Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for the ‘Mészáros Márton’ Category

Objection for suspicion of partiality (Elfogultsági kifogás)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 18, 2017

Objection for suspicion of partiality (Elfogultsági kifogás)

A néhai alszerpap főügyész

A Károli korrupciótól bűzlő Ibolyája

Szerző: Kisjogász

A Soltész Miklós csoportvezető főügyész kolléga nevével jelzett, de egészen biztosan nem általa aláírt határozat kézhez kapásakor Hima valószínűleg még nem tudta, hogy Ibolya Tibor károlis oktatót bízták meg 4 hónappal korábban a Fővárosi Főügyészség vezetésével. Azt azonban pontosan észlelte, hogy az ügyészség falaz a Károlinak, mi több, mindent megtesz, hogy az áldozatot hibáztassa. A “blame the victim” stratégia általánosan ismert hárítás a nyomozók és ügyészek részéről, de ebben a határozatban többről volt szó: személyes gyűlöletről és bosszúról a sértettel szemben. Ha Hima tudta volna, mi Ibolya státusza a Fővárosi Főügyészségen, minden bizonnyal ellene jelentett volna be személyesen elfogultsági kifogást. De mivel nem ezt tette, csak az elfogultság lehetett számára nyilvánvaló, hogy ki áll mögötte, az akkor még nem. Soltész Miklós határozatára válaszul Hima azonnal elfogultsági kifogást jelentett be, mint azt az első dokumentumból láthatjuk. Ebben kiemel néhány durva hamisítást a főügyészségi határozatból, és egyúttal jelzi, hogy részletekbe menő felülvizsgálati kérelmet nyújt be a határozat ellen a Legfőbb Ügyészséghez. A második dokumentum arról tanúskodik, hogy Hima élni akart a határozatban biztosított lehetőséggel az iratok tanulmányozására pótmagánvád benyújtása céljából, azonban ott a helyszínen, a Fővárosi Főügyészség épületében szembesült azzal, hogy az ügyészség átverte: nem kapta meg az iratokat betekintésre. Vagy azért mert tényleg nem voltak ott, vagy azért, mert azt hazudták neki. Pótmagánvád benyújtására csak 60 nap áll rendelkezésre, ennek elmulasztása jogvesztő. Az iratok eldugásával a Fővárosi Főügyészség illetve annak vezetője, a károlis oktató Ibolya Tibor nyilvánvalóan a pótmagánvád benyújtását akarta akadályozni.

Eldugott iratok

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 90 hozzászólás »

Sneaky old man (Csilicsala bácsi)

Posted by karoligaspar - július 31, 2017

korrupt görény a MAB-ban

Írta: Spectator

Szabó András kapcsolata a Magyar Akkreditációs Bizottsággal (MAB) hosszú és dicstelen. A történet még 2000 előtt kezdődött, amikor Szabó András azzal az ürüggyel fúrta ki tehetséges és református kollégáit a KRE BTK-ről, hogy “XY-al a MAB úgyse akkreditál bennünket”. A forrás – a MAB károlis hangja – Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus akkor még PhD nélkül szűkölködő menyjelöltje, Hansági Ágnes volt, akit Szabó András – Szilágyi Ferenc dékánt megtévesztve – becsempészett a magyar tanszékre. Utána kezdődött Szabó első tömeggyilkossága: az első áldozat maga Szilágyi volt, őt követték Erdélyi István professzor, Püspöki Nagy Péter és mások.

A második ütem akkor következett be, amikor a Hima Gabriella által alapított Irodalomtudományi Doktori Iskola eljutott az első védésekig. Szabó hagyta Himát dolgozni – maga amúgy sem szeretett -, de a gyümölcsöket már maga kívánta learatni. Különben is a doktori iskola vezetését a feleségének, Petrőczi/Ludvig Évának ígérte, ahogy a jövendő kedvezményezett maga locsogta el a Kossuth Rádióban. Szabó magának a Károli rektori posztját nézte ki. Az Irodalomtudományi Doktori Iskola doktoranduszai amúgy nem rajongtak sem érte, se nejéért, ezért Szabó cselhez folyamodott, hogy megszerezze a törzstagsághoz szükséges, sikeresen védett doktorandusz után kapható pontokat. Hima távollétét kihasználva néhány doktoranduszt a “nevükre vettek”, többek között Mészáros Mártont, akinek korábbi témavezetője – az iskolavezető Hima Gabriella  – azt javasolta, hogy dolgozzon még a disszertációján, korai lenne azt a félkész munkát beadni. Új patrónusai, Szabóék minőségérzék híján nem mondtak semmi ilyet, és diadalmasan le is doktoráltatták Mészárost egy 13 oldalas társszerzővel írt ócska közhelyes szövegre.

A történet további dicstelen részletei több helyen is olvashatók a magyar sajtóban, ezért rövidre fogom: a MAB kiszállt a helyszínre, vizsgálatot folytatott le a Károlin, megállapította a Szabó András és cinkosai által elkövetett bűncselekményeket, és felszólította a KRE vezetőségét, hogy korrigálja a törvénytelenségeket. Balla Péter rektor a csalók mellé állt, nem változtatott semmit, ezért a MAB megvonta az Irodalomtudományi Doktori Iskola akkreditációját. Mind a mai napig nincs a Károlin irodalomtudományi doktori iskola, ez egyértelműen Szabó András bűne.

Szabó András, az az ember, akinek egyetlen doktori képzésben értelmezhető tette egy irodalomtudományi doktori iskola bűncselekményekkel való megszüntetése volt, Balog minisztersége alatt bejutott a MAB-ba, mégpedig annak Felülvizsgálati Bizottságába. 2012. november 1-től tölti be ezt a tisztet a mindenható EMMI miniszter akarata alapján. Ide futnak be a fellebbezési kérelmek, tehát a háromtagú bizottság az utolsó instancia. Mivel pedig a másik két tag a természettudományokat képviseli, minden társadalomtudományi és bölcsészettudományi doktori iskola esetében a végső döntés Szabó András kezében van. Szabó él is a döntés jogával, joggal nevezi őt Kenesei István “A MAB Csilicsala bácsijának”. Kenesei professzor  Egyetemek a rendszerben… című cikkében (ÉS 2016. június 21.)  így foglalja össze Szabó tavaly nyári bűncselekményének lényegét: “Évekkel ezelőtt az egyik vidéki egyetem doktori képzését sok hányattatás után, más szóval jelentős minőségi problémái miatt a MAB bezáratta. (A veszprémi Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájáról van szó.) …. az egyetem mindent igyekezett megtenni, hogy újra legyen doktori iskolája e képzési területen, így hát elkezdett külföldről szerződtetni tanárokat, akiket külföldi állásuk fenntartása mellett betett az alap- és mesterképzés tanrendjébe is, csak éppen az illetők, ha egyáltalán, csupán rövid turnusokban fordultak meg a városban, hogy összevont kurzusokon tanítsák le tárgyukat – amelyekre aztán vagy voltak jelentkezők, vagy nem, hiszen az órákat angolul tartották meg. Voltak magyar anyanyelvű oktatóik is, akik viszont más országbeli intézményekben voltak teljes állással alkalmazva.”

A tanszék, amelyről szó van, s melynek bázisára a doktori képzést építették, a Pannon Egyetemen működő “Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék”. Vezetője Navracsics Judit.  (A névazonosság nem a véletlen műve! A tanszékvezetőnő Navracsics Tibor EU-biztos nővére.) Azon, hogy kizárólag orosz-angolos diplomával, magyar szakos képzettség híján lehetett egy magyar nyelvészeti tanszék vezetője, már nem is csodálkozunk, láttunk már hasonlót a Károlin Fóris Ágota esetében. Az, hogy a gyér számú magyar szakosokat – egy évfolyam létszáma többnyire a tízet sem haladta meg – zömében holland professzorok oktatták (?) komoly eurós fizetésekért, szintén nem szúrt szemet senkinek sem.

A MAB azonban – első körben – nem akkreditálta a veszprémiek nyelvtudományi doktori iskoláját. Idézzük Kenesei professzort: “…súlyos minőségi kifogások miatt a doktori iskola megalapítását elutasította…. Súlyos problémának látszik, hogy miközben egy (szak)tudományi doktori iskoláról van szó, kizárólag egy nagyon szűk részterület képviseltetik a képzési tervben.. ami a minőségbiztosítási terv elfogadhatóságát is megkérdőjelezi… Elfogadhatatlan, hogy a képzési tervben a tantárgy alapvető szintjeihez kapcsolódó tudományterületek egyszerűen nem szerepelnek… kérdéses, hogy végzettjeik tekinthetők-e a tudomány doktorának, lesznek-e alapismereteik a tudomány központi területeiről.”

Szakszerű és tárgyszerű döntés született tehát. De akkor belelépett a folyamatba a MAB Felülvizsgálati Bizottsága, elsősorban annak Csilicsala bácsija, a passzionátus bűnelkövető, Szabó András. Ő – a maga hihetetlen mélységű nyelvtudományi felkészültségével – felülbírálta a MAB döntését, és imígyen írt: “A doktori képzések között a generalista (?!) jellegű, átfogó doktori iskolák mellett helyet kaphatnak speciális, szűkebb témákat kutató doktori iskolák is.” A generalista után tett kérdő- és felkiáltójel az MTA levelező tagjának, a MTA Nyelvtudományi Intézete több, mint egy évtizedig igazgatójaként működő Keneseinek a tájékozatlanságát tükrözi. Hiszen hogyan is kételkedhetnénk a Szenci Molnár nyomait autós térképen kereső, doktori disszertációját mások munkájából összegányoló Szabó András enciklopédikus műveltségében? Ha ő azt mondja, hogy nem minden a generalista (talán bizony a generatívval tévesztette össze?), akkor az bizony úgy is van. Legalábbis a MAB döntéseiben, amelyben Szabó döntése a végleges. Kenesei akadémikus hiába értetlenkedik: “Lehet, hogy ezentúl a MAB állásfoglalásait a háromtagú FvB hozza meg? És vajon ehhez a MAB testülete nem szól semmit?” Nyilván semmit. Szabó tehát a MAB Felülvizsgálati Bizottsága nevében 2016. május 9-én akkreditálta a Pannon Egyetem Többnyelvűség Nyelvtudományi Doktori Iskoláját.

Ide tartozik, hogy a FvB élettudományban akadémikus elnöke 2016 februári hatállyal, májusban pedig az új, agrártudós akadémikus elnöke lemondott a tisztségéről – nyilván Szabó András bűncselekményei elleni tiltakozásul. Szabót, és patrónusát, az EMMI miniszter Balogot ez nem zavarta, hadd menjenek az akadémikusok a maguk etikai és jogi érveikkel a csudába, Szabó azt akkreditál – immár egyedül -, és annyiért, akit és amennyiért akar.

Kenesei cikkében nehezményezte azt, hogy a doktori iskola vezetője egy groningeni illetőségű holland professzor. “A doktori iskola vezetője lehet tehát egyidejűleg a Groningeni Egyetem oktatója és a Pannon Egyetem doktori iskolájának vezetője. Azt, hogy emiatt részvétele a magyar doktori iskolában indokolt, semmilyen konkrét érv nem támasztja alá. Legalábbis elgondolkodtató, hogyan fogja ellátni a neve alatt feltüntetett 19 hallgató témavezetését két, egymástól ilyen távol levő egyetem között ingázva.”

Örömmel jelenthetjük, hogy Kenesei akadémikus aggodalmai mára alaptalanokká váltak: jelenleg már a kétségtelenül magyar és kétségtelenül veszprémi Navracsics Judit (kétségtelenül Navracsics Tibor EU biztos nővére) a doktori iskola vezetője, ahogy az adatbázisból kiderül.

Szabó tehát akkreditálta a Pannon Egyetem Többnyelvűségi Doktori Iskoláját egy kétségkívül érdemdús holland professzor vezetésével. Ez aztán – hipp és hopp – átcsúszott Navracsics Judit kezébe. Szabó itt azt a trükköt játszotta meg, amit a Károli kapcsán már tervezett: a Hima Gabriella nevével akkreditált doktori iskolát akarta átjátszani a saját feleségének, Ludvignak. Csak Navracsis Judit nem volt annyira hülye, mint Petrőczi, hogy megvalósulás előtt elmesélje a szándékot a Kossuth Rádióban.

Két kérdésünk azért lenne:

  1. Ki korrumpálta Szabó Andrást, Navracsics Tibor EU biztos személyesen, a nővére érdekében, vagy maga az EMMI miniszter, Balog Zoltán?
  2. Mit és/vagy mennyit kapott Szabó András ezért a bűncselekményéért?

Nyomozunk tovább, ha újabb értesülések birtokába kerülünk, azonnal megosztjuk a fejleményeket kedves olvasóinkkal.

 

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 96 hozzászólás »

What the fuck is that? (Ez meg mi a fészkes fene?)

Posted by jhnnsclvn - július 17, 2017

Szerző: Kisjogász

Miután sértettből jogosulatlan panaszossá degradálták Hima Gabriellát, a két büdös Ibolya, a Tibor és a Tömör, megpróbálta válasz nélkül elhajtani azzal a varázsigével, hogy “fellebbezésnek helye nincs”. Ilyet azonban hiába írnak Hima Gabriellának. Azonnal visszalőtt: nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal? A BRFK szerint fellebbezhet, a Fővárosi Főügyészség szerint viszont nem? Mi az, hogy a közérdekű bejelentő üldözésének alanya nem sértett?

Ibolya Tibor friss megbízásáról a Fővárosi Főügyészség élén Hima aligha tudhatott, mert ez esetben már akkor panaszt tett volna elfogultság miatt (amit később valóban megtett). De azt már az Ibolyák válaszából látnia kellett, hogy a Fővárosi Főügyészség a legdurvább jogsértésekre is kész, hogy védjék Balla Péter, Szabó András és Mészáros Márton seggét. Ezért kilátásba helyezte, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul.

Az iratok között nem találtam LÜ-nek szóló beadványt az ügyben. Ellenben találtam egy két nappal korábbi, a BRFK-nak címzett fellebbezést a lefoglalt bizonyíték visszaszolgáltatása ellen. Hima azt javasolja Mákvirágéknak, hogy előbb hallgassák meg és értékeljék a hangfelvételt, és csak utána döntsenek a visszaszolgáltatásáról. A felvételen Szabó András maga ismeri be a PhD-csalásokat, és azt, hogy dékánként utasítja beosztottját, hogy falazzon a csalásokhoz a MAB előtt. Balla Péter hangja is hallható, amint ráerősít erre a parancsra. Ha ez nem bizonyíték, akkor mi? Miért nincs szó a CD-ről a határozatokban?

A fellebbezés elutasítása elleni két tiltakozás (2012.09.17. ill. 2012.09.15.) itt olvasható:

Tömör tiltakozás Tömörhöz

Posted in Balla Péter, BRFK, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 83 hozzászólás »

How often does a police(wo)man lie? Hányszor hazudik egy rendőr(nő)?

Posted by jhnnsclvn - május 22, 2017

Szerző: Kisjogász

Többen kérték, hogy tegyem fel az előző posztban közölt fellebbezés mellékletét, melynek ez lehetne a pontos címe: “Hányszor hazudott Mákné Portel Melinda alezredes asszony egyetlen rendőrségi határozatban?” Mivel ez hosszú lett volna, fentiek szerint rövidítettem. Sajnos, a melléklet túl apróbetűs volt, át kellett konvertálni a szöveget wordbe, hogy olvasható legyen. A zárójeles hivatkozások Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozatára vonatkoznak, az oldalszámok alapján visszakereshetők. A valótlan állításokat, a szándékos “tévedéseket” és csúsztatásokat illetve a nyomozati cselekmény szándékos elmulasztását a terheltek mentesítése érdekében bolddal emeltem ki. Mivel az első oldal formaszöveget tartalmaz, a határozat 2-7. oldalán összesen 49 hazugságot számoltam össze – oldalanként átlagban 8-at. Nem semmi ez egy olyan BRFK- közokrattól, amelyet egy rendőralezredes fogalmazott és egy rendőrőnagy írt alá!

 

Részletes észrevételek

Mivel a határozat az érintettek hamis tanúvallomásaival ír felül tényeket, releváns dokumentumokban (Lamm,
Zseng, MAB, KÜO) tett megállapításokat, ezekre vonatkozó észrevételeimet jelen panaszomhoz mellékelem.
A hatóság több fontos adatot nem szerzett be. Volt, amelyik létezett (pl.Mészáros házi vitájának jegyzőkönyve,
amely a Lamm‐jelentésben dokumentált), és volt, amelyik sohasem (2008. okt‐i DIT‐jegyzőkönyv eleve fiktív
melléklete, ami a témavezetések meghamisítását készíthette elő), és van, ami ma is beszerezhető lenne. Ennek
előre bocsátásával teszem meg észrevételeimet.

2.o. 4. bek.: Valótlan. Sem leváltás, sem megbízás nem történt, hiszen a kérelem nem lett elbírálva (HAT,
5.o.8.bek.), minden bizonnyal benyújtva sem: iktatószáma hamis (Zseng, 6.o.4.), HAT valósnak veszi. Tartalmuk
hamis: nem lehet egy disszertációt aznap elkezdeni, és még aznap bekötve leadni.
2.o. 6. bek.: A házi vitára az IDI elnökét nem kell meghívni. Csak ő hívhatja össze az ülést, ld. Szabályzat.
2.o. 7. bek.: Az 50%‐os készültséget nem lehet nem észlelni.
2.o. 8. bek.: Valótlan! Ez a bekezdés változatlan formában került ide a hatályon kívül helyezett előző BRFKhatározatból, figyelmen kívül hagyva a fellebbezés cáfolatait, továbbra is valótlan állításokat tartalmazva. Kérek betekintést a házi vita jelenléti ívébe és a 2009. febr. 4‐i KDT‐ülés jegyzőkönyvébe, jelenléti ívébe! Feltételezhető, hogy itt a nevemmel, aláírásommal visszaéltek, azt hamisították. „Ha a 2009 február 4‐i Kari Doktori Tanács jegyzőkönyve azt tartalmazza, amit a Határozat állít, akkor az nem eredeti. Ezen az ülésen ugyanis témavezetőként ill. a doktori iskola vezetőjeként is kértem Mészáros Márton szövegét, hogy a védésre bocsátásról dönthessünk. Mivel nem kaptam meg, a védéshez nem járultam hozzá. Ez az általam aláírt jegyzőkönyvben rögzítésre került. A Doktori Iskola vezetőjeként minden általam összehívott ülés jegyzőkönyvét magam írtam alá. A Határozat szerint Mészáros Márton házi védéséről jegyzőkönyv nem készült. Ezzel szemben tény, hogy készült, és ezt a Lamm Vanda által vezetett MAB látogató bizottsága meg is találta, 3 különböző dátummal (2009.06.18‐i ad hoc bizottsági jelentés). A nyomozásban szereplő 2009 február 25‐i időpont biztosan téves, mert a házi védésen részt vettem, holott február 25‐én Nagyváradon voltam konferencián. A védés márciusban volt: az a hiteles dátum, amelyen a jelenléti íven az én aláírásom szerepel. Demes‐Kőfalusi házi védésről szóló e‐mailjéről nincs tudomásom. A kiküldést nekem kellett jóváhagynom. Elképzelhető a hamisítás ez esetben is.” (HG: Fellebbezés, 2011.04.11.
továbbiakban: Fell.2011.04)

3.o. 1. A házi vitán nem volt látható szöveg!
3.o. 2. Természetesen bizonyítható, hogy Mészáros dolgozata a házi vitán nem volt 80%‐ban kész, hiszen még a
nyilvános vitára is csak 50%‐ban készült el (200 ezer karakterszám a minimális 400 ezer helyett). A nyomozó
hatóság szerint nem ismeretes, mikor adta le Mészáros a disszertáció nyomtatott változatát! Talán azért, mert le
sem adta. Ha két héttel a védés előtt választott témát, ez valószínű. De kinyomozható: Pl. 1. MM megkérdezhető. 2. opponensek mikor kapták meg a szöveget, 3. mennyi idejük volt elbírálni a disszertációt, 4. mikor adták le a véleményt, 5. bekérhetők a digitális továbbítások igazolásai, 6. postai feladóvevények, 7. elismervények átvételről stb.
3.o. 3. A házi vita időpontja 2.o.8.pontban még 2009. 02.25. Most már csak: tavaszi szemeszter!
3.o.4. Valótlan! Mészáros témavezetés‐váltási kérelmét nem iktatták. A 011/2009/DI iktatószám hamis! Ld. Zseng. feltárja az iktatószám‐hamisítást (6.o.4.). Ez elkerülte a hatóság figyelmét. Mit jelent a „saját mappa”: a nem
iktatott, bármikor kicserélhető iratokat?
3.o.5. De igen, lehetséges. Szabó András 2009.055.25‐i körlevelének mellékleteként az egész EDHT‐hoz egyszerre
jutott el, bizonyítható. Korábbi dokumentálásra Szabó és Mészáros felhívható.
3.o.6. Az egyetem „Kari Doktori Habilitációs Tanácsa” 2009 júniusáig nem létezett (Zseng). A javaslatot maguk az
érintettek tették, nem egy független testület: Szabó András, mint témavezető, felesége Petrőczi Éva, mint
opponens, Szabó helyettese, Kulcsár‐Szabó Ágnes mint témavezető. Vagyis Szabó András (és környezete: felesége,
helyettese) saját javaslatát terjesztette fel saját magának, mint EDHT‐elnöknek. Valótlan, hogy „más aláíró személy nem volt jelen” (HAT 6.o.2.bek.), mert akkor hogy szavazták meg még aznap? ld. jelen panasz 1‐2.o. A HAT itt iratellenes. A hatályon kívül helyezett határozatból változatlan formában került át ez a valótlan állítás. Külföldi konferencia‐részvétel alatt nem hívok össze hazai üléseket, különösen nem egy szabálytalan védést követően, aminek kitűzésével nem értek egyet, annak azonnali elfogadtatása céljából. „A 2009. március 26‐i KDT ülést nem én hívtam és nem is hívhattam össze, mert március 26‐30 között Brassóban voltam konferencián, és az ülés előre tudott távollétemre időzítése miatt írásban tiltakoztam, ill. a folyamat megállítására több kísérletet tettem, amit a feljelentésemhez csatoltam: 2009. április 3‐i e‐mail ill. a 2009. április 6‐i KDT‐jegyzőkönyv.” (Fell, 2011. 04) Az üléseket már fél éve szándékosan külföldi konferenciáim idejére tették, DKK‐val hívatták össze a nevemben úgy, hogy nem is tudtam róluk. Zseng ezt a trükköt feltárta, HAT nem vesz róla tudomást, iratellenes (Zseng. )
3.o.7. DKK nem volt a Kari Doktori és Habilitációs Iroda vezetője, mert a testület 2009 márciusában még nem
létezett (Zseng), júniusban is csak a tagjait választották meg, de elfelejtették létrehozni. DKK titkárnő volt. A
felterjesztés‐elfogadás ügy főnök (Szabó) és titkárnője (DKK) között zajlott.
3.o.8. A védési jegyzőkönyvek pontszámai nem egyeznek meg a felterjesztéssel.
3.o.9. Én ezt már 2009 ápr. 3‐án megállapítottam, és kértem a védési eredmények felülvizsgálatát. A
szabálytalanságot Szabó András „családi köre” – ismét a távollétemben ‐ újból megerősítette!
3.o.10. Bekezdés változatlanul átemelve, holott ezt már megválaszoltam: „Az IDI vezetésem alatt pontosan olyan szabályzattal rendelkezett, amelyet a Felsőoktatási törvény előírt (ld. Zseng is). A működési rendellenességeket 2008 októberétől az IDI titkárnőjének sajátos iratkezelése okozta, amit ez a Határozat is megállapít. Ezt az egyetem vezetése felé írásban folyamatosan jeleztem, új munkatársat kérve, de intézkedésről nem tudok. Ha erről dokumentum van, valódisága kérdéses.” (Fell. 2011.04)

4.o.1. Ez is valótlan, egy az egybe átemelve a korábbi határozatból: „nem a Doktori Iskola (továbbiakban DI) felfüggesztése a fokozat megvonásának oka, hanem a Mészáros‐ügy a DI felfüggesztésének az oka. Ezt bizonyítja, hogy két másik, ugyanakkor, ugyanolyan körülmények között, azonos szabályzat szerint védett jelölt, Váradi Ferenc és Riskó Enikő, megkaphatta oklevelét, tehát azt nem mindenkitől vonták vissza, hanem csak attól, aki szabálytalan eszközöket használt a fokozatszerzéshez, ami a DI felfüggesztéséhez vezetett.” (Fell. 2011.04)
4.o.5. Nem a doktorjelöltek számát írta elő a MAB, hanem a törzstagok számát. Ehhez kellett a csalás.
4.o.9. A bizottságnak észlelnie kellett, hogy a dolgozat csak 50%‐os készültségű. (Fell.2011.04)
4.o.11. A 33/2007.sz. Kormányrendelet értelmében nem lehet 2 éven belül új eljárásra jelentkezni.

5.o.1. Az új eljárást is tiltja ugyanabban a témában 2 éven belül a fenti Kormányrendelet.
5.o.3. Nem ezt állapítja meg Zseng. Folyamatosan jeleztem a szabálytalanságokat a feletteseimnek, de éppen ők
voltak az elkövetők. Sem hatalmam, sem eszközöm nem volt ezek megakadályozására, de folyamatosan
tiltakoztam (Zseng). Nem ezért marasztaltak el, hanem a széles körű tájékoztatásért.
5.o.5. A rektor rokona révén érintett volt, de nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.6. Az érintett Balla Péterhez került vissza a Jelentés, aki ismét nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.7. Tényellenes megállapítás. DKK minden utasításomat szabotálta. 2008. novemberében, majd 2009. március –június között kb. 100 dokumentum tanúsítja, hogy tiltakoztam a szabotázsok és Szabó András túlkapásai ellen (Zseng). Téves megállapítás: a KDHT 2009 őszéig nem létezett, júniusban is csak a tagjait választották meg, a testületet nem hozták létre (Zseng), az elnöke sosem volt Szabó András. Dékánként adott utasítást és havi fizetéskiegészítést DKK‐nak, aki ezért motivált volt. Nem volt KDHT, nem volt közös döntés – „családi döntés” volt: Szabó András, a felesége és a helyettese döntöttek mindenről. A többszörös hatásköri túllépést a belső vizsgálat megállapította (Zseng), de az egyetem diszkriminatív döntést hozott: Szabó András férfi és református lévén, püspökrokonsággal, megtarthatta az állását. Engem a szabálytalanság feltárásáért távolítottak el. Szabó András nem a közösség, nem az egyetem érdekében követett el jogsértéseket, hanem saját és felesége önös érdekében.
5.o.8. MM két 2009.03.09‐i nyilatkozatával kapcsolatban a HAT semmit sem derített ki. Nem ad magyarázatot arra, hogy lehet új témavezetőt és témamódosítást kérni, és ugyanaznap a dolgozatot már le is adni. Kinek adta le ezeket a kérvényeket? A címzett a titkárnő, azaz a dékán strómanja. Különösen, hogy az iktatószám hamis volt (volt) és az ún. saját mappa semmilyen iktatást nem jelent. Mit derített ki a nyomozás? A titkárnő bírálta el a kérvényt ott helyben, vagy a kedvezményezett dékán? És ott helyben együtt meg is írták a disszertációt? Hiszen
aznap állítólag le is adta. Mikor jutott el az opponensekhez, azok mikor olvasták, mikor bírálták el, mikor válaszolt a
jelölt, és hogy fért bele mindez 2 hétbe? Ha viszont még ugyanaznap leadta, akkor mikor vezette a témát Szabó
András? A dokumentumok létezésének 2009.05.25‐ig semmi nyoma. Még a 2009.05.12‐i EDHT‐ülésen sem
kerültek szóba, pedig ott MM témavezetése a vita tárgya. Feltehetően ez után és emiatt keletkeztek.
5.o.9 – 6.o.1. A levelezés az adatfeltöltésről 2009 márciusában volt, az állítólagos csalás júliusban. A 2009.05.12‐i
EDHT‐ülésen a hanganyag tanúsága szerint még fel sem merültek számítógépes csalások. A 2009.03.04‐i levél biztos eredeti, mert Vanó maga említi a levelet és az adatfeltöltést ugyanezen a hangfelvételen. Vanó meghallgatható, a levél megvizsgálható, a hanganyaggal összevethető. Kideríthető. De az biztos, hogy július később van a naptárban, mint március. A HAT szerint fordítva van.

6.o.2. A 023/2009/DI határozatot csak az IDI vezetője írhatta volna alá, azaz én. De én nem értettem egyet a
félkész dolgozat védésével. Ezért tartották azt a távollétemben és hozták a határozatot a távollétemben (Brassóban
voltam konferencián). Evidensen nem hívhattam én össze a 2009.03.26‐i ülést. Nyilvánvalóan hamis az az állítás, hogy 2009.03.27‐én már senki nem volt az irodán, csak a titkárnő, hiszen az EDHT még aznap megszavazta a fokozatot. A titkárnő a dékán strómanjaként írt alá, ld. jelen Fellebb., 2.o. A dékán hivatalos személy. Hivatalos személyként írt alá hamis határozatot, és hivatalos személyként adott utasítást a titkárnőnek az aláírásra. DKK fegyelmi büntetése magasabb munkakörbe helyezést jelentett: ügyintézőből dékáni titkárnővé lépett elő.
6.o.3. Pontosan ezt tette Szabó András: saját magának törzstagságot szerzett félkész dolgozattal, és mástól elorzott
témavezetéssel.
6.o.4. Egyértelműen megállapítható.
6.o.5. Szabó András dékánként jogtalan előnyt szerzett és jogtalan hátrányt okozott. Vezetőként sem eszköz, sem hatalom nem volt a kezemben, hogy a szabályoknak érvényt szerezzek, de folyamatosan tiltakoztam (Zseng). Hiába, mert épp feletteseim voltak az érintettek.
6.o.8., 9., 10. Tény‐ és iratellenes, önellentmondó, értelmetlen állítások. Nem igaz, hogy a 2009.09.08‐i
feljelentésemet jelölték meg indoknak, mert erről 2011.11.17‐ig azt állították, hogy nem is tudnak. Ezt az állítást a
nyomozati anyag döntötte meg. A rektorhoz fordulást megelőző okok nem lehetnek a rendkívüli felmondás
indokai, mert az másfél évvel korábban volt, csak a felmondás előtti 15 nap. Attól, hogy nem indult nyomozás, még
tudhatott, mert e‐mailben értesítettem őket. Ha viszont nem tudott, hogy jelölhette meg éppen ezt okként, és nem az újat, amiről állítólag épp akkor értesült? Teljesen téves megállapítások, kifejezetten Bednanics
2010.09.09‐i kihallgatása lett megjelölve felmondási okként, ezt követően, erre hivatkozva mondott fel
2010.09.14‐én. Feljelentés és felmondás kapcsolata időbeli és okozati, a munkáltató beismeri, hangsúlyozza, utolsó beadványában szinte henceg vele. A nyomozó hatóság ez esetben tényeket, beismeréseket, dokumentumokat néz levegőnek, önellentmondásba keveredik, csak hogy kijelenthesse, nincs összefüggés, amikor az összefüggés épp az elkövető által deklarált. Itt a HAT szerzője szó szerint össze‐vissza beszél, csak hogy tagadhassa azt, ami nyilvánvaló, beismert, dokumentált, tény. Mit jelent az „egyébként csak” a 6.o.9.bek. 2. mondatában, hogy függ össze az előzményekkel? Hogyan cáfolhatnék egy 2010 szeptemberi tényt egy 2009. decemberében adott interjúban? Egyáltalán milyen tényt? Azt a valótlan állítást cáfoltam a cikkel, hogy nem tudtak a korábbi feljelentésről. A HAT az érintettek minden hamis tanúvallomását elhiszi, még azt is, hogy az egyetem
2010 szeptember 9‐ig nem tudott a feljelentésről, holott ezt épp saját nyomozati anyaga döntötte meg a bíróságon. A HAT még a feljelentésemet is átdátumozza 2010.03.08‐ról 04.15‐re csak azért, hogy valahogy megszüntethesse a nyomozást ebben az ügyben is. Erről ld. jelen Fell. 3.o.
6.o.11. Ez valótlan. Mészáros védését már a házi vitán elleneztem a készültségi fok miatt. A témavezetésről nem
váltottak le, erőből átírták a dékán nevére. Külföldi konferencia‐távollétem (március 26‐29) volt a sietség oka a
gyors védéssel és a két testületi „villámhatározattal”, hogy kész tények elé állítson, hiszen a MAB a feltételek
teljesítésének határidejét június 30‐ig meghosszabbította. Mindent megtettem a folyamat megállításáért, de a dékán megakadályozta (Zseng).

7.o.2. Nem azt adtam elő a hangfelvételen, hogy több írásbeli bejelentés érkezett ellenem az egyetemről, mert ez nem igaz, egyetlen egy sem. Azt adtam elő, hogy Szabó András személyesen kereste fel a MAB elnökét, Bazsa Györgyöt 2009 áprilisában, hogy bevádoljon a túl sok témavezetésem miatt, irigységből, mert neki egy sem volt. Ezzel a doktori iskolánkra irányította a MAB figyelmét. Valótlan, hogy ellenem indult vizsgálat, ellenkezőleg, az én védelmemben, ami a 2009. október 2‐i MAB‐határozat tartalmából egyértelműen kiderül (ld. jelen Fellebb. 2.o.). Sem vezetői alkalmasságom, sem témavezetéseim nem voltak tárgyai a MAB‐vizsgálatnak (vö. Bazsa György emailje). Mindkét doktoranduszom, Váradi Ferenc és Riskó Enikő is megkapta a doktori oklevelet, az IDI felfüggesztése és bezárása ellenére. Csak ők ketten, mert ők becsületes munkával érdemelték azt ki. Vezetői alkalmasságomat sem vonta kétségbe senki a két érintetten, Szabó András dékánon és Balla Péter rektoron kívül, akiknek érdekükben állt a leváltásom és eltávolításom.
7.o.3. Hogy velem szemben nem történt retorzió, azt a HAT semmivel sem képes megindokolni – a tények, dokumentumok, iratok ellenére állítja. Az egész ügy arról szól, hogy hátrányos intézkedések sorozata ért a két hivatali hatalommal rendelkező érintett részéről a szabálytalanságok feltárása miatt. Ráadásul a nyomozó hatóságnak már a magántitok‐sértéses ügy is rendelkezésére állt. Mi valósítja meg a közérdekű bejelentő üldözését, ha nem ez?
7.o.4. Ha minden „rendkívüli felmondási ok” kívül esik nemcsak a szubjektív, hanem az objektív határidőn is, amit ez a bekezdés állít, akkor a rendkívüli felmondás alapból jogellenes, tehát retorzió volt. Viszont ha van szubjektív határidőn belüli felmondási ok ‐ és Bednanics 2010. szeptember 9‐i kihallgatására hivatkozás ilyen ‐ akkor a közérdekű bejelentő üldözése tárgyában ez lett volna az egyetlen vizsgálandó ok, amit a nyomozás elmulasztott.

Fontosabb rövidítések feloldása:

HAT – Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozata

Lamm – a Lamm Vanda által vezetett bizottság jelentése a MAB-nak a károlis PhD-csalásokról

Zseng – a Zsengellér József által vezetett bizottság jelentése a Károli Rektori Tanácsának

KÜO – Bézsenyi Balázs fővárosi főügyész határozata Szabó András bűnösségéről

DKK – Demes-Kőfalusi Krisztina, Szabó András titkárnője és cinkosa a közokirathamisításokban

MM – Mészáros Márton

Forrás: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/21/how-often-does-a-policewoman-lie-hanyszor-hazudik-egy-rendorno/

 

 

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 118 hozzászólás »

Holding back András Szabó’s criminal case (Szabó András bűnügyének elsikálása)

Posted by jhnnsclvn - április 24, 2017

Holding back András Szabó’s criminal case (Szabó András bűnügyének elsikálása)

2017. április 24.

Szerző: Kisjogász

Néhány nappal ezelőtt két év előzetes letartóztatás után kiengedték a börtönből Tarsoly Csabát. Az évezred brókerbotrányaként elhíresült Questor-ügyben  32 ezer embert károsítottak meg, nagyságrendileg 150-180 milliárd forinttal. A piramisjátékok elvén működő, politikai szálakkal átszőtt csalás húsz éven keresztül folyhatott. A legújabb nyomozati anyag szerint Tarsoly Csaba Questor-vezér híváslistája tele volt fideszes politikusok nevével. Biztosan ez is, valamint a Szíjjártó Péterrel való mély barátság is közrejátszott abban, hogy a nagyformátumú pénzügyi bűnöző otthonába távozhatott, és abban is, hogy bár ügye a Fővárosi Főügyészség minden igyekezete ellenére eljutott a vádemelésig, ez a vád egyre gyengül, míg majd lassan összeomlik. Akárcsak Szabó András bűnügye, amely a PhD-fokozatok odaítéléséről szóló hamis tartalmú határozatok aláírásával befejezést nyert, de még vádemelésre sem került sor. Ami a két ügyet összeköti, az a tragikus sorsú fővárosi főügyész, Soltész Miklós személye, akire a károlis bűnügyek elsikálásában is főszerepet osztottak. Így ez a poszt is része Az ügyészek néha korán halnak sorozatomnak, mellyel a halálba kergetett kollégámnak, Soltész Miklósnak állítok emléket.

A buta és korrupt rendőralezredes asszony, Mákné Portel Melinda Szabó Andrást újfent felmentő határozata az újabb láncszem Szabó András okirathamisítási és hivatali visszaélési bűnügyében. Az indoklásból kiderül, hogy a BRFK semmit sem teljesített a Bézsenyi Balázs főügyész által aláírt, a sértett fellebbezésének helyt adó határozat további nyomozásra vonatkozó utasításaiból. Mákvirág Melinda látványosan “félrenyomozott”. Az iratoknak és saját nyomozati adatainak is ellentmondva összevissza zagyvált mindent, csakhogy Szabó András bűncselekményeit ne kelljen elismernie. A Szabó által aláírt hamis tartalmú PhD-határozatokat meg se említi, csak a titkárnő, Demes-Kőfalusi Krisztina illetéktelen felterjesztéseivel foglalkozik, és még azt sem veszi észre, hogy a felterjesztés és a határozat aláírása ugyanazon a napon történt (3.o. 8.bek.), egymást követően, így átlátszó hazugság, hogy azért írt alá Köfalusi Szabó helyett, mert Szabó már nem volt a munkahelyén (6.o. 2.bek.). Arról is hallgat, hogy Mészáros kérelmére Kőfalusi hamis, nemlétező iktatószámot írt (vö. Zsengellér-Jelentés, 6.o. utolsó előtti bek.). A titkárnő azzal ússza meg az okirathamisításokat, hogy ő “nem hivatalos személy”. Mákvirág Melinda logikája szerint a “nem hivatalos személynek” szabad okiratokat hamisítania, nincs következménye. Balla pedig azzal mentesül a közérdekű bejelentő üldözésének gyanúja alól, hogy Hima kirúgását már jóval korábban eltervezte, az nem függ össze a Mészáros-üggyel és a feljelentéssel, vagyis nem retorzió. Ez poén, mert “rendkívüli felmondásra” csak 15 napon belüli ok esetén van lehetőség. Vagyis az agyatlan rendőrnő jogerős határozatban cáfolja a rendkívüli femondás jogalapját!

Mákné Portel Melinda Szabó Andrást felmentő, vicclapba illő határozatának szövege itt olvasható:

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 115 hozzászólás »

András Szabó was found guilty (Szabó Andrást bűnösnek találták)

Posted by jhnnsclvn - február 6, 2017

Szerző: Kisjogász

Az alábbi poszt a Néha az ügyészek is korán halnak sorozat része.

A Károlin haknizó fő és legfőbb ügyészek, úgymint Lajtár István, Ibolya Tibor és társaik mindent megtettek azért, hogy eltussolják Szabó András közokirat-hamisítási és hivatali visszaélési bűnügyét. A buta és korrupt rendőrnőnek, Mákné Portel Melindának ők diktálták az ostoba és iratellenes határozatot. Miért is ne, ki olvassa azt rajtuk kívül? – gondolhatták. – A sértettet elhajtják a vérbe, oszt majd elhallgat. Fellebbezésre amúgy is csak 8 napos határidő áll rendelkezésre, ami jogvesztő. Hima azonnali, még a nyomozást megszüntető határozat átadásának napján (2011.04.11.) tett panaszára olyannyira nem számítottak, hogy nem is tudtak vele mit kezdeni. Mákné és a mögötte álló károlis főügyészek 4 hónapon át hallgattak. Hima 2011. augusztus elején elunta a csöndet, és Polt Péter legfőbb ügyésznél reklamálta a 30 napos válaszadási határidőt (1. dokumentum). A Legfőbb Ügyészség nem késlekedett, dr. Kocsis Emőke legfőbb ügyészségi ügyész azonnali válaszadásra szólította fel a Fővárosi Főügyészséget a nyári uborkaszezon kellős közepén, amelyről a panaszost is értesítette (2. dokumentum). A károlis fővárosi főügyészek épp a Balatonban vagy a Földközi tengerben áztatták a feneküket, csak egy fiatal ügyész, Bézsenyi Balázs tartotta az Akadémia utcában a frontot. Bézsenyinek Ibolyáék elfelejtettek szólni, hogy ha fellebbezés történne károlis ügyben, azt el kell utasítani. Talán azért, mert eleve nem számítottak tiltakozásra, azt hitték, az ügy magától is elhal, senki nem fogja a választ forszírozni. Csakis így fordulhatott elő, hogy Bézsenyi felsőbb instrukciók nélkül, tisztán szakmailag foglalkozhatott az üggyel: Hima fellebbezésének pikkpakk helyt adott, Szabó Andrást bűnösnek találta.

A Fővárosi Főügyészség 2011. augusztus 23-i határozata értelmében Szabó András a Mészárosnak dékánként és az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnökeként odaítélt doktori fokozattal az intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekményét elkövette, az a határozat aláírásával befejezetté vált (3. dokumentum).

Az alábbi levelezés emellett szép példája annak, milyen magától értetődő pofátlansággal szegik meg maguk a törvény őrei a törvényeket. Míg egy fellebbezést már egy napos késés miatt is csípőből elutasítanak, addig a BRFK és a Fővárosi Főügyészség nemhogy a hivatali levelezés 30 napos határidejét nem tartják be, hanem eleve nem is válaszolnak. A hivatalos választ ezekből csak kikényszeríteni lehet.

reklamalasluvalasz_reklamalasra

bb_hat_1bb_hat_2

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/02/04/andras-szabo-was-found-guilty-szabo-andrast-bunosnek-talaltak/

Posted in BRFK, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , , | 65 hozzászólás »

First appeal in criminal case (Első fellebbezés a Szabó-Balla-bűnügyben)

Posted by jhnnsclvn - január 9, 2017

gorogkatolikus

Szerző: Kisjogász

Az alábbi poszt is a Questor- és egyéb mocskos ügyekbe belehalt Soltész Miklós osztályvezető fővárosi főügyész és görögkatolikus alszerpap emlékére indított sorozat darabja.

Mákné Portel Melinda elezredes asszony nyomozást megszüntető határozatát Hima természetesen csípőből visszalőtte. Még meg se száradt dr. Balogh Róbert osztályvezető aláírásán a tinta, a tiltakozás máris ott volt az asztalán. E szerint a határozat szembeszökő hibája, hogy még csak nem is érinti a fellebbezés “par excellence tárgyát”, Mészáros két, azonos keltezésű, de ellentétes tartalmú nyilatkozatát. Az egyik szerint 2009. március 8-án választott új témát és témavezetőt, a másik szerint ugyanaznap már tokkal-vonóval le is adta a dolgozatát. Bár a nyomirat ezeken kívül is hemzseg a hamis okiratoktól, amikre bőven említ példát a fellebbezés, Mákné Portel Melinda egyet se bírt találni.

Egy másik kifogás, hogy Mákné Portel Melinda Szabó András dékánt és EDHT-elnököt nem tekinti hivatalos személynek, így az általa aláírt hamis tartalmú okiratokat meg sem említi.

Végül a fellebbezés harmadik pillérét a közérdekű bejelentő üldözése iránti panasz elutasítása elleni érvelés adja. Mákné szerint Balla Péter nem a feljelentés miatt rúgta ki a professzort, mert arról még nem tudhatott a felmondás idején, azaz 2010 szeptember 15-én! Ez akkora iratellenes ordas hazugság, hogy Mákvirágot már csupán ezért ki kellett volna rúgni fegyelmivel a rendőrségtől. Hima a 168 órában már 2009 december 3-án ország-világ előtt közölte, hogy feljelentette Szabó Andrást, Balla Péter rektor explicite Bednanics Gábor 2010 szeptember 8-i rendőrségi kihallgatására hivatkozva rúgta ki Himát, 2010 májusában pedig már ügyvédi meghatalmazást is adott Hock Gyulának a feljelentés nyomán a Károli ellen indult bűnügyben. Tehát tárgyi bizonyíték és a terhelt beismerő vallomása ellenére tagadta a BRFK az összefüggést a feljelentés és a kirúgás között, csak hogy megszüntethesse a nyomozást.

Az alábbiakban közöljük a fellebbezés teljes szövegét:

fellebb_2011-04_1fellebb_2011-04_2fellebb_2011-04_3fellebb_2011-04_4

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/01/08/first-appeal-in-criminal-case-elso-fellebbezes-a-szabo-balla-bunugyben/

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: | 80 hozzászólás »

Garbled minutes (Meghamisított tanúvallomás)

Posted by jhnnsclvn - november 28, 2016

Garbled minutes (Meghamisított tanúvallomás)

2016. november 27.

Szerző: Kisjogász

A dr. Györei Péter által a VIII. kerületi Rendőrkapitányságon felvett jegyzőkönyv már első blikkre is különbözik a Budapesti Rendőrfőkapitányságon Mákné Portel Melinda alezredes asszony által felvett jegyzőkönyvtől ugyanazon tanú kihallgatásakor. Utóbbi ugyanis tele van a tanú által az aláírás előtt eszközölt és szignóval hitelesített javításokkal. Ezek a javítások nem stilisztikaiak, hanem tartalmiak. Mákné Portel Melinda kétszer is pontosan az ellenkezőjét írta le annak, amit a tanú mondott (5.oldal 2. fele).

Az 5. oldal aljától kezdve pedig az összes erőfeszítése arra irányul, hogy a tanúra rákenjen valamilyen szabálysértést a Doktori Iskolával kapcsolatban. A tanú ez ellen határozottan és következetesen tiltakozik. A kérdés ostoba, mert a doktori szabályzat elkészítése biztosan nem bölcsész vagy teológus feladata, hanem jogászé. Az egyetem egységes egyetemi doktori szabályzatokat készíttetett kari mellékletekkel, ami megfelelt a MAB-előírásoknak, erre Balla Péter maga hivatkozott fellebbezéseiben (6.o.9.bek.). Ha nem volt szabályszerű, az a rektor felelőssége, nem pedig a doktori iskolák vezetőié. A tanúnak semmiben sem lehetett kizárólagos felelőssége, hiszen a Karon 2007 óta mindent Szabó András dékán kontrollált, a Doktori Iskolát is (6.o.3.bek.). Szabó dékán Demes-Kőfalusi Krisztinának – aki egyúttal a saját házi használatú titkárnője is volt – a DI vezetőjével ellentétes utasításokat adott, amit a Zsengellér-Jelentés is megállapított. A Zsengellér féle vizsgálat során az is kiderült, hogy Demes-Kőfalusi Szabó Andrástól nyújtott különleges szolgálataiért dupla fizetést kapott – többet vitt haza havonta, mint egy professzor. Nem kétséges, hogy kinek az utasításait hajtotta végre ellentmondás esetén. De Mákné hajthatatlan, még a 6. oldal alján is a Szabályzatnak való megfelelés felelősségét firtatja egy olyan szöveg esetében (Mészáros Mártoné), amelyet a Doktori Iskola vezetőjének meg se mutattak, amelyet a házi vita időpontjában még Szabó Andrásné “opponens” sem ismert, és amelynek nyilvános vitára bocsátása ellen a Doktori Iskola vezetője hevesen és dokumentáltan tiltakozott. Mákné azon mesterkedik, hogy a tanú szájába adja, ő engedélyezte a vitát, miközben minden eszközzel megakadályozni próbálta. A tanú azt is előadta, hogy Mészáros vitáját Szabó András és Kulcsár-Szabó Ágnes szándékosan a távollétére időzítették, ami tény: a Brassói Egyetem germanisztikai konferenciája, amelyen a doktori iskola vezetője személyesen szekciót vezetett és előadást tartott, Mészáros vitájának napjára esett. Mákné arra akar kilyukadni, hogy a tanú nem állította meg a folyamatot, abban a reményben, hogy a tanú a tiltakozásait nem tudja dokumentálni. Erre azonban nagyon rábaszott ráfázott, mert a tanú több száz oldalas dokumentumra hivatkozik, melyet 2009 szeptemberében Balla Péternek átadott (6.o.5.bek.). Mákné összes próbálkozását csípőből verte le a tanú.

Mákné Portel Melinda alezredes asszony ostoba, rosszindulatú kérdéseiből és jegyzőkönyv-hamisítási kísérleteiből nyilvánvaló, hogy a BRFK-n a nyomozást már nem a rendőrség vezette, hanem a Károli magas pozícióban levő és egyre magasabbra törő ügyészei (Lajtár és Ibolya).

Íme a jegyzőkönyv:

hg-tanuv_1hg-tanuv_2hg-tanuv_3hg-tanuv_4hg-tanuv_5hg-tanuv_6hg-tanuv_7

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 41 hozzászólás »

Sometimes attorneys die early 5 (Néha az ügyészek is korán halnak… 5)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 18, 2016

Szerző: Kisjogász

A két feljelentés beérkezése után a Legfőbb Ügyészség az abban foglaltakat megalapozottnak találva az illetékes kerületi rendőrkapitányságnak továbbította az ügyet, amely meg is indította a nyomozást.

A feljelentések címzéséből korábban már kiderült, hogy akkor még nem Polt Bűnpártoló Péter volt a legfőbb ügyész és nem a károlis Lajtár István volt a legfőbb ügyész helyettese, így a nyomozást még 2010. április 19-én elrendelték:

Fővárosi Főügyészség értesítése

Fővárosi Főügyészség értesítése

Balla Pétert szinte már a nyomozás elrendelésével egyidőben, 2010. április 25-én értesítette a rendőrség a feljelentésről, adatszolgáltatást kérve Szabó András és Mészáros Márton magánokirat-hamisítási bűnügyében.

A rendőrség levele Balla Péternek_1

A rendőrség levele Balla Péternek_1

A rendőrség levele Balla Péternek_2

A rendőrség levele Balla Péternek_2

Balla ügyvédi meghatalmazott útján közölt válasza nem győzhette meg az akkor még függetlennek mondható nyomozó hatóságot, mert a nyomozást meghosszabbították:

Határozat a nyomozási határidő meghosszabbításáról

Határozat a hosszabbításról

A nyomozás lefolytatása során Szabó András bűnügyét a rendőrség súlyosabbnak találta az eredeti minősítésnél. Már nemcsak a magánokirat-hamisítás, hanem a hivatali visszaélés gyanúja is felmerült, ami miatt az ügyet a kerületi rendőrkapitányságról felterjesztették a BRFK-ra:

A hivatali visszaélési ügy felterjesztése a BRFK-ra

A hivatali visszaélési ügy felterjesztése a BRFK-ra

Forrás: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2016/09/15/sometimes-attorneys-die-early-5-neha-az-ugyeszek-is-koran-halnak-5/ 

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 47 hozzászólás »

Sometimes attorneys die early 1 (Néha az ügyészek is korán halnak… 1)

Posted by jhnnsclvn - augusztus 15, 2016

Szerző: Kisjogász

Egyetemi hallgatóként kezdtem el kommentelgetni és posztolgatni a https://jhnnsclvn.wordpress.com blogon, mert végtelenül felháborított a református szellemiséget megcsúfoló egyházi egyetem erkölcstelensége, képmutatása, korruptsága. Az akkori fenntartó Bölcskei és hidegvérű gyilkos segédje, Tarr sorra vásárolták maguknak a Jogi Karra az államhatalomba beépült jogászokat: az azóta Snittpalival elsüllyedt Cservákot (= kis féreg, nomen est omen), az igazságügyminiszterré avanzsált Trócsányit, a Polt Péter helyettesévé kinevezett Lajtárt, az Újpesti Ügyészségről a Fővárosi Főügyészség élére betolt Ibolya Tibort, az alkotmánybíró Pokolt és a többieket. Velük végeztették el a szerecsenmosdatást. Súlyos bűncselekményeiknek soha semmilyen következménye nem lett.

A Károli Református Egyetem masszívan befolyásolja az igazságszolgáltatást ma is.

Azóta végeztem, persze nem a Károlin, hanem egy normális egyetemen (eszemben sincs megmondani, hol), “Nagyjogász” lettem, de nickemet mint márkanevet megtartottam. Nagyjogászként utánanéztem egy kicsit az 5-6 évvel ezelőtti károlis bűnügyeknek. Csak úgy, privát kíváncsiságból, nem akartam a leletekkel kezdeni semmit. De egy váratlan haláleset annyira megrendített, hogy elhatároztam, mégis nyilvánosságra hozom őket, hogy tisztára mossam egy kollégám, mesterem, ha nem is közeli, de azért mégiscsak barátom szakmai hírét és emlékét. Amikor rászignálták Szabó András hivatali visszaéléseinek és Balla Péter közérdekű bejelentő üldözésének az ügyét, úgy három éve megkeresett, hogy a károlis tapasztalataimról beszélgessünk. Láthatóan mélyen megérintették azok az információk, melyeket megosztottam vele. Megrendülten mondta, hogy teljesen egyetért fiatal kollégájával, BB-vel, aki sötét bűnözőnek tartotta ezeket, le is írta. Elmondta, hogy ő maga semmit sem tehet az igazság érvényesítéséért, semmit azért, amire felesküdött, és amit mélyen vallásos emberként a lelkiismerete diktál. (Nem református volt, mint az a poszt végén látható videóból kiderül.) A kálvinista banda szerinte politikailag túlságosan megerősödött, eltaposnák. Ráadásul az egyik érintettnek az ügyészrokona is megkereste már. Az ügyet BB-től elvették, őrá szignálták, de ő az iratokat nem is látta, mert Ibolyáék eltüntették az irattárból, és ők folytatták le az álnyomozást önmaguk ellen. Ők maguk fogalmazták meg a magukat felmentő határozatokat. Neki, mint csoportvezető ügyésznek csak egy feladata volt, hogy aláírja azt, amit elétettek. Kénytelen volt jobb meggyőződése ellenére megtenni. Féltette az állását, karrierjét, félt a bosszútól. Sok károlis iraton szerepel a neve, amihez köze nem volt, mert Ibolyáék írták.

Nem az első ilyen eset volt, és nem is az utolsó.

Aztán amikor a Questor-ügyben Polt Péter nyomás alá helyezte, betelt a pohár. Sajnos, azt már nem osztotta meg velem. Magába fojtotta, pedig egy kibeszélés talán megmenthette volna.

Ezt az indítandó sorozatot a Questor-ügybe (és más mocskos – pl. károlis – ügyekbe) belehalt kollégám, Soltész Miklós csoportvezető fővárosi főügyész és görögkatolikus alszerpap emlékének szentelem.

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2016/08/05/sometimes-attorneys-die-early-neha-az-ugyeszek-is-koran-halnak/

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 46 hozzászólás »