Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Posts Tagged ‘Kulcsár Szabó Ernő stiláris fogyatékosságai’

The linguist (A nyelv(műv)ész)

Posted by anonymanalyst - augusztus 16, 2011

A mégoly parciális-, sõt, az idegen tapasztalat dialogikus fölvételéhez kötött értelemalkotás igénye itt annak az alteritásgondolatnak a horizontjában bizonyul hatalomelvûnek, amely módszertanilag azért torkollik jelentés és hatalom gyors azonosításába, mert az értelem birtokolhatatlanságában mindössze a felülkerekedõ – s ezért eleve negatívan konnotált – autoritás erejét képes csak megpillantani.

Kulcsár Szabó Ernő: A szöveg ártatlansága

A mottó Kulcsár Szabó Ernő akadémikus úr késői lehiggadt korszakából való, amikor sikerült rövidebb mondatait már alig 5 sorba tömörítenie, alig 2 „schachtelsatz”-ot alkalmazva 1 körmondaton belül. Ifjonti hevében egy mondatnyi mondanivalóját csak két-háromszor ekkora terjedelemben tudta megfogalmazni. Mint a fenti idézet bizonyítja, ezen a téren sokat javult. (A mondat szemantikai elemzésére önálló posztot tervezünk.)

Kulcsár Szabó Ernő pályafutása kezdetétől küszködik a nyelvvel. Nála a nyelv nem „alkotótárs”, mint megközelíthetetlen példaképénél, a pontosan, tömören és mindig elegánsan fogalmazó Kosztolányinál, hanem ellenség, amellyel szemben esélye sincs. Ő azonban ezt nem érzékeli, sőt, még a nyelvtudományban is otthon érzi magát. Az esszéisztikus, tudománytalan, vidékies irodalomtörténetírást épp a linguistic turnre hivatkozva helyezi ad acta, egy brossúrával lemaradva Európa nyugati felétől, amely akkor már az anthropologic turnnél tartott. Erre Kulcsár Szabó Ernő csak 10 évvel később jött rá, amikor úgy próbált meg kihátrálni az elavult irodalomelméletből, hogy az addig szidott és kóklerségnek nevezett kultúratudomány élére állt. (Erről szól Takács József tanulmánya: http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=667 , amelyről a kommentekben már volt szó.) Pedig az antropológiai fordulatról 1996-ban első kézből értesült egy akkor Németországban oktató magyar szerző nagydoktori értekezéséből, amelyet opponensként megkapott. Igaz, ez a mű németül íródott, ezért nem tudni, mennyit értett meg belőle Kulcsár Szabó Ernő. Ő ekkor még különben is az irodalomtudomány nyelvi szemléleténél ragadt le. Talán ezért próbálta meg az antropológiai fordulaton alapuló művet elnyírni…

Bezeczky Gábor részletesen tárgyalja Kulcsár Szabó Ernő “nyelvtudományát” és nyelvhasználatát, akárcsak az alábbi recenzensek. Az első szerzője Kulcsár Szabó Ernővel inkább mint “nyelvtudóssal”, a másodiké inkább mint “nyelvművésszel” foglalkozik.

HAVASRÉTI:

Bezeczky … Kulcsár Szabó nyelvfelfogását illetően egyrészt a kifejtetlenséget, másrészt a professzionális nyelvtudomány eredményeivel való szembesülést hiányolja. Ez jogos és megalapozott kifogás; Kulcsár Szabó Ernő nem hivatkozik kortárs nyelvészekre, maga Humboldt, illetve a humboldtiánus Eugenio Coseriu, valamint az Esterházy-monográfiában felbukkanó André Jolles érdekes határeset, egyébként kedvenc nyelvészeti autoritásai költők és filozófusok. De a legnagyobb probléma az, hogy a “nyelvi megelőzöttség” tézise afféle világnézeti kérdés, nem pedig tudományos probléma, empirikusan nem lehet se ezt, se az ellenkezőjét bebizonyítani. …Viszont ahhoz, hogy ennek alapján valaki elméleti univerzalitásigényt jelentsen be, és ezt tekintse a tudományosság legfőbb normájának, ahhoz csak jelzésszerűen vázolt a koncepció. … Olyan további elméletek iránt, melyek empirikusan is próbálják a tézist bizonyítani, Kulcsár Szabó Ernő nem érdeklődik.

{FARKAS:

KSzE diskurzusa nem élvezetes olvasmány az olvasni tudó populáció 99,999972%-ának, ami nem cse­kély teljesítmény, bár ez még így is olyan 28 embert jelent, akik szívesen olvassák, bár ebben benne vannak a perverz élvezők is, akik nem azt élvezik rajta/benne, amit a szektatagok.

… (a KSZE-írások) valóban ritkán tükrözik az élvező olvasás nyomát (erre Bezeczky utal egy hűvösen ironikus mondatban). Az irodalmi művek inkább csak mellékes illusztrációi a Malasztnak. Szakmázás van, fontoskodás, megmondóemberkedés, nagyképűsködés.

Hagytuk, hogy KSzE – és Iskolája – elgaloppírozza magát, nem voltunk elég figyelmesek…

Eltájolódtak, megőrültek, tőrbe csalták őket is a ravasz magyarok.

Igaza van Bezeczkynek, (ő sose fogalmazna így:) a módszertani önelégültségben dölyfösködő, hiperszigorú külsejű beszéd, amelyik állítólag tudományosan fogja neked megmondani a kánont, igen keveset tár fel valódi indítékai vagy logikái közül. Az egyik leggyak­rabban felbukkanó észrevétel, kifogás az IS-ben (IS = Irodalomtörténet a Senkiföldjén, Bezeczky könyvének címe), hogy a MIT (A magyar  irodalom története, Kulcsár Szabó Ernő nagydoktori címmel és akadémikussággal jutamazott ópusza) és KSzE írásai homályban hagyják előfeltevéseiket, ahol meg nem, ott furcsa következetlenségeket mutatnak az elméleti verdiktek és bizonyos írók elhelyezése és értékelése „tekintetében”.

Rossz olvasni, nem közlékeny, nem irodalomszerető, nem tágyilagos, épphogy nem a dologról van szó. Nem kedves! Nem szórakoztató, nem izgalmas, nem demokratikus, nem megértő, nem vagány. Gőgös, kioktató, rossz poétika, rossz mint hivatali, mint politikai, mint embertársi stílus. … Ki olvas szívesen KSzE-szöveget? Ki szereti ezt a stílust? Kedves honfitársaim,válaszoljatok! (Nem, ők se! Uááá, ők utálják a legjobban!) Akkor viszont hogyhogy ő(k) az intézményesen sikeres előrenyomuló(k)? He? Magyarok! Hogy van ez? Akinek elég rossz, agresszív a stílusa, azt nyomjátok fölfelé?}

Forrás:

http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/lit/kanon.htm

http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1735

http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf

Posted in ELTE | Címkézve: , , , , , | 59 hozzászólás »

 
The WordPress.com Blog

The latest news on WordPress.com and the WordPress community.

Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

galferences

Just another WordPress.com site

karoligaspar

Just another WordPress.com site

Legatus123's Blog

Just another WordPress.com weblog

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.