Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for the ‘Balla Péter’ Category

Claim against the dead Quaestor Attorney (Panasz a halott főügyész ellen)

Posted by jhnnsclvn - október 22, 2017

Szerző: Kisjogász

Szerző: Kisjogász

A Fővárosi Főügyészség Ibolya Tibor “címzetes” károlis docensnek az intézmény élére történő kinevezéséig még nyomokban normálisan működött. Előfordulhatott, igaz csak a nyári uborkaszezonban, hogy a beérkező ügyek automatikusan kerültek kiszignálásra. Így került a károlis bűnügy Bézsenyi Balázs csoportvezető főügyész elé 2011 augusztusában, aki a törvényeknek megfelelően bírálta el, és már csak néhány adat begyűjtését kérte a BRFK-tól a Szabó András elleni vádemeléshez. Mákné Portel Melinda óvakodott bármit is kinyomozni, sikeresen húzta az időt 2012 júniusáig. Ekkor kapott a károlis IbolyaTibor megbízást a Fővárosi Főügyészség vezetésére. Azonnal átvette a Szabó András elleni nyomozást, és másodállású munkahelyén, a Károli Jogi Karán íratta meg a sértettet lepattintó határozatokat – magával a terhelttel. Szabó Andrásnak egykori dékáncimborája, Domonkos Andrea segített az ellene irányuló vádakat lehazudni, és helyette H. G.-t rágalmazni. Ibolya Tibor Soltész Miklóst szemelte ki a Szabó-Domonkos féle védekező és ellentámadó irat szignálására. Azonban a rágalmazás olyan jól sikerült, hogy meg se merte Soltésznak mutatni, hanem vagy maga tette rá a kézjegyét, vagy a két jómadár egyikét kérte meg erre. Az irat végképp kiverte H. G.-nél a biztosítékot. Ő persze nem tudta, hogy nem Soltész áll az irat mögött, hanem maga Ibolya.

Az ügyészek néha korán halnak sorozatom következő darabja a Soltész Miklós elleni panasz és a nevében szignált határozat hatályon kívül helyezésére irányuló felülvizsgálati kérelem. A Fővárosi Főügyészség ellen a sértett csak a Legfőbb Ügyészséghez fordulhatott. Ki fog derülni a Legfőbb Ügyészség reakciójából, hogy a két fővárosi ügyészség valóban olyan függetlenül működik-e egymástól, amint azt Ibolya Polt Pétert védő hisztérikus kirohanásában a Kúria ellen állította.

 

LÜ_Felülvizsgálati_1

LÜ_Felülvizsgálati_2

LÜ_Felülvizsgálati_3

LÜ_Felülvizsgálati_4

LÜ_Felülvizsgálati_5

Forrás: https://reformatusoklapja.wordpress.com/2017/10/22/claim-against-the-dead-quaestor-attorney-panasz-a-halott-fougyesz-ellen/

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András, Szeged University | Címkézve: , , , , | 9 hozzászólás »

The dead Quaestor-Attorney 2 (A halott Quaestor-ügyész 2)

Posted by jhnnsclvn - október 18, 2017

Addig is, míg megkapjuk Csép Pántól Tallián Blanka kúriai bíró írásbeli indoklását a H.G. kontra Károli ügyben, folytatjuk Kisjogász sorozatát, amely a károlis bűnügyek ügyészségi elsikálásának történetét követi nyomon a Fővárosi Főügyészségen fellelhető dokumentumokban. – A Szerkesztőség

Ő a bűnös, nem én!

A bűnbak

Szerző: Kisjogász

Az ügyészek néha korán halnak cikksorozatom a végkifejlet felé közeledik. A végére jutva talán érthetőbbé válik, miért halt meg fiatalon Ibolya Tibor beosztottja, Soltész Miklós csoportvezető fővárosi főügyész.

Ibolya Tiborcímzetes docens” – ahogy előszeretettel nevezi magát a Fővárosi Főügyészség vezetője – Soltész Miklóst életében pofozózsáknak használta. Őt tette ki közszemlére bűnbakként saját jogsértései leplezésére. Két ügyben is dokumentálható Ibolya visszaélése a halott főügyész nevével: az egyik a károlis bűnügy, a másik a Quaestor-ügy. Az elsőben saját munkahelyi főnökének, Balla Péternek falazott, a másikban kormánytagoknak és Polt Péter legfőbb ügyésznek – mindkét esetben Soltész Miklós neve mögé bújva, aki hamarosan belehalt a főügyészi szerep és az alszerpapi lelkiismeret közötti vívódásba.

Több jogsértő határozat keletkezett a Fővárosi Főügyészségen Soltész Miklós nevében, amelyeket azonban nem ő írt alá, sőt, még csak nem is tudott róluk. Ezekre nemes egyszerűséggel ráhamisították a nevét. Az egyik annak az eredetileg Tömöri Ibolyával aláíratott határozatnak a megerősítése, hogy H. G. mint a közérdekű bejelentés sértettje “törvényben kizárt” jogorvoslatra. A másik a Fővárosi Főügyészségből mégiscsak kikényszerített válasz H.G. fellebbezésére, melyet nem Soltész Miklós írt, hanem Szabó András közreműködésével Domonkos Andrea a Károlin, Ibolya utasítására Soltész Miklós nevében. Ez a tipikus szabóandrásos irat elejétől végig hazugság és rágalom. Soltész kézjegye ezen is hamisított: Szabó András vagy Domonkos Andrea, de lehet, hogy Ibolya maga hamisította. Mindkét szignó piros tintás. Soltész Miklós eredeti aláírása ettől szemmel láthatóan különbözik. Nemcsak azért, mert ő – tudtommal – soha nem használt aláírásra piros tollat, a színt is gyűlölte, hanem mert az ő aláírása úgy néz ki, ahogy az alább közölt dokumentumon. Ennek tartalma egyébként elképesztő. Nincs racionális magyarázat arra, miként írhatta alá. Vagy Ibolya utasította, vagy elrejtették egy aláírásra elétolt paksamétába, és nem vette észre. Ebben ugyanis elismeri, hogy H. G-nek a 2012. november 30-i és december 13-i Fővárosi Főügyészséggel szembeni elfogultsági panaszait több mint 2 hónapos késéssel, csak februárban továbbította a Legfőbb Ügyészségre (a dátum 2013. január 30, az érkeztetésé 2013. február 11.). Ilyen fegyelmi vétséget kezdő jogász sem követ el, nemhogy egy rutinos csoportvezető főügyész, hacsak nem felsőbb utasításra. Az iratvisszatartás Ibolya Tibor ötlete lehetett, különben fegyelmi járt volna érte. Ibolya szándékosan húzta az időt 2 hónapig, amíg a közérdekű bejelentő üldözése kikerült a Btk-ból, hogy a Balla és Szabó elleni vádemelést elkerülje. A felelősséget az időhúzásért ezúttal is Soltész Miklós nyakába varrta – akárcsak a Quaestor-ügyben tanúsított szándékos késlekedésekért a Tarsoly Csaba elleni bizonyítékok eltüntetése érdekében, vagy az iratbetekintésre felajánlott, de eltüntetett károlis bűnügyi iratokért.

irattovábbítás 2 hónapos késéssel: Soltész Miklós valódi aláírása

tiltakozás irat késleltetett továbbítása miatt

 

És itt láthatók a hamisított aláírások:

Soltész Miklós hamisított kézjegye

Soltész Miklós hamisított kézjegye

Posted in Balla Péter, Fővárosi Főügyészség, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , | 68 hozzászólás »

The Challenge (Tallián Blanka tesztelése)

Posted by jhnnsclvn - október 15, 2017

Vajon mivel érdemelte ki a tányért?

Szerző: Csép Pán

Sikerült megszerezni H. G. professzor felülvizsgálati kérelmét, melynek lesöprésére Handó Tünde a Kúrián személyesen Tallián Blankát jelölte ki. A kérelemből a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új, különös ítélkezési gyakorlata körvonalazódik: újabban nem a munkáltatónak kell bizonyítani a felrótt cselekmény elkövetését, hanem a munkavállalónak az el nem követését? Vagy csak az olyan “kiemelt” kliensek elleni perekben, mint a Református Egyház és hírhedt egyeteme? És ezt is csak utólag közlik a kirúgott dolgozóval már a jogerős ítéletben, hogy még a “negatív bizonyításra” se legyen esélye? Igazi kihívás Ravasz László bíró egyik hóhérának, Tallián Blankának kvázi-jogi érvekkel szentesíteni a justizmordot. Ezzel megkérdőjelezi a Kúria létjogosultságát: Mert milyen szolgáltatást nyújt az az intézmény, amely nem korrigálja a jogsértést, hanem – a legfelsőbb bírói hatalom nevében – “örökérvényűvé” teszi? (Természetesen Tallián Blanka írásba foglalt “ítéletét” is átküldöm majd a blogotokra a Ravasz László név iránti szimpátiám okán.)

(Az iktatási helyet letakartam, nehogy elvezessen a személyemhez, és az ügyvédi irodát is kitöröltem, hátha nem pont itt akarnak maguknak reklámot.)

felülvizsgálati_1

felülvizsgálati_2

felülvizsgálati_3

felülvizsgálati_4

 

Posted in Balla Péter, Handó Tünde, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Kúria | Címkézve: , | 54 hozzászólás »

Betrayal’s Payment (Az árulás bére)

Posted by jhnnsclvn - október 13, 2017

A cikket egy református felekezeti oldalon találtuk. Azt mindig is tudtuk, hogy a Református Egyház Orbán “kiemelt” ideológiai szövetségese, így csak egy kicsit döbbentünk meg azon, milyen “kiemelt” bánásmódban és juttatásokban lesz a jövőben még inkább része. Azon már inkább, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem, amely csak belvárosi fekvésének és alacsony színvonalú, magyarán “gagyi” képzésének köszönheti népszerűségét, “kiemelt egyetem” lesz. Viszont ezek után érthetőbb, hogy a munkaügyi perekben is “kiemelten” kezelik a Károlit – különösen Handó Tünde kinevezése óta – ti. “kiemelik” a törvények alól. Ha a református oktatást a kormány a közjó letéteményeseként és ápolójaként akarja láttatni a nemzet szemében, akkor aligha szabad kimondani, hogy az egyházi egyetem vezetése minden bűncselekményre képes: csalnak, lopnak, okiratokat hamisítanak, karaktergyilkolnak, hamistanúznak és hamistanúzásra kényszerítik az oktatóikat és hallgatóikat. És mindennek tetejébe még a volt III/I-es “nyírfás” Földi László titkosszolgálati cégével figyeltetik őket otthonaikban is, akár a többhónapos nyári szünet alatt, videofelvételeket készíttetve róluk. Ha szorul a hurok a rektor nyaka körül, csak odaszól főügyész vagy főbíró beosztottjának, hogy sikálja el. Ez a velejéig romlott, erkölcstelen, bűnöző egyházi és egyetemi vezetés szinte már Orbán pereputtyának státuszát élvezi. Ellenük harcolni pont annyira esélyes, mint Ferenczi Krisztinának volt az Orbán-család vagy Váradi Andrásnak a Mészáros-oligarcha ellen. Már jó ideje mindketten halottak. Mi a brutális üldözések ellenére próbálunk életben maradni, és folytatni leleplező munkánkat, hogy felnyissuk protestáns testvéreink és az ország szemét. Bízunk abban, hogy munkánkon továbbra is marad Isten áldása, a bűnösökre pedig lesújt a keze. – Johannes Calvin

Kufárkodás a hittel: Püspöki áldásosztás Felcsúton

Az alábbi írás az ÉS legfrissebb számában (2017. okt. 13.) jelent meg, mely mától már megvásárolható. A szerzőt nem sikerült elérnünk, de mivel a cikk már megjelent, átvételéhez nem is szükséges a hozzájárulása. – A Reformátusok Lapjának szerkesztősége

Szerző: Huszár Ágnes

Kiemelt egyház – kiemelt egyetem

Már nyomdában volt Gábor György és Vásárhelyi Mária adatokkal bőségesen alátámasztott kitűnő elemzése (Fogyatkozó lelkek, politikai játszmák ÉS 2017. okt. 6.), amikor 2017. október 4-én sor került a kormány és Magyar Református Egyház együttműködési megállapodásának aláírására.

Az eddig érvényes, 1998-as szerződés megújítását a társadalmi és jogi környezet megváltozásával indokolták. A törvény praeambulumát dicséretek (“a kormány nagyra értékeli…. örömmel veszi tudomásul… üdvözli” a Református Egyház szerteágazó tevékenységét), illetve magától értetődő közhelyek patetikus kinyilvánításai töltik ki. Ez utóbbira egy példa:  a Református Egyház “kinyilvánítja, hogy hitelveiből fakadó küldetésének tekinti az általános közjó szolgálatát Magyarországon”.

A legfontosabb újdonsága a szerződésnek az egyházi tevékenységi kör szinte határtalanná tágítása: “A Református Egyház hitelveiből fakadóan diakóniai és missziói feladatának tekinti olyan karitatív, felzárkózási, diakóniai, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, és sporttevékenységet folytató, illetve környezetvédelemmel foglalkozó intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, amelyek hozzájárulnak a lelki és testi egészség megőrzéséhez.” (8. cikkely) A szerződés alapján a kormány vállalja mindezen intézmények közpénzből való finanszírozását.

A legnagyobb meglepetéssel a 21. cikkely a felekezeti fenntartású felsőoktatási intézményekkel foglalkozó 7. pontja szolgál. Ebben a kormány vállalja “a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény módosítására vonatkozó javaslat benyújtásával a Károli Gáspár Református Egyetem mint a Református Egyház hitéleti és világi képzést is nyújtó egyetemének kiemelt egyetemként történő elismerését”.

Ugyanebben a pontban olvasható az is, hogy a kormány “egyetért azzal, hogy a Pápai Református Teológiai Akadémia és a Sárospataki  Református Teológiai Akadémia kezdeményezze az Oktatási Hivatalnál az alkalmazott tudományok egyetemeként történő elismerésére vonatkozó vizsgálatot.”

A 21. cikkely 4. pontja rögzíti azt is, hogy a Református Egyház felsőoktatási intézményeinek juttatott évi támogatás nem lehet kevesebb 8,5 milliárd forintnál. Az egyes pontok rögzítik az állami támogatott felvehető hallgatók számát – ezek alapján behozhatatlan előnybe kerülnek a református oktatási intézmények a magyarországi piacon.

A MRE törvényileg rögzített kiemelt támogatása talán fel sem tűnik a “reformáció hónapjában”, mikor a propaganda amúgy is minden módon azt sugallja, hogy az ország jelenlegi kormánya, s annak e felekezethez tartozó vezetője a lutheri és kálvini tradíció legméltóbb örököse.

A református fenntartású intézmények több közpénzhez való juttatását megkönnyíti egyébként a kiemelt egyetem és az alkalmazott tudományok egyetemének fogalmi tisztázatlansága. Az előbbire még pályázni sem lehet, így az sem derül ki, hogy mely intézmény, mennyi ideig, és főleg milyen alapon kapja a kiemelt támogatást a közös kasszából. Mennyei mannaként vagy aranyesőként hull az alá a legfőbb döntési fórum kifürkészhetetlen akaratából és kegyelméből.

Történik ez egy olyan időszakban, amikor, ahogy  Gábor György és Vásárhelyi Mária megbízható adatok alapján bizonyítja, a magyar lakosság egyre kisebb része tekinthető vallásosnak abban az értelemben, hogy életvezetésének iránytűjévé tenné valamely felekezet tanítását. Ami az egyházak presztízsét illeti: “az emberek többsége jobban bízik a tűzoltóságban, a honvédségben, a rendőrségben, sőt még a postában is, mint az egyházakban”. A magyar polgárok többsége ennélfogva azt sem helyesli, hogy a “kiemelt” keresztény egyházak az eddigieknél is többet kapjanak közpénzekből hitéleti és egyéb tevékenységeikre.

A jelenlegi magyar kormány a polgárok akarata ellenére juttat bőséges adományokat az általa kedvelt, “kiemelt” felekezeknek. Ők ezt boldogan fogadják, cserébe pedig spirituális legitimációt próbálnak nyújtani a kormánypolitikának. Nem félnek a “politikai kereszténység” elfogadásától, amelyben, ahogy Fabiny Tamás evangélikus püspökfigyelmeztet, “összefonódik a politikai és a vélt egyházi érdek”.

Az egyre üresebb templomokban fogyatkozó gyülekezetek hallgatják a kormány zsoldjában hízó, tartuffi hitelességű lelkipásztoraikat. És itt fordul ellentétébe a kormányzati szándék: minél többet juttatnak az őket buzgón szolgáló egyházaknak, azok valódi befolyásolási képessége – hitelességükkel arányban – annál drasztikusabban csökken.

Jó lenne egyszer csakugyan elolvasni a lutheri téziseket, nemcsak üres szónoki pátosszal emlegetni őket. És azok társadalmi következményeibe is érdemes lenne belegondolni, még mielőtt az Orbán Viktor által büszkén emlegetett ötszáz éves tölgy korhadtan dől a magyar puszta porába.

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , | 35 hozzászólás »

Justice in Hungary under Orbán and Handó (Sperma Viktortól Ondó Tündéig)

Posted by jhnnsclvn - október 8, 2017

félkész termék

Jusztícia megcsúfolása

közös fotón a két G…

Szerző: Judge

Amikor Orbán (G) Viktor régi cimboránéját, sőt, volt Bibó-kollégistaként egyszemélyben cimboráját, Handó (G) Tündét nevezte ki az Országos Bírói Hivatal (OBH) élére, már akkor lehetett tudni, hogy a Fidesz totálisan megszállta az igazságszolgáltatást. (Az ügyészséget Polt Péterrel és társaival már jóval régebben.) Mint ahogy azt is, hogy előbb-utóbb a bíróság is eljut oda, ahová az összes közintézmény és közmédia: aki nem Orbán füttyszavára táncol, azt ellehetetlenítik. és még jól jár, ha csak a karrierje bánja és nem az élete (Váradi András alcsúti juhász). Handó Tünde kinevezésével a bíróságok is bedarálódtak a NER-be. Független és fair ítéletre ne számítson senki, aki egy kicsit is politikai jellegű ügybe csöppen, még akkor se, ha életében soha nem politizált.

Vasvári Csaba bíró szerencsés volt idáig, hogy a 2010 óta zajló folyamat következményei csak most értek el hozzá. Bár nyáron még kitüntette Handó Tünde, az utóbbi időben azt tapasztalja, hogy hiába adja be a pályázatait, és ér el azokon rendre első helyeket, a pozíciót mégse kapja meg, inkább visszavonják a pályázatot. Állítólag azért, mert nem a hajbókolásáról híres. Vasvári Csaba azt mondja, számára nem átlátható, hogyan kerülnek kiosztásra a bírósági álláshelyek. Úgy látja, hogy a pályázati rendszer kamu, a döntés egyszemélyes. Most ébredt? Nyolc éve így van ez minden stratégiailag fontos területen. Az ország pedagógusai, iskola- és kórházigazgatói, egészségügyi dolgozói, színészei, újságírói, professzorai, sőt, papjai is immáron nyolcadik éve ebben a fenyegetettségben élnek: ha valaki autonom, ellenáll, sőt, bírálni merészel, azt ellehetetlenítik, kirúgják, utána nyúlnak, sehol sem kap állást az ország egész területén. Mint az István, a királyban: “Aki ellenáll, az elveszett”.

2010 óta az igazságszolgáltatás fokozatosan abszurd kabarévá vált. A jogállamiság leépülésének folyamatát szinte leképezi az a munkaügyi per, amely 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásának évében kezdődött, és annak nyolcadik évében, három nappal ezelőtt zárult. Kezdetben még látszólag jogszerű keretek között folyt az eljárás, az első három bíró bizonyíttatni akarta a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntető munkaadóval az okot. Mikor kiderült, hogy a munkaadó semmit sem tud bizonyítani, a bírákat egyenként levették az ügyről, és kerestek egy negyediket, aki semmit se akart bizonyíttatni. Azt is lezsírozták vele, hogy a per harmadik évében befogadja a volt komcsi titkosszolgával, Földi Lászlóval sebtében hamisíttatott “bizonyítékot”, amellyel majd nyeretik a munkáltatót. Földi azonban kontármunkát végzett, a “bizonyítékról” ordított, hogy utólag készült, a dátumok se stimmeltek, a munkavállaló pont külföldön volt akkor, amikor itthon a fegyelmi vétséget állítólag elkövette. Itt véget kellett volna érnie a pernek. Azonban a Handó-féle bíróság ezen a ponton bevezetett egy újítást: a negatív bizonyítást. Bizonyítsa a munkavállaló, hogy nem követte el azt, amivel vádolják! Még célszerűbb, ha a bizonyítási teher megfordítását nem hamarkodják el közölni, elég, ha a másodfokú ítéletben vágják vele fejbe a munkavállalót, arra már nem reagálhat. A Bíróság soha nem kérte be sem a felvevő eszközt, sem az eredeti felvételt, annak ellenére, hogy a munkáltató ügyvédje, a hírhedt Röfi, jegyzőkönyvbe mondta, hogy a Földitől kapott felvételeket ő maga vagdosta és másolgatta a per igényeihez igazítva. Ennek ellenére nem kérték be az eredetieket.

Rettentő egyszerűen átlátható Handó Tünde rendszere, csak Vasvári Csaba, úgy látszik, nem a megfelelő pályázatokra jelentkezett. Az elnökasszony igenis szeret pályáztatni. Sajátos “pályázatok” útján keresi ki az ügyekhez alkalmas bírákat, és ha netán csalódik bennük, addig cserélgeti őket, míg rátalál arra, aki az általa lediktált ítéleteket akár a tények és bizonyítékok ellenére is kész kihirdetni. Próbatételen alapul a kinevezés, mint a mesében: ha teljesíted, tied a lányom és a fele királyságom, ha nem, halálfia vagy. Handó pl. a fenti nagyon bonyolult ügy megoldására három “pályázatot” is kiírt.

Az első pályázat a Pesti Központi Kerületi Bíróságra szólt. Jelentkezzen az a bíró, aki hajlandó felmenteni nyírfás Földi László cégének bűnöző alkalmazottjait, akik megtévesztéssel behatoltak egy magánlakásba és ott titkos felvételeket készítettek. Adva volt a lehetőség Vasvári Csabának, de nem élt vele. Handó Tünde barátnői egymást taposták a feladatért, végül Tóth Tímea (Ibolya Tibor fővárosi főügyész intim barátnője) testbedobással nyerte el ezt a pályázatot.

A második próbatétel a Munkaügyi Bíróságra még fifikásabb volt. Jelentkezzen az, aki kész ítéletként a híres székely viccet elmesélni : “Látja azt a fát ott?” “Ne azt nézze.” Mutatis mutandis: “A dolgozó a munkáltató által megjelölt napokat, nevezetesen a 2010. július 26-át, 27-ét, 28-át, 29-ét cáfolta?” “Nem azt kellett volna. Ha-ha-ha! Hanem amiket nem jelölt meg.” Mészárosné Szabó Judit nyerte el a kihirdetés jogát a Munkaügyi Bíróság II. fokán. Vasvári Csaba – hogy-hogynem – erre sem jelentkezett. Talán nem értette, mit is kell tkp. kihirdetni. Az ő baja, minek ilyen aggályos. Mészárosné Szabó Juditnak bezzeg a tök értelmetlen, nonszensz és hazug indoklás sem volt akadály. Ezzel a második hűségpróba is elúszott.

Végül az utolsó próbatétel: ki vállalja ennek a szemét zagyvaságnak a hatályban tartását a Kúrián? Újabb esély Vasvári Csabának, azonban ő megint nem ugrott rá. Ezúttal a hivatásos hóhér, a Ravasz László szegedi bírótársát is vihogva kinyíró Tallián Blanka nevű barátnő lett a befutó. És Vasvári Csaba még csodálkozik, hogy elbukta a szolgabírói – azaz a Handó Tündét szolgáló bírói – állást!

Posted in Balla Péter, Fővárosi Főügyészség, Handó Tünde, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Kúria | Címkézve: , , , , | 37 hozzászólás »

Breaking news: Supreme Court (Kúria)

Posted by jhnnsclvn - október 2, 2017

Breaking news: Supreme Court (Kúria)

Kisjogász két dokumentumot is eljuttatott hozzánk. Az egyik H. G. professzony asszony felülvizsgálati kérelme, a másik egy idézés 2017. október 4-én 10 órára a Kúria 2. sz. tárgyalóterébe ennek a kérelemnek a tárgyalására. Legnagyobb sajnálatunkra ezúttal csak a másodikat hasznosíthatjuk, mert a professzor asszony, akit e-mailben megkérdeztünk, nyomatékosan tiltakozik az ellen, hogy folyamatban lévő munkaügyi peréről bármit közreadjunk. Mivel az idézés sablonszöveg, semmi személyeset nem tartalmaz, ezt közöljük. A másikat egyelőre nem tehetjük ki, amiért ezúton kérjük Kisjogász megértését. Közreműködését azonban nagyra értékeljük, és várjuk tőle a további dokumentumokat abban a reményben, hogy egyszer talán azokat is posztolhatjuk. – A Ravasz László Baráti Kör honlap szerkesztősége.

Szerző: Kisjogász

A Ravasz László Baráti Kör szerkesztőségének válaszát tudomásul véve minden kommentár nélkül teszem közzé az alábbi idézést. Akit érdekel az ügy, jöjjön el személyesen, a tárgyalás nyilvános. Hogy igazság- vagy akár jogszolgáltatásra sor kerül-e szerdán, azt nem tudni. Az mindenesetre tesztelhető lesz, hogy van-e és ha van, mekkora befolyása a Károlinak a Kúriára. Hogy a Fővárosi Főügyészségre a károlis oktató Ibolya Tiboron, illetve a Legfőbb Ügyészségre a szintén károlis Lajtár Istvánon és társaikon keresztül van, azt mára már minden olvasónk tudja. Azt is, hogy a Károli a szintén ott oktató Trócsányi révén lenyúlta az Igazságügyminisztériumot. Tény, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéleteinek indoklását károlis ügyekben kiszervezik a Károli ÁJK Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézetébe. Itt a névsor, lehet találgatni, hogy kik a justizmordok valódi szerzői.

Ez itt az idézés hűlt helye!

 

Ismételt tiltakozás miatt le kell vennünk a bírósági iratot. Akit érdekel a holnapi tárgyalás, jöjjön oda személyesen, jelen lehet, mert nyilvános. Aki nem lesz ott, nem fogja megtudni, mi történt, mert nem tudósíthatunk róla. Az érintett semmilyen híradáshoz nem járul hozzá. – A Szerkesztőség

Posted in Balla Péter, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 52 hozzászólás »

Supplement (Kiegészítés)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 24, 2017

a károlis főgazember

Szerző: Kisjogász

A Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor hetekig rejtegethette a nyomozati iratokat. Az alábbi kiegészítést az elfogultsági kifogáshoz 2012. december 17-én érkeztették a Főügyészségre. E szerint a nyomozati iratok még Karácsony előtt egy héttel sem kerültek elő. Ibolya nyilván bekalkulálta a karácsonyi és újévi szünetet, azt remélve, a sértettnek nem marad ideje benyújtani a pótmagánvádat Balla Péter ellen a rendelkezésére álló 60 nap alatt. Természetesen Ibolya már azt is tudta, amit a sértett akkor még aligha, hogy a Parlament a közérdekű bejelentő üldözését a következő év elején ki fogja venni a Btk-ból. Ibolya eljátszotta jogorvoslat biztosítását, közben pedig röhögött a markába. Az elfogultsági panasz kiegészítéséből az is kiderül, milyen mulasztásokat követett el a Fővárosi Főügyészség irányítása alatt álló BRFK a nyomozás során: nem értékelte azt a hangfelvételt, amelyben Szabó András és Balla Péter utasítják Himát, hogy falazzon a PhD-csalásokhoz; semmit nem valósított meg a Bézsenyi Balázs főügyész által előírt nyomozati cselekményekből, nem vizsgálta a Wistmanwoodnak a sértett lakásán az egyetem megbízásából végzett tevékenységét sem. A Fővárosi Főügyészségtől eleve nem volt elvárható az ügy elfogulatlan megítélése Ibolya pozíciója miatt. De Ibolya erről nem szólt senkinek, hanem egyszerűen leállította a nyomozást. Arra utasította barátomat, a szerencsétlen sorsú Soltész Miklóst, hogy a terhelteket mentesítse, a sértettet pedig feketítse be. A botrányos nyomozásért Ibolya Tibor nem maga vállalta a felelősséget, hanem Miklós barátom nyakába varrta. Ezért ő az alábbi beadvány címzettje is.

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/09/25/supplement-kiegeszites/

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda | Címkézve: , , , , | 113 hozzászólás »

Objection for suspicion of partiality (Elfogultsági kifogás)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 18, 2017

Objection for suspicion of partiality (Elfogultsági kifogás)

A néhai alszerpap főügyész

A Károli korrupciótól bűzlő Ibolyája

Szerző: Kisjogász

A Soltész Miklós csoportvezető főügyész kolléga nevével jelzett, de egészen biztosan nem általa aláírt határozat kézhez kapásakor Hima valószínűleg még nem tudta, hogy Ibolya Tibor károlis oktatót bízták meg 4 hónappal korábban a Fővárosi Főügyészség vezetésével. Azt azonban pontosan észlelte, hogy az ügyészség falaz a Károlinak, mi több, mindent megtesz, hogy az áldozatot hibáztassa. A “blame the victim” stratégia általánosan ismert hárítás a nyomozók és ügyészek részéről, de ebben a határozatban többről volt szó: személyes gyűlöletről és bosszúról a sértettel szemben. Ha Hima tudta volna, mi Ibolya státusza a Fővárosi Főügyészségen, minden bizonnyal ellene jelentett volna be személyesen elfogultsági kifogást. De mivel nem ezt tette, csak az elfogultság lehetett számára nyilvánvaló, hogy ki áll mögötte, az akkor még nem. Soltész Miklós határozatára válaszul Hima azonnal elfogultsági kifogást jelentett be, mint azt az első dokumentumból láthatjuk. Ebben kiemel néhány durva hamisítást a főügyészségi határozatból, és egyúttal jelzi, hogy részletekbe menő felülvizsgálati kérelmet nyújt be a határozat ellen a Legfőbb Ügyészséghez. A második dokumentum arról tanúskodik, hogy Hima élni akart a határozatban biztosított lehetőséggel az iratok tanulmányozására pótmagánvád benyújtása céljából, azonban ott a helyszínen, a Fővárosi Főügyészség épületében szembesült azzal, hogy az ügyészség átverte: nem kapta meg az iratokat betekintésre. Vagy azért mert tényleg nem voltak ott, vagy azért, mert azt hazudták neki. Pótmagánvád benyújtására csak 60 nap áll rendelkezésre, ennek elmulasztása jogvesztő. Az iratok eldugásával a Fővárosi Főügyészség illetve annak vezetője, a károlis oktató Ibolya Tibor nyilvánvalóan a pótmagánvád benyújtását akarta akadályozni.

Eldugott iratok

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 90 hozzászólás »

The dead Quaestor-Attorney (A halott Questor-ügyész)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 4, 2017

 

Szerző: Kisjogász

Az ügyészek néha korán halnak… – így kezdtem ezt a sorozatot, ami eljutott a drámai kifejletig, és még tartani fog egy darabig. Legalábbis a valóságban tudtommal máig nem zárult le.

Amikor több mint egy évvel ezelőtt a Rózsák téri görögkatolikus templomban Levente atya elbúcsúztatta a Questor-ügybe belehalt Soltész Miklós főügyészt és alszerpapot, majdnem sírt a megrendültségtől. Éles kontraszt Polt Péternek a rákoskeresztúri Újköztemetőben mondott beszédével, amely minden személyességet nélkülözve az ilyenkor szokásos közhelyeket tartalmazta: tehetséges, nagy munkabírású, fiatal stb. a megrendültség legcsekélyebb jele nélkül. Nemhogy könnyeket, még krokodilkönnyeket se hullatott azért a szolgájáért, aki abba halt bele, hogy mélyen hívő, alapjában morális lényként amorális parancsokat teljesített. Polt alig várta, hogy elkaparják áldozatát és távozhasson. Szemben Levente atyával, akit porig sújtott a döbbenet és a fájdalom. Akit így siratnak, mint Levente atya az alszerpap-főügyészt, az annyira elvetemült, gonosz ember nem lehet, mint amennyire az alábbi irat alapján látszik. Viszont aki egy ilyet képes aláírni, az Poltnál kvalifikálja magát a legrohadtabb ügyekre, mint amilyen a questoros szarkenés volt a Szíjjártó-haver Tarsoly érdekében, vagyis aláírja a saját halálos ítéletét.

Az előző posztban közölt elutasító határozattal a Hima-ügyben először képbe lépő Soltész Miklósnak az az “impossible mission” jutott, hogy indokolja Hima fellebbezésének elutasítását, ami a nagyon gázos Tömöri Ibolyának nem ment. Soltész természetesen nem olvasta Hima 2012. június 26-i fellebbezését, mint ahogy a saját nevében fogalmazott lesöprő választ sem. Ibolya Tibor parancsára látatlanban írta alá (ha egyáltalán ő írta alá) az ügyben keletkezett talán legszemetebb irományt, ami nem semmi a sok hazug, Balla Pétert és Szabó Andrást mentegető mocskos iromány között. Ezt a rágalmazásban és pofátlanságban világbajnok hamis tartalmú okiratot nem a Fővárosi Főügyészségen, de még csak nem is a Károli Jogi Karán fogalmazták, ott legfeljebb a jogszabályi álhivatkozásokat írhatták bele. A Károli és a magyar felsőoktatás legaljasabb figurájával, Szabó Andrással íratták meg, akinek a született intrikus Kulcsárszabó-MENY is besegíthetett még boldogult mézesheteik alatt. Az ügyészségen nem olvasták az iratot, így fordulhatott elő, hogy az abban foglalt állításokat a nyomozás adatai minden esetben cáfolják. Soltész Miklós se olvasta, még csak nem is látta. Amikor elkészült ez a minden ízében hazugságból álló hulladékhalmaz, ráírták Soltész Miklós nevét, egy ügyeletes aláfirkantotta, majd a károlis alkalmazott Ibolya Tibor – munkaruhát váltva – 2012. november 13-án rátette a Fővárosi Főügyészség pecsétjét. Az elfogultságot természetesen ezúttal sem jelentette feletteseinek.

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/08/19/the-dead-questor-attorney-a-halott-questor-ugyesz/

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , , | 155 hozzászólás »

What the fuck is that? (Ez meg mi a fészkes fene?)

Posted by jhnnsclvn - július 17, 2017

Szerző: Kisjogász

Miután sértettből jogosulatlan panaszossá degradálták Hima Gabriellát, a két büdös Ibolya, a Tibor és a Tömör, megpróbálta válasz nélkül elhajtani azzal a varázsigével, hogy “fellebbezésnek helye nincs”. Ilyet azonban hiába írnak Hima Gabriellának. Azonnal visszalőtt: nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal? A BRFK szerint fellebbezhet, a Fővárosi Főügyészség szerint viszont nem? Mi az, hogy a közérdekű bejelentő üldözésének alanya nem sértett?

Ibolya Tibor friss megbízásáról a Fővárosi Főügyészség élén Hima aligha tudhatott, mert ez esetben már akkor panaszt tett volna elfogultság miatt (amit később valóban megtett). De azt már az Ibolyák válaszából látnia kellett, hogy a Fővárosi Főügyészség a legdurvább jogsértésekre is kész, hogy védjék Balla Péter, Szabó András és Mészáros Márton seggét. Ezért kilátásba helyezte, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul.

Az iratok között nem találtam LÜ-nek szóló beadványt az ügyben. Ellenben találtam egy két nappal korábbi, a BRFK-nak címzett fellebbezést a lefoglalt bizonyíték visszaszolgáltatása ellen. Hima azt javasolja Mákvirágéknak, hogy előbb hallgassák meg és értékeljék a hangfelvételt, és csak utána döntsenek a visszaszolgáltatásáról. A felvételen Szabó András maga ismeri be a PhD-csalásokat, és azt, hogy dékánként utasítja beosztottját, hogy falazzon a csalásokhoz a MAB előtt. Balla Péter hangja is hallható, amint ráerősít erre a parancsra. Ha ez nem bizonyíték, akkor mi? Miért nincs szó a CD-ről a határozatokban?

A fellebbezés elutasítása elleni két tiltakozás (2012.09.17. ill. 2012.09.15.) itt olvasható:

Tömör tiltakozás Tömörhöz

Posted in Balla Péter, BRFK, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 83 hozzászólás »