The holy family (A szent haramia család)

a fideszi kereszténység és családi összetartás megtestesülése

Forrás: http://hvg.hu/hetilap

Szerző: Keresztyén erkölcs

Ez az indulatokat és vitát kiváltó “karácsonyi” kép csak az álszenteknél és gyengeelméjűeknél verhette ki a biztosítékot, hiszen mondanivalója mélységesen igaz. Természetesen nem a Karácsonyt gúnyolja, hanem egyrészt a Karácsony évtizedek óta deformálódó hagyományát, másrészt az Orbán-maffia viszonyát a kereszténységhez.

Karácsony évtizedek óta a kereskedelmi harácsolás jegyében telik, nem Jézus, hanem az anyagi javak ünnepe. Egyes áruházakban már októbertől üvölt a hangszórókból a karácsonyi zene, nem ájtatosságot, ünnepi várakozást, hanem agresszív felhívást sugallva: vásárolj, vásárolj!

Ami a HVG zseniális paródiáját illeti, az elmúlt 4 év kormányainál és politikusainál a harácsolás, a közjavak prédálása iparszerűen folyik. Orbán Viktor és bandája számára minden nap harácsony — a böjt a népnek maradt. Nem a kereszténységet gúnyolja a kép, hanem az álszenteket, akiket a HVG görbe tükör elé állít, azokat, akik a kereszténység mögé bújva követik el harácsolásaikat és egyéb bűneiket. Mint keresztényt engem nem sért a kép. Ennek közepén VIDA Ildikó van és nem SZŰZ MÁRIA. A metaforikus párhuzam nem a bibliai eseményre, hanem a jelenlegi rezsimre utal. A Fidesz-politikusokból űz gúnyt, akik szavakban dicsőítik, tetteikben gyalázzák a kereszténységet, a szegénységet, amire Ferenc pápa mai beszédében a Karácsonnyal kapcsolatban utalt, vagyis végső soron a jézusi etikát.

Még blaszfémikusabb és egyúttal találóbb lehetne a kép, ha egyházi személyekkel, pl. Semjénnel és képmutató parlamenti párttársaival helyettesítenénk be a képen látható politikusokat. Csak a két legnagyobb felekezetnél maradva nyilvánvaló, hogy mind a katolikus, mind a református papok zöme főfoglalkozású harácsoló. A magasabb egyházi méltóságok Orbán vezér lábainál csúszva-mászva könyörögnek lóvéért, míg ugyanezek és fapados társaik a szószészekről dörgedelmes fenyegetésekkel zsarolják ki híveikből az utolsó fillért is.

Játsszunk el egy kicsit a képpel, és helyezzük a jelenetet kálvinista és károlis kontextusba! Orbán fejét helyettesítsük be képzeletben Bölcskeiével, Rogánét Tarr Zoltánnal, Vida Ildikót Sepsi Enikővel, Habonyt Kovács Barnabással, Lázárt Szabó Andrással, Szíjjártót Ballával, és ott fönn a sarokban Giró-Szászt Bozsonyival! A Vida Ildikó ölében dajkált aranytallérkupac maradhat eredetiben – passzol mindkét bandához. A Kálvin téri templomban vagy a templom előtt akár élő jászlat lehetne kirakni ezekből a pénzimádó és képmutató pogányokból, akik a kereszténység nevében fosztják ki és alázzák meg híveiket, munkatársaikat, hallgatóikat. Ez esetben a képet persze ki kellene egészíteni a wistmanwoodos figurákkal, akik napkeleti bölcsek vagy pásztorok álruhájában érkezhetnének, ajándékok helyett kandikamerákkal és rejtett mikrofonokkal felfegyverkezve. Az előtérben guggoló, a pénz látványától elélvező Lázár helyébe képzelt Szabó András mellé is oda kellene térdepeltetni a feleségét. Na nem Mária Magdolnát, hanem a Ludvigot, aki Petrőczi Kata Szidóniától lopott nevén ontja verseknek csúfolt giccseit, mint gnómszerű gyerekek hadát.

A károlis vezetőknek és a kálvinista egyházi tisztségviselőknek pont annyi közük van a kereszténységhez, Jézushoz, a jézusi etikához és főleg a szegényekhez, mint a képen látható kőgazdag haramiabandának.

Csokizabálók