri. És ez a feudális kiskirályság Európa közepén a 21. században!

  11. animus said

    Azt, hogy aljas, bosszúálló, tudjuk több forrásból is. Azonkívül a klánja pont ilyen.
    Hansági 1997 őszén tette be a lábát a Károlira. Még nem is volt MENY, csak jelölt. Református se volt, csontateista. PhD-zni is csak 3 év mulva sikerült neki.
    Ez nem akadályozta meg abban, hogy kirugasson fokozattal rendelkező, becsületes református embereket: Erdélyi, Huszár stb. Szabó András, az aljas Gólem segítségével, akinek a legnagyobb öröme az, ha magánál különbeket megalázhat.
    Ezért tett oly boldogan hamis tanúvallomásokat a munkaügyi bíróságon!
    Szóval KSZE rokonsága maga a pokol.

  12. Vitakultúra said

    Horváth Iván azon a 2003. évi konferencián kimutatta, hogy KUSZA terminológiája, magyarra fordítva, lapos, közhelyes, nem mond semmi olyant, ami miatt megérné a fáradságot minden mondatát 3x elolvasni, mert rosszul van megírva. Ez edig rendben is van, ezt minden magyarul tudó értelmes ember tudja. Ami viszont nagyon nincs rendben, az az, ami utána következett. KUSZA nem érvekkel válaszolt, hanem egy sértéssel: hogy is érthetné meg egy olyan ember, mint HI,akinek az volt az apja, aki, a magyar irodalmi hagyományokat? De ezzel még nem érte be. Ezután rendezett egy cirkuszt, a Maedchen für alles Eisemann főszereplésével (ugyanaz, aki Mészáros Márton nem létező disszertációját 100%-kal átvitte), amelynek keretében HI-t leváltotta a Régi Magyar Irodalmi Tanszékről, és a helyébe ültette a nagyon jelentéktelen, nagyon nímand, nagyon ostoba, de engedelmes Orlovszky Gézát.

    Mi derül ki ebből a vitából? Az, hogy csak Horváth Iván vitatkozott. KUSZA érvek helyett ütött. KUSZA nem tud vitatkozni, mert buta. Hatalmi eszközökkel válaszol minden szakmai kritikára.

    • Nagykállói said

      Finoman fogalmaztál. “KSZE hozzászólása ugyanis nem olvasható a világhálón”. Nem véletlenül. Ha olvasható lenne, mindenki látná, hogy milyen színvonalat képvisel emberileg Kulcsár-Szabó Ernő. Aki nem volt ott 2003-ban azon a konferencián, annak mondom tájékoztatásul: gyakorlatilag azt vágta oda HI-nak, hogy akinek Horváth Márton volt az apja, az fogja be a pofáját.

      Ez a szakmai vita KSZE tudományos munkásságáról szólt, amihez az apáknak semmi közük. Az indulatos, övön aluli, mondhatni aljas válaszból az derül ki, hogy KSZE-nek a konkrét tárgyhoz nem volt hozzáfűznivalója. Egyszerűen nem talált ellenérveket. Amit viszont ehelyett mondott, azt nem akarta kitenni a kirakatba. Ezért nincs fent a világhálón.

    • Vitakultúra said

      Többen felfigyeltek rá, és Bezeczky bizonyítja is, hogy KSZE “nem partnerei érveit cáfolta, hanem azt, amit ő azoknak gondolt”. Ez is azt bizonyítja, hogy KSZE nem tud vitatkozni. Vagy nem érti az érveket, vagy azok annyira ülnek, hogy nincs ellenérve, ezért más érveket ad ellenfelei szájába, olyanokat, amiket meg tud cáfolni. Érthetetlen, hogy egy ennyire buta és hiú ember hogy tudta elkábítani a közvéleményt. Sokan próbálták leleplezni, le is leplezték, mint kóklert, csalót, félművelt sznobot, de ennek nem lett következménye. Lerázta magáról, mint kutya a vizet, és uralkodik tovább. Nagydoktorrá avat olyan nímandokat, mint Szabó András, PhD-vá olyan csalókat, mint Mészáros Márton.

    • Horváth Iván sokoldalúan művelt, sziporkázóan szellemes és nagyon tisztességes, együttérző, rendes ember. Az előbbiek kiderülnek a műveiből: nem csak a régi irodalomról ír, hanem briliáns elemzéseket pl. ugyanannak a zeneműnek több előadásáról is, az írásbeliség jövőjéről, József Attila-filológiai kérdésekről stb.
      Emberségét jellemzi, hogy valósággal felkarolta Szabó Andrást, akit egy koncepciótlan, műveletlen, félszeg vidéki fiúnak tartott, aki apró filológiai problémákkal szöszmötöl. (Hogy autóstérképek a filológiai aprómunka tudományos eszközei, az akkor mág nem derült ki.)
      Horváth Iván intézte el, hogy Szabó habilitálhasson az ELTÉ-n, förtelmes németségével sokkolva a hallgatókat.
      Utána Szabó KSZE segítségével nagydoktor lett és azóta “komcsi félzsidónak” nevezi HI-t, akinek “tűnnie kell a proztestáns régi magyar irodalomból”. Közben ocsmányul nyilatkozik Gabiról, Iván feleségéről, Ilidkóról, a sógornőről és annak férjéről is.

    • dark side said

      Egy valamit biztosan nem tanult meg KSZE az általa ájultan tisztelt német tudományosságtól. A szakmai korrektséget, tisztaságot, becsületességet.
      Mert míg az anno KSZE jelenlétével is kitüntetett bayreuthi egyetem visszavonta az akkor még hivatalban levő miniszter, Guttenberg báró doktori címét, KSZE kétszer is áterőltette Mészáros Márton meg sem írt disszertációját a PhD folyamaton.
      Tette ezt KSZE, aki maga is tagja a MAB minősítő bizottságának, tehát része a magyar felsőoktatás minőségbiztosítási rendszerének.
      Fel kell tárni a német nyilvánosság előtt a Mészáros ügyet!

      • Anthony said

        Ez a legfelháborítóbb KSZE ténykedésében. Miközben komoly munkákat vadul nyír, ezt az alibidisszertációt áterőltettette kétszer is a saját embereivel. Ezt az ügyet a nemzetközi nyilvánosság elé kell tárni. Főképp a németek elé, akiket már a Guttenberg-ügy is felháborított. Mészárosétól elakad majd a lélekzetük is.

  13. Sznob said

    KSZE-nek kellett az az interjú, hogy elmondhassa, ő Jauss bennfentes barátja. Bár épp az interjú szövege nem ezt a viszonyt tükrözi. Az interjú után azt mesélte, Jausstól kapott egy tanszéket Berlinben. Hogy az egy kis hungarológiai tanszék volt, gyakorlatilag egy magyar lektorátus, arra csak azok jöttek rá, akik kint jártak, és megnézték. És pláne még beszélgettek is egy-egy német proffal, akik mit sem tudtak az árnyékukban gyarapodó KSZE létéről – sem.

    • KSZE Workshop said

      Hogy valaki zavaros, homályos, önellentmondó, banális vagy semmitmondó premisszáka fogalmaz meg és nem tud érvelni, szakmai ügy. De hogy valaki a befolyását arra használja, hogy a klientúrájának tudományos fokozatokat ajándékozzon, teljesítmány nélkül, az bűnügy. Az, hogy Szabó András nagydoktor lehetett, csakis KSZE bűne lehet, hiszen Balázs Mihály, Havas László és Kulcsár Péter nem csináltak volna hülyét magukból, csak ha utasították őket. Ez mégis nehezen bizonyítható, hiszen nagyon valószínűtlen, hogy az érintettek ezt be is vallják. Egyértelműen bizonyítható azonban a Mészáros-ügyben KSZE szerepe, hiszen ezt a csalást mind a Károlin, mind Szegeden az ő emberei vitták véghez. Ennek felderítése közérdek. KSZE-t Mészáros “fokozatáért” felelősségre kell vonni.

  14. filológus said

    Rengeteg kárt okozott a reformátosságnak az a sok ostobaság, amit a KSZE által a klán tagjainak odasöpört OTKA meg egyéb pénzekből elmondtak és leírtak. Hansági Jókai kanonizációs multiplikációjáról írt emeletes baromságokat ezekbe a kötetekbe, Hermann, aki hatalmas magyar protestáns filológiai tudását az IMO-n szerezte, azt bizonygatja, hogy Aranynak a Tengerihántás írásakor a legocsmányabb szexuális asszociációi voltak. Csak egy példa: az eb (‘kutya’) szerinte az orosz jabity (‘b..ni’) ige felszólító módjaként kerül a versbe.
    Hogí Arany kimutathatóan nem tudott oroszul, Hermann docens urat nem zavarja.
    Neki mindenről AZ JUT ESZÉBE, ezt a polimorf perverz szemléletet bizonygatja rá a kálvinista klasszikusokra.
    Ez a református tudományosság KSZE csontateista klánjának előadásában.

  15. Dr. Cat said

    Szabó András és Petrőczi Mátyás utcai lakásának ablakain még mindig az a mocskos, gyűrött rongy lóg függöny gyanánt.
    Kérdem én, mint esztétikus külsejű és fejlett esztétikai érzékkel rendelkező lény, hogyan tudhatna esztétikai értéket teremteni Petrőczi költőként (???), aki a tetkószalon fölött egy ilyen látvánnyal überolja a kutyaszaros Mátyás utcát?
    Nem is tud, Petrőczi negatív esztétikumot hoz létre: magyarul: ordenáré, gusztustalan giccset.

  16. Zsurnaliszta said

    Elolvastam az interjút. Vicces látni a rettegett diktátort beszart óvodásként. Ez az interjú bizonyítaná az egyenrangú barátságát Jausszal? 🙂

    Egyébként interjúnak is csapnivaló. Bármelyik zöldfülű újságíró jobban csinálta volna. Szuverénebbül.

  17. A kettő összeegyeztethető a kaka-démikus szóban, ami annyit tesz, mint (Jausstól) bekakált akadémikus. 🙂

A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi, és előzetesen nem moderálja. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Mivel nem olvasunk el minden hozzászólást, kérjük az olvasókat, hogy jelezzék esetleges kifogásaikat. Ha azok megalapozottak, a kifogásolt tartalmat a hozzászólásokból eltávolítjuk.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: