Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Posts Tagged ‘karizmatikus károlisok’

New Calvinist Pentecost (Új kálvinista Pünkösd)

Posted by jhnnsclvn - május 15, 2016

Pünkösdi cikkünket elsősorban a Károli Gáspár Református Egyetem karizmatikus oktatóinak, lelkésztanárainak és doktoranduszainak ajánljuk: 1. Azoknak, akik képesek transzcendens lényekkel társalkodni; 2. Azoknak, akik a világ számtalan idegen nyelvén való szólás képességével megáldottak; 3. Azoknak, akik saját nemükhöz vonzódnak, ám ezt nem vallják be maguknak sem (esetleg még fel is jelentik a “ferde” hajlamukat nekik bizalmasan, négyszemközt megvallókat); 4. Továbbá a Magyar Református Egyház fundamentalista vezetőinek és híveinek. Akinek nem inge, ne vegye magára! – Áldott Pünkösdöt kíván a Szerkesztőség minden olvasónak.

Szerző: John Mc Arthur

Charles Parham

Charles Parham

A pünkösdi mozgalom kezdetei természet felettinek, sőt, romantikusnak tűnnek. Charles Parham saját, új mozgalmát nevezte úgy, hogy „Apostolic Faith Movement”, és úgy tartotta, hogy tapasztalatai egyfajta új pünkösdöt jelentenek. Ő és a tanítványai meg voltak róla győződve, hogy ugyanúgy, ahogy az apostolok az Apcsel 2-ben, ők is megkapták a Szentlélek ajándékát. Az 1901-ben általuk tapasztaltak jelentették a szikrát, amely a modern karizmatikus mozgalom tüzét fellobbantotta.

Agnes Ozman

Agnes Ozman

„Mint minden olyan, mítikus elemekkel díszített történetnek, úgy ennek is vannak bizonyos részei, amelyek bizonytalanok maradtak – írja Agnes Ozman újévi élményeiről Martin E. Marty történész. – A tanúk korábbi kijelentései szerint Miss Ozman 3 héttel újév előtt már szólt nyelveken – egy kevésbé csinos dátum, de mégis olyan, amelyhez mások is ragaszkodtak. Továbbá azt állította, hogy nyelveken szólásának jelentőségét csak később fogta fel, tudvalevően azonban Parham korábban arra utasította, hogy direkt törekedjen erre a jelre.”

Charles Parhamnek, Agnes Ozmannak és a bibliaiskola többi tanulójának valójában sohasem volt része azon természetfeletti jel megtapasztalásában, amelyet kerestek. Ugyanis meg voltak győződve arról, hogy a nyelveken szólás olyan természetfeletti képesség, melynek birtokában az ember valódi idegen nyelveken tud kommunikálni, éppen úgy, ahogy az apostolok pünkösd napján az Apcsel 2-ben, ahol mindenki a saját országának nyelvén hallotta őket beszélni. Ez volt az az ajándék, amely után oly kétségbeesetten vágyakoztak. Azonban az „ajándék”, amelyet megtapasztaltak, nem volt más, csak értelmetlen locsogás.

„1919-es doktori dolgozatában Charles Shumway szemrehányást tett a Houston Chronicle nevű helyi lapnak, amiért kritika nélkül tudósított az eseményekről – írja James Goff -, és megállapította: „különféle emberek levelei állnak a rendelkezésünkre Houston-ból, és a környezetéből, akik abban az időben (amikor Parham ott tanított) kormányzati tolmácsok voltak, és egyértelműen cáfolták, hogy tudnának bármit is ezekről az állítólagos tényekről” (98.o.). Hasonlóképpen, más szemtanúk is, akik vizsgálták az Azuza Street „nyelveit”, arra a felismerésre jutottak, hogy nem igazi nyelvekről volt szó.

Fájdalmas módon ez akkor vált világossá, amikor Parham ragaszkodott ahhoz, hogy pünkösdi misszionáriusok anélkül menjenek el külföldi országokba, hogy előbb az adott ország nyelvét elsajátították volna. Vinson Synan írja:

„Parham haladéktalanul elkezdett arról tanítani, hogy a misszionáriusok többé nem kényszerülnek rá, hogy idegen nyelveket tanuljanak abból a célból, hogy missziós területeken prédikáljanak. Innentől kezdve – tanította – már csak a Szentlélek keresztségét kell megkapnia az embernek, és elmehet a világ legtávolabbi végébe is, és képes a helyi lakosoknak eddig ismeretlen nyelven prédikálni.”

Parham a Topeka State Journal-nak így hencegett: „az Úr megadja nekünk az erőt ahhoz, hogy a legkülönbözőbb népekhez tudjunk szólni, anélkül, hogy előtte a nyelvüket megtanultuk volna.” Egy héttel később a Kansas City Times című lapnak nyilatkozott a következőképpen: „feladatainkhoz tartozik megmutatni az egyháznak, milyen értelmetlen, ha a misszionáriusok éveket pazarolnak arra, hogy felkészüljenek idegen országokban végzett munkájukra. Végül is nem kell mást tenniük, csak Istentől erőt kérni.” Pár héttel később távolabbi régiók lapjai (pl. Hawaii) tudósítottak Parham ígéreteiről, és beszámolóikat egy egész sor pimasz valótlansággal tarkították:

Topeka, május 20.: – Charles Parham, a Topeka-beli Bethel College pásztora és a tanítványai arra készülnek, hogy az egyháztagok számára a misszió új területét tárják fel. A tervük, hogy olyan embereket küldjenek a pogányok közé, akik megáldattak a „nyelveken szólás ajándékával.” Parham szerint ez az ajándék az apostolok kora óta senkinek sem állt rendelkezésre. Ahogy elmondta, a misszionáriusai rendelkeznek azzal a kiváló tulajdonsággal, hogy az adott népek nyelveit, amelyek között munkájukat végzik, már természet feletti módon elsajátították, és nincsenek arra kényszerítve, hogy azt más misszionáriusokhoz hasonlóan előbb fáradtságos munkával megtanulják. (Parham azt mondta): „…kétségtelen, hogy erre az időre elnyerték a „nyelveken szólás ajándékát”, amennyiben méltók rá és azt hitben keresik, szilárdan bízva abban, hogy ezen a módon képessé lesznek téve arra, hogy anyanyelvén szóljanak ahhoz a néphez, amely között munkájukat szeretnék majd végezni. Ennek felbecsülhetetlen előnye lesz természetesen. A Bethel College tanulóinak nem szükséges először – ahogy eddig történt – nyelvet tanulniuk, hiszen azokat természetfeletti módon kapják meg. Némelyek közülük már képesek spanyolokkal, olaszokkal, csehekkel, magyarokkal, németekkel és franciákkal a saját nyelvükön társalogni. Nem kételkedem abban, hogy találkozóink alatt ugyanígy megkapjuk különböző indiai törzsek nyelvjárását, sőt, még a vad Afrika nyelveit is. Elvárásaim szerint ez az összejövetel lesz a pünkösdi esemény óta a legjelentősebb.” Azt állítja (Parham), hogy ő és a tanítványai az összes ajándékot elnyerték, amelyet Krisztus az első tanítványainak adományozott.

Sajnálatos módon ezek a típusú, szándékosan felcicomázott, teljes mértékben túlzó „bizonyítékok” ma is rendkívül elterjedtek karizmatikus körökben. A naiv emberek készpénznek veszik ezeket a beszámolókat, és összekeverik a hitet a hiszékenységgel.
Parham megbízhatónak hangzó bizonyságtételei ellenére missziós stratégiája rosszul sült el. Jack Hayford és David Moore – mindketten karizmatikusok – maguk is elismerték, hogy Parham elvárásaihoz képest az eredmények teljesen kiábrándítóak voltak: „sajnos a xenoglossolalia gondolata (csodálatos többnyelvűség) később fájdalmas tévedésnek bizonyult, amikor is a pünkösdi mozgalom misszionáriusai a nyelveken szólás ajándékával missziós területre mentek és rájöttek, hogy a hallgatóság nem érti őket”.

Robert Mapes Anderson tudósít arról, hogy

S.C.Todd a Bible Missionary Society-ből tizennyolc pünkösdi hívő  esetét vizsgálta, akik Japánba, Kínába és Indiába utaztak és „várták, hogy ezen országok lakosainak anyanyelvén tudjanak prédikálni.” Maguk vallották be, hogy arra a megállapításra kellett jutniuk, hogy „egyetlen egy esetben sem voltak rá képesek”. Amikor hasonlóan a többi misszionáriushoz sikertelenségük miatt csalódottan visszatértek, a pünkösdiek arra kényszerültek, hogy a nyelveken szólással kapcsolatos eredeti nézetüket átgondolják.

ozman-writing-1901

Agnes Ozman “kínai” írása

Agnes Ozman és más pünkösdiek nem csak nyelveken voltak képesek beszélni, hanem tudtak „nyelveken írni” is: papírra firkáltak mindenfélét, amiről azt gondolták, hogy egy idegen nyelv írott szövege. Ezekről az ún. „üzenetekről” fotókat közöltek le olyan újságok, mint a Topeka Daily Capital és a Los Angeles Daily Times. A firka nem hasonlított egyetlen ismert nyelvre sem és abszolút beazonosíthatatlan volt. Jean Gelbart megjegyzése szerint: “Január 6-án a Topeka Daily Capital megjelentetett egy hosszabb cikket, amely Ozman “inspirált kínai” szövegéből tartalmazott egy részt. Amikor odaadták egy kínainak, hogy fordítsa azt le, azt válaszolta: “nem érteni, adja egy japcsinak.”

Parham kijelentéseivel kapcsolatban még egy tény adhat okot kételkedésre: Charles Parham életvitele alapján igencsak kérdéses, hogy a Szentlélek rajta keresztül indított volna el egy világra szóló ébredést. Röviddel azután, hogy diákjai nyelveken kezdtek beszélni, a jóslatai ellenére – mely szerint egy óriási méretű növekedés előtt állnak – Parham arra kényszerült, hogy a Topeka-ban lévő bibliaiskoláját bezárja. Kansas és Közép Nyugat más vidékeire települt át, gyógyító és ébredési összejöveteleket tartott és tanítványokat gyűjtött maga köré. Nem sok időbe telt, mire állítása szerint 5000-nél is több követője volt már. Követőinek egyre növekvő közösségét „apostoli hitmozgalomnak” (kéthetente megjelenő lapja, az Apostolic Faith után) és magát „az apostoli hitmozgalom fényszórójának” nevezte.

Ennek ellenére a mozgalom alig élte csak túl azokat a csapásokat, amelyeket Parham megtépázott hírneve miatt szenvedett el a tagság. 1906 őszén Zion-ban, Illinois államban tartott néhány összejövetelt. Körülbelül öt hónappal ezután öt követője ütlegelt egy mozgáskorlátozott nőt, próbálva kiűzni belőle a „reuma démonát”. Az ezt követő gyilkossági tárgyalás az egész USA-ban feltűnést keltett, különféle lapok a „Parham-szekta tagjainak” nevezték az elkövetőket. Miután a bűncselekmény elkövetőit bűnösnek találták, országszerte tudósított róla a média: “a tanúk beszámolói alapján várható, hogy további letartóztatásra is sor kerülhet és Parham is, a szekta vezetője, aki maga is a letartóztatottak köréhez tartozik, rendőri felügyelet alá kerülhet.” Parham ekkor nem került vád alá, de neve a halált okozó vallási fanatizmus szinonimájává vált.

William Seymour

William Seymour

Amikor egy kislány Kansan államban meghalt, mert szülei ahelyett, hogy orvosi kezelésben részesítették volna, Parham szolgálatán keresztül a gyógyulásban bíztak, Parham kénytelen volt elhagyni Kansas-t és Texasba távozott. Itt ismerte meg William J. Seymourt, egy harmincöt éves fekete embert. Azután, hogy Seymour magáévá tette Parham Szentlélekről és a nyelvek ajándékáról szóló tanait, 1906-ban kirobbantotta Los Angelesben az Azusa Street-i ébredést. Barátságuk azonban hamar megromlott. Amikor Parham megtekintette Dél Kaliforniában Seymour munkáját, helytelenítette a fékevesztett viselkedést, ami az ottani összejöveteleket jellemezte. Elég különösen hangzik: „Parham sok mindent, amit az Azusa Street-en átélt, hamisítványnak ítélt, és mint „tisztán lelkit” (negatív értelemben/ ford.) elutasított.”  Megpróbált a mozgalom élére állni, de visszautasították.

Innentől kezdve Parham pályafutása elindult a lejtőn. 1907 július 19-én letartóztatták egy hotelben homoszexuális magatartás vádjával San Antonio-ban, Texasban. Négy nappal később ismét szabadon engedték, és bár bizonygatta ártatlanságát, ellenfelei gyanították, hogy – habár nyilvánosan tiltakozott és ragaszkodott ártatlanságához –  pusztán azért helyezték szabadlábra, mert aláírta beismerő vallomását. Parham hírnevére az események végzetesen rányomták a bélyeget és befolyása egyre csökkent. R.G.Robbins a következőképpen magyarázza az eseményeket:

„Hogy mi történt valójában ezen a forró nyári éjszakán, talán soha nem fog már kiderülni; annak ellenére, hogy a vádak nem bizonyosodtak be, Parham hírneve visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A botrány híre futótűzként terjedt a gyógyító és a pünkösdi mozgalom köreiben, ami örömmel töltötte el Parham ellenségeit, csökkenő számú barátját pedig elbátortalanította. Mindeközben az „Apostoli Hitmozgalom” darabokra hullott.”

Forrás: John MacArthur Strange Fire: The Danger of Offending the Holy Spirit with Counterfeit Worship, Chapter 2: A New Work of the Spirit; Thomas Nelson, 2013

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , , | 130 hozzászólás »

 
The WordPress.com Blog

The latest news on WordPress.com and the WordPress community.

Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

galferences

Just another WordPress.com site

karoligaspar

Just another WordPress.com site

Legatus123's Blog

Just another WordPress.com weblog

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.