Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for the ‘Uncategorized’ Category

World Cup mood (Foci vb üzemmód)

Posted by anonymanalyst - július 2, 2018

Az egész stáb elutazott Oroszországba a foci vb-re. Én egyedül nem vállalom a felelősséget a blogért. Inkább szünetet tartok. – A segédszerkesztő

 

Posted in Uncategorized | 9 hozzászólás »

Judge assignments (Kézivezérelt ügyszignálás: Tallián Blanka küldetése)

Posted by jhnnsclvn - október 11, 2017

Az alábbi cikket a Ravasz László blogról vettük át. – A szerkesztőség

egy Handó-kedvenc bíró

2017. október 10.

 

Szerző: Csép Pán

Hozzátok küldöm ezt a kis infót, egyrészt mert Ravasz László nevét viselitek, akinek a névrokonáról itt részben szó lesz, másrészt ez a blog szalonképesebb, mint a Johannes odaát (ezt kikérjük magunknak – a szerk.), amit szívesen olvasok, de nem szívesen látnám ott viszont a nickemet. Bár gyanítom, van összefüggés a két blog között.

Nem árt, ha tudjátok: a H.G. kontra Károli pert nem véletlenül szignáltatta Handó Tünde a barátnőjére, Tallián Blankára. A kolléganőnek ugyanis jó a “pedigréje”: jól muzsikált egy megyei bíró meghurcolásában, akinek az ügye nagyon hasonlított H.G-éhez. Ő is hivatali visszaéléseket és okirathamisításokat tárt fel, nem kímélve a testület nemlétező becsületét. Előbb kapott egy fegyelmit, aztán kirúgták. Ez az ügy volt Tallián Blanka ajánlólevele a H.G.-ügyre. Mérget lehetett rá venni, hogy elvégzi a küldetését.Ha egy igazság bajnokát kell kivégezni, arra nincs alkalmasabb Tallián Blankánál, aki szinte élvezi az “akasztásokat”. Hátha még kollégáról van szó. Itt a Kúrián csak “vihogó hóhérként” emlegetik.

A sajtó így számolt be Ravasz László Csanád-Csongrád megyebíró kirúgásáról:

Felmentette Ravasz Lászlót bírói tisztségéből  Áder János köztársasági elnök 2012. május 23-án. Ravasz László 2011 áprilisában a Magyar Hírlapban jelentetett meg egy publikációt, amelyben azt állította, hogy a “bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti”. Állítását azzal támasztotta alá, hogy a bíróságok iránti lakossági bizalom csökkent az elmúlt 15 évben. Szerinte “hűbéri rendszer” alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba. A felsőbb szinteken gyakran “olyan bírák bírálják felül, akiknek a kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják”. Vagyis ugyanazért borított asztalt, mint a minap Vasvári Csaba, csak ő már öt évvel ezelőtt.

Ravasz László saját közleménye az ügyéről

Szólásszabadságomnak a végül jogtalan felmentésemhez vezető, véleményem szerint súlyosan alkotmánysértő korlátozása a 2011. december 31-ig fennállt antidemokratikus igazságszolgáltatási rendszerben elkövetett visszaéléseket feltáró 2011 tavaszi írásaimmal összefüggésben Baka András volt főbíró, Czene Klára, a Szegedi Törvényszék volt elnöke, az eljárt szolgálati bírák ( Pálné dr. Mikola Júlia, dr. Maka Mária, dr. Krémer László, Tóthné dr. Révész Anna, dr. Rácz József, dr. Belegi József, dr. Tallián Blanka, dr. Lőrincz Györgyné, dr. Tóth Kincső ) és általában a jogállami bírósági igazgatás és az annak megteremtését célzó reformok ellenségeinek felelőssége.

A fegyelmi eljárásomban elkövetett jogsértések miatt alkotmányjogi panaszt terjesztettem elő az Alkotmánybíróságnál (IV/2868/2012) illetve a feljelentésem alapján nyomozás van folyamatban a Központi Nyomozó Főügyészségen közokirat hamisítás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt ( Nyom. 120/2012).

Ravaszt előbb visszahelyezték állásába, de mivel a bírálatokkal nem állt le, újabb fegyelmit kapott. Karriert Handó Tünde alatt nem a Ravasz Lászlók és Vasvári Csabák csinálnak, hanem a Tallián Blankák.  „A bírósági rendszer olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti” – írta Ravasz László a már hozzáférhetetlenné tett Magyar Hírlap-cikkben. Én csak annyit teszek hozzá szintén bennfentes szemszögből: azóta is, sőt azóta még inkább!

 

Posted in Uncategorized | 26 hozzászólás »

In Vino Veritas (Borban az igazság)

Posted by karoligaspar - március 7, 2016

Pallas Athéné mint Kocsma Jenny

Pallas Athéné mint Kocsma Jenny

Írta: Prudens

Ráday Mihály három évtizedes városvédő műsorának alcíme szerint néha Pallas Athene kezéből is kilopják a lándzsát. A mostani kormányzat nem ilyen kicsinyes, ellopta az egészet szőröstül-bőröstül, házastul. A Szentháromság u 2. alatti budai régi városháza épületét először a Pallas Athene Domus Animae Alapítvány tette magáévá. Ebben az épületben működött régen az MTA Nyelvtudományi Intézete, még mielőtt átköltözött volna a Karmelita Kolostorba. (Itt fog székelni nemsokára a tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatal.) De azok a primitív idők már régen elmúltak, amikor még tudományt lehetett művelni gyönyörű, patinás épületekben. A mai kormányzó “elit” tagjai, bár még mindig kanállal eszik a Wellington bélszínt és utána böfögve piszkálgatják az ezüst halkéssel a fogaikat, nagyon kényesek rá, hol is teszik mindezt. Nekik csak a legszebb, legkülönb, legrégibb, legdrágább a megfelelő.

Matolcsy György MNB-elnök mer nagyot álmodni: éppen most duplázták meg 5 millióra a fizetését. Így rögtön át is vette a Városvédő Pallasz Athéné szobor által óvott épületet, hogy a saját zseniális gondolatait propagáló unortodox doktori iskolát telepítse bele. A doktori iskola, melynek költségvetése meghaladja az egész magyar állami felsőoktatásét, az épület első emeletén nyert elhelyezést. Innen nézik a neogótikus Halászbástyát vagy Hadik András lovas szobrának hátsó felét, miközben Kuszaszemű professzor ontja eléjük “dús élte kincsét” a költővel szólván. Na, ez azért így hirtelen túlságosan megterhelő lenne egy nem piros ponttal a fenekén született magyar táltosnak, ezért Kuszaszemű professzor, a tőle már megszokott zsenialitással erre is megtalálta a megfelelő megoldást.

Mielőtt felfáradnak a világ legdrágább doktoranduszai a  díszlépcsőn, előtte át kell haladniuk a Matolcsy professzor által közpénzből nem közpénzzé varázsolt fizetőeszközből finanszírozott borozón, a történelmi ihletettséget kedvelők pedig akár a szomszédos bormúzeumon is. Márpedig, jól tudjuk, a Jóisten direkt “nektárt csepegtetett Tokaj szőlővesszein”, természetesen Lévai Anikó magyar nagyasszonynak, a nemzet édesanyjának birtokán. Aki pedig magához veszi a kormányfő feleségének megszentelt kezétől érintett szőlőből, magyar szüzek hófehér lábával való taposás által borrá szublimált matériát, az már tiszta és befogadó lélekkel várja Kuszaszemű professzor kinyilatkoztatását.

Szegény Pallasz Athéné pedig lecsüggeszti Zeusz homlokából kipattant fejét, ernyedt kezében a lándzsát is alig bírja tartani. Ő, akit a bölcsesség istennőjének tisztelnek már több ezer éve, házmesternéként kénytelen asszisztálni Übü király házi kincstárnokának kreatív tombolásához.

-Zeuszra, ezt nem tűröm tovább! – mondta Pallasz Athéne és dárdájára támaszkodva kecsesen leugrott a kis fali fülkéből, majd a Halászbástyán keresztül a Duna felé vette az irányt. A Jégverem utcánál megtorpant egy kicsit, de mikor elsuhant mellette a fekete páncélozott Audi-csorda, acélos léptekkel visszamasírozott a helyére. Elvégre véderőként helyeztek el itten engem – gondolta. Régen a városházát védtem, aztán a MTA kutatóintézetét, később a Collegium Budapestet. Hogy ebből ezek kocsmát csináltak, az biztosan nem az én hibám. Mindegy, ezt is megvédem becsülettel.

De azért még megállapította: Sic transit gloria mundi.  Hadik András a ház túlsó oldalán egyetértett vele, de hozzátette: Azért egy lovasrohamot szívesen vezényelnék ellenük. De hát a tábornokok már csak hadászati megoldásokban képesek gondolkodni.

Posted in Uncategorized | 91 hozzászólás »

Foot duell (Lábpárbaj)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 21, 2015

Viktor és Petra lábtangója

Viktor és Petra lábtangója

Posted in Uncategorized | 121 hozzászólás »

Fascism and the Reformed Church in Hungary/Fasiszta tendenciák a református egyházban

Posted by karoligaspar - április 5, 2014

ÍRTA: SOLI DEO GLORIA

Hegedűs Lóránt pere első fokon befejeződött a Budapest-Északi Református Egyházmegye Bíróságán. Megintették, utána nyugodtan ünnepeltette magát a híveivel és a jobbikosokkal a Kálvin szobor alján.

Közben az ötödik és az első kerületet beterítették Enikő, Hegedűs Lórántné plakátjaival.  A Hegedűs család erősebbnek érzi magát politikai tekintetben, mint eddig bármikor.

http://www.168ora.hu/itthon/horvath-gyorgy-reformatus-ifj-hegedus-lorant-birosag-szelsojobb-palastvesztes-124909.html

Hegedűs Lóri annyira nem zavartatja magát, hogy közben egy vidéki jobbikos rendezvényen “biológiai fegyvernek” minősítette a cigányokat a magyarellenes erők, értsd a zsidók kezében. Emiatt újabb eljárás indul ellene, ezúttal a Budapest-déli egyházmegyénél, jelentette be Bogárdi Szabó püspök.

http://reformatus.hu/mutat/9458/

A Hegedűs család bosszút esküdött Bogárdi Szabó ellen. Nem hajlandók elviselni Bogárdi püspökségét, ezért felbujtották az egész körüket Bogárdi megbuktatására. Azt tudják, hogy Kislórinak püspöknek indulni pillanatnyilag semmi esélye, ezért tesznek a nyeretlen kétévesre, Balla Péter sógorra. A Hegedűs család, a Jobbik és a Dunamelléken mozgósítható szimpatizánsok azon dolgoznak, hogy Bogárdit megbuktassák és Ballát megválasztassák püspöknek. Ebben segítséget kapnak a Mészáros családtól, és a gödöllői haveroktól, de leginkább a JOBBIKtól.

A Dunamelléken tehát a Hegedűs család Jobbik segítségével reméli megnyerni a püspökválasztást.

Közben a Dunántúlon is nagy az izgalom. Köntös László az “evangélium hirdetésére” (PRÚSZ közgyűlés) alapított blogján KEMÉNY fideszes propagandát folytat.  Ebben segítségére van Papp Gyula Attila, az Erdélyből a pápai önkormányzatba ejtőernyőzött figura, aki most a Reposzton gyalázza a baloldali erők minden egyes tagját. Az ő élettársa a pápai Fidesz iroda vezetője, világos a kapcsolat.

Köntös megalkudott a Fidesszel, hogy  támogatják püspöki ambícióját. Neki könnyebb dolga van, Steinbach bejelentette, hogy nem jelölteti magát még egyszer.  Köntös meglehetősen népszerűtlen hozzá nem értése és tökéletesen alaptalan pökhendisége miatt. Neki is vannak csontvázai a szekrényben, még a detroiti korszakból. De most úgy gondolja, fideszes hátszéllel bármire vállalkozhat.

Tehát Köntös még erőteljesebben fújja a Fidesz vitorláját, mint Bölcskei. Ott Debrecenben, az elzsírosodott agyú atyafiak nem kezelik a modern elektronikát “az evangélium szolgálatában”, ahogy Köntös nagytiszteletű (???) úr (???) olyan utánozhatatlanul ordenáré cinizmussal mondta.

Tehát a Dunántúl és a Dunamellék püspökválasztásában a Jobbik mérkőzik a Fidesszel. És az evangéliumi üzenetet felfogni sem képes gazemberek vívják.

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Mészáros Márton, Uncategorized | 21 hozzászólás »

Hegedűs junior, Peter Balla, Bishop Bölcskei, Bishop Szabó and the bust of Horthy (Lórika, Balla-sógor, Bölcskei, Szabó István és a Horthy-szobor)

Posted by jhnnsclvn - november 21, 2013

Lórika, Lórikáné és HorthyBölcskei csiééapítOrbán és SzabóHegedűs sógora

A Református Egyház ma a Jobbik és a Fidesz harci terepe. Nem világos ebben a szembenállásban a sikkasztó és besúgó egyházfő, Bölcskei pozíciója. Szavakban a Fidesz, tettekben a Hegedűs-család és a Jobbik mellett kötelezte el magát, mert a valóban Orbán-hívő és valóban fideszes Szabó István püspökkel szemben a Hegedűs-családban lelt szövetségesre. Ezért nem akar igazán fellépni ifj. Hegedűs Lóránt ellen, sőt, a két ellenséget, a Hegedűs-és a Szabó-családot egymás ellen játssza ki. Jakab Attila az egyházon belüli hatalmi harc illetve a politika egyházi kiszolgálása szempontjából elemzi a Szabadság téri Horthy-szobor avatást. – A szerk.

Szerző: Jakab Attila

Ifj. Hegedűs Lóránt, a budapesti Szabadság téri református gyülekezet (Hazatérés Temploma) lelkésze nem kimagasló szellemi teljesítményével, akár csodálatra is igényt tartó szociális-karitatív tevékenységével, hanem rendszeres egyház-politikai botrányaival (például Holokauszt-tagadó könyvbemutató megrendezésével vagy Izrael-ellenességével) híresült el; mondhatni vált hírhedtté. Legújabban Horthy Miklós mellszobrának az (újra)avatásával (vagy áthelyezésével) hívta fel magára a figyelmet. Református egyháza azonban szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni vele – és valójában nem is nagyon akar. Hiszen a lelkész nem akárki. Ő a nemrég elhunyt egyetemalapító (KGRE) református püspök, id. Hegedűs Lóránt fia. A református egyházban sokan sokat köszönhetnek neki. Arról nem is beszélve, hogy a politikával kokettálás és összefonódás gyakorlatilag családi hagyomány és örökség (MIÉP-es kapcsolatok). Ez azért jelent gondot, mert ifj. Hegedűs esetében most a Jobbikról van szó (felesége jobbikos parlamenti képviselő; ő maga 1998 és 2002 között MIÉP-es volt), miközben a hivatalos irányvonal (egyházvezetés) Orbán-hívő és Bölcskei Gusztáv helyére hamarosan zsinati lelkészi elnököt kell választani. Vajon ki lesz Balog Zoltán gyakorló református lelkipásztor-csúcsminiszter, az Orbán-rezsim egyik erős embere támogatottja? Érzékeljük a helyzet abszurditását? Egy püspök-elnökkreáló lelkipásztor-politikus!

Ennek fényében óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy a Hegedűs-ügy része (lehet) a református egyházon belüli (jobbikos–fideszes) kíméletlen hatalmi harcnak. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy ki kezeli, osztja majd az állami támogatásként számolatlanul érkező közpénzeket, amelyekről 2014 januárjától már elszámolni sem kell. Mert hidegen mérlegelve: miért problémásabb egy református lelkész ellentmondásos szoboravatása, mint a „nemzeti-keresztény” rezsim közjogi méltóságainak (például Áder János államelnök) hasonló tevékenysége? Arról nem is beszélve, hogy lassan bevett gyakorlattá válik politikusok templomi politikai igehirdetése, amit a helyi egyházvezetők áhítattal hallgatnak! És ezen a média, illetve a közvélemény már meg sem ütközik. Mindenki ott hirdeti az igét, ahová politikailag tartozik. Orbán Viktor a debreceni református nagytemplomban, Hoffmann Rózsa a váci katolikus székesegyházban, Gyöngyösi Márton a Szabadság téri templomban (neki még nem dukál püspöki hallgatóság).

Teológiai szinkretizmus, zavaros kereszténység

Ennél továbbmenve azt is mondanám, hogy ifj. Hegedűs Lóránt személyes példája – illetve az azt kezelni képtelen (valójában nem is akaró) egyházi hatóság magatartása – nem csupán rámutat a magyarországi (összfelekezeti) teológiai oktatás (pap-, lelkész- és hittanárképzés) tartalmi és színvonalbeli problémáira, hanem valamilyen szinten túl is mutat azon. Azt a senki által sem megvizsgálni, sem pedig megválaszolni nem kívánt kérdést veti fel, hogy Magyarországon miért nincs értéke a tudásnak és a teljesítmények? Miért erősek annyira a kontraszelekciós mechanizmusok, hogy többnyire alkalmazkodó és meghunyászkodó, de valójában az agresszívan intrikus középszerűség számára terem babér? Mindezt tetézi, mintegy megkoronázza, az akadémiai körökben vallási és teológiai kérdésekben érvényesülő/érvényesített egyházi befolyás, olyan klerikális gondolkodású laikusokon keresztül, akik számára a vallásosság mércéje az ájtatosság, az alázat, az egyházi tekintély feltétlen tisztelete. Az ismeret számukra is csak zavaró tényező, amely esetleg kikezdi az egyébként nem túlságosan mély hitet. Az emberek egy része ugyanis nem annyira ismeretekre vagy tudásra, hanem bizonyosságra, szellemi és érzelmi biztonságra vágyik. Ifj. Hegedűs ezt kínálja: mitizált múltat, ragyogó jövőt és közben a mindenkori kudarcokért felelős bűnbakok megnevezését, ami mindig és mindenben felmenti a múlt, a jelen és az eljövendő magyarjait.

Egyházak és újságírás

Ha Magyarországon lenne oknyomozó újságírás, valamint megfelelő szerkesztői bátorság, akkor az egyházi ügyek – mert lényegében ezek képezik a „nemzeti-keresztény” rezsim legérzékenyebb és legsérülékenyebb pontját –, többek között a Károli Gáspár Református Egyetem mindennemű erkölcsi értékrend teljes hiányáról valló esetei (például a „városi legendák” szintjén közismert kirúgások, doktori iskola botrányok, viszony a Jobbikkal), már régen alapos és elmélyült feltárásra kerültek volna. Mert még akkor is, ha Magyarországon a politika határozza meg és kreálja az „ügyeket”; még akkor is, ha a feltárt „ügyeknek” semmiféle következményük nincs, a közvéleménynek akkor is jogában áll tudni ezekről. Az oknyomozó újságíráshoz azonban kicsikét több kell, mint a magyarul helyesen írni tudás. Kellenek például ismeretek, elemzői készség, intuíció, az összefüggések felismerésének, illetve a megválaszolandó kérdések megfogalmazásának képessége. Magyarországon nem csupán azért nincsenek „egyházi ügyek”, mert azokat egyik politikai oldal sem akarja; azért sem, mert az újságírói szakmában hiányoznak az elmélyült és megalapozott vallási ismeretek. Erre már nem mentség az államszocializmus. Az okot máshol kell keresni. A magyar szellemi, politikai és egyházi elit együttesen nem akarta – és ma sem akarja –, hogy felekezeti ellenőrzésen, befolyáson kívül állók ilyen ismeretekkel rendelkezzenek; hogy legyen intézményes hely, ahol ezeket az ismereteket, összhangban a nemzetközi kutatási eredményekkel, meg lehessen szerezni.

Olajozottan működő rendszer

Ifj. Hegedűs esete valójában azt teszi teljesen nyilvánvalóvá, hogy Magyarországon rendkívül erősek az összefonódások; minden mindennel és mindenki mindenkivel összefügg. Az úgynevezett elitbe többnyire születéssel, házassággal, kooptációval lehet bekerülni. Ez egy többé-kevésbé zárt rendszer, amelynek része a média; következésképpen az újságírók is (kinek nem inge, ne vegye magára!). A hatalmi harcok, személyes- és érdekellentétek tehát rendszeren belül zajlanak. Magát a rendszert azonban senki nem kérdőjelezi meg. Valójában ezért sincsenek „ügyek”; hiszen a nyilvánosságra kerülésnek nincsenek tényleges következményei. Azok az „ügyek” pedig, amelyek bírósági szakaszig jutnak, többnyire olyan egyéneket érintenek, akik bekerültek ugyan a rendszerbe, de szemmel láthatólag nem váltak annak részévé. Ebben a rendszerben az egyháziak sajátságos immunitással rendelkeznek. Ifj. Hegedűs tehát nyugodtan alhat, és továbbra is folytathatja botránykeltő egyház-politikai tevékenységét. Ő annak a rendszernek a része, amelyben vallás és politika szervesen összefonódik, az adok – kapok érdekek és kölcsönös szolgálatok mentén. Ifj. Hegedűs tudja, hogy nem adják ki; nem adhatják ki a rendszer veszélyeztetése nélkül. Természetesen határozottan felháborodnak, elhatárolódnak, vizsgálatot kezdeményeznek (például az a Bölcskei püspök, aki Debrecenben asszisztált a Horthy-emléktábla avatáshoz) – és várják, hogy teljen az idő, felejtődjön az ügy (Kubatov Gábor például a mai napig várja a Csatáry-molinóban „érintettek” önkéntes jelentkezését), amelyet előbb-utóbb úgyis eltakar egy újabb „ügy”. A rómaiak óta tudja a hatalom, hogy cirkusz kell a közönségnek.

Forrás: http://ideaintezet.blog.hu/2013/11/19/egyhaz_es_politika_egymas_fogsagaban_ifj_hegedus_lorant_legujabb_esetenek_tanulsagai

Posted in Uncategorized | Címkézve: , , | 19 hozzászólás »

Rose’s Credit and Credo (Rózsa hite és hitele)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 1, 2013

The Credit of the Credo (A hit hitele)

2013. augusztus 31.

A hit kérdése

Huszár Ágnes 2013.08.31.06:27
<i>MTI/Kovács Tamás</i>

Az idei tanévnyitó konferenciát az egri székesegyházban tartotta Hoffmann Rózsa államtitkár. Itt hirdette meg kormányzati célként: minél több gyerek részesüljön keresztény nevelésben.

A IV. Nemzeti Tanévnyitóra Debrecenben kerül sor, ezt a Duna televízió élőben sugározza. A Debreceni Református Kollégiumban megrendezett tanévnyitón az ünnepi beszédet Balog Zoltán EMMI miniszter – református lelkipásztor – mondja, de szót kapnak Hoffmann Rózsa államtitkár, Kósa Lajos polgármester és Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora is. Az ünnepélynek helyet adó épület egyébként éppen az idén májusban kapott a kormánytól tízmilliárd forintot „infrastrukturális fejlesztésre”.

Harangzúgás, orgonahang és tömjénfüst: a tanév keresztényi áhítatban indul. Ennek folytatásaként a tanulók egyik fele hittanoktatásban részesül, másik fele pedig „civil” erkölcstant tanul, mint az államtitkár mondja. Ahogy a kormányfő Bilbaóban közölte a spanyolokkal, mi magyarok csak nem „bírjuk kiverni a fejünkből a kereszténységet”.

Azt ugyan nem, de a parokia.hu megfogalmazása szerint „rejtőzködünk”. Nem sötét katakombákban, mint az őskeresztények, hanem az internet virtuális dzsungelében. Kiderült ugyanis, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint kevesebb magyar vallja magát vallási felekezethez tartozónak, mint tíz évvel azelőtt. Az összes megkérdezett 27 százaléka nem válaszolt a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre. Ez az arány 2001-ben 10 százalék volt. Csökkent a történeti egyházak tagjainak száma is, a kormányfő által favorizált református egyház tekintetében mintegy két százalékkal.

Miközben tehát az úgynevezett történelmi egyházak – közöttük is elsősorban a keresztények – kiemelt támogatást élveznek, a hívek száma a statisztikai adatok tükrében észrevehetően csökken. Pedig a Horthy-korszak óta soha nem részesültek a magyarországi keresztény egyházak kormányzati oldalról annyi szimbolikus megerősítésben, mint az elmúlt három évben. Ennek számos jelét láttuk augusztus huszadikán, többek között azt, hogy Orbánnak, ahogy Méray Tibor fogalmaz, „amire még Horthy sem gondolt – merészkedett –, volt képe reformátusként egy Szent István-körmenet élén páváskodni”.

A felekezeti felsőoktatási intézmények dolgozói nagyon közel állnak a kulturális kormányzat szívéhez. Az augusztus 20-i kitüntetettek közül például a nemzetközi presztízslistákon jegyzett Corvinus egyetlen oktatója sem szerepelt, ezzel szemben a hazai mezőnyben is legfeljebb gyengécskének tekinthető Károli két oktatója is részesült magas kitüntetésben. De nincs hiány a felekezeti intézmények financiális támogatásában sem. A hittan-erkölcstan kötelezővé tétele eleve nekik kedvez, az eddig sorvadozó hittantanári szakok helyeire az idén számos érettségizett jelentkezett.

A legnagyobb állami „jótétemény” az, hogy az egyházi intézményekre  a 2013. július 29-i kormányrendelet alapján jövő januártól nem vonatkozik a számviteli törvény. Az egyházak maguk döntik el, mire költik el a hozzájuk befolyó pénzt, és maguk ellenőrzik saját magukat. Ez még kedvezőbb nekik, mint az egyházak jogállásáról szóló 2011-es törvény. Ez megtiltotta, hogy állami szerv vizsgálja az egyházak „hitéleti célú” bevételeit és felhasználásukat. A számviteli törvény, s vele együtt az ellenőrzés joga és kötelessége tehát 2011 óta csak a meghatározott célokra adott közösségi támogatásokra vonatkozott. Januártól azokra sem. Az egyházakhoz befolyó pénzeket egységesen – perselypénz, civil adományok vagy állami támogatások – kivonták a számviteli törvény és a közösségi ellenőrzés alól.

Nem hiányzik tehát sem a szimbolikus, sem az anyagi megbecsülés, a hívek száma mégis fogyatkozik. Ennek okáról gondolkodtak az egyházakkal és a vallásosság megnyilvánulásaival foglalkozó szakemberek a Károlin idén nyáron megrendezett konferencián. És meg is találták a választ – az adatfelvétel szerintük hibás voltában. Többen felvetették, hogy az önkitöltős kérdőívek vagy az internetes válaszadás lehetősége felületes válaszadásra ösztönözte a megkérdezetteket. Nagy Gábor Dávid, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Vallástudományi Tanszékének adjunktusa szerint „a kérdezőbiztos  személye egyfajta szigorú kontrollt jelent”.

A „szigorú kontroll” hiányában aztán egyes megkérdezettek odáig vetemedtek, hogy a kérdőív internetes kitöltését játéknak fogták fel, és nemlétező felekezeteket írtak be, például a „jedi” egyházat A konferencia résztvevői az emberek felelőtlen, sőt cinikus játékosságában látták a számukra kedvezőtlen eredmények okát. Szigorúan megróttak ezzel kapcsolatban egyes egyházi reklámokat is. Pedig ezek általában nem játékosak, hanem egyszerűen bárgyúk. Mint a Heidelbergi Kátét a paplan alatt zseblámpával olvasó kislány képe a református orgánumokon.

A Játék és bújócska című cikk írójának felfogása jól kitapintható szóhasználatában. „Rejtőzködőknek” nevezi azokat, akik nem válaszoltak a vallásgyakorlást és kisebbségi csoporthoz tartozást firtató kérdésekre. Mintha bizony ateistának vagy agnosztikusnak lenni a huszonegyedik század második évtizedében valami szégyellni, titkolni való világnézet lenne. De Fekete Zsuzsa ennél is tovább megy, felveti: miért nem kötelező választ adni a vallásgyakorlásra és a nemzetiségi csoporthoz tartozásra vonatkozó kérdésekre. Csanády Márton, a Károli református egyetem kommunikációs és kutatási igazgatója a holokauszt történelmi tapasztalatára utal ezeknek az adatoknak a szenzitívvé tételével.

Akárhogy is, minden harsány kormányzati és felekezeti propagandával ellentétesek ezek az eredmények. Nagy Gábor Dávid például nem is hisz nekik. „Felelőtlenség a népszámlálás adatait elemezni, amíg nem ismerjük a módszertani hátteret… az adatok validitása megkérdőjelezhető.” Máthé-Tóth András, a SZTE Vallástudományi Tanszékének vezetője is „használhatatlanoknak” minősíti az adatokat, s felszólítja a KSH-t egy „ellenőrző közvéleménykutatás” elvégzésére.

Máthé-Tóth András a kérdőív megfogalmazásában látja az adatok „használhatatlanság”-ának okát.  A kérdés ugyanis így hangzott: „Melyik felekezethez tartozónak érzi magát?” A professzor javasolja a 2001-es szóhasználathoz való visszatérést. Ekkor ugyanis csak ez állt a kérdőíven: „Vallása, felekezete.” Javasolja, hogy a 2021-es adatfelméréskor a KSH térjen vissza ehhez.

Igaz, a két évvel ezelőtt feltett kérdés megenged egy nemleges választ, azt tudniillik, hogy valaki egyetlen felekezethez tartozónak sem érzi magát. Annak alapján, hogy nem jár templomba, nem él hitéletet, vagy ha mégis, nem a hivatalosan bejegyzett egyházak körében teszi. A 2001-es kérdőíven szereplő kettőspont poroszos drillként működik – muszáj a hiányzó helyre beírni valamit.

Lehet okoskodni, hitetlenkedni, a kérdezéstechnológiát csiszolgatni. Lehet azon morfondírozni, hogy a baloldali és liberális választók által sűrűbben lakott térségekben többen nem nyilatkoznak felekezeti hovatartozásról. Harrach Gábor történész és szociológus szerint ők „a válasz megtagadásával nem kizárólag a számukra nem szimpatikus politikai irányzatot büntetik, hanem az általuk az államhatalommal szövetségesnek tekintett egyházat is”. Lehet szörnyülködni a mai ellenzék körének „istentelenségén”.

Tény marad, hogy az uralkodó kétharmad hiába pozicionálja magát keresztényként, a hívek száma nem igazolja ezt. Körmenet és harangzúgás, felekezeti iskola és kötelező hittan – egy voluntarista politika díszletei maradnak.

A jelenlegi politikai vezetés azonban nem adja fel és tovább munkálkodik céljain, amellyel mintha Kollonich Lipót, egykori esztergomi érsek szavait kívánná beteljesíteni, aki a történelmi pletykák és az őt nagyon utáló II. Rákóczi Ferenc szerint ezt mondta: „Magyarországot először rabbá, aztán koldussá, végül katolikussá teszem.”

Az első két célhoz az alaptörvény farigcsálásával és a furfangos adóztatással már nagyon közel jutottunk. A harmadikat – a református kormányfő és a kormányba emelt házi lelkésze alapján – keresztényre módosíthatjuk.

És ha elérik ezeket a célokat, már senkinek se lesz hol elrejtőznie, és kedve sem játszadozni.

Forrás: http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/323778_a_hit_kerdese

Posted in Uncategorized | Címkézve: , , , , , | 5 hozzászólás »

Exorcismus or chauvinism? (Eördögh-űzés)

Posted by jhnnsclvn - augusztus 30, 2013

Eordogh-2x_2wildmann.janos

Időközben lassanként beérkeznek szerkesztőségünkhöz a Bölcskei-Galik-féle százmilliós sikkasztási ügy további dokumentumai. A “Sikkasztás Isten áldásávalsorozatot hamarosan folytatjuk. Addig is feltesszük a Gálferenceséktől érkezett friss anyagot a keresztény szellemiség pusztító működéséről.

A Gálferencesékhez kötődő történet közös tanulsága a saját fórumunkon tárgyalt károlis ügyekkel az, hogy talárba bújt mocskok nemcsak a református, hanem a katolikus egyházban is vannak. Jozef Tomko és Balla Péter brutális eszközökkel üldözi a tudományosan kiemelkedő és erkölcsileg intakt kollégákat, keresztényi szeretet és megbocsátást prédikálva inkvizíciós eszközöket alkalmaz, majd tisztára mosdatja magát azzal az egyházi és/vagy politikai hatalommal, amelynek zsoldjában áll. Nem az üldözött az “ördög”, hanem ezek az Isten szolgáinak palástjába beöltözött aljas és brutális inkvizítorok. Nincs más védelem ellenük, csak a nyilvánosság előtti leleplezésük. Véletlen-e vajon, hogy Balla Péter éppúgy tót parasztok ivadéka, mint katolikus kollégája, Tomkó József. – A szerk.

Szerző: Gálferences barátja

Az Egyházfórum legfrissebb számában Dr. Eördögh István egyháztörténész interjúban számol be személyes kálváriájáról, amelyet részben a “magyarfaló” Jozef Tomko szlovák származású bíborosnak köszönhet, részben magyarországi – főleg szegedi – riválisainak: Turay Alfréd egykori kommunista besúgónak és társainak, azaz a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola illetve a Szegedi Tudományegyetem egykori bölcsészkari vezetőinek. A tehetséges és felkészült teológus nemcsak jelentős tudományos munkásságával frusztrálta alulképzett és elvtelen magyarországi pályatásait, hanem keménységével, tisztességével, megalkuvásra való képtelenségével is.

Az alábbiakban közöljük az interjú teljes szövegét, valamint az Egyházfórum főszerkesztőjének, Wildmann Jánosnak német nyelvű levelét, melyben az interjú kapcsán megfogalmazott kérdéseit teszi fel az egyik érintettnek, Jozef Tomko bíborosnak. Reméljük, hogy hamarosan Jozef Tomko válaszát is közölhetjük ugyanezen a fórumon. (Egyelőre még hallgat.) Azt is reméljük, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Karból a GFHF és a SZTE vezetőiből is kipréselhető egyszer majd válasz Eördögh kigolyózására és a tudományosan jelentéktelen, erkölcsileg és politikailag korrupt Máté-Tóth helyzetbe hozására.

 

eordogh1eordogh2eordogh3eordogh4eordogh5eordogh6eordogh7

Wildmann levele Tomkonak

Wildmann levele Tomkonak

Posted in Uncategorized | Címkézve: , , , , , | 58 hozzászólás »

Plagiarism Hunter / A plágiumvadász csőre tölt

Posted by jhnnsclvn - november 30, 2012

semjén ima

MMPlagi bá'

Szerző: Tömjénfüst

2012. november 18-án György Miklós a hvg.hun megírta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 1991-ben a Pázmány Katolikus Egyetem Hittudományi Karán megvédett egyetemi doktori disszertációja  –  melyet 1993-ban PhD-vá minősíttetett át – számos szövegszerű egyezést mutat Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című művével. Szövegszerű egyezéskimutatható ezen kívül Lewis Spence The Encyclopedia of the Occult című művével, valamint a Stadt Gottes elnevezésű német folyóirat Der Traum vom „New Age” című cikksorozatával. Bár mind a témavezető, mind a bíráló „hiányosnak és elnagyoltnak” látta a szöveget, ennek ellenére javasolták azt a szóbeli védésre. Ott aztán a lehető legmagasabb értékűnek vélték, „summa cum laude” minősítéssel fogadták el.

Ugyanennek a szerzőnek 2012. január 11-én is megjelent a hvg.hu-n megjelent írása bebizonyította, hogy Schmitt Pál államelnök 1992-ben a Testnevelési Egyetemen egy olyan disszertációt nyújtott be, mely a véletlenszerűnél sokkal több hasonlóságot mutat fel Nyikolaj Georgijev (2005-ben elhunyt) bolgár sportszakember 1987-es francia nyelven megjelent szövegével. Schmitt Pál disszertációját a bizottság summa cum laude, tehát a lehető legjobb minősítéssel fogadta el.

A két cikk szerzőjéről annyit lehet tudni, hogy nem György Miklósnak hívják. Ő egy  plágiumvadász. Ez Németországban már igazi sportnak számít, melynek legprominensebb képviselője Debora Weber-Wulff, a HTW (Hochschule für Technik und Wirtschaft Berlin) professzora. A professzor asszony és legalább húsz aktív munkatársa – egyetemisták, tudományos kutatók és kiváncsi értelmiségiek – szabadidejükben disszertációkat olvasnak, eredetiségüket vizsgálják. A Plagiarism Detection Software Test2010 segítségével ez nem is olyan nehéz feladat. A leleplezéseket a VroniPlagon és más internetes fórumokon teszik közzé.

Magyarországon is van már egy ilyen szoftver, az MTA SZTAKI fejlesztette ki. Mostanában egyébként az egyetemeken csak az ezen a szűrővizsgálaton átesett diplomamunkákat adják ki bírálatra.

A plágiumvadász újra lesújtani készül. Célpontja ezúttal a Károli. Semjén Zsolt ugyanis nemcsak miniszterelnök-helyettesként vált célponttá, hanem a Hoffmann Rózsa kedvenc egyetemeként, a Pázmányon működő doktori iskolák korrupt működéseként példájaként.

A második kedvenc egyetem pedig a Károli. Itt ugyan nem egy kormánytag válik másodlagos célponttá, hanem csak a NO NAME MÉSZÁROS MÁRTON/ISTVÁN, de maga a csalási eljárás kivételes otrombasága és aljassága mégis bizonyára lebilincseli az olvasókat.. A hvg.hu negatív hőseivé fog válni Balla Péter, Szabó András és Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus.

Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja bejelentette, hogy megvizsgálják Semjén Zsolt szociológiai szakdolgozatát. – A szerk.

Posted in Uncategorized | Címkézve: , , , , | 72 hozzászólás »

Cross rain from heaven (Kereszteső a mennyből)

Posted by jhnnsclvn - augusztus 28, 2012

Szerkesztőségünkben feltorlódtak a posztok. Az alábbi kb. egy hete várakozik már a publikálásra. Szerzőinktől elnézést kérünk a hosszú időért, de úgy érezzük, hogy Kulcsár-Szabó Ernő és Takaró Mihály irodalmi kánonvitája sokkal fontosabb annál, hogy hirtelen elvágjuk a diszkusszió fonalát. Azt szerettük volna, ha a két jeles tudós és híveik a nyilvánosság előtt kivitatkozzák magukat. Az álláspontok azonban annyira távol állnak egymástól, hogy kevés a remény a megegyezésre. – A szerk.

Szerző: Komáromi Csipkés György

Kereszthullás az égből

Nemhiába rimánkodott Bölcskei Gusztáv a kormányzathoz némi pénzmagért. Az aranyeső kicsit késik, de közben megérkezett a kereszteső az augusztus 20- kitüntetésekkel. Most, hogy az ország három főméltósága közül ketten is a kálvinista felekezethez tartozónak vallják magukat, nem takarékoskodnak sem a keresztekkel, sem az aranyakkal. Vannak olyan kitüntetettek, kiknek érdemeihez kétség sem férhet.

Ezek közé tartozik Tőkés István teológiai professzor, kinek A Korinthusbeliekhez írt első levél magyarázata. (Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 1995) kitűnő könyvét magunk is nagy erkölcsi és tudásbeli haszonnal forgattuk. A másik Sípos Ete Álmos nyugalmazott református lelkipásztor, a Biblia Szövetség főtitkára egy hosszú élet áldásos munkájával szolgált rá a kitüntetésre.

Ha azonban szemünket a Károlira függesztjük, azt kell látnunk, hogy nem nagyon talált kitüntetni való személyt ezen a fertályon a kormányzat. Dr. Máthé Gábor jogtudósként nyilván megérdemelte a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, a Károli ÁJK dékánságából azonban már régen menesztette a Károlin uralkodó református- és minőségellenes személyzeti politika, amelyet olyan penetránsan képvisel Balla Péter, Szabó András és mások.

Jelenleg is aktív oktatóként csak egy embert tüntettek ki a Károliról, Szilasi Alexet, a diploma nélküli történészt! Nem sajnáljuk a zongoraművésztől a Magyar Arany Érdemkeresztet, csak halkan kérdezzük meg: mit keres ő a történelem tanszéken alapfokú végzettség nélkül? Nyilván nagyapja, a kitűnő Csenki Imre karnagy tiszteletére alkalmazták. Annak a minőségellenes személyzeti politikának a jegyében, amelynek jegyében kinevezték az alapképzettség nélküli, nyakában arany menórával hivalkodó Fóris Ágotát a magyar nyelvtudományi tanszék vezetőjévé.

A KRE BTK-jához áttételes köze még egy kitüntetettnek van, fia révén Sípos Ete Álmosnak. Az ő fiát azért fosztották meg jól megérdemelt irodalomtudományi doktoranduszi ösztöndíjától, hogy odaadják Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes egyik kegyencének, Korner Veronikának, aki a magyar állami ösztöndíjjal kiutazott az USÁ-ba, és abból finanszírozta Business Administration tanulmányait. Korner Veronika ezt a pénzt soha nem fizette vissza a magyar államnak. Igaz, a reformátusok ezt nem is forszírozták. Talán azért nem, mert Korner Veronika írta Mészáros Márton összesen 13 oldalas disszertációjának legalább a felét. Korner Veronika nem református, hanem zsidó, egyébként a Kulcsár-Szabó Ernő „Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportnak” nevezett klikk tagja, noha a Mészáros Márton álnéven írt féldisszertáción kívül semmiféle irodalmi munkássága nincs. A tehetséges irodalmár református Sípos Dávid ösztöndíját a zsidó üzletasszony, Korner Veronika élte fel – az USÁ-ban! Megint a maffiózó Kulcsár-Szabó-családhoz vezetnek a szálak!

http://www.reformatus.hu/mutat/7174/

Posted in Károli University of the Reformed Church, Uncategorized | Címkézve: , , | 59 hozzászólás »

 
Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

galferences

Just another WordPress.com site

karoligaspar

Just another WordPress.com site

Legatus123's Blog

Just another WordPress.com weblog

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.