Far from Europe (Távol Európától)

Szerző: Levij Mars

Lesújtó hangon nyilatkozott Orbán Viktorról Emmanuel Macron abban az interjúban, amelyet a BFM TV hírtelevíziónak adott: “Egyetlen értéket sem vallok magaménak, amelyet ő képvisel. De ott van, megválasztották.” Sajnos, itt van. Tényleg megválasztottuk? Maradjunk annyiban, hogy módjában volt győztesnek kihirdetni magát. Már Sztálin elvtárs is megmondta, nem az nyer, aki a szavazatokat kapja, hanem aki számolja. A szavazatok elcsalására számos lehetőség kínálkozott, minthogy a választókörzetek felében nem volt kontroll a Fidesz fölött. Hallottam egyik fideszes számlálóbiztosról, akinek az volt a dolga, hogy az ellenzéki szavazatok mellé beikszeljen még egyet, aztán érvénytelenítse a lapot. Így lett elcsalva sok ellenzéki szavazat. A másik az a töredékszavazatokat mandátumokká átkonvertáló szoftver, amit senki sem ellenőrizhet a Fideszen kívül. De a csaláson túl, persze, van szociális magyarázat, elsősorban a feudális vazallusrendszer, ami vidéken működik. Az egyik legjobb összefoglaló a kudarc okairól és a lehetséges továbblépésről Fischer Iváné.

“1., Stabilnak, erősnek bizonyult a Fidesz népszerűsége a kistelepüléseken. De a magyar falu továbbra is el fog öregedni, a fiatalok külföldre és a városokba fognak költözni, a falvak versenyképessége és életlehetőségei veszélybe kerülnek. A városba költöző fiatalok az internetről és nem az M1-ből tájékoznak majd, ez a stabil szimbiózis hosszabb távon nem marad így.

2., A kispártok kora lejárt. Illúzióknak bizonyultak azok a remények, hogy a régi pártoktól elhatárolódva bármely csoport tömegtámogatást szerez.

3., A Jobbik túlbecsülte erejét. Vidéken sehol nem bizonyult a kormánypártnál erősebbnek. Ezért valószínűleg irányt kell váltania. Vagy felül kell vizsgálnia azt a döntését, hogy a szélsőjobbról középre húzódott, vagy változtatnia kell azon, hogy a baloldallal nem működik együtt.

4., Az LMP különállása több mandátummal és így a kétharmaddal ajándékozta meg a kormánypártot. Bár még tartotta magát a mindenkitől elhatárolódó stratégia, de az LMP támogatottsága zsugorodik, ahogy a demokratikus jogállam hívei egyre kevésbé tekintik ezt a pártot reménységnek, viszont egyre inkább árulónak.

5., A baloldal támogatottsága csökken. Ez világjelenség, változás Magyarországon csak akkor várható, ha egymásra talál az Európára, jogállamra, jobb életszínvonalra vágyó elégedetlen tömeg és a baloldali pártok. Ehhez rendezni kellene a baloldali egységet akadályozó személyi ellentéteket, megtisztítani a szervezeteket a bizalmat gátló beidegződésektől, átláthatóságot és hitelességet kell létrehozni.

6., A civil szervezetek túl későn, túl habozva találták meg a közösséget az ellenzéki pártokkal. Lejárt az az idő, amikor a civilek olyan tüntetéseket, tiltakozó akciókat szerveztek, ahova nem engedték oda a pártokat. A jövőben a szabadságért, toleranciáért és jogállamért küzdő civilek és a velük egyetértő pártok partnerként tekintenek majd egymásra. Ehhez erősödnie kell a bizalomnak és az együttműködésnek és csökkennie a különállásnak.

6., Európában egyre élesebb a határvonal az integrációt és a nemzeti szuverenitást pártolók között. Ha a magyar kormány továbbra is a nemzeti gondolatot képviseli, konfliktusok várhatók. A többség Magyarországon is Európához szeretne tartozni, ez az igazi törésvonal. A magyar civil társadalomnak és politikai ellenzéknek fel kell ismernie, hogy kiderült, nem generációk között van konfliktus, nem régi és új pártok között, hanem az európai normák és az ettől távolodó nemzeti politika között.

7., A jövőben tehát egymásra kell találniuk azoknak, akik európai normákat, jogállamot, alkotmányosságot, egyházaktól független szekuláris államot, szomszédokkal és más államokkal jó viszonyt ápoló, kisebbségekkel és külföldiekkel toleráns, nyitott és modern országot szeretnének. Valószinűleg ők vannak többségben, de szétszóródva és egymás ellen küzdve sokkal gyengébbek azoknál, akik egyelőre stabilan támogatják a kormány nemzeti, idegenellenes politikáját.”