Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Posts Tagged ‘Hansági és a Kulcsár-Szabó após’

We haven’t planned your funeral (Nem a temetésedet terveztük… In memoriam Szitár Katalin)

Posted by karoligaspar - augusztus 16, 2015

Szitar_Kati_olvas

Szerző: Lala barátja

“Nem a temetésedet terveztük a mai délutánra, Lajos” – ezt mondta Szilágyi Zsófia 2009. június 29-én a felsőőrsi temetőben Szigeti Lajos Sándor koporsójánál.

Majdnem pontosan négy évet töltöttek együtt a Pannon Egyetemen, ahova Szigeti Lajos 2005. augusztusában érkezett. Kollegiális visszaemlékezésnek tűnnek ezek a mondatok: “Nem ismerhette Szigeti Lajos Sándort, aki nem járt veszprémi egyetemi szobájában”, hiszen mindenhol otthont képes volt teremteni magának, melyek  aztán sokat elárultak a bennük lakó lelkéről.  Szilágyi megemlíti Szigeti legfontosabb tulajdonságát: pedagógiai szenvedélyét. És könnyű kézzel felskiccel egy irodalmi hasonlatot – kollégák egymás között. Az Aranysárkány szenvedő hősének felidézése viszont hirtelen brutalitással szubverzív subtextet konstruál a látszólag együttérző nekrológ alá. Novák Antal tanár úr története ugyanis minden más, csak nem egy pedagógiai hősköltemény. Novák Antalt a tanítványai üldözik a halálba, olyan kiszámított, kegyetlen biztonsággal, mintha maguk lőtték volna főbe.

A beszéd a hallgatókat a kegyetlen megfigyelő szerepébe helyezi: “látták, ahogy láttuk mi is, küzdenie önmagával, harcolni a betegségével.” A “betegség” – itt az alkoholizmus metaforája. A gyászbeszéd – melyet egy pusztán retorikai szempontú vizsgálat remekműnek is nevezhet – a briliáns manipuláció iskolapéldája. “A tanárhalál megrázó” – egyetértünk. A tanár mindig is egyedül áll az egyik oldalon, vele szemben pedig az érzéketlen vagy agresszív horda, ahogy az Aranysárkányban. Ebben az  esetben azonban hazug ez a beállítás, hiszen Szigeti tanár úrral egy másik horda állt szemben, a saját kollégáinak kegyetlen és cinikus csapata, Kovács Árpád és Veszprémbe hurcolt tanítványai. A tehetséges professzor zavarta köreiket, ambícióikat. Szilágyi utal is rá: “Lajos, te egy évek óta együtt dolgozó, egy szellemi körből kikerült oktatókból álló műhelybe kerültél.” A “szellemi kört” állítólag a regényre fókuszáló kutatói faszcináció tartotta össze és a magát Mesternek nevező Kovács Árpád személye, aki ezt a titulust az igazi Mestertől, a hátba döfött Király Gyulától orozta el. “Lajost” pedig “csak a vers érdekelte”. A leírás pontos, a magyarázat hamis: Lajost kirekesztették. A “szellemi műhely” egy kegyetlen banda eufemisztikus metaforája, akik két embert biztosan halálba kergettek: Király Gyulát és Szigeti Lajost. És talán Szitárt is, aki maga is a banda tagja volt.

Szilágyi Zsófia szavaiból mintha némi önvád is szólna: “Nem biztos, hogy megírható, miért vált egy ember útja fájdalmasan tragikussá.” A tettesek perspektívájából bizonyára kényelmetlen lenne.

Eltelt hat év, a forró nyárban megint egy tanárhalál változtatja meg a kollégák időbeosztását. Szitár Katalin agyvérzése sem a nyugodt, inspiratív munkahelyi légkör  következménye volt. És az ő rejtett, titkolt betegsége is ugyanaz volt, mint Szigeti Lajosé. Részben őt is az a horda vette körül, mint Lajost. A Szilágyi-Hermann hiéna házaspár, Hansági és apósa, akik a nagydoktoriját gáncsolták, amit Kati már tíz éve annyira ambicionált. Szilágyi megint előveheti az Aranysárkányt, most még inkább, hiszen ez Kati kedvenc könyve volt, ebből doktorált. A sárkány fenyegető alakja felette is repült, az ő háza fölött is megállt, megjelölve őt mint következőt… Kati magányos volt, mint Novák, aki egyedül sakkozott a verandán, és megverte magát. Kati valószínűleg nem sakkozott egyedül, hanem egyedül ivott. Bánatában, magányában. Nem volt már senkije. Egyetlen ember állt közel hozzá egész magányos életében, a tanár Kovács Árpád, de az utóbbi években ez a kötelék is meglazult. Halálba itta volna talán magát, ha nem előzi be a delíriumot egy agyvérzés.

Talán tudta, hogy rövid élete lesz. Sejtette, hogy a Kulcsárszabókkal szemben a harcot nem nyerheti meg. Sejtette, hogy ugyanaz lesz a sorsa, mint Nováknak: vereséget fog szenvedni, amibe belehal. Kati örökölte népe asszonyainak jóstehetségét, de ő nem tenyérből és kártyából jósolt, hanem szövegekből. Ezt persze éppen olyan misztikusan tette, mintha kártyából vagy tenyérből jövendölt volna, hiszen előrevetítéseinek semmi közük nem volt a szövegekhez. PhD értekezésében pl. levezeti Novák jövőbeli megveretését a verandán önmagával folytatott sakkpartiból. Önmagával sakkozik, tehát vereséget fog szenvedni: egyik fele legyőzi a másik felét. Hogy lesz egy győztes fele is lényének, az nem érdekelte. A verés és a vereség fixáció volt számára, ide akart mindenáron kilyukadni. Tehát Novák vereséget fog szenvedni, és nemcsak azért, mert megveri magát, hanem azért is, mert a verandán sakkozik, és a veranda főnév magában foglalja a ver igét. Hogy egy nem magyar eredetű főnév hangalakjából vezeti le egy magyar ige jelentését, nem okozott gondot számára. Akárcsak mestere, Kovács Árpád, egy Bábel tornya előtti közös nyelvet vizionált, melyben nem a konvención alapuló hangsoroknak, hanem maguknak a hangoknak van immanens jelentésük: a hangok jelentése, éppen mert immanens, minden nyelvben azonos. Talán azért ragaszkodott ehhez a mítoszhoz, mert akárcsak mestere, az oroszon kívül nem tudott idegen nyelveket. Nem volt tudatában, hogy hamis etimológiát művel. Bivaly eltökéltséggel hitt abban, amit Kovács Árpád tanított neki. Pedig eredetileg nem volt tehetségtelen. Csak félresiklott…

Kati nagyon mélyről jött, a hátrányos helyzetű kisebbségből, és nagyon magasra tört. Görcsös és látható ambíciója nehezítette a kommunikációját, népszerűtlenné tette, egykori barátait és jóakaróit is elfordította tőle. Többnek akart látszani, mint aki, ezért felvett egy szigorú, kioktató goromba pózt. De legbelül bizonytalan volt és riadt. Akárcsak az Aranysárkány Novákja. Tudta, hogy az erőszakos törtetőké a világ. Megpróbált ő is lépést tartani velük, de a Hermann-Szilágyi-Hansági stb. bandával szemben lemaradt. Ők olyanok, mint a tanárverő Liszner Vilmos. Erőszakosak és kegyetlenek. Övék a jövő. Kati megrekedt egy vidéki egyetem haldokló tanszékének élén. Innen már nem volt tovább út. Feladta…

És a Szilágyi-Hermann házaspár, Hansági, Szávay Dorottya és férje, Horváth Csaba, megint kimennek egy temetőbe, Felsőőrsre vagy máshova, és elmondják azokat a hazugságokat, amelyek felmentést adnak a tetteseknek és a gyanú árnyékát vetik az ártatlanokra. A beszéd elmondójának kezében kétélű tőrré válik a hazugságok halmaza. Szigeti Lajost nem a diákjai, hanem a kollégái kergették a halálba. Nemcsak a veszprémiek, hanem mindenekelőtt a károlisok: Szabó András, Hermann Zoltán (Szilágyi Zsófia férje) és Kulcsárszabó-Hansági Ágnes.

Ugyanezek Szitár koporsójába is verték a szögeket, noha ez már a farkascsordán belüli harc volt: kölcsönös adok-kapok. Szitár Katalint ezek nem fogják őszintén gyászolni. Inkább fellélegeznek, hogy vége. Egy ember fogja csak szívből siratni az ő Katikáját – Kovács Árpád. Gyász helyett döbbenet és rettegés lesz úrrá a temetőbe elzarándoklókon.

Az apák generációját Hansági, Hermann, Szilágyi és Szabó már lemészárolták. Temetőben nyugszanak: Szilágyi Ferenc, Bolyki János, Király Gyula és a fél nemzedékkel fiatalabb áldozatok, Györke Ildikó és Szigeti Lajos. Most már a horda körében arat a halál. Ki fogja követni Szitár Katalint ezen az úton? Kit kívánt maga mellé venni utolsó útjára? Megtudjuk nemsokára.

Közben felkerült a Pannon Egyetem honlapjára a temetés helyszíne és időpontja: Farkasrét, augusztus 25. 13.45 – A szerkesztőség

Posted in Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , , , , | 158 hozzászólás »

 
Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

galferences

Just another WordPress.com site

karoligaspar

Just another WordPress.com site

Legatus123's Blog

Just another WordPress.com weblog

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.