Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Gobbledygook (Bürokrata halandzsa)

Posted by anonymanalyst - július 29, 2011

„Az intézményt leuralják a szakmailag érdektelen, de a „hatalmi” viszonyokban annál érdekeltebb bürokraták.”

(Cornelius Castoriadis: Bürokrata professzionalizmus: a kizsákmányolás új neve, 1979 )

A mottó válasz arra a kérdésre, mi köti össze az állítólagos teoretikusságára büszke Kulcsár Szabó Ernőt, és a 44 oldal lapos fecsegéssel nagydoktorrá lett másik “szabót”, Szabó Andrást: mindketten unalmas bürokraták. Akárcsak a MENY, Hansági, és közös családi lakájuk, Hermann. Ha jóindulattal akarjuk értékelni Kulcsár-Szabó Ernő “stiláris retteneteit”, akkor ezt nem gyatra német nyelvtudásából, meg nem értett bálványai magyarításának rosszul sikerült kísérleteiből vezetjük le, hanem az egykori K.u.K. bürokraták körülményes, nyakatekert nyelvének “örökségéből”, abban az értelemben használva az “örökség” szót, ahogy Kulcsár-Szabó Ernő a Magyar Irodalomtörténetében használja, azaz negatívan. Havasréti “antropológiai pesszimizmusa” felülmúlhatatlan irónia. Magyarán: Kulcsár-Szabó Ernő reménytelen eset. (A mottót Farkas Zsolt tanulmányából vettük.) – A szerk.

 

Szerző: Havasréti József

Bezeczky könyvében jól érzékelhető egy határozott nyelvkritikai attitűd, melynek éle Kulcsár Szabó Ernő tudományos nyelvhasználatára irányul. … {Korábban is sokan utaltak arra, hogy} e dolgokat (német hatások ide, hermeneutika oda) sokkal érthetőbben is el lehetne mondani. Másfelől megkockáztathatjuk, hogy Bezeczky távolról csatlakozik ahhoz a nyelvkritikai hagyományhoz (Kraus, Mauthner, Wittgenstein, Karinthy), mely a huszadik század elején a közbeszédben, sajtóban, hivatalos nyelvben uralkodó, ugyancsak német nyelvi bázison kialakuló “K. und K.” nyelvhasználatot bírálta. Bezeczky nyelvkritikája nem egyszerűen (sőt nem is kifejezetten) a germanizmusok, az óriásmondatok és az idegen szavak ellen irányul, hanem az ellen a kenetteljes, frázisokban tobzódó, olykor fellengzős magabiztosság ellen is, mely Kulcsár Szabó műveit jellemzi. Ha figyelembe vesszük a Kulcsár Szabó stílusával kapcsolatos két leghatározottabb nyelvkritikai állásfoglalást, Bezeczky jelen könyvét, valamint Horváth Iván kíméletlen vitairatát, akkor lehet látni, hogy e nyelvkritika – a bírálatok lehetséges terén belül – lényegében polarizálódik. Horváth Iván annak idején sorra vette Kulcsár Szabó szövegeinek legtámadhatóbb tulajdonságait (rosszul használt idegen szavak, semmitmondás, agyonbonyolítottság stb.), és ezek magyarázatát kérte – egyrészt nyilván tudva, hogy bizonyos általa felhánytorgatott szóhasználati melléfogásokra elfogadható magyarázat nem létezik, másrészt feltételezve, hogy a nyelvi hibáktól mintegy visszatisztított beszédet viszont már nyelvi és irodalomtudományi szempontokból értelmes célokra lehetne használni.19 Úgy vélem, hogy noha Horváth Iván bírálata sokkal fájóbb lehetett annak idején, Bezeczky mostani nyelvkritikája radikálisabb. Egyrészt, amikor nem foglalkozik részletekbe menően az egész Kulcsár Szabó-életművet átható stiláris rettenettel, akkor mintegy tudomásul veszi, hogy ez annyira összenőtt használójával, hogy ebből a szempontból teljességgel felesleges támadni, falra hányt borsó lenne csak, ahogy az összes, Kulcsár Szabó munkáit ezért vagy azért bíráló szöveg. E gesztusban a bírálat tárgyát/célpontját illetően valamiféle mélységes, már-már antropológiai karakterű pesszimizmust vélek felfedezni.

Amikor Bezeczky hosszasan idézi Kulcsár Szabó általa bírált szövegeit, akkor kétféle műveletet hajt végre egyidejűleg, láthatóvá tesz, megteremti az ítélet tárgyi-textuális feltételeit, illetve ezzel egyidejűleg már ítélkezik. … Walter Benjamin is utalt arra, hogy az idézés egyszerre hermeneutikai és jogi gyakorlat, melyben a keresett – vagy inkább felmutatott – jelentés az ítélet perspektíváján keresztül születik meg.

Havasréti József: Determinált pályaívek (Bezeczky Gábor: Irodalomtörténet a senkiföldjén), részlet

Forrás: http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1735

Szerző: Farkas Zsolt

A fő nehézséget természetesen maguk az institucionalista, bürokrata, „hivatalos” specialisták okozzák. A „profik”. Mivel „abból élnek”, hogy szak­tudásuk monopólium, értsd: minél szűkebb körre korlátozódik ez a tudásmonopólium, annál többet „kaszálnak”, ezért megvetik a népszerűt

Az institucionalista speciális tudását nem megosztani és sokféle megfontolás számára felkínálni szeretné, hanem minél drágábban eladni. Ezért elidegeníti a közérthetőtől: a szaknyelvet kamuflázzsá, titkosírássá változtatja. … Nyelvhasználata, terminológiája, a szakmai eminencia állandó és kínos bizonygatásaiból álló, minden kívülálló számára dögunalmas diskurzusa éppen arra szolgál, hogy az intézményhez csak azokat és annyira engedje közel, akik és amennyire engedelmesen beszélik az exkluzív nyelvet és titkos üzeneteit.

A hermetikus, laikusokat kizáró szakmai diskurzus egyik legfőbb funkciója az antidemokratikus körülmények biztosítása: távol tartani a démoszt – az adófizető polgárt, a fizetőképes keresletet –, lehetetlenné tenni szakmai és politikai befolyását, lehetetlenné tenni az intézmény (működte­tőinek) külső kontrollját – harmonikus, funkciódús, eleven kontextusba illeszkedését. A másik legfőbb funkciója a hatalomelvű kriptológia: a madárnyelv, ami „kifelé” a tudományos eminencia bizonyítéka, „befelé” a hatalmi harc terepe. Az ilyen írásokban találjuk a szigorú tudományosság legtöbb jelét, „felmutatását”, ceremóniáit, ha-kell-ha-nem-demonstrációit, a lihegő, benfenteskedő szakmázást.

Ez a szakmai „kérlelhetetlenség” az a kamuflázs, aminek rejtekén ott lapul az ostoba önzés. Mintha nem lenne hozzáférése a jóhoz, ahhoz, hogy mi jó neki és másoknak; mert nem azt csinálja. Nem abban erőfeszít és örül, és nem fárad el, mert élvezi – hanem a „neki jó” az „a másiknak rosszabb”-at jelenti, ebben erőfeszít és kárörül, de elfárad és nem élvezi.” (C. Castiriadis, i.m.)

………

Gyerekek! Nem jó ez a stílus! Ez az egész Honi Hermeneutika-pite! Rossz olvasni, nem közlékeny, nem irodalomszerető, nem tágyilagos, épphogy nem a dologról van szó. Nem kedves! Nem szórakoztató, nem izgalmas, nem demokratikus, nem megértő, nem vagány. Gőgös, kioktató, rossz poétika, rossz mint hivatali, mint politikai, mint embertársi stílus. Nagyon hasonlít a finnugrizmus diskurzív és intézményes stílusára egyébként, bámulatos!

Antiromantikus! De Lukács György piskóta ehhez képest, amennyire!

Hát német ez még?

És gyerekek! Ki mond ennek ellent? Ki olvas szívesen KSzE-szöveget? Ki szereti ezt a stílust? Kedves honfitársaim,válaszoljatok! (Nem, ők se! Uááá, ők utálják a legjobban!)  Akkor viszont hogyhogy ő(k) az intézményesen sikeres előrenyomuló(k)? He? Magyarok! Hogy van ez? Akinek elég rossz, agresszív a stílusa, azt nyomjátok fölfelé? De hasonlít ez a politikai kiválasztódásra! Ki szereti a kor­rupt alpolgármestert, az ügyfelet állandóan minősíthetetlen hangon leckéztető hivatalnokot, a hatalmaskodó főnököt vagy portást, a törtető pártkomisszárt, a gyűlöletbeszélő újságírót?

Akkor mégis miért toljátok őket?

Hogy legyen bizonyítékotok arra, hogy ebből az országból nem lesz semmi?

Farkas Zsolt: Győz a jó. Részlet

Forrás: http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf

67 hozzászólás to “Gobbledygook (Bürokrata halandzsa)”

  1. KUSZA said

    A bírálat tárgyát / célpontját illető “mélységes, már-már antropológiai pesszimizmus” tényleg óriási poén. Kb. így fordítható le: Ne fikázzátok már azt a szerencsétlen sznobot, sose tanul meg fogalmazni. Reménytelen eset, rajta nem lehet segíteni.

  2. Lukács-paródia said

    Na tessék, mit mondtam? Farkasnak is Lukács György jutott az eszébe: “Lukács György piskóta ehhez képest”! Az tényleg piskóta. Annak volt értelme, még ha körülményesen fogalmazott is. Meg ő legalább németül szépen írt. De a mi KUSZÁnk az anyanyelvén is kusza, más nyelven meg mégcsak nem is nagyon próbálkozik.

  3. A vélekedések hátteréből egy olyasféle dualizmust vélek kiolvasni, hogy létezik: egyrészt a
    1. mondanivaló,
    2. annak nyelvi burka, megfogalmazása, stílusa.
    Ahogy az iskolai dolgozatokat osztályozzák: tartalom, nyelv, külalak.
    De vegyétek észre: a tartalom és annak, úgymond nyelvi formája nem elválasztható.
    A nyelv nem köntöse a mondanivalónak, hanem azonos vele.
    Ha jóvá (?) stilizálná valaki KSZE szövegét (ahogy Havasréti szerint Horváth Iván teszi), akkor mint egy nyers gyémántból előállna a briliáns???
    NEM,NINCS TARTALOM és NYELVI BUROK.
    Mint ahogy nyersgyémánt és belőle kicsiszolható briliáns sem.
    Ahogy Babits mondta: “Minden rossz mondat egy ablak, amelyből egy rossz gondolatra látni”.
    Itt meg csak ez van.

    • ELTÉ-s kolléga said

      Azt, amit Babits irodalmárként megfogalmazott, már egyetemünk névadója is tudta, pedig ő “csak” fizikus volt: mindenkit megbuktatott, aki bonyolultan mondta el, amit egyszerűen is lehet. Mert aki nem világos mondatokban beszél, az nem képes világosan gondolkodni. Talán gondolkodni sem, csak locsogni össze-vissza.

  4. Nekem Farkas Zsolt felvetése tetszik nagyon: mi az a mazochista buzgóság, amely királyt csinál abból, aki a leggorombább hozzá?
    Mi volt a helyzet az ELTE magyar irodalmi tanszékein KSZE előtt?
    Komcsi őskövületek szennyesnél szennyesebb múlttal: Tolnai Gábor, Szabolcsi Miklós, Kardos Pál. Mellettük a lényegsen inteligensebb és bonyolultabb lelkialkatú Király István.
    Tolnai és Szabolcsi annyira ijesztően gusztustalanok voltak, hogy a hallgatók elkerülték őket. Aki mégis törleszkedett hozzájuk, nagyon megjutalmazták.
    Mint Szabó Andrást, aki egyetemista korában Tolnai Gábor végbelében kezdte el “tudósi” pályafutását.
    Kardos számos fiatal “tehetség” pályáját támogatta ravasz módon: először kellett nekik írni egy fulmináns kritikát egy úgynevezett népnemzeti szerző (Csóri, Fekete Gyula) ellen, aztán megkapták a baksist: rovatvezetők vagy főmunkatársak lehettek a párttévénél vagy valamelyik pártlapnál. A billogot rájuk sütötték. Bár mostanában egyik-másik nagy törleszkedésében minta levakarta volna magáról.
    Király ennél ravaszabb és tehetségesebb volt, igazi Cipolla.
    Maga köré gyűjtötte a tehetségesebb diákokat, belefolyt az életükbe, beszélgetett velük, és állást is szerzett nekik.
    Végül, mint egy rezervátumban az őstulok, ott volt Czine Mihály, aki ízes beszédével, erdélyi nosztalgiával kielégítette a táncházasok igényeit. Cifraszűrben, gyolcsgatyában jártak az óráira.
    Szóval mind zsarnok és lélekhalász volt.
    Elmentek, biológiai vagy politikai szükségszerűség alapján.
    És utána jött KSZE, kezében a művelt nyugat kicsit szutykos fáklyájával és leborulnak előtte.
    Vegyétek már észre: nektek zsarnok kell???

    • OperatívTiszt said

      Talán kevésbé ismert, hogy Kardos, azaz ismertebb nevén Pándi Pálnak KUSZA is meglehetősen mélyen benyalt. Így szerezte meg a Kortárs szerkesztői állását. Nagyon nem szereti, ha ezt a korszakát emlegetik, talán érthető, hogy miért. Akkor fény derülne szoros és erős marxista, bolsevik kapcsolataira is. A kitörés a “németek” által, amiről ezek a szerencsétlen németek mit sem tudnak, később jött.

      KUSZA úgy tesz, mintha a karrierje az ELTÉ-n kezdődött volna. Ez természetesen nem igaz. Ez egy tipikus bolsevik besúgó karrier, amit aztán a németekről való mesékkel ügyesen álcázott. 🙂

      • Teatron said

        Mi lenne, ha megkérdeznénk a németeket ezekről a mesékről? Jauss már nem él. De a konstanzi iskola többi tagja még igen. Ha olyan jelentős szerepet játszott volna KSZE Jauss életében, mint ahogy meséli, valamit tudniuk kellene róla. Vagy Erika Fischer-Lichte, akiről annyimindent mesét KSZE, a közös munkákról és publikációkról, és aki csak egy ajakbiggyesztéssel kérdezett vissza: “Wer soll jener Herr sein? Der Name sagt mir nichts.”

  5. filológus said

    Pándi/Kardos pártfogásával kevesen szoktak eldicsekedni. Olyanok, akik annak idején sűrűs nyelvcsapásokkal igyekeztek bejutni a kegyekbe, most úy emlékeznek, hogy hősiesen harcoltak a pártállam és annak korifeusai ellen.
    Elgondolkoztam a Walther Benjaminnak tulajdonított mondáson, hogy a (meg.,fel-,be-)idézés egyszerre hermeneutikai és jogi aktus. Igaza van, hiszen az idézni, csakúgy, mint a német zitieren jelent szakirodalmi hivatkozást és törvényszék elé való (kötelező hatályú) meghívást is.
    De kit/mit idézünk meg KSZE-ben?
    A nagykállói egyszerű (?) család fiát?
    A debreceni diákot, aki BÁTRAN barátkozott egy Bölcskei nevű teológussal?
    Aki Pándi pál kegyéért esengett, s nem eredménytelenül?
    Aki Jauss lábához kuporodott és nyüszített a boldogságtól, hogy az etelközi bugrisság után végre a tudomány régióiba emelkedhetett?
    A hálózatszervező keresztapát, aki befonja kegyenceivel és csatlósaival a magyar tudományosság tekintélyes szegmensét és ítél ösztöndíjak, OTKA-támogatások, állások, ledorongoló és felemelő kritikák ügyében?
    Hát ez egyszerre hermeneutikai és jogi aktus.
    Melyik KSZE az autentikus?

  6. prudens said

    A legjobb álcázásnak nyilván a támadást gondolta: pl. Horváth Iván durva megtámadását apjának személye miatt. Akire Iván egyébként a legkevésbé sem hasonlít. HM fia nevelésében szinte nem is vett részt. HI soha nem kovácsolt tőkét belőle: nem is nagyon tehette volna, hiszen amikor az ő pályája elindult: a 70-es évek elején, akkor Horváth Márton már az akkori átkos (Rákosi) korszak figurája volt, akire nem volt illendő hivatkozni.

    • Vitakultúra said

      Ez jellemző KSZE alpári vitastílusára. Horváth Iván konkréten kimutatta, hogy KSZE nincs tisztában az idegen szavak jelentésével, amiket használ. Mivel itt tényekről volt szó, amik ellen semmilyen érvet nem tudott, nem lehetett felhozni, KSZE-nek azt kellett volna beismernie, hogy tévedett, és a jövőben majd utánanéz az idegen szavak jelentésének, mielőtt dobálózik velük. Ehelyett úgy válaszolt, hogy akinek Horváth Márton az apja, az nem értheti meg az ő magas tudományosságát.

      Ez a válasz jelzi KSZE komplexusait: a műveletlen, vidéki, sőt, falusi háttérből jövő kisebbrendűségi komplexusát, túlkompenzálva a hatalom csúcsára felkapaszkodott, alulról jövő parvenü arroganciájával a magaskultúrájú, városi, értelmiségi családból származó kollégával szemben.

  7. Bolsevik said

    Nekem is tetszik Farkas kérdésfelvetése, hiszen ez a jelenség lényegébe, elevenébe talál: milyen ország az, ahol a 21. században a törtető pártkomisszár lenyúlhatja az irodalomtudományt? Az, aki úgy vált rendszert, hogy átáll a másik oldalra, az új győztesek közé?

    Ez egyébként a közös vonás KUSZA és a debreceni püspök karrierjében: mindketten megmaradtak annak, amik, ami a lényegük: vidéki törtető pártkomisszárnak; a kommunizmusban jól bevált stratégiájuk működik az új rendszerben is.

  8. Curious said

    Van ennek a kérdésnek egy másik aspektusa, amely valóban a torz magyar viszonyokra világít rá: hogy lehet az, hogy egy, mondjuk, tételezzük fel, “tudományos életmű” a 20-21. századfordulóján Európában monopóliumra, hegemóniára tegyen szert? Ez még akkor sem volna indokolt, ha ez a “mű” valóban tudományos és azon belül jelentékeny volna. Ez a fejlemény nem normális. Csakis ezzel magyarázható ugyanis, hogy egy korrupt siserehad egy nulla teljesítményt (Mészárost) kétszer is lihegve és a buzgón nyalva a guru alfelét, PhD-vá avat. Frieden és Pálon senki sem csodálkozik, ők seggnyalónak születtek. Na de Eisemann! Hogy mehetett abba bele, hogy egyhuszonvalahány oldalas össze nem függő szövegre 100%-ot adjon? Róla valamiért többet gondoltam 😦

    • Korifeus said

      Jó kérdés. A neten találtam rá valamilyen választ, hozzászólásként Farkas cikkéhez. Ezek szerint egy gyanús eszköztárral – nyelvi manipulációkkal, porhintéssel, szemfényvesztéssel – az irodalomtudomány akkor éppen üres trónjára ültetei magát egy figura, “aki kisajátít, elnémít, megbénít, kioszt, megmond, elvon, deklarál, iskolákat, intézeteket, tanszékeket, folyóiratokat vezet, és kánont csinál”, írja Gerőcs Péter. Tegyük hozzá: ahhoz a hatalomhoz, amelyet KSZE vindikál magának, semmilyen, egy mégoly makulátlan eszköztár sem volna elég. A tudomány nem hatalomról, élet-halál feletti uralomról szól. Ha ezt akarja KSZE, akkor vívjon meg a politikusokkal. De a tudományt ne árassza el a kontraszelektált nímandjaival, mint amilyen Mészáros és Korner – többek között.

      • hajnalka said

        Jámbor óhaj. Körülbelül annyi a hatása, mintha az oroszlánt akarnád vega étrendre rábeszélni. Harcol, támad, öl: ez az élete, egy igazi alfahím élete. Hogy még az irodalomtudományban is egy ilyen kivételes pozíciót vívott ki magának, az nemcsak rajta múlt, hanem a többiek pipogyaságán, a helyzet rossz felismerésén. stb.
        Senki nem állította meg Arturo Uit.
        Aztán meg egyre nehezebb.

    • ancilla said

      Bonyolult kérdés, mert, ugye, ki is volt előtte?
      A hatalomkoncentrációnak ez a virtuális pontja, amelybe ő befészkelte magát, ez a tömény hatalom, ez a fekete lyuk nem létezett.
      Az irodalmi mezőt, annak pedig az ir. tud-i almezőjét (Bourdieu) kívülről irányították, a szereplők életében leghfőképpen Aczél.
      Ő aztán megbízott bizonyos elvtársakban (Király elvtárs, Szabolcsi elvtárs, Pándi et meg Tolnai et), ők eligazgattak tanszékeket meg projekteket).
      Sőtér volt az utolsó, aki egyszerre volt intézetigazgató meg tanszékcsoportvezető (mint a nyelvészeknél Benkő). Sőtér viszont rendes ember volt, megkötötte a maga kompromisszumait, de nem volt egy komiszár.
      KSZE abba az ürességbe türemkedett be, ami akkor keletkezett, amikor a politika elengedte az irodalomtudományt a rövid pórázról.

      • OperatívTiszt said

        Kulcsár Szabó Ernő is Aczél elvtárs köpönyegéből bújt elő. A 70-es évek vége felé lett a Kortárs szerkesztője. Ide Aczél egyetemi triumvirátusán – Király, Pándi, Szabolcsi – vezetett az út. KSZE esetében Pándin. De a bolsevik hatalommal való szövetsége nem ekkor kezdődött. Ekkorra már kipróbált, megbízható elvtárs volt. Nagyon korán, még debreceni egyetemista korában kapta az első megbízásokat. Nem véletlenül helyezte be a hatóság azonnal a debreceni egyetem egyik tanszékére. De az túl jelentéktelen porfészek volt. Schneider elvtársat áthelyezték Pestre, majd kiküldték 4 évre Bajorországba, ahol több oktató és ösztöndíjas hallgató megfordult…

  9. animus said

    Mert ez egy egyközpontú ország, legyen az királyság, helytartótanács, MSZMP PB. Aki elfoglalja az ELTÉ-n a megfelelő pozíciót, az a fejedelem, ha akarja.
    És KSZE-nél ez a félelmetes: beférkőzött az imagninárius pontba és onnan ítél eleveneket és holtakat. Németországban ez nem lehetséges, az egy többközpontú (tartományú) ország. Nem aki a Humboldton ül, az fújja a passzátszelet, Münchenben, Frankfurtban, Bonnban biztosan nem.
    Nekünk meg volt István király, Kossuth Lajos, Kádár János és most OV.
    És annak földi helytartói, a MTA-n Pálinkás úr, az irodalomtudományban meg KSZE.

    • Anthony said

      Németországban zu Guttenberg úr, aki mellesleg nemcsak egy régi nemesi család sarja volt, hanem a kormány tagja is, lebukott egy olyan disszertációval, amelyből 120 oldalt mégiscsak önállóan írt. Igaz, 280-at plagizált hozzá. Ez nemcsak a doktori címébe, de reputációjába és hadügyminiszteri posztjába került.

      Magyarországon Mészáros 13 oldalas Ravasz-tanulmányát, amelyből 6 és felet Korner Veronika írt, 2 egyetemen is elfogadják a Kulcsár-Szabó-katonák doktori disszertációként. (Az előszóként hozzápagizált Luther-rész ezzel nem függ össze, és nem mond semmi újat. A plágiumot azért nem mutatja ki a szoftver – egyelőre -, mert az fordítás.) Mészáros és cinkosai nem mondanak le, és nem is rúgják ki őket. Mindnyájan ott vannak a helyükön. Egyedül azt a professzort rúgták ki, aki szót emelt a csalás ellen, és megtagadta a cinkosságra felszólító parancsot.

      Guttenberg ellen a német államügyészség büntetőeljárást folytat. Mészáros ellen is indított a szegedi rendőrség vizsgálatot, de a BRFK leállította. A fellebbezésre az ügyészség állítólag már hónapok óta nem válaszol. Mi ez? Európa? Benne lennénk az EU-ban és a Bologna-rendszerben is.

      Azt hiszem, itt az ideje, hogy a mi Mészárosunkról is tájékoztassuk Európát és a világot. És arra is rákérdezzünk a nemzetközi nyilvánosság előtt, miért állítják le magyarázat nélkül a büntetőügyet, miért ignorálják a szemet szúró bizonyítékokat, és miért nem válaszol a panaszra az ügyészség.

      Csak nincs a szereplő között valakinek szoros kapcsolata a servekkel? Igaza lenne Operatív Tisztnek? A jelek legalábbis erre mutatnak.

      • dark side said

        És térjünk ki a von und zu Tatabánya-alsói Lady Machbethre: Hansági Ágnesre. Ő a terméketlen némber, aki csak intirkát képes szülni, s bűntársa, a vérnősző barom: Mészáros Márton/István.

  10. Ez az egyetlen megoldás. Nyilván a Handelsblatt is közölne egy ilyen leleplezést, ők robbantották ki nemrég a Hamburg-Mannheimer üzletkötőknek a Gellért fürdő nagytermében válogatott luxusk..k által nyújtott szoolgáltatások körüli botrányt idén májusban.
    Persze lesznek olyanok, akik azt mondják, mossuk itthon a szennyest, ne mutassuk meg a világnak, mekkora gazembereink vannak nekünk.
    Pedig Mészáros és a Kulcsár-Szabó klán gaztettei világra szólóak!
    Ne fossszuk meg a művelt nyugatot attól a balkáni borzalomtól, amit KSZE, Hansági Ágnes, Mészáros Márton, a szegedi különítmény meg Szabó András és Petrőczi Éva művelt.
    Ha a magyar rendőrség, ügyészség nem reagál, csak a NEMZETKÖZI NYILVÁNOSSÁG marad.
    Világhírűek lesztek, Szabó, Hansági, Mészáros és last but not least Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus, a keresztapa.

  11. shadow said

    “Nem tudom, Isten akarja-e így,
    mert tetteim nem tetszőek előtte,
    hogy rejtett végzete bosszút meg ostort
    Saját véremből teremt ellenem.”
    ezt mondhatná a történet egyik szereplője, ha ismerné e sorokat.
    Tudjuk, nehéz feladat ez a károlis professzoroknak, náluk a nehézfejűség és a műveletlenség felvételi kritérium, de azért megpróbálják.
    A helyes megfejtők között KSZE életművét sorsuljuk ki.
    Vigaszdíj Hermann anagrammákról és anyázásokról szóló opusza.

  12. ohranka said

    Igen, tudja meg Európa, hogy itt, a magyar ugaron tovább tenyészik az urambátyámos nepotizmus, a balkáni korrupció. Etelközi civilizáció, burundi erkölcsök.
    Szeretném javasolni Mészáros kétszeres PhD-s csalásában kidomborítani a sátáni némber, Hansági szerepét, valamint a zsaroló Szabó Andrásét, a tökkelütött Petrőczi Éváét és a munkáltató erkölcstelen képviselőjéét, Balla Péterét.
    Ezek a mellékalakok emelik ki a nagykállói monszter, Schneider/Kulcsár Szabó igazi dimenzióit.

    • Anthony said

      Amúgy Mészáros “disszertációja” a német egyetemeken is feltűnést fog kelteni. Minden egyetemen akad magyarul tudó. De Mészáros “művéről” már optikailag is megállapítható, hogy nem “disszertáció. Még a magyarul nem tudók is látják, hogy az első rész Lutherről szól, a második pedig egy magyar szerzőről az 1930-as évekből. És a címet is megértik. A címből ugyanis az derül ki, hogy az semmiképp sem lehet egy disszertációs címe, annyira tág, annyira semmitmondó. Mi az, hogy medialitás? Minden medialitás, nincs közvetlenség. És mi az, hogy protestantizmus? Milyen értelemben? (Ezt még a KSZE-seggnyaló Bednanics is erősen kifogásolta.)

      A németeknek hangsúlyozni kell Kulcsár Szabó Ernő szerepét, és emlékeztetni őket azokra az állítólagos német kapcsolatokra, amikre hivatkozik. Ezt a fajta “korrektséget” és “becsületességet” tanulta német példaképeinél. 🙂

      • ElemiLogika said

        Protestantizmus és medialitás tényleg nem disszertációcím. A konferenciát az Akadémián rendezték ezen a címen a Kálvin-évben, ami különböző meghívottak szerteágazó előadásait fedte le. Konferenciacímnek még elmegy. De disszertációnak? Egy disszertációnak szólnia kellene valamiről. Márpedig, aminek az a címe, hogy “protestantizmus és medialitás”, az garantáltan nem szól semmiről.

    • Teatron said

      Nagykállói hírességet Németországban a kutya se ismeri. Azzal szokott dicsekedni, hogy kebelbarátjától, Jausstól, egy tanszéket kapott ajándékba. Nos, én jártam ott, azon az ún. tanszéken, hát az kb annyi, mint egy nyelvi lektorátus. Kulcsár-Szabó szívesen hívatta magát, persze csak a magyarokkal, tanszékvezetőnek, mert a németek ezen csak röhögtek volna. Nem volt ő ott több, mint egy magyar anyanyelvi lektor.

      • Mundart said

        Szegény berliniek! Pont ettől a zavarosfejű, kusza nyelvű, máig erős szabolcsi tájszólással beszéklő, ízes, kakumimális t-hagokat produkáló lektortól kellett nekik magyar szót hallaniuk! Nem csodálkozom, hogy annyira elriasztotta őket, hogy ezt a tanszéknek csúfolt lektorátust be kellett zárni.

      • Teatron said

        Nem kell féltened a németeket. Senki sem akart KUSZÁtól magyarul tanulni. Én ott csak olyanokkal találkoztam, akik már tudtak: magyarok, magyar származsúak. Egyetlen német sem esett KUSZA bűvkörébe. 🙂

  13. hajnalka said

    Ez volt az a konferencia, amelyet Pálinkás az előzetes egyeztetés ellenére nem nyitott meg, főtitkár pedig úgy tette et, hogy hanyag nemtörődömséggel a környezetszennyezés ellen szónokolt.
    Az Akadémia falai majdnem megrepedtek, amikor Szabó elmondta azt a baromságát Szenczi Molnár talpainak sütögetéséről és még képpel is illusztrálta.
    Délután és másnap meg Hansági és Petrőczi égették magukat a Kossuth Klubban.
    A konferencia tudományos elfogadottságára (???) jellemző, hogy a Magyar Tudomány Kálvin-számában egyetlen szerzőre sem történt utalás, sőt a Károli BTK-n működő egyetlen sze,élyre sem. Amúgy a teológusokat emlegették, még Dusiczát is, pedig ő sem a magyar tudományosság fénylő csillaga.
    De: Szabónál, Hanságinál, Petrőczinél nincs lejjebb, ezt mutatja a konferencia recepciója, helyesebben TUDOMÁSUL NEM VÉTELE.
    Okos ember már értett volna belőle, már Pálinkás távollétéből is.
    Dehát ki is itt az okos?

  14. dark side said

    Petrőczi pedig teljesen megférfiasodva tűnt fel, félhosszú hajjal és olyan méteres háttal, hogy nagyobb volt, mint a Szabó.
    Túlzásba vitte a hormonkezelést vagy hímnős lett: Petrőczi a Mátyás utca attrakciója, szakállas asszonya lett.

  15. Tart nálunk a három gyászos hét annak ellenére, hogy Mózes összetörte a kőtáblákat és lerombolták az első és a második szentélyt.
    Szenvednünk kell most is, az olyan újfasiszták miatt, akiket a véresszájú antiszemita Szabó András treníroz, aki attól sem riad vissza, hogy a legnagyobb tudósokat gyalázza, azért, mert a választott néphez tartoznak.
    Az egyetem pénzét a Jobbiknak rabolja el Balla Péter, annak a Hegedüs Lórántnak a sógora, aki cigányverés előtt megáldja a jobbikosokat a rovásírásos Szózat és Himnusz alatt.

  16. “Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott! Maran atha.” (1Kor 16,22)
    Ezt az apostoli üzenetet közvetítem azoknak, akik baszfémikus módon keresztyénnek vallják magukat, miközben okiratot hamisítanak, közpénzeket rabolnak, ártatlan embereket üldöznek.
    Szabó András, Balla Péter, hozzátok szól Pál apostol.
    A csontateista Hansági Ágnest és a spicli KSZE többi rokonát és ügyfelét is eléri a Teremtő haragja.

    • OperatívTiszt said

      Ez még nem minden: a rendőrséggel is szoros kapcsolatban állnak, és igyekeznek befolyást gyakorolni rájuk, hogy hagyják figyelmen kívül a tengernyi bizonyítékot. Guttenberg ellen egy sima és csupán részleges plágium miatt nyomoz az államügyészség. Mészáros ellen is akart, utasította is a rendőrséget, de az valahogy lepasszolnáaz ügyet. Csak nem az akadémikus irodalomtudósnak álcázott OperatívTiszt áll a leállítás mögött?

      Kérdezzük meg a németeket, mit gondolnak a Mészáros-ügyről, és abban Kulcsár-Szabó Ernő szerepéről? Elvégre az ő katonái hajtották végre ezt a mocskot: a Károlin és Szegeden is!

      • prudens said

        “Glück auf Dauer hat nur der Tüchtige”. (Moltke)
        Ez a német gondolkodásmód. Undorodnak a csalóktól, sikerlovagoktól, különösen az egyetemi szférában. Tudják ugyanis, hogy egy ilyen csalással kiadott PhD fokozat az egész egyetemet lejáratja.
        Rajta, tudják meg a németek, mire képes KSZE itthon, a magyar ugaron!
        És micsoda cinkosai vannak.

      • Szegedi Kolléga said

        Külön fontosnak tartom, hogy most, amikor a német egyetemek egyre-másra vonják vissza a fokozatokat a legkisebb csalás gyanújára, a Szegedi Tudományegyetem, amelyik egyelőre a 2. legjobb magyar egyetemnek számít, törvényellenesen fogad egy bukott dolgozatot, majd kiadja a fokozatot egy olyan szövegre, amelyről hivatalos szakvéleményben állapítja meg, hogy nem disszertáció: nem monográfia, a két rész közti kapocs nem motivált. “Érzékeny” elemzésekről beszél. Az vajon mi? Egy disszertációnak nem valami új problémát kellene megoldania? Itt nemhogy hipotézis, még tézisek sincsenek. Az egyetem nemcsak fogadott egy csalót, hanem a csaló érdekében maga is csalt: meghamisította előbb a témavezető, utána a jelölt nevét, és mellesleg tudomása kellett hogy legyen arról, hogy már a másodszor feltüntetett témavezető is lopta a témavezetést. Ezekről mind fel kell világosítani a nemzetközi közvéleményt, mert a hazait hiába – nincs következménye. Ismerje meg a világ a Szegedi Egyetemet: Friedet, Pált, Balázs, Klukovitsot!

        Gondoskodjunk róla, hogy a szegedi diploma se érjen többet a világban, mint a károlis!

      • ancilla said

        Áldásom rá! Tegyétek ezt: meg fog tisztulni a magyar közéletnek az egyetemi szférája!

  17. ancilla said

    Igen, kérdezzük meg a németeket! Németországban senkit nem érdekelt az sem, hogy a honvédelmi miniszter (báró) zu Guttenberg felesége egy Bismarck grófnő, a birodalomalapító vaskancellár leszármazottja.
    Ordnung muss sein!
    De itt a Lajtától keletre ha beszól BÁTRAN egy volt spicli, a rendőrség leáll. Európában vagyunk???

    • Teatron said

      A németeknek, akik Európában a demokrácia élharcosai, tudniuk kell, hogy őket súlyosan kompromittálták. Itt az irodalom- és kultúratudományban diktatúrát vezettek be Gadamerre és Jaussra hivatkozva, holott azoknak a szövegszörnyeknek, amelyek az ő hatásukra létrejöttek, közük nincs ezekhez a nagy tudósokhoz. El kell küldeni nekik Kulcsár-Szabó Ernő saját szövegeit, és megkérdezni tőlük, hogy visszafordítva ezeket németre, vajon van-e szerintük értelmük. És egyáltalán, szerintük hogy lehet ilyen szövegek gyártásával valós hatalmat gyakorolni: pozíciókba jutni, és másokat onnan kiszorítani? Ők hatalmazták fel erre Kulcsár-Szabó Ernőt, vagy a saját szakállára keverte bele ennek a diktatúrának a kiépítésébe a németeket?

  18. Petrőczi megint belerondított a RefLapba. Tüskés Tibor Az ablakmosó könyvéről firkálva rosszindulatú pletykagépként, bennfentes értesüléseket közölve olyanokról – mint Mészöly, vagy Polcz Alaine – akik egy ilyen kívül-belül mocskos némberrel szóba se álltak volna.
    Aztán röfög valamit a puritánokról, meg Ádámról és Éváról – azt gondolja, hogy ő, a retkes l..a nyilatkozhat valamit Éva-ügyben.
    És egyébként “hitvalló óseink” nekünk voltak! Neked, Ludvig, aki a Kossuth Rádióban azt retyegted, hogy az angol királynő rokona vagy, aztán meg azt, hogy Lübeckból származol és Thomas Mannal vagy atyafiságban, megint másoknak meg azt, hogy zsidó vagy, innen üzenem: neked a hitvallók nem az őseid!
    Te egy földönfutó féreg undorító leszármazottja vagy, aki mocsokkal borítja be a földet.
    Dugulj má el!

    • A szegedi nemibeteggondozó által háromszoros Wassermann kereszttel kitüntetett Ludvig/Petrőczi dehogyis leszármazottja a hitvallóknak.
      Azt üzenik neki: Húzz innen, lepcses szájú szennyes k..a, semmi közünk hozzád!

  19. ancilla said

    A református egyetem ékessége, Kun Miklós, a Béla unokája Titó nőügyeiről beszél a Duna tévében. Most Pelageja Belouszováról, Titó első feleségéről.
    Ez a magyar protestantizmus központi témája. A nőbolond mózeshitű komiszárivadék – Kun Béla unokája – intézetet tart fent a református egyetemen.
    Balla Péter, akinek sógornője a Jobbik országgyűlési képviselője, Kun Miklóst dédelgeti a rektori költségvetésből.
    A másik mózeshitűnek – Fóris Ágotának – úgy adja oda a magyar nyelvészeti tanszék vezetői beosztását, hogy még magyar szakos BA képzettsége sincsen!!!

  20. Pótfelvételit hirdet a pápai, debreceni és a sárospataki teológia. Menjenek a fiatalok ezekre a teológiákra és tartsák távol magukat a Balla, Pethő által lezüllesztett, korruot, mocskos pesti teológiai kartól!

  21. A stílus az ember said

    Egy adalék Kulcsár-Szabó Ernő bürokrata halandzsa-nyelvéhez:

    “A kötetben szereplő írások eltérő színvonalúak. Vannak világos, magabiztos, körültekintő dolgozatok, például (az eddig nem emlegetettek közül) Menyhért Annáé, Fodor Péteré vagy Simon Attiláé, ezek bizonyára jól használhatók lesznek majd az egyetemi oktatásban, s vannak túlbonyolított, megfogalmazási nehézségekkel küszködő, homályos szövegek is, amelyek jellegzetesen kényszerolvasók számára készültek, ilyen például Kulcsár Szabó Ernő vagy Lőrincz Csongor tanulmánya.”

    Vagyis Kulcsár-Szabó Ernő nem tud fogalmazni. Ő és Lőrincz Csongor a legrosszabbak az egész ún. KSZE-iskolában, magyarán olvashatatlanok. Csak “kényszerolvasók”, azaz betegek veszik kezükbe önként ezeket a szövegeket, amiket szegény hallgatóknak kötelező olvasmányként írnak elő.

    Takáts József, http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=667

    • Doktorandusz said

      Ez igaz, saját tapasztalattal tudom alátámasztani.

      Hansági tanárnő feladott irodalomelméletből egy Koselleck-cikket, amit Lőrincz Csongor fordított magyarra. Abban a szövegben egyetlen értelmes mondat nem volt. A szerző nemcsak nem tud magyarul fogalmazni, hanem egy kukkot sem értett meg a német szövegből. Erre akkor jöttem rá, amikor egy németül tudó ismerősömmel megnéztük az eredeti német szöveget. Lőrincz Csongor nem tud németül, ez egy dolog. Dehogy kiad a kezéből valamit, amit se nem ért, se értelme nincs magyarul, az egy másik. És végül, hogy Hansági tanárnő ezt kötelező ovasmányként feladja, az egy harmadik. Vagyis ő se ért egy kukkot sem Koselleckből, különben nem adta volna fel ezt a ferdítést.

    • Teatron said

      A zavaros beszédű Lőrincz Csongort a szintén zavaros beszédű guru úgy látszik méltó utódjának tekinti. Őt küldte ki Berlinbe a saját hűlt helyére, hogy lektorkodjon a lektorátussá züllesztett egykori magyar tanszéken. A németek nem panaszkodhatnak minőségváltásra: ugyanazt a “minőséget” kapják. A zavaros Kulcsár-Tata helyett a zavaros Lőrincz Csongort. Észre sem veszik a különbséget. Magyarul mindenestre egyiküktől sem fognak megtanulni.

  22. Nagykálló said

    A fő-fő irodalmár fogalmazási nehézséggel küzd? Vissza kellene küldeni az általános iskolába. Hogy végezte el az általánost ilyen szörnyű magyarsággal?

    Vagy Nagykállón mindenkit átengedtek, aki egy épkézláb magyar mondatot sem bírt leírni?

    • Debreceni Refi said

      Ebből is látszik, mekkora hazugság, hogy ő debreceni és református. Ott nem engedték volna át, ha csak ennyire tud fogalmazni. A reformátusokat különben is az egyenes beszéd jellemzi, nem ilyen körmonfont semmitmondás. 🙂

  23. filológus said

    Hanságihoz és Koselleckhez csak annyit:
    1. Hansági beírta valami hivatalos helyre az általa kutatott témák közé: Koselleck tanulmányozása. Ez nem egy tudományos téma, hanem ezek K-tól származó tudományos szövegek.
    2. Én olvastam K-t németül. Kristálytisztán, érthetően ír. Ha magyarul nem ilyen a szövege, egyértelműen a fordító a hibás.

  24. prudens said

    Nagyon jó írás! Kiderül belőle, hogy KSZE-k a magyar recenziókat se olvassák kicsit megöregedett bálványaikról. Hansági úgy nyiltkaozik Koselleckről, mintha magyar ember nem is olvasta volna, pedig többen is, már másfél évtizede is.
    KSZE meg mindenkit jól leteremt, hogy mindenki milyen vidékies bunkó, pedig nyilvánvalóan ők vannak elmaradva mérföldekkel a tudománytól

    • KSZE és a húsosfazék said

      Tényleg jó írás: leleplezi a Kulcsár Szabó iskola elmaradottságát nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai tudományosságtól is:

      “Kulcsár Szabó írásait régóta és gyakorta jellemzi az állandósított vitahelyzet fenntartása. E szöveg is úgy kezdődik, mint oly sok írása az elmúlt tízegynéhány évben: a hermeneutika megnevezetlen, hazai, vidékies, tudatlan bírálóival szembeni fölényes polémiaként. Az írás későbbi részében azonban már az új ellenféllel, a kultúrakutatással szemben hangzik el a beszéde.”

      Ám egy faramuci fordulattal gyorsan átrepíti magát az egész banda a lejárt szavatosságú irodalomelméleti zászló alól a támadott kultúratudomány lobogója alá, a nem definiált, sehol sem körvonalazott “medialitás” varázsszőnyegét használva.

      Nevetséges igyekezet, amely a szerző szerint az iskola identitását, önazonosságát, önéletrajzát alapvetően ássa alá.

      A KSZE-kör egy önmagát mértéktelenre felfújt és kipukkadt lufi. Márcsak állás- és pénzosztogató bandaként működik, amely sehogy sem bírja már elméletileg és erkölcsileg legitmálni magát.

  25. a stílus az ember said

    Kulcsár Szabó Ernő tkp elmondhatná: “nem kenyerem az írás”. 🙂

  26. ElemiLogika said

    Kulcsár Szabó Ernőnek tényleg nem volna szabad, hogy a “kenyere” legyen az írás, mert ha valamit nem tud, hát írni. Egészen paradox, hogy pont abból él, nem is akárhogy, amihez a legkevésbé sem ért. Az elemi logika azt diktálná, hogy hagyjon fel azonnal az írással, mielőtt még nyilvánosan elégetnék a szörnyszövegeit. Ti. elemi felháborodásból, hogy ilyesmire költi az állam a becsületes adófizetők pénzét. 🙂

    • filológus said

      160 milliós pályázati pénzt kapott KSZE meg a sleppje hasonló módon tudománytalan és blőd szövegek előállítására. Emlékeztek Hansági Ágnes okfejtését az egy személyben végbemenő illokúcióról és perlokúcióról??? Meg Hermann onanizálása a kálvinista költők sz9vegei alapján???
      Erre kapták a 160 milliót!

  27. KSZE Workshop said

    Ha valaki beüti a google-ba Kulcsár Szabó Ernő nevét: http://www.google.hu/#hl=hu&source=hp&q=kulcs%C3%A1r+szab%C3%B3+ern%C5%91&oq=kulcs%C3%A1r+&aq=4&aqi=g10&aql=&gs_sm=c&gs_upl=50026l53136l0l56059l8l7l0l0l0l0l265l1446l0.2.5l7l0&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.&fp=3ad9ca93f9dfa450&biw=1128&bih=660 , érdekes olvasmányra bukkan.

    Az életrajzi szócikk és az exhibicionista fotoalbum után ott van mindjárt az első oldal legelején Horváth Iván “Viszontválasza”, ami úgy tűnik, sokkal népszerűbb olvasmány, mint az eredeti KUSZA-szövegek:

    http://magyar-irodalom.elte.hu/arianna/filologia/viszont.html

    És mindjárt szorsan ezt követi Johannes cikke, A lezsírozott akkreditáció, amely arról szól, hogyan manipulálta Kulcsár-Szabó Ernő az örökös MAB-tag és KUSZA-mameluk Pál József segítségével a MAB-os irodalomtudományi döntéseket:

    https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/03/21/accreditation-3-lezsirozott-akkreditacio-3-kulcsar-szabo-erno-testamentuma/

    De még az első oldalba belefért Johannes egy másik, korrupcióról szóló írása is, a “Kovács elvtárs egy ágyban a Kulcsár-Szabó familyvel”, nem a mi blogunkról, hanem egy másikról:

    http://karolibotrany.blogspot.com/2010/03/reine-korruption-kovacs-elvtars-egy.html

    Mindez azt bizonyítja, hogy Kulcsár Szabó Ernő személye iránt nagyobb az érdeklődés, mint saját fogalmazású szövegei iránt. Ez érthető, hiszen ahogy Takáts József írta a Jelenkorban, KUSZA nem tud fogalmazni. Mellesleg ez az írás is bejutott a 10-es toplistára – ugyanezen az oldalon.

    • Johannes said

      Ja, ja. Alles hat einmal ein Ende. Dies betrifft auch die Tyrannen. 🙂

    • Aki Horváth Iván két írásának alapján még mindig nem érti a lényeget, az vagy barom vagy aljas.

    • KSZE ha valamit nem tud bizonyítani a szövegvilágon belül (egy személy által létrehozott szövegkorpuszon belül), akkor kilép belőle és kijelenti, hogy a szövegek szerzője származása, születésének esetlegességei miatt nem is méltó arra, hogy saját szövegvilágot hozzon létre és azt valaki komolyan értelmezni próbálja.

      • Schleier(macher) said

        Holott félúton a féligmegértett Jauss és a sehogy sem értett Derrida között azt próbálja bizonygatni, hogy nincs szövegen kívüliség. De ha érdekei úgy kívánják, pl. mert vitapartnere kellemetlen dolgokat bizonyít a stílusáról, tehát a szövegéről, akkor KSZE nemcsak a szövegből lép ki, hanem a sodrából és a bőréből is, és a partner személyére, szociopszichológiai determináltságára fókuszál. Most akkor van vagy nincs szövegenkívüliség? Az, hogy HI-nak HM volt az apja, a való világban vagy a szövegvilágban helyezkedik el? 🙂

      • filológus said

        Ha HM HI apja, mint tudjuk, abból rohadtul nem következik semmi HI szövegeinek igazságtartalmára, értékességére, érvényességére, esztétikai színvonalára stb.re vonatkozólag.
        Aki nem így vélekedik, az eleve kívül helyezi magát a tudományos diskurzuson.

      • ElemiLogika said

        Nagyszerű HI válasza erre a furcsa logikára:

        “Nem zavar írásának személyes éle. Én még személyesebb, a vakmerőségig személyes voltam, amikor igéit, főneveit, névmásait, sőt írásjeleit vizsgáltam. Nyelvhasználatunknál nincs személyesebb tulajdonunk. Ami zavar, az az, hogy ő a személyemre és szándékaimra vonatkozó állításait alig alapozza meg szövegem elemzésével. Pedig irodalmárok volnánk. Jobb szerettem volna azt játszani, hogy nincs nyelven kívüli valóságunk.”

        Vagyis HI szeretne a szövegvilágban maradni, hisen az irodalmárok személye szöveg, és a szöveg a legszemélyesebb sajátjuk. Mit mondanak KSZE személyéről KSZE KU-SZA, zavaros, homályos szövegei?

        Aljas módszer, ha valakinek a szövegminőségét kifogásolják, vagyis a legsajátabb produktumát, akkor az a másik származását, apját támadja vissza: KSZE szövegeit KSZE teremtette. HI apját viszont nem HI teremtette, hanem legfeljebb fordítva, az apja őt. Vagyis, ha már mindenáron össze akarja kapcsolni az apát a fiúval, legfeljebb az apát támadhatn a produktuma miatt, de fordítva? Milyen logika alapján?

      • A logikus gondolkodás KSZE-nek nem az erőssége. A klánról kár is beszélni, Bednanics, Eisemann, Hansági írásai tele vannak logikai bakugrásokkal.
        Ha pedig logikusan érvelnek vele szemben, mint HI, akkor előveszi a régi ad hominem érvet: ki vagy te, hogy egyáltalán foglalkozzunk azzal, amit mondasz?
        Mint vitastílus egy akadémikusnél???
        Szánalmas.

  28. Hát, ahogy a Római levélben olvastam, bocs most csak fejből: “Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.”
    Hiába erőszakoskodik KSZE, egy országot – ill. annak filozófiailag stb. kiművelt részét – nem lehet megvezetni. Előbb-utóbb kiderül, meztelen a király.
    Az igazi tudósok, pl. Horváth Iván sose törekedtek főnöki pozícióra. Őt kizárólag tudásáért, szelleméért és jelleméért becsüljük.
    Kálmán C. Györgyöt nemkülönben, aki valószínűleg a Megy a juhász a szamáron dekonstrukcionista elemzésparódiájával vívta ki KSZE gyűlöletét. Ezért nem engedte a nagydoktori folyamatba, oda, ahonnan fokozattal mászott ki Szabó András, akit nem neveznék neopozitivistának (se), mer az olyanok rengeteg részletismeretet halmoznak fel, csak koncepciójuk nincsen. Szabó ismeretei minimálisak – lásd autóstérkép mint tudományos munkaeszköz – műveltsége 00, koncepciója még kevesebb.
    KSZE berendezte a terepasztalt maga körül a tehetségtelen idiótákból meg a szervilisekből – legtöbb hívére mindkettő ráillik,, lásd Bednanics, Eisemann.

    • Korifeus said

      Kulcsár-Szabó Ernő oda juttatta ezt az országot, hogy irodalom- sőt, most már az általa hosszú ideig támadott kultúratudományból is az kap fokozatot, akinek ő megengedi. Ez az egyetlen “tudományos” kritérium, ezt épp Szabó András vagy Mészáros MarciPista esete bizonyította be. Nem kell teljesítmény, ha ő rábólint. Azok, akiknek zöld utat ad, a Ludas Matyit is beadhatják disszertációként. Akiket meg akadályoz, bármit csinálhatnak, nem kapják meg a fokozatot, pl. a kitűnő Kálmán C.

  29. Az Ernő aztán szólt a Szabónak – miután az becsempészte Hanságit Szilágyi háta mögött -, hogy most aztán szabad a pálya, Horváth Iván a kilövési lista első helyezettje. Szabó aztán rá is kezdte rögtön azután, hogy 1998 tavaszán HI elintézte neki az ELTÉ-n a habilitáslást, hogy “mit keres egy komcsi félzsidó a keresztyén, főleg protestáns régi magyar irodalomban”?
    Ez, mondjuk, nem volt nagyon árnyalt, de hol sajátíthatta volna el Szabó a kifinomult gondolkodást?
    Tolnai Gábor ánuszában???

    • Medievo said

      Horváth Iván kilövéséhez tartozott még a Régi Magyar Tanszék átjátszása a tökéletesen jelentéktelen Orlovszky Gézának, amit Kulcsár-Szabó Ernő szolgája, a Maedchen für alles Eisemann szakszerűen elvégzett. Egész egyszerűen leváltotta Horváth Ivánt.

      • Cinema said

        Ez még nem minden. Utána szólt a Kaka-démikus Szabó Andrásnak, hogy rúgjon még egyet Horváth Ivánba azzal, hogy elbocsátja Károlin alkalmazott tanítványát, a hallgatók körében nagyon népszerű Dobolán Katalint. Dobolánra Szabó és Hansági amúgy is irigy volt, mert tódultak a hallgatók a filmesztétika kurzusaira, náluk meg alig lézengtek. Így begyűjthették maguknak Dobolán tanítványait, és bosszút állhatott az APÓS Horváth Ivánon. Szerintem Dobolán máig nem tudja, hogy ő csak egy sakkfigura volt ebben a játszmában. Azt hiszi, Szabó András rosszindulata egyedül az egész ok. Pedig Ku-Sza biztatása nélkül Szabó ezt sosem merte volna megtenni.

  30. Meg hogy “mi köze van Horváth Márton fiának a protestantizmushoz?” (mondta Szabó és Petrőczi Ludvig harsányan.
    És kiterjesztették ocsmány rágalmazásukat az egész családra, Hubert Gabira, Ildikóra és Nagy lászlóra is.
    Mondjuk az pl. eszükbe se jutott, hogy Hubert Gabi rendezte sajtó alá a Huszár Gál énekeskönyvet.
    De Szabó amúgyis irtotta a valódi reformátusokat, különösen pedig a pápaiakat.
    Ebbe az irtóhadjáratba estek bele Hubert Gabi és Ildi.

  31. ancilla said

    Johannes, nézd meg a postádat!

A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi, és előzetesen nem moderálja. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Mivel nem olvasunk el minden hozzászólást, kérjük az olvasókat, hogy jelezzék esetleges kifogásaikat. Ha azok megalapozottak, a kifogásolt tartalmat a hozzászólásokból eltávolítjuk.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: