Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for the ‘Balla Péter’ Category

What the fuck is that? (Ez meg mi a fészkes fene?)

Posted by jhnnsclvn - július 17, 2017

Szerző: Kisjogász

Miután sértettből jogosulatlan panaszossá degradálták Hima Gabriellát, a két büdös Ibolya, a Tibor és a Tömör, megpróbálta válasz nélkül elhajtani azzal a varázsigével, hogy “fellebbezésnek helye nincs”. Ilyet azonban hiába írnak Hima Gabriellának. Azonnal visszalőtt: nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal? A BRFK szerint fellebbezhet, a Fővárosi Főügyészség szerint viszont nem? Mi az, hogy a közérdekű bejelentő üldözésének alanya nem sértett?

Ibolya Tibor friss megbízásáról a Fővárosi Főügyészség élén Hima aligha tudhatott, mert ez esetben már akkor panaszt tett volna elfogultság miatt (amit később valóban megtett). De azt már az Ibolyák válaszából látnia kellett, hogy a Fővárosi Főügyészség a legdurvább jogsértésekre is kész, hogy védjék Balla Péter, Szabó András és Mészáros Márton seggét. Ezért kilátásba helyezte, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul.

Az iratok között nem találtam LÜ-nek szóló beadványt az ügyben. Ellenben találtam egy két nappal korábbi, a BRFK-nak címzett fellebbezést a lefoglalt bizonyíték visszaszolgáltatása ellen. Hima azt javasolja Mákvirágéknak, hogy előbb hallgassák meg és értékeljék a hangfelvételt, és csak utána döntsenek a visszaszolgáltatásáról. A felvételen Szabó András maga ismeri be a PhD-csalásokat, és azt, hogy dékánként utasítja beosztottját, hogy falazzon a csalásokhoz a MAB előtt. Balla Péter hangja is hallható, amint ráerősít erre a parancsra. Ha ez nem bizonyíték, akkor mi? Miért nincs szó a CD-ről a határozatokban?

A fellebbezés elutasítása elleni két tiltakozás (2012.09.17. ill. 2012.09.15.) itt olvasható:

Tömör tiltakozás Tömörhöz

Posted in Balla Péter, BRFK, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 83 hozzászólás »

Short reply of Mrs Short (Tömöri Ibolya tömör válasza)

Posted by jhnnsclvn - július 10, 2017

2 büdös ibolyavirág

Szerző: Kisjogász

A 2012 júliusában a Fővárosi Főügyészség élére állított károlis oktató, Ibolya Tibor az okirathamisítástól sem riadt vissza, hogy rövidre zárja károlis főnökei, Balla Péter és az ex-dékán Szabó András bűnügyét. Miután Hima kitartóan követelte írásban a választ a fellebbezésére, Ibolya szeptember közepén utasította druszáját, a másik büdös Ibolyát, a Tömörit, hogy írjon egy tömör választ a panaszosnak, amiben küldje el az anyjába a lehető legrövidebb úton. És persze dátumozza vissza a hamisított határozatot augusztus végére, hogy a lefoglalt bizonyíték visszaadásáról szóló írásbeli vita ehhez képest utólagosnak tűnjön. Tömöri Ibolya tehár tömör levélben megírja Himának, hogy rohadtul nincs köze a saját ügyéhez, és hagyja már abba a fellebbezéseket, mert nem állnak szóba vele a továbbiakban. Ibolya Tibor persze most sem jelzi sehol, hogy elfogult az ügyben, pedig másodállású munkahelyi főnöke illetve kollégája a két terhelt. Világos parancsot ad, hogy zavaros sunnyogással zárják le az ügyet, és küldjék el a panaszost a búsba, mostmár lehetőleg végleg, nulla magyarázkodással.

Posted in Balla Péter, BRFK, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , | 72 hozzászólás »

Moral insanity/Erkölcsi züllöttség/

Posted by karoligaspar - július 7, 2017

Írta: Károli Gáspár
Közbe kell szólnom: az újabb kommenteknek sem a témája, sem a hangvétele nem illik a Bogárdi püspökről szóló két poszt erkölcsi komolyságához. A szerzőnek és a szerkesztőségnek az volt a célja ennek az eszmefuttatásnak a közlésével, hogy felhívja a figyelmet a Magyarországi Református Egyházban uralkodó erkölcsi züllésre, melynek egyik oka Bogárdi Szabó István zsinati lelkészi vezető gyengesége. Ez a gyengeség nyilvánul meg abban, hogy a reformáció fél évezredes évfordulójára nem képesek másra, mint hogy a blaszfémikus giccs csimborasszójaként megalkotott “két pulikutya” nyomában járnak egyik hittanos táborból a másikba.

Tökéletesen igaza van Kodácsy Tamásnak, amikor hozzászól Köntösnek egy posztjához, amelynek keretében a Második Helvét Hitvallás zsinati megerősítését a reformáció emlékéve legnagyobb jelentőségi eseményének nevezi.

Joggal teszi fel a kérdéseket Kodácsy: “Elhangzott-e égető hitvallási kérdés?” Szónoki kérdésnek szánta, természetesen nem hangzott el ilyesmi, még kevésbé méltó válasz. Ehelyett a “múltban maradás álbiztonságát” választotta a MRE vezetősége, zsinata, ahogy Kodácsy udvariasan fogalmaz, tehát a semmittevés, ájtatoskodó, képmutató, semmitmondó álcselekvés mellett döntött.

De mi várható attól a zsinattól, amelynek lelkészi elnöke – Bogárdi Szabó István püspök és professzor – legfőbb hivatásának azt tekinti, hogy palástban, süvegben megáldja a felcsúti futballpályát, és nevetséges módon körbehízelegje Orbánt, Magyarország legkártékonyabb miniszterelnökét? Mit kap érte? Egyházának milliárdokat a közpénzből, magának pedig Széchenyi díjat. Talán bizony Bogárdi is elhitte magáról, hogy nagy tudós és igazi erkölcsi példakép? Ha ezt elhiszi, akkor a helyzet rosszabb nem is lehetne.

A négy és fél évszázados Helvét Hitvallás kapcsán szembenézhettek volna magukkal a püspökök, a zsinati tagok, leginkább pedig a főpásztor Bogárdi az egyház hitelességét illető néhány sorskérdéssel. Nem tették. Ahogy Kodácsy fogalmaz: “Mi megköszönve elengedtünk minden hitvallási helyzetet, és maradunk abban, ahol vagyunk. És kínunkban még kitalálunk ilyeneket, hogy processus confessionis. Ó!” A többes számot udvariasságból használja Kodácsy – nem őrajta múlt, hogy az egyház erkölcsi züllöttsége a zsinati döntések által legitimálódott és állandósult. És Köntös, a dunántúli püspökhelyettes  – két fideszes propagandacikk között – még képes a maga primitív stílusában hozsánnát zengeni róla. (Köntösön a legkevésbé sem látszik a princetoni képzés. Talán nem tanulással töltötte ott az időt püspökhelyettes testvérünk?)

Mi most segítségként felteszünk néhány csakugyan releváns kérdést Bogárdi püspök úrnak:

  1. Miért akadályozza tűzzel-vassal az egyház megtisztulását, a múlt feltárását? Csak nem azért, mert attól fél, a saját bűnei is napvilágra kerülnek?
  2. Miért hagyja, hogy a MRE fenntartásában levő, csak nevében református Károli Egyetem a bűn fészke legyen?
  3. Miért hagyja, hogy Balla Péter rektorként üldözze az egyetem tisztességes és nagy tudású oktatóit? Miért használja fel a KRE ÁJK-ján levő korrupt jogászokat a bíróság félrevezetésére?
  4. Miért nem tett semmit saját sógora, Szabó András bűncselekményeinek megtorlására? Csak egy példa: az Irodalomtudományi Doktori Iskola megbuktatása. Miért maradhatott Szabó András a helyén, miután dékánként, rektorhelyettesként és EDHT elnökként köztörvényes bűncselekmények sorát követte el?
  5. Megnézte már a Károli oktatói karának felekezetbeli megoszlását? És a kirúgottakét? Akkor megtudhatná, hogy a jelenleg ajnározottak között több más vallású, hencegő ateista és rosszéletű senkiházi van, míg a kirúgottak között több patinás kálvinista családból származó kiváló ember? Nem zavarja püspök urat, hogy egyházi és fideszes csókosok züllött és ostoba szeretőit alkalmazza a KRE vezető oktatókként?

Folytathatnám, de nem teszem. Bogárdi püspök is jól tudja, ami a Károlin és a Károlival történik, az az aljas bűncselekmények sorozata. És az ő személyes felelőssége! A Zsoltárossal mondom:

“Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök.”

Márpedig a MRE vezetői és a Károli irányítói aljas cinizmussal fordítottak hátat a Teremtőnek, és szolgálják a világi hatalmasságokat. Ők már nem az Örökkévaló katonái, hanem Orbán hitvány, júdáspénzzel honorált zsoldosai.

Nem féltek majd az Úr színe elé járulni, ti, a magyar reformátusság megcsúfolói, züllött tartuffe-jei?

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 19 hozzászólás »

The odour of the violet 2 (Az Ibolya bűze 2)

Posted by jhnnsclvn - június 5, 2017

A főváros legkorruptabb ügyésze

Szerző: Kisjogász

Hogy Ibolya legalábbis a főváros, ha nem az egész ország legbüdösebb virága, az a károlis bűnügy fejleményeiből azonnal látható. Ibolya 2012 július 1-én kapott megbízást a Fővárosi Főügyészség vezetésére, ami azt jelenti, hogy a BRFK nyomozásait közvetlenül felügyelhette. A megbízást megkapva azonnal kérvényeznie kellett volna a Károli elleni büntetőeljárás áttételét egy másik ügyészségre, de esze ágában sem volt. Ibolyának, mint a Károli által fizetett szolgának volt pofája elvállalni saját munkahelye, a Károli elleni bűnügy irányítását. Hima fellebbezése Mákné Portel Melinda nyomozást másodszor is megszüntető határozata ellen 2012. június 26-án kelt, tehát kb egyidejűleg futhatott be a Fővárosi Főügyészségre Ibolya vezetői megbízásával. Az iratokban szeptemberig nincs fejlemény. 2012. szeptember 4-én megjelenik egy Feljegyzés egy telefonbeszélgetésről a sértett részéről, amiből kikövetkeztethető, hogyan is debütált Ibolya Tibor, a Károli címzetes docense a károlis bűnügy felügyelőjeként. Egész egyszerűen leszólt telefonon a BRFK-ra, hogy adják vissza a sértettnek a tőle lefoglalt CD-t, amelyen az hallható, hogy Szabó András dékán és Balla Péter rektor a Phd-s csalások leplezésére és a MAB átverésére utasítja a Doktori Iskola vezetőjét. Azaz válasz nélkül sunnyogják el a nyomozást saját munkahelyi főnöke, Balla Péter és a másik magasrangú károlis vezető, Szabó András ellen. A Feljegyzés arra utal, hogy Mákvirág Melinda a másik mákvirág, Ibolya utasítására 2012. szeptember 4-én felhívhatta telefonon Hima Gabriellát, hogy berendelje őt a BRFK-ra a CD átadása céljából. Hima ezen eléggé kiakadhatott, mert a telefonos incidens után azonnal elfaxolta a tiltakozását a BRFK-nak, majd tértivevénnyel még aznap fel is adta. Szerinte amíg nem bírálják el a fellebbezését, és nem válaszolnak rá, addig a nyomozást folyamatban levőnek kell tekinteni. Azt is írja, nem hiheti, hogy a BRFK még a legelemibb szabályokat sem tartja be. Idézi Mákvirágot, mely szerint a rendőrnő “felsőbb utasításra” hívta fel őt telefonon. Himának akkor még aligha lehetett fogalma arról, hogy fellebbezése Ibolya vezetői megbízásával egyenesen a Károli rektorának az asztalán landolt, azaz maga a terhelt utasította magas lóra ültetett ügyész beosztottján keresztül a rendőrséget a nyomozás ejtésére.

A Feljegyzés szövege itt olvasható (kattintásra felnagyítható):

 

Forrás: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/06/05/the-odour-of-the-violet-2-az-ibolya-buze-2/

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , , | 80 hozzászólás »

The odour of the violet (Az Ibolya bűze)

Posted by jhnnsclvn - május 29, 2017

Az Ibolya bűze már az égig ér

Szerző: Kisjogász

Többen versenyeznek a legkorruptabb ügyész címéért. Sokak szerint Polt Péter rá a legesélyesebb, akinek feleségét és lányát is az MNB elnöke, Matolcsy György fizeti – busásan. De tévednek. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, Ibolya Tibor utcahosszal nyerne Polt Péter előtt. A Poltra voksolók azzal érvelnek, nem várható el a legfőbb ügyésztől, hogy elfogulatlanul járjon el egy Matolcsy ellen esetlegesen indítandó korrupciós eljárásban az ismert családi összefonódások okán. Csakhogy Matolcsy ellen jelenleg nincs eljárás, még feljelentés sincs, így ez az érvelés csak elméleti.

Ibolya Tibort, a KároliGáspár Református Egyetem oktatóját hivatalos életrajza szerint 2012. július 1-én bízták meg a Fővárosi Főügyészség vezetésével, majd a következő évben ki is nevezték. 2012. július 1-én folyt büntető-eljárás a Károli Gáspár Református Egyetem ellen – nem is egy. Ekkor még nem zárult le a nyomozás a nagy port kavart 157 milliós ösztöndíjcsalás ügyében, melyet Györgyiné Koncz Judit egykori rektorhelyettes és Szabó András egykori dékán együttesen követtek el. A különösen nagy kárt okzó sikkasztásnak nem lett következménye, senki ellen nem emeltek vádat, noha a pénz nem lett meg. Folyt továbbá büntetőeljárás Szabó András egykori dékán ellen hivatali visszaélés ügyében és az azóta is rektor Balla Péter ellen közérdekű bejelentő üldözése okán. Ibolya Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem jelezte felettesének, a legfőbb ügyésznek az összeférhetetlenséget, amelyet a BRFK-n folyó károlis bűnügyek Fővárosi Főügyészség általi felügyelete jelentett, amelynek 2012 július 1-től ő volt immár egyedüli vezetője. Nem kérte, hogy helyezzék át a munkáltatója elleni bűnügyeket más ügyészség felügyelete alá, mert ő maga, mint a Károli által fizetett hivatalnok, ezekben az ügyekben súlyosan érintett, tehát elfogult. Nem! Olyan magától értetődő természetességgel állította le ezeket a folyamatban levő ügyeket, mintha neki magának köze nem lenne a Károlihoz.

A BRFK nyomozása Ibolya Tibornak a Fővárosi Főügyészség élére állításával szintet lépett, sőt, zuhant. A nyomozó tevékenység – különösen a károlis ügyek vonatkozásában – az addigi balkáni színvonalról Burundi szintjére süllyedt le, áthágott minden szabályt és előírást, és úgy mentesítette a terhelteket, hogy még az elemi törvényeket sem tartotta be. Indoklás nélkül, a dokumentáció elsunnyogásával próbálta megszüntetni az Ibolya saját kenyéradó gazdái ellen folyamatban lévő bűnügyeket.

Ibolya Tiborral szemben tehát nemcsak elvileg merül fel a korrupció lehetősége, hanem konkrétan, a gyakorlatban is. Ibolya Tibor pályafutásában a dátumokra érdemes figyelni. Hima fellebbezésének dátuma a BRFK nyomozást megszüntető határozata ellen 2012. június 26. Ibolyát 4 nappal később bízza meg Polt a BRFK felettes szervének vezetésével. A továbbiakban azt igyekszem megmutatni, mi lesz a fellebbezés és mi a károlis bűnözők sorsa Ibolya 2012. július 1-i megbízását követően.

Ibolya Tibor (Szentes, 1967. október 8. –) jogász, ügyész, címzetes egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kriminalisztika oktatója és a bűnügyi szakjogász képzés szakfelelőse. Több szakmai folyóiratban jelentek már meg írásai. 2012. július 1-től a Fővárosi Főügyészség vezetője.

Tanulmányai

1994-ben, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. PhD dolgozatát az az 1907-ben vándorcigányok által elkövetett dánosi rablógyilkosságról írja.

2003-ban a ELTE Jogi Továbbképző Intézetben gazdasági büntetőjogi szakjogász, majd 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézetében kriminalisztikai szakjogász végzettséget szerzett.

Közéleti pályafutása

Az egyetem elvégzése után, 1994. március 1-től 2002-ig a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészségen dolgozott, mint fogalmazó, majd ügyész. 2002-től kerületi vezető helyettes ügyésszé léptették elő.

2005 és 2011 között a Budapesti IV. és XV. kerületi Ügyészség vezetője volt. 2010 decemberétől a Legfőbb Ügyészség kabinetjében volt büntetőjogi referens, majd főosztályvezető-helyettes ügyész.

2012. július 1-én, Ihász Sándor távozása után Polt Péter legfőbb ügyész a Fővárosi Főügyészség vezetésével bízta meg.[1] 2013. december 1-től határozatlan időre kinevezett fővárosi főügyész.

Magánélete[szerkesztés]

Nős, felesége pedagógus. Három gyermek édesapja. Hobbija az olvasás és a rock zene, nagy AC/DC rajongó.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ibolya_Tibor

A poszt forrása: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/28/the-odour-of-the-violet-az-ibolya-buze/ 

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , | 116 hozzászólás »

How often does a police(wo)man lie? Hányszor hazudik egy rendőr(nő)?

Posted by jhnnsclvn - május 22, 2017

Szerző: Kisjogász

Többen kérték, hogy tegyem fel az előző posztban közölt fellebbezés mellékletét, melynek ez lehetne a pontos címe: “Hányszor hazudott Mákné Portel Melinda alezredes asszony egyetlen rendőrségi határozatban?” Mivel ez hosszú lett volna, fentiek szerint rövidítettem. Sajnos, a melléklet túl apróbetűs volt, át kellett konvertálni a szöveget wordbe, hogy olvasható legyen. A zárójeles hivatkozások Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozatára vonatkoznak, az oldalszámok alapján visszakereshetők. A valótlan állításokat, a szándékos “tévedéseket” és csúsztatásokat illetve a nyomozati cselekmény szándékos elmulasztását a terheltek mentesítése érdekében bolddal emeltem ki. Mivel az első oldal formaszöveget tartalmaz, a határozat 2-7. oldalán összesen 49 hazugságot számoltam össze – oldalanként átlagban 8-at. Nem semmi ez egy olyan BRFK- közokrattól, amelyet egy rendőralezredes fogalmazott és egy rendőrőnagy írt alá!

 

Részletes észrevételek

Mivel a határozat az érintettek hamis tanúvallomásaival ír felül tényeket, releváns dokumentumokban (Lamm,
Zseng, MAB, KÜO) tett megállapításokat, ezekre vonatkozó észrevételeimet jelen panaszomhoz mellékelem.
A hatóság több fontos adatot nem szerzett be. Volt, amelyik létezett (pl.Mészáros házi vitájának jegyzőkönyve,
amely a Lamm‐jelentésben dokumentált), és volt, amelyik sohasem (2008. okt‐i DIT‐jegyzőkönyv eleve fiktív
melléklete, ami a témavezetések meghamisítását készíthette elő), és van, ami ma is beszerezhető lenne. Ennek
előre bocsátásával teszem meg észrevételeimet.

2.o. 4. bek.: Valótlan. Sem leváltás, sem megbízás nem történt, hiszen a kérelem nem lett elbírálva (HAT,
5.o.8.bek.), minden bizonnyal benyújtva sem: iktatószáma hamis (Zseng, 6.o.4.), HAT valósnak veszi. Tartalmuk
hamis: nem lehet egy disszertációt aznap elkezdeni, és még aznap bekötve leadni.
2.o. 6. bek.: A házi vitára az IDI elnökét nem kell meghívni. Csak ő hívhatja össze az ülést, ld. Szabályzat.
2.o. 7. bek.: Az 50%‐os készültséget nem lehet nem észlelni.
2.o. 8. bek.: Valótlan! Ez a bekezdés változatlan formában került ide a hatályon kívül helyezett előző BRFKhatározatból, figyelmen kívül hagyva a fellebbezés cáfolatait, továbbra is valótlan állításokat tartalmazva. Kérek betekintést a házi vita jelenléti ívébe és a 2009. febr. 4‐i KDT‐ülés jegyzőkönyvébe, jelenléti ívébe! Feltételezhető, hogy itt a nevemmel, aláírásommal visszaéltek, azt hamisították. „Ha a 2009 február 4‐i Kari Doktori Tanács jegyzőkönyve azt tartalmazza, amit a Határozat állít, akkor az nem eredeti. Ezen az ülésen ugyanis témavezetőként ill. a doktori iskola vezetőjeként is kértem Mészáros Márton szövegét, hogy a védésre bocsátásról dönthessünk. Mivel nem kaptam meg, a védéshez nem járultam hozzá. Ez az általam aláírt jegyzőkönyvben rögzítésre került. A Doktori Iskola vezetőjeként minden általam összehívott ülés jegyzőkönyvét magam írtam alá. A Határozat szerint Mészáros Márton házi védéséről jegyzőkönyv nem készült. Ezzel szemben tény, hogy készült, és ezt a Lamm Vanda által vezetett MAB látogató bizottsága meg is találta, 3 különböző dátummal (2009.06.18‐i ad hoc bizottsági jelentés). A nyomozásban szereplő 2009 február 25‐i időpont biztosan téves, mert a házi védésen részt vettem, holott február 25‐én Nagyváradon voltam konferencián. A védés márciusban volt: az a hiteles dátum, amelyen a jelenléti íven az én aláírásom szerepel. Demes‐Kőfalusi házi védésről szóló e‐mailjéről nincs tudomásom. A kiküldést nekem kellett jóváhagynom. Elképzelhető a hamisítás ez esetben is.” (HG: Fellebbezés, 2011.04.11.
továbbiakban: Fell.2011.04)

3.o. 1. A házi vitán nem volt látható szöveg!
3.o. 2. Természetesen bizonyítható, hogy Mészáros dolgozata a házi vitán nem volt 80%‐ban kész, hiszen még a
nyilvános vitára is csak 50%‐ban készült el (200 ezer karakterszám a minimális 400 ezer helyett). A nyomozó
hatóság szerint nem ismeretes, mikor adta le Mészáros a disszertáció nyomtatott változatát! Talán azért, mert le
sem adta. Ha két héttel a védés előtt választott témát, ez valószínű. De kinyomozható: Pl. 1. MM megkérdezhető. 2. opponensek mikor kapták meg a szöveget, 3. mennyi idejük volt elbírálni a disszertációt, 4. mikor adták le a véleményt, 5. bekérhetők a digitális továbbítások igazolásai, 6. postai feladóvevények, 7. elismervények átvételről stb.
3.o. 3. A házi vita időpontja 2.o.8.pontban még 2009. 02.25. Most már csak: tavaszi szemeszter!
3.o.4. Valótlan! Mészáros témavezetés‐váltási kérelmét nem iktatták. A 011/2009/DI iktatószám hamis! Ld. Zseng. feltárja az iktatószám‐hamisítást (6.o.4.). Ez elkerülte a hatóság figyelmét. Mit jelent a „saját mappa”: a nem
iktatott, bármikor kicserélhető iratokat?
3.o.5. De igen, lehetséges. Szabó András 2009.055.25‐i körlevelének mellékleteként az egész EDHT‐hoz egyszerre
jutott el, bizonyítható. Korábbi dokumentálásra Szabó és Mészáros felhívható.
3.o.6. Az egyetem „Kari Doktori Habilitációs Tanácsa” 2009 júniusáig nem létezett (Zseng). A javaslatot maguk az
érintettek tették, nem egy független testület: Szabó András, mint témavezető, felesége Petrőczi Éva, mint
opponens, Szabó helyettese, Kulcsár‐Szabó Ágnes mint témavezető. Vagyis Szabó András (és környezete: felesége,
helyettese) saját javaslatát terjesztette fel saját magának, mint EDHT‐elnöknek. Valótlan, hogy „más aláíró személy nem volt jelen” (HAT 6.o.2.bek.), mert akkor hogy szavazták meg még aznap? ld. jelen panasz 1‐2.o. A HAT itt iratellenes. A hatályon kívül helyezett határozatból változatlan formában került át ez a valótlan állítás. Külföldi konferencia‐részvétel alatt nem hívok össze hazai üléseket, különösen nem egy szabálytalan védést követően, aminek kitűzésével nem értek egyet, annak azonnali elfogadtatása céljából. „A 2009. március 26‐i KDT ülést nem én hívtam és nem is hívhattam össze, mert március 26‐30 között Brassóban voltam konferencián, és az ülés előre tudott távollétemre időzítése miatt írásban tiltakoztam, ill. a folyamat megállítására több kísérletet tettem, amit a feljelentésemhez csatoltam: 2009. április 3‐i e‐mail ill. a 2009. április 6‐i KDT‐jegyzőkönyv.” (Fell, 2011. 04) Az üléseket már fél éve szándékosan külföldi konferenciáim idejére tették, DKK‐val hívatták össze a nevemben úgy, hogy nem is tudtam róluk. Zseng ezt a trükköt feltárta, HAT nem vesz róla tudomást, iratellenes (Zseng. )
3.o.7. DKK nem volt a Kari Doktori és Habilitációs Iroda vezetője, mert a testület 2009 márciusában még nem
létezett (Zseng), júniusban is csak a tagjait választották meg, de elfelejtették létrehozni. DKK titkárnő volt. A
felterjesztés‐elfogadás ügy főnök (Szabó) és titkárnője (DKK) között zajlott.
3.o.8. A védési jegyzőkönyvek pontszámai nem egyeznek meg a felterjesztéssel.
3.o.9. Én ezt már 2009 ápr. 3‐án megállapítottam, és kértem a védési eredmények felülvizsgálatát. A
szabálytalanságot Szabó András „családi köre” – ismét a távollétemben ‐ újból megerősítette!
3.o.10. Bekezdés változatlanul átemelve, holott ezt már megválaszoltam: „Az IDI vezetésem alatt pontosan olyan szabályzattal rendelkezett, amelyet a Felsőoktatási törvény előírt (ld. Zseng is). A működési rendellenességeket 2008 októberétől az IDI titkárnőjének sajátos iratkezelése okozta, amit ez a Határozat is megállapít. Ezt az egyetem vezetése felé írásban folyamatosan jeleztem, új munkatársat kérve, de intézkedésről nem tudok. Ha erről dokumentum van, valódisága kérdéses.” (Fell. 2011.04)

4.o.1. Ez is valótlan, egy az egybe átemelve a korábbi határozatból: „nem a Doktori Iskola (továbbiakban DI) felfüggesztése a fokozat megvonásának oka, hanem a Mészáros‐ügy a DI felfüggesztésének az oka. Ezt bizonyítja, hogy két másik, ugyanakkor, ugyanolyan körülmények között, azonos szabályzat szerint védett jelölt, Váradi Ferenc és Riskó Enikő, megkaphatta oklevelét, tehát azt nem mindenkitől vonták vissza, hanem csak attól, aki szabálytalan eszközöket használt a fokozatszerzéshez, ami a DI felfüggesztéséhez vezetett.” (Fell. 2011.04)
4.o.5. Nem a doktorjelöltek számát írta elő a MAB, hanem a törzstagok számát. Ehhez kellett a csalás.
4.o.9. A bizottságnak észlelnie kellett, hogy a dolgozat csak 50%‐os készültségű. (Fell.2011.04)
4.o.11. A 33/2007.sz. Kormányrendelet értelmében nem lehet 2 éven belül új eljárásra jelentkezni.

5.o.1. Az új eljárást is tiltja ugyanabban a témában 2 éven belül a fenti Kormányrendelet.
5.o.3. Nem ezt állapítja meg Zseng. Folyamatosan jeleztem a szabálytalanságokat a feletteseimnek, de éppen ők
voltak az elkövetők. Sem hatalmam, sem eszközöm nem volt ezek megakadályozására, de folyamatosan
tiltakoztam (Zseng). Nem ezért marasztaltak el, hanem a széles körű tájékoztatásért.
5.o.5. A rektor rokona révén érintett volt, de nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.6. Az érintett Balla Péterhez került vissza a Jelentés, aki ismét nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.7. Tényellenes megállapítás. DKK minden utasításomat szabotálta. 2008. novemberében, majd 2009. március –június között kb. 100 dokumentum tanúsítja, hogy tiltakoztam a szabotázsok és Szabó András túlkapásai ellen (Zseng). Téves megállapítás: a KDHT 2009 őszéig nem létezett, júniusban is csak a tagjait választották meg, a testületet nem hozták létre (Zseng), az elnöke sosem volt Szabó András. Dékánként adott utasítást és havi fizetéskiegészítést DKK‐nak, aki ezért motivált volt. Nem volt KDHT, nem volt közös döntés – „családi döntés” volt: Szabó András, a felesége és a helyettese döntöttek mindenről. A többszörös hatásköri túllépést a belső vizsgálat megállapította (Zseng), de az egyetem diszkriminatív döntést hozott: Szabó András férfi és református lévén, püspökrokonsággal, megtarthatta az állását. Engem a szabálytalanság feltárásáért távolítottak el. Szabó András nem a közösség, nem az egyetem érdekében követett el jogsértéseket, hanem saját és felesége önös érdekében.
5.o.8. MM két 2009.03.09‐i nyilatkozatával kapcsolatban a HAT semmit sem derített ki. Nem ad magyarázatot arra, hogy lehet új témavezetőt és témamódosítást kérni, és ugyanaznap a dolgozatot már le is adni. Kinek adta le ezeket a kérvényeket? A címzett a titkárnő, azaz a dékán strómanja. Különösen, hogy az iktatószám hamis volt (volt) és az ún. saját mappa semmilyen iktatást nem jelent. Mit derített ki a nyomozás? A titkárnő bírálta el a kérvényt ott helyben, vagy a kedvezményezett dékán? És ott helyben együtt meg is írták a disszertációt? Hiszen
aznap állítólag le is adta. Mikor jutott el az opponensekhez, azok mikor olvasták, mikor bírálták el, mikor válaszolt a
jelölt, és hogy fért bele mindez 2 hétbe? Ha viszont még ugyanaznap leadta, akkor mikor vezette a témát Szabó
András? A dokumentumok létezésének 2009.05.25‐ig semmi nyoma. Még a 2009.05.12‐i EDHT‐ülésen sem
kerültek szóba, pedig ott MM témavezetése a vita tárgya. Feltehetően ez után és emiatt keletkeztek.
5.o.9 – 6.o.1. A levelezés az adatfeltöltésről 2009 márciusában volt, az állítólagos csalás júliusban. A 2009.05.12‐i
EDHT‐ülésen a hanganyag tanúsága szerint még fel sem merültek számítógépes csalások. A 2009.03.04‐i levél biztos eredeti, mert Vanó maga említi a levelet és az adatfeltöltést ugyanezen a hangfelvételen. Vanó meghallgatható, a levél megvizsgálható, a hanganyaggal összevethető. Kideríthető. De az biztos, hogy július később van a naptárban, mint március. A HAT szerint fordítva van.

6.o.2. A 023/2009/DI határozatot csak az IDI vezetője írhatta volna alá, azaz én. De én nem értettem egyet a
félkész dolgozat védésével. Ezért tartották azt a távollétemben és hozták a határozatot a távollétemben (Brassóban
voltam konferencián). Evidensen nem hívhattam én össze a 2009.03.26‐i ülést. Nyilvánvalóan hamis az az állítás, hogy 2009.03.27‐én már senki nem volt az irodán, csak a titkárnő, hiszen az EDHT még aznap megszavazta a fokozatot. A titkárnő a dékán strómanjaként írt alá, ld. jelen Fellebb., 2.o. A dékán hivatalos személy. Hivatalos személyként írt alá hamis határozatot, és hivatalos személyként adott utasítást a titkárnőnek az aláírásra. DKK fegyelmi büntetése magasabb munkakörbe helyezést jelentett: ügyintézőből dékáni titkárnővé lépett elő.
6.o.3. Pontosan ezt tette Szabó András: saját magának törzstagságot szerzett félkész dolgozattal, és mástól elorzott
témavezetéssel.
6.o.4. Egyértelműen megállapítható.
6.o.5. Szabó András dékánként jogtalan előnyt szerzett és jogtalan hátrányt okozott. Vezetőként sem eszköz, sem hatalom nem volt a kezemben, hogy a szabályoknak érvényt szerezzek, de folyamatosan tiltakoztam (Zseng). Hiába, mert épp feletteseim voltak az érintettek.
6.o.8., 9., 10. Tény‐ és iratellenes, önellentmondó, értelmetlen állítások. Nem igaz, hogy a 2009.09.08‐i
feljelentésemet jelölték meg indoknak, mert erről 2011.11.17‐ig azt állították, hogy nem is tudnak. Ezt az állítást a
nyomozati anyag döntötte meg. A rektorhoz fordulást megelőző okok nem lehetnek a rendkívüli felmondás
indokai, mert az másfél évvel korábban volt, csak a felmondás előtti 15 nap. Attól, hogy nem indult nyomozás, még
tudhatott, mert e‐mailben értesítettem őket. Ha viszont nem tudott, hogy jelölhette meg éppen ezt okként, és nem az újat, amiről állítólag épp akkor értesült? Teljesen téves megállapítások, kifejezetten Bednanics
2010.09.09‐i kihallgatása lett megjelölve felmondási okként, ezt követően, erre hivatkozva mondott fel
2010.09.14‐én. Feljelentés és felmondás kapcsolata időbeli és okozati, a munkáltató beismeri, hangsúlyozza, utolsó beadványában szinte henceg vele. A nyomozó hatóság ez esetben tényeket, beismeréseket, dokumentumokat néz levegőnek, önellentmondásba keveredik, csak hogy kijelenthesse, nincs összefüggés, amikor az összefüggés épp az elkövető által deklarált. Itt a HAT szerzője szó szerint össze‐vissza beszél, csak hogy tagadhassa azt, ami nyilvánvaló, beismert, dokumentált, tény. Mit jelent az „egyébként csak” a 6.o.9.bek. 2. mondatában, hogy függ össze az előzményekkel? Hogyan cáfolhatnék egy 2010 szeptemberi tényt egy 2009. decemberében adott interjúban? Egyáltalán milyen tényt? Azt a valótlan állítást cáfoltam a cikkel, hogy nem tudtak a korábbi feljelentésről. A HAT az érintettek minden hamis tanúvallomását elhiszi, még azt is, hogy az egyetem
2010 szeptember 9‐ig nem tudott a feljelentésről, holott ezt épp saját nyomozati anyaga döntötte meg a bíróságon. A HAT még a feljelentésemet is átdátumozza 2010.03.08‐ról 04.15‐re csak azért, hogy valahogy megszüntethesse a nyomozást ebben az ügyben is. Erről ld. jelen Fell. 3.o.
6.o.11. Ez valótlan. Mészáros védését már a házi vitán elleneztem a készültségi fok miatt. A témavezetésről nem
váltottak le, erőből átírták a dékán nevére. Külföldi konferencia‐távollétem (március 26‐29) volt a sietség oka a
gyors védéssel és a két testületi „villámhatározattal”, hogy kész tények elé állítson, hiszen a MAB a feltételek
teljesítésének határidejét június 30‐ig meghosszabbította. Mindent megtettem a folyamat megállításáért, de a dékán megakadályozta (Zseng).

7.o.2. Nem azt adtam elő a hangfelvételen, hogy több írásbeli bejelentés érkezett ellenem az egyetemről, mert ez nem igaz, egyetlen egy sem. Azt adtam elő, hogy Szabó András személyesen kereste fel a MAB elnökét, Bazsa Györgyöt 2009 áprilisában, hogy bevádoljon a túl sok témavezetésem miatt, irigységből, mert neki egy sem volt. Ezzel a doktori iskolánkra irányította a MAB figyelmét. Valótlan, hogy ellenem indult vizsgálat, ellenkezőleg, az én védelmemben, ami a 2009. október 2‐i MAB‐határozat tartalmából egyértelműen kiderül (ld. jelen Fellebb. 2.o.). Sem vezetői alkalmasságom, sem témavezetéseim nem voltak tárgyai a MAB‐vizsgálatnak (vö. Bazsa György emailje). Mindkét doktoranduszom, Váradi Ferenc és Riskó Enikő is megkapta a doktori oklevelet, az IDI felfüggesztése és bezárása ellenére. Csak ők ketten, mert ők becsületes munkával érdemelték azt ki. Vezetői alkalmasságomat sem vonta kétségbe senki a két érintetten, Szabó András dékánon és Balla Péter rektoron kívül, akiknek érdekükben állt a leváltásom és eltávolításom.
7.o.3. Hogy velem szemben nem történt retorzió, azt a HAT semmivel sem képes megindokolni – a tények, dokumentumok, iratok ellenére állítja. Az egész ügy arról szól, hogy hátrányos intézkedések sorozata ért a két hivatali hatalommal rendelkező érintett részéről a szabálytalanságok feltárása miatt. Ráadásul a nyomozó hatóságnak már a magántitok‐sértéses ügy is rendelkezésére állt. Mi valósítja meg a közérdekű bejelentő üldözését, ha nem ez?
7.o.4. Ha minden „rendkívüli felmondási ok” kívül esik nemcsak a szubjektív, hanem az objektív határidőn is, amit ez a bekezdés állít, akkor a rendkívüli felmondás alapból jogellenes, tehát retorzió volt. Viszont ha van szubjektív határidőn belüli felmondási ok ‐ és Bednanics 2010. szeptember 9‐i kihallgatására hivatkozás ilyen ‐ akkor a közérdekű bejelentő üldözése tárgyában ez lett volna az egyetlen vizsgálandó ok, amit a nyomozás elmulasztott.

Fontosabb rövidítések feloldása:

HAT – Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozata

Lamm – a Lamm Vanda által vezetett bizottság jelentése a MAB-nak a károlis PhD-csalásokról

Zseng – a Zsengellér József által vezetett bizottság jelentése a Károli Rektori Tanácsának

KÜO – Bézsenyi Balázs fővárosi főügyész határozata Szabó András bűnösségéről

DKK – Demes-Kőfalusi Krisztina, Szabó András titkárnője és cinkosa a közokirathamisításokban

MM – Mészáros Márton

Forrás: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/21/how-often-does-a-policewoman-lie-hanyszor-hazudik-egy-rendorno/

 

 

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 118 hozzászólás »

Second appeal in criminal case (Második fellebbezés a Szabó-Balla-bűnügyben)

Posted by jhnnsclvn - május 1, 2017

Szerző: Kisjogász

A sértett határidőben megfellebbezte a Szabó András és Balla Péter bűnügyét elsikáló, iratellenes állításoktól hemzsegő határozatot. Arra hivatkozott, hogy Mákné Portel Melinda a Bézsenyi Balázs fővárosi főügyész által kijelölt feladatokból konkrétan semmit sem valósított meg. A hazudós rendőrnő a kronológiát és a naptárt is a feje tetejére állította, csakhogy tagadhassa a két bűnöző püspökrokon, a püspöksógor Szabó András és a püspökvő Balla Péter által elkövetett bűncselekményeket. Nem a Szabó András által aláírt hamis tartalmú közokiratot vizsgálta, hanem a titkárnő felterjesztését, aki nem hivatalos személy. Nem keresett magyarázatot arra az ellentmondásra, hogy ha Szabó András már nem volt jelen a munkahelyén, ahogy Kőfalusi tanúvallomásában hazudta, akkor hogy írhatta alá a felterjesztésre válaszul még aznap a hamis tartalmú PhD-határozatokat, ha viszont jelen volt, akkor miért a titkárnőnek kellett a felterjesztést aláírnia.

Bár Vanó Renáta e-mailben és a lefoglalt CD-n is beismeri, hogy a titkárnő utasítására töltötte fel még 2009 márciusában az országos adatbázisba a köztudottan semmilyen témát nem vezető Szabó András és felesége nevét témavezetőként, Mákvirág Melinda szerint az erre vonatkozó e-mailjét lehet, hogy nem ő írta, ugyanis “korábban, 2009 júliusában” előkerült egy állítólag manipulált e-mail. Vagyis Mákvirág a beismerő vallomást negligálva, és a naptárt meghazudtolva menti fel Szabó Andrást a hivatali visszaélés és hatalommal való kényszerítés bűncselekménye alól. Szabó András – a Zsengellér-jelentésből is ismerten – dékáni hatalmánál fogva kényszerítette beosztottjait (Himát, Hanságit és Berthát), hogy témavezetettjeiket az ő és felesége nevére átírják, ilyen módon “teljesítve” a maga és a felesége számára a törzstagság feltételeit. Ezt nevezte “célszerű” és “szükségszerű” jogsértésnek (Zsengellér-jelentés, 6.o.3.bek.).

Hasonló módszerrel, a naptár megerőszakolásával mentesíti a korrupt rendőrnő Balla Pétert is a közérdekű bejelentő üldözésének bűntette alól. Az új határozat szerint Hima Gabriella feljelentéssel akarta megakadályozni Balla Péter felmondásának “hatályosulását”, csakhogy – eltekintve az állítás jogi abszurditásától – a felmondás dátuma 2010 szeptember 14, a feljelentésé pedig 2010. március 8, azaz félévvel korábbi. Nem a feljelentés volt retorzió a felmondásra, hanem fordítva. Balla Péter ezt be is ismeri, hiszen a feljelentést felmondási okként jelöli meg. A Takács Jánosnak kiadott, pótlólag becsatolt “Nyilatkozatban” pedig azt is elismeri, hogy magándetektíveket küldött beosztottja lakására, hogy hallgassák le és készítsenek róla saját otthonában titokban kép- és hangfelvételeket. De Mákvirág Melindáról még a terhelt önfeljelentése is lepereg. A fellebbezés arra is hivatkozik, hogy Balla esetében a nyomozás nem vizsgálta a nyilvánvaló indítékot: a csalással fokozatot szerezni kívánó doktorandusz, Mészáros Márton és a rektor Balla Péter rokoni kapcsolatát.

A Károli Egyetem vezetői elleni nyomozást megszüntető határozat tele van iratellenes állítással, azaz valótlan tartalmú közokirat. Szerzője, Mákné Portel Melinda alezredes és aláírója, dr. Balogh Róbert őrnagy értelemszerűen ugyanolyan közokirathamisítók, mint akik ellen nyomozniuk kellett volna. Az ismert közmondás szerint holló a hollónak nem vájja ki a szemét. A közokirat-hamisító rendőrök sem vájták ki a károlis közokirat-hamisítókét…

A fellebbezés szövege itt olvasható (a dokumentumra kattintva a szöveg nagyítható):

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/01/second-appeal-in-criminal-case-masodik-fellebbezes-a-szabo-balla-bunugyben/

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , | 89 hozzászólás »

Holding back András Szabó’s criminal case (Szabó András bűnügyének elsikálása)

Posted by jhnnsclvn - április 24, 2017

Holding back András Szabó’s criminal case (Szabó András bűnügyének elsikálása)

2017. április 24.

Szerző: Kisjogász

Néhány nappal ezelőtt két év előzetes letartóztatás után kiengedték a börtönből Tarsoly Csabát. Az évezred brókerbotrányaként elhíresült Questor-ügyben  32 ezer embert károsítottak meg, nagyságrendileg 150-180 milliárd forinttal. A piramisjátékok elvén működő, politikai szálakkal átszőtt csalás húsz éven keresztül folyhatott. A legújabb nyomozati anyag szerint Tarsoly Csaba Questor-vezér híváslistája tele volt fideszes politikusok nevével. Biztosan ez is, valamint a Szíjjártó Péterrel való mély barátság is közrejátszott abban, hogy a nagyformátumú pénzügyi bűnöző otthonába távozhatott, és abban is, hogy bár ügye a Fővárosi Főügyészség minden igyekezete ellenére eljutott a vádemelésig, ez a vád egyre gyengül, míg majd lassan összeomlik. Akárcsak Szabó András bűnügye, amely a PhD-fokozatok odaítéléséről szóló hamis tartalmú határozatok aláírásával befejezést nyert, de még vádemelésre sem került sor. Ami a két ügyet összeköti, az a tragikus sorsú fővárosi főügyész, Soltész Miklós személye, akire a károlis bűnügyek elsikálásában is főszerepet osztottak. Így ez a poszt is része Az ügyészek néha korán halnak sorozatomnak, mellyel a halálba kergetett kollégámnak, Soltész Miklósnak állítok emléket.

A buta és korrupt rendőralezredes asszony, Mákné Portel Melinda Szabó Andrást újfent felmentő határozata az újabb láncszem Szabó András okirathamisítási és hivatali visszaélési bűnügyében. Az indoklásból kiderül, hogy a BRFK semmit sem teljesített a Bézsenyi Balázs főügyész által aláírt, a sértett fellebbezésének helyt adó határozat további nyomozásra vonatkozó utasításaiból. Mákvirág Melinda látványosan “félrenyomozott”. Az iratoknak és saját nyomozati adatainak is ellentmondva összevissza zagyvált mindent, csakhogy Szabó András bűncselekményeit ne kelljen elismernie. A Szabó által aláírt hamis tartalmú PhD-határozatokat meg se említi, csak a titkárnő, Demes-Kőfalusi Krisztina illetéktelen felterjesztéseivel foglalkozik, és még azt sem veszi észre, hogy a felterjesztés és a határozat aláírása ugyanazon a napon történt (3.o. 8.bek.), egymást követően, így átlátszó hazugság, hogy azért írt alá Köfalusi Szabó helyett, mert Szabó már nem volt a munkahelyén (6.o. 2.bek.). Arról is hallgat, hogy Mészáros kérelmére Kőfalusi hamis, nemlétező iktatószámot írt (vö. Zsengellér-Jelentés, 6.o. utolsó előtti bek.). A titkárnő azzal ússza meg az okirathamisításokat, hogy ő “nem hivatalos személy”. Mákvirág Melinda logikája szerint a “nem hivatalos személynek” szabad okiratokat hamisítania, nincs következménye. Balla pedig azzal mentesül a közérdekű bejelentő üldözésének gyanúja alól, hogy Hima kirúgását már jóval korábban eltervezte, az nem függ össze a Mészáros-üggyel és a feljelentéssel, vagyis nem retorzió. Ez poén, mert “rendkívüli felmondásra” csak 15 napon belüli ok esetén van lehetőség. Vagyis az agyatlan rendőrnő jogerős határozatban cáfolja a rendkívüli femondás jogalapját!

Mákné Portel Melinda Szabó Andrást felmentő, vicclapba illő határozatának szövege itt olvasható:

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 115 hozzászólás »

Protest against the salami tactics (Tiltakozás Balla bűnügyének leszalámizása ellen)

Posted by jhnnsclvn - április 3, 2017

Szerző: Kisjogász

A károlis jogászok által befolyásolt Fővárosi Főügyészség mindent megtett azért, hogy Balla Pétert kimosdassa a közérdekű bejelentő üldözése iránti bűnügyből. A Fővárosi Főügyészség sugalmazására ugyanis a BRFK a Wistmanwood tiltott adatszerzési cselekményét önálló akciónak tekintette. Egyszerűen nem akart tudni róla, hogy a Wistmanwood nem magánszorgalomból szerelt kandi-kamerákat és poloskákat Hima Gabriella professzor asszony lakásába, hanem a Károli Egyetem rektorának felbujtására. A sértett tiltakozott a feljelentés áttételéről szóló határozat ellen, és arra buzdította a BRFK-t, hogy ne a Wistmanwood, hanem Balla Péter körül szaglásszanak. A két gazember közül ugyanis Balla a büdösebb. Ehhez bizonyítékot is mellékelt: Balla Péter rektor Takács János ügyvéd számára kiállított nyilatkozatát. A Nyilatkozat arról szól, hogy Takács János nem vett részt a wistmanwoodos bűncselekményben, sőt, nem is tudott róla. De ha Balla Péter tudja, ki nem vett részt benne,  azt is tudnia kell, hogy ki az, aki igen.

Hima beadványában arra is hivatkozik, hogy Balla Péter munkaügyi perben tett tanúvallomása szerint 2010. szeptember 14-ig nem tudott a Wistmanwood létezéséről, sőt, a magánórák gyanújáról sem, megbízást tehát csak ezt követően adhatott nekik ezek “bizonyítására”. Vagyis a felvételeken szereplő 2010. július végi időpont nem lehet valós. Balla már a felmondás aláírását követően bízta meg a Wistmanwoodot, hogy a biztonság kedvéért hamisítson egy “valós” felmondási okot is arra az esetre, ha a felmondás indoklásában összelapátolt zagyva ürügyhalmaz egy munkaügyi per során valótlannak bizonyulna.

Az alábbiakban két dokumentumot adunk közre: az első Hima BRFK-nak címzett tiltakozása a wistmanwoodos ügy Balla Péterről való leválasztása ellen, a második pedig Balla Péter kvázi beismerő vallomása a Wistmanwood felbujtásáról. (Ez utóbbi dokumentum korábban már felkerült a netre.)

Balla a bűnös

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Wistmanwood | Címkézve: , , , | 41 hozzászólás »

Salami-slicing approach (Szalámitaktika)

Posted by jhnnsclvn - március 20, 2017

Szerző: Kisjogász

Hima a Wistmanwood magántitoksértése miatti feljelentés-kiegészítés másolatát a BRFK nyomozását felügyelő Fővárosi Főügyészségnek is megküldte. Nyilván nem bízott a korrupt és buta rendőrnő, Mákné Portel Melinda alkalmasságában. A Fővárosi Főügyészségtől pár nap múlva választ is kapott. Ebből az derül ki, hogy a Főügyészség azonnal lepasszolta az ügyet a BRFK-nak: csapják hozzá ezt az ügyet is az eddigiekhez és folytassák a nyomozást (Ld. alább az 1. dokumentum).

Részletesebb és beszédesebb a másik válasz, a BRFK határozata az ügy áttételéről, amely a Főügyészség leveléhez képest 50 napot késett (Ld. a 2. dokumentum). Ezen sokat töprenghetett a szerv és nyilván a mögötte álló Fővárosi Főügyészség is, amely a rövid lepasszoló levéllel csak időt kívánt nyerni, míg kitalálja az igazi megoldást a BRFK számára. Ez pedig nem más, mint a brutális üldözéses ügy “leszalámizása”. A Wistmanwoodnak kémkedésre való felbujtása magánlakásban megkoronázta a közérdekű bejelentő üldözésének korábbi bizonyítékait, és bőven elegendő lett volna egy Balla elleni azonnali vádemeléshez. A Balla beosztottjai, Lajtár István és Ibolya Tibor által masszívan befolyásolt Fővárosi Főügyészség ezért arra utasította a BRFK-t, hogy válassza le az új ügyet a közérdekű bejelentő üldözéséről, és tegyen úgy, mintha ennek semmi köze nem lenne a Hima elleni rendkívüli felmondáshoz. Tegyék át a sértett lakóhelye szerinti rendőrkapitányságra és kezeljék elszigetelten a többi sérelemtől. Mintha a magánlakásban történt kémkedés, továbbá a sértett beleegyezése és engedélye nélkül annak lakásán történt kép- és hangfelvétel készítése nem a Károli megbízásából történt volna, hanem a Wistmanwood öncélú magánakciója lenne! A Károliról mint felbujtóról sem a nyomozati iratokban, sem a vádiratban szó sem esik.

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Wistmanwood | 77 hozzászólás »