The Reward of the Founders (Az építőmesterek becsülete)

 

A haláláig dékán: Szilágyi Ferenc (1928–2010)

Az elárult Hegedűs püspök

Írta: Kálvinista Hűség

Dr. Hegedűs Lóránt és dr. Szilágyi Ferenc áldott emlékének

A reformáció hónapjában vagyunk. Sok szemforgató kegyeskedés, álcázott gyűlölködés és nárcisztikus öndicséret szennyezi az ún. református fórumokat, azon belül a Károli ún. Református Egyetemmel kapcsolatos írásokat.  Két név nem hangzik el, az említésre legméltóbbaké, az alapító püspöké, dr. Hegedűs Lóránté és a bölcsészkar alapító dékánjáé, dr. Szilágyi Ferencé. Pedig elvárható lenne, hiszen körülbelül húsz esztendeje, hogy ez a két nagyszerű férfiú a Teremtő akaratából és őt segítségül híva a Ráday utcai Teológia bázisán megalapította a Károli Gáspár Református Egyetemet. 1993-ban megszületett a törvény, s nemsokára beköltöztek a Reviczky u. 4-be a hallgatók és az oktatók.

“Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök”. (Zsolt. 127:1) Ez volt az egyik kedvenc igéje Szilágyi professzornak, gyakran említette szóban és írásban. Az ő idejében még az Úr építette a házat és őrizte a várost, így sikerült Hegedűs püspöknek a magyarországi reformátusság történetében elsőként egyetemet alapítania, Szilágyi professzornak, a legnagyobb Csokonai-kutatónak és jelentős lírai költőnek pedig megvetnie a bölcsészettudományi kar alapjait.

De nagyon hamar beköltözött a kígyó a paradicsomba a feneketlenül aljas Szabó András személyében. Szilágyi professzor a kezdetektől fogva bizalmatlan volt vele, hiszen annak idején vitriolos cikkekben agitált a református egyetem ellen. Amikor pedig létrejött, rögtön ott akart lenni, közel a húsosfazékhoz. Félállást kapott is, de SZABÓ MINDENT AKART, akár a farkas a kismalacokról szóló mesében. Megkereste hát Barátossy Jenőt, aki gondatlanságból vagy nemtörődömségből felvette, Szilágyi nem akart neki ellentmondani. Szabó aztán, mivel még a mesebeli farkasnál is gonoszabb volt,  hozta magával feslett erkölcsű, tehetségtelen és intrikus feleségét, Ludvig/Petrőczi Évát, aki, ha meglátta Szilágyit, odarikkantott neki ilyesféleképpen: “Na mi van, Feri? Költünk, költögetünk?”

De nem érték be ennyivel. Ludvig/Petrőczi az angol tanszék vezetését kívánta megkaparintani, Szabó pedig egyelőre a magyar tanszék vezetésére pályázott. Ennek érdekében megfúrta Szilágyit, azt állította róla, hogy ELMEBETEG, és mire az hazajött egy konferenciáról, le volt váltva a dékánságról és a Magyar Intézet vezetéséről.  Szabó még egy könnyed csuklómozdulattal kirugatta a Magyar Intézet helyettes vezetőjét, Huszár Ágnest, akinek kollégiumalapító ősét, Huszár Gált egyébként szívesen emlegette színvonaltalan írásaiban. Mellesleg kiirtotta a Történettudományi Intézet felét, mindenekelőtt a tanszékvezetőt, Erdélyi Istvánt, az MTA doktorát, Püspöki Nagy Pétert, Darkó Jenőt, Biernaczky Szilárdot és másokat. Akik közülük bírósághoz fordultak, azok ellen Szabó hamisan tanúskodott: Huszár Ágnes peres anyaga, benne Szabó hazug tanúvallomásával megtalálható az interneten.

Hegedűs püspök nem tudott ezekről a dolgokról, az ő tiszta erkölcsisége annyira felette állt minden intrikának. Még akkor sem fogott gyanút, amikor barátja, Szilágyi Ferenc a halálos ágyán elmondta neki, hogy milyen mélyen fájlalja, hogy ilyen dicstelen véget ért dékánsága, hogy hónapokig depresszióval kezelték kórházban miatta, s ha nem találkozott volna élete alkonyán Eszter asszonnyal, akit feleségül is vett, még annyi sem adatott volna neki, mint így. A Károli gátlástalan cinizmusában elfeledkezett első bölcsész-dékánjáról. A gyászistentiszteleten az egyetemet SENKI SEM KÉPVISELTE, csak az akkori megbízott rektor, Balla Péter, aki akkoriban még a Szabadság téren lakott. Szemmel láthatóan unatkozott, az ásítozástól majdnem kiakadt az állkapcsa. Egy tábla a falon, egy portré, egy kis szobor – semmi, de semmi nem őrzi a Reviczky utcában Szilágyi professzor áldott emlékét. Tanítványai, barátai, tisztességes kollégái szívében azonban örökké fog élni, míg azok a szívek dobogni képesek. Gyilkosa, Szabó András ma is a Károli professzora. Tettestársa, Petrőczi/Ludvig magas docensi nyugdíjat kap és irogatja egyre ordenárébb szabadverseit. (Mivel, ahogy Szilágyi szokta mondani, még a versformákat sem ismeri.)

Hegedűs püspök sem kerülhette el a sorsát, ellene a vermet saját veje,  Balla Péter ásta. Amikor szép és tehetséges lányát, a kitűnő orvos Gyöngyit hozzáadta ehhez a nagyon alulról jött, rossz külsejű, tehetségtelen figurához, abban bízott, hogy az hálás lesz neki. Nem így történt. Balla ahhoz is asszisztált, amikor Szabó András dékánként megtiltotta dr. Hegedűsnek – akkor már nem volt püspök -, hogy filozófiát oktasson a Reviczky utcában. Szabó és Ludvig a nyilvánosság előtt hangosan gyalázták Hegedűst, fasiszta idiótának, MIÉP-es püspöknek hívták, és mikor beköltöztek a Mátyás utcai lakásukba, amit szegény Ritoók Zsigmond ajánlott nekik, és bebútorozták a református hagyatéki leltár legdrágább bútoraival, nem a Kálvin téri templomba kezdtek járni, ahol Hegedűs volt a gyülekezeti lelkész, hanem a Hold utcába, Balog Zoltán gyülekezetébe. Kifizetődött nekik: Balog József Attila-díjjal jutalmazta Petrőczi siralmas verseit, Szabót pedig, aki egyetlen végzett doktoranduszt sem tud felmutatni, kooptálta a MAB felülviteli bizottságába. (Ott azóta már több embernek kitörte a nyakát merő passzióból.)

Balla, aki mindent apósának köszönhetett: skóciai útját, azt, hogy siralmas firkálmányát a skótok PhD-ra méltatták, Humboldt-ösztöndíját, egyetemi tanári felterjesztését – gyilkos irigységgel viseltetett nagyszerű apósa iránt. A gyűlölet kiterjedt a Hegedűs család többi tagjára is, és lassan kölcsönössé vált. Hegedűs püspök temetésén a KÁROLI Református Egyetem NEM KÉPVISELTETTE MAGÁT.  Balla NEM REKTORKÉNT, hanem családtagként vett részt a temetésen. A viszony közte és a család között rosszabb már nem is lehetne – nem is engedték maguk közé, szégyenszemre egy rododendron mögé bújva töltötte a szertartás idejét, a koporsót pedig magas gyerekei mögé búja kísérte a sírig.

Hegedűs püspök úgy járt Ballával, mint a legendabeli Löw rabbi a Gólemmel. Életre keltett egy lelketlen agyagmonstrumot, az önállóvá vált és alkotója ellen fordult. Hegedűs utolsó betegsége idején legbizalmasabb barátainak keserűen vallott veje vérszomjas ellenségességéről. Mióta pedig Hegedűs püspököt elföldelték a Tarlós főpolgármester által adományozott díszsírhelyen, Balla apósa nevét sem veszi a szájára. Ennek legjobb példája a következő interjú, amelyben kétszer fordul elő Hegedűs püspök neve, mindkét alkalommal a kérdező utal rá. Balla úgy nyilatkozik, hogy a Teremtő választotta ki őt erre a pozícióra, már hat éve is javasolták, de akkor “még nem érezte érettnek magát”. Közben olyan érettségi szintet ért el, hogy a MOSZAD-os Wistmanwooddal figyelteti saját kollégáit.

Az Úr nem építi azt a házat, amelybe a farizeus beszédű, gyilkos lelkületű figurák: Balla Péter, Szabó András és silány cinkosaik költöztek. Sivár istentagadó lelkületükkel úgy gondolják: nekik elég a politikai hatalom: most éppen a Dózsa Gy. út 25-27. hatalmas palotát kapták meg Balog EMMI minisztertől és Hold utcai lelkésztől. Balla püspöki ambícióit a Jobbik támogatja. Balla úgy képzeli, tud ő KÉT ÚR SZOLGÁJA IS LENNI, pedig már régen csak egy úré, A TESTET ÖLTÖTT SÁTÁNÉ. Ahogy Szabó András és kivénhedt szajha felesége, Petrőczi/Ludvig  is.