Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for the ‘Szabó András’ Category

The odour of the violet 2 (Az Ibolya bűze 2)

Posted by jhnnsclvn - június 5, 2017

A főváros legkorruptabb ügyésze

Szerző: Kisjogász

Hogy Ibolya legalábbis a főváros, ha nem az egész ország legbüdösebb virága, az a károlis bűnügy fejleményeiből azonnal látható. Ibolya 2012 július 1-én kapott megbízást a Fővárosi Főügyészség vezetésére, ami azt jelenti, hogy a BRFK nyomozásait közvetlenül felügyelhette. A megbízást megkapva azonnal kérvényeznie kellett volna a Károli elleni büntetőeljárás áttételét egy másik ügyészségre, de esze ágában sem volt. Ibolyának, mint a Károli által fizetett szolgának volt pofája elvállalni saját munkahelye, a Károli elleni bűnügy irányítását. Hima fellebbezése Mákné Portel Melinda nyomozást másodszor is megszüntető határozata ellen 2012. június 26-án kelt, tehát kb egyidejűleg futhatott be a Fővárosi Főügyészségre Ibolya vezetői megbízásával. Az iratokban szeptemberig nincs fejlemény. 2012. szeptember 4-én megjelenik egy Feljegyzés egy telefonbeszélgetésről a sértett részéről, amiből kikövetkeztethető, hogyan is debütált Ibolya Tibor, a Károli címzetes docense a károlis bűnügy felügyelőjeként. Egész egyszerűen leszólt telefonon a BRFK-ra, hogy adják vissza a sértettnek a tőle lefoglalt CD-t, amelyen az hallható, hogy Szabó András dékán és Balla Péter rektor a Phd-s csalások leplezésére és a MAB átverésére utasítja a Doktori Iskola vezetőjét. Azaz válasz nélkül sunnyogják el a nyomozást saját munkahelyi főnöke, Balla Péter és a másik magasrangú károlis vezető, Szabó András ellen. A Feljegyzés arra utal, hogy Mákvirág Melinda a másik mákvirág, Ibolya utasítására 2012. szeptember 4-én felhívhatta telefonon Hima Gabriellát, hogy berendelje őt a BRFK-ra a CD átadása céljából. Hima ezen eléggé kiakadhatott, mert a telefonos incidens után azonnal elfaxolta a tiltakozását a BRFK-nak, majd tértivevénnyel még aznap fel is adta. Szerinte amíg nem bírálják el a fellebbezését, és nem válaszolnak rá, addig a nyomozást folyamatban levőnek kell tekinteni. Azt is írja, nem hiheti, hogy a BRFK még a legelemibb szabályokat sem tartja be. Idézi Mákvirágot, mely szerint a rendőrnő “felsőbb utasításra” hívta fel őt telefonon. Himának akkor még aligha lehetett fogalma arról, hogy fellebbezése Ibolya vezetői megbízásával egyenesen a Károli rektorának az asztalán landolt, azaz maga a terhelt utasította magas lóra ültetett ügyész beosztottján keresztül a rendőrséget a nyomozás ejtésére.

A Feljegyzés szövege itt olvasható (kattintásra felnagyítható):

 

Forrás: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/06/05/the-odour-of-the-violet-2-az-ibolya-buze-2/

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , , | 80 hozzászólás »

The odour of the violet (Az Ibolya bűze)

Posted by jhnnsclvn - május 29, 2017

Az Ibolya bűze már az égig ér

Szerző: Kisjogász

Többen versenyeznek a legkorruptabb ügyész címéért. Sokak szerint Polt Péter rá a legesélyesebb, akinek feleségét és lányát is az MNB elnöke, Matolcsy György fizeti – busásan. De tévednek. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, Ibolya Tibor utcahosszal nyerne Polt Péter előtt. A Poltra voksolók azzal érvelnek, nem várható el a legfőbb ügyésztől, hogy elfogulatlanul járjon el egy Matolcsy ellen esetlegesen indítandó korrupciós eljárásban az ismert családi összefonódások okán. Csakhogy Matolcsy ellen jelenleg nincs eljárás, még feljelentés sincs, így ez az érvelés csak elméleti.

Ibolya Tibort, a KároliGáspár Református Egyetem oktatóját hivatalos életrajza szerint 2012. július 1-én bízták meg a Fővárosi Főügyészség vezetésével, majd a következő évben ki is nevezték. 2012. július 1-én folyt büntető-eljárás a Károli Gáspár Református Egyetem ellen – nem is egy. Ekkor még nem zárult le a nyomozás a nagy port kavart 157 milliós ösztöndíjcsalás ügyében, melyet Györgyiné Koncz Judit egykori rektorhelyettes és Szabó András egykori dékán együttesen követtek el. A különösen nagy kárt okzó sikkasztásnak nem lett következménye, senki ellen nem emeltek vádat, noha a pénz nem lett meg. Folyt továbbá büntetőeljárás Szabó András egykori dékán ellen hivatali visszaélés ügyében és az azóta is rektor Balla Péter ellen közérdekű bejelentő üldözése okán. Ibolya Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem jelezte felettesének, a legfőbb ügyésznek az összeférhetetlenséget, amelyet a BRFK-n folyó károlis bűnügyek Fővárosi Főügyészség általi felügyelete jelentett, amelynek 2012 július 1-től ő volt immár egyedüli vezetője. Nem kérte, hogy helyezzék át a munkáltatója elleni bűnügyeket más ügyészség felügyelete alá, mert ő maga, mint a Károli által fizetett hivatalnok, ezekben az ügyekben súlyosan érintett, tehát elfogult. Nem! Olyan magától értetődő természetességgel állította le ezeket a folyamatban levő ügyeket, mintha neki magának köze nem lenne a Károlihoz.

A BRFK nyomozása Ibolya Tibornak a Fővárosi Főügyészség élére állításával szintet lépett, sőt, zuhant. A nyomozó tevékenység – különösen a károlis ügyek vonatkozásában – az addigi balkáni színvonalról Burundi szintjére süllyedt le, áthágott minden szabályt és előírást, és úgy mentesítette a terhelteket, hogy még az elemi törvényeket sem tartotta be. Indoklás nélkül, a dokumentáció elsunnyogásával próbálta megszüntetni az Ibolya saját kenyéradó gazdái ellen folyamatban lévő bűnügyeket.

Ibolya Tiborral szemben tehát nemcsak elvileg merül fel a korrupció lehetősége, hanem konkrétan, a gyakorlatban is. Ibolya Tibor pályafutásában a dátumokra érdemes figyelni. Hima fellebbezésének dátuma a BRFK nyomozást megszüntető határozata ellen 2012. június 26. Ibolyát 4 nappal később bízza meg Polt a BRFK felettes szervének vezetésével. A továbbiakban azt igyekszem megmutatni, mi lesz a fellebbezés és mi a károlis bűnözők sorsa Ibolya 2012. július 1-i megbízását követően.

Ibolya Tibor (Szentes, 1967. október 8. –) jogász, ügyész, címzetes egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kriminalisztika oktatója és a bűnügyi szakjogász képzés szakfelelőse. Több szakmai folyóiratban jelentek már meg írásai. 2012. július 1-től a Fővárosi Főügyészség vezetője.

Tanulmányai

1994-ben, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. PhD dolgozatát az az 1907-ben vándorcigányok által elkövetett dánosi rablógyilkosságról írja.

2003-ban a ELTE Jogi Továbbképző Intézetben gazdasági büntetőjogi szakjogász, majd 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézetében kriminalisztikai szakjogász végzettséget szerzett.

Közéleti pályafutása

Az egyetem elvégzése után, 1994. március 1-től 2002-ig a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészségen dolgozott, mint fogalmazó, majd ügyész. 2002-től kerületi vezető helyettes ügyésszé léptették elő.

2005 és 2011 között a Budapesti IV. és XV. kerületi Ügyészség vezetője volt. 2010 decemberétől a Legfőbb Ügyészség kabinetjében volt büntetőjogi referens, majd főosztályvezető-helyettes ügyész.

2012. július 1-én, Ihász Sándor távozása után Polt Péter legfőbb ügyész a Fővárosi Főügyészség vezetésével bízta meg.[1] 2013. december 1-től határozatlan időre kinevezett fővárosi főügyész.

Magánélete[szerkesztés]

Nős, felesége pedagógus. Három gyermek édesapja. Hobbija az olvasás és a rock zene, nagy AC/DC rajongó.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ibolya_Tibor

A poszt forrása: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/28/the-odour-of-the-violet-az-ibolya-buze/ 

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , | 116 hozzászólás »

How often does a police(wo)man lie? Hányszor hazudik egy rendőr(nő)?

Posted by jhnnsclvn - május 22, 2017

Szerző: Kisjogász

Többen kérték, hogy tegyem fel az előző posztban közölt fellebbezés mellékletét, melynek ez lehetne a pontos címe: “Hányszor hazudott Mákné Portel Melinda alezredes asszony egyetlen rendőrségi határozatban?” Mivel ez hosszú lett volna, fentiek szerint rövidítettem. Sajnos, a melléklet túl apróbetűs volt, át kellett konvertálni a szöveget wordbe, hogy olvasható legyen. A zárójeles hivatkozások Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozatára vonatkoznak, az oldalszámok alapján visszakereshetők. A valótlan állításokat, a szándékos “tévedéseket” és csúsztatásokat illetve a nyomozati cselekmény szándékos elmulasztását a terheltek mentesítése érdekében bolddal emeltem ki. Mivel az első oldal formaszöveget tartalmaz, a határozat 2-7. oldalán összesen 49 hazugságot számoltam össze – oldalanként átlagban 8-at. Nem semmi ez egy olyan BRFK- közokrattól, amelyet egy rendőralezredes fogalmazott és egy rendőrőnagy írt alá!

 

Részletes észrevételek

Mivel a határozat az érintettek hamis tanúvallomásaival ír felül tényeket, releváns dokumentumokban (Lamm,
Zseng, MAB, KÜO) tett megállapításokat, ezekre vonatkozó észrevételeimet jelen panaszomhoz mellékelem.
A hatóság több fontos adatot nem szerzett be. Volt, amelyik létezett (pl.Mészáros házi vitájának jegyzőkönyve,
amely a Lamm‐jelentésben dokumentált), és volt, amelyik sohasem (2008. okt‐i DIT‐jegyzőkönyv eleve fiktív
melléklete, ami a témavezetések meghamisítását készíthette elő), és van, ami ma is beszerezhető lenne. Ennek
előre bocsátásával teszem meg észrevételeimet.

2.o. 4. bek.: Valótlan. Sem leváltás, sem megbízás nem történt, hiszen a kérelem nem lett elbírálva (HAT,
5.o.8.bek.), minden bizonnyal benyújtva sem: iktatószáma hamis (Zseng, 6.o.4.), HAT valósnak veszi. Tartalmuk
hamis: nem lehet egy disszertációt aznap elkezdeni, és még aznap bekötve leadni.
2.o. 6. bek.: A házi vitára az IDI elnökét nem kell meghívni. Csak ő hívhatja össze az ülést, ld. Szabályzat.
2.o. 7. bek.: Az 50%‐os készültséget nem lehet nem észlelni.
2.o. 8. bek.: Valótlan! Ez a bekezdés változatlan formában került ide a hatályon kívül helyezett előző BRFKhatározatból, figyelmen kívül hagyva a fellebbezés cáfolatait, továbbra is valótlan állításokat tartalmazva. Kérek betekintést a házi vita jelenléti ívébe és a 2009. febr. 4‐i KDT‐ülés jegyzőkönyvébe, jelenléti ívébe! Feltételezhető, hogy itt a nevemmel, aláírásommal visszaéltek, azt hamisították. „Ha a 2009 február 4‐i Kari Doktori Tanács jegyzőkönyve azt tartalmazza, amit a Határozat állít, akkor az nem eredeti. Ezen az ülésen ugyanis témavezetőként ill. a doktori iskola vezetőjeként is kértem Mészáros Márton szövegét, hogy a védésre bocsátásról dönthessünk. Mivel nem kaptam meg, a védéshez nem járultam hozzá. Ez az általam aláírt jegyzőkönyvben rögzítésre került. A Doktori Iskola vezetőjeként minden általam összehívott ülés jegyzőkönyvét magam írtam alá. A Határozat szerint Mészáros Márton házi védéséről jegyzőkönyv nem készült. Ezzel szemben tény, hogy készült, és ezt a Lamm Vanda által vezetett MAB látogató bizottsága meg is találta, 3 különböző dátummal (2009.06.18‐i ad hoc bizottsági jelentés). A nyomozásban szereplő 2009 február 25‐i időpont biztosan téves, mert a házi védésen részt vettem, holott február 25‐én Nagyváradon voltam konferencián. A védés márciusban volt: az a hiteles dátum, amelyen a jelenléti íven az én aláírásom szerepel. Demes‐Kőfalusi házi védésről szóló e‐mailjéről nincs tudomásom. A kiküldést nekem kellett jóváhagynom. Elképzelhető a hamisítás ez esetben is.” (HG: Fellebbezés, 2011.04.11.
továbbiakban: Fell.2011.04)

3.o. 1. A házi vitán nem volt látható szöveg!
3.o. 2. Természetesen bizonyítható, hogy Mészáros dolgozata a házi vitán nem volt 80%‐ban kész, hiszen még a
nyilvános vitára is csak 50%‐ban készült el (200 ezer karakterszám a minimális 400 ezer helyett). A nyomozó
hatóság szerint nem ismeretes, mikor adta le Mészáros a disszertáció nyomtatott változatát! Talán azért, mert le
sem adta. Ha két héttel a védés előtt választott témát, ez valószínű. De kinyomozható: Pl. 1. MM megkérdezhető. 2. opponensek mikor kapták meg a szöveget, 3. mennyi idejük volt elbírálni a disszertációt, 4. mikor adták le a véleményt, 5. bekérhetők a digitális továbbítások igazolásai, 6. postai feladóvevények, 7. elismervények átvételről stb.
3.o. 3. A házi vita időpontja 2.o.8.pontban még 2009. 02.25. Most már csak: tavaszi szemeszter!
3.o.4. Valótlan! Mészáros témavezetés‐váltási kérelmét nem iktatták. A 011/2009/DI iktatószám hamis! Ld. Zseng. feltárja az iktatószám‐hamisítást (6.o.4.). Ez elkerülte a hatóság figyelmét. Mit jelent a „saját mappa”: a nem
iktatott, bármikor kicserélhető iratokat?
3.o.5. De igen, lehetséges. Szabó András 2009.055.25‐i körlevelének mellékleteként az egész EDHT‐hoz egyszerre
jutott el, bizonyítható. Korábbi dokumentálásra Szabó és Mészáros felhívható.
3.o.6. Az egyetem „Kari Doktori Habilitációs Tanácsa” 2009 júniusáig nem létezett (Zseng). A javaslatot maguk az
érintettek tették, nem egy független testület: Szabó András, mint témavezető, felesége Petrőczi Éva, mint
opponens, Szabó helyettese, Kulcsár‐Szabó Ágnes mint témavezető. Vagyis Szabó András (és környezete: felesége,
helyettese) saját javaslatát terjesztette fel saját magának, mint EDHT‐elnöknek. Valótlan, hogy „más aláíró személy nem volt jelen” (HAT 6.o.2.bek.), mert akkor hogy szavazták meg még aznap? ld. jelen panasz 1‐2.o. A HAT itt iratellenes. A hatályon kívül helyezett határozatból változatlan formában került át ez a valótlan állítás. Külföldi konferencia‐részvétel alatt nem hívok össze hazai üléseket, különösen nem egy szabálytalan védést követően, aminek kitűzésével nem értek egyet, annak azonnali elfogadtatása céljából. „A 2009. március 26‐i KDT ülést nem én hívtam és nem is hívhattam össze, mert március 26‐30 között Brassóban voltam konferencián, és az ülés előre tudott távollétemre időzítése miatt írásban tiltakoztam, ill. a folyamat megállítására több kísérletet tettem, amit a feljelentésemhez csatoltam: 2009. április 3‐i e‐mail ill. a 2009. április 6‐i KDT‐jegyzőkönyv.” (Fell, 2011. 04) Az üléseket már fél éve szándékosan külföldi konferenciáim idejére tették, DKK‐val hívatták össze a nevemben úgy, hogy nem is tudtam róluk. Zseng ezt a trükköt feltárta, HAT nem vesz róla tudomást, iratellenes (Zseng. )
3.o.7. DKK nem volt a Kari Doktori és Habilitációs Iroda vezetője, mert a testület 2009 márciusában még nem
létezett (Zseng), júniusban is csak a tagjait választották meg, de elfelejtették létrehozni. DKK titkárnő volt. A
felterjesztés‐elfogadás ügy főnök (Szabó) és titkárnője (DKK) között zajlott.
3.o.8. A védési jegyzőkönyvek pontszámai nem egyeznek meg a felterjesztéssel.
3.o.9. Én ezt már 2009 ápr. 3‐án megállapítottam, és kértem a védési eredmények felülvizsgálatát. A
szabálytalanságot Szabó András „családi köre” – ismét a távollétemben ‐ újból megerősítette!
3.o.10. Bekezdés változatlanul átemelve, holott ezt már megválaszoltam: „Az IDI vezetésem alatt pontosan olyan szabályzattal rendelkezett, amelyet a Felsőoktatási törvény előírt (ld. Zseng is). A működési rendellenességeket 2008 októberétől az IDI titkárnőjének sajátos iratkezelése okozta, amit ez a Határozat is megállapít. Ezt az egyetem vezetése felé írásban folyamatosan jeleztem, új munkatársat kérve, de intézkedésről nem tudok. Ha erről dokumentum van, valódisága kérdéses.” (Fell. 2011.04)

4.o.1. Ez is valótlan, egy az egybe átemelve a korábbi határozatból: „nem a Doktori Iskola (továbbiakban DI) felfüggesztése a fokozat megvonásának oka, hanem a Mészáros‐ügy a DI felfüggesztésének az oka. Ezt bizonyítja, hogy két másik, ugyanakkor, ugyanolyan körülmények között, azonos szabályzat szerint védett jelölt, Váradi Ferenc és Riskó Enikő, megkaphatta oklevelét, tehát azt nem mindenkitől vonták vissza, hanem csak attól, aki szabálytalan eszközöket használt a fokozatszerzéshez, ami a DI felfüggesztéséhez vezetett.” (Fell. 2011.04)
4.o.5. Nem a doktorjelöltek számát írta elő a MAB, hanem a törzstagok számát. Ehhez kellett a csalás.
4.o.9. A bizottságnak észlelnie kellett, hogy a dolgozat csak 50%‐os készültségű. (Fell.2011.04)
4.o.11. A 33/2007.sz. Kormányrendelet értelmében nem lehet 2 éven belül új eljárásra jelentkezni.

5.o.1. Az új eljárást is tiltja ugyanabban a témában 2 éven belül a fenti Kormányrendelet.
5.o.3. Nem ezt állapítja meg Zseng. Folyamatosan jeleztem a szabálytalanságokat a feletteseimnek, de éppen ők
voltak az elkövetők. Sem hatalmam, sem eszközöm nem volt ezek megakadályozására, de folyamatosan
tiltakoztam (Zseng). Nem ezért marasztaltak el, hanem a széles körű tájékoztatásért.
5.o.5. A rektor rokona révén érintett volt, de nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.6. Az érintett Balla Péterhez került vissza a Jelentés, aki ismét nem jelezte az összeférhetetlenséget.
5.o.7. Tényellenes megállapítás. DKK minden utasításomat szabotálta. 2008. novemberében, majd 2009. március –június között kb. 100 dokumentum tanúsítja, hogy tiltakoztam a szabotázsok és Szabó András túlkapásai ellen (Zseng). Téves megállapítás: a KDHT 2009 őszéig nem létezett, júniusban is csak a tagjait választották meg, a testületet nem hozták létre (Zseng), az elnöke sosem volt Szabó András. Dékánként adott utasítást és havi fizetéskiegészítést DKK‐nak, aki ezért motivált volt. Nem volt KDHT, nem volt közös döntés – „családi döntés” volt: Szabó András, a felesége és a helyettese döntöttek mindenről. A többszörös hatásköri túllépést a belső vizsgálat megállapította (Zseng), de az egyetem diszkriminatív döntést hozott: Szabó András férfi és református lévén, püspökrokonsággal, megtarthatta az állását. Engem a szabálytalanság feltárásáért távolítottak el. Szabó András nem a közösség, nem az egyetem érdekében követett el jogsértéseket, hanem saját és felesége önös érdekében.
5.o.8. MM két 2009.03.09‐i nyilatkozatával kapcsolatban a HAT semmit sem derített ki. Nem ad magyarázatot arra, hogy lehet új témavezetőt és témamódosítást kérni, és ugyanaznap a dolgozatot már le is adni. Kinek adta le ezeket a kérvényeket? A címzett a titkárnő, azaz a dékán strómanja. Különösen, hogy az iktatószám hamis volt (volt) és az ún. saját mappa semmilyen iktatást nem jelent. Mit derített ki a nyomozás? A titkárnő bírálta el a kérvényt ott helyben, vagy a kedvezményezett dékán? És ott helyben együtt meg is írták a disszertációt? Hiszen
aznap állítólag le is adta. Mikor jutott el az opponensekhez, azok mikor olvasták, mikor bírálták el, mikor válaszolt a
jelölt, és hogy fért bele mindez 2 hétbe? Ha viszont még ugyanaznap leadta, akkor mikor vezette a témát Szabó
András? A dokumentumok létezésének 2009.05.25‐ig semmi nyoma. Még a 2009.05.12‐i EDHT‐ülésen sem
kerültek szóba, pedig ott MM témavezetése a vita tárgya. Feltehetően ez után és emiatt keletkeztek.
5.o.9 – 6.o.1. A levelezés az adatfeltöltésről 2009 márciusában volt, az állítólagos csalás júliusban. A 2009.05.12‐i
EDHT‐ülésen a hanganyag tanúsága szerint még fel sem merültek számítógépes csalások. A 2009.03.04‐i levél biztos eredeti, mert Vanó maga említi a levelet és az adatfeltöltést ugyanezen a hangfelvételen. Vanó meghallgatható, a levél megvizsgálható, a hanganyaggal összevethető. Kideríthető. De az biztos, hogy július később van a naptárban, mint március. A HAT szerint fordítva van.

6.o.2. A 023/2009/DI határozatot csak az IDI vezetője írhatta volna alá, azaz én. De én nem értettem egyet a
félkész dolgozat védésével. Ezért tartották azt a távollétemben és hozták a határozatot a távollétemben (Brassóban
voltam konferencián). Evidensen nem hívhattam én össze a 2009.03.26‐i ülést. Nyilvánvalóan hamis az az állítás, hogy 2009.03.27‐én már senki nem volt az irodán, csak a titkárnő, hiszen az EDHT még aznap megszavazta a fokozatot. A titkárnő a dékán strómanjaként írt alá, ld. jelen Fellebb., 2.o. A dékán hivatalos személy. Hivatalos személyként írt alá hamis határozatot, és hivatalos személyként adott utasítást a titkárnőnek az aláírásra. DKK fegyelmi büntetése magasabb munkakörbe helyezést jelentett: ügyintézőből dékáni titkárnővé lépett elő.
6.o.3. Pontosan ezt tette Szabó András: saját magának törzstagságot szerzett félkész dolgozattal, és mástól elorzott
témavezetéssel.
6.o.4. Egyértelműen megállapítható.
6.o.5. Szabó András dékánként jogtalan előnyt szerzett és jogtalan hátrányt okozott. Vezetőként sem eszköz, sem hatalom nem volt a kezemben, hogy a szabályoknak érvényt szerezzek, de folyamatosan tiltakoztam (Zseng). Hiába, mert épp feletteseim voltak az érintettek.
6.o.8., 9., 10. Tény‐ és iratellenes, önellentmondó, értelmetlen állítások. Nem igaz, hogy a 2009.09.08‐i
feljelentésemet jelölték meg indoknak, mert erről 2011.11.17‐ig azt állították, hogy nem is tudnak. Ezt az állítást a
nyomozati anyag döntötte meg. A rektorhoz fordulást megelőző okok nem lehetnek a rendkívüli felmondás
indokai, mert az másfél évvel korábban volt, csak a felmondás előtti 15 nap. Attól, hogy nem indult nyomozás, még
tudhatott, mert e‐mailben értesítettem őket. Ha viszont nem tudott, hogy jelölhette meg éppen ezt okként, és nem az újat, amiről állítólag épp akkor értesült? Teljesen téves megállapítások, kifejezetten Bednanics
2010.09.09‐i kihallgatása lett megjelölve felmondási okként, ezt követően, erre hivatkozva mondott fel
2010.09.14‐én. Feljelentés és felmondás kapcsolata időbeli és okozati, a munkáltató beismeri, hangsúlyozza, utolsó beadványában szinte henceg vele. A nyomozó hatóság ez esetben tényeket, beismeréseket, dokumentumokat néz levegőnek, önellentmondásba keveredik, csak hogy kijelenthesse, nincs összefüggés, amikor az összefüggés épp az elkövető által deklarált. Itt a HAT szerzője szó szerint össze‐vissza beszél, csak hogy tagadhassa azt, ami nyilvánvaló, beismert, dokumentált, tény. Mit jelent az „egyébként csak” a 6.o.9.bek. 2. mondatában, hogy függ össze az előzményekkel? Hogyan cáfolhatnék egy 2010 szeptemberi tényt egy 2009. decemberében adott interjúban? Egyáltalán milyen tényt? Azt a valótlan állítást cáfoltam a cikkel, hogy nem tudtak a korábbi feljelentésről. A HAT az érintettek minden hamis tanúvallomását elhiszi, még azt is, hogy az egyetem
2010 szeptember 9‐ig nem tudott a feljelentésről, holott ezt épp saját nyomozati anyaga döntötte meg a bíróságon. A HAT még a feljelentésemet is átdátumozza 2010.03.08‐ról 04.15‐re csak azért, hogy valahogy megszüntethesse a nyomozást ebben az ügyben is. Erről ld. jelen Fell. 3.o.
6.o.11. Ez valótlan. Mészáros védését már a házi vitán elleneztem a készültségi fok miatt. A témavezetésről nem
váltottak le, erőből átírták a dékán nevére. Külföldi konferencia‐távollétem (március 26‐29) volt a sietség oka a
gyors védéssel és a két testületi „villámhatározattal”, hogy kész tények elé állítson, hiszen a MAB a feltételek
teljesítésének határidejét június 30‐ig meghosszabbította. Mindent megtettem a folyamat megállításáért, de a dékán megakadályozta (Zseng).

7.o.2. Nem azt adtam elő a hangfelvételen, hogy több írásbeli bejelentés érkezett ellenem az egyetemről, mert ez nem igaz, egyetlen egy sem. Azt adtam elő, hogy Szabó András személyesen kereste fel a MAB elnökét, Bazsa Györgyöt 2009 áprilisában, hogy bevádoljon a túl sok témavezetésem miatt, irigységből, mert neki egy sem volt. Ezzel a doktori iskolánkra irányította a MAB figyelmét. Valótlan, hogy ellenem indult vizsgálat, ellenkezőleg, az én védelmemben, ami a 2009. október 2‐i MAB‐határozat tartalmából egyértelműen kiderül (ld. jelen Fellebb. 2.o.). Sem vezetői alkalmasságom, sem témavezetéseim nem voltak tárgyai a MAB‐vizsgálatnak (vö. Bazsa György emailje). Mindkét doktoranduszom, Váradi Ferenc és Riskó Enikő is megkapta a doktori oklevelet, az IDI felfüggesztése és bezárása ellenére. Csak ők ketten, mert ők becsületes munkával érdemelték azt ki. Vezetői alkalmasságomat sem vonta kétségbe senki a két érintetten, Szabó András dékánon és Balla Péter rektoron kívül, akiknek érdekükben állt a leváltásom és eltávolításom.
7.o.3. Hogy velem szemben nem történt retorzió, azt a HAT semmivel sem képes megindokolni – a tények, dokumentumok, iratok ellenére állítja. Az egész ügy arról szól, hogy hátrányos intézkedések sorozata ért a két hivatali hatalommal rendelkező érintett részéről a szabálytalanságok feltárása miatt. Ráadásul a nyomozó hatóságnak már a magántitok‐sértéses ügy is rendelkezésére állt. Mi valósítja meg a közérdekű bejelentő üldözését, ha nem ez?
7.o.4. Ha minden „rendkívüli felmondási ok” kívül esik nemcsak a szubjektív, hanem az objektív határidőn is, amit ez a bekezdés állít, akkor a rendkívüli felmondás alapból jogellenes, tehát retorzió volt. Viszont ha van szubjektív határidőn belüli felmondási ok ‐ és Bednanics 2010. szeptember 9‐i kihallgatására hivatkozás ilyen ‐ akkor a közérdekű bejelentő üldözése tárgyában ez lett volna az egyetlen vizsgálandó ok, amit a nyomozás elmulasztott.

Fontosabb rövidítések feloldása:

HAT – Mákné Portel Melinda ezen a blogon is olvasható határozata

Lamm – a Lamm Vanda által vezetett bizottság jelentése a MAB-nak a károlis PhD-csalásokról

Zseng – a Zsengellér József által vezetett bizottság jelentése a Károli Rektori Tanácsának

KÜO – Bézsenyi Balázs fővárosi főügyész határozata Szabó András bűnösségéről

DKK – Demes-Kőfalusi Krisztina, Szabó András titkárnője és cinkosa a közokirathamisításokban

MM – Mészáros Márton

Forrás: http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/21/how-often-does-a-policewoman-lie-hanyszor-hazudik-egy-rendorno/

 

 

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 118 hozzászólás »

Second appeal in criminal case (Második fellebbezés a Szabó-Balla-bűnügyben)

Posted by jhnnsclvn - május 1, 2017

Szerző: Kisjogász

A sértett határidőben megfellebbezte a Szabó András és Balla Péter bűnügyét elsikáló, iratellenes állításoktól hemzsegő határozatot. Arra hivatkozott, hogy Mákné Portel Melinda a Bézsenyi Balázs fővárosi főügyész által kijelölt feladatokból konkrétan semmit sem valósított meg. A hazudós rendőrnő a kronológiát és a naptárt is a feje tetejére állította, csakhogy tagadhassa a két bűnöző püspökrokon, a püspöksógor Szabó András és a püspökvő Balla Péter által elkövetett bűncselekményeket. Nem a Szabó András által aláírt hamis tartalmú közokiratot vizsgálta, hanem a titkárnő felterjesztését, aki nem hivatalos személy. Nem keresett magyarázatot arra az ellentmondásra, hogy ha Szabó András már nem volt jelen a munkahelyén, ahogy Kőfalusi tanúvallomásában hazudta, akkor hogy írhatta alá a felterjesztésre válaszul még aznap a hamis tartalmú PhD-határozatokat, ha viszont jelen volt, akkor miért a titkárnőnek kellett a felterjesztést aláírnia.

Bár Vanó Renáta e-mailben és a lefoglalt CD-n is beismeri, hogy a titkárnő utasítására töltötte fel még 2009 márciusában az országos adatbázisba a köztudottan semmilyen témát nem vezető Szabó András és felesége nevét témavezetőként, Mákvirág Melinda szerint az erre vonatkozó e-mailjét lehet, hogy nem ő írta, ugyanis “korábban, 2009 júliusában” előkerült egy állítólag manipulált e-mail. Vagyis Mákvirág a beismerő vallomást negligálva, és a naptárt meghazudtolva menti fel Szabó Andrást a hivatali visszaélés és hatalommal való kényszerítés bűncselekménye alól. Szabó András – a Zsengellér-jelentésből is ismerten – dékáni hatalmánál fogva kényszerítette beosztottjait (Himát, Hanságit és Berthát), hogy témavezetettjeiket az ő és felesége nevére átírják, ilyen módon “teljesítve” a maga és a felesége számára a törzstagság feltételeit. Ezt nevezte “célszerű” és “szükségszerű” jogsértésnek (Zsengellér-jelentés, 6.o.3.bek.).

Hasonló módszerrel, a naptár megerőszakolásával mentesíti a korrupt rendőrnő Balla Pétert is a közérdekű bejelentő üldözésének bűntette alól. Az új határozat szerint Hima Gabriella feljelentéssel akarta megakadályozni Balla Péter felmondásának “hatályosulását”, csakhogy – eltekintve az állítás jogi abszurditásától – a felmondás dátuma 2010 szeptember 14, a feljelentésé pedig 2010. március 8, azaz félévvel korábbi. Nem a feljelentés volt retorzió a felmondásra, hanem fordítva. Balla Péter ezt be is ismeri, hiszen a feljelentést felmondási okként jelöli meg. A Takács Jánosnak kiadott, pótlólag becsatolt “Nyilatkozatban” pedig azt is elismeri, hogy magándetektíveket küldött beosztottja lakására, hogy hallgassák le és készítsenek róla saját otthonában titokban kép- és hangfelvételeket. De Mákvirág Melindáról még a terhelt önfeljelentése is lepereg. A fellebbezés arra is hivatkozik, hogy Balla esetében a nyomozás nem vizsgálta a nyilvánvaló indítékot: a csalással fokozatot szerezni kívánó doktorandusz, Mészáros Márton és a rektor Balla Péter rokoni kapcsolatát.

A Károli Egyetem vezetői elleni nyomozást megszüntető határozat tele van iratellenes állítással, azaz valótlan tartalmú közokirat. Szerzője, Mákné Portel Melinda alezredes és aláírója, dr. Balogh Róbert őrnagy értelemszerűen ugyanolyan közokirathamisítók, mint akik ellen nyomozniuk kellett volna. Az ismert közmondás szerint holló a hollónak nem vájja ki a szemét. A közokirat-hamisító rendőrök sem vájták ki a károlis közokirat-hamisítókét…

A fellebbezés szövege itt olvasható (a dokumentumra kattintva a szöveg nagyítható):

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/05/01/second-appeal-in-criminal-case-masodik-fellebbezes-a-szabo-balla-bunugyben/

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Szabó András | Címkézve: , , | 89 hozzászólás »

Holding back András Szabó’s criminal case (Szabó András bűnügyének elsikálása)

Posted by jhnnsclvn - április 24, 2017

Holding back András Szabó’s criminal case (Szabó András bűnügyének elsikálása)

2017. április 24.

Szerző: Kisjogász

Néhány nappal ezelőtt két év előzetes letartóztatás után kiengedték a börtönből Tarsoly Csabát. Az évezred brókerbotrányaként elhíresült Questor-ügyben  32 ezer embert károsítottak meg, nagyságrendileg 150-180 milliárd forinttal. A piramisjátékok elvén működő, politikai szálakkal átszőtt csalás húsz éven keresztül folyhatott. A legújabb nyomozati anyag szerint Tarsoly Csaba Questor-vezér híváslistája tele volt fideszes politikusok nevével. Biztosan ez is, valamint a Szíjjártó Péterrel való mély barátság is közrejátszott abban, hogy a nagyformátumú pénzügyi bűnöző otthonába távozhatott, és abban is, hogy bár ügye a Fővárosi Főügyészség minden igyekezete ellenére eljutott a vádemelésig, ez a vád egyre gyengül, míg majd lassan összeomlik. Akárcsak Szabó András bűnügye, amely a PhD-fokozatok odaítéléséről szóló hamis tartalmú határozatok aláírásával befejezést nyert, de még vádemelésre sem került sor. Ami a két ügyet összeköti, az a tragikus sorsú fővárosi főügyész, Soltész Miklós személye, akire a károlis bűnügyek elsikálásában is főszerepet osztottak. Így ez a poszt is része Az ügyészek néha korán halnak sorozatomnak, mellyel a halálba kergetett kollégámnak, Soltész Miklósnak állítok emléket.

A buta és korrupt rendőralezredes asszony, Mákné Portel Melinda Szabó Andrást újfent felmentő határozata az újabb láncszem Szabó András okirathamisítási és hivatali visszaélési bűnügyében. Az indoklásból kiderül, hogy a BRFK semmit sem teljesített a Bézsenyi Balázs főügyész által aláírt, a sértett fellebbezésének helyt adó határozat további nyomozásra vonatkozó utasításaiból. Mákvirág Melinda látványosan “félrenyomozott”. Az iratoknak és saját nyomozati adatainak is ellentmondva összevissza zagyvált mindent, csakhogy Szabó András bűncselekményeit ne kelljen elismernie. A Szabó által aláírt hamis tartalmú PhD-határozatokat meg se említi, csak a titkárnő, Demes-Kőfalusi Krisztina illetéktelen felterjesztéseivel foglalkozik, és még azt sem veszi észre, hogy a felterjesztés és a határozat aláírása ugyanazon a napon történt (3.o. 8.bek.), egymást követően, így átlátszó hazugság, hogy azért írt alá Köfalusi Szabó helyett, mert Szabó már nem volt a munkahelyén (6.o. 2.bek.). Arról is hallgat, hogy Mészáros kérelmére Kőfalusi hamis, nemlétező iktatószámot írt (vö. Zsengellér-Jelentés, 6.o. utolsó előtti bek.). A titkárnő azzal ússza meg az okirathamisításokat, hogy ő “nem hivatalos személy”. Mákvirág Melinda logikája szerint a “nem hivatalos személynek” szabad okiratokat hamisítania, nincs következménye. Balla pedig azzal mentesül a közérdekű bejelentő üldözésének gyanúja alól, hogy Hima kirúgását már jóval korábban eltervezte, az nem függ össze a Mészáros-üggyel és a feljelentéssel, vagyis nem retorzió. Ez poén, mert “rendkívüli felmondásra” csak 15 napon belüli ok esetén van lehetőség. Vagyis az agyatlan rendőrnő jogerős határozatban cáfolja a rendkívüli femondás jogalapját!

Mákné Portel Melinda Szabó Andrást felmentő, vicclapba illő határozatának szövege itt olvasható:

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 115 hozzászólás »

Instead of the CEU: Károli (Felejtsd el a CEU-t: Irány a Károli!)

Posted by jhnnsclvn - április 7, 2017

Képgaléria: a CEU gyilkosai

A csaló és okirathamisító MAB-vezető

Vanó Renáta OHI vezető, a Károli egykori minőségbiztosítási koordinátora

Rétvári Bence, a Károli volt főtitkára

Czunyiné volt károlis hallgató

Szabó püspök, a Károli Egyetem fenntartója

Balog Zoltán, az okirathamisító Szabó Andrást a MAB-ba ültető református pap

Szerző: Keresztyén Szellemiség

„Miközben mindenki a CEU-ra figyel, hatezer hallgató eltűnt a felsőoktatásból – írja a 168 óra. – A CEU ellehetetlenítésének kísérlete közben döbbenetes adatok láttak napvilágot, amelyeket a kormány egyelőre nem kommentál.

Megjelent a friss statisztika az idei felsőoktatási jelentkezésekről: e szerint tavalyhoz képest eltűnt közel hatezer hallgató. Míg 2016-ben 111 219-en, addig idén mindössze 105 868-an jelentkeztek a magyar felsőoktatásba. Ez óriási esés, a kormány nem magyarázhatja ezt a beszakadást a demográfiai csökkenéssel.

Emlékeztetőül: az Orbán Viktor–Hoffmann Rózsa-tandem 2012-ben brutális mennyiségű pénzt vont ki az ágazatból, és a kormánypropagandán keresztül megállás nélkül ócsárolta a felsőoktatást. Ennek következtében 2013-ban csak 95 ezer diák jelentkezett egyetemistának.

Ez a 2013-as adat volt a mélypont: az elmúlt húsz év során soha ennyire kevesen nem jelentkeztek a felsőoktatásba, mint akkor. A kormány, miután óriási károkat okozott, valamelyest korrigálni próbálta rossz döntéseit, s ennek köszönhetően a jelentkezések aránya is javult. Az elmúlt évek lassú növekedési ütemét akasztják meg az idei jelentkezési adatok, ahol újra zuhanás látható.

A legnagyobb vesztes a gödöllői Szent István Egyetem. Ez ugyan az elmúlt években – a felsőoktatási autonómiát súlyosan megsértve és a Corvinus szenátusának ellenkezése dacára – megkapta a kormánytól a Budapesti Corvinus Egyetem budai kampuszát, azaz három kart, de ennek ellenére 22 százalékkal csökkent az ide első helyen jelentkező hallgatók száma. Meglepő, de nagyot (közel 14 százalékot) bukott a Budapesti Gazdasági Egyetem is.

Buktak a kormány által preferált egyházi intézmények is: a Károli Gáspár Református Egyetem 14, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 11 százalékot.

Eddig az idézet a 168 óra friss elemzéséből az idei felvételi adatokról. És ez az a pont, ahol a CEU körüli botrány kapcsán fel kell hívnunk a figyelmet egy bujkáló, háttérben maradni igyekvő intézményre, a Károli Gáspár Református Egyetemre, amelynek jelenlegi és volt dolgozói, hallgatói főszerepet játszanak a CEU kinyírásában. A fenti adatokból az is nyilvánvaló, hogy miért, mint ahogy az is, miért pont most merül fel a CEU állítólag nem megfelelő akkreditációja.

A CEU 2005-ben 15 évre szóló akkreditációt kapott az akkori hivatalos szervektől. Ez még nem telt le. Hogy a kormány Soros Györgyöt az általa alapított intézményen keresztül is támadja – az egy dolog. De miért pont most, amikor nyilvánosságra kerültek a 2017. évi felvételi jelentkezési statisztikák, amelyekből kiderül, hogy a kormány kedvenc felsőoktatási intézményei elvesztették a jelentkezők 14-22 százalékát?

Kézenfekvő a válasz: a CEU szabadgondolkodású, kozmopolita hallgatóit át akarják kanalizálni az egyházi intézmények, elsősorban a Károli agymosó rendszerébe.

Ebben az ördögi tervben főszerepet játszanak a fű alatt lapító, de a homályos mocsárban igen aktív károlisok az esztergályosból lett református pap, jelenleg EMMI miniszter Balog Zoltán vezetésével.

Kik azok a Károlihoz köthető, a Károli fenntartásában és befolyásának növelésében érdekelt figurák, akiknek módjukban állt a CEU akkreditációját megfúrni és meg is tették a tőlük telhetőt?

Szabó András – a Magyar Akkreditációs Bizottság 3 tagú Felülvizsgálati Bizottságának összetételében folyton változó, ámde az ő személyében állandó tagja, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, Balog Zoltán miniszter személyes ügynöke a MAB-ban

Vanó Renáta – az Oktatási Hivatal vezetője, a Károli egykori minőségi koordinátora, végzettségét tekintve jogász

Rétvári Bence államtitkár – katolikusként kakukktojásnak tűnik, de nem az; évekig a Károli Református Egyetem főtitkára volt a gyesen levő Prekker Judit helyetteseként

Czunyiné Bertalan Judit államtitkár – a Károli leghírhedtebb egykori hallgatója, akinek életútjáról és a Károlin látványos körülmények között indult karrierjéről itt olvashatunk bővebben.

És az akkreditációs piramis csúcsán Balog Zoltán miniszter, aki ezeket a csaláson és hamisításon kapott, hírhedt károlisokat helyzetbe hozta, és akinek nem is titkolt célja a CEU megszüntetése. Éppen azért hozta nevezetteket helyzetbe, hogy rajtuk keresztül kénye-kedve szerint működtessen vagy szüntessen meg intézményeket, a szakmaiságtól teljesen függetlenül.

Szabó András és Vanó Renáta annak ellenére vannak jelenleg is magas pozícióban, hogy a Károli híres PhD-csalás botrányában anno lelepleződtek. Mindketten hamis tartalmú PhD-fokozatokat odaítélő határozatot írtak alá, azaz “intellektuális okirathamisítást” követtek el, ezek dokumentuma itt olvasható.

Ezek után tegyük fel a kérdést: qui prodest? Vagyis ki profitál legtöbbet a CEU bezárásából? Egy másik budapesti, szintén belvárosi campusszal rendelkező egyetem, egy formailag szintén magánegyetem. De ahogy Kenesei István professzor az Élet és Irodalom 2017. április 7-i számában megjelent A CEU a világ bús tengerén című cikkében rámutat: “a formálisan magánegyetemnek számító egyházi intézmények ugyanúgy az adófizetők, vagyis közvetlenül a kormány támogatását élvezik, mint az állami egyetemek”. Ezek között a reformáció emlékévében a szintén református kormányfő és parlamenti elnök által kiemelten támogatott Károli Református Egyetem profitál a legtöbbet. Nyilván úgy gondolják a döntéshozók, hogy ebben az intézményben a “Soros által bujtogatott” potenciális liberális ellenzékiből bárgyú, engedelmes állampolgárokat lehet nevelni és még le is lehet húzni őket. Vagyis a CEU megszüntetésével Balog és kis kálvinista csapata mindjárt alternatívát is kínál: a Károlit! Csak átsétálnak a hallgatók a Belvárosban pár száz métert a Palotanegyedbe, egyenesen az elegáns Csekonics palotába. Bizonyára jól érzik majd magukat a Lotz freskóval (Bachus diadala) diszített 300 fős bálteremben, a grófi dolgozószobában és a Wekerle-teremben.

Bozóki András az Élet és Irodalom 2017. április 7-i számában megjelent A CEU betiltása cikkében négy értelmezést fejt ki a betiltás okával és céljával kapcsolatban. A helyzet az, hogy a magyarázatok nem vagy-vagy, hanem is-is viszonyban állnak egymással. A Putyin által mozgatott politikai szál mellett egy kifejezetten itthoni gazdasági, üzletpolitikai motívum is fellelhető: átpumpálni a pénzt a kormány legfőbb ideológiai támaszába, a Református Egyházba, amelynek vezetője, Bogárdi Szabó István püspök Orbán Viktor személyes jó barátja. Nem mellékesen ennek az egyháznak az intézményei, főként a Károli Gáspár Református Egyetem Orbán-hű, önálló gondolkodást nem igénylő, irányítható alattvalókat bocsát ki végtermékként, azaz sokkal jobb befektetés, mint a Soros-egyetem. Miért ne lehetne az izgága libsi sorosfiókák helyett ezeket a derék reformátusokat egy kis versenyelőnybe hozni, hiszen már annyiszor bizonyították töretlen hűségüket a Felcsúti Führer iránt?

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , , | 85 hozzászólás »

La plaisir et la nausée du texte (A szöveg öröme és undora)

Posted by karoligaspar - március 5, 2017

szaboandorludvig-vigyora

Irta: Sola Scriptura

Kézbevéve a Reformátusok Lapjának 2017. március 5-i számát, Roland Barthes híres műve (La plaisir du texte) jut az eszünkbe. Utána pedig mindjárt honfitársáé, Jean-Paul Sartre-é (La nausée). A RefLap friss száma ugyanis különös, sőt, akár perverznek is nevezhető meglepetéssel szolgál olvasóinak.  Az új és a régi  felirat alatt a nemrég elhunyt Szabó Andortól olvashatunk egy rövid, de annál tartalmasabb szöveget. (Eredetileg a Lábam előtt mécses a te igéd. III. Kálvin Kiadó, 1995, 247.) Témája a böjt, amire a mózesi törvények alig utalnak. A heti kétszeri böjtölést csak a farizeusok hozták szokásba. Mint Szabó nagytiszteletű úr rámutat, a böjtölés szokását János vezette be, aki Jézus elődjének tekinthető. “Keresztelő János tanitványai (itt látható, hogy János mozgalma még tartott, amikor Jézusé már kezdett kikristályosodni) a bűnbánattal és a rendszeres imádkozással kötötték egybe böjtölésüket. Talán előzményként számítható az Ószövetségből a názirság fogalma is (4Móz6.)”

Szabó nagytiszteletű úr szövege világos, ugyanakkor eredeti, pl. amikor Jánost Jézus “útkészitőjének” nevezi, “s a jánosi tanitványi kör magatartását pedig annak az időnek, amikor majd a jézusi körből is el fog vétetni Mesterük”. Remekül kezeli a régi (János) és az új (Jézus) dialektikáját. A legcsodálatosabb pedig az, hogy még a valamiről való lemondást jelentő böjttel kapcsolatban is örömteli üzenetet tud közvetiteni: “Ha néha úgy érzed, hogy ‘elvétetett a vőlegény’ tőled és szomorkodsz, kérd, hogy legyen megint veled, és meg fogod érezni az öröm ízét.”

De alig érezzük az öröm ízét, máris undor fog el, mert ugyanennek a számnak a tévéműsor-mellékletében rábukkanunk Szabó Andor menyének, Petrőczi/Ludvig Évának Bolgár “pótreneszánsz” cimű förtelmes firkálmányára. Egy megjegyzésre sem méltó bolgár figura agymenéséről írogat a magát Petrőczinek nevező Ludvig, szegény megboldogult Szabó Andor menye. A szöveg tele van viszolyogtató ocsmányságokkal: kihajtják a gilisztákat ebből meg abból,” lelohasztják a vízkóros asszony óriási hasát”. És akkor hirtelen rájövünk: Petrőczit vonzzák a mocskos és büdös dolgok. Akkora gusztussal szövegel a “rossz emésztése miatt büdös leheletű menyasszony szájának fertelmes kigőzölgéseiről”, hogy világossá válik: Ludvig saját magáról beszél. A saját hordóhasáról, büdös leheletéről, szőrös ocsmány lábairól, elmondhatatlanul ocsmány nemiszervéről, amelyet annak idején belenyomott minden kellőképpen részeg szegedi egyetemista pofájába vagy sliccébe.

Ludvig ezt a brutális könyvet nőnapi ajándéknak szánja “bárki fiának-lányának”, és akként ünnepli.  Megjegyezném, Ludvig nem nyilatkozhat a nők nevében általában, ő legfeljebb az ótvaros becstelen ringyók szószólója lehet.

Hogyan lehet a tiszta szellem – tiszta lélek Szabó Andornak egy ennyire irritálóan visszataszító menye, arra csak egy válasz adható: Szabó András, a károlis tolvaj és okirahamistó gazember sem lehetett az ő igazi gyermeke, hiszen nemcsak apjára, hanem becsületes testvéreire sem hasonlít. Egy bűzös kakukktojásból kelt ki ez a förtelmes teremtmény, és választott magának méltó párt a parázna, agyatlan cafka, Ludvig személyében.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , | 115 hozzászólás »

András Szabó was found guilty (Szabó Andrást bűnösnek találták)

Posted by jhnnsclvn - február 6, 2017

Szerző: Kisjogász

Az alábbi poszt a Néha az ügyészek is korán halnak sorozat része.

A Károlin haknizó fő és legfőbb ügyészek, úgymint Lajtár István, Ibolya Tibor és társaik mindent megtettek azért, hogy eltussolják Szabó András közokirat-hamisítási és hivatali visszaélési bűnügyét. A buta és korrupt rendőrnőnek, Mákné Portel Melindának ők diktálták az ostoba és iratellenes határozatot. Miért is ne, ki olvassa azt rajtuk kívül? – gondolhatták. – A sértettet elhajtják a vérbe, oszt majd elhallgat. Fellebbezésre amúgy is csak 8 napos határidő áll rendelkezésre, ami jogvesztő. Hima azonnali, még a nyomozást megszüntető határozat átadásának napján (2011.04.11.) tett panaszára olyannyira nem számítottak, hogy nem is tudtak vele mit kezdeni. Mákné és a mögötte álló károlis főügyészek 4 hónapon át hallgattak. Hima 2011. augusztus elején elunta a csöndet, és Polt Péter legfőbb ügyésznél reklamálta a 30 napos válaszadási határidőt (1. dokumentum). A Legfőbb Ügyészség nem késlekedett, dr. Kocsis Emőke legfőbb ügyészségi ügyész azonnali válaszadásra szólította fel a Fővárosi Főügyészséget a nyári uborkaszezon kellős közepén, amelyről a panaszost is értesítette (2. dokumentum). A károlis fővárosi főügyészek épp a Balatonban vagy a Földközi tengerben áztatták a feneküket, csak egy fiatal ügyész, Bézsenyi Balázs tartotta az Akadémia utcában a frontot. Bézsenyinek Ibolyáék elfelejtettek szólni, hogy ha fellebbezés történne károlis ügyben, azt el kell utasítani. Talán azért, mert eleve nem számítottak tiltakozásra, azt hitték, az ügy magától is elhal, senki nem fogja a választ forszírozni. Csakis így fordulhatott elő, hogy Bézsenyi felsőbb instrukciók nélkül, tisztán szakmailag foglalkozhatott az üggyel: Hima fellebbezésének pikkpakk helyt adott, Szabó Andrást bűnösnek találta.

A Fővárosi Főügyészség 2011. augusztus 23-i határozata értelmében Szabó András a Mészárosnak dékánként és az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnökeként odaítélt doktori fokozattal az intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekményét elkövette, az a határozat aláírásával befejezetté vált (3. dokumentum).

Az alábbi levelezés emellett szép példája annak, milyen magától értetődő pofátlansággal szegik meg maguk a törvény őrei a törvényeket. Míg egy fellebbezést már egy napos késés miatt is csípőből elutasítanak, addig a BRFK és a Fővárosi Főügyészség nemhogy a hivatali levelezés 30 napos határidejét nem tartják be, hanem eleve nem is válaszolnak. A hivatalos választ ezekből csak kikényszeríteni lehet.

reklamalasluvalasz_reklamalasra

bb_hat_1bb_hat_2

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/02/04/andras-szabo-was-found-guilty-szabo-andrast-bunosnek-talaltak/

Posted in BRFK, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , , | 65 hozzászólás »

First appeal in criminal case (Első fellebbezés a Szabó-Balla-bűnügyben)

Posted by jhnnsclvn - január 9, 2017

gorogkatolikus

Szerző: Kisjogász

Az alábbi poszt is a Questor- és egyéb mocskos ügyekbe belehalt Soltész Miklós osztályvezető fővárosi főügyész és görögkatolikus alszerpap emlékére indított sorozat darabja.

Mákné Portel Melinda elezredes asszony nyomozást megszüntető határozatát Hima természetesen csípőből visszalőtte. Még meg se száradt dr. Balogh Róbert osztályvezető aláírásán a tinta, a tiltakozás máris ott volt az asztalán. E szerint a határozat szembeszökő hibája, hogy még csak nem is érinti a fellebbezés “par excellence tárgyát”, Mészáros két, azonos keltezésű, de ellentétes tartalmú nyilatkozatát. Az egyik szerint 2009. március 8-án választott új témát és témavezetőt, a másik szerint ugyanaznap már tokkal-vonóval le is adta a dolgozatát. Bár a nyomirat ezeken kívül is hemzseg a hamis okiratoktól, amikre bőven említ példát a fellebbezés, Mákné Portel Melinda egyet se bírt találni.

Egy másik kifogás, hogy Mákné Portel Melinda Szabó András dékánt és EDHT-elnököt nem tekinti hivatalos személynek, így az általa aláírt hamis tartalmú okiratokat meg sem említi.

Végül a fellebbezés harmadik pillérét a közérdekű bejelentő üldözése iránti panasz elutasítása elleni érvelés adja. Mákné szerint Balla Péter nem a feljelentés miatt rúgta ki a professzort, mert arról még nem tudhatott a felmondás idején, azaz 2010 szeptember 15-én! Ez akkora iratellenes ordas hazugság, hogy Mákvirágot már csupán ezért ki kellett volna rúgni fegyelmivel a rendőrségtől. Hima a 168 órában már 2009 december 3-án ország-világ előtt közölte, hogy feljelentette Szabó Andrást, Balla Péter rektor explicite Bednanics Gábor 2010 szeptember 8-i rendőrségi kihallgatására hivatkozva rúgta ki Himát, 2010 májusában pedig már ügyvédi meghatalmazást is adott Hock Gyulának a feljelentés nyomán a Károli ellen indult bűnügyben. Tehát tárgyi bizonyíték és a terhelt beismerő vallomása ellenére tagadta a BRFK az összefüggést a feljelentés és a kirúgás között, csak hogy megszüntethesse a nyomozást.

Az alábbiakban közöljük a fellebbezés teljes szövegét:

fellebb_2011-04_1fellebb_2011-04_2fellebb_2011-04_3fellebb_2011-04_4

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/01/08/first-appeal-in-criminal-case-elso-fellebbezes-a-szabo-balla-bunugyben/

Posted in Balla Péter, BRFK, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: | 80 hozzászólás »

Garbled minutes (Meghamisított tanúvallomás)

Posted by jhnnsclvn - november 28, 2016

Garbled minutes (Meghamisított tanúvallomás)

2016. november 27.

Szerző: Kisjogász

A dr. Györei Péter által a VIII. kerületi Rendőrkapitányságon felvett jegyzőkönyv már első blikkre is különbözik a Budapesti Rendőrfőkapitányságon Mákné Portel Melinda alezredes asszony által felvett jegyzőkönyvtől ugyanazon tanú kihallgatásakor. Utóbbi ugyanis tele van a tanú által az aláírás előtt eszközölt és szignóval hitelesített javításokkal. Ezek a javítások nem stilisztikaiak, hanem tartalmiak. Mákné Portel Melinda kétszer is pontosan az ellenkezőjét írta le annak, amit a tanú mondott (5.oldal 2. fele).

Az 5. oldal aljától kezdve pedig az összes erőfeszítése arra irányul, hogy a tanúra rákenjen valamilyen szabálysértést a Doktori Iskolával kapcsolatban. A tanú ez ellen határozottan és következetesen tiltakozik. A kérdés ostoba, mert a doktori szabályzat elkészítése biztosan nem bölcsész vagy teológus feladata, hanem jogászé. Az egyetem egységes egyetemi doktori szabályzatokat készíttetett kari mellékletekkel, ami megfelelt a MAB-előírásoknak, erre Balla Péter maga hivatkozott fellebbezéseiben (6.o.9.bek.). Ha nem volt szabályszerű, az a rektor felelőssége, nem pedig a doktori iskolák vezetőié. A tanúnak semmiben sem lehetett kizárólagos felelőssége, hiszen a Karon 2007 óta mindent Szabó András dékán kontrollált, a Doktori Iskolát is (6.o.3.bek.). Szabó dékán Demes-Kőfalusi Krisztinának – aki egyúttal a saját házi használatú titkárnője is volt – a DI vezetőjével ellentétes utasításokat adott, amit a Zsengellér-Jelentés is megállapított. A Zsengellér féle vizsgálat során az is kiderült, hogy Demes-Kőfalusi Szabó Andrástól nyújtott különleges szolgálataiért dupla fizetést kapott – többet vitt haza havonta, mint egy professzor. Nem kétséges, hogy kinek az utasításait hajtotta végre ellentmondás esetén. De Mákné hajthatatlan, még a 6. oldal alján is a Szabályzatnak való megfelelés felelősségét firtatja egy olyan szöveg esetében (Mészáros Mártoné), amelyet a Doktori Iskola vezetőjének meg se mutattak, amelyet a házi vita időpontjában még Szabó Andrásné “opponens” sem ismert, és amelynek nyilvános vitára bocsátása ellen a Doktori Iskola vezetője hevesen és dokumentáltan tiltakozott. Mákné azon mesterkedik, hogy a tanú szájába adja, ő engedélyezte a vitát, miközben minden eszközzel megakadályozni próbálta. A tanú azt is előadta, hogy Mészáros vitáját Szabó András és Kulcsár-Szabó Ágnes szándékosan a távollétére időzítették, ami tény: a Brassói Egyetem germanisztikai konferenciája, amelyen a doktori iskola vezetője személyesen szekciót vezetett és előadást tartott, Mészáros vitájának napjára esett. Mákné arra akar kilyukadni, hogy a tanú nem állította meg a folyamatot, abban a reményben, hogy a tanú a tiltakozásait nem tudja dokumentálni. Erre azonban nagyon rábaszott ráfázott, mert a tanú több száz oldalas dokumentumra hivatkozik, melyet 2009 szeptemberében Balla Péternek átadott (6.o.5.bek.). Mákné összes próbálkozását csípőből verte le a tanú.

Mákné Portel Melinda alezredes asszony ostoba, rosszindulatú kérdéseiből és jegyzőkönyv-hamisítási kísérleteiből nyilvánvaló, hogy a BRFK-n a nyomozást már nem a rendőrség vezette, hanem a Károli magas pozícióban levő és egyre magasabbra törő ügyészei (Lajtár és Ibolya).

Íme a jegyzőkönyv:

hg-tanuv_1hg-tanuv_2hg-tanuv_3hg-tanuv_4hg-tanuv_5hg-tanuv_6hg-tanuv_7

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 41 hozzászólás »