Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for the ‘Szabó András’ Category

Claim against the dead Quaestor Attorney (Panasz a halott főügyész ellen)

Posted by jhnnsclvn - október 22, 2017

Szerző: Kisjogász

Szerző: Kisjogász

A Fővárosi Főügyészség Ibolya Tibor “címzetes” károlis docensnek az intézmény élére történő kinevezéséig még nyomokban normálisan működött. Előfordulhatott, igaz csak a nyári uborkaszezonban, hogy a beérkező ügyek automatikusan kerültek kiszignálásra. Így került a károlis bűnügy Bézsenyi Balázs csoportvezető főügyész elé 2011 augusztusában, aki a törvényeknek megfelelően bírálta el, és már csak néhány adat begyűjtését kérte a BRFK-tól a Szabó András elleni vádemeléshez. Mákné Portel Melinda óvakodott bármit is kinyomozni, sikeresen húzta az időt 2012 júniusáig. Ekkor kapott a károlis IbolyaTibor megbízást a Fővárosi Főügyészség vezetésére. Azonnal átvette a Szabó András elleni nyomozást, és másodállású munkahelyén, a Károli Jogi Karán íratta meg a sértettet lepattintó határozatokat – magával a terhelttel. Szabó Andrásnak egykori dékáncimborája, Domonkos Andrea segített az ellene irányuló vádakat lehazudni, és helyette H. G.-t rágalmazni. Ibolya Tibor Soltész Miklóst szemelte ki a Szabó-Domonkos féle védekező és ellentámadó irat szignálására. Azonban a rágalmazás olyan jól sikerült, hogy meg se merte Soltésznak mutatni, hanem vagy maga tette rá a kézjegyét, vagy a két jómadár egyikét kérte meg erre. Az irat végképp kiverte H. G.-nél a biztosítékot. Ő persze nem tudta, hogy nem Soltész áll az irat mögött, hanem maga Ibolya.

Az ügyészek néha korán halnak sorozatom következő darabja a Soltész Miklós elleni panasz és a nevében szignált határozat hatályon kívül helyezésére irányuló felülvizsgálati kérelem. A Fővárosi Főügyészség ellen a sértett csak a Legfőbb Ügyészséghez fordulhatott. Ki fog derülni a Legfőbb Ügyészség reakciójából, hogy a két fővárosi ügyészség valóban olyan függetlenül működik-e egymástól, amint azt Ibolya Polt Pétert védő hisztérikus kirohanásában a Kúria ellen állította.

 

LÜ_Felülvizsgálati_1

LÜ_Felülvizsgálati_2

LÜ_Felülvizsgálati_3

LÜ_Felülvizsgálati_4

LÜ_Felülvizsgálati_5

Forrás: https://reformatusoklapja.wordpress.com/2017/10/22/claim-against-the-dead-quaestor-attorney-panasz-a-halott-fougyesz-ellen/

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András, Szeged University | Címkézve: , , , , | 9 hozzászólás »

The dead Quaestor-Attorney 2 (A halott Quaestor-ügyész 2)

Posted by jhnnsclvn - október 18, 2017

Addig is, míg megkapjuk Csép Pántól Tallián Blanka kúriai bíró írásbeli indoklását a H.G. kontra Károli ügyben, folytatjuk Kisjogász sorozatát, amely a károlis bűnügyek ügyészségi elsikálásának történetét követi nyomon a Fővárosi Főügyészségen fellelhető dokumentumokban. – A Szerkesztőség

Ő a bűnös, nem én!

A bűnbak

Szerző: Kisjogász

Az ügyészek néha korán halnak cikksorozatom a végkifejlet felé közeledik. A végére jutva talán érthetőbbé válik, miért halt meg fiatalon Ibolya Tibor beosztottja, Soltész Miklós csoportvezető fővárosi főügyész.

Ibolya Tiborcímzetes docens” – ahogy előszeretettel nevezi magát a Fővárosi Főügyészség vezetője – Soltész Miklóst életében pofozózsáknak használta. Őt tette ki közszemlére bűnbakként saját jogsértései leplezésére. Két ügyben is dokumentálható Ibolya visszaélése a halott főügyész nevével: az egyik a károlis bűnügy, a másik a Quaestor-ügy. Az elsőben saját munkahelyi főnökének, Balla Péternek falazott, a másikban kormánytagoknak és Polt Péter legfőbb ügyésznek – mindkét esetben Soltész Miklós neve mögé bújva, aki hamarosan belehalt a főügyészi szerep és az alszerpapi lelkiismeret közötti vívódásba.

Több jogsértő határozat keletkezett a Fővárosi Főügyészségen Soltész Miklós nevében, amelyeket azonban nem ő írt alá, sőt, még csak nem is tudott róluk. Ezekre nemes egyszerűséggel ráhamisították a nevét. Az egyik annak az eredetileg Tömöri Ibolyával aláíratott határozatnak a megerősítése, hogy H. G. mint a közérdekű bejelentés sértettje “törvényben kizárt” jogorvoslatra. A másik a Fővárosi Főügyészségből mégiscsak kikényszerített válasz H.G. fellebbezésére, melyet nem Soltész Miklós írt, hanem Szabó András közreműködésével Domonkos Andrea a Károlin, Ibolya utasítására Soltész Miklós nevében. Ez a tipikus szabóandrásos irat elejétől végig hazugság és rágalom. Soltész kézjegye ezen is hamisított: Szabó András vagy Domonkos Andrea, de lehet, hogy Ibolya maga hamisította. Mindkét szignó piros tintás. Soltész Miklós eredeti aláírása ettől szemmel láthatóan különbözik. Nemcsak azért, mert ő – tudtommal – soha nem használt aláírásra piros tollat, a színt is gyűlölte, hanem mert az ő aláírása úgy néz ki, ahogy az alább közölt dokumentumon. Ennek tartalma egyébként elképesztő. Nincs racionális magyarázat arra, miként írhatta alá. Vagy Ibolya utasította, vagy elrejtették egy aláírásra elétolt paksamétába, és nem vette észre. Ebben ugyanis elismeri, hogy H. G-nek a 2012. november 30-i és december 13-i Fővárosi Főügyészséggel szembeni elfogultsági panaszait több mint 2 hónapos késéssel, csak februárban továbbította a Legfőbb Ügyészségre (a dátum 2013. január 30, az érkeztetésé 2013. február 11.). Ilyen fegyelmi vétséget kezdő jogász sem követ el, nemhogy egy rutinos csoportvezető főügyész, hacsak nem felsőbb utasításra. Az iratvisszatartás Ibolya Tibor ötlete lehetett, különben fegyelmi járt volna érte. Ibolya szándékosan húzta az időt 2 hónapig, amíg a közérdekű bejelentő üldözése kikerült a Btk-ból, hogy a Balla és Szabó elleni vádemelést elkerülje. A felelősséget az időhúzásért ezúttal is Soltész Miklós nyakába varrta – akárcsak a Quaestor-ügyben tanúsított szándékos késlekedésekért a Tarsoly Csaba elleni bizonyítékok eltüntetése érdekében, vagy az iratbetekintésre felajánlott, de eltüntetett károlis bűnügyi iratokért.

irattovábbítás 2 hónapos késéssel: Soltész Miklós valódi aláírása

tiltakozás irat késleltetett továbbítása miatt

 

És itt láthatók a hamisított aláírások:

Soltész Miklós hamisított kézjegye

Soltész Miklós hamisított kézjegye

Posted in Balla Péter, Fővárosi Főügyészség, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , | 68 hozzászólás »

Objection for suspicion of partiality (Elfogultsági kifogás)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 18, 2017

Objection for suspicion of partiality (Elfogultsági kifogás)

A néhai alszerpap főügyész

A Károli korrupciótól bűzlő Ibolyája

Szerző: Kisjogász

A Soltész Miklós csoportvezető főügyész kolléga nevével jelzett, de egészen biztosan nem általa aláírt határozat kézhez kapásakor Hima valószínűleg még nem tudta, hogy Ibolya Tibor károlis oktatót bízták meg 4 hónappal korábban a Fővárosi Főügyészség vezetésével. Azt azonban pontosan észlelte, hogy az ügyészség falaz a Károlinak, mi több, mindent megtesz, hogy az áldozatot hibáztassa. A “blame the victim” stratégia általánosan ismert hárítás a nyomozók és ügyészek részéről, de ebben a határozatban többről volt szó: személyes gyűlöletről és bosszúról a sértettel szemben. Ha Hima tudta volna, mi Ibolya státusza a Fővárosi Főügyészségen, minden bizonnyal ellene jelentett volna be személyesen elfogultsági kifogást. De mivel nem ezt tette, csak az elfogultság lehetett számára nyilvánvaló, hogy ki áll mögötte, az akkor még nem. Soltész Miklós határozatára válaszul Hima azonnal elfogultsági kifogást jelentett be, mint azt az első dokumentumból láthatjuk. Ebben kiemel néhány durva hamisítást a főügyészségi határozatból, és egyúttal jelzi, hogy részletekbe menő felülvizsgálati kérelmet nyújt be a határozat ellen a Legfőbb Ügyészséghez. A második dokumentum arról tanúskodik, hogy Hima élni akart a határozatban biztosított lehetőséggel az iratok tanulmányozására pótmagánvád benyújtása céljából, azonban ott a helyszínen, a Fővárosi Főügyészség épületében szembesült azzal, hogy az ügyészség átverte: nem kapta meg az iratokat betekintésre. Vagy azért mert tényleg nem voltak ott, vagy azért, mert azt hazudták neki. Pótmagánvád benyújtására csak 60 nap áll rendelkezésre, ennek elmulasztása jogvesztő. Az iratok eldugásával a Fővárosi Főügyészség illetve annak vezetője, a károlis oktató Ibolya Tibor nyilvánvalóan a pótmagánvád benyújtását akarta akadályozni.

Eldugott iratok

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 90 hozzászólás »

The dead Quaestor-Attorney (A halott Questor-ügyész)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 4, 2017

 

Szerző: Kisjogász

Az ügyészek néha korán halnak… – így kezdtem ezt a sorozatot, ami eljutott a drámai kifejletig, és még tartani fog egy darabig. Legalábbis a valóságban tudtommal máig nem zárult le.

Amikor több mint egy évvel ezelőtt a Rózsák téri görögkatolikus templomban Levente atya elbúcsúztatta a Questor-ügybe belehalt Soltész Miklós főügyészt és alszerpapot, majdnem sírt a megrendültségtől. Éles kontraszt Polt Péternek a rákoskeresztúri Újköztemetőben mondott beszédével, amely minden személyességet nélkülözve az ilyenkor szokásos közhelyeket tartalmazta: tehetséges, nagy munkabírású, fiatal stb. a megrendültség legcsekélyebb jele nélkül. Nemhogy könnyeket, még krokodilkönnyeket se hullatott azért a szolgájáért, aki abba halt bele, hogy mélyen hívő, alapjában morális lényként amorális parancsokat teljesített. Polt alig várta, hogy elkaparják áldozatát és távozhasson. Szemben Levente atyával, akit porig sújtott a döbbenet és a fájdalom. Akit így siratnak, mint Levente atya az alszerpap-főügyészt, az annyira elvetemült, gonosz ember nem lehet, mint amennyire az alábbi irat alapján látszik. Viszont aki egy ilyet képes aláírni, az Poltnál kvalifikálja magát a legrohadtabb ügyekre, mint amilyen a questoros szarkenés volt a Szíjjártó-haver Tarsoly érdekében, vagyis aláírja a saját halálos ítéletét.

Az előző posztban közölt elutasító határozattal a Hima-ügyben először képbe lépő Soltész Miklósnak az az “impossible mission” jutott, hogy indokolja Hima fellebbezésének elutasítását, ami a nagyon gázos Tömöri Ibolyának nem ment. Soltész természetesen nem olvasta Hima 2012. június 26-i fellebbezését, mint ahogy a saját nevében fogalmazott lesöprő választ sem. Ibolya Tibor parancsára látatlanban írta alá (ha egyáltalán ő írta alá) az ügyben keletkezett talán legszemetebb irományt, ami nem semmi a sok hazug, Balla Pétert és Szabó Andrást mentegető mocskos iromány között. Ezt a rágalmazásban és pofátlanságban világbajnok hamis tartalmú okiratot nem a Fővárosi Főügyészségen, de még csak nem is a Károli Jogi Karán fogalmazták, ott legfeljebb a jogszabályi álhivatkozásokat írhatták bele. A Károli és a magyar felsőoktatás legaljasabb figurájával, Szabó Andrással íratták meg, akinek a született intrikus Kulcsárszabó-MENY is besegíthetett még boldogult mézesheteik alatt. Az ügyészségen nem olvasták az iratot, így fordulhatott elő, hogy az abban foglalt állításokat a nyomozás adatai minden esetben cáfolják. Soltész Miklós se olvasta, még csak nem is látta. Amikor elkészült ez a minden ízében hazugságból álló hulladékhalmaz, ráírták Soltész Miklós nevét, egy ügyeletes aláfirkantotta, majd a károlis alkalmazott Ibolya Tibor – munkaruhát váltva – 2012. november 13-án rátette a Fővárosi Főügyészség pecsétjét. Az elfogultságot természetesen ezúttal sem jelentette feletteseinek.

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/08/19/the-dead-questor-attorney-a-halott-questor-ugyesz/

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , , | 155 hozzászólás »

Sneaky old man (Csilicsala bácsi)

Posted by karoligaspar - július 31, 2017

korrupt görény a MAB-ban

Írta: Spectator

Szabó András kapcsolata a Magyar Akkreditációs Bizottsággal (MAB) hosszú és dicstelen. A történet még 2000 előtt kezdődött, amikor Szabó András azzal az ürüggyel fúrta ki tehetséges és református kollégáit a KRE BTK-ről, hogy “XY-al a MAB úgyse akkreditál bennünket”. A forrás – a MAB károlis hangja – Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus akkor még PhD nélkül szűkölködő menyjelöltje, Hansági Ágnes volt, akit Szabó András – Szilágyi Ferenc dékánt megtévesztve – becsempészett a magyar tanszékre. Utána kezdődött Szabó első tömeggyilkossága: az első áldozat maga Szilágyi volt, őt követték Erdélyi István professzor, Püspöki Nagy Péter és mások.

A második ütem akkor következett be, amikor a Hima Gabriella által alapított Irodalomtudományi Doktori Iskola eljutott az első védésekig. Szabó hagyta Himát dolgozni – maga amúgy sem szeretett -, de a gyümölcsöket már maga kívánta learatni. Különben is a doktori iskola vezetését a feleségének, Petrőczi/Ludvig Évának ígérte, ahogy a jövendő kedvezményezett maga locsogta el a Kossuth Rádióban. Szabó magának a Károli rektori posztját nézte ki. Az Irodalomtudományi Doktori Iskola doktoranduszai amúgy nem rajongtak sem érte, se nejéért, ezért Szabó cselhez folyamodott, hogy megszerezze a törzstagsághoz szükséges, sikeresen védett doktorandusz után kapható pontokat. Hima távollétét kihasználva néhány doktoranduszt a “nevükre vettek”, többek között Mészáros Mártont, akinek korábbi témavezetője – az iskolavezető Hima Gabriella  – azt javasolta, hogy dolgozzon még a disszertációján, korai lenne azt a félkész munkát beadni. Új patrónusai, Szabóék minőségérzék híján nem mondtak semmi ilyet, és diadalmasan le is doktoráltatták Mészárost egy 13 oldalas társszerzővel írt ócska közhelyes szövegre.

A történet további dicstelen részletei több helyen is olvashatók a magyar sajtóban, ezért rövidre fogom: a MAB kiszállt a helyszínre, vizsgálatot folytatott le a Károlin, megállapította a Szabó András és cinkosai által elkövetett bűncselekményeket, és felszólította a KRE vezetőségét, hogy korrigálja a törvénytelenségeket. Balla Péter rektor a csalók mellé állt, nem változtatott semmit, ezért a MAB megvonta az Irodalomtudományi Doktori Iskola akkreditációját. Mind a mai napig nincs a Károlin irodalomtudományi doktori iskola, ez egyértelműen Szabó András bűne.

Szabó András, az az ember, akinek egyetlen doktori képzésben értelmezhető tette egy irodalomtudományi doktori iskola bűncselekményekkel való megszüntetése volt, Balog minisztersége alatt bejutott a MAB-ba, mégpedig annak Felülvizsgálati Bizottságába. 2012. november 1-től tölti be ezt a tisztet a mindenható EMMI miniszter akarata alapján. Ide futnak be a fellebbezési kérelmek, tehát a háromtagú bizottság az utolsó instancia. Mivel pedig a másik két tag a természettudományokat képviseli, minden társadalomtudományi és bölcsészettudományi doktori iskola esetében a végső döntés Szabó András kezében van. Szabó él is a döntés jogával, joggal nevezi őt Kenesei István “A MAB Csilicsala bácsijának”. Kenesei professzor  Egyetemek a rendszerben… című cikkében (ÉS 2016. június 21.)  így foglalja össze Szabó tavaly nyári bűncselekményének lényegét: “Évekkel ezelőtt az egyik vidéki egyetem doktori képzését sok hányattatás után, más szóval jelentős minőségi problémái miatt a MAB bezáratta. (A veszprémi Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájáról van szó.) …. az egyetem mindent igyekezett megtenni, hogy újra legyen doktori iskolája e képzési területen, így hát elkezdett külföldről szerződtetni tanárokat, akiket külföldi állásuk fenntartása mellett betett az alap- és mesterképzés tanrendjébe is, csak éppen az illetők, ha egyáltalán, csupán rövid turnusokban fordultak meg a városban, hogy összevont kurzusokon tanítsák le tárgyukat – amelyekre aztán vagy voltak jelentkezők, vagy nem, hiszen az órákat angolul tartották meg. Voltak magyar anyanyelvű oktatóik is, akik viszont más országbeli intézményekben voltak teljes állással alkalmazva.”

A tanszék, amelyről szó van, s melynek bázisára a doktori képzést építették, a Pannon Egyetemen működő “Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék”. Vezetője Navracsics Judit.  (A névazonosság nem a véletlen műve! A tanszékvezetőnő Navracsics Tibor EU-biztos nővére.) Azon, hogy kizárólag orosz-angolos diplomával, magyar szakos képzettség híján lehetett egy magyar nyelvészeti tanszék vezetője, már nem is csodálkozunk, láttunk már hasonlót a Károlin Fóris Ágota esetében. Az, hogy a gyér számú magyar szakosokat – egy évfolyam létszáma többnyire a tízet sem haladta meg – zömében holland professzorok oktatták (?) komoly eurós fizetésekért, szintén nem szúrt szemet senkinek sem.

A MAB azonban – első körben – nem akkreditálta a veszprémiek nyelvtudományi doktori iskoláját. Idézzük Kenesei professzort: “…súlyos minőségi kifogások miatt a doktori iskola megalapítását elutasította…. Súlyos problémának látszik, hogy miközben egy (szak)tudományi doktori iskoláról van szó, kizárólag egy nagyon szűk részterület képviseltetik a képzési tervben.. ami a minőségbiztosítási terv elfogadhatóságát is megkérdőjelezi… Elfogadhatatlan, hogy a képzési tervben a tantárgy alapvető szintjeihez kapcsolódó tudományterületek egyszerűen nem szerepelnek… kérdéses, hogy végzettjeik tekinthetők-e a tudomány doktorának, lesznek-e alapismereteik a tudomány központi területeiről.”

Szakszerű és tárgyszerű döntés született tehát. De akkor belelépett a folyamatba a MAB Felülvizsgálati Bizottsága, elsősorban annak Csilicsala bácsija, a passzionátus bűnelkövető, Szabó András. Ő – a maga hihetetlen mélységű nyelvtudományi felkészültségével – felülbírálta a MAB döntését, és imígyen írt: “A doktori képzések között a generalista (?!) jellegű, átfogó doktori iskolák mellett helyet kaphatnak speciális, szűkebb témákat kutató doktori iskolák is.” A generalista után tett kérdő- és felkiáltójel az MTA levelező tagjának, a MTA Nyelvtudományi Intézete több, mint egy évtizedig igazgatójaként működő Keneseinek a tájékozatlanságát tükrözi. Hiszen hogyan is kételkedhetnénk a Szenci Molnár nyomait autós térképen kereső, doktori disszertációját mások munkájából összegányoló Szabó András enciklopédikus műveltségében? Ha ő azt mondja, hogy nem minden a generalista (talán bizony a generatívval tévesztette össze?), akkor az bizony úgy is van. Legalábbis a MAB döntéseiben, amelyben Szabó döntése a végleges. Kenesei akadémikus hiába értetlenkedik: “Lehet, hogy ezentúl a MAB állásfoglalásait a háromtagú FvB hozza meg? És vajon ehhez a MAB testülete nem szól semmit?” Nyilván semmit. Szabó tehát a MAB Felülvizsgálati Bizottsága nevében 2016. május 9-én akkreditálta a Pannon Egyetem Többnyelvűség Nyelvtudományi Doktori Iskoláját.

Ide tartozik, hogy a FvB élettudományban akadémikus elnöke 2016 februári hatállyal, májusban pedig az új, agrártudós akadémikus elnöke lemondott a tisztségéről – nyilván Szabó András bűncselekményei elleni tiltakozásul. Szabót, és patrónusát, az EMMI miniszter Balogot ez nem zavarta, hadd menjenek az akadémikusok a maguk etikai és jogi érveikkel a csudába, Szabó azt akkreditál – immár egyedül -, és annyiért, akit és amennyiért akar.

Kenesei cikkében nehezményezte azt, hogy a doktori iskola vezetője egy groningeni illetőségű holland professzor. “A doktori iskola vezetője lehet tehát egyidejűleg a Groningeni Egyetem oktatója és a Pannon Egyetem doktori iskolájának vezetője. Azt, hogy emiatt részvétele a magyar doktori iskolában indokolt, semmilyen konkrét érv nem támasztja alá. Legalábbis elgondolkodtató, hogyan fogja ellátni a neve alatt feltüntetett 19 hallgató témavezetését két, egymástól ilyen távol levő egyetem között ingázva.”

Örömmel jelenthetjük, hogy Kenesei akadémikus aggodalmai mára alaptalanokká váltak: jelenleg már a kétségtelenül magyar és kétségtelenül veszprémi Navracsics Judit (kétségtelenül Navracsics Tibor EU biztos nővére) a doktori iskola vezetője, ahogy az adatbázisból kiderül.

Szabó tehát akkreditálta a Pannon Egyetem Többnyelvűségi Doktori Iskoláját egy kétségkívül érdemdús holland professzor vezetésével. Ez aztán – hipp és hopp – átcsúszott Navracsics Judit kezébe. Szabó itt azt a trükköt játszotta meg, amit a Károli kapcsán már tervezett: a Hima Gabriella nevével akkreditált doktori iskolát akarta átjátszani a saját feleségének, Ludvignak. Csak Navracsis Judit nem volt annyira hülye, mint Petrőczi, hogy megvalósulás előtt elmesélje a szándékot a Kossuth Rádióban.

Két kérdésünk azért lenne:

  1. Ki korrumpálta Szabó Andrást, Navracsics Tibor EU biztos személyesen, a nővére érdekében, vagy maga az EMMI miniszter, Balog Zoltán?
  2. Mit és/vagy mennyit kapott Szabó András ezért a bűncselekményéért?

Nyomozunk tovább, ha újabb értesülések birtokába kerülünk, azonnal megosztjuk a fejleményeket kedves olvasóinkkal.

 

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 96 hozzászólás »

What the fuck is that? (Ez meg mi a fészkes fene?)

Posted by jhnnsclvn - július 17, 2017

Szerző: Kisjogász

Miután sértettből jogosulatlan panaszossá degradálták Hima Gabriellát, a két büdös Ibolya, a Tibor és a Tömör, megpróbálta válasz nélkül elhajtani azzal a varázsigével, hogy “fellebbezésnek helye nincs”. Ilyet azonban hiába írnak Hima Gabriellának. Azonnal visszalőtt: nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal? A BRFK szerint fellebbezhet, a Fővárosi Főügyészség szerint viszont nem? Mi az, hogy a közérdekű bejelentő üldözésének alanya nem sértett?

Ibolya Tibor friss megbízásáról a Fővárosi Főügyészség élén Hima aligha tudhatott, mert ez esetben már akkor panaszt tett volna elfogultság miatt (amit később valóban megtett). De azt már az Ibolyák válaszából látnia kellett, hogy a Fővárosi Főügyészség a legdurvább jogsértésekre is kész, hogy védjék Balla Péter, Szabó András és Mészáros Márton seggét. Ezért kilátásba helyezte, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul.

Az iratok között nem találtam LÜ-nek szóló beadványt az ügyben. Ellenben találtam egy két nappal korábbi, a BRFK-nak címzett fellebbezést a lefoglalt bizonyíték visszaszolgáltatása ellen. Hima azt javasolja Mákvirágéknak, hogy előbb hallgassák meg és értékeljék a hangfelvételt, és csak utána döntsenek a visszaszolgáltatásáról. A felvételen Szabó András maga ismeri be a PhD-csalásokat, és azt, hogy dékánként utasítja beosztottját, hogy falazzon a csalásokhoz a MAB előtt. Balla Péter hangja is hallható, amint ráerősít erre a parancsra. Ha ez nem bizonyíték, akkor mi? Miért nincs szó a CD-ről a határozatokban?

A fellebbezés elutasítása elleni két tiltakozás (2012.09.17. ill. 2012.09.15.) itt olvasható:

Tömör tiltakozás Tömörhöz

Posted in Balla Péter, BRFK, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 83 hozzászólás »

Short reply of Mrs Short (Tömöri Ibolya tömör válasza)

Posted by jhnnsclvn - július 10, 2017

2 büdös ibolyavirág

Szerző: Kisjogász

A 2012 júliusában a Fővárosi Főügyészség élére állított károlis oktató, Ibolya Tibor az okirathamisítástól sem riadt vissza, hogy rövidre zárja károlis főnökei, Balla Péter és az ex-dékán Szabó András bűnügyét. Miután Hima kitartóan követelte írásban a választ a fellebbezésére, Ibolya szeptember közepén utasította druszáját, a másik büdös Ibolyát, a Tömörit, hogy írjon egy tömör választ a panaszosnak, amiben küldje el az anyjába a lehető legrövidebb úton. És persze dátumozza vissza a hamisított határozatot augusztus végére, hogy a lefoglalt bizonyíték visszaadásáról szóló írásbeli vita ehhez képest utólagosnak tűnjön. Tömöri Ibolya tehár tömör levélben megírja Himának, hogy rohadtul nincs köze a saját ügyéhez, és hagyja már abba a fellebbezéseket, mert nem állnak szóba vele a továbbiakban. Ibolya Tibor persze most sem jelzi sehol, hogy elfogult az ügyben, pedig másodállású munkahelyi főnöke illetve kollégája a két terhelt. Világos parancsot ad, hogy zavaros sunnyogással zárják le az ügyet, és küldjék el a panaszost a búsba, mostmár lehetőleg végleg, nulla magyarázkodással.

Posted in Balla Péter, BRFK, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , | 72 hozzászólás »

The odour of the violet 2 (Az Ibolya bűze 2)

Posted by jhnnsclvn - június 5, 2017

A főváros legkorruptabb ügyésze

Szerző: Kisjogász

Hogy Ibolya legalábbis a főváros, ha nem az egész ország legbüdösebb virága, az a károlis bűnügy fejleményeiből azonnal látható. Ibolya 2012 július 1-én kapott megbízást a Fővárosi Főügyészség vezetésére, ami azt jelenti, hogy a BRFK nyomozásait közvetlenül felügyelhette. A megbízást megkapva azonnal kérvényeznie kellett volna a Károli elleni büntetőeljárás áttételét egy másik ügyészségre, de esze ágában sem volt. Ibolyának, mint a Károli által fizetett szolgának volt pofája elvállalni saját munkahelye, a Károli elleni bűnügy irányítását. Hima fellebbezése Mákné Portel Melinda nyomozást másodszor is megszüntető határozata ellen 2012. június 26-án kelt, tehát kb egyidejűleg futhatott be a Fővárosi Főügyészségre Ibolya vezetői megbízásával. Az iratokban szeptemberig nincs fejlemény. 2012. szeptember 4-én megjelenik egy Feljegyzés egy telefonbeszélgetésről a sértett részéről, amiből kikövetkeztethető, hogyan is debütált Ibolya Tibor, a Károli címzetes docense a károlis bűnügy felügyelőjeként. Egész egyszerűen leszólt telefonon a BRFK-ra, hogy adják vissza a sértettnek a tőle lefoglalt CD-t, amelyen az hallható, hogy Szabó András dékán és Balla Péter rektor a Phd-s csalások leplezésére és a MAB átverésére utasítja a Doktori Iskola vezetőjét. Azaz válasz nélkül sunnyogják el a nyomozást saját munkahelyi főnöke, Balla Péter és a másik magasrangú károlis vezető, Szabó András ellen. A Feljegyzés arra utal, hogy Mákvirág Melinda a másik mákvirág, Ibolya utasítására 2012. szeptember 4-én felhívhatta telefonon Hima Gabriellát, hogy berendelje őt a BRFK-ra a CD átadása céljából. Hima ezen eléggé kiakadhatott, mert a telefonos incidens után azonnal elfaxolta a tiltakozását a BRFK-nak, majd tértivevénnyel még aznap fel is adta. Szerinte amíg nem bírálják el a fellebbezését, és nem válaszolnak rá, addig a nyomozást folyamatban levőnek kell tekinteni. Azt is írja, nem hiheti, hogy a BRFK még a legelemibb szabályokat sem tartja be. Idézi Mákvirágot, mely szerint a rendőrnő “felsőbb utasításra” hívta fel őt telefonon. Himának akkor még aligha lehetett fogalma arról, hogy fellebbezése Ibolya vezetői megbízásával egyenesen a Károli rektorának az asztalán landolt, azaz maga a terhelt utasította magas lóra ültetett ügyész beosztottján keresztül a rendőrséget a nyomozás ejtésére.

A Feljegyzés szövege itt olvasható (kattintásra felnagyítható):

 

Forrás: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/06/05/the-odour-of-the-violet-2-az-ibolya-buze-2/

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , , | 80 hozzászólás »

The odour of the violet (Az Ibolya bűze)

Posted by jhnnsclvn - május 29, 2017

Az Ibolya bűze már az égig ér

Szerző: Kisjogász

Többen versenyeznek a legkorruptabb ügyész címéért. Sokak szerint Polt Péter rá a legesélyesebb, akinek feleségét és lányát is az MNB elnöke, Matolcsy György fizeti – busásan. De tévednek. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, Ibolya Tibor utcahosszal nyerne Polt Péter előtt. A Poltra voksolók azzal érvelnek, nem várható el a legfőbb ügyésztől, hogy elfogulatlanul járjon el egy Matolcsy ellen esetlegesen indítandó korrupciós eljárásban az ismert családi összefonódások okán. Csakhogy Matolcsy ellen jelenleg nincs eljárás, még feljelentés sincs, így ez az érvelés csak elméleti.

Ibolya Tibort, a KároliGáspár Református Egyetem oktatóját hivatalos életrajza szerint 2012. július 1-én bízták meg a Fővárosi Főügyészség vezetésével, majd a következő évben ki is nevezték. 2012. július 1-én folyt büntető-eljárás a Károli Gáspár Református Egyetem ellen – nem is egy. Ekkor még nem zárult le a nyomozás a nagy port kavart 157 milliós ösztöndíjcsalás ügyében, melyet Györgyiné Koncz Judit egykori rektorhelyettes és Szabó András egykori dékán együttesen követtek el. A különösen nagy kárt okzó sikkasztásnak nem lett következménye, senki ellen nem emeltek vádat, noha a pénz nem lett meg. Folyt továbbá büntetőeljárás Szabó András egykori dékán ellen hivatali visszaélés ügyében és az azóta is rektor Balla Péter ellen közérdekű bejelentő üldözése okán. Ibolya Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem jelezte felettesének, a legfőbb ügyésznek az összeférhetetlenséget, amelyet a BRFK-n folyó károlis bűnügyek Fővárosi Főügyészség általi felügyelete jelentett, amelynek 2012 július 1-től ő volt immár egyedüli vezetője. Nem kérte, hogy helyezzék át a munkáltatója elleni bűnügyeket más ügyészség felügyelete alá, mert ő maga, mint a Károli által fizetett hivatalnok, ezekben az ügyekben súlyosan érintett, tehát elfogult. Nem! Olyan magától értetődő természetességgel állította le ezeket a folyamatban levő ügyeket, mintha neki magának köze nem lenne a Károlihoz.

A BRFK nyomozása Ibolya Tibornak a Fővárosi Főügyészség élére állításával szintet lépett, sőt, zuhant. A nyomozó tevékenység – különösen a károlis ügyek vonatkozásában – az addigi balkáni színvonalról Burundi szintjére süllyedt le, áthágott minden szabályt és előírást, és úgy mentesítette a terhelteket, hogy még az elemi törvényeket sem tartotta be. Indoklás nélkül, a dokumentáció elsunnyogásával próbálta megszüntetni az Ibolya saját kenyéradó gazdái ellen folyamatban lévő bűnügyeket.

Ibolya Tiborral szemben tehát nemcsak elvileg merül fel a korrupció lehetősége, hanem konkrétan, a gyakorlatban is. Ibolya Tibor pályafutásában a dátumokra érdemes figyelni. Hima fellebbezésének dátuma a BRFK nyomozást megszüntető határozata ellen 2012. június 26. Ibolyát 4 nappal később bízza meg Polt a BRFK felettes szervének vezetésével. A továbbiakban azt igyekszem megmutatni, mi lesz a fellebbezés és mi a károlis bűnözők sorsa Ibolya 2012. július 1-i megbízását követően.

Ibolya Tibor (Szentes, 1967. október 8. –) jogász, ügyész, címzetes egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kriminalisztika oktatója és a bűnügyi szakjogász képzés szakfelelőse. Több szakmai folyóiratban jelentek már meg írásai. 2012. július 1-től a Fővárosi Főügyészség vezetője.

Tanulmányai

1994-ben, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. PhD dolgozatát az az 1907-ben vándorcigányok által elkövetett dánosi rablógyilkosságról írja.

2003-ban a ELTE Jogi Továbbképző Intézetben gazdasági büntetőjogi szakjogász, majd 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézetében kriminalisztikai szakjogász végzettséget szerzett.

Közéleti pályafutása

Az egyetem elvégzése után, 1994. március 1-től 2002-ig a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészségen dolgozott, mint fogalmazó, majd ügyész. 2002-től kerületi vezető helyettes ügyésszé léptették elő.

2005 és 2011 között a Budapesti IV. és XV. kerületi Ügyészség vezetője volt. 2010 decemberétől a Legfőbb Ügyészség kabinetjében volt büntetőjogi referens, majd főosztályvezető-helyettes ügyész.

2012. július 1-én, Ihász Sándor távozása után Polt Péter legfőbb ügyész a Fővárosi Főügyészség vezetésével bízta meg.[1] 2013. december 1-től határozatlan időre kinevezett fővárosi főügyész.

Magánélete[szerkesztés]

Nős, felesége pedagógus. Három gyermek édesapja. Hobbija az olvasás és a rock zene, nagy AC/DC rajongó.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ibolya_Tibor

A poszt forrása: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/28/the-odour-of-the-violet-az-ibolya-buze/ 

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , | 116 hozzászólás »

How often does a police(wo)man lie? Hányszor hazudik egy rendőr(nő)?

Posted by jhnnsclvn - május 22, 2017

Szerző: Kisjogász

Többen kérték, hogy tegyem fel az előző posztban közölt fellebbezés mellékletét, melynek ez lehetne a pontos címe: “Hányszor hazudott Mákné Portel Melinda alezredes asszony egyetlen rendőrségi határozatban?” Mivel ez hosszú lett volna, fentiek szerint rövidítettem. Sajnos, a melléklet túl apróbetűs volt, át kellett konvertálni a szöveget wordbe, hogy olvasható legyen. A zárójeles hivatkozások Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozatára vonatkoznak, az oldalszámok alapján visszakereshetők. A valótlan állításokat, a szándékos “tévedéseket” és csúsztatásokat illetve a nyomozati cselekmény szándékos elmulasztását a terheltek mentesítése érdekében bolddal emeltem ki. Mivel az első oldal formaszöveget tartalmaz, a határozat 2-7. oldalán összesen 49 hazugságot számoltam össze – oldalanként átlagban 8-at. Nem semmi ez egy olyan BRFK- közokrattól, amelyet egy rendőralezredes fogalmazott és egy rendőrőnagy írt alá!

 

Részletes észrevételek

Mivel a határozat az érintettek hamis tanúvallomásaival ír felül tényeket, releváns dokumentumokban (Lamm,
Zseng, MAB, KÜO) tett megállapításokat, ezekre vonatkozó észrevételeimet jelen panaszomhoz mellékelem.
A hatóság több fontos adatot nem szerzett be. Volt, amelyik létezett (pl.Mészáros házi vitájának jegyzőkönyve,
amely a Lamm‐jelentésben dokumentált), és volt, amelyik sohasem (2008. okt‐i DIT‐jegyzőkönyv eleve fiktív
melléklete, ami a témavezetések meghamisítását készíthette elő), és van, ami ma is beszerezhető lenne. Ennek
előre bocsátásával teszem meg észrevételeimet.

2.o. 4. bek.: Valótlan. Sem leváltás, sem megbízás nem történt, hiszen a kérelem nem lett elbírálva (HAT,
5.o.8.bek.), minden bizonnyal benyújtva sem: iktatószáma hamis (Zseng, 6.o.4.), HAT valósnak veszi. Tartalmuk
hamis: nem lehet egy disszertációt aznap elkezdeni, és még aznap bekötve leadni.
2.o. 6. bek.: A házi vitára az IDI elnökét nem kell meghívni. Csak ő hívhatja össze az ülést, ld. Szabályzat.
2.o. 7. bek.: Az 50%‐os készültséget nem lehet nem észlelni.
2.o. 8. bek.: Valótlan! Ez a bekezdés változatlan formában került ide a hatályon kívül helyezett előző BRFKhatározatból, figyelmen kívül hagyva a fellebbezés cáfolatait, továbbra is valótlan állításokat tartalmazva. Kérek betekintést a házi vita jelenléti ívébe és a 2009. febr. 4‐i KDT‐ülés jegyzőkönyvébe, jelenléti ívébe! Feltételezhető, hogy itt a nevemmel, aláírásommal visszaéltek, azt hamisították. „Ha a 2009 február 4‐i Kari Doktori Tanács jegyzőkönyve azt tartalmazza, amit a Határozat állít, akkor az nem eredeti. Ezen az ülésen ugyanis témavezetőként ill. a doktori iskola vezetőjeként is kértem Mészáros Márton szövegét, hogy a védésre bocsátásról dönthessünk. Mivel nem kaptam meg, a védéshez nem járultam hozzá. Ez az általam aláírt jegyzőkönyvben rögzítésre került. A Doktori Iskola vezetőjeként minden általam összehívott ülés jegyzőkönyvét magam írtam alá. A Határozat szerint Mészáros Márton házi védéséről jegyzőkönyv nem készült. Ezzel szemben tény, hogy készült, és ezt a Lamm Vanda által vezetett MAB látogató bizottsága meg is találta, 3 különböző dátummal (2009.06.18‐i ad hoc bizottsági jelentés). A nyomozásban szereplő 2009 február 25‐i időpont biztosan téves, mert a házi védésen részt vettem, holott február 25‐én Nagyváradon voltam konferencián. A védés márciusban volt: az a hiteles dátum, amelyen a jelenléti íven az én aláírásom szerepel. Demes‐Kőfalusi házi védésről szóló e‐mailjéről nincs tudomásom. A kiküldést nekem kellett jóváhagynom. Elképzelhető a hamisítás ez esetben is.” (HG: Fellebbezés, 2011.04.11.
továbbiakban: Fell.2011.04)

3.o. 1. A házi vitán nem volt látható szöveg!
3.o. 2. Természetesen bizonyítható, hogy Mészáros dolgozata a házi vitán nem volt 80%‐ban kész, hiszen még a
nyilvános vitára is csak 50%‐ban készült el (200 ezer karakterszám a minimális 400 ezer helyett). A nyomozó
hatóság szerint nem ismeretes, mikor adta le Mészáros a disszertáció nyomtatott változatát! Talán azért, mert le
sem adta. Ha két héttel a védés előtt választott témát, ez valószínű. De kinyomozható: Pl. 1. MM megkérdezhető. 2. opponensek mikor kapták meg a szöveget, 3. mennyi idejük volt elbírálni a disszertációt, 4. mikor adták le a véleményt, 5. bekérhetők a digitális továbbítások igazolásai, 6. postai feladóvevények, 7. elismervények átvételről stb.
3.o. 3. A házi vita időpontja 2.o.8.pontban még 2009. 02.25. Most már csak: tavaszi szemeszter!
3.o.4. Valótlan! Mészáros témavezetés‐váltási kérelmét nem iktatták. A 011/2009/DI iktatószám hamis! Ld. Zseng. feltárja az iktatószám‐hamisítást (6.o.4.). Ez elkerülte a hatóság figyelmét. Mit jelent a „saját mappa”: a nem
iktatott, bármikor kicserélhető iratokat?
3.o.5. De igen, lehetséges. Szabó András 2009.055.25‐i körlevelének mellékleteként az egész EDHT‐hoz egyszerre
jutott el, bizonyítható. Korábbi dokumentálásra Szabó és Mészáros felhívható.
3.o.6. Az egyetem „Kari Doktori Habilitációs Tanácsa” 2009 júniusáig nem létezett (Zseng). A javaslatot maguk az
érintettek tették, nem egy független testület: Szabó András, mint témavezető, felesége Petrőczi Éva, mint
opponens, Szabó helyettese, Kulcsár‐Szabó Ágnes mint témavezető. Vagyis Szabó András (és környezete: felesége,
helyettese) saját javaslatát terjesztette fel saját magának, mint EDHT‐elnöknek. Valótlan, hogy „más aláíró személy nem volt jelen” (HAT 6.o.2.bek.), mert akkor hogy szavazták meg még aznap? ld. jelen panasz 1‐2.o. A HAT itt iratellenes. A hatályon kívül helyezett határozatból változatlan formában került át ez a valótlan állítás. Külföldi konferencia‐részvétel alatt nem hívok össze hazai üléseket, különösen nem egy szabálytalan védést követően, aminek kitűzésével nem értek egyet, annak azonnali elfogadtatása céljából. „A 2009. március 26‐i KDT ülést nem én hívtam és nem is hívhattam össze, mert március 26‐30 között Brassóban voltam konferencián, és az ülés előre tudott távollétemre időzítése miatt írásban tiltakoztam, ill. a folyamat megállítására több kísérletet tettem, amit a feljelentésemhez csatoltam: 2009. április 3‐i e‐mail ill. a 2009. április 6‐i KDT‐jegyzőkönyv.” (Fell, 2011. 04) Az üléseket már fél éve szándékosan külföldi konferenciáim idejére tették, DKK‐val hívatták össze a nevemben úgy, hogy nem is tudtam róluk. Zseng ezt a trükköt feltárta, HAT nem vesz róla tudomást, iratellenes (Zseng. )
3.o.7. DKK nem volt a Kari Doktori és Habilitációs Iroda vezetője, mert a testület 2009 márciusában még nem
létezett (Zseng), júniusban is csak a tagjait választották meg, de elfelejtették létrehozni. DKK titkárnő volt. A
felterjesztés‐elfogadás ügy főnök (Szabó) és titkárnője (DKK) között zajlott.
3.o.8. A védési jegyzőkönyvek pontszámai nem egyeznek meg a felterjesztéssel.
3.o.9. Én ezt már 2009 ápr. 3‐án megállapítottam, és kértem a védési eredmények felülvizsgálatát. A
szabálytalanságot Szabó András „családi köre” – ismét a távollétemben ‐ újból megerősítette!
3.o.10. Bekezdés változatlanul átemelve, holott ezt már megválaszoltam: „Az IDI vezetésem alatt pontosan olyan szabályzattal rendelkezett, amelyet a Felsőoktatási törvény előírt (ld. Zseng is). A működési rendellenességeket 2008 októberétől az IDI titkárnőjének sajátos iratkezelése okozta, amit ez a Határozat is megállapít. Ezt az egyetem vezetése felé írásban folyamatosan jeleztem, új munkatársat kérve, de intézkedésről nem tudok. Ha erről dokumentum van, valódisága kérdéses.” (Fell. 2011.04)

4.o.1. Ez is valótlan, egy az egybe átemelve a korábbi határozatból: „nem a Doktori Iskola (továbbiakban DI) felfüggesztése a fokozat megvonásának oka, hanem a Mészáros‐ügy a DI felfüggesztésének az oka. Ezt bizonyítja, hogy két másik, ugyanakkor, ugyanolyan körülmények között, azonos szabályzat szerint védett jelölt, Váradi Ferenc és Riskó Enikő, megkaphatta oklevelét, tehát azt nem mindenkitől vonták vissza, hanem csak attól, aki szabálytalan eszközöket használt a fokozatszerzéshez, ami a DI felfüggesztéséhez vezetett.” (Fell. 2011.04)
4.o.5. Nem a doktorjelöltek számát írta elő a MAB, hanem a törzstagok számát. Ehhez kellett a csalás.
4.o.9. A bizottságnak észlelnie kellett, hogy a dolgozat csak 50%‐os készültségű. (Fell.2011.04)
4.o.11. A 33/2007.sz. Kormányrendelet értelmében nem lehet 2 éven belül új eljárásra jelentkezni.

5.o.1. Az új eljárást is tiltja ugyanabban a témában 2 éven belül a fenti Kormányrendelet.
5.o.3. Nem ezt állapítja meg Zseng. Folyamatosan jeleztem a szabálytalanságokat a feletteseimnek, de éppen ők
voltak az elkövetők. Sem hatalmam, sem eszközöm nem volt ezek megakadályozására, de folyamatosan
tiltakoztam (Zseng). Nem ezért marasztaltak el, hanem a széles körű tájékoztatásért.
5.o.5. A rektor rokona révén érintett volt, de nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.6. Az érintett Balla Péterhez került vissza a Jelentés, aki ismét nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.7. Tényellenes megállapítás. DKK minden utasításomat szabotálta. 2008. novemberében, majd 2009. március –június között kb. 100 dokumentum tanúsítja, hogy tiltakoztam a szabotázsok és Szabó András túlkapásai ellen (Zseng). Téves megállapítás: a KDHT 2009 őszéig nem létezett, júniusban is csak a tagjait választották meg, a testületet nem hozták létre (Zseng), az elnöke sosem volt Szabó András. Dékánként adott utasítást és havi fizetéskiegészítést DKK‐nak, aki ezért motivált volt. Nem volt KDHT, nem volt közös döntés – „családi döntés” volt: Szabó András, a felesége és a helyettese döntöttek mindenről. A többszörös hatásköri túllépést a belső vizsgálat megállapította (Zseng), de az egyetem diszkriminatív döntést hozott: Szabó András férfi és református lévén, püspökrokonsággal, megtarthatta az állását. Engem a szabálytalanság feltárásáért távolítottak el. Szabó András nem a közösség, nem az egyetem érdekében követett el jogsértéseket, hanem saját és felesége önös érdekében.
5.o.8. MM két 2009.03.09‐i nyilatkozatával kapcsolatban a HAT semmit sem derített ki. Nem ad magyarázatot arra, hogy lehet új témavezetőt és témamódosítást kérni, és ugyanaznap a dolgozatot már le is adni. Kinek adta le ezeket a kérvényeket? A címzett a titkárnő, azaz a dékán strómanja. Különösen, hogy az iktatószám hamis volt (volt) és az ún. saját mappa semmilyen iktatást nem jelent. Mit derített ki a nyomozás? A titkárnő bírálta el a kérvényt ott helyben, vagy a kedvezményezett dékán? És ott helyben együtt meg is írták a disszertációt? Hiszen
aznap állítólag le is adta. Mikor jutott el az opponensekhez, azok mikor olvasták, mikor bírálták el, mikor válaszolt a
jelölt, és hogy fért bele mindez 2 hétbe? Ha viszont még ugyanaznap leadta, akkor mikor vezette a témát Szabó
András? A dokumentumok létezésének 2009.05.25‐ig semmi nyoma. Még a 2009.05.12‐i EDHT‐ülésen sem
kerültek szóba, pedig ott MM témavezetése a vita tárgya. Feltehetően ez után és emiatt keletkeztek.
5.o.9 – 6.o.1. A levelezés az adatfeltöltésről 2009 márciusában volt, az állítólagos csalás júliusban. A 2009.05.12‐i
EDHT‐ülésen a hanganyag tanúsága szerint még fel sem merültek számítógépes csalások. A 2009.03.04‐i levél biztos eredeti, mert Vanó maga említi a levelet és az adatfeltöltést ugyanezen a hangfelvételen. Vanó meghallgatható, a levél megvizsgálható, a hanganyaggal összevethető. Kideríthető. De az biztos, hogy július később van a naptárban, mint március. A HAT szerint fordítva van.

6.o.2. A 023/2009/DI határozatot csak az IDI vezetője írhatta volna alá, azaz én. De én nem értettem egyet a
félkész dolgozat védésével. Ezért tartották azt a távollétemben és hozták a határozatot a távollétemben (Brassóban
voltam konferencián). Evidensen nem hívhattam én össze a 2009.03.26‐i ülést. Nyilvánvalóan hamis az az állítás, hogy 2009.03.27‐én már senki nem volt az irodán, csak a titkárnő, hiszen az EDHT még aznap megszavazta a fokozatot. A titkárnő a dékán strómanjaként írt alá, ld. jelen Fellebb., 2.o. A dékán hivatalos személy. Hivatalos személyként írt alá hamis határozatot, és hivatalos személyként adott utasítást a titkárnőnek az aláírásra. DKK fegyelmi büntetése magasabb munkakörbe helyezést jelentett: ügyintézőből dékáni titkárnővé lépett elő.
6.o.3. Pontosan ezt tette Szabó András: saját magának törzstagságot szerzett félkész dolgozattal, és mástól elorzott
témavezetéssel.
6.o.4. Egyértelműen megállapítható.
6.o.5. Szabó András dékánként jogtalan előnyt szerzett és jogtalan hátrányt okozott. Vezetőként sem eszköz, sem hatalom nem volt a kezemben, hogy a szabályoknak érvényt szerezzek, de folyamatosan tiltakoztam (Zseng). Hiába, mert épp feletteseim voltak az érintettek.
6.o.8., 9., 10. Tény‐ és iratellenes, önellentmondó, értelmetlen állítások. Nem igaz, hogy a 2009.09.08‐i
feljelentésemet jelölték meg indoknak, mert erről 2011.11.17‐ig azt állították, hogy nem is tudnak. Ezt az állítást a
nyomozati anyag döntötte meg. A rektorhoz fordulást megelőző okok nem lehetnek a rendkívüli felmondás
indokai, mert az másfél évvel korábban volt, csak a felmondás előtti 15 nap. Attól, hogy nem indult nyomozás, még
tudhatott, mert e‐mailben értesítettem őket. Ha viszont nem tudott, hogy jelölhette meg éppen ezt okként, és nem az újat, amiről állítólag épp akkor értesült? Teljesen téves megállapítások, kifejezetten Bednanics
2010.09.09‐i kihallgatása lett megjelölve felmondási okként, ezt követően, erre hivatkozva mondott fel
2010.09.14‐én. Feljelentés és felmondás kapcsolata időbeli és okozati, a munkáltató beismeri, hangsúlyozza, utolsó beadványában szinte henceg vele. A nyomozó hatóság ez esetben tényeket, beismeréseket, dokumentumokat néz levegőnek, önellentmondásba keveredik, csak hogy kijelenthesse, nincs összefüggés, amikor az összefüggés épp az elkövető által deklarált. Itt a HAT szerzője szó szerint össze‐vissza beszél, csak hogy tagadhassa azt, ami nyilvánvaló, beismert, dokumentált, tény. Mit jelent az „egyébként csak” a 6.o.9.bek. 2. mondatában, hogy függ össze az előzményekkel? Hogyan cáfolhatnék egy 2010 szeptemberi tényt egy 2009. decemberében adott interjúban? Egyáltalán milyen tényt? Azt a valótlan állítást cáfoltam a cikkel, hogy nem tudtak a korábbi feljelentésről. A HAT az érintettek minden hamis tanúvallomását elhiszi, még azt is, hogy az egyetem
2010 szeptember 9‐ig nem tudott a feljelentésről, holott ezt épp saját nyomozati anyaga döntötte meg a bíróságon. A HAT még a feljelentésemet is átdátumozza 2010.03.08‐ról 04.15‐re csak azért, hogy valahogy megszüntethesse a nyomozást ebben az ügyben is. Erről ld. jelen Fell. 3.o.
6.o.11. Ez valótlan. Mészáros védését már a házi vitán elleneztem a készültségi fok miatt. A témavezetésről nem
váltottak le, erőből átírták a dékán nevére. Külföldi konferencia‐távollétem (március 26‐29) volt a sietség oka a
gyors védéssel és a két testületi „villámhatározattal”, hogy kész tények elé állítson, hiszen a MAB a feltételek
teljesítésének határidejét június 30‐ig meghosszabbította. Mindent megtettem a folyamat megállításáért, de a dékán megakadályozta (Zseng).

7.o.2. Nem azt adtam elő a hangfelvételen, hogy több írásbeli bejelentés érkezett ellenem az egyetemről, mert ez nem igaz, egyetlen egy sem. Azt adtam elő, hogy Szabó András személyesen kereste fel a MAB elnökét, Bazsa Györgyöt 2009 áprilisában, hogy bevádoljon a túl sok témavezetésem miatt, irigységből, mert neki egy sem volt. Ezzel a doktori iskolánkra irányította a MAB figyelmét. Valótlan, hogy ellenem indult vizsgálat, ellenkezőleg, az én védelmemben, ami a 2009. október 2‐i MAB‐határozat tartalmából egyértelműen kiderül (ld. jelen Fellebb. 2.o.). Sem vezetői alkalmasságom, sem témavezetéseim nem voltak tárgyai a MAB‐vizsgálatnak (vö. Bazsa György emailje). Mindkét doktoranduszom, Váradi Ferenc és Riskó Enikő is megkapta a doktori oklevelet, az IDI felfüggesztése és bezárása ellenére. Csak ők ketten, mert ők becsületes munkával érdemelték azt ki. Vezetői alkalmasságomat sem vonta kétségbe senki a két érintetten, Szabó András dékánon és Balla Péter rektoron kívül, akiknek érdekükben állt a leváltásom és eltávolításom.
7.o.3. Hogy velem szemben nem történt retorzió, azt a HAT semmivel sem képes megindokolni – a tények, dokumentumok, iratok ellenére állítja. Az egész ügy arról szól, hogy hátrányos intézkedések sorozata ért a két hivatali hatalommal rendelkező érintett részéről a szabálytalanságok feltárása miatt. Ráadásul a nyomozó hatóságnak már a magántitok‐sértéses ügy is rendelkezésére állt. Mi valósítja meg a közérdekű bejelentő üldözését, ha nem ez?
7.o.4. Ha minden „rendkívüli felmondási ok” kívül esik nemcsak a szubjektív, hanem az objektív határidőn is, amit ez a bekezdés állít, akkor a rendkívüli felmondás alapból jogellenes, tehát retorzió volt. Viszont ha van szubjektív határidőn belüli felmondási ok ‐ és Bednanics 2010. szeptember 9‐i kihallgatására hivatkozás ilyen ‐ akkor a közérdekű bejelentő üldözése tárgyában ez lett volna az egyetlen vizsgálandó ok, amit a nyomozás elmulasztott.

Fontosabb rövidítések feloldása:

HAT – Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozata

Lamm – a Lamm Vanda által vezetett bizottság jelentése a MAB-nak a károlis PhD-csalásokról

Zseng – a Zsengellér József által vezetett bizottság jelentése a Károli Rektori Tanácsának

KÜO – Bézsenyi Balázs fővárosi főügyész határozata Szabó András bűnösségéről

DKK – Demes-Kőfalusi Krisztina, Szabó András titkárnője és cinkosa a közokirathamisításokban

MM – Mészáros Márton

Forrás: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/21/how-often-does-a-policewoman-lie-hanyszor-hazudik-egy-rendorno/

 

 

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 118 hozzászólás »