Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Posts Tagged ‘blame on József Pál and András Róna-Tas’

Counter-Report 4. PhD-Studies (Ellenjelentés 4. A BTK Doktori Iskolájának helyzete)

Posted by jhnnsclvn - december 2, 2010

A MAB Látogató Bizottsága jelentésébe óhajtotta foglalni az Irodalomtudományi Doktori Iskola helyzetét, ám összes tájékozódásuk abból állt, hogy megkérdezték Szabó Andrást, Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnest és Hermann Zoltánt, és amit ők lediktáltak, azt terjesztették a plénum elé. A MAB LB Róna-Tas András vezetésével és Pál József hathatós részvételével az IDI problematikus védéseit elkeni, a Mészáros-féle csalást, ami az IDI felfüggesztéséhez vezetett, meg sem emíti. Fő kifogásuk az a nonszensz, hogy a Doktori Iskola akkori vezetője szerintük nem készítette el a Doktori Iskola szabályzatát. Egyikük sem vette a fáradságot, hogy kezébe vegye az akkreditációra benyújtott IDI-anyagot, melyben természetesen benne volt a MAB LB által hiányolt szabályzat, és több átdolgozott és lementett változata is ott van a MAB archívumában. Nem beszélve arról, hogy miért kellene egy bölcsésznek egy jogi szakértelmet és tudást igénylő szabályzatot s.k. elkészítenie, és miért készítené el, ha már van egy profi módon, jogász által elkészített, a Feot-nak megfelelő intézményi szabályzat? A teológusok sem s.k. készítették a szabályzatukat, ők is az intézményit használták, azt, amelyet az akkor még nagyon fiatal, huszonéves Kapa Mátyás készített el – mindhárom egyetemi kar számára. Az IDI speciális mellékletét pedig dr. Bátori Orsolya kari jogász – Hima Gabriellával és Kőfalusi Krisztinával együtt – megszerkesztette és többször frissítette. Az IDI-t tehát nem a szabályzat hiánya miatt zárta be a MAB, és ezért akkor sem zárt volna be, ha ez a vád történetesen igaz lett volna. Ez azonban teljes nonszensz, mert az IDI az akkreditációt megkapta, és ha a szabályzat valóban hiányzott volna, a MAB pótlásra visszaadta volna az anyagot. Az a pályázat azonban 2003-ban egyhangú szavazattal átment a plénumon. A MAB LB IDI-re vonatkozó jelentése az egész anyag mélypontja: semmilyen valós problémát nem említ, a helyet álprobémákkal és valótlan rágalmakkal tölti ki.

Az Irodalomtudományi Doktori Iskola helyzete

A törvénysértések és szabálytalanságok a bölcsészettudományi kar egyetlen doktori iskolájának, az Irodalomtudományi Doktori Iskolának (továbbiakban IDI) a MAB által lefolytatott vizsgálata során kerültek felszínre.

A 2003-ban Hima Gabriella vezetése által akkreditált IDI 2009 március 23-26 között rendezte első védéseit, gyors egymásutánban négyet, az utolsót, Mészáros Mártonét az IDI vezetőjének előre tudott távollétében. Az IDI vezetője, Hima Gabriella ugyanis kifogásolta a dolgozat készültségi fokát, és nem javasolta a védést. Mészáros a félkész és nem önállóan írt dolgozatára az Eisemann György által vezetett bizottságtól 100%-ot kapott, amit a KDHT még a védés napján, az EDHT pedig az azt követő első munkanapon jóváhagyott. A külföldi konferenciáról hazatérő IDI-vezető kifogásolta a védést, és felülvizsgálatot kért a Doktori Iskola Tanácsától (DIT).  Többek között azért is, mert Mészáros Mártonnak ő volt a témavezetője, de tudta nélkül Szabó András dékán és Hansági Ágnes dékánhelyettes már a saját nevüket íratták a dolgozatra témavezetőnek. Témavezetés-váltásra vonatkozó kérelmet a jelölt védés előtt sem az IDI vezetőjének, sem a DIT-nek nem nyújtott be. Az IDI vezetője összeférhetetlennek tartotta azt is, hogy Szabó András a jelölt témavezetője, felesége, Petrőczi Éva pedig az opponense. A DIT tagjai, a két illegitim témavezető – Szabó András dékán és Hansági Ágnes dékánelyettes – valamint Szabó András felesége, Petrőczi Éva opponens, vagyis valamennyien az ügy érintettjei, Hima Gabriella felülvizsgálati kérelmét a kérelmező távollétében elutasították, Mészáros Márton 100%-os eredményét megerősítették, és Himát leváltották a Doktori Iskola vezetéséről. Helyére Kovács Árpád nyugdíjast ültették, nyilvánvalóan strómanként, hiszen Kovács orosz szakos, ami nincs képviselve a Károlin, nyugdíjasként egzisztenciája a dékántól függ, károlis alkalmazása 2009-től pedig duplán törvénysértő volt (pályázat nélkül ill. MAB-tagként kormányrendeletbe ütközött, ezért törvény szerint semmis: a szerződéskötés előtt fél éven át MAB-tagként több Károlit érintő döntésben részt vett, ami összeférhetetlenség).

A MAB látogató bizottsága 2 hónappal később a védéssel kapcsolatban sok szabálytalanságot talált, ami miatt az EDHT 2009 szeptemberében visszavonta Mészáros Márton fokozatát és további kettőt: Baranyai Katalinét és Riskó Enikőét. Baranyai védése kormányrendeletbe ütközött, mert korábban másutt megbukott disszertációját nyújtotta be; ezen kívül témája (20. századi magyar irodalom) és témavezetőjének, Petrőczi Évának a kutatási területe (középkori angol irodalom) nem állt összhangban egymással, továbbá a védésen elért eredmény (20-ból 15 pont) valamint a jegyzőkönyvbe került eredmény (25-ből 22) eltért egymástól (utóbbi lehetetlen, mert a bizottság 4 tagból állt). Riskó Enikő védése szabályos lett volna, ha a Szenci Molnár kutató Szabó András társtémavezetőként nem íratta volna be a jelölttel a Hermann Hesséről szóló disszertációjába a saját nevét Hima Gabrielláé mellé, hogy saját magának törzstagságot biztosítson. Téma és kutatási terület itt is jelentősen eltért egymástól, de a jelölt nem merte a dékán utasítását megszegni. (Ennek rá nézve súlyos következményei lettek volna, ami végül be is következett, mert Szabó dékán csak addig támogatta Riskó Enikő fokozatszerzését, amíg ő maga érdekelt volt benne.)

A visszavont védések következtében az IDI nem tudott hét elfogadható törzstagot az akkreditáció határidejéig, 2009.  december 31-ig felmutatni. A 2009/11/3 sz. MAB-határozat ezért az IDI akkreditációját 2010 június 30-ig felfüggesztette. Eddig a határidőig adott ugyanis a MAB haladékot a 3 diszkvalifikált doktorandusznak új disszertáció benyújtására egy másik doktori iskolában – a régi témavezetővel.

2010. június 30-ig a 3 jelölt közül egy sem szerzett fokozatot. Az IDI a feltételeket nem teljesítette.

A www.doktori.hu honlapra feltöltött adatok szerint a KRE BTK IDI-jének 7 törzstagjelöltje van. Szigorú értelemben egyetlen egy sem felel meg közülük a követelményeknek:
Bertha Zoltánnak, Hansági Ágnesnek, Szabó Andrásnak és Petrőczi Évának nincs védett doktorandusza. (Hanságinak azóta sincs, egyrészt mert Mészáros szegedi védése ugyanúgy és uyanazért törvénytelen, mint Baranyaié, másrészt, mert a témavezetést Fried István hivatalosan átvette; Hansági pedig, mint közvetlen munkahelyi felettes, egyébként sem lehetne.)

Kovács Árpád témavezetettjei valamennyien orosz szakosok (az ELTE hallgatói voltak), Kovács Árpádnak csak orosz szakos diplomája van, kutatási területe nem illeszkedik az IDI kutatási programjába, amelyhez 2009-ben csatlakozott. Ezen túlmenően az egyetemmel kötött szerződése a törvény értelmében semmis. Fabiny Tibor angol-könyvtár szakos, habilitációja teológiából van, kutatási területe is teológiai, egy irodalomtudományi doktori iskolában pedig nem ez a fő irány. Ugyanez mondható el Jákfalvi Magdolnáról is, aki színháztudósként csatlakozott be az IDI-be 2009 áprilisában, akkreditált színháztudományi alprogam nélkül; az eredetileg akkreditált programnak pedig nincs semmilyen érintkezése a színháztudománnyal.
Fentiekből következően az IDI 7 törzstagja közül szigorú szakmai értelemben 0 felel meg a követelményeknek, de még a határeseteket elfogadó legtoleránsabb szempontok alapján is csak 3.

A Doktori Iskolának jelenleg nincs koherens programja. Az IDI koncepcióját és programját 2003-ban Hima Gabriella és Szigeti Lajos Sándor dolgozták ki. Szigeti Lajost eltávolították az egyetemről, majd nem sokkal később meghalt, Hima Gabriellát pedig 2009 szeptemberétől kizárták az oktatásból, aki az üldözésbe tartósan belebetegedett. Az új tagok nem dolgoztak ki olyan közös programot, amelybe az ő kutatási területük beilleszthető. Az IDI jelenleg távolabb van az akkreditációs feltételek teljesítésétől, mint megalakulása idején.
Az Irodalomtudományi Doktori Iskola belső vizsgálatának eltussolása
253./2009. (IX.30.) Szenátusi Határozat
A Szenátus elfogadja, hogy az Irodalomtudományi Doktori Iskola korábbi működésével kapcsolatos hiányosságok, szabálytalanságok kivizsgálására 3 tagú vizsgálóbizottság jöjjön létre Dr. Tanka Endre, Dr. Zsengellér József és Dr. Madarász Imréné tagságával.

255./2009. (IX.30.) sz. Szenátusi Határozat
A Szenátus elfogadja, hogy a fenti vizsgálóbizottság jelentését az EDHT-nak terjessze elő, és azt az EDHT saját véleményével, javaslataival kiegészítve terjessze a Szenátus elé.

A háromtagú vizsgálóbizottság az Irodalomtudományi Doktori Iskolában  történt “szabálytalanságokat” 2009 októberében viszonylag alaposan feltárta, a doktori iskola vezetőjét, Hima Gabriellát, tisztázta a vádak alól, és Szabó András dékán felelősségét állapította meg. Ennek a vizsgálatnak az eredménye azonban a 255./2009. (IX.30.) ponttal ellentétben nem került vissza a Szenátushoz, a szenátusi határozatokban a továbbiakban nincs nyoma, mert azt a Rektori Tanács – amelynek tagjai többek között Szabó András dékán és Balla Péter mb. rektor – a saját hatáskörében átértékelte, és a Szenátus elé már a vizsgálat eredményével ellentétes javaslatot terjesztett, nevezetesen, hogy Hima Gabriellát kell az IDI-ben történtekért felelőssé tenni és elbocsátani. A tény- és iratellenes „átértékelés” miatt szükségesnek tartjuk, hogy a MAB a 3 tagú vizsgálóbizottság eredeti jelentését bekérje az intézménytől.

Következtetés
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. egyes rendelkezésének végrehajtásáról szóló 79/2006. Korm. rend. 5. sz. mellékletének a karalapításra vonatkozó előírásai, illetve a MAB akkreditációs követelményei alapján a KRE Bölcsészettudományi Kara egyetemi karként nem akkreditálható.

Az akkreditációt a BTK mégis megkapta a MAB plénumától. (Hogy mennyi időre, az nem világos, mert az anyagban egyszer 2013 júnusa, másszor decembere szerepel.) Egy történelmi egyház egyetemét a MAB elvégre akkor sem zárathatja be, ha az már több mint két éve, mióta a legitim egyetemi és kari vezetést megpuccsolták, jobban hasonlít bűnszövetkezethez, mint egyetemhez. A Református Egyház karja messzire elér, főleg, ha a Református Egyetem költségvetése több, mint az egész Református Egyházé…

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 53 hozzászólás »

Counter-Report 3. Faculty of Art (Ellenjelentés 3. A Károli BTK helyzetéről)

Posted by jhnnsclvn - november 30, 2010

Az Állam- és Jogtudományi Kar ill. a Hittudományi Kar belső helyzetének elemzői nem járultak hozzá szövegük közléséhez, ezért ez a két rész teljes egészében kimarad a publikálásból, csak a BTK-ra vonatkozó jelentést hozhatjuk nyilvánosságra. Megírtuk már, hogy a MAB-határozat Bölcsészettudományi Karra vonatkozó részét botrányosan tájékozatlannak, dezinformatívnak és önellentmondónak tartjuk, mert az alapjául szolgáló látogatóbizottsági jelentést a kar akkori vezetői nyilvánvalóan manipulálták. A Látogató Bizottság bölcsész tagjának, a Szegedi Tudományegyetemről Kulcsár Szabó Ernő által a LB-ba protezsált Pál Józsefnek minden bizonyára az volt a célja és a küldetése, hogy az akkori – és azóta már megbukott – vezetőket tisztára mossa és fényezze, a felelősségüket elkenje ill. ártatlan bűnbakot találjon, akit mellesleg tálcán kínáltak neki. Róna-Tas pedig, nem ismervén ki magát, hagyta hogy befolyásolják. Hogy Pál József milyen szolgálattételekre képes a Kulcsár-Szabó-klán érdekében, azt bizonyítja a csaló és hamisító Mészáros Márton másodszori – teljesen törvénytelen – ledoktoráltatása Szegeden. A kiszivárgott MAB-levélből tudjuk, hogy Pál József már április 9-én dokumentálta Mészáros szegedi doktori szigorlatát, holott arra csak tíz nappal később, április 19-én került sor (ha egyáltalán sor került).

A BTK oktatói a Látogató Bizottságnál sokkal alaposabb és tényfeltáróbb munkát végeztek, és jelentésüket elküldték a Látogató Bizottság vezetőjének, Róna-Tas Andrásnak, aki azonban azt nem látszott hasznosítani. A jelentés egy része – a kari vezetésváltás következtében – mára már elvesztette ugyan friss hír jellegét (augusztusban íródott a Ravasz László baráti Kör megrendelésére), de aktualitását megőrizte, hiszen a bűnösök felelősségre vonása azóta sem történt meg: Szabó András már nem dékán, de még mindig intézetvezető, Kulcsár-Szabó Ágnes már nem dékánhelyettes, de még tanszékvezető, Kovács Árpád még mindig a bukott Doktori Iskola bukott vezetője, Hermann továbbra is két tanszéken ül, a csaló Mészáros pedig el van halmozva órákkal, az ifjúság megrontására, és azóta már újra összecsalt – ill. összecsaltak neki – egy PhD-fokozatot. A bűnösöket megjutalmazták, az ártatlanokat megbüntették, és aki mindezt végrehajtotta, a legitimáció nélküli rektorszurrogátum, Balla Péter, még mindig a Tenke Sándor alatt vásárolt kristálycsillár alatt, a Tenke Sándor által vásárolt lanthátú székben pöffeszkedik, és azt álmodja magáról, hogy ő rektor, és még jó sokáig, talán végleg az is marad … – a szerk.


III. Jelentés a Bölcsészettudományi Kar (továbbiakban: BTK) helyzetéről:
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. egyes rendelkezésének végrehajtásáról szóló 79/2006. Korm. rend. 5. sz. mellékletének a karalapításra vonatkozó előírásai, illetve a MAB akkreditációs követelményei alapján a KRE Bölcsészettudományi Kara egyetemi karként nem akkreditálható, mert
1. A BTK irányító szerve, a Kari Tanács jogszerűtlenül működik.
2. A karon a doktori képzés nem akkreditálható.
3. A kar nem minden esetben rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-kutatói testülettel.
4. Ahol rendelkezik, ott sok esetben ezt a kapacitást nem használja ki, mert az órarend tanúsága szerint a vezető oktatók csak papíron járulnak hozzá az akkreditációs optikához, a kontaktórákat alacsonyabb fokozatú vagy fokozat nélküli oktatók tartják.

A Bölcsészettudományi Kar legfőbb irányító szerve, a Kari Tanács nemcsak jogszerűtlenül működik, hanem egyáltalán nem alkalmas arra, hogy betöltse feladatát. A Kar dékánja, Szabó András pedig nemcsak túllépi hatáskörét, hanem hivatali hatalmával egyenesen visszaél.
A BTK, miként az egész egyetem 2008 őszén tért le a törvényesség útjáról, melyre a Szabó István fenntartósága alatt kinevezett rektor, Szűcs Ferenc, illetve a BTK-s dékán, Kulin Ferenc 2003-ban rávezették. 2008 őszén mindkettejüket rövid úton eltávolították pozíciójukból.

2008 októberében a Fenntartó – az egyetemi autonómiát megsértve – lemondatta Szűcs Ferenc rektort, akinek megbízását a Köztársasági Elnök röviddel az előtt, 2008 júliusában újabb 3 évre meghosszabbította (Szenátusi Hat. 2008. nov., mellékelve). Azóta rektorhelyettes látja el a rektori teendőket.

2008 októberében a BTK dékánját, Kulin Ferencet is váratlanul mentették fel tisztségéből. Ezt a pozíciót – rektorhelyettesi hivatalát felhasználva – Szabó András ragadta magához a BTK-n: a soron következő Kari Tanácson (KT) kijelentette, hogy a Fenntartó őt szeretné dékánnak, senki ne pályázon erre a posztra. Így ellenjelölt nélkül választották meg őt. (Szabó András korábban mind a dékáni, mind a rektori poszt megszerzésére több kísérletet tett. Amikor volt ellenjelölt, mindig elvesztette a választást.) Helyetteseit, Kulcsár-Szabó Ágnest a saját intézetéből (Magyar Irodalom) és Bíró Máriát a Történettudományi Intézetből ő maga jelölte ki és szavaztatta meg a Kari Tanáccsal. Kulcsár-Szabó Ágnes megválasztása ellentmond az SzMSz 50.§-ának, mely szerint más-más szervezeti egységből kell a dékánnak és helyetteseinek kikerülnie. Ellenjelöltek itt sem voltak, és a szavazás is merőben formális volt, mert 15 fős HÖK-képviselő biztosította a dékáni akarat érvényesülését. A HÖK-képviselők száma elvileg a dolgozók létszámának egyharmada, gyakorlatilag azonban szavazáskor többségben vannak, mert ők mindig teljes létszámban képviseltetik magukat, míg az oktatók jelentős része (többnyire másod- és harmadállásaik miatt) rendszeresen hiányzik. A kari vezetésnek módjában áll a HÖK-kel előzetesen egyeztetni. Ezt bizonyítják a KT jkv-ek.

1. A BTK irányító testületét, a Kari Tanácsot Szabó András dékán és két helyettese, Kulcsár-Szabó Ágnes ill. Bíró Mária, valamint a Nagykőrösi Tanítóképző Karról a Bölcsészkarra átigazoló énektanárnő, Györgyiné Koncz Judit, aki bölcsész-, sőt, egyetemi végzettség nélkül azonnal megkapta a BTK-t képviselő rektorhelyettesi tisztséget is, átalakította. Ők négyen, valamint az ekkor létesített kari igazgatói pozíció betöltője, Gál László, létrehoztak egy kari csúcsszervezetet, amely a Kari Tanács döntéseit előkészíti, a pályázatokat véleményezi, és a Kari Tanácson már kész személyi és egyéb javaslatokat terjeszt elő. Ilyen szervezet felállítására az SzMSz nem ad módot. Ennek következtében a dokumetumok (pl. pályázati anyagok) már el sem jutnak a Kari Tanács tagjaihoz, a dékán és szűk köre ezeket „előzsürizi”, és a KT nem a pályázatokról, hanem a döntéselőkészítő csúcsszervezet előterjesztéséről szavaz, a struktúrából következően egyetértően. A KT jelenlegi struktúrája mellett ugyanis a dékáni javaslatot leszavazni nem lehet. Kulin Ferenc dékánsága idején még le lehetett szavazni a dékánt, ami többször meg is történt, és ami a KT akkori demokratikus működését bizonyítja. Szabó András dékánsága alatt a dékánnak a KT-ba eleve beépített többsége van. A dékáni előterjesztések az alaposabb tájékozódás lehetősége nélkül azonnal szavazásra kerülnek, így olyan szakmai kérdések is, hogy milyen összetételű legyen a KDHT, vagy ki legyen a Pedagógiai vagy a Kommunikáció Tanszék vezetője. (Külső, ismeretlen jelöltekre – előzetes vita, dokumentáció nélkül és szakmai kompetencia híján – szavaznak a hallgatói képviselők, mindig egységesen, és mindig úgy, ahogy a kari vezetés.) Azokat a tanszékvezetőket, akik kérdéseket tettek fel az előterjesztésekkel kapcsolatban, vagy kételyt, netán kritikát fogalmaztak meg, a következő KT-ülésre már leváltották, és mindent kérdezés nélkül megszavazó személyekkel cserélték ki (ezek a váltások 2009. április – szeptember között lezajlottak). Viták csak jelentéktelen tanulmányi kérdésekről folynak, amelyek a kari vezetést nem érdeklik. Nagyobb jelentőségű (pénzügyi, szakindítási, személyi) kérdésekről nincs érdemi vita, az esetleges hozzászólások támogatóak, a szavazatok egyhangúak. Ez azonban nem az egyetértés jele, hanem a demokratizmus hiányáé.

2. Törvényi előírás, hogy a docensi és egyetemi tanári állásokat pályázat útján kell betölteni. A BTK számos esetben mellőzte a pályázati kiírást. Kovács Árpád professzor állása 2009. január 1-én szűnt meg Veszprémben; alkalmazására a Károlin a 2009. január 21-i szenátusi határozat szerint a veszprémi elbocsátással egyidejűleg került sor. Sem pályázat kiírására, sem kari tanácsi állásfoglalásra nem volt idő és a vezetés részéről igény sem. A Kari Tanács heves vita után 2009. márciusában nyílt szavazással támogatta ugyan elvileg egy Színháztudományi Tanszék felállításának tervét, de alkalmazásokról nem szavazott. Ennek ellenére egyidejűeg sor került egy professzori (Jákfalvi) és két docensi (Kiss, Kékesi-Kun) állás betöltésére – pályázat nélkül. Ez volt az utolsó vita a KT-ban, a javaslat ellenzői ezt követően kikerültek a KT-ból.

3. A közalkalmazotti törvény tiltja családtagok alá-fölérendeltségi viszonyban történő alkalmazását, ennek ellenére közeli rokonok dolgoznak azonos szervezeti egységben, gyakran alá-föléredeltségi viszonyban. Szabó András például 1. dékánként, 2. intézetigazgatóként, 3. tanszékvezetőként is felettese feleségének, Petrőczi Évának, aki viszont a Puritanizmuskutató Intézet igazgatójaként felettese férjének, Szabó Andrásnak. Más szervezeti egységekben is dolgoznak házaspárok együtt, pl. a Kremlinológiai Intézet igazgatójának a felesége a beosztottja. Családtagok újabb alkalmazására is pályázat nélkül kerül sor. Pl. a 2009 januárjában pályázat nélkül alkalmazott Kovács Árpád professzor fia is (másod)állást kapott a Károlin, nem tudni, mikor, mert az alkalmazás nem került a KT elé, az egyetem polgárai erről csak az egyetemi honlapról értesültek.

4. A BTK gazdálkodása pazarló és szakszerűtlen. 1. Pazarló, mert: nagy számban kötnek külsős óraadókkal szerződéseket, fizetnek ki továbbá főállású oktatóknak túlórapénzeket, míg más főállású oktatók kötelező óraszáma nincs kitöltve. Emellett az oktatás megszervezése szakszerűtlen is, mert előadásokat venia legendi, sőt fokozat nélküli oktatók tartanak, illetve fokozat nélküliek vezetnek szakdolgozati szemináriumot, míg docensek, habilitáltak és professzorok óraszáma nincs kitöltve (pl. Gergely András professzornak a Történettudományi Intézetben ill. Hima Gabriella professzornak a Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetben nincs órájuk, Nyilasy Balázs és Kulin Ferenc habilitált docenseknek pedig az előírtnál jóval kevesebb. Kőszeghy Miklós habilitált történész oktató csak héber nyelvórákat tarthatott, miközben a történelem órákat történelem szak nélküli oktatók látták el).

5. A BTK oktatóinak egy része szakmailag alkalmatlan arra a feladatra, amit ellát. Egyrészt azért, mert nincs tudományos minősítésük, és előadást tartanak ill. szakdolgozatot vezetnek (pl. Mészáros Márton, Pénzes Szabolcs, Szilasi Alex). Másrészt azért, mert nincs az adott szakból diplomájuk. Példák: Kovács Árpád,  Petrőczi Éva, Fóris Ágota magyar szakos  diploma nélkül oktatnak magyar szakon; Csoma Zsigmond , Szilasi Alex, Imregh Mónika és mások történelem szakos diploma nélkül oktatnak történelem szakon, Csoma agráregyetemi végzettséggel még történelmi tanszéket is vezet. Koncz Judit bölcsészdiploma, sőt, egyetemi diploma nélkül oktat és tanszéket is vezet a bölcsészkaron, zenepedagógiai végzettsége van, de a Károlin nincs ének-zene-oktatás. Orosz szak sincs, és Kovács Árpádnak csak orosz szakos diplomája van. Ezek az alkalmazások nem az oktatást látszanak szolgálni, hanem csak a dékáni hatalom erősítését. Ez mondható el Honti Lászlóról is, akinek van ugyan magyar szakos diplomája, de nincs magyar nyelvtudományi munkássága, és ami van – finnugrisztika – , az csak elenyésző részét képezi az oktatási anyagnak; Fóris Ágota olasz-spanyol diplomával oktat magyar nyelvészetet; Csoma Zsigmond és Szilasi Alex történelmet agráregyetemi végzettséggel ill. zeneakadémiai diplomával oktatnak, és vannak olyanok is, akik görög-latin ill. iranisztika szakos vagy klasszika filológiai végzettséggel oktatnak történelmet – történelem szakos diploma nélkül (pl. Imregh Mónika).

6. A vezető pozícióból történő leváltások törvénysértő módon és indoklás nélkül történnek (Rektor lemondatása, BTK és ÁJK dékánjainak lemondatása, főtitkárok lemondatása, doktori iskolai vezetők leváltása ill. lemondatása). Az egyetemi autonómia sérül.

7. A kinevezések is ugyanilyen módon, fenntartói önkénnyel történnek (főtitkár, ÁJK dékánja).

8. Minden bölcsészettudományi egyetemi kar feltétele a filozófia szak, hiszen a filozófia oktatása minden bölcsész szakos hallgató részére kötelező. Ez a Károlin nincs megoldva. A Karon nincs filozófia szak, azt a Hittudományi Karra helyezték át. Az ottani filozófia szak tanszékvezetőjéről, Pethő Sándorról pedig kiderült, hogy csalással lett egyetemi tanár: meghamisította a CV-jét és a publikációs jegyzékét az egyetemi tanári pályázathoz, amit a bírálók nem ellenőriztek. Ennek az embernek a kezében van két kar – a BTK és a HTK – filozófia szakos képzése.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címkézve: , | 52 hozzászólás »

The faculty of Arts (A Károli BTK MAB-kritikája)

Posted by jhnnsclvn - november 12, 2010

A BTK-ra vonatkozó MAB-határozat, mint korábban írtuk dezinformatív, önellentmondó és következetlen:http://www.mab.hu/a_hatarozatok.html. Feltehetően a Kar akkori vezetőjének, Szabó Andrásnak az egyoldalú információin alapulnak, amelyeket a Látogató Bizottság nem kezelt kellő kritikával, és a kézzelfogható dokumentumokkal sem szembesítette ezeket.

Legfeltűnőbb az Irodalomtudományi Doktori Iskolában történt tudatos manipulálások és azok felsőbb grémiumok általi  többszörös megerősítéseinek elhallgatása. A szabályzat nélküli ad hoc működés állítása nyilvánvaló tévedés, hiszen ennek ellentmond az ÁJK-s fejezet, amely többször is megállapítja, hogy az intézménynek központi, minden doktori iskolára, az IDI-re is, érvényes szabályzata volt, és ez megfelelt a Felsőoktatási törvénynek. Az IDI szabályzatát az egész akkreditációs anyaggal együtt még a Látogató Bizottság elnöke, Róna-Tas András fogadta el, aki az IDI akkreditációjakor a MAB elnöke volt. Ha hiányzott volna a szabályzat, akkor Róna-Tas András azt annakidején bizonyára észrevette volna. De nem hiányozhatott, mert az intézményi szabályzat az IDI-re is érvényes volt, sőt az IDI-re külön mellékletben szabályozott speciális működési feltételeket is csatoltak a pályázati anyaghoz, amelyet természetesen minden egyetemi grémium elfogadott, a Kari Tanácstól kezdve a Szenátusig, utóbbi ülésére még az akkori Fenntartó, Szabó István is hivatalos volt. A formailag hiánytalan pályázatért a Fenntartó Szabó püspök, a Szenátus, az egyetem akkori rektora, Kovács Eszter, az EDHT akkori elnöke, Szűcs Ferenc és Hima Gabriella, az IDI akkori vezetője együttesen volt felelős, elfogadásáért pedig Róna-Tas András, a MAB akkori elnöke. Nem világos, mi támasztja alá azt az állítást, hogy a Doktori Iskola 2004-2009 között „ad hoc jelleggel” működött. A Doktori Iskolának akkor még tantervvel, tantárgyleírásokkal akkreditált progamja volt, amely alapján magas színvonalú oktatás folyt. A 4 védésből a Szabó András által vezetett EDHT 3-at visszavont. A doktori iskola volt vezetőjének sem a fokozatok odaítélésében, sem a visszavonásában nem volt szerepe, mert őt akkor már kizárták a Doktori Iskolából. A jogorvoslat időközben megtörtént, mindkét elfogadott értekezésnek Hima Gabriella volt a témavezetője, és a kettő majdnem karakterszámra is azonos és szabványos terjedelmű volt. Belső vizsgálatot a 4 védés ügyében a Szenátus által felállított 3 tagú bizottság folytatott le (Madarászné, Tanka, Zsengellér). A MAB kérdéseire a választ (miért folyt az egyik ügyben vizsgálat és egy másikban miért nem), ennek a jelentésnek kell tartalmaznia (http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/Szenatusi_hatarozatok_090930.pdf ), és a korrekt és teljes körű értékeléshez a MAB-nak ezt a jelentést szükséges megismernie. Hogy nem ismeri, az mulasztás a MAB részéről.

A MAB-os anyag BTK-s része egyébként is felületes. A fejlécen szereplő kari akkreditációs dátum: 2013. június 30., míg az I.2-ben már 2013. december 31. olvasható.

A BTK-s rész tartalmaz komoly kritikát, de a kirívó törvénysértéseket, csalásokat nem említi, mint ahogy az IDI ügyében a volt kari vezetők ellen folyó büntetőjogi eljárásokat sem. A végkövetkeztetés pedig, miszerint a fenntartó nagyobb szerepevállalása szükséges ahhoz, hogy a kar helyzete javuljon, és a törvényesség helyreálljon, kétséges. Lehet hogy éppen ellenkezőleg, a fenntartó beavatkozásának megszüntetésére és az egyetemi autonómia helyreállítására lenne szükség, mert éppen hogy a fenntartó beavatkozása teremtette a jelenlegi törvénytelen helyzetet.

4.) A KRE bölcsészettudományi Kar akkreditációs értékelése

I. Az akkreditációs minősítés:

KRE 

Bölcsészettudományi Kar

2010/8/X/1 sz. MAB határozat 

A

A kar akkreditációja

az akkreditációs feltételeknek való jelenlegi megfelelés alapján

2013. június 30-ig hatályos,

2011. szeptemberben lefolytatandó monitor eljárással

I.1  Az akkreditációs minősítés indoklása:

I.2 A Kar csak 2013. december 31-ig akkreditálható, mert

  • Nincs hosszabb távra kinevezett vezetése és a megüresedő dékáni posztra a pályázat még nincs kiírva; [A karnak 2010. október 1-től az addigi főtitkár személyében megválasztott dékánja van.]
  • Nincs közép és hosszú távú stratégiai terve;
  • A kar egyetlen doktori iskolájának működését felfüggesztették. [A MAB 2010. október 1-jén a doktori iskola akkreditációját megvonta.]

A fő problémák a fenntartó és az instabil egyetemi – kari vezetés kapcsolatában, a nem kellően átgondolt jövőképben, illetve a Kar egyetlen doktori iskolája súlyos működési zavaraiban lelhetők fel.

  1. I. Működés- és minőségértékelés

A kari önértékelés nagyon sok ponton nem tárja fel a valóságos állapotokat, azoknál lényegesen pozitívabb képet ad az intézmény/kar helyzetéről, működési mechanizmusairól, oktatási-tudományos színvonaláról. A vezető testületnek sokkal reálisabban kellene látnia saját helyzetét, hiszen szinte valamennyi paraméter szerint esetükben az egyik, ha nem a leggyengébb hazai bölcsészkarról van szó, egyetlen egy doktori iskolája működését a MAB felfüggesztette. [Lásd fentebb.]

II.1  A szervezeti és a működési minőségértékelés

Irányítási válság:

  • A BTK dékánja lemondott, csak 2010 augusztusáig vállalta munkája folytatását. Az egyetem vezetése és fenntartója a látogatás időpontjáig semmilyen lépést nem tett a működés folyamatosságának biztosítása érdekében. Sajnos, az Intézmény egészének az irányításában súlyos problémák vannak. Két, ad interim rektorhelyettes, egy, a fenntartóval és az első rektorhelyettessel tisztázatlan függési viszonyban álló stratégiai igazgató, a frissen kinevezett főtitkár [2010. október 1-től már BTK dékán] és a gazdasági főigazgató szokatlan és rövid időre megbízott együttese nem nyugtathatta meg a plénumot a tekintetben, hogy jól átgondolt koncepció mentén, töretlen vezetői akarattal végigvitt fejlesztés itt reálisan, rövid időn belül bekövetkezhetne.
  • A gazdálkodás erősen centralizált, a karok pénzügyi tekintetben lényegesen kisebb önállósággal rendelkeznek, mint az szakmailag indokolt és szükséges. Nem vált bizonyossá, hogy a fenntartónak és az egyetem vezetőinek közösen megalkotott, pontos, és legalább fő mozzanataiban átgondolt elképzelése lenne az intézmény fejlesztési lehetőségeiről. Bizonyára lenne egyházi igény speciálisan képzett munkaerőre. A BTK szenátusa által elfogadott fejlesztési koncepciója azonban csak részkérdésekre válaszol.

Néhány szervezeti probléma:

  • Felmerült egy önálló Társadalomtudományi Kar létrehozása részben a BTK-n lévő tanszékekből. Ez azonban nem feltétlenül szüntetné meg a jelenleg is meglévő párhuzamosságokat. Tervezik még a Tanárképzési Intézet létrehozását, de nem tudják, pontosan hogyan.

Ez a koncepciótlanság a múltat is jellemezte: véletlenszerűen jelentkező lehetőségek vezettek oda, hogy több olyan szak is van, amely meglehetősen nehezen illeszthető a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célokhoz. Mindazonáltal a szinte véletlenszerűen megjelent színháztudomány, a japán szak (az előbbi kifejezetten jó, de az utóbbi is elfogadható színvonalú) KRE-n való oktatását az indokolja, hogy kevés ilyen képzés van Magyarországon.

  • ……..

A BTK-n a református jelleg testet ölt mind „adminisztratív” (lelkészi ajánlások, a hallgatók fele vállalja a hitét, fogadalomtétel), mind tartalmi vonatkozásban. Ez utóbbiak mind kötelezően teljesítendő tantárgyak (egyháztörténet, teológiai kérdések), mind egyéb tantárgyak reformációhoz és a református egyházhoz köthető elemeinek (pl. protestáns irodalom Magyarországon) rendszeres oktatásában jutnak kifejezésre. A karok közötti együttműködés csak abból a szempontból megfelelő, hogy a BTK több oktatója másutt is tanít, illetve a kar fogad más karról kollégákat. Az Angol tanszék vezetője egyébként a hermeneutikai munkacsoport vezetőjeként alapos teológiai felkészültséggel is rendelkezik. Vele a kálvinizmus mellett a lutheránus eszmeiség is jelentős szerepet kap az intézményben.

  • A pszichológia oktatását négy tanszék végzi… A központtól távoli telephelyük (Bp. III. Bécsi út) értelemszerűen hátrányokkal és előnyökkel is jár. Az Intézet a BTK-n belül a viszonylagos nyugalom szigete. A hallgatókkal való beszélgetések azt tükrözték, hogy pozitívan fogadják az Intézet által nyújtott képzés erősen gyakorlatorientált jellegét.

… Ugyanakkor nem rajzolódik ki, hogy a fenntartó Magyarországi Református Egyház milyen további elhelyezkedést tud biztosítani az itt végzetteknek saját intézményeiben.

II.2  A minőségbiztosítás és -fejlesztés értékelése

  • Az oktatógárda szakmai színvonalának fejlesztését elsősorban belülről próbálják megoldani, saját kollégáik előléptetésével. Az oktatás tartalmának és színvonalának javítási szándékát alapvetően ez a körülmény határozza meg. Az egyéni vagy kisebb közösségi kutatások köré esetenként mesterképzést is terveznek szervezni és akkreditáltatni. A néhány elhangzott elképzelés ebbe a keretbe illeszkedik: mesekutatás, gyermekirodalom, puritanizmuskutatás a magyar irodalomban, terminológia-kutatás a magyar nyelvészetben, ókori nyelvek, hadtörténet, régészet, stb. Az angol szak az észak-amerikai, kanadisztikai, fordító szakos képzés irányába szeretne lépni. A német szak diszciplináris mesterképzésre gondol, illetve kettős (magyar-német) diploma kiadása lehetőségének a megvalósítására.
  • Irodalomtudományi Doktori Iskola. A 2004-ben akkreditált iskola jelen pillanatban ideiglenesen és részlegesen működik ugyan, de fel van függesztve, és fokozatot nem adhat ki. 2004 és 2009 között az iskola, a rendelkezésre álló adatok szerint, ad hoc jelleggel működött, a vezető nem készítette el, és így természetesen nem fogadtatta el felsőbb fórumokon a működési mechanizmusokat rögzítő szabályzatokat. A KRE IDI ügyében a hozott (2009/7/XIII/2/200. sz.) határozatban a MAB 2010. április 30-i határidővel kért a rektortól jelentést a továbbfolytatás kritériumainak teljesítéséről. Eddig 4 fő védett, s kapta meg a PhD fokozatot, Ezekből három fokozatot a MAB vizsgálat következményeként visszavontak. Ez egy (akkor) öt éve működő doktori iskolában nagyon alacsony számnak tekinthető. (Arról nincs a MAB-nak ismerete, hogy az akkori iskola vezető által irányított negyedik esetében miért nem indult vizsgálat. A jogszerűtlenség ebben az esetben is fennállni látszik, sőt lényegesen kisebb terjedelmű ez a disszertáció, mint az egyik, csak ilyen ok miatt visszavont fokozatosé, ami jogorvoslatot igényel) Két doktorjelölt más egyetem irodalomtudományi doktori iskolájához került, ahol az új intézmény szabályzata szerint ismét védeni akarnak. A megadott 2010. áprilisi határidőre a PhD-védések egyszerűen nem teljesülhetnek. Ha az iskola nem kap halasztást e tekintetben, néhány KRE-s kollégának nem lesz minimum fél „védettje” sem, ami formailag szinte lehetetlenné teszi az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő IDI munkájának folytatását. A BTK 8 akadémiai doktora közül kettő (Kovács Árpád, Szabó András) vesz részt az IDI-ben folyó oktatói-kutatói munkában, mellettük a többi öt törzstag PhD-fokozattal rendelkezik, habilitáció nincs náluk feltüntetve.

Az iskola négy programja megfelelő, helyenként kimondottan erős szakembergárdával rendelkezik. Az irodalomelmélet felelőse Kovács Árpád (egyben az iskola vezetője), a (protestáns) magyar irodalomtörténeté Szabó András, a hermeneutika és irodalomtudományé Fabiny Tibor. A negyedik kissé lazábban kapcsolódik ezekhez: a színháztudomány elsősorban két névhez (Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád) köthető. Szakmai felkészültségüket és teljesítményüket tekintve minden kétséget kizáróan a szakma élvonalához tartoznak.

Az IDI igyekszik azon hallgatóknak is fokozatszerzési lehetőséget biztosítani, akik korábban tanulmányaikat nem a szűken vett, említett tudományterületek valamelyikén folytatták (Pl. japán hatások, haiku a magyar költészetben, stb.).

A bent lévő PhD hallgatók meglehetősen nagy szabadságot kapnak arra, hogyan végezzék kutatómunkájukat, írják PhD-disszertációjukat. A tanári konzultációk ritkák, nincs heti rendszerességgel tartott foglalkozás. A hallgatók ezt a rendszert kifejezetten jónak tartják, nem igényelnek gyakoribb tanár-diák konzultációt vagy heti rendszerességgel tartott órá(ka)t, ez viszont nem felel meg a doktori képzés alapkoncepciójának.

Arra az esetre, ha sikertelen lenne az Irodalomtudományi Iskola teljes jogaiba való visszahelyezése, nincs kidolgozott alternatíva. A BTK-nak nincs kialakult és általánosan elfogadott jövőképe további doktori iskolák megalapítása tekintetében sem. Főleg több tudományterületet (történelem, művelődéstörténet, nyelvészet) átfogó, második iskola megalapítására vonatkozóan hangzottak el (időnként egymással is ellentmondó) ötletek. A tudományterületi pluralizmussal járó magasabb kritériumok teljesítése csak jelentős (külső) fejlesztéssel következhetne be.

  • Publikációk. Az oktatók rendszeresen publikálnak, nagyon sok mű saját, egyetemi kiadványban és kiadásban jelenik meg, viszonylag ritkán jelentetnek meg könyveket valamelyik nagy hazai vagy külföldi kiadónál. Ez a körülmény csak részben magyarázható a kutatott témák specifikusságával. Közülük nagy számban vannak többszerzős tanulmánygyűjtemények. Ez a tény nem feltétlenül pozitívum, s gyakran sérti a kötetek belső koherenciáját, gyengíti terjedésüket, hatásukat.
  • Hallgatók. Felmerül a kérdés, – feltételezve, hogy az intézménybe jelentkező hallgatók statisztikai szempontból a magyar végzős középiskolások átlagszínvonalának felelnek meg – vajon reális-e az, hogy hallgatóik eredményei ennyire kimagaslóak (59 % jeles, 32% jó, 9% közepes). Meg kell győződni arról, nem túlságosan könnyen szerezhető-e itt diploma! Van-e összefüggés azzal, hogy 2005 és 2009 között közel 70%-kal emelkedett a beiratkozott hallgatók száma. (Lényegében ugyanez a helyzet az ÁJK-n is.)

A velük szervezett találkozón elsősorban a kari HÖK képviselői voltak jelen, akik maximális elégedettségüket fejezték ki mindennel (oktatás színvonala, beleszólás az intézmény irányításába, kollégiumi elhelyezkedési lehetőségek stb.). Nem nehezményezték a külföldi (Erasmus) ösztöndíjas tanulmányok eléggé szűkös lehetőségeit a KRE-n, mondván, a BA szintű tanulmányok megszakításából következően meghosszabbított tanulmányi időszak túl nagy áldozat lenne. Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy a hallgatók több mint a fele így sem fejezi be három év alatt az alapképzést.

  • Az oktatói munka hallgatói véleményezése (a pszichológia szakon kívül) nem vagy esetlegesen működik, és nem ad megbízható támpontot az oktatás színvonalának fejlesztéséhez. Ez minőségbiztosítási problémákat vet fel.
  1. II. Ajánlások a Kar számára

III.1  Szervezeti és működési javaslatok

–  Feltétlenül javítandó a karok közötti, illetve a karon belüli egységek közötti együttműködés a párhuzamosságok megszüntetésére (pl. médiatudományi szakon képzés az ÁJK-n is van). …

–  A tanárképzés és a nem tanárképző szakok egyensúlyát új alapokra kell helyezni.

–  A személyi és tárgyi feltételek a már akkreditált alap- és mesterszakok tekintetében lényegében biztosítottak. Kérdéses ugyanakkor, hogy miért indítottak annyi, a küldetésnyilatkozathoz csak közvetve kapcsolódó szakot? …

–  Felül kell vizsgálni az irreálisan magas osztályzatok hátterét.

III.2  Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok

–  El kell készíteni a fenntartóval egyeztetetten a KRE BTK legalább középtávú fejlesztési koncepcióját. Ezen belül meg kell állapítani a prioritásokat.

–  Stabilizálni kell az egyetem és a kar vezetését, hogy a kari vezetők a megfelelően kidolgozott koncepciókat végig is tudják vinni.

–  Haladéktalanul el kell kezdeni egy másik doktori iskola létrehozását valamely tudományterületen.  …

–  A fenntartónak nagyobb szerepet kell vállalnia abban, hogy a KRE BTK 17 év után megtalálja a helyét a magyar felsőoktatás rendszerében. Kialakuljon valójában egyedi arcéle, egyáltalán normális működése, s ezáltal szellemi életünk megbecsült szereplője legyen. Ez átgondolt koncepció hiányában és jelentős egyházi anyagi ráfordítás nélkül, pusztán állami forrásokból nem látszik megvalósíthatónak. A rövidebb időre érvényes akkreditáció lehetőséget biztosít ezek átgondolására, s a szervezeti, működési hibák korrigálására.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címkézve: , , , | 61 hozzászólás »

 
The WordPress.com Blog

The latest news on WordPress.com and the WordPress community.

Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

galferences

Just another WordPress.com site

karoligaspar

Just another WordPress.com site

Legatus123's Blog

Just another WordPress.com weblog

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.