Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for the ‘ELTE’ Category

E-mails from beyond 3 (Levelek a túlvilágról 3)

Posted by jhnnsclvn - február 5, 2018

Szerző: Galaktyionovics

Hoffner László károlis jogászbarátjával folytatott levelezésének utolsó részét adjuk itt közre. Mindjárt az elsőből kibontakozik a patkány küllemű és jellemű Balla Péter lelkész-rektor igazi valója. A Károli elleni munkaügyi per visszavonására akarta kényszeríteni a nála munkáért könyörgő vakon kirúgott rendszergazdát. Cserébe nem ígért semmit. Mint Laci jogosan írja, az nem úgy kezdődött, hogy ő visszaütött, hanem úgy, hogy őt támadták meg orvul. A második levél igazi szenzáció. Ebben Laci saját maga számol be első fokon megnyert peréről, az ítéletről, annak indoklásáról. Első fokon még a Református Egyház ellen is lehet véletlenül pert nyerni. A kivételesen tisztességes és függetlenül ítélkező bíró is vérlázítónak, nemcsak a jogba, hanem a jó erkölcsbe ütközőnek találta, ahogy Lacival elbánt ez a magát jámbor istenfélőnek tettető református pap. Nyilván elfelejtettek szólni neki, hogy a Károlit kellett volna nyeretni, nem Lacit. Majd részletesen szó esik Laci édesapjának rákműtétjéről, majd újra és újra a Károliról. Miféle református szellemiség ez? – teszi fel a kérdést többször Hoffner Laci, aki szorgalmasan jár a gyülekezetbe és halála előtt még konfirmált is. Rétvári Bence államtitkár neve is felbukkan, aki a titkárságával egy lerázó választ iratott Lacinak. Az egyetlen emberséges gesztust Vassányi Miklós dékánhelyettestől kapta Laci, de tenni ő sem tudott érte. Miután kiderül, hogy a Károli fellebbezett, Laci levelei egyre kétségbe esettebbé válnak. Különösen, mikor nyilvánvaló lesz számára is, hogy a bíróság nem egyenlő felekként kezeli őket. A Károlinak mindent szabad: fellebbezést utólag, visszadátumozva, ráadásul indoklás nélkül benyújtani, míg Lacinál egy határidőmulasztás azonnali pervesztést jelentene. Laci 2016. június 7-i utolsó levelében ezt írja: “nagyon el vagyok keseredve”. A következő hónapban már halott volt. A végzetes rosszulléte előtti napon, 2016. július 23-án kapott egy telefonhívást Balla Pétertől, amiről szóban még beszámolt károlis jogászbarátjának. Balla megfenyegette: vagy visszavonja a keresetetet, vagy el fogja veszíteni másodfokon a pert. A nyomaték kevéért még idős szüleivel is megzsarolta, akiket hajléktalanná tesz önző és felelőtlen viselkedésével, mert a többmilliós perköltség miatt el fogják árverezni a házukat. Lacit a telefonbeszélgetés felzaklatta, összeomlott. Másnap rosszul lett, és mire a mentő 25-én hétfőn hajnalban beért vele a kórházba, meghalt…

 

Húsvét
2 üzenet

Hoffner László <hoffner.laszlo@……………..> 2016. március 27. 13:13
Címzett: ……………@gmail.com

………………………!

Ezúton kívánok Önnek és szeretteinek áldott, békés húsvéti ünnepeket!
Remélem, Ön jól van, én kezdek egyre jobban kiborulni. Kiderült, hogy édesapámnak vastagbéldaganata van és sajnos az orvosok szerint nem túl rózsás a helyzet.
Nem tudom, mit tudnék tenni a peremben, mert két hete megadta az ÁJK-s volt dékán a rektor úr telefonszámát, így 20 percet volt lehetőségem beszélni vele. Közölte, hogy az Egyetemnek lojális munkavállalókra van szüksége, ami én nem vagyok, hiszen perben állok velük. Ha visszavonom a követelésem nagy részét, akkor sem tudna munkát adni, de akkor versenyhelyzetbe kerülhetnék a többi munkavállalóval, így ha megpályáznék egy-egy pozíciót és a vezetőség engem választana ki a betöltésére, akkor talán kaphatnék munkát is. Egyébként nem akarta megérteni, hogy az egész nem úgy kezdődött, hogy visszaütöttem. Próbáltam nyugodt maradni, de nem egyszerű, amikor ilyen hárítással találkozom. Aztán egyszer csak közölte a rektor úr, hogy innentől már csak ismételgetnénk önmagunkat, így ideje elköszönni. Nem volt kompromisszumkész, de mint kiderült, az ügyvédjük sem igazán referál a tárgyalásokon elhangzottakról, mert a rektor úr most szembesült vele, hogy én nem csupán informatikai munkát keresek a Károlin. Pedig benne van a tárgyalási jegyzőkönyvekben is, így mondtam a rektor úrnak, hogy mivel ő nem állt velem eddig szóba, így ezt én csak az ügyvédjükön keresztül tudtam jelezni. Ha ő nem továbbította az elhangzottakat, azt ne rajtam akarják leverni.
Minden jót kívánok Önnek…..!

Üdvözlettel:
Hoffner Laci

 

Hírek
2 üzenet

Hoffner László <hoffner.laszlo@……….> 2016. április 7. 8:23
Címzett: …………..@gmail.com

……………………….!

Kedden elsőfokon megnyertem a munkaügyi peremet. A Bíróság megítélt nekem 12 havi távolléti díjat és elrendelte az eredeti munkakörömbe való visszahelyezést. Ez elég csiki-csuki helyzet, mert a korábbi be nem jelentett időszakokról nem született rendelkezés, az egy külön per lenne. De ha visszavesznek, akkor ez nem tud működni.
Az is biztos, hogy nekem nehézkes a közlekedés, így akár abba is bele tudnak majd kötni, akár kihelyeznek egy jó távoli helyre (például Bécsi út), akár adnak ki-be járkálós feladatot, amit nem fogok tudni megoldani (értekezletek stb.), de akár tudnak olyan feladatot is adni, amit vakon nem lehet megoldani. Most megint új informatikai vezetőjük van, akit ráadásul annak idején, amikor 2012-ben odakerült gyakornoknak az OKJ képzése végén, én segítettem és támogattam, de múlt hét pénteken több hónapnyi szünet után felhívott telefonon és csak jól összezörrentünk, mert ő kikérdezett engem, hogy mi történt velem, de amikor én akartam érdeklődni, akkor közölte, hogy arról, ami vele történt, nem szeretne beszélni. Így most kérdéses, hogy ha nem fellebbezi meg az Egyetem a döntést (az ügyvédjük nem jött el a tárgyalásra) és visszavesznek, akkor milyen lesz vele a munkakapcsolat.
Az is csak hétfőn derült ki, amikor ismét felhívtam egy jogsegély szolgálatot, hogy az esetem nem is lett volna ilyen egyértelmű, hiszen a megbízási szerződésekre a Polgári törvénykönyv vonatkozik, de mivel munkaviszonynak szeretném elismertetni az időszakot, így a Munka Törvénykönyvének a régi és az új változatát egyaránt kellene alkalmazni, továbbá szerepet játszanának az átmeneti rendelkezések is. Az ügyvédem erről semmit sem tudott azonban.
Lehet, hogy így több millió forintot is kivettek a zsebemből, hiszen az elmaradt munkabérem a régi Munka Törvénykönyve szerint járt volna teljes egészében.
Most várom a fejleményeket, de az ügyvédem szerint biztos, hogy az Egyetem fellebbezni fog, hiszen meg akarják mutatni, hogy ők mindent elkövetnek. A bírónő indoklásában azonban kifejtette, hogy ez a viselkedés a jó erkölcsbe is ütközik és egy református intézménytől nem ezt várná az ember. Nem tudom, hogy a tisztelt rektor úr ezt az indoklást olvassa-e majd, de kíváncsi lennék, mit gondol róla.
Az elkövetkezendő heteknek a feladata lesz a közlekedési képességeim frissítése és a felkészülés, hogy mi lesz az Egyetem döntése.
…………………..? Minden rendben van?
Édesapámat ma műtik, kérem, drukkoljon érte-értünk.
Szép hetet kívánok!

Üdvözlettel:
Hoffner Laci

Jelentkezés
2 üzenet

Hoffner László <hoffner.laszlo@……..> 2016. május 21. 22:27
Címzett: ………..@gmail.com

………………………………!

…………………… Bocsánat, hogy nem írtam sokáig, de az elmúlt hetekben nagyon megterhelő volt minden körülöttünk.
Édesapámmal kapcsolatban vegyes várakozásaink voltak. Amikor március közepére megállapították, hogy rosszindulatú a vastagbéldaganata és volt onkoteam előtt, ott az egyik orvossal sikerült beszélnem az ott dolgozó unokatestvérem lányán keresztül telefonon, ő azt mondta, hogy édesapámnak már csak két hónapja lehet hátra. Április elején megműtötték őt, de sajnos sebészeti úton csak részben tudtak segíteni rajta. A belekre rálógó zsírszövetét (cseplesz) és a köldökét eltávolították, de a hasüregéből nem távolították el a daganatokat, mert az egy nagyon megterhelő műtét lett volna, és a belei annyira tele vannak a borsónyitól a diónyi daganatig, hogy még kivezetést sem kaphatott. Emellett azt mondták, hogy már a máján is van áttét. A műtét után nagyon rossz színben volt édesapám, mára már viszonylag felerősödött, de a kemoterápiát még nem tudták elkezdeni, mert a vasszintje nagyon alacsony. Három hete kap infúzióban vasat és a hét eleje óta már tablettában is. Azt mondta az onkológus, hogy a jövő héten megpróbálják a kemót, kérdés, hogy fogja viselni a szervezete.
A legnagyobb baj az, hogy ajánlották neki a cékla ivólevet, aminek van egy feljavított változata, de egyiket sem hajlandó fogyasztani. A spárgapüré jótékony hatását is ajánlották többen, de egy kóstoláson túl többet abból sem akart enni. Az orvosok nagyon pozitív képet festettek előtte a gyógyulásáról, így alig akarja tartani a diétát, emiatt sokszor veszekszik édesanyámmal.
A Károli felől nagyon nagy a csend. Most egy nagyon fiatal kolléga lett az informatikai csoportvezető, aki még 2012-ben gyakornokként került oda, aztán az ÁJK-n lett rendszergazda. Ő támogatná a visszavételemet, de nyilván nem fogják őt megkérdezni. Még nem igazán kaptam ügyvédtől választ a kérdésemre, de elvileg úgy van, hogy a megítélt 12 havi távolléti díjon felül jár még a kiesett munkabérem is, hiszen visszahelyeztek az állásomba, tehát tulajdonképpen öt év keresetét kénytelen megfizetni az Egyetem. Nem biztos, hogy jók az információim, ennek még utána kell járni, de ha így van, akkor nagyon sok pénzről van szó szemben azzal az 1-2 millióval, amit fel akartak egyezség címén ajánlani. Ha viszont így van, akkor tényleg reménytelen, hogy tovább foglalkoztassanak, valószínű, hogy inkább megtoldják még a háromhavi végkielégítés összegével, aztán menjek Isten hírével.
Két hete megvolt a konfirmációm, így ennyivel is közelebb kerültem az egyházhoz. Reménykedem benne, hogy a gyülekezettől több támogatásra számíthatok majd, mint az Egyetemtől. Valamiféle belső indíttatásból írtam egy konfirmandusi köszöntőt az alkalomra, amit magam olvashattam fel laptopból, és ennek nagyon pozitív visszhangjai vannak.
Még talán annyi változás van, hogy júniusban szeretném megpróbálni informatikából a záróvizsga letételét, a matekkal még várni kell, mert ott nincs segítség. A legfurább, hogy egy hete az egyik ELTE tanárnő hallott egy olyan nyilatkozatot az ELTE részéről, hogy azért nem digitalizálják be a tananyagokat, mert nincs látássérült hallgatójuk. Ez nagyon bánt, mert így nekem kell a vizsgához a szükséges könyvet begépelni édesanyám felolvasása nyomán, ami nem kis idő.
………………………………….. mindenképpen harcolni kell. Én magam nem vagyok a Református Egyetem ellen, de azt hiszem, hogy ………. eleget próbáltunk egyezkedni velük, de nem hallgattak meg ……….. Ha pedig a mi oldalunkon van az igazság, akkor az anyagi helyzetüktől függetlenül vállalniuk kell a döntésük következményeit.
Még annyit hallottam, hogy szeptembertől vélhetően Sepsi Enikő marad a dékán, mert egy huszárvágással megoldotta a kinevezése útjában álló problémát: módosíttatta az SzMSz-t, így már nincs akadálya annak, hogy újra megválasszák.
Szép hétvégét kívánok Önnek és várom Öntől a jó híreket.

Üdvözlettel:
Hoffner Laci

1 üzenet

Hoffner László <hoffner.laszlo@……….> 2016. május 24. 8:40
Címzett: …………….@gmail.com

………………………………!

………………………………………………… Meddig nyúlik az ő hatalmuk? Elborzaszt, hogy egy egyházi intézményben ez történik.
NÁlunk a gyülekezet kórusába nagyon hívogatnak, így tegnap voltam a záró próbájukon, ott egy utcabeli férfi nagyon érdeklődött, hogy hol dolgoztam korábban és miért bocsátottak el, de őt, aki nagyon vallásos, nem lepte meg az Egyetem viselkedése, szerinte ez szinte már-már természetes. …………….., én komolyan nem értem, mi történik ebben a világban. Lehet, hogy én vagyok túl naiv, de ennek nem lenne szabad megtörténnie. Az egyház más tanokat hirdet, nem azt, hogy mindenki kaparja ki a másik szemét…
Én még semmit sem tudok a perről. Az biztos, hogy az ügyvédem 3 év alatt nem jelentette le az irodájának a címváltozását, így a helyettes ügyvédnek postázták ki az ítéletet. Az Egyetem már két hete meg kellett, hogy kapja azt, mi csak múlt kedden, így kinek-kinek onnantól indul a 15 nap fellebbezés. Szerintem ezt nem fogja szó nélkül hagyni az Egyetem, mert ha jók a számításaim, nekik bruttóban 15 millió forint körüli összeget kell kifizetniük, amiből vélhetőleg lejön a munkanélküli segélyem, amit korábban kaptam, mert az így nem járt volna. Meglátjuk, de nekem nagyon az a véleményem, hogy fognak fellebbezni. Ez nekem már csak azért is jó, mert ha nem találok munkát, akkor így is növekszik a szolgálati időm ideje, hiszen lassan elérem a 20 évet, ami után jogosult leszek nyugdíjba menni, ha minden kötél szakadna.
Az kiderült viszont, hogy az ítéletem rendelkező részében nem mondta ki a Bíróság, hogy ez bizony határozatlan idejű munkaviszony volt, de ilyen formában helyeztek vissza, így valószínűleg kérni kell az ítélet kiegészítését, nehogy még véletlenül is gond legyen ebből később.
Ha megtudok valamit, jelentkezni fogok. …… …….. másodfokon már nincs akkora herce-hurca, mint elsőfokon, hogy sok tárgyalás, bizonyítási eljárás stb.?

Üdvözlettel:
Hoffner Laci

Perem
2 üzenet

Hoffner László <hoffner.laszlo@……………………..> 2016. május 26. 9:04
Címzett: ………………….@gmail.com

……………………………………………….!

Tegnap felhívtam a Bíróságot és kiderült, hogy a tegnapi nap során a Károli fellebbezést nyújtott be, amit még csak érkeztettek, de nem került fel a bírónő irodájára. Jó lenne megismerni, hogy mire hivatkoznak, de nagyon nagyot csalódtam bennük, mert így minden lehetőséget elvesznek tőlem, hogy valaha is dolgozzam. Amíg egyezkedni akartam, nem hallgattak meg, amikor már minden kötél szakadt, akkor alamizsnát kínáltak, amikor kiderült, hogy nyertem, akkor ők tovább mennek.
Nem tudom, hogy tényleg arra játszanak-e a református szellemiség jegyében, hogy kiboruljon az ember, de a legjobb úton járnak. Ha legalább édesapám nem lenne beteg, más lenne a helyzet. Így fogalmam sincs, hogy egy újabb többéves procedúrát hogy fogunk tudni végigcsinálni. És itt nem a legrosszabbra gondolok, hanem csak arra, hogy nem lesz, aki édesanyámmal elvigyen a tárgyalásokra. Fogalmam sincs, hogy még mit tudnak bebizonyítani a dolgokon, de az már látszik, hogy hiába keresek másik ügyvédet.
Kedden este voltam egy ügyvédnél, akit egy volt ÁJK-s hallgató ajánlott, de abszolúte nem volt képben a munkaügyekkel kapcsolatban. Meg is mondta, hogy ő büntetőügyekkel foglalkozik elsősorban, de olyan összegeket említett, hogy azt én nem tudom neki kifizetni. Azt mondta, hogy ha még áprilisban megkerestem volna, akkor 150 ezer forint + ÁFÁ-ért eldöntötte volna, hogy elvállalja-e az ügyet, átolvassa a papírokat, majd újabb 300 + ÁFÁ-ért elvállalta volna a másodfokot. Miből gondolják, hogy az embernek van közel 600 ezer forintja, hogy letegye neki azonnal az asztalra? Emellett nagyon furcsa volt az is, hogy semmilyen kérdésemre nem tudott konkrét választ adni, a másfél órás ottlétünk alatt össze-vissza hárított csak. Nagyon nem tetszett, hogy amikor elmondtam neki, hogy az ügyvédem helyett én dolgoztam, akkor cinikusan felvihogott, hogy nem mindegy, hiszen nyertem. Nem hiszi el ……………, de nekem ez hónapok munkája volt, mivel nem értek a jogi dolgokhoz, ráadásul most vagy a június 21-i államvizsgámra készülök, vagy ezzel foglalkozom, de a kettő nem megy együtt. Érdekes módon arra sem tudott választ adni az ügyvéd, hogy jár-e nekem a kiesett munkabér, pedig erről a Munka Törvénykönyvének 83. paragrafusa rendelkezik. Azzal jött, hogy neki az ötezer forintos óradíj az bakfitty, ezért sem vállal ő el állam általi kirendelt védőügyvédi feladatokat, és az, aki ezt vállalja is, az olyan munkát is végez. ………………., milyen világban élünk már, hiszen én sosem válogattam: ha valaki megkeresett, annak a számítógépét ugyanolyan gondossággal javította akkor is, ha fizetett érte, de akkor is, ha a károlis bevett szokás volt, hogy adott egy csokidesszertet cserébe. Emellett azzal nyugtatgatott az ügyvéd, hogy nála egy büntetőper első és másodfokon is 700-700 ezer + ÁFA. Hol élnek ezek az emberek? Rózsadombon és hat bejárónőt foglalkoztatnak? 😦
Bocsánat, hogy kifakadtam, de már nagyon szét vagyok csúszva. Édesapám elméletileg a jövő héten csökkentett kemót fog kapni, mert még mindig nem jók az értékei. Nem tudom, mivel érdemeltem ki a Károlitól, hogy kicsináljanak, de ez egyáltalán nem a református szellemiség. Még az is jobb lett volna, ha fizetnek és kirúgnak utána, mint hogy most megint évekig idegeskedjünk, hogy mit ítél a másodfok. És mit csinálok majd, ha ott nem nekem adnak igazat? ………………… láttam, hogy itt az igazság teljesen mindegy. Akkor miből fizessek nekik esetleg milliós nagyságrendű perköltséget?
Eszméletlen ez a hozzáállásuk. Főleg, hogy mind a gazdasági igazgató úr, mind a rektor úr két és fél éve a támogatásukról biztosított. Akkor ez most hol van?
Azt még nem is említettem, hogy Rétvári Bence megbízásából válaszoltak a megkeresésemre, hogy sajnálják, de nekem, mint megváltozott munkaképességű informatikusnak, nem tudnak jelenleg munkát sem adni, sem szerezni. Most akkor hogyan tovább? Jövő héten kedden találkozom a polgármesterünkkel, de ő másfél éve küldött az EMMI-hez, most hova küld majd? Nevetséges, hogy hoznak törvényeket, de a betartásukról, betartatásukról nem gondoskodnak. Nekem pedig a kerületben kellene munka, mert vakon nem tudok a város másik felére napi szinten átutazgatni.
………………………………………. A Károli mindenesetre ………………. kitesz magáért. Nem értem, hogy mi a cél, hogy olyan botrány legyen körülöttük, amibe belefulladnak? Csak nem az valakinek az érdeke, hogy csődbe menjenek? Vagy a kormány minden mocsokságukat ki fogja mosni?
Szép hetet kívánok!

Üdvözlettel:
Hoffner Laci

1 üzenet

Hoffner László <hoffner.laszlo@……………………..> 2016. május 26. 18:37
Címzett: ……………….@gmail.com

……………………………..!

…………………..Mire nem képes a Károli? ………………………. A másodfokról nekem azt mondták, hogy ott már csak a jog eszközeivel vizsgálják a dolgokat, ott már nincs bizonyítás. Ez nem így van?
Annyit a Károliról, hogy …………… fellebbezett, de kért 15 nap haladékot az indoklásra, ami eléggé fura. Ha 15 nap van a fellebbezésre, akkor milyen dolog az, hogy csak később mondják meg, hogy mi nem tetszik nekik az ítéletben. Ráadásul most beszéltem egy kifejezetten munkaügyes ügyvéddel, szerinte a kiesett munkabért külön kell kérni, de hogy ennek mi a módja és mitől függ, hogy megítélik-e, arról telefonon nem volt hajlandó felvilágosítást adni. Úgy látszik, hogy minden információnak ára van ebben az országban, mert akkor lehet tőle is időpontot kérni.
De hogy így hogy fogok tudni az államvizsgámra készülni, azt nem tudom. Majd csak lesz valahogy.
……………… Most beszéltem dr. Vassányi Miklós dékánhelyettes úrral, ő örült a sikereimnek és bízik abban, hogy lesz változás.Én is bízom, de ha ennyire nem riad vissza a Károli semmitől, akkor nincs nagyon miben reménykedni. Ezek szerint tartani kell attól is, hogy hozzánk mikor törnek majd be? 😦

Üdvözlettel:
Hoffner Laci

Hoffner László <hoffner.laszlo@…………………….> 2016. június 7. 8:53
Címzett: ……………………..@gmail.com

…………………………………………………!

…………………………………………………………………………………………………………
Én múlt héten kerestem egy új ügyvédet, mert mint kiderült, az ítélethirdetésem napján (április 5-én) a régi ügyvédemet felfüggesztették a kamarai tagságából, így nem praktizálhat. Hogy lehetek ennyire peches?
Az új ügyvédnő egy halom pénzt kér és semmivel sem kecsegtet. Nagyon nem tetszett a szerződése sem, mert mindent kikötött, ami rám vonatkozik, de arról, hogy neki milyen kötelességei vannak, nem beszélt. Még várjuk, hogy mire fellebbezertt a Károli, elvileg csütörtökig van lehetőségük benyújtani a fellebbezés indoklását, akkor kiderül majd minden.
Voltam múlt csütörtökön a kerületi polgármesternél is, mert 21 hónappal ezelőtt éppen ő küldött az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Megmutattam neki a válaszlevelet és nyomatékosan kértem, hogy próbáljon meg nekem a kerületben munkát találni. Mintha a falnak beszélnék. 😦
Az államvizsgámmal megint gondban vagyok. Hiába fizettünk egy tanárnőnek, hogy dolgozza ki a tételeimet, ha már szerinte az enyémek nem megfelelőek, nem végzett valami alapos munkát. Engem nagyon zavarnak az értelmetlen mondatok, a nem egyeztetett alany-állítmány és hasonlók. Most úgy döntöttem, hogy megpróbálom magam átgépelni úgy a tételeket, hogy azok számomra is megfelelőek legyenek, de egy nap kevés volt még a legkönnyebb tételhez is, pedig tíz ujjal tudok gépelni.
Emellett csak vasárnap küldte el az utolsó tételemet és még mindig adós néhány aktualizálással a hölgy, így szerintem reménytelen mostanra felkészülni. Félek tőle, hogy az ELTE oktatói megint kiakadnak rám, hogy csak mutogatok, pedig éppen ők azok, akik mindig másokra mutogatnak, hogy honnan kérjek segítséget, mikor nekik lenne kötelességük megszervezni valamit, ha már van ott fogyatékosügyi központ.
Bocsánat, hogy megint ………………………… zúdítottam a gondolataimat, de nagyon el vagyok keseredve. Várom …….. a jó (jobb) híreket.

Üdvözlettel:
Hoffner Laci

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2018/02/05/e-mails-from-beyond-3-levelek-a-tulvilagrol-3/

Posted in Balla Péter, ELTE, HungarianCalvinistChurch, Károli Egyetem ÁJK, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 29 hozzászólás »

E-mails from beyond 2 (Levelek a túlvilágról 2)

Posted by jhnnsclvn - január 22, 2018

E-mails from beyond 2 (Levelek a túlvilágról 2)

Szerző: Galaktyionovics
Posztomnak azt az alcímet is adhattam volna, hogy Karácsony és Húsvét között. A levelezésnek ugyanis most ahhoz a szakaszához érkeztünk, amely a 2015. Karácsonya és 2016. Húsvétja közötti eseményekről tudósít. Könyvtárosi betegség, hogy mindenről egy híres műcím jut eszembe. Erről Babits versei, Ősz és tavasz között, Húsvét előtt… Nem véletlenül, hiszen közeledünk a kereszthalálhoz. Nem lehet meghatottság nélkül olvasni Hoffner Laci leveleit. Egy tiszta lélek, akivel méltatlanul, ocsmányul bántak, ezért felvette a kesztyűt, és hősiesen küzdött az igazáért, holott nem harcra született. Annyi erőfeszítést tett, tényleg mindent megpróbált, de az egyetem vezetésénél csak falba ütközött. De nem adta fel, főtitkártól, volt dékántól kezdve ment tovább egészen egy államtitkárig, azaz kormánytagig, mert Balla Péter rektor nem állt szóba vele, és végig bizakodott, hogy – mint írta – “lesz megoldás az ügyben” (5. levél). A levelezésben sok név előfordul, Máthé Gábor ÁJK-s ex-dékáné, Raffay Ernő BTK-s ex-dékáné, Pődör Dóra és Vassányi Miklós BTK-s dékánhelyetteseké, a sok lépcsőt megjárt és sok feneket kinyalt Gál Lászlóé és a leghíresebbé, Rétvári Bence KDNP-s államtitkáré, aki pozíciójánál fogva tényleg tehetett volna Laciért valamit. Laci főleg ebben bízott. Közben persze tapasztalta, hogy a bizalomra sem a református egyetem, sem a református egyház, sem a kormánytag nem szolgált rá, de nem tudott nem hinni abban, hogy lesz még jövője. Hiszen még negyven éves sem volt… Sajnos, sok említett név hiányzik, mert azok telefonon hangzottak el (5. levél), és épp ezért hiányzik a legérdekesebb beszámoló a munkaügyi tárgyalásról is, mert az annyira feldúlta Lacit, hogy telefonbeszélgetést kért bizalmasától. Hangsúlyozza, hogy ingyenes csomagja van, ő szeretné a másik felet hívni, feltehetően azért, mert sok a mondanivalója (3. levél). A levelekből azonban kiderül, mennyire keresztényietlen, mennyire álságos volt az egyetem segítőkészsége. Egyik esetben például arra hivatkoztak a bíróság előtt, hogy egy alkalommal még egy álláshirdetést is továbbítottak az ügyvédjének, hogy segítsenek Lacinak másik állást találni. Laci leveléből kiderül, hogy az álláshirdetés a továbbításkor már 3 napja lejárt, ráadásul fényképszerkesztői állás volt egy vaknak! (4. levél) Négy évi kitartó próbálkozás után Hoffner Laci magas protekcióval elérte, hogy Balla telefonon szóba álljon vele. Erről a beszélgetésről, mely ennek a megrázó történetnek egyik csúcspontja, majd a következő – és egyben befejező – részben tudósítunk (6. levél részlete).

Ünnepek környékén 2 üzenet
Hoffner László <hoffner.laszlo@………> 2015. december 18. 12:42
Címzett: ……..@gmail.com
……………….!Régen jelentkeztem már…… Nálam semmi változás nincs, múlt kedden eljött Raffay tanár úr a tárgyalásra, ő nagyon megdöbbent a vakságomon, hiszen ő is cukorbeteg, valamint mélységesen elítélte az Egyetem bánásmódját, és ezt jegyzőkönyvbe is diktálta. Kesselheim Isabella megtagadta az idézés átvételét, de hozzá nem is ragaszkodik az Egyetem, így február 9-én kérdéses, hogy mivel folytatódik majd a per. Az Egyetem állítólag megvizsgálta a bejelentés elmulasztásával kapcsolatos dokumentumokat és arra az eredményre jutott, hogy valóban volt szerintük csak két hónap, amikor nem teljesítették a kötelezettségüket, de én ebben megint csak porhintést látok, mert már 2 millióra emelték a kártérítés összegét. Munkát továbbra sem akarnak adni. Tegnap este megkerestem Gál Lászlót, hiszen ő szeptember közepével visszatért, most az ÁJK-n kari igazgató, de ő sem tudott semmit mondani az ügyben, ő még azt sem hallotta, hogy perben állok a Református Egyetemmel. Múlt héten megkerestem a főtitkárt is, aki annyit válaszolt, hogy nem jutott előrébb az ügyemben és további türelmet kért. Raffay tanár úr a bíróság előtt tett ígéretet arra, hogy e-mailben megkeresi a rektor urat, hogy tegyen valamit a foglalkoztatásom érdekében, de még ennek nem volt visszhangja. Sajnos továbbra sem járok szerencsével az álláskeresés területén, mert legutóbb például azzal az indokkal utasítottak el egy munkahelyről, hogy jelenleg nem dolgozom aktívan az informatika területén, márpedig nekik olyan emberre van szükségük, aki még most is benne van. Így sajnos hiába próbálkozom, sehol nem fognak alkalmazni. Novemberben voltam a XVII. kerületi Polgármesteri Hivatalban is a jegyző asszonynál, aki tanácstalan volt a foglalkoztatásomat illetően. Azért kaptam tőle fejmosást, hogy nincs még mindig meg a záróvizsgám, de ez semmit nem változtatna a helyzeten, hiszen ettől még nem lenne munkám. Megkerestem azokat az alapítványokat is, ahol beregisztráltak engem mint álláskeresőt, de mindenütt azt mondták, hogy a látássérülteket nem igazán keresik a munkáltatók. Tegnap írtam Rétvári Bencének is, hiszen volt egy időszak, amikor a Károlin dolgozott, még várom, hogy érkezik-e majd tőle visszajelzés. De mit csináljak, ha nem válaszol? Orbán Viktorhoz menjek el személyesen? 😦 Ezúton szeretnék Önnek és kedves családjának áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben, eredményekben és egészségben gazdag, boldog új esztendőt kívánni!Üdvözlettel: Hoffner Laci

Ünnepek előtt 1 üzenet
Hoffner László <hoffner.laszlo@………………> 2015. december 23. 16:05
Címzett: ……………..@gmail.com
……………………!Vegyes érzelmekkel olvastam a levelét. Először is……..……. A peremről továbbra sincs információ. Nem küldik át a táblázatukat a Gazdasági Irodából, hogy szerintük mi hiányzik a bejelentésből és mi nem, így fogalmam sincs, hogy mikor és merre lehet ezzel kapcsolatban lépni. Sajnálom, hogy Kesselheim Isabella ennyire feláldozott mindent a Károliért, ezt nem tudtam, mindenesetre Raffay tanár úr is azt mondta, hogy nála becsületesebb embert még nem látott. Rétvári Bencéről egy hete semmi hír, bízom benne, hogy csak szabadságon van, bár a múlt szerdán a köztévében egy reggeli műsorban szerepelt még. Döbbenten olvastam ………………………………….…………………………….…… most az ELTE húzott nagyon fel. Szeptemberben létrehoztak egy Fogyatékosügyi Központot, ahol a vezető az a hölgy, aki annak idején a Szempont Alapítványnál is vezető pozícióban volt. Ő az a típus, hogy minél jobban leordítja az ember fejét, annál több igazságot tulajdonít a mondanivalójának. Kértem tőle egy tanulótársat, akit én fizetnék és akivel fel tudnék készülni a záróvizsgámra, de erre azt mondták, hogy keressek informatikai szakközépiskolából végzett tanárt. Jelentkezett is egy informatikus hölgy, aki jó pénzért csak annyit tud vállalni, hogy feltupírozza és vakosítja a tételeimet. Mondtam már, hogy 40 oldalt képtelenség tételenként megtanulni és értelmetlen is, de nem hiszi el. Egy matekos hölgy is jelentkezett, de ő két hónapja nem csinált semmit, így kénytelen voltam lemondani a januári záróvizsgát. Jeleztem a problémát a Fogyatékosügyi Központ felé is, ők engem akartak leszidni, hogy a tanárt én magam kértem. Most írnom kellett egy bemutatkozó levelet, amit elküldenek a hallgatóknak. Most tudtam meg, hogy mindezt a Neptunon keresztül teszik. Öt éve kérem ezt az ELTÉ-től, akkor mindenféle kifogással utasítottak el, többek között azt mondták, hogy álljak be a lágymányosi tömb ajtajába és szólítsak le mindenit, hogy nem matematika-informatika tanárszakos-e, mert ilyet nem lehet csinálni, hogy kiküldjenek a hallgatóknak egy e-mailt. Most érdekes módon lehet, amikor már öt évet elvettek az életemből. Még egyszer kívánok Önnek áldott, békés ünnepeket!Üdvözlettel: Hoffner Laci
Jelentkezem 2 üzenet
Hoffner László <hoffner.laszlo@……..> 2016. február 14. 10:22
Címzett: ……………..@gmail.com
……………!A héten volt tárgyalásom, megdöbbentő, amit az Egyetem művel. Szeretném kérni a ……. tanácsát, mert nagyon elszomorítónak tartom a helyzetet, ráadásul kiderültek számomra eddig ismeretlen összefüggések is. Emellett természetesen érdekelne, hogy…….. Mikor hívhatnám fel  ……? Nekem még mindig olyan csomagom van, ami ingyenes. Szép hétvégét kívánok!Üdvözlettel: Hoffner Laci
Heti érdekesség 1 üzenet
Hoffner László <hoffner.laszlo@………> 2016. február 20. 8:30
Címzett: …………..@gmail.com
……………………………….!A hét az aljasság jegyében telt. Ezt csak azért írom le, mert nem bírom magamban tartani. A múlt keddi tárgyaláson jelezte már a kerekesszékes ügyvéd úr, hogy még január 13-án küldött az ügyvédemnek egy informatikusi állásról e-mailt, amit nem kapott meg az ügyvédem, így a héten közvetlenül átküldte nekem. Az egy dolog, hogy a jelentkezés határideje január 10-e volt (tehát az eredeti küldés előtt 3 nappal lejárt), de a II. kerületben levő alapítványhoz 4 órában, fél minimálbérért, bejárással kerestek olyan informatikust, aki weboldalt fejleszt, az állam felé bejelentési kötelezettséget teljesít egy általam nem ismert rendszerben, emellett ellátja az alapítványnál felmerülő rendszergazdai teendőket is, továbbá (és itt a lényeg) fényképeket is szerkeszt. Én elhiszem, hogy egy ügyvédnek fogalma sincs néhány szakszóról, ami egy hirdetésben van, de azért egy vaknak fényképszerkesztést ajánlani úgy, hogy a másik fél kerekesszékes, szerintem kifejezett aljasság. Természetesen az ügyvéd úr ezt jóindulattal nem a folyosón tette meg a múlt héten, hanem a bíróság előtt, hogy mindenki tudja, hogy ők milyen segítő szándékkal fordulnak felém. Néhány óra erejéig eljátszadoztam a gondolattal, hogy küldjek-e a kerekesszékes ügyvéd úrnak egy szobafestő-mázolói álláshirdetést, hátha azt ő tudná ellátni, de aztán letettem róla. Beszéltem Pődör Dórával a héten, hiszen ő mégiscsak dékánhelyettes, de annyit tudott csak, hogy az ügyem semmilyen vezetői fórumon nem szokott előjönni, csak tőlem tud információkat, ha egy évben egy-két alkalommal beszámolok neki. Sikerült megkeresni az ÁJK volt dékánját, Máthé Gábort is, ő egy hét türelmet kért, hogy rákérdezzen a kapcsolatainál-barátainál arra, hogy tud-e munkát szerezni, de ha nem érkezik pozitív válasz, akkor meg fogom próbálni a ….. által javasolt embereket megkeresni. Írtam a hét elején Bozsonyi tanár úrnak is, de nem válaszolt a levelemre, úgyhogy a Károlin tényleg nincs kihez fordulnom. Megírtam az ügyvédem helyett a kérelmet, hogy a múlt héten benyújtott igazolást hivatalos formában is bocsássa a Károli a rendelkezésemre, de szerintem senki sem fogja annak a tartalmáért vállalni a felelősséget, mert könnyen kiderülne, hogy annak az igazolásnak a hátterében semmi hiteles adat nincs, mert azt nem a saját dokumentumaikból, hanem az én bérjegyzékeimből állították elő. A legviccesebb pedig az volt, hogy szerdán felhívtak a BTK-ról, hogy a 104-es teremben nincs internet. Nem is tudták, hogy 3,5 éve nem dolgozom ott. Szép! …………………. Legyen szép a hétvégéje!Üdvözlettel: Hoffner Laci

 

………….. 2 üzenet
Hoffner László <hoffner.laszlo@……> 2016. március 8. 9:24
Címzett: …….@gmail.com
……………..!…………….. Nekem valamiért még mindig képtelen az igazolást hivatalos formában kiadni a Károli, de várok türelmesen. Sajnos kiderült, hogy édesapámnak vastagbél-szűkülete van (elég magas a tumor markere is, így eléggé problémás a helyzet), úgyhogy most igazán nem hiányzik, hogy még az Egyetem is kötözködjön. Megpróbáltam megkeresni pár Károlis embert, és közben Rétvári Bence nevében is válaszoltak, úgyhogy még várok a telefonban Ön által említett emberek megkeresésével, mert azt gondolom, még nincs itt az ideje a megkeresésüknek. Lehet, hogy naiv vagyok, de szeretném hinni, hogy lesz megoldás az ügyben. Hoffner Laci

 

Húsvét 2 üzenet
Hoffner László <hoffner.laszlo@………..> 2016. március 27. 13:13
Címzett: …………..@gmail.com
………………!Ezúton kívánok Önnek és szeretteinek áldott, békés húsvéti ünnepeket! Remélem, Ön jól van, én kezdek egyre jobban kiborulni. Kiderült, hogy édesapámnak vastagbéldaganata van és sajnos az orvosok szerint nem túl rózsás a helyzet. Nem tudom, mit tudnék tenni a peremben, mert két hete megadta az ÁJK-s volt dékán a rektor úr telefonszámát, így 20 percet volt lehetőségem beszélni vele. Közölte, hogy …..–       erről majd a következő posztban! – (Szerkesztőség)
 

Posted in Balla Péter, ELTE, HungarianCalvinistChurch, Károli Egyetem ÁJK, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 15 hozzászólás »

Erno Kulcsar-Szabo’s forgotten victim (Kulcsár-Szabó Ernő egyik elfelejtett áldozata)

Posted by karoligaspar - január 15, 2017

KuSza mint hóhér

KuSza hóhér

az áldozat

az áldozat

Szerző: Filológus

Kulcsár-Szabó Ernő, a magyar róna “hermeneutikai kolosszusa”, az ELTE BTK Általános Irodalomtudományi Doktori Programjának és a “Kultúraalkotó médiumok, gyakorlatok és technikák” programjának gigásza egy alternatív tudományosságot teremtett. Ezzel magának, fiának,  a tükörszínjátékos Zolinak és néhány helyi birkának lukratív “kutatási” lehetőségeket hozott létre az MTA-n és annak tágabb külső körein belül.

Ennek az alternatív tudományosságnak vannak már nem élő állócsillagai. Ezek közé tartozik Hans Rober Jauß. Ő Wolfgang Iserrel együtt alapította Poetik und Hermeneutik néven az ún. “konstanzi iskolát”, melyből aztán a helyi reformegyetem kinőtt. A recepcióesztétika irányzata az irodalmi szövegek olvasásának egészen újfajta módját vezette be. Amikor azonban 2016 júniusában hivatalosan az egyetem félévszázados évfordulóját ünneplik, Winfried Kretschmann miniszterelnök az alapítók neve között Jaußét nem említette. Az oka ennek az volt, hogy a professzor mint a Waffen-SS tagja lepleződött le.

Maga a lelepleződés az USÁ-ban történt, ahol Jaußt az 1980-as évek végén szembesítették a náci hatalom alatt elkövetett tetteivel. A vita különösen 1995-96-ban lángolt fel Németországban Jauß professzor emeritusi kinevezése után. A professzor igyekezett a maga szerepét kicsinyíteni, súlytalanná tenni, de többszörösen lelepleződött. Ma már az egész történet adatokkal, dokumentumokkal igazolva olvasható ebben a könyvben: Jens Westemeier, Hans Robert Jauß. Jugend, Krieg und Internierung. Konstanz: Uniersity Press, 2016.

Ezzel Jauß neve kikerült a komolyan vehető és idézhető tudósok köréből. Szerte a világon, kivéve a Trefort-kertet, ahol Kulcsár-Szabó Ernő továbbra is ott tartotta őt a maga privát planetáriumának, doktori programjának, tanszékének egén. Miután átadta a királyságát a dauphinnak, Kulcsár-Szabó Zoltánnak, az ő tükörszínjátékos zavaros agyának is egyik sarokcsillaga maradt a mindenütt leszerepelt Jauß. Pedig, mint a konstanzi egyetem egykori diákjának, lehetett volna információja a hajdani sztárprofesszor trónfosztásáról.

Kulcsár-Szabó Ernő azonban nem egyszerű tudományos futóbolond, zavaros mondataival gondolkodásra képtelen embereket becsapni képes csaló. Ő egy velejéig rosszindulatú, gonosz ember, akinek mások szenvedése gyönyört okoz. Ezt az aljas késztetést bőven ki tudta élni, amikor az átkosban a kollégáiról jelentgetett. Mikor Németországban magyar lektorátusokat vezetgetett, melyeket magyar írásaiban kutató tanszékké stilizált fel, besúgói munkásságát a STASI szolgálatában mélyítette el.

De a besúgás és a kóklerség a legkisebb bűne ennek a páratlanul kártékony figurának. A magyar tudománytörténet úgy fogja őt emlékezetében megőrizni, mint igazi gyilkost, valódi tudósok hóhérát. Csakis ebben a minőségben, mint hóhér, kap majd helyet a magyar tudomány panteonjában.

Egyik kevésbé ismert áldozata az Erdélyből áttelepült Rohonyi Zoltán irodalomtörténész, aki pont annyi idős volt, mint Kulcsár Szabó most, amikor belehalt az üldözésbe és megaláztatásba. (Ne feledjük: Kulcsár Szabó 1947-ben született, az 1950. év, amit ez a kókler születési dátumként előszeretettel feltüntet, hamis! Egyébként stílszerűen az. Mért pont ez lenne valódi ebben a csalásból és szélhámosságból kreált ún. “életműben”?) Csak 69 éves volt.

Mármint nem Rohonyi Zoltán kevésbé ismert, hanem az, hogy ő is Kulcsár-Szabó Ernő egyik áldozata lett. Rohonyi Erdélyben szerzett 1973-ban egyetemi doktori címet. Később áttelepült Magyarországra, a PTE-n tanított, tanítványai rajongtak érte. Hatalmas tárgyi tudása, lebilincselő előadásmódja alapján sokak kedvenc oktatójává vált.

De ahhoz, hogy vezető oktatói státusát megtarthassa, meg kellett szerezni a PhD fokozatot. Rohonyi szerencsétlenségére egy KuSza által uralt doktori iskolát választott. Kihívta maga ellen a sorsot, helyesebben a sátáni gonoszságú irodalomtudományi főkádert. Ismerünk történeteket arról, hogyan üldözött népi-nemzeti elkötelezettségű embereket, vagy olyanokat, akik nem voltak hajlandók megtanulni az ő bűvésznyelvét, és nem idézték másfél soronként az ő zűrzavaros firkálmányait. Rohonyi mindkét kategóriába beleesett. KuSzát legjobban Rohonyi becsületes magyar arca és szilárd gerince irritálta, nem csoda, ő mindkettőnek híjával van. A szemináriumokon, előadásokon rendszeresen megalázta őt, azzal vádolta, hogy semmi elméleti érzéke nincsen, nem elég komplex a kifejezési módja, végül aztán kipenderítette a doktori iskolából.

Rohonyi Zoltán nem bírta ki a megalázást, élete virágjában meghalt. Ezzel besorolódott KuSza számos áldozata közé. Egyesek vegetálnak még, súlyos betegséggel a testükben, amelyeket a Trefort-kerti sátán hosszú üldözése okozott. Mások, mint Rohonyi vay a nemrég elhunyt Szegedy-Maszák Mihály, a temetőben porladnak.

Ne felejtsük el KuSza károlis áldozatait sem! Amikor Szabó András 1997-ben becsempészte Hansági Ágnest, KuSza jövőbeni menyét a Károlira, az rögtön elkezdte ott segédhóhéri munkáját. Bár magának nem volt doktori fokozata még két teljes évig, már ítélt MTA doktorok kirúgatásáról, hiszen, mint mondani szokta: “megmondta az Ernő, amíg ez itt van, nem akkreditálják a szakot.” Amiből kiderül az is, hogy a feneketlen aljasság az egész Kulcsár-Szabó család minden tagjának közös vonása. Ahhoz is értenek, hogyan tudnak ehhez mocskos lelkű, semmitől vissza nem riadó pribékeket szerezni, ebben az esetben Szabó Andrást és Bertalan Judit szeretőjét, a KRE akkori tolvaj és okirathamisító rektorát, Tenke Sándort.

Az isteni igazságszolgáltatás persze a hóhért sem kerülte el. Megroggyant alakján, együgyű arcán látszanak a demencia összetéveszthetetlen tünetei. Amikor pedig egy akadémiai előadásában összetévesztette Kosztolányit Szabó Lőrinccel, az nemcsak a gyér számú közönségnek, hanem még jelenlevő fiának is kínos élmény volt. Kérdezzük, ilyenkor eszébe jutnak-e sírba üldözött áldozatai, vagy a demencia jótékony fátyla elfedi megtört szemei elől saját sötét múltjának bűneit is?

Kívánunk Kulcsár-Szabó Ernőnek sok doboz Cavinton fortét és agytisztító infúziót. Vagy talán inkább azt, hogy jelenjenek meg alig látó szemei előtt áldozatai, többek között Rohonyi Zoltán. Kínozza meg őt, ha nem is a bűntudat, mert ehhez erkölcs is kéne,  ami KuSzából alkatilag hiányzik, hanem áldozatainak szelleme.

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ernő | Címkézve: , , | 86 hozzászólás »

Lost in Semantic Space (Elveszve a szemantikai térben)

Posted by karoligaspar - április 11, 2016

KuSza.kusza

Írta: Hermeneutikai Lángész

2016. április 4-én (öreg szociknak: a felszabadulás napján) az MTA székházban Poszler György emlékkonferenciát rendeztek. Délutánra az érdeklődök száma nagyon lecsökkent, Kulcsár Szabó Ernő előadását (Boldogan és megtörötten? A “fenséges” alakzatai a Hajnali részegség esztétikai tapasztalatában) már csak néhány kókadozó kolléga hallgatta. (Károlis egy se volt közöttük, még a meny is távollétével tüntetett.)

Akik KSZE meghallgatására szánták el magukat, nehéz feladatra vállalkoztak. Mindenekelőtt azért, mert akadémikus úr beszéde újabban alig érthető. Lehet, hogy otthon felejtette a műfogsorát, vagy néhány deci kevert befolyásolta állkapocsizmainak optimális működését. Aztán “a technikával szemben szenvedett vereséget” – ahogy akadémikus úr fogalmazott. Még arra sem volt képes, hogy laptopjáról kivetítse a Kosztolányi verset. Segítettek neki, a vers megjelent a kivetítőn, bár alig volt olvasható. Olvasására akadémikus úr sem volt képes, de ezen a szinten ez már nem is fontos.

Mindenekelőtt a “fenséges” fogalmát próbálta magyarázni, azt, hogy nem a Kant-féle definíciót fogja használni, hanem a schillerit, mégpedig azért, mert Schiller a fenségest ‘egységes’ érzésnek fogta fel. Einziges Gefühl – idézte németül KSZE. Amiből viszont az derül ki, hogy akadémikus úr még közismert német szavak szemantikájával sincsen tisztában. Aztán kitért arra, hogy ez a Kosztolányi vers a huszadik század legnagyobb verse, de “túl hosszú az elemzéshez”. Ez némileg meglepő szempont egy akadémikus részéről, de ne akadjunk fel ezen. Utána a természetfelettivel való találkozásról szólt néhány mondatot – ezeket nem tudjuk értelmezni, mivel akadémikus úr a szavakat rendszeresen nem a szótári jelentésükben használja. Azt viszont nagyon is megértettük, amikor KSZE a Hajnali részegséget annak párverséhez, a Semmiért egészen című költeményhez hasonlította. Amikor ez másodszor is elhangzott, a kókadt közönség felélénkült, sugdolózni kezdett, és ez még akadémikus úrhoz is eljutott. “De hiszen azt Szabó Lőrinc írta!” – szakadt ki belőle a felismerés a súgás hatására. De Szabó Lőrincről akartam tkp. beszélni – ütötte helyre a faux pas-t, ami minden szigorlatozónak utóvizsgadíjba került volna. Kulcsár-Szabóra, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának volt vezetőjére viszont még az Akadémia épülete se szakadt rá.

Irataiban való némi matatás után bejelentette, hogy az Ének a semmiről az a Kosztolányi-vers, amit párversnek gondol. Utána sorjáztak a tőle már megszokott szótévesztések: farsang helyett furfangos, fénycsóva helyett tűzcsóva stb, majd hapax legomenonok, mint vokatív jelenlét, önhivatkozási gesztus stb. Úgy látszik, KSZE megint a nyelvészet területére kíván kalandozni, mint legutóbb.

Hivatkozásul Benveniste-et választotta, alig 60-70 éves idézetekkel, némi deixis és anafora, a fogalmak teljes félreértésével. Akadémikus úr ismét emlegeti a hangzó “fonémákat”, még mindig nem tanulta meg, hogy azok puszta absztrakciók, nem azonosak a beszédhangokkal. Fél órát meghaladó beszédét KSZE “térszemantikai változásokkal” fejezte be. Erről nekünk is eszünkbe jutott egy irodalmi idézet:

Lewis Carroll Alice Tükörországban című regényében Alice találkozik egy Humpty-Dumpty nevű lénnyel:

— És csak egy marad a születésnapi ajándékokra, érted? Ez aztán a dicsőség, mi?

— Nem tudom mit ért azon, hogy “dicsőség” — mondta Alice.

Humpty-Dumpty megvetően mosolygott.

– Hát persze, hogy nem érted, amíg én meg nem mondom. Úgy értettem: “Ez aztán az elsöprő erejű érvelés, mi?”

— De hát a “dicsőség” nem jelenti azt, hogy “elsöprő erejű érvelés” — ellenkezett Alice.

— Ha én használok egy szót — mondta Humpty-Dumpty megrovó hangsúllyal –, akkor az azt jelenti, amit én akarok, sem többet, sem kevesebbet!

— Az a kérdés — hitetlenkedett Alice –, vajon engedelmeskednek-e a szavak.

— Az a kérdés — így Humpty-Dumpty –, ki az úr és kész.”

KSZE, a magyar irodalomtudomány Humpty-Dumptyja úrnak gondolja magát szavakon, téren, térszemantikán és minden máson is. Amit előadásának gyér látogatottsága nem támaszt alá. Akik ott voltak (és akik nem, mert előre tudták), egy kásás beszédű, a szavakat önkényesen használó öregember szerencsétlenkedését látták. Hogy ő még mindig úrnak gondolja magát, és nemcsak a szavak, hanem az egész magyar irodalomtudomány urának, nos, ez az ő rögeszméjének része.

Egy szegény öreg ember téveszméje. De mielőtt “elmorzsolnánk egy könnyet a szemünk sarkában”, ahogy állítólag KSZE és doktoranduszai tették a Kosztolányi-vers olvasása során, visszaemlékezünk akadémikus úr mérhetetlen aljasságára, arra, ahogy tudatosan ártott számos embernek, ahogy üvöltözött védéseken, ahogy intrikált és hazudozott, fenyegetett és zsarolt.

És oda konkludálunk, hogy MÉLTÁN SÜLLYEDT IDÁIG. Hitványsága és értéktelensége most már nemcsak kollégái és a fürgébb intellektusú hallgatók számára, hanem minden utcasöprögető idénymunkás számára is látható és hallható.

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 118 hozzászólás »

Balog’s walk to Canossa (Balog miniszter Canossát jár)

Posted by karoligaspar - november 20, 2014

Balog a Trefort kertben

Balog a Trefort kertben

Balog beszédének szerzője

Balog beszédének szerzője

André és Slomó

Jóbarátok: André és Slomó

Fúga-olvasás

Klasszika-filológiai fúga-olvasás

Írta: Jóbarát

November 14-én avatták fel a Trefort-kertben az ELTE holokausztáldozat hallgatóinak és oktatóinak állított emlékművet. Az ötlet teljes egészében az ELTE kebelén belül született, az emlékmű megformálására is ők írtak ki pályázatot, ők bírálták el, ők döntötték a felállításáról. Amikor eljött az avatás ideje, a rektor felvetette, hogy nagy udvariatlanság, sőt az intézmény szempontjából önsorsrontás lenne nem meghívni a fenntartó képviselőjét, Balog Zoltán EMMI-minisztert. Reménykedtek abban, hogy a miniszter elhárítja a meghívást, vagy valamelyik hajbókoló senkit küld el maga helyett. De nem, Balog nagytiszteletű (???) úr nagyon is kapott az alkalmon, hogy a kicsit rosszul sikerült Szabadság téri emlékmű okozta csorbát kiköszörülje, és bejelentette, hogy beszédet is mond. György Péter professzor, az ötlet kitalálója, először felindultan nemet mondott, majd azzal a feltétellel egyezett bele Balog meghívásába, hogy ő maga írja a beszédét. Tudván tudta, ha hagyják Balogot belelendülni a homiletikai rutinba, akkor ki se kerülnek az egyrészt-másrészt csavarjaiból, a “kettős mérce” elkerülésének bűvészmutatványaiból, s a végén kiderül, hogy a holokausztot maguk a zsidók csinálták maguknak, derék, nagylelkű reformátusok minden áldozatos erőfeszítése ellenére.

Péntek délután megjelent a nagytiszteletű miniszter és felmászott a kis pódiumra. Elsőként Molnár Piroska olvasta fel Darvasi László szövegét. Ebben megszólította az emlékművet, kitért más emlékművekre, amelyek “már torzszülötten jöttek a világra”, és kijelentette, hogy akik “milliárdos kiskertté retusálják a jelent, annak a múlthoz nincs közük”. Balog miniszter és lelkipásztor nyaka a fehér ingnyak fölött vörösödni kezdett, majd az egész fejét elöntötte a pirosság. Aztán Ő maga került sorra. Felolvasta György Péter szövegét: kis történetek zsidó emberek sorsáról, mely mind egytől egyig a mártírhalálba vezettek. Az egyik történet egy rabbiról szólt, aki maga is járt az ELTÉ-re, mivel akkor előírás volt a rabbiképzőn, hogy bizonyos tárgyakat itt kellett hallgatniuk. Ekkor Balog felemelte a fejét és azt mondta: járt Kolozsváron egy rabbinál, és úgy érezte magát, mintha egy református parókián járt volna. Aztán a rabbi felvilágosította, hogy ő is járt a refi teológiára, retorikát tanult ott. “Ez az én emlékem – tette hozzá Balog, mintegy elhatárolva magát a felolvasott szövegtől, – a többi történetet másoktól kaptam”. A “másokat”, azaz György Pétert nem nevezte nevén.

A vendégszöveg abszolválása után Balog is ballagott egyet a bronzszalag nyomában és recitálta a neveket: Kohn, Grün és Steppenwolf. Hát tőle ekkor ennyi retorikai teljesítmény tellett.

Voltak derék, becsületes emberek is a Szabadság téri gyalázatos emlékmű ellentétének tervezett “bevésett nevek” felavatásán. Őszinte megrendülés tükröződött Ritoók  Zsigmond professzor arcán, ahogy betűzgette a neveket. A közeli Károliról csak az ELTÉ-n is tanító Kállay (Géher) Katát láttuk. A többiek nem találtak ide 300 méterről. Pedig komoly tapasztalat lett volna nekik meglátni Balog megaláztatását, ami előrevetíti ennek a becstelen kétharmadnak a csúfos bukását.

 

 

Posted in ELTE, HungarianCalvinistChurch | Címkézve: , , , | 38 hozzászólás »

Three nominations and one fuckup (Három kinevezés és egy bukta)

Posted by karoligaspar - október 2, 2014

Navracsics Judit prof

Navracsics Judit prof

Kulcsár-Szabó Zoltán prof

Kulcsár-Szabó Zoltán prof

Domokos Andrea prof

Domokos Andrea prof

Szerző: Vidéki kolléga

Szeptember 17-én Balog Zoltán EMMI miniszter egyetemi tanári kinevezéseket adott át.

Ennek kapcsán elmondta, hogy “egyetemi tanárnak lenni közügy.  Az egyetemi tanárok a közjó részei, ami közfelelősséggel is jár. A közfelelősség azt jelenti, hogy el kell fogadni a közösség, a köz felől érkező kontrollt.” Amiből világosan kiderül, hogy Balognak fogalma sincs, mi is az a közjó (bonum commune). Kénytelen vagyok a közjó definícióját a Katolikus Lexikonból idézni, református ugyanis nincsen, ami természetes, hiszen a református “elit”, amit Balog ebben a beszédében is sokat emleget, agyilag zokni, legeklatánsabb példa erre a miniszter maga. A közjó korrekt definíciója: “anyagi és szellemi javak és lehetőségek összessége, amelyek szükségesek a közösség tagjai számára, hogy a boldogulásukon szabadon és hathatósan munkálkodhassanak, de előállításukra önmagukban, egyénenként nem képesek”.

Amiből világosan kiderül, hogy a KÖZJÓ része NEM LEHET EMBER, legfeljebb ez ember által létrehozott szellemi termék. A “közfelelősség” pedig Balog úr szellemi apportja, hiszen hapax legomenonként az ő alkoholtól megihletett agyából pattant ki. De értjük mi, mit akar Balog úr mondani: az lesz egyetemi tanár, aki nekünk, a Fidesznek tetszik. Ahogy Czunyiné, az új köznevetési, akarom mondani köznevelési államtitkár, akinek sikerült megdönteni azt a megalapozatlan feltételezést, hogy egy nagy kurvának valamelyest is vonzó külsejűnek kell lennie. Nos, mostantól kezdve nemcsak Balog és Czunyiné a nemzetstratégia része, hanem a frissen kinevezett egyetemi tanárok is.

Bizonyosan vannak nagy tudású, tisztességes emberek is a kinevezettek között, akik undorral szorították meg Balog mellső végtagját. Mi most három olyanra térünk ki, akik garantáltan nem lennének professzorok egy normális, nem fideszes országban. Ladies first, kezdjük tehát

Navracsics Judittal. Ő Navracsics Tibor elvtárs lánya és Navracsics Tibor úr nővére, papája Veszprém Megyei Tanács elnökhelyettese volt az átkosban, a gyilkos Pap János idejében, öccsét pedig nem kell bemutatni, a Fidesz egyik csodafegyvere, most éppen a brüsszeli bürokraták ellen vetik be (már, ha megszavazzák, mert európai népszerűsége a kolorádóbogár szintjén van). Gorombáskodik, hazudozik, mintha itthon lenne.

Judit pályáját a Lovassy Gimnáziumban kezdte, itt volt Mesterházy Attila orosztanára és osztályfőnöke, aztán átkerült a Veszprémi Egyetem frissen gründolt tanárképző karára, amely az orosztanárok átképzésére alakult. Judit itt lett a híresen korrupt és tudatlan Lengyel Zsolt szeretője, később a helyettese, még később az utódja. Miután az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék érdeklődés hiányában gyakorlatilag megszűnt, összevonták a szintén gyengén álló Magyar Nyelvészeti Tanszékkel, és kinevezték vezetőjéül Navracsics Juditot. Neki ugyan magyar szakos VÉGZETTSÉGE NINCSEN, de ez nem hátrány, lásd Fóris Ágota karrierjét a Károlin.  Ez a képzés is a megszűnés határára került, Navracsics tudatlansága és pökhendi modora a maradék hallgatókat is elriasztotta, jelenleg az alapképzésben hét (!!!) elsőéves van, mesterképzés nem is indult.

Az újabban már Pannon Egyetemnek nevezett intézmény tanárképző karát is a megszűnés fenyegeti, HÁROM DOKTORI ISKOLA BUKOTT BE, mondani sem kell, mindhárom Navracsics professzor asszony áldásos működésének következtében. Most éppen gründolnak egy újat, de már nem is próbálkoznak a helyi hülyékkel, hanem három holland professzor részvételével, őket már MEGVETTÉK jó pénzen. A hollandusok nem látogatnak ugyan a Séd partjára, de egy magyar professzori fizetésért kegyesen adják a nevüket. Itthon pedig tartja a frontot Navracsics professzor asszony a híres tudásával és pedagógiai éthoszt sugárzó modorával.

A másik női kegyenc a károlis Trencsényiné Domokos Andrea. Az ő pályafutásáról a blog régi olvasói elég sokat tudnak. Kinevezésének okairól és körülményeiről részletes tudósítást olvashatnak ebben a posztban illetve érintőlegesen a legutóbbiban.

És végül a trónörökös, Kulcsár-Szabó Zoltán,  Kulcsár-Szabó Ernőnek, az irodalomtudomány önjelölt pápájának és egyúttal a MAB professzorcsináló bizottsága elnökének első házasságából származó fia. Ernő pápa dinasztiát épít, s ebben hűséges és közpénzből jól megfizetett udvaroncai vannak segítségére illetve egy beújított ifjú feleség. KSZE vazallusainak hálózata beszövi a saját egyetemén, az ELTÉ-n kívül a Károlit és a Szegedi Tudományegyemet is. Így került doktorálásra kétszer is Mészáros Márton – KSZE menyének, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnesnek a szeretője – egyszer a Károlin, aztán a SZTE-n. Páljóska intézte ezt Szegeden, akárcsak a MÉG-MENY, Hansági habilitálását. A kialkudott vérdíjat – az akadémikusságot – Páljóska mégsem kapta meg, mert a Mészáros-ügyben végrehajtott okirathamisításai az utolsó pillanatban nyilvánosságra kerültek. A dinasztiaépítésnek az első számú trónörökösi ágon egyetlen akadálya van – Hansági Ágnes meddősége. Nagyon úgy néz ki, ifj. KSZ követi apja példáját ebben is, már kinézett magának egy dinasztikus szempontból is sokat ígérő bögyös-faros célszemélyt, a viszony jogi perfektuálására azonban nem került még sor. Ez persze a lényegen nem változtat: a rossz külsejű, öreg, terméketlen, tehetségtelen, akarnok és intrikus Hanságit mind a Károli, mind a Kulcsár-Szabó család ejtette. Ezt bizonyítja, hogy az ő professzori kinevezésére ezúttal sem került sor. Ennek persze a Kulcsár-fiú tőle való elhidegülésén kívül az is oka lehet, hogy a Szegeden lezsírozott habilitáció összes papírján virító Páljóska-aláírás manapság nemcsak nem divatos, hanem kifejezett blamázs. Hogy is hitelesíthetne egy egyetemi jogi aktust egy okirathamisításon kapott rektorhelyettes?

Balog EMMI miniszter és Hold utcai lelkész beszédében az egyetemi tanárok felelősségét emlegette a felsőoktatás sorsának alakításában. Ez a három személy a maga morális és intellektuális hitványságával biztos garancia a magyar felsőoktatás pokolra szállására. Még az a szerencse, hogy a negyedik önjelölt, azaz Kulcsár-Szabó-HansÁgi idén is elbukfencezett, különben szabadesésben már be is zuhantunk volna a pokol valamelyik bugyrába. A Hansági-ballaszt nélkül szerencsére kicsit lassabban ereszkedünk…

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Kulcsár-Szabó Ernő, Mészáros Márton, Szeged University | Címkézve: , , , | 31 hozzászólás »

The butcher’s motiv (A hóhér indítéka)

Posted by jhnnsclvn - március 12, 2013

A hóhér indítéka

Az alábbi szöveg egy “Viszontválasz”, ami egy megelőző vitára utal. Az írás mindenki előtt világossá teszi, miért kellett Horváth Ivánt eltávolítani a kulcsárszabósított ELTÉ-ről. A “Viszontválasz”-ból a megelőző csörték is rekonstruálhatók, mint ahogy a vitázók stílusa, habitusa, személyisége is: egy fölényes intellektusú, elegáns, érvekkel operáló tudós és egy kicsinyes, bosszúálló, érvekkel szemben erőszakot, oda nem illő, övön aluli célzásokat alkalmazó prolibunkó összecsapása ez, amelyben utóbbi – intellektuálisan harmatgyenge lévén – fenyegető hangnemet ölt. Az általa képviselt szakmához képest megmagyarázhatatlan hatalommal rendelkező KUSZA fenyegetését az idők során többször valóra is váltotta. Természetesen nem szemtől szembe, hanem sunyi módon, saját bábja, Orlovszky Géza, és vazallusa, Dezső dékán mögé bújva, őket lökve az előtérbe. A hóhér arcát most sem vállalja. – A szerk.

Horváth Iván: Viszontválasz

Amiben egyetértek

Igaza van Kulcsár Szabó Ernőnek: vonzódom a rejtvényfejtés herméneutikájához, kiváltképp a filológiai tevékenységben.

Igaza van: a tudományban előnyben részesítem azokat az állításokat, amelyeket be lehet bizonyítani vagy meg lehet cáfolni – azokhoz képest, amelyek úgy vannak megfogalmazva, hogy se bebizonyítani, se megcáfolni ne lehessen őket.[1]

Igaz: önáltatás, ha úgy képzeljük, hogy tárgyalásunk elmélettelen lehet. Önhivatkozással jeleztem, hogy mellesleg épp irodalomelméletet írok. „Ám mindenkinek – írtam –, aki elmélettel foglalkozik, netán új állításokat akar tenni, a vitához viszonylag nagy szabadsági fokú környezetre van szüksége. Előadásom ezt az előzetes célt szolgálta.” A vitakörnyezet szabadságfokának emelése: ez a cél elsősorban gyakorlati. Ami elméleti benne, az sem irodalomelméleti, hanem etikai. Úgy képzelem, hogy valaminő erkölcsi megegyezésnek mindig meg kell előznie az irodalomelméleti vitát – ezért korlátozódtam egyelőre csupán a beszédmód bírálatára. Maga a vita még nem kezdődött el.

Vitapartnerem tiltakozása folytán elismerem, hogy tévedtem, amikor előadásmódjáról tett megfigyeléseimet föltevésszerűen összekapcsoltam a protestantizmusnak a felvilágosodással szemben álló, pietista hagyományával. Ez a magyarázat egyrészt beleillett az én (Kisbali László nyomán kialakított) Gadamer-értelmezésembe, másrészt nem tartalmazott erkölcsi kifogást, szemben néhány lehetséges más magyarázattal. Sajnálom, hogy le kell mondanom róla.
Amiben nem értek egyet

Alig van köztünk egyetnemértés. Egy dologról írtam én, más dologra válaszol ő. Olyan álláspontokat tulajdonít nekem (az irodalomelméleti együgyűségtől a harcos és ráadásul titkolt vallásellenességig), amelyek nem feltétlenül az enyéim, és nem kell őket megvédenem.

Azt mondja például, hogy ellenfele vagyok a herméneutikának. Hiába fogadkoztam ebben az előadásomban is, másutt[2] is, hogy nem vagyok az, hanem eklektikus vagyok, aki a strukturalizmusból is (sokat), a herméneutikából is (kevesebbet) összeválogatott magának. Azt mondja, vallásellenes vagyok – miért? Mivel nem titkoltam lelkesedésemet a felvilágosodás eszméit beteljesítő, nagyszerű protestantizmus, Anderson és Lessing iránt? Azt mondja, hogy szemfényvesztésnek tartom Gadamer és Derrida bölcseletének sarkalatos tételeit, holott csak túlzó, pontatlan megfogalmazásaikat bíráltam, rendszerükkel ezúttal nem törődtem. Előre láttam ezt a félreértést, előre sajnálkoztam rajta,[3] mindhiába. Vitapartnerem a herméneutikát védi, amelyet nem támadtam, ahelyett, hogy a kifogásolt stílusvirágokat védené, amelyeket támadtam.

Kulcsár Szabó Ernő e vitamódszere (hogy elengedi a füle mellett, amit mondok, és ehelyett arra válaszol, amit az álláspontomnak vél) mégsem logikátlan. Alapjául az a többször kifejtett meggyőződése szolgál, hogy előadásom őszintétlen volt, amely nem felfedni, hanem éppenséggel elleplezni kívánta valódi szándékaimat. Azzal vádol, hogy nem azt gondoltam, amit mondtam. Bizonyára ezért hagyja megválaszolatlanul[4] észrevételeim javát. Bizonyára ezért függeszti szemét szövegem helyett arra, aki igazából vagyok.

Nem zavar írásának személyes éle. Én még személyesebb, a vakmerőségig személyes voltam, amikor igéit, főneveit, névmásait, sőt írásjeleit vizsgáltam. Nyelvhasználatunknál nincs személyesebb tulajdonunk. Ami zavar, az az, hogy ő a személyemre és szándékaimra vonatkozó állításait alig alapozza meg szövegem elemzésével. Pedig irodalmárok volnánk. Jobb szerettem volna azt játszani, hogy nincs nyelven kívüli valóságunk.
Amit nem értek

Kulcsár Szabó Ernő jóindulatúan úgy dönt, hogy nem meséli el, milyen rossz véleményük van bizonyos embereknek szerény személyemről, „illetve az azt hordozó hagyományról” [!!]. Nem könnyű pedig lemondania e beszámolóról, mert „az utóbbi negyven évünk miatt a vonatkozó hagyomány” éppenséggel szóba kerülhetne. A laicitásra való hivatkozásomnak „sem oly makulátlan a közelmúltbeli emlékezete”, teszi hozzá. A 33. jegyzetben aztán majdnem megbánja ezt a fogadalmát (hogy tudniillik megkegyelmez nekem), és majdnem elmondja, hogy előadásom „észjárása emlékeztet” arra a bizonyos hagyományra. Közben a főszövegben említődik e hagyományból sok minden: „rosszemlékű világnézeti klasszifikáció”, amelyet „élesztgetek”, és még vagy féltucatnyi tapintatos célzás a kommunizmus vallás- és gondolatszabadság-ellenes erőszakosságaira.

Miről van szó? A kommunizmus időszaka kedvezett volna az andersoni—lessingi protestantizmusnak, amelyért lelkesedem, szemben a gadameri pietista protestantizmuséval, amelyért nem?

És nekem mi közöm az egészhez? A rosszemlékű „negyven” (pontosabban ebből a felnőttkoromra eső húszegynéhány) évvel kapcsolatban nincsenek rossz emlékeim. Erősebben fogalmazok: azt állítom, hogy politikai szempontból e húszegynéhány esztendőből másoknak sem lehetnek rossz emlékei rólam.
Amit nem akarok megérteni

Kulcsár Szabó Ernő már megszokott, homályos célozgatásaiból tehát nem tudtam meg, hogy kerülök bele én magam a történetbe. Valami személyes közöm lenne a kommunizmus hagyományához – de mi?

Vitapartnerem leszögezi, hogy „a hagyomány hermeneutikai értelemben nem tetszőlegesen választható”, de, ha árnyékomat átugrani (e hagyománytól megszabadulni) lehetetlen is, legalább akarnom kellene látni a hagyományt, hogy számolni tudjak vele. Ugyanide vág baljós Gadamer-mottója: „Senki sem tudja egyszerűen kireflektálni magát abból a gondolkodásmódból, amelybe beleformálták.”

Nem akarom megérteni, hogy Kulcsár Szabó Ernő mire célozgat. Belső ellenállás van bennem aziránt, hogy megértsem. Lehet, hogy arra vonatkozik, de az is lehet, hogy nem. Mindenkinek lehet Achilles-sarka – az enyém történetesen ez. Azt a megoldást választom, hogy válaszolok is e célzásokra, meg nem is.

Az ItK olvasóit megkímélem. A világhálón elhelyezem egy idevágó cikkemet 1991-ből.[5] Ha Kulcsár Szabó Ernő célzásaival nem az irodalmi (vagy tudományos), hanem az életrajzi énemre utalt, javaslom, olvassa el. Ha nem erről van szó, akkor a pontatlan fogalmazásmód újabb példájával lettünk gazdagabbak.

[1]Az „értelmetlen, mert bizonyíthatatlan” kifejezést a következőképpen magyarázom.

Előadásomban az ifjú Wittgenstein gondolatmenetére hivatkoztam, aki többek között a külvilág létezésére vonatkozó régi bölcseleti kérdésről is kimutatta: nyelvileg olyan pontatlanul van feltéve, hogy az álláspontokat nem lehet igazolni vagy megcáfolni, s ezért értelmetlen beszélni róluk. Amikor Karl Popper a verifikációs követelményt a sikertelen falszifikáció követelményével helyettesítette, nem enyhített, hanem szigorított. Igaz: ő bizonyítás helyett csak alátámasztást említene („corroborating evidence”), értelmetlenség helyett pedig tudományelőtti mítoszt. De mivel a külvilág létezésére vonatkozó elmélet hamisságát akkor sem lehetne bebizonyítani, ha hamis lenne – ezért Popper számára ez is azok közé tartozik, amelyek nem fogadhatók el tudományos elméletek gyanánt. Nem történt „cáfolatukra komoly, de sikertelen kísérlet” (Karl POPPER, Conjectures and Refutations, London, 1963, 33-39).

Gödelnek semmi köze az egészhez. Híres nemteljességi tétele (minden zárt, axiomatikus rendszerben akadnak olyan tételek, amelyekről nem lehet eldönteni, hogy igazak vagy hamisak) legföljebb hangulatilag adhat felmentést ama követelmény alól, hogy állításaink igazságtartalmát valamiképp ellenőrizzük. S ha Gödel ritkábban emlegetett korábbi, ún. teljességi tételére gondolunk (az ilyen rendszerekben a bizonyítások algoritmizálhatók), még a hangulatunk is megjavulhat. A Gödel-tételre tett hasonló hivatkozások gyűjteménye: Alan SOKAL – Jean BRICMONT, Intellektuális imposztorok. Posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal, ford. KUTROVÁTZ Gábor, Bp., 2000, 364—365.

[2]A herméneutikát rég beillesztettem elvi eklekticizmusomba, ha úgy tetszik öniróniámba. A vallásos herméneutikát, amely a műveket egy más, közvetlenül nem tanulmányozható világból érkezett üzenetek gyanánt értelmezi, ironikusan, de nagyra értékeltem: A vers, 1991, 11—14, 29—30; magam is űztem efféle mesterséget KOCZISZKY Évával közös, Heidegger-ihlette szövegünkben: „Költészet az emberiség anyanyelve” = Ismétlődés a művészetben, szerk. HORVÁTH Iván – VERES András, Bp., 1980, 59—63. A nagyon is világi textológiában egy „második herméneutika” mellett érvel: Magyarok Bábelben, Szeged, 2000, 143—146; tanítványaimmal együtt készített művünket (http://magyar-irodalom.elte.hu/repertorium/ és Iván HORVÁTH (direction) – Gabriella H. HUBERT (assisté par), Zsuzsa FONT – János HERNER – Etelka SZŐNYI – István VADAI, Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I—II, Paris, 1992) pedig „egy irodalmi herméneutika segédeszközé”-nek minősítem: Egy egyetemes textológia vázlata = Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, szerk. ZEMPLÉNYI Ferenc, KULCSÁR SZABÓ Ernő et al., Bp., 2003, 180, vö. még 175.

[3]Így írtam: „Nyilván nem tudom elkerülni a félreértést. Most majd meg akarják magyarázni nekem, hogy Gadamer rendszerében mi a lét és a nyelv viszonya bölcseletileg és teológiailag, pedig erre vonatkozó állításokat nem tettem. Idegenkedésem Gadamer beszédmódjának szól.” Derrida pedig? Épp, amikor szóvátettem a Grammatológia e megfogalmazását, a Szegedy-Maszák-emlékkönyv számára olyan tanulmányt írtam, amely alátámaszthatná a Grammatológia alapgondolatát. Miért nem bírálhatom egy mű egyik mondatának stílusát, ha egyetértek az alapeszméjével? Csak megsemmisítő célú bírálat lehetséges?

[4]S ha válaszol, nem arra, amit kérdeztem. Megkérdem, mi a különbség „szemlélődő” és „kontemplatív” között, s megtudom, mi a különbség „obszervatív” és „kontemplatív” között.

[5]http://magyar-irodalom.elte.hu/arianna/filologia/horvath2.html

http://magyar-irodalom.elte.hu/arianna/filologia/viszont.html

Személyeskedés, aljas és durva célozgatások a családi múltra az egyik oldalon, szakmai érvek és fölényes intellektus a másikon. Hatalom és szellem párharcában  szükségszerűen utóbbi húzza a rövidebbet. De bizonyosak vagyunk benne, hogy csak átmenetileg: a történelem idővel majd helyére teszi az igazi tudóst és a hatalmat bitorló szélhámost. Diktátoroknak még sosem emelt szobrot az utókor. Inkább lerombolta az általuk erővel, manipulációval, zsarolással és egyéb nemtelen eszközökkel fabrikált hamis piedesztált. – JC

Posted in ELTE | Címkézve: , | 55 hozzászólás »

The butcher smiley (A hóhér mosolya)

Posted by karoligaspar - március 6, 2013

A Ravaszblogon pár nappal ezelőtt megjelent poszt értelmében az ELTÉ-n senki előtt sem titok, ki is áll a BTK-s elbocsátások hátterében. A hóhér elérkezettnek látta a pillanatot, hogy leszámoljon ősi riválisaival és kritikusaival, és a kivégzésekkel megtisztított helyekre saját vazallusait szivárogtassa be. A károlis gyarmat a sűrűn változó vezetés miatt bizonytalannak látszik. Jobb saját terepen becementezni az erőfölényt – vélhetően így gondolkodhat a mosolygó kivégzőember. – A szerk.

The butcher smiley (A hóhér mosolya)

2013. március 3.

A hóhér mosolya

A hóhér mosolya

Szerző: Filológus

Jól kezdődik a tavasz 2013-ban a Kulcsár-Szabó családnak. A tavasz első napján, 2013 március 1-én csont nélkül ment át Kulcsár-Szabó Zoltán MTA doktori értekezése (Tükörszínjátéka agyadnak. Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében. Megjelent a Ráció kiadónál 2010-ben a Ráció – tudomány sorozatban. Sorozatszerkesztők: Bednanics Gábor (a hírhedt Bednanics, Mészáros meg sem írt doktori értekezésének első opponense!) – Bengi László)

A vén szervilis Kabdebó Lóránt és a fiatalabb, de nem kevésbé szervilis debreceni duó, Dobos és Szirák nagyszerűnek találták. Még a pro forma elfogadás hiányzik: és aztán két akadémiai doktor lesz a Kulcsár-Szabó családban. Közben melegít a meny ill. hitves: Hansági Ágnes is. Disszertációjának témája: Az illokúció és/vagy perlokúció multiplikációjának és kanonizálódásának szerepe Márai Sándor, Jókai Mór, valamint sok más szerző narratológiájában.

A jószerencse – a Kulcsár-Szabó családnak – és a balsors sok másnak úgy akarta, hogy éppen ezen a napon lépjen életbe az ELTE BTK docenseinek és egyetemi tanárainak nyugdíjaztatása. A 20-as névsorból többen a Kulcsár-Szabó családnak „köszönhetik”, hogy nyugállományba kerültek. Az első a kilövési listájukon Horváth Iván volt. Kulcsár-Szabó Ernő régóta próbálja megsemmisíteni a briliáns tehetségű professzort. Megfosztotta a doktori iskolájától, leváltatta a tanszékvezetésről, porig alázta, lekomcsizta. Most kitette a szűrét az egyetemről. Megfúrta Margócsy Istvánt, Tverdota Györgyöt, nyugdíjba kényszerítette régi riválisát, Szegedy-Maszák Mihályt és másokat is.

Az ELTE BTK összoktatói értekezletén a KSZE klán alig bírta visszafojtani röhögését, amikor a szerencsétlen Dezső Tamás dékán magára vállalta, hogy személyesen ő választotta ki az áldozatokat. (Aki az ELTE BTK-n hatalomhoz juttatta Szávay Istvánt, kinevezte kollégiumi igazgatónak, testvérét, Lászlót pedig a doktori iroda vezetőjének, annak csakugyan van szégyenkezni valója.) A KSZE klán boldogan vigyorgott vagy inkább vicsorgott, mikor Horváth Iván a dékán mellé lépett és síráshoz közeli hangon elmondta, hogy talán lesz „egy kis állásocska” számára valahol. A KSZE klán jól berúgott a győzelem ünnepére, bár Ernő újabban a csajozást már  mellőzni kénytelen, nem úgy, mint első felesége, Enikő idejében, akit többször szintén porig alázott, akárcsak szakmai ellenfeleit.

KSZE kegyetlenségben semmiben nem maradt el nagy példaképétől, Jausstól. Csak mivel előtte nem nyílt meg a pálya a Waffen SS-ben, a becserkészést, leütést, hátba szúrást egyetemi és akadémiai színtereken gyakorolja. Most viszont – miután vérszomja, ha csak átmenetileg is, de kielégült – úgy érezte, ideje benyalintani a Fidesznek a Széchenyi díj miatt (amit vazallusával, L. Simonnal intéztetett el magának, mielőtt azt félretették). Na meg, ha már rászánta magát, akkor a zsidóknak is, elvégre sose lehet tudni. Ha mégis át kell sétálni egy esetleges új hatalommal az átellenben levő oldalra…

A hóhér mosolyának szövegvalósága, KSZE A megfoghatatlan valósága (?) című írása a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat 2014/4 számának 21-27. oldalán olvasható. Egyelőre csak papíralakban, egy-két hét múlva az interneten is. Az írás alcíme A „mi a magyar?” kérdéséhez azt sugallja, hogy pontos definíciót vagy valami hasonlót olvashatunk KSZE akadémikustól a magyarságról és annak ellentétéről. Persze KSZE nem azért posztmodern, hogy hagyja magát belekényszeríteni definíciók, bizonyítások, érvek és cáfolatok hálójába. Ha elolvassa valaki ezt a hat nagy oldalnyi szósalátát, pontosan annyit tud KSZE nézeteiről, mint előtte, egyszerűen szólva: semmit. Azok is megfoghatatlanok. Amit olvashat: rőfnyi idézetek, főleg Máraitól, Grillparzertől, Freudtól, Gadamertől, Heideggertől, utalások Platonra, Fukuyamára, Pierre Norára és másokra. Szinte egyetlen helyen sem tüntet fel sem kiadót, sem a megjelenés évszámát, sem a fordító nevét. Csak úgy találomra és körülbelül idézget. Úgy tűnik ebből, magyar ember rajta kívül nem beszél németül, ebben az országban nem jelent meg fordítás egyik szerzőtől sem. KSZE az idézés korrekt módját, magát az egész filológiát hagyja figyelmen kívül. Régen tudjuk, most csak ezredszer igazolódik: KSZE magát minden törvényen és szabályon felül állónak tartja. Esetleg talán dicső múltú Schmitt Pálnál vagy lebuktatójánál, Cservák Csabánál tanulta ezt a filológiai precizitást?

Szóval: mi a magyar KSZE szerint? Körmönfont szövegelés arról a lapos közhelyről, hogy minden közösség másokkal – az idegenekkel – szemben határozta megl magát. De ki a magyar számára az idegen? Ha már egy magyar nyelvű zsidó folyóiratban jelenteti meg az akadémikus úr írását, kézenfekvő lenne erről is nyilatkoznia. Vagy talán ez a rejtett, pimasz válasz? Ti. hogy nyilván a zsidó az idegen, különben miért pont a Múlt és jövőben célozgatna? Mit ír KSZE a zsidóságról? Gyakorlatilag semmit, azon kívül, hogy idéz Ferenczi Lászlótól: „Hatvanhárom évvel ezelőtt azért nem lőttek a Dunába, mert egy ismeretlen fiatal nyilas hagyta, hogy lelépjek…”. (26.) Szóval akkor a zsidó az, akit egy magyar nyilas könyörületéből nem lőtt a Dunába:

És ki vajon a magyar? Az „ismeretlen nyilas”? Hát persze, ha a szeszélyből elengedett zsidó az idegen. De nem: ennél mélyebben szántó fejtegetéseket is olvashatunk akadémikus úrtól, mégpedig sportközvetítések nézése közben született magvas gondolatait. Például hogy milyen bunkó volt a sportriporter a spanyol-ír világbajnoki meccs közvetítésén.

És végül egy fényes példa: Gyurta Dániel, aki, ahogy KSZE nyomatékosan idézi: „…az olimpián ‘tizenötmillió magyart vitt át a medencén’”. Amikor Gyurta odaadta érme másolatát norvég sporttársa családjának, ilyen himnikus szavakat vált ki az akadémikusi szövegszerkesztőből: „”…nem ‘lakozik’ velünk még annak megszokottsága sem, hogy a remélt vagy vágyott (nemzeti) megbecsültséghez csak mások megbecsülésén keresztül vezetnek az utak.” (27.)

Felvetődik a kérdés: van-e, és ha van, mivel értünk egyet KSZE cikkéből? A Platon-idézettel feltétlenül. A Prótagoraszban olvashatjuk, hogy „aki nem képes magáévá tenni a tisztességérzetet és az igazságosságot, hitvány mételye lévén az államnak, meg kell ölni.” (22.)

A magyarságon belüli hitvány mételyre mutat eklatáns példát a Kulcsár-Szabó klán egésze, leginkább pedig annak alfahímje, Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus.

Igazán kár, hogy a nyugdíjazást nem vele kezdte Dezső dékán. Most tisztességesebb, igazságosabb, és főleg szabadabb lenne a magyar kulturális közélet.

Hozzászólások kikapcsolva | Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnes, Kulcsár-Szabó Ernő | Címkézve: , | Közvetlen link
Szerző:: ravaszbarat

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 97 hozzászólás »

The Japanese Connection (A japán kapcsolat)

Posted by jhnnsclvn - január 19, 2013

Szabó elsírja bánatát japán ismerősének

Szabó elsírja bánatát japán ismerősének

Sitosi vigasztalja Szabót

Sitosi vigasztalja Szabót

Szerző: Dark Tangent

Tavaly április végétől egy figyelemre méltó üzenetváltásra bukkantunk a facebookon a blog egyik kedvencének, Szabó Andrásnak az oldalán. Ez az üzenetváltás visszautalt egy előzményre, amelyben Szabó András egykori japán Eötvös kollégista társának erre a blogra panaszkodik. Hogy a japán kollégista társ könnyebben felidézhesse őt, korabeli fotókat is mellékelt magáról. Az üzenetváltást lementettük, és csakis ezért maradt fenn, mert Szabó András törölte magát Hukoya Sitosi oldaláról. Pedig a japán igazán kedves volt vele, vigasztalgatta őt a blog miatt. Alább közreadjuk közös nosztalgiázásukat, az eredeti formában, az esetleges hibákkal, elütésekkel együtt:

Top of Form

András SzabóHukaya Sitosi

Subscribe · April 29

Eötvös Collégium, 1973-tól. Ezek szerint még emlékszel rám. Akkoriban így néztem ki.

Like · · Share

Hukaya Sitosi

Nem tudtam, hogy te vagy az a Szabó András, aki kollégista volt. Mert a te alapadataidban nem találtam semmilyen konkrét információt magadról. Ejnye! Csak Pongrácz Mari volt a közös ismerősünk. Gondoltam, hát ez talán megbízható ember.
…See More

April 29 at 1:20pm · Like

Hukaya Sitosi Szóval két Szabó András lehetett. Az egyik fölöttem járt, másik pedig alattam…

April 29 at 1:23pm · Like

András Szabó Szabó Géza, történelem-latin szakos volt a Diákbizottság elnöke (most Szentmártoni Szabó Géza nevet használja), én a szobatársa voltam Gézának, Tóth Eszternek nem én udvaroltam. Pongrácz Mari és én is a Diákbizottság tagjai voltunk, amikor Géza az elnök. Én magyar-latinos voltam, sokszor kevernek az előadóművész Szabó Andrással, aki aztán kollégiumi nevelőtanár is lett. Felrakok egy másik fényképet, arról talán beugrik.

April 29 at 1:30pm · Like

Hukaya Sitosi Aha, az Géza! Igen Géza udvarolt neki! Akkor még stimmelebb a fotód 🙂

April 29 at 1:31pm · Like

András Szabó Igen, én jártam alattad.

April 29 at 1:31pm · Like

Hukaya Sitosi

Arcodra — a fotó alapján — emlékeztem. Csak valami nem stimmelt. Mert összekevertelek Gézával. Pongrácz Mari annak idején — már e században vagy a múlt század végén — mondta, hogy kollégisták voltunk, de akkor sajnos én nem emlékeztem rá…See More

April 29 at 1:35pm · Like · 1

Hukaya Sitosi Na, megvagy! 🙂

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabó_András_(irodalomtörténész)

Szabó András (irodalomtörténész) – Wikipédia

hu.wikipedia.org

Dr. Szabó András (Derecske, 1954. szeptember 30.) magyar irodalom- és egyháztört…See More

April 29 at 2:13pm · Like

András Szabó Igen, ez vagyok. A Károlin kollégám Gergely Attila, mert japán szak is van. Persze ha az interneten kutakodsz rólam, találsz egy névtelen rágalmazó blogot is – azzal nem kell foglalkozni, beteg lelkű nők írják, s a magyarországi zűrös helyzetet mutatja, hogy még támogatóik is vannak.

April 29 at 2:40pm · Like

András Szabó Annak idején nagyon csodáltalak, hogy milyen jól megtanultál magyarul

April 29 at 2:42pm · Like

Hukaya Sitosi Ne félj, rólam is írnak mindenfélét. Ez nem a magyar specialitás. Hanem az internet természete.

April 29 at 2:50pm · Like

András Szabó Megnyugtatsz, csak nehéz megszokni

April 29 at 2:52pm · Like

Hukaya Sitosi Nem kell elolvasni 🙂 Tudom, hogy nagyon kellemetlen. Én sem örülök neki. De úgy sem lehet csinálni semmit. Akkor csak egy mód van rá. Nem kell törődni velük.

April 29 at 2:54pm · Like

András Szabó Ezt próbálom én is csinálni

April 29 at 4:00pm · Like

András Szabó Nyilvánosan beszélgetünk, látom, más is felkapta a fejét a nevedre

April 29 at 4:09pm · Like

Hukaya Sitosi Nem teljes Nyilvánosság előtt. Csak az ismerőseim ismerőséig láthatja a beszélgetésünket. Az talán nem is baj. Hiszen így lassan összeállhat a Régi Csapat 🙂

April 29 at 4:11pm · Like

András Szabó Az szép lenne 🙂 mankóval, tolókocsival, ősz hajjal, kopaszon, pocakosan…

April 29 at 4:16pm · Like

Hukaya Sitosi Valószínűleg az ismerőseim közül is fogsz találni sok volt kollégistát. Bíró András (Nagy Gróf), Biró Gyula (Kis Gróf), Wacha Balázs, Schiller Judit, Pongrácz Mari, Csiszár Mária, Duró Győző, stb.

April 29 at 4:28pm · Like

András Szabó Éppen most néztem végig, idősebbek nálam, de Dúró Győzőt most jelöltem be.

April 29 at 4:31pm · Like

András Szabó Pongrácz Mari meg már az ismerőseim között volt.

April 29 at 4:32pm · Like

Hukaya Sitosi Győző sajnos nem igen néz bele a Facebookba. Nem szeret semmilyen digitálisat. Elég nagy baj.

April 29 at 4:33pm · Like

András Szabó Nemzedékünk többsége így van vele, pedig sokukkal fel lehetne venni így a kapcsolatot

April 29 at 4:35pm · Like

Hukaya SitosiTálosné Pálvölgyi Márta is kollégista volt. Komárom fogorvos lánya.

April 29 at 4:35pm · Like

Hukaya Sitosi A nem kollégista diákok közül: Endre Tálos, Tálosné Kerényi Zsuzsa,

April 29 at 4:37pm · Like

Hukaya Sitosi Ja, meg Csikós Ella is kollégista volt.

April 29 at 4:37pm · Like

András Szabó Én inkább az1953 és 1956 között születettekre emlékszem

April 29 at 4:38pm · Like

Hukaya Sitosi Kanyó Györgyi is közénk tartozott, de nem volt kollégista, holott Jugoszláviából jött (most Pesten lakik).

April 29 at 4:39pm · Like

Hukaya Sitosi Nyilván nagyon számít, hogy évfolyamtársak voltak-e vagy sem.

April 29 at 4:40pm · Like

Hukaya Sitosi Gósy Mari nyilván azért nem emlékezett rám, mert valószínűleg nagyon fölöttünk járt. Talán Margócsi István, Wacha Balázs, Bíró András, Salamon Anikó, Szent-Györgyi Katalin, stb. nemzedékhez tartozott.

April 29 at 4:42pm · Like · 1

Hukaya Sitosi Pressing Lajos is kollégista volt. Pszichológus. Most buddhista pap 🙂

April 29 at 4:43pm · Like

Hukaya Sitosi Apropó, az ismerőseim között szereplő Salamon Anikó csak névrokon, nem a kollégista Salamon Anikó néprajzos, aki Székely Mózes erdélyi fejedelem leszármazottja volt.

April 29 at 4:48pm · Like · 1

Bottom of Form

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , | 57 hozzászólás »

Erno Kulcsár-Szabo’s Stalin prize (Kulcsár-Szabó Ernő Sztálin díja)

Posted by jhnnsclvn - november 14, 2012

Szerző: Zhdanov

Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus 2012-ben megkapta az egyik legnagyobb állami elismerést, a Széchenyi-díjat. Ez a díj – amelynek szocializmus korabeli előzménye a tudományos teljesítményekért megkapható Állami-díj volt – általában csakugyan komoly életműveket jutalmazott. A szakmai hitelességet az a tíz szakbizottság garantálta, melyek javaslatokat tettek a kitüntetendők személyére. Egy életmű értékét legjobban az adott szakma képviselői tudják megítélni. A szakemberek ismerik a jelöltek szakmai publikációit és hozzá tudják mérni a szaktudomány nemzetközi színvonalához.

Ezeket a szakbizottságokat a Fidesz-kormány megszüntette – takarékosságra hivatkozva. Ez nevetségesnek hangzik, mivel többen is nyilatkoztak a szakbizottságok tagjai közül, hogy eddig is társadalmi munkában látták el ezt a feladatot. A szaktudósok csaknem teljes eltakarításával a díjat odaítélő bizottságból a Széchenyi-díj egyértelműen elveszítette szakmai hitelességét.

http://magyarnarancs.hu/belpol/kossuth-_es_szechenyi-dij_ujratoltve_-_egy_akol_egy_pasztor-75678

Kik is ítélték meg, hogy Kulcsár-Szabó Ernő irodalomtudományi életműve kiemelkedő jelentőségű, megéri a komoly pénzjutalommal járó, a „legnagyobb magyar” nevét viselő díjat? Navracsics Tibor, Semjén Zsolt: ők a kompetensek az irodalomtudományi teljesítmények megítélésében? Talán ifj. Sánta Ferenc hegedűművész, Freund Tamás agykutató vagy az Orbán Viktorral focizgató Eperjes Károly színész? Akinek annyi köze van a Széchenyi-díjhoz, hogy a névadót „alakította” egy nacionalista giccsben?

A díjat odaítélő tizenöt fős bizottságnak csak egyetlen tagja, Görömbei András irodalomtörténész képes megítélni KSZE teljesítményét. Ő azonban – súlyos betegsége miatt – nem vett részt a bizottság munkájában. Így Kulcsár-Szabó jelölésére a fizikus Pálinkás MTA-elnök (korábban fideszes országgyűlési képviselő és miniszter) tett javaslatot. A többiek pedig – láss csodát! – megszavazták. Nem kérdés, milyen motiváció alapján.

Ez a kitüntetés megkoronázta azt az életművet, amelyet KSZE Debrecenben kezdett építgetni társai és tanárai besúgásával. Ekkortól datálódik barátsága Bölcskei Gusztávval, aki a teológián művelte azt, amit KSZE az állami egyetemen. Kulcsár-Szabó annyira kitüntette magát, hogy tartótisztjei beajánlották a STASI-nál, ennek szerzett információkat a jelentéktelen bayreuthi egyetemen. Német akadémiai körökben közismert volt KSZE ez irányú tevékenysége, el is kerülték, mint a leprást, mikor 1996 és 2005 között a Humboldt Egyetemen vezetgette a lektorátus helyett működgető, néptelen hungarológiai úgynevezett tanszéket. A legrangosabb német tudományos elsimerést, a Humboldt-ösztöndíjat sohasem kapta meg!

Kulcsár SZabó Ernő minden politikai rendszert a leggyalázatosabban kiszolgáló züllött figura. Ezt az életművet koronázta meg a fideszes kitüntetéssé züllesztett Széchenyi-díjjal (ld. fotó: az elvtársak fekete-fehérben ill. színesben :)).

Posted in ELTE | Címkézve: , , , , | 74 hozzászólás »

 
The WordPress.com Blog

The latest news on WordPress.com and the WordPress community.

Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

galferences

Just another WordPress.com site

karoligaspar

Just another WordPress.com site

Legatus123's Blog

Just another WordPress.com weblog

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.