Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Posts Tagged ‘Kulcsár-Szabó Ernő’

/God/Father (/Kereszt/Apa)

Posted by jhnnsclvn - november 11, 2012

Szerző: Gombóc Amy

Márton nap alkalmából köszöntsük  …….

http://silver.drk.hu/info-kvtar/index1.html

A szerkesztőség épp csapatépítő tréningen vett részt, amikor az imént leszedett poszt beérkezett. A gyanútlan tartalékos kolléga, akit a poszt szerzője nyilvánvalóan megvezetett, Johannes távollétében feltette a gaget. Hazaérkezésünket követően haladéktalan eltávolítottuk az írást és a fotókat is. Az érintettektől elnézést kérünk. – A szerk.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli Egyetem BTK, Kulcsár-Szabó Ernő, Mészáros Márton | Címkézve: , , , , | 68 hozzászólás »

Transposed (and lost) Heads (Elcserélt (és elvesztett) fejek)

Posted by jhnnsclvn - május 23, 2012

A fejeket csereberélő sokkarú Durga istennő

Szerző: Spirit

Megmagyarázom a címet, mivel tudom, hogy a blogot az MTA dyslexiás doktora, Szabó András és a Kulcsár-Szabó klán súlyosan alulművelt tagjai is olvassák. Egy Thomas Mann elbeszélés címét vettem kölcsön, de már ő is kölcsönözte egy hindu legendából. Inter- és transztextualitás a javából, de ha visszamegyünk az eredeti hindu forráshoz, nyugodtan írhatnánk intercourse-t és transzszexualitást is, így legalább Petrőczinek dereng majd valami – legalábbis zsigeri szinten. Ami Thomas Mannt illeti, hát őt fent említettek nem biztos, hogy ismerik. Őt is megmagyarázom: az a német ürge, akit Petrőczi (hiteles nevén: dr. Szabó Andrásné dr. Ludvig Éva Alice) az ősének tekint a Hannoveri Ház (az angol királyok) mellett. Mióta ezt a különös rokonsági összefonódást Petrőczi bejelentette a Kossuth Rádióban, genealógusok hada keresi az őrület határán a kapcsolatot II. Erzsébet és Thomas Mann között, egyelőre eredménytelenül.

A metafora azt a zavarodottságot jellemzi, amely a Károlin uralkodik. Szabó pl. névleg még a Régi Magyar Irodalmi Tanszék vezetője, valójában már régóta átjátszották Hansági líblingjének, Mészáros Márton/Istvánnak. Erről csak éppen az alkotói kényszerszabadságra küldött Szabó András nem tud, aki a „maga mentségét” stilizálja egyre primitívebbre a Mátyás utcában. Szóval Szabó még egyelőre fejnek képzeli magát, miközben lényegében már Mészáros az. Közben Petrőczinek már kezd megvilágosodni a feje, depresszív folyamat indult be nála, már a fészbukról is lemondott. Föl se tette rá magát, mert nem akarja égetni magát, „elveszteni az arcát” a világhálón. Józan döntés részéről, talán az első életében.

A magyar nyelvtudományi tanszék vezetője – feje – magyar nyelvészetből még alapképzettséggel sem rendelkezett, mikor a direkt számára kiírt vezetői pályázatot megnyerte. A református felekezethez még kevesebb köze van, ezt a feje alatt viselt menórával igazolja. Kinevezésének oka, hogy Balla rektor, az Újszövetség professzora, négygyermekes református lelkipásztor teljesen elvesztette a fejét miatta, belezúgott „Hals über Kopf”, ahogy a Humboldt ösztöndíj hazájában mondják, amely ösztöndíjat APÓSa az akkori egyetemi fenntartartó, Hegedűs püspök elintézett neki, akárcsak a professzori címet.

Balla Péter a csak nevében református Károli rektora, feje. Valójában a Károlit már nagyon régen Kulcsár-Szabó Ernő, a Kulcsár-Szabó klán feje irányítja. Ő dönt életről, halálról, felvételről és kirúgásokról. Szóval hullanak a (protestáns) fejek, miközben a Kulcsár-Szabó klán egyre újabb Gorgó-főkkel szaporodik. Kulcsár SZabó Ernő még Szabó pedofil botrányát is jegelte. Amikor Szabó Mátyás utcai lakásából kb 10 évvel ezelőtt a rendőrség elvitte a pedofil szervert, a MAB Károlira kiszálló tagjaként figyelmeztette a BTK akkori fejeit, Raffayt és Kovács Esztert, korai még Szabót bekasznizni, egyelőre marad, még van némi (hóhéri és rablói) feladata.

De most KSZE levette oltalmazó kezét Szabó fejéről, így ő már szabad préda. Kíváncsiak vagyunk, mikor esik ez le nála is. Még az se indította be nála a vészcsengőt, amikor Hansági, KSZE frissen habilitált menye nyilvánosan leugatta a fejét.

De a legérdekesebb kérdés természetesen az egyetem fejének identitása. Mostanában ebben az országban egyetlen sincs biztonságban, lásd az álamfő bukását. Nota bene egy doktori csalásba bukott bele Schmitt, egy olyan csalásba, amely a Károlin a mindennapi úzushoz tartozik, lásd Pethő Sándor esetét. A Károlin az IDI fejét Balla, Szabó András, Hansági és Kulcsár-Szabó Ernő együtt buktatták meg okirathamisítással, magánlaksértéssel, levéltitok- és magántitoksértéssel valamint egyéb köztörvényes bűncselekményekkel megbízva egy hírhedt nemzetközi titkosszolgálati bűnszövetkezetet.

Balla, a KRE „feje” éppen az álamfőt próbálta meg korrumpálni azzal, hogy „jogtudományi konferencián” szerepeltette fő előadóként. Másrészt úgy, hogy a már bebukott ÁJK tanszékvezetőjévé nevezte ki Schmitt jogi osztályának fejét, Cservák Csabát. Csak közben Cservák besúgta a HVG-nek a főnökét, így ő is, a főnöke is repült. Hullottak a fejek a legmagasabb szinten.

Hogy ki a Károli igazi feje, nehezen megválaszolható kérdés. Mert miközben a de jure vezető, Balla Péter megbízta a nagyon érdekes kapcsolati hálózattal rendelkező nemzetközi hírszerző céget az IDI általa már kirúgott fejének titkosszolgálati módszerekkel való megfigyelésével, a sötét hátterű cég de facto átvette a Károli vezetését. Hogy mi lesz ebből, egyelőre beláthatatlan, mert Balla és a Wistmanwood (mert ki másról lenne szó) egymásbagabalyodása a róka fogta csuka és a csuka fogta róka esetét példázza. Mint ahogy az is beláthatatlan, honnan jönnek és hova mennek a pénzek a Károli költségvetésében, pláne a Wistmanwood kezén keresztül, akinek egyik feje a III/I-es “nyírfás” Földi László, volt komcsi hírszerző.

Hát ezen érdemes törnie a fejét annak, akinek még van. De aki meg is szeretné tartani, lehetőleg a nyakán, az jobb, ha hanyatt-homlok menekül innen.

Posted in Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , , , , , , | 106 hozzászólás »

Ivan the terrible wrapped in diaper (Rettegett Iván pelenkában)

Posted by anonymanalyst - július 27, 2011

Az alábbiakban a „magyar Zsdanov” sorozat folytatásaként Bundula István Magyar Narancsban megjelent írását adjuk közre, amelynek tárgya szintén Bezeczky Gábor korszakos jelentőségű Kulcsár-Szabó-kritikája.  Nem véletlen, hogy Kulcsár-Szabó mind a mai napig nem volt képes válaszolni rá. Miközben Bundula végigiveszi, hogy szedi ízekre Bezeczky a Kulcsár-Szabó-szövegeket, hogy bizonyítja be, hogy a nagy “tudós”-nak nincs is koncepciója, csak nevetséges „elgondolásai” és üres frázisként puffogó nyakatekert álterminusai vannak, azt tartja a legszórakoztatóbbnak, ahogy a magyar irodalomtudomány rettegett diktátora betojt kisdiákként, a bemagolt lecke felmondásával hajkurássza Hans Robert Jauss tanítóbácsis dícséretét. – A szerk.

 

Szerző: Bundula István

Narancs XXI. évf. 15. szám – 2009-04-09
kultúra – kritika
Könyv – A mese vége – Bezeczky Gábor: Irodalomtörténet a senkiföldjén
Bezeczky Gábor a hazai irodalomtudomány egyik meghatározó alakjának, Kulcsár Szabó Ernőnek (KSZE) a főművét, A magyar irodalom története 1945-1991 című összefoglalóját elemzi könyvében. Ez a tény már jóval a megjelenés előtt izgalomba hozta nemcsak a szűkebb szakmát, de a kritikusi világ egy részét is. Ennek oka egyszerű, de azok számára, akik az irodalomtudományos élet viszonyait nem ismerik, e várakozás érthetetlennek tűnt – főleg, hogy az analízis tárgya 1993-ban, másodjára pedig 1994-ben jelent meg.

Nos, e hangulat mindenekelőtt azért alakult ki, mert Kulcsár Szabó Ernő munkásságáról kritikus könyv készült. Hogy ez miért is szenzáció 2009-ben, annak utánakérdeztem. Az alábbi hallomásoknak lehet valóságos alapjuk, de lehetnek puszta szóbeszédek is, amik mondjuk szakmai irigység miatt kaptak lábra. Tehát: KSZE nem pusztán és nem elsősorban tudományos teljesítménye, hanem a tudományos élet struktúrájában elfoglalt pozíciója miatt fontos személy. Egyetemi tanszékek vezetője; tanítványai révén számos műhelyre van befolyása; ösztöndíj- és pályázatipénz-osztó helyek kulcsfigurája. Alakját a kívülálló számára is nyilvánvalóan egyfelől ellenszenv, másfelől pedig abszolút elismerés övezi. Előbbi éppen úgy fakadhat a fentiekből, mint tudományos nézeteinek (a szövegekből is kitűnő) türelmetlenségéből, kizárólagosságra törekvéséből. Valószínűbb azonban – ez már az én következtetésem -, hogy a kettő egyfajta keveredéséről van szó, és azok, akiket irritál KSZE szakmai intoleranciája, a vele szembeni idegenkedést és munkásságának elutasítását megfoghatóbb dolgokba, például az érdemtelenül pozícióba jutott macher képébe vetítik bele. Mindennek a valóságtartalmát nem tudom megítélni – az viszont nem közvetett, hanem közvetlen tapasztalatom, hogy a szűkebb szakmából nemigen akaródzik senkinek megnyilatkozni Bezeczky könyvéről; és van, aki nem is tagadja, hogy kenyérféltésből hallgat. Nincs kétségem afelől, hogy például ezek az irodalmárok a sors egyfajta igazságszolgáltatásaként tekintenek Bezeczky Gábor munkájára – Bezeczky szándékától függetlenül.

Kötözködések
Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész a kilencvenes évek első felében lett ismert a szűkebb szakmán kívül is, amikor a hermeneutikai megközelítés elkötelezett híveként gyakorlatilag leparasztozta és az új elméletek befogadására képtelen őskövületnek bélyegezte a honi irodalomtörténészi és -kritikusi világ jó részét (ámbár ezt az általam használtnál jóval nyakatekertebb terminusokban fogalmazta meg). Indulatoktól és kölcsönös sértegetésektől terhes vita is kialakult a nézetei – de még inkább provokatív megszólalásai – miatt (erről Bezeczky könyve is megemlékezik), amelyben nemcsak ellenfelei (például Domokos Mátyás vagy Radnóti Sándor), hanem KSZE is jó néhány figyelemre méltó szempontot sorakoztattak föl. Az viszont föltűnő volt, hogy (amint azt Bezeczky Gábor példák sorával ugyancsak kimutatja) KSZE sokszor nem partnerei érveit cáfolta, hanem azt, amit ő azoknak gondolt.
Az, hogy KSZE nehézkesen vitatkozik konkrét emberekkel konkrét problémákról, a maga pőreségében azon a 2003. tavaszi konferencián mutatkozott meg, amelyet az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke szervezett – éppen KSZE egyik, a filológusokat élesen elmarasztaló írásának hatására. Horváth Iván előadásában először analizálta részletesen a KSZE képviselte irodalomtörténészi módszert, és a Kulcsár Szabó körül addigra már kialakult iskola munkásságát. Főbb megállapításai lényegében egybecsengenek a Bezeczkyéivel: KSZE állításai sokszor nem pusztán homályos, hanem zavaros és ellentmondásos premisszákra épülnek; működését mérhetetlen, arrogáns (tudományos) felsőbbség- és etalontudat, egyúttal ájult tekintélytisztelet jellemzi. (A tekintélytisztelethez egy adalék: a Magyar Napló 1993. november 26-i számába KSZE interjút készített egyik példaképével, Hans Robert Jauss-szal. Ma is szórakoztató olvasmány, ahogyan az itthoni szakmai élet kérlelhetetlen és rettegett Kulcsár Szabója “kérdéseiben” stréber kisdiákként mondja fel a kötelező tananyagot Jauss professzornak. Aki aztán néhány válaszát “igen”-nel is kezdi, elismerve mintegy az interjúer igyekezetét.)
Mint Horváth meggyőzően kifejtette, KSZE hiába tekinti magát a “hazai hermeneutikai fordulat” végrehajtójának, az MTA Irodalomtudományi Intézetében már a hetvenes években foglalkoztak Gadamer, Habermas vagy Jauss munkásságával – mégpedig a nemzetközi tudományosságban is figyelmet kapott módon. Horváth vitára ingerlő állításaira (és stílusára) KSZE a helyszínen reagált, de hogy mit, arra ma már csak Horváth viszontválaszából lehet következtetni. KSZE hozzászólása ugyanis nem olvasható a világhálón, helyette csupán egy rövid, a vita úgymond személyeskedő hangnemét kifogásoló nyilatkozat tudósít a megbírált személy megbántottságáról.
Bezeczky Gábor állításai tehát nem előzmény nélküliek – az újdonság erejével minden bizonnyal azért hatnak, mert a 2003-as bírálatnak nemhogy folytatása, de komolyabb visszhangja sem volt.

Tarthatatlan alaptételek
Bezeczky Gábor nemcsak KSZE irodalomtörténetét szedi ízekre, hanem a Kulcsár Szabó nézeteinek tágabb kontextusát jelentő egyéb tanulmányait is. A szerző nagy aprólékossággal vizsgálja tárgyát, következetes érveléssel, idézetek sorával támogatva fogalmazza meg állításait és – elsősorban – teszi föl kérdéseit. Noha akad elismerő megjegyzése is, a végeredmény egyértelmű: KSZE rendszere mondatonként porlad szét és száll a semmibe Bezeczky vizsgálatai nyomán. KSZE – a magyar irodalmi élet 1945 utáni provincializmusáról, a múlt folyamatait egyedül értelmezni képes “élő irodalmiságról” szóló – alaptételeinek tarthatatlanságát a szerző viszonylag egyszerűen, a szövegszerűen is igazolható önellentmondások sorával mutatja ki. Példák sokaságával illusztrálja a már Horváth Iván által is pellengérre állított tudálékoskodó fráziskészlet ürességét is. (Mondjuk a “vadonatúj dialogikus horizontmozgás” kifejezését; egy helyütt pedig, miután idéz KSZE-től – “a kérdések ugyanarra vonatkozása nélkül semmiféle horizontösszeolvadás nem jöhet létre”-, pikírten megjegyzi: “A ‘horizontösszeolvadás’ a szerző elgondolásában nem más, mint a megértés.”)
Az irónia nemcsak ezekben a passzusokban, de általában is jellemzi Bezeczkyt: KSZE irodalomtörténetét “mesének”, vagy némi engedménnyel “elbeszélésnek”, esetleg “önéletrajznak” jellemzi, amelynek főhőse, afféle “trónra törekvő hercegként”, a posztmodern – és persze maga Kulcsár Szabó Ernő. Vagyis a múltat értelmezni hivatott jelenbeli “irodalmiság”. Bár KSZE a maga személyiségét hangsúlyosan a háttérben kívánja tartani az értelmezés során, Bezeczky szenvtelenül mutat rá, hogy “ezen a ponton bizonyosan nem a jelen irodalma, hanem a jelen irodalmától, kritikájától és irodalomtudományától önmagát látványosan megkülönböztető irodalomtörténész írja az irodalom történetét”. Továbbá “ugyanez magyarázza meg azt is, ahogyan az elbeszélő elhelyezi magát a mesében. Úgy véli, nem egyszerűen a személyes vélekedésének, pusztán a saját értelmezésének, kizárólag egyéni gondolatainak ad hangot, hanem a rajta keresztül megvalósult hagyománytörténést és hatástörténetet engedi szóhoz jutni.”
A korszak irodalomtudományát en bloc a vidékiség (KSZE nyelvi leleményével: a “térségi” jelleg) és az “ázsiai szellemiségnek” való behódolás miatt elmarasztaló Kulcsár Szabó gondolati bukfenceit Bezeczky maliciózusan sorjázza, majd megjegyzi: “Ha ez az állítás igaz volna, Kulcsár Szabó Ernő egyáltalán nem találkozhatott volna olyan emberekkel és közösségekkel, akik és amelyek fenn tudták tartani szellemi függetlenségüket, sőt maga Kulcsár Szabó Ernő sem vonhatta volna ki szellemi cselekvéseinek formáit a marxizmus befolyása alól. Ha viszont neki sikerült, sikerülhetett másnak is.” Bezeczky látványosan nem vagy alig használja KSZE fölfogására a “nézet” vagy a “rendszer” szavakat, amik világosan utalnának valamiféle koherens gondolatiságra. Ezek helyett a némileg lekezelő “elgondolás” kifejezést preferálja.
A leggyilkosabb észrevétel mégis az, ahogyan Bezeczky kimutatja: a Kulcsár Szabó-i okfejtés néhány elméleti tétele félrefordításon alapul. KSZE ugyanis az angolszász irodalomtudomány vonatkozó munkáit németből ültette át magyarra, és a dupla fordítás óhatatlanul torzuláshoz vezetett.

*
Bár a levont következtetésekből és a föltett kérdésekből kihüvelyezhető egyfajta végső konklúzió, egyértelmű összegzés nem olvasható Bezeczky könyvében. E sorok írója Bezecky Gábor szövege alapján a következőképpen summázná a bírálat tárgyát képező Kulcsár Szabó Ernő-féle irodalomtörténészi és kritikusi fölfogást: a saját igazságát egyedülinek tételező, önmagát a nemzetközi tudományosság itthoni letéteményesének tekintő, az elméleti fölkészültséget a más nézetűektől elvitató magatartás. Durvábban: elsősorban a német irodalomteóriára figyelő, annak fogalomkészletét, eredményeit jól-rosszul megemésztő és ellentmondásos elméletté összegyúró szűk horizontú teleológia. Amelynek a korlátoltsága éppen abból fakad, hogy a megtalált egyedül üdvözítő módszer birtokában nem látja a saját korlátait. Van erre egyértelműbb kifejezés is, mégpedig az, amellyel KSZE oly nagy kedvvel minősíti vitapartnereit: provincializmus.
Lehet, hogy Bezeczky Gábor analízise minden alapossága ellenére is vitatható néhány, esetleg számos ponton. De hogy az ellenállítást megfogalmazó majdani vitapartnernek Bezeczky igényes bírálata után nem lesz könnyű dolga, abban biztos vagyok.

Bundula István

http://www.magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=18742

Posted in ELTE | Címkézve: , , , , , , , , , , | 35 hozzászólás »

Open day (Nyílt nap)

Posted by jhnnsclvn - február 3, 2011

NYÍLT NAP A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM JOGI KARÁNAK SZERVEZÉSÉBEN

EGÉSZ NAPOS NON-STOP SHOW 2011. február 4-én

1. RÉSZ helyszíne: 1042 Budapest, Viola utca 2-4. , a KRE ÁJK épülete

Kezdet: 10 óra de.

Kedvedért olyan előadókat kértünk fel, mint Dr. Cservák Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi Hivatalának vezetője, Dr. Udvary Sándor alkotmánybírósági főtanácsadó, Dr. Traser Julianna külügyminisztériumi főmunkatárs és Dr. Kovács Lajos ny. rendőrezredes (Cservák, Udvary és Traser már a Károlin kaptak újabb állást, Cservák majdhogynem fellépése napjától, ill. a programban az utolsó pillanatban Trasert lecserélték Rétfy Tivadarra). Hozd el a szüleidet is, hogy segítsenek tapasztalataid értékelésében!

2. RÉSZ helyszíne: 1027 Budapest,Királyfürdő u. 4. (volt Gyorskocsi u. 52.), a Munkaügy Bíróság épülete

Folytatás: déli 12 óra

Déli 12-kor különleges csemegére invitálunk benneteket.

A program címe: Károlis jogalkalmazás a gyakorlatban.

Bemutatja az egyetem sztárügyvédje: DR. TAKÁCS JÁNOS LÁSZLÓ

A déli 12-kor kezdődő LIVE SHOW címe: WE ALWAYS WIN! (MI MINDIG NYERÜNK!)

A SHOW nyilvános és ingyenes, jogászjelölteknek és jogászgyakornokoknak, egyetemi oktatóknak és hallgatóknak a KRE bármely karáról különösen ajánlott, hiszen nem tudhatják előre, melyik szerepre – áldozat, hamis tanú – esélyesek. Potenciálisan bárki bármelyikre.

Főszerepben: DR. TAKÁCS JÁNOS LÁSZLÓ

Dr. Takács János László által a színpadra kért további szereplők:

Balla Péter ………………………………………..…..  1. rendű hamis tanú

Szabó András …………………………………….….. 2. rendű hamis tanú

Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes ……………… 3. rendű hamis tanú

(Függöny mögött, tartalékban, ámde ugrásra készen a hamis tanú szerepére: Mészáros Márton, Petrőczi Éva, Hermann Zoltán)

Gyere el és hozd el szüleidet is, hogy halljátok, hogyan hazudik az egyetem ügyvédje, a hírhedt dr. Takács, és hogyan értelmezik jelenlegi és volt vezetői a tízparancsolatot!

Fakultatív program: ebéd a büfében.


3. RÉSZ helyszíne: 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 31., a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztály épülete

(rézsút átellenben a Munkaügyi Bírósággal, csak át kell sétálni a túloldalra)

Folytatás: délutáni program

Itt megnézheted a Károli Gáspár Bűnözőképző Egyetem prominens tanárait kihallgatás közben (ld. fenti személyek, kissé más szerepkörben).

Mészáros Márton ……………………………………………. 1. rendű gyanúsított

Szabó András ………………………………………………….. 2-3. rendű gyanúsított

Hansági-Kulcsár-Szabó Ágnes ………………………… 2-3. rendű gyanúsított

Eisemann György (mh. v. ELTE)………………………… 4. rendű gyanúsított

Bednanics Gábor (mh. v. Eger)…………………………… 5-6. rendű gyanúsított

Petrőczi Éva ……………………………………………………. 5-6. rendű gyanúsított

Hermann Zoltán …………………………………………….. 7. rendű gyanúsított

Balla Péter ……………………………………………………….  hamis tanú (egyelőre még a fentivel azonos szerepben, de ez változhat)

(A szegedi jelentkezők épphogy lemaradtak a szereplésről.)

Gyere, nézd meg a protestáns etika megtestesítőit és a Szentírás valóságos inkarnációját, Balla Péter rektort!

Hozd el a szüleidet is!

Posted in Balla Péter, ELTE, Károli Egyetem ÁJK, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , , , , , , | 45 hozzászólás »

Heart to Heart (Szív küldi szívnek szívesen)

Posted by jhnnsclvn - január 20, 2011

MP monogrammal kaptunk egy „szívküldit”, ami nemcsak nekünk szól, hanem blogunk két fontos szereplőjének, akiknek – bár látszólag háttérben állnak – döntő szerepük van a „károlisbotrány” néven elhíresült jelenség kirobbantásában. Nagy Gáspár jól ismerte Kulcsár-Szabó Ernőt, hiszen fényképezkedtek is együtt. Anélkül, hogy megérte volna ennek a gellert kapott pályának a teljes kibontakozását (mármint a károlis vadhajtását), alábbi versében zseniálisan anticipálta azt, miként az általa egyáltalán nem ismert Balla Péterét is, aki azt képzeli, hogy angyalokkal társalkodik, holott a sátán sugallatait hajtja végre. De Nagy Gáspár bennünket is látott, ennek a blognak az íróit, kommentelőit és olvasóit, akik nem ijedünk meg tőlük, és azt is látta, hogy egyre többen lesznek azok, akik nem hajlandók félni… – a szerk.

Szerző: MP

Küldök egy verset Kulcsár Szabó Ernőnek, aki ifjúkorában Nagy Gáspárral fényképezkedett, Balla Péternek, aki “elhatárolódott” a sajnálatos eseményektől, és küldöm mindenkinek, aki a betiltások és üldözések ellenére rendületlenül küzd az igazságért. (A kiemelések Nagy Gáspártól.)

(Mi, kommunista ifjak, esküszünk, hogy a hatalmat nem engedjük át… Az egyetlen túlélő – minden értelemben – Kulcsár Szabó Ernő)

Nagy Gáspár: “Ne féljetek”

Pedig félhettek volna bőven!
Ahogy mondani szokás:
lehetett volna félnivalójuk,
hiszen a király Heródes
reggeltől estig elhatárolódott.

És holmi angyalokkal

dehogyis volt sugallatos viszonyban!

Ezért fenemód bölcsnek hitték demagógjai:

modern, előrelátó Napnyugati bölcsnek,

aki csecsemőgyilkolászati jegyzeteiben

már élezi a pengét…

„Előtanulmányaiból“ látszottak a látnivaló,

riasztó jelzések: fölényből ­– nyelv-gyilok,

ostorszíj-rémhírek, sűrű nyálturmix

meg nyegle sziszegések.

És lehazudott tények, betiltott

JÖVENDÖLÉSEK.

„Ne féljetek…!“ – hallották-e?

Vagy csak akarták?

De pusztákhoz szokott jó szemükkel

a Hebronnál fehérebb, suhanó alakot

nagyon látták.

Az egyikük mondta: fénylő csillagot tart,

másikuk vélte: kormos viharlámpát.

„Ne féljetek…!“ – lángolt a szózat

az éjféli félelmes éjben.

Mentek már, mi mást tehettek volna,

sodorván magukkal az álomból ébredőket.

Így mennek egyre többen, kétezer éve,

„ s az Úr dicsősége beragyogja őket“.

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 51 hozzászólás »

A crook-career 2. The forged certificate (Csalókarrier 2. A hamisított nyelvvizsga)

Posted by jhnnsclvn - január 8, 2011

Szerző: Gödöllői

Mészáros Márton saját fabrikálású ún. szakmai életrajza olvasható a Károli Egyetem honlapján:

http://www.kre.hu/btk/index.php/oktatoink.html?sobi2Task=sobi2Details&catid=6&sobi2Id=29

Ebből is kiderül, hogy a tanulmányi nehézségekkel küzködő, a gimnáziumon magát átcsaló ill. családi segítséggel átnyomott diák problémái az egyetemen sem szüntek meg. Míg az átlagos tehetségű hallgatók eleve két szakra jelentkeztek, Mészáros gyenge képességeinek megfelelően csak egy szakra iratkozott be. Abból is a legkönnyebbre, a magyarra. Elvégre az anyanyelvén valahogy mindenki tud.

Ám ez a könnyű szak is nehéznek bizonyult Mészáros számára. Pedig az őt első naptól protezsáló és pátyolgató Hansági Ágnestől minden könnyítést megkapott. De Mészáros még így is csak 7 év alatt volt képes elvégezni az egyszem magyar szakot. CV-jében a tanulmányok alatt ez áll:

TANULMÁNYOK:
2004-2007 doktori képzés (KRE BTK Irodalomtudományi Doktoriskola)
1997-2004 magyar szak (KRE BTK)

Katonai szolgálatot nem teljesített, így a négy év veszteség (2 a gimnáziumban – 2 az egyetemen) kizárólag bukásokból jött össze. 27 éves, mire elvégzi a magyar szakot, ám a diplomát nyelvvizsga híján nem kaphatja meg.

Idegen nyelv elsajátítására a gimnáziumot is végigbukdácsoló és a felekezeti egyetem magyar szakját végigszenvedő diák nem gondolhatott. Nem is gondolt. Pedig a diplomához a Károli BTK-n 2 nyelvvizsga kell: egy államilag elismert „C” típusú középfokú és legalább még egy lektorátusi alapfokú.

Az angol középfokút 2004-ben állítása szerint megszerezte, bár ezt senki sem látta. Másik nyelvből pedig még állítása szerint sem szerzett nyelvvizsgát 2004-ig, tehát a diplomát nem kaphatta meg, ezért nem jelentkezhetett volna doktori képzésre. Állami ösztöndíj odaítélése teljesen törvénytelen volt, de ezt Hansági tűzön-vizen át kiharcolta neki, a sokkal tehetségesebb és németül felsőfokon beszélő Fülöp Évát kigolyózva az ösztöndíjból. Mészáros tehát diploma nélkül jelentkezett doktori képzésre és vette fel állami ösztöndíjként a több millió forintot. Idegen nyelveket pedig a doktori képzés három éve alatt sem sikerült elsajátítania. CV-jében ugyanakkor ez olvasható:

NYELVTUDÁS:

német szakmai középfok – 2009
angol középfok („C”) – 2004

Angolul nevetségesen mekeg, erről itt Gödöllőn volt alkalmunk meggyőződni egy angol vendégdiákcsoport ittlétekor, de németül aztán tényleg egy árva kukkot sem tud. Mi akkor ez az 5 évet megkésett „német szakmai középfok – 2009”? A „szakmai” azt sugallja, hogy ez még értékesebb és magasabb szintű, mint egy állami középfok. Hol tette ezt le Mészáros? Milyen papír van róla? És ha letette, miért kellett Szegeden németből „belső nyelvvizsgára” bejelentkeznie? És ha olyan jól tud németül, mint azt CV-je sugallja, akkor miért bukott meg kis híján azon a nagyon lájtos belső alapfokú német vizsgán Szegeden? Ez a papír annyira nem ért semmit, hogy még Szegeden sem fogadták el, ahol Pál József mindent megpróbált az elismertetésére.

Utánajártunk a dolognak, és kiderült, hogy Mészárosnak németből – 0 nyelvtudásának megfelelően – nincs semmiféle középfokúja: se szimpla, se szakmai. Az történt, hogy 2009 március 26-án meg akarta védeni doktori disszertációként a Korner Veronika által írt 20 oldalt, amikor kiderült, hogy még diplomája sincs a hiányzó második nyelvvizsga miatt. Mészárosnak napokon belül oda kellett adni a diplomát.

Első lépésben Szabó András (akkor még reménybeli témavezető-várományos) az EDHT elnökeként eltörölte a kötelező második nyelvvizsga-követelményt a doktoranduszok számára, és egy formális belső nyelvvizsgával helyettesítette. Ezt a „német szakmai középfok”-ot Mészáros a németül szintén nem tudó Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes előtt tette le, második lépésben. Hansági úgyszólván a PhD-védés előtt napon Mészáros jobb kezébe nyomott egy oldal német szakszöveget, a bal kezébe pedig annak magyar fordítását. Majd behívta a Német Tanszékről Fülöp Józsit, a kisemmizett Fülöp Éva testvérét, kezébe nyomta a német szöveget, aminek magyar fordítását Mészáros hangosan felolvasta, majd ketten bizottságot alkotva kiállítottak egy szakmai középfokról való tanúsítványt Mészárosnak. Fülöp Józsi ezért Mészárostól egy akó bort kapott, Hansági pedig APÓSán, Kulcsár-Szabó Ernőn keresztül elintézte, hogy Hölderlin fordítására benyújtott OTKA-pályázata milliókat nyerjen. Igaz, ezért nem volt elég Mészáros “német szakmai középfokjára” rábólintania, hanem a húgát is el kellett adnia Hanságinak: Fülöp Évának a 20. századi családregényekről szóló értekezéséhez Bertha Zoltán volt a témavezetője, de Hansági védés előtt lenyúlta tőle. Ezekkel a csereüzletekkel jött össze Mészáros Márton „német szakmai középfoka” a védést megelőző napon: stílszerűen, ÁLNYELVVIZSGA egy ÁLVÉDÉS előtt.

A „Szakmai CV”-nek vannak még nevetséges részletei, pl. a MUNKAHELYEK között ez szerepel: 1998-2003 szakkörvezető tanár (Gödöllői Református Líceum). Fociszakkörről volt szó, azaz a már egyetemista Mészáros visszajárt focizni az úgyszólván családi tulajdonú gimnáziumba – mint “szakkörvezető tanár”.

A „Szakmai CV” tele van jelentéktelen konferenciákkal, amelyekre családja vagy a Kulcsár-Szabó rokonság protezsálta be.

Publikáció jóval kevesebb van, bár ezt „kettős könyveléssel” leplezi. A disszertáció Ravasz Lászlóról szóló fejezete szerepel a tanulmányok és a könyvfejezetek között is, a TRANS 16-ban külföldön idegen nyelven megjelent tanulmány (amit egyesegyedül Hima Gabriellának köszönhet, akitől híres hamis nyilatkozatai szerint semmilyen segítséget nem kapott) pedig a tanulmányok és az elektronikus publikációk között is.

Összefoglalva: Mészáros Márton úgy jutott el a doktori védésig, hogy 2009 március végéig még diplomát sem szerzett a hiányzó második nyelvvizsga miatt, ez utóbbit pedig csalással szerezte meg, cinkosával, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnessel közreműködve, aki ezúttal Fülöp Józsefet zsarolta meg, mint pár nappal később a doktori fokozathoz Eisemannt, Bednanicsot és Simon Attilát, majd másfél évvel később a Szegedi Irodalomtudomáyi Doktori Iskolát, és annak opportunista, gyáva vezeőjét, Balázs Mihályt, aki 2003-ban, parancsra, már Szabó András nevetséges, 44 oldalas dolgozatát is MTA doktorivá avatta.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szeged University | Címkézve: , , , , , | 65 hozzászólás »

Small God (Kisisten)

Posted by jhnnsclvn - december 6, 2010

Mikulásra küldjük Nektek az alábbi nyilatkozatot. Nekünk még sikerült az Újnautilusban elolvasnunk Mészáros Márton “Mi zörög?” című, sajnálatosan gyorsan eltávolított írását, amely lényegében arról szól, hogy “szemesnek áll a világ”, ne strapáljuk magunkat, ne dolgozzunk becsületesen, kiskapukat keressünk a nagyok helyett, ügyesen lavírozzunk, trükközzünk, csaljunk, hazudjunk, csak rajt ne kapjanak. Aztán ha jönnek e becsületesen dolgozók, akik még tehetségesek is, és a jussukat követelik, csapjuk fejbe őket egy bunkóval, hogy attól kóduljanak. Ne bolygassák  a status quót a Jászberényi Sándorok, hogy el se olvastuk a pályázatukat és úgy utasítottuk el, hiszen mi mindenütt ezt tesszük. Pl. a Károli Irodalomtudományi Doktori Iskolájának legutóbbi felvételijén már a pályázati borítékokat sem nyitottuk fel. Úgyis tudtuk előre, kinek akarjuk adni a lóvét. Hazug képmutatás, hogy “ügyeljünk a látszatra”. Minek? Változtat a látszat valamin? Na, ugye? Kb. erről szól az alábbi akadémikusi “Közlemény” is, csak sokkal tudományosabban, mondhatni, Akadémikushoz méltó nyelven van megfogalmazva.

Szeretettel köszönt Benneteket Mikulás napján a “Legátus csoport”.

 

Közlemény

 

Én, a Nagy Akadémikus, ezúton tájékoztatom a közvéleményt, hogy egész eddigi életművem egy hermeneutikailag, recepcióesztétikailag meg egyáltalán is érthetetlen tévedésen alapul: egy mérhetetlenül primitív és provinciális helyre, azaz Magyarországra születtem. Hogy az általam mindennél (még Saját Személyemnél is) nagyobbra becsült Nyugattal elfogadtassam Magam, kénytelen voltam átírni az egész magyar irodalomtörténetet, -tudományt, kánont, sőt, magát a magyar nyelvet is – úgy érzem, átütő sikerrel. Épp ezért már feleslegesnek tartom, hogy ugyanezt megtegyem a magyar jogrendszerrel és jogi nyelvvel is, egyszerűen ezúton közlöm Magam, Fiam és Menyem (továbbiakban: Szentháromság) valamint követőink nevében, hogy ENNEK AZ ORSZÁGNAK A TÖRVÉNYEI RÁNK NEM VONATKOZNAK!

Aki a kognitív kompetenciái következtében képtelen ezt az axiómát perceptuálni, az kénytelen lesz az alteritás-élményét más horizont-dimenziókban konstituálni, magyarán: pusztuljon innét! Hiszen – mivel a fentebb jelentésessé tett anomáliákkal terhes, provinciális közeg akadémiástul, felsőoktatásostul, egyházastul csicskamód ugráltatható, valamint igen jól tejel – Mi (Szt3ság és tsai) maradunk.

Kisisten

Posted in ELTE | Címkézve: | 53 hozzászólás »

 
Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

galferences

Just another WordPress.com site

karoligaspar

Just another WordPress.com site

Legatus123's Blog

Just another WordPress.com weblog

WordPress.com

WordPress.com is the best place for your personal blog or business site.