Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Posts Tagged ‘András Szabó and Ágnes Hansági (Kulcsár-Szabó)’

Counter-Report 3. Faculty of Art (Ellenjelentés 3. A Károli BTK helyzetéről)

Posted by jhnnsclvn - november 30, 2010

Az Állam- és Jogtudományi Kar ill. a Hittudományi Kar belső helyzetének elemzői nem járultak hozzá szövegük közléséhez, ezért ez a két rész teljes egészében kimarad a publikálásból, csak a BTK-ra vonatkozó jelentést hozhatjuk nyilvánosságra. Megírtuk már, hogy a MAB-határozat Bölcsészettudományi Karra vonatkozó részét botrányosan tájékozatlannak, dezinformatívnak és önellentmondónak tartjuk, mert az alapjául szolgáló látogatóbizottsági jelentést a kar akkori vezetői nyilvánvalóan manipulálták. A Látogató Bizottság bölcsész tagjának, a Szegedi Tudományegyetemről Kulcsár Szabó Ernő által a LB-ba protezsált Pál Józsefnek minden bizonyára az volt a célja és a küldetése, hogy az akkori – és azóta már megbukott – vezetőket tisztára mossa és fényezze, a felelősségüket elkenje ill. ártatlan bűnbakot találjon, akit mellesleg tálcán kínáltak neki. Róna-Tas pedig, nem ismervén ki magát, hagyta hogy befolyásolják. Hogy Pál József milyen szolgálattételekre képes a Kulcsár-Szabó-klán érdekében, azt bizonyítja a csaló és hamisító Mészáros Márton másodszori – teljesen törvénytelen – ledoktoráltatása Szegeden. A kiszivárgott MAB-levélből tudjuk, hogy Pál József már április 9-én dokumentálta Mészáros szegedi doktori szigorlatát, holott arra csak tíz nappal később, április 19-én került sor (ha egyáltalán sor került).

A BTK oktatói a Látogató Bizottságnál sokkal alaposabb és tényfeltáróbb munkát végeztek, és jelentésüket elküldték a Látogató Bizottság vezetőjének, Róna-Tas Andrásnak, aki azonban azt nem látszott hasznosítani. A jelentés egy része – a kari vezetésváltás következtében – mára már elvesztette ugyan friss hír jellegét (augusztusban íródott a Ravasz László baráti Kör megrendelésére), de aktualitását megőrizte, hiszen a bűnösök felelősségre vonása azóta sem történt meg: Szabó András már nem dékán, de még mindig intézetvezető, Kulcsár-Szabó Ágnes már nem dékánhelyettes, de még tanszékvezető, Kovács Árpád még mindig a bukott Doktori Iskola bukott vezetője, Hermann továbbra is két tanszéken ül, a csaló Mészáros pedig el van halmozva órákkal, az ifjúság megrontására, és azóta már újra összecsalt – ill. összecsaltak neki – egy PhD-fokozatot. A bűnösöket megjutalmazták, az ártatlanokat megbüntették, és aki mindezt végrehajtotta, a legitimáció nélküli rektorszurrogátum, Balla Péter, még mindig a Tenke Sándor alatt vásárolt kristálycsillár alatt, a Tenke Sándor által vásárolt lanthátú székben pöffeszkedik, és azt álmodja magáról, hogy ő rektor, és még jó sokáig, talán végleg az is marad … – a szerk.


III. Jelentés a Bölcsészettudományi Kar (továbbiakban: BTK) helyzetéről:
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. egyes rendelkezésének végrehajtásáról szóló 79/2006. Korm. rend. 5. sz. mellékletének a karalapításra vonatkozó előírásai, illetve a MAB akkreditációs követelményei alapján a KRE Bölcsészettudományi Kara egyetemi karként nem akkreditálható, mert
1. A BTK irányító szerve, a Kari Tanács jogszerűtlenül működik.
2. A karon a doktori képzés nem akkreditálható.
3. A kar nem minden esetben rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-kutatói testülettel.
4. Ahol rendelkezik, ott sok esetben ezt a kapacitást nem használja ki, mert az órarend tanúsága szerint a vezető oktatók csak papíron járulnak hozzá az akkreditációs optikához, a kontaktórákat alacsonyabb fokozatú vagy fokozat nélküli oktatók tartják.

A Bölcsészettudományi Kar legfőbb irányító szerve, a Kari Tanács nemcsak jogszerűtlenül működik, hanem egyáltalán nem alkalmas arra, hogy betöltse feladatát. A Kar dékánja, Szabó András pedig nemcsak túllépi hatáskörét, hanem hivatali hatalmával egyenesen visszaél.
A BTK, miként az egész egyetem 2008 őszén tért le a törvényesség útjáról, melyre a Szabó István fenntartósága alatt kinevezett rektor, Szűcs Ferenc, illetve a BTK-s dékán, Kulin Ferenc 2003-ban rávezették. 2008 őszén mindkettejüket rövid úton eltávolították pozíciójukból.

2008 októberében a Fenntartó – az egyetemi autonómiát megsértve – lemondatta Szűcs Ferenc rektort, akinek megbízását a Köztársasági Elnök röviddel az előtt, 2008 júliusában újabb 3 évre meghosszabbította (Szenátusi Hat. 2008. nov., mellékelve). Azóta rektorhelyettes látja el a rektori teendőket.

2008 októberében a BTK dékánját, Kulin Ferencet is váratlanul mentették fel tisztségéből. Ezt a pozíciót – rektorhelyettesi hivatalát felhasználva – Szabó András ragadta magához a BTK-n: a soron következő Kari Tanácson (KT) kijelentette, hogy a Fenntartó őt szeretné dékánnak, senki ne pályázon erre a posztra. Így ellenjelölt nélkül választották meg őt. (Szabó András korábban mind a dékáni, mind a rektori poszt megszerzésére több kísérletet tett. Amikor volt ellenjelölt, mindig elvesztette a választást.) Helyetteseit, Kulcsár-Szabó Ágnest a saját intézetéből (Magyar Irodalom) és Bíró Máriát a Történettudományi Intézetből ő maga jelölte ki és szavaztatta meg a Kari Tanáccsal. Kulcsár-Szabó Ágnes megválasztása ellentmond az SzMSz 50.§-ának, mely szerint más-más szervezeti egységből kell a dékánnak és helyetteseinek kikerülnie. Ellenjelöltek itt sem voltak, és a szavazás is merőben formális volt, mert 15 fős HÖK-képviselő biztosította a dékáni akarat érvényesülését. A HÖK-képviselők száma elvileg a dolgozók létszámának egyharmada, gyakorlatilag azonban szavazáskor többségben vannak, mert ők mindig teljes létszámban képviseltetik magukat, míg az oktatók jelentős része (többnyire másod- és harmadállásaik miatt) rendszeresen hiányzik. A kari vezetésnek módjában áll a HÖK-kel előzetesen egyeztetni. Ezt bizonyítják a KT jkv-ek.

1. A BTK irányító testületét, a Kari Tanácsot Szabó András dékán és két helyettese, Kulcsár-Szabó Ágnes ill. Bíró Mária, valamint a Nagykőrösi Tanítóképző Karról a Bölcsészkarra átigazoló énektanárnő, Györgyiné Koncz Judit, aki bölcsész-, sőt, egyetemi végzettség nélkül azonnal megkapta a BTK-t képviselő rektorhelyettesi tisztséget is, átalakította. Ők négyen, valamint az ekkor létesített kari igazgatói pozíció betöltője, Gál László, létrehoztak egy kari csúcsszervezetet, amely a Kari Tanács döntéseit előkészíti, a pályázatokat véleményezi, és a Kari Tanácson már kész személyi és egyéb javaslatokat terjeszt elő. Ilyen szervezet felállítására az SzMSz nem ad módot. Ennek következtében a dokumetumok (pl. pályázati anyagok) már el sem jutnak a Kari Tanács tagjaihoz, a dékán és szűk köre ezeket „előzsürizi”, és a KT nem a pályázatokról, hanem a döntéselőkészítő csúcsszervezet előterjesztéséről szavaz, a struktúrából következően egyetértően. A KT jelenlegi struktúrája mellett ugyanis a dékáni javaslatot leszavazni nem lehet. Kulin Ferenc dékánsága idején még le lehetett szavazni a dékánt, ami többször meg is történt, és ami a KT akkori demokratikus működését bizonyítja. Szabó András dékánsága alatt a dékánnak a KT-ba eleve beépített többsége van. A dékáni előterjesztések az alaposabb tájékozódás lehetősége nélkül azonnal szavazásra kerülnek, így olyan szakmai kérdések is, hogy milyen összetételű legyen a KDHT, vagy ki legyen a Pedagógiai vagy a Kommunikáció Tanszék vezetője. (Külső, ismeretlen jelöltekre – előzetes vita, dokumentáció nélkül és szakmai kompetencia híján – szavaznak a hallgatói képviselők, mindig egységesen, és mindig úgy, ahogy a kari vezetés.) Azokat a tanszékvezetőket, akik kérdéseket tettek fel az előterjesztésekkel kapcsolatban, vagy kételyt, netán kritikát fogalmaztak meg, a következő KT-ülésre már leváltották, és mindent kérdezés nélkül megszavazó személyekkel cserélték ki (ezek a váltások 2009. április – szeptember között lezajlottak). Viták csak jelentéktelen tanulmányi kérdésekről folynak, amelyek a kari vezetést nem érdeklik. Nagyobb jelentőségű (pénzügyi, szakindítási, személyi) kérdésekről nincs érdemi vita, az esetleges hozzászólások támogatóak, a szavazatok egyhangúak. Ez azonban nem az egyetértés jele, hanem a demokratizmus hiányáé.

2. Törvényi előírás, hogy a docensi és egyetemi tanári állásokat pályázat útján kell betölteni. A BTK számos esetben mellőzte a pályázati kiírást. Kovács Árpád professzor állása 2009. január 1-én szűnt meg Veszprémben; alkalmazására a Károlin a 2009. január 21-i szenátusi határozat szerint a veszprémi elbocsátással egyidejűleg került sor. Sem pályázat kiírására, sem kari tanácsi állásfoglalásra nem volt idő és a vezetés részéről igény sem. A Kari Tanács heves vita után 2009. márciusában nyílt szavazással támogatta ugyan elvileg egy Színháztudományi Tanszék felállításának tervét, de alkalmazásokról nem szavazott. Ennek ellenére egyidejűeg sor került egy professzori (Jákfalvi) és két docensi (Kiss, Kékesi-Kun) állás betöltésére – pályázat nélkül. Ez volt az utolsó vita a KT-ban, a javaslat ellenzői ezt követően kikerültek a KT-ból.

3. A közalkalmazotti törvény tiltja családtagok alá-fölérendeltségi viszonyban történő alkalmazását, ennek ellenére közeli rokonok dolgoznak azonos szervezeti egységben, gyakran alá-föléredeltségi viszonyban. Szabó András például 1. dékánként, 2. intézetigazgatóként, 3. tanszékvezetőként is felettese feleségének, Petrőczi Évának, aki viszont a Puritanizmuskutató Intézet igazgatójaként felettese férjének, Szabó Andrásnak. Más szervezeti egységekben is dolgoznak házaspárok együtt, pl. a Kremlinológiai Intézet igazgatójának a felesége a beosztottja. Családtagok újabb alkalmazására is pályázat nélkül kerül sor. Pl. a 2009 januárjában pályázat nélkül alkalmazott Kovács Árpád professzor fia is (másod)állást kapott a Károlin, nem tudni, mikor, mert az alkalmazás nem került a KT elé, az egyetem polgárai erről csak az egyetemi honlapról értesültek.

4. A BTK gazdálkodása pazarló és szakszerűtlen. 1. Pazarló, mert: nagy számban kötnek külsős óraadókkal szerződéseket, fizetnek ki továbbá főállású oktatóknak túlórapénzeket, míg más főállású oktatók kötelező óraszáma nincs kitöltve. Emellett az oktatás megszervezése szakszerűtlen is, mert előadásokat venia legendi, sőt fokozat nélküli oktatók tartanak, illetve fokozat nélküliek vezetnek szakdolgozati szemináriumot, míg docensek, habilitáltak és professzorok óraszáma nincs kitöltve (pl. Gergely András professzornak a Történettudományi Intézetben ill. Hima Gabriella professzornak a Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetben nincs órájuk, Nyilasy Balázs és Kulin Ferenc habilitált docenseknek pedig az előírtnál jóval kevesebb. Kőszeghy Miklós habilitált történész oktató csak héber nyelvórákat tarthatott, miközben a történelem órákat történelem szak nélküli oktatók látták el).

5. A BTK oktatóinak egy része szakmailag alkalmatlan arra a feladatra, amit ellát. Egyrészt azért, mert nincs tudományos minősítésük, és előadást tartanak ill. szakdolgozatot vezetnek (pl. Mészáros Márton, Pénzes Szabolcs, Szilasi Alex). Másrészt azért, mert nincs az adott szakból diplomájuk. Példák: Kovács Árpád,  Petrőczi Éva, Fóris Ágota magyar szakos  diploma nélkül oktatnak magyar szakon; Csoma Zsigmond , Szilasi Alex, Imregh Mónika és mások történelem szakos diploma nélkül oktatnak történelem szakon, Csoma agráregyetemi végzettséggel még történelmi tanszéket is vezet. Koncz Judit bölcsészdiploma, sőt, egyetemi diploma nélkül oktat és tanszéket is vezet a bölcsészkaron, zenepedagógiai végzettsége van, de a Károlin nincs ének-zene-oktatás. Orosz szak sincs, és Kovács Árpádnak csak orosz szakos diplomája van. Ezek az alkalmazások nem az oktatást látszanak szolgálni, hanem csak a dékáni hatalom erősítését. Ez mondható el Honti Lászlóról is, akinek van ugyan magyar szakos diplomája, de nincs magyar nyelvtudományi munkássága, és ami van – finnugrisztika – , az csak elenyésző részét képezi az oktatási anyagnak; Fóris Ágota olasz-spanyol diplomával oktat magyar nyelvészetet; Csoma Zsigmond és Szilasi Alex történelmet agráregyetemi végzettséggel ill. zeneakadémiai diplomával oktatnak, és vannak olyanok is, akik görög-latin ill. iranisztika szakos vagy klasszika filológiai végzettséggel oktatnak történelmet – történelem szakos diploma nélkül (pl. Imregh Mónika).

6. A vezető pozícióból történő leváltások törvénysértő módon és indoklás nélkül történnek (Rektor lemondatása, BTK és ÁJK dékánjainak lemondatása, főtitkárok lemondatása, doktori iskolai vezetők leváltása ill. lemondatása). Az egyetemi autonómia sérül.

7. A kinevezések is ugyanilyen módon, fenntartói önkénnyel történnek (főtitkár, ÁJK dékánja).

8. Minden bölcsészettudományi egyetemi kar feltétele a filozófia szak, hiszen a filozófia oktatása minden bölcsész szakos hallgató részére kötelező. Ez a Károlin nincs megoldva. A Karon nincs filozófia szak, azt a Hittudományi Karra helyezték át. Az ottani filozófia szak tanszékvezetőjéről, Pethő Sándorról pedig kiderült, hogy csalással lett egyetemi tanár: meghamisította a CV-jét és a publikációs jegyzékét az egyetemi tanári pályázathoz, amit a bírálók nem ellenőriztek. Ennek az embernek a kezében van két kar – a BTK és a HTK – filozófia szakos képzése.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címkézve: , | 52 hozzászólás »

No change in Africa (Afrikában a helyzet változatlan)

Posted by jhnnsclvn - július 14, 2010

Négy és fél hónappal ezelőtt jelent meg Prudens írása a „mintha-egyetemről”, és azóta NEM TÖRTÉNT SEMMI! Sőt, a BŰNELKÖVETŐK mindent megtesznek, hogy a felelősségüket visszamenőleg is elhomályosítsák. Ősszel nagy profilváltásra készülnek: társadalomtudományivá (?) alakítják a bölcsészettudományi (?) kart (http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/szenatusi_hatarozatok_majus_26.pdf, utolsó bekezdés!). Ez egy jellegzetes POSZTMODERN TRÜKK (feltehetően az akadémikus APÓS fejéből pattant ki): ÚJRADEFINIÁLOM MAGAMAT, méghozzá valami nagyon általános és jól hangzó néven, mondjuk összehasonlító kultúratudomány, esetleg politikai kommunikáció vagy valami hasonló. Szóval olyasmi, aminek nincsen világosan meghatározható köze ahhoz a 62 diszciplínához, melyen jelenleg fokozatot lehet szerezni az MTA-n. Aztán jöhet a “törvényes” bosszúhadjárat tömeges elbocsátásokkal, utána pedig jöhetnek az új csókosok meg ügyfelek. – Így el lehet tussolni a kérdést: kik a FELELŐSÖK az egyetemen elkövetett bűnökért, amelyekkel ez a BLOG egy éve foglalkozik? A válasz kategorikus, mert két személy köré koncentrálódik minden törvénytelenség és csalás, tudományos fokozatokkal való visszaélések, adminisztratív- és közokirathamisítások: KULCSÁR-SZABÓ (HANSÁGI) ÁGNES dékánhelyettes, akit a háttérből valójában APÓSa instruált, de a törvénytelenségeket (két külön néven is!) mégis önmaga követte el; illetve SZABÓ ANDRÁS dékán, aki – kari vezetőként – minden jogtalanságért személy szerint is felelős, mert dékáni aláírásával szentesítette a szakmai, erkölcsi és jogi visszaéléseket. A dékán és gátlástalan helyettese olyan erkölcsi és szakmai válságot idézett elő, amely aláásta az egyetem, az egyház, sőt, az egész hazai felsőoktatás morálját. Ez a KÉT FŐKOLOMPOS az elkövetői szálak és a felelősség elterelése érdekében az utóbbi hónapokban maga mellé állított olyan új személyeket, mint amilyen SEPSI ENIKŐ főtitkár és KOVÁCS BARNABÁS stratégiai igazgató, akik bár újsütetűek ezen az egyetemen, mégsem jártak közvetlenül utána a történteknek, hanem épp a két főbűnöstől, Szabó András dékántól és helyettesétől, a MENYtől kértek és kaptak tanácsot. Sepsi csak idén került – pályázat nélkül – az egyetemre és egyből a főtitkári székbe, a dékánhelyettes asszony APÓSának protezsálására, aki szintén munkáltatója, akárcsak a másik kettős szereposztásban fellépő személynek, a nyugdíjas „rendőr elvtársnak”, Kovács Árpádnak. A főtitkár asszony korábban több intézményben adminisztratív, szervezői és manageri feladatokat látott el, tudományos teljesítménye nulla. Az új irány még a végén azt jelenti, hogy horribile dictu: kinevezik ezt az átlag alatti – mesterségesen felduzzasztott – személyt dékánná, aki Szabó András és bandája befolyása alatt áll! Így aztán minden bűnelkövető marad vezetői beosztásban épületen belül, tanszékek élén, gyakorlatilag változatlanul hatalomban, a csaló rektorunokaöcs, a hírhedt Mészáros pedig továbbra is hatalmas óraszámban oktat, szakdolgozatot vezet, sőt, Kulcsár-Szabó dékánhelyettes asszonnyal párban államvizsgáztat.

Mindezekre tekintettel szerkesztőségünk úgy döntött, hogy újra beidézi az Egy ”mintha” egyetem című poszt legfontosabb megállapításait (https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/03/01/an-as-if-university-egy-mintha-egyetem/), mintegy bevezetésül saját aktuális helyetjelentésünkhöz, amelyet a MAB Látogató Bizottság jelentésére válaszul készítettünk, és hamarosan közlünk. A MAB-jelentés jó két hete megérkezett Balla Péterhez, és erre adekvátan kívánunk reagálni: vagyis be kívánjuk bizonyítani, hogy ez a Károli Gáspár nevét méltatlanul megcsúfoló képződmény SE NEM REFORMÁTUS, SE NEM EGYETEM.

Ezzel a cselekedetünkkel az Írás szellemében kívánunk eljárni, amely ezt mondja: „a törvénytelenséget és az erőszaktételt TÁVOZTASSÁTOK EL, és CSELEKEDJETEK TÖRVÉNY SZERINT ÉS IGAZSÁGOT!” A Duplaszabó banda egyszer és mindenkorra vállalhatatlanná vált mindannyiunk számára! – A szerk.

Szerző: Prudens

Hans Vaihinger (1852–1933) német filozófus A mintha filozófiája (Philosophie des Als Ob) című, 1911-ben megjelent 800 oldalas munkájában ír a „mintha” (als ob) fogalmakról, melyek nem takarnak ontológiai létezőket, de „hasznos fikciókként” (nützliche Fiktionen) segítik a megismerést.

Bebizonyítjuk, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem egy ilyen „mintha” létező: nem református és nem egyetem. Vaihinger hasznos fikcióival szemben azonban ez nemcsak haszontalan, de egyenesen kártékony fikció.

Amikor 1993-ban a patinás pesti református teológia egy bölcsészkar megalapításával egyetemmé bővült, alapítói, Benda Kálmán vezetésével azt valódi egyetemként gondolták el. Célként a protestáns művelődés kincseinek kutatását és ápolását, a fiatalságnak keresztyén szellemben való nevelését tűzték ki.

Mióta azonban 1997-től kezdve Szabó András és Hansági Ágnes, Kulcsár-Szabó Ernő menye, valamint a Kulcsár-Szabó klán fokozatosan átvette a bölcsészettudományi kar vezetését, az alapítók céltételezése csak ürügyül szolgál egy szűk érdekcsoport önös érdekeinek leplezésére. A bölcsészettudományi kar a protestáns művelődéstől idegen területeket – kremlinológiai, színháztudomány, terminológia – emelt magába. A kálvinista szellemnek elkötelezett oktatókat eltávolították, helyettük attól alkatilag idegen embereket – Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus érdekköréhez tartozó személyeket – alkalmaztak: Mindez a keresztyén szellemű nevelés céljának feladását jelenti.

  1. A csak a nevében református egyetem a keresztyén szellemiségnek legfeljebb „mintha” szinten felel meg. Az állítólag református egyetem hallgatóit tanulmányaik során nem ismertetik meg a kálvinizmus alaptételeivel. Legtöbbjüknek fogalma sincs, mi is a Heidelbergi Káté, amelyet a debreceni zsinat 1567-ben, majd a szatmárnémeti zsinat 1646-ban fogadott el a reformátusság hitvallásos könyvéül, s melynek első magyar fordítása 1577-ben jelent meg Pápán Huszár Dávid fordításában. Nem tanulnak felekezetünk történetéről, s idegenek maradnak számukra a református erkölcsiség olyan kimagasló példái, mint a negyven prédikátor története, akiket gályarabságra vetettek hitükhöz való hűségük miatt. A bölcsészettudományi kar végletes züllöttségét jelzi az a tény, hogy az első dékán, Szilágyi Ferenc 2010 február 28-i búcsúztatóján a Szabadság téri templomban a jelenlegi bölcsészettudományi karnak sem egyetlen jelenlegi oktatója (beleértve a Szilágyit megfúró jelenlegi dékánt és helyettesét, Kulcsár-Szabó (Hansági) Ágnest), sem egyetlen hallgatója nem jelent meg.
  2. Az egyetem a humboldti értelemben a „kutatás és az oktatás” (Forschung und Lehre) terepe. A karon folyó kutatás színvonalát jelzi, hogy Szabó András dékán 2003-ban megvédett akadémiai doktori disszertációja Szenci Molnár Albert egyszer már egy más szöveggondozó által megjelentetett latin nyelvű naplójának újraközlése. Ezt egészíti ki Szabó a szövegnek az 1970-es években Tolnai Gábor irányításával Uray Piroskával együtt készített fordításának másodközlésével, közismert adatokat tartalmazó jegyzetanyaggal, valamint egy kb. 40 könyvoldal terjedelmű bevezetővel. A bevezető szószátyár közléseket tartalmaz Szabó saját életéről, köszönetet mond még élő pályatársaknak, valamint feleségének, Petrőczi Évának, amiért az buzdította az egyszer már megjelent anyag újrahasznosítására. Az időközben elhunyt Tolnai Gábor, és a fordításban részt vevő Uray Piroska még köszönő szavakat sem kap. A 40 oldalnyi bevezető egy ponyvaregény stílusában tárgyalja Szenci Molnár Albert életének esetleges adatait: mennyit fizetett (és mennyivel maradt adós) a kosztért-kvártélyért, kiket akart feleségül venni és milyen rohamok törtek ki rajta a kényszerű szexuális önmegtartóztatás hatására. Szabó munkásságának periférikus jellegét jól jelzi, hogy a Doktori Iskolák 2010-ben frissített adatbázisában kb. 130 független idézést mutat ki saját munkáiról, 2003-ban, a doktori vita évében viszont még egyetlen hivatkozást sem tüntetett fel téziseiben. A munka színvonaláról mindenki benyomást alkothat az ezen a blogon publikált, mindössze 2 és fél oldalas tézisek alapján, amelyek nem posztulálnak semmit, és nem hivatkoznak semmilyen tudományos módszerre: https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/05/11/andras-szabos-degree-1-documents-szabo-andras-nagydoktorija-1-dokumentumok/ . Ennek végén található az összesen 3 publikáció (valójában 5, de ebből 2 azonos: magyarul – Sz.M. Sziléziában – ill. németül – Sz.M. in Schlesien -, 1 pedig akkor még meg sem jelent), egyenként 4,  7 ill. 11 oldalasok.  Az I. Osztály követelményrendszere 30 fajsúlyos publikációt ír elő: Szabó ennek mennyiségileg csupán a 10%-át, minőségileg pedig 0%-át teljesítette.
  3. Hansági (egyes dokumentumokban: Kulcsár-Szabó) Ágnes (Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus menye) a kar tudományos dékánhelyettese. Tudományos munkásságának színvonalára csak egyetlen adalék. A Doktori Iskolák adatbázisában Hansági tíz legfontosabb munkái közé sorolja két publikációját (ugyanannak a szövegnek a magyar és a német változata, tehát valójában 9), mely(ek) Márai A gyertyák csonkig égnek című regényének elemzését tartalmazzák az identitáskonstrukciók szempontjából.Hansági Ágnes az elemzés során kulcsfogalomként alkalmazza a pragmalingvisztikából ismert beszédaktust. Szól az illokúció beszédaktusáról – ami nonszensz, hiszen minden beszédaktusnak van illokúciós ereje (Austin) –, valamint a perlokúcióról, mint amellyel a beszédaktust alkalmazó személy saját identitását létrehozza. Ez is nonszensz, hiszen a perlokúció csak az interakciós térben értelmezhető, mint a partnerben – a beszédaktus címzettjében – létrejött változás. Hansági „tanulmányainak” bibliográfiájában a beszédaktuskutatás egyetlen klasszikusára (Austin, Searle, Wunderlich stb.) sem utal, felsorolja viszont H. Meadet, aki a beszédaktus fogalmának kidolgozásakor (1950-es évek vége) már több évtizede halott volt. Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes tudományosnak feltüntetett szövegei ehhez hasonló szakmai blöffök sorozatai, tudománytalan konstrukciók.
  4. A bölcsészkaron folyó oktatás színvonala – vezető oktatóinak tudományos felkészültségét tekintve nem is lehet más, mint siralmas. Egyetlen lényeges kivétellel. A Hima Gabriella által 2003-ban alapított Irodalomtudományi Doktori Iskola csakugyan jó színvonalon működött. Hima Gabriella erkölcsileg feddhetetlen, tudományos hírneve kikezdhetetlen. Nem tartozik sem Szabó András, sem a Kulcsár-Szabó klán érdekköréhez. Őt a karon (a Szabó András által megfúrt) Szilágyi Ferenc alkalmazta 1998-ban (a Szabó András által megfúrt) Huszár Ágnes javaslatára. 2009-ben Szabó András dékán megpróbálta maga és érdekköre számára az IDI-t megszerezni. Ennek vezetését feleségének, Petrőczi Évának szánta. Ezt megalapozandó egyetemi tanárságra terjesztette fel a feleségét a MAB-nál. Bár a felterjesztést személyesen maga Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus szorgalmazta, a MAB nem fogadta el. A hatalomátvétel előkészítésére a KRE BTK vezetése Hima Gabriella iskolavezető ellen MAB eljárást kezdeményezett. Ez azonban tisztázta az iskolavezetőt a vádak alól. Viszont számos jogsértést állapított meg: személyi összefonódások a doktori védésekben: Például Szabó és Petrőczi – házastársak – témavezetőként és opponensként szerepelnek egy doktori védésben. Mészáros Márton – Hansági Ágnes tanársegédje – maximális pontszámot kap egy, az előírt terjedelem felét kitevő, részben közös munkában, részben teljesen idegen munka kisajátításával készült disszertáció alapján. (A bizottság vezetője Eisemann György, Kulcsár-Szabó Ernő helyettese az ELTÉ-n, és a többi bizottsági tag is Kulcsár-Szabó Ernő személyes lekötelezettje, kivéve Petrőczit, aki viszont a Szabó dékán felesége.) A MAB 2009. október 2-i határozatában felszólítja a KRE-t a jogsértések megszüntetésére. Ez mind a mai napig nem történt meg. A Doktori Iskolát jelenleg Kovács Árpád orosz szakos nyugdíjas professzor vezeti. (A KRE BTK-n nincs orosz szakos képzés.)

A református egyetemre mind a kutatás, mind az oktatás tekintetében az alibi, a „mintha” létezés jellemző. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Magyar Tudomány – a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata – 2010 második, a Kálvin évnek szánt számában egyetlen KRE BTK-s szerző sem szerepel. Sőt, egyetlen lábjegyzet erejéig sem emlékeznek meg a KRE BTK oktatóinak egyetlen írásáról sem. Ők nyilvánvalóan a „tudományos mezőben” (Bourdieu) még kálvinista témában sem számítanak semmit. Ez a látszat-egyetem azonban nagyon is valós pénzt, 2,6 milliárd forintot von el évente az államháztartásból.

Quod erat demonstrandum.

Posted in Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címkézve: | 44 hozzászólás »

 
The WordPress.com Blog

The latest news on WordPress.com and the WordPress community.

Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

galferences

Just another WordPress.com site

karoligaspar

Just another WordPress.com site

Legatus123's Blog

Just another WordPress.com weblog

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.