New PhD scandal in Szeged (Új PhD-botrány Szegeden)

A Szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskolát ismételten feljelentették. A botrányba a Mészáros-ügyből jólismert személyek, Pál József rektorhelyettes és Balázs Mihály doktori iskolavezető érintettek. Balázs Mihály időhúzással akadályozta egy doktorandusz nyilvános védését, mert egyesek szerint a disszertációját, mások szerint a hallgató politikai nézeteit nem tartotta elég jónak. Hogy Balázs Mihály mit tart megfelelő színvonalú tudományos munkának, arról képet alkothatunk Szabó András MTA doktori értekezéséből, amelyet ez a most rendkívül finnyásnak mutatkozó irodalmár opponensként elfogadott. A mindössze 44 oldalas szöveg semmilyen tudományos értéket nem mutat fel: anekdotázó locsogás a feleség ösztökélő szavairól, nyugati vendéglátója dícséretéről, kolléganőkkel való csevegésről, mai autóstérképek előnyeiről a történelmi atlasszal szemben mediavista kutatások segédanyagaként stb. A Balázs Mihály szerint a legmagasabb tudományos igényeket kielégítő szöveg olvasható itt: . Balázs Mihály akkor sem hivatkozott minőségre, amikor a Károlin csalás miatt megbukott Mészáros Mártont 4 hónapon belül fogadta ugyanazzal a dolgozattal az általa vezetett Irodalomtudományi Doktori Iskolában, amit a törvény kizár. A Kari Doktori Tanács elnökeként Pál József sem emelt kifogást, sőt, személyesen szorgalmazta a csaló átvételét. Balázs Mihálynak nem volt minőségi kifogása egy olyan PhD-dolgozattal szemben, amely nem tartalmazott sem téziseket, sem összegzést, magyarán nem volt se füle, se farka, és az összedobált szövegrészek (egy fejezet Lutherről, egy fejezet Ravasz Lászlóról) között nem volt se motiváltság, se koherencia. A Károlira benyújtott, társzerzővel együtt is csak 13 oldalas dolgozat teljes szövege olvasható itt: . Balázs Mihály és Pál József – akkor még teljes egyetértésben – rekordsebességgel hajtották át Mészáros  disszertációnak nem nevezhető patchworkjét a védésen, sőt, az ott elért 80%-os eredményt – a törvények és az egyetemi doktori szabályzat ellenére – közös erővel 100%-ra hamisították.  Még a doktorandusz keresztnevét is meghamisították Mártonról Istvánra, mert a csalás miatt diszkvalifikált jelöltet az Országos Doktori Tanács adatbázisa saját nevén nem fogadta be a rendszerbe. Balázs most kezd minőségről papolni, Pál pedig törvényességről, holott Mészáros esetében egyiküket se érdekelte se a minőség, se a törvényesség. Sőt, jogi tanácsadójukat, Jakab Éva professzért sem. Mi okozhatja most az ellentétet a Mészáros-féle csalásban olyannyira egyetértő cinkosok között? A Népszabadság cikkének kicsengése szerint a politikai véleménykülönbség. Az egykori komcsi párttitkár, Pál, a hatalomváltással átsétált a jobboldalra, Balázs maradt a balon… – A szerk.

Hogy lesz durva egyetemi belharc egy József Attila-disszertációból? Följelentette a rektornál a szegedi irodalomtudományi doktori iskolát az egyik doktorandusz, mert nem akarták nyilvános védésre engedni a József Attiláról írt gyenge disszertációját – ez volt a hír egyik verziója. A másik változat szerint a doktori iskola vezetője és egy másik professzor szándékosan késleltette a döntéseket, hogy a jelölt, akivel korábbi ellentétük is volt, kifusson a határidőből, és ne tudja megszerezni a tudományos fokozatot. Tanács István| NOL| 2014. január 22. |11 komment
http://nol.hu/belfold/20140122-novum_az_irodalomtortenetben?ref=sso
A költő szobra a rektori hivatal előtt. Ingoványos talajon Fotó: Karnok Csaba E cikk szerzőjének meggyőződése, hogy korábbi ellentétek és politikai szimpátiák is szerepet játszottak a konfliktusban. Mivel az érintettek nem kívántak nyilatkozni erről, pedig e nélkül a vita nem érthető meg teljes egészében, kénytelen vagyok ideírni, amit háttér-információként hallottam. A doktorjelölt, Zelena András éveken át a bölcsészkari hallgatói önkormányzat (hök) tagja, vezetője volt, egy időben pedig az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) éléről átmenetileg leköszönni kényszerült, később visszakerült és ma is ehökelnök Török Márkot helyettesítette. A karon azóta jellemző az ellentét a hök és több meghatározó professzor között. Ingoványos talajra téved, aki megpróbálja eldönteni, ki a jobboldali, ki a baloldali, pláne azzal összefüggésben, hogy a politikai szimpátia a tudományos minősítésre is hatást gyakorol-e. Csernus Sándor, a bölcsészkar dékánja nem is tartja szerencsésnek az érintettek „politikai címkézését”. Biztos abban, hogy nem a vélt vagy valós pártállás, hanem a szakmai meggyőződés és a tisztesség határozta meg ebben az ügyben is a szereplők véleményét. Megkockáztatom: lehetett valamennyi szerepe másnak is. Például annak, hogy a szereplők közül Zelena András a jobboldalhoz sorolható, a Fidesz–KDNP és a Jobbik önkormányzati képviselőinek döntése nyomán ő a szegedi városi televízió vezetője. A bölcsészkaron több baloldalinak vagy liberálisnak tartott kiváló professzor is dolgozik – többek között az irodalomtudományi doktori iskolában szerepet vállaló Balázs Mihály és Szajbély Mihály. A kari doktori tanács elnökét, Pál Józsefet ellenben a jobboldalhoz szokás sorolni, mint ahogyan a rektort, a lézerfizikus Szabó Gábor akadémikust is. Zelena András azt mondja: hallgatóként a Szigeti Lajos Sándor professzor szeminaristájaként írt József Attila-dolgozatát kívánta doktori értekezéssé továbbfejleszteni. Szigeti azonban meghalt, mire ő 2007-ben megkezdte a doktori iskolát. Utána Olasz Sándor lett a témavezetője, ám ő is elhunyt. Most Virág Zoltán a mentora. – Egy doktorjelölt számára emberileg és szakmailag is nagy veszteség, ha elveszíti a témavezetőjét – mondja Zelena András. – Egy új személy más irányt szab a dolgozatnak, másként motivál. Ráadásul én interdiszciplinárisabb alapokról közelítettem meg a témát. Dolgozatom József Attila művészetbölcseleti fejlődésével foglalkozik. Fontos szerepe van benne a trauma fogalmának és a pszichoanalitikus megközelítésnek. Figyelembe veszi az életrajzi eseményeket, de némileg el is tekint tőlük. Azt vizsgálom, külföldi szakirodalmat is használva, hogy József Attila költészetének alakulásában mit jelent az édesanyja elvesztésének traumája, mit a kommunista párt vagy az ateizmus hatása. XXI. századi megközelítést akartam adni, amely nóvumot jelent az irodalomtörténetben. Zelena András 2007 és 2010 között volt doktoriskolás. Ötegészes átlaggal tette le az abszolutóriumot, és bejelentkezett doktori szigorlatra. Állítja: bő másfél évbe telt, mire kiírták a doktori szigorlat időpontját, amelyet 97 százalékos átlaggal teljesített. HIRDETÉS – A következő lépés az lett volna, hogy kijelöljék az opponenseket. Az a szokás, hogy ez a kari doktori tanács következő ülésén megtörténik – de nekem erre további háromnegyed évet kellett várnom. Az sem mindennapos, hogy egy mértékadó József-Attila-kutatótól előbírálatot kértek. Erre Péter László professor emeritust kérték föl, aki formailag és tartalmilag megfelelőnek ítélte a dolgozatot. Most már tényleg ki kellett volna tűzni a nyilvános védés időpontját, de akkor meg házi védést kértek. Sikeresen teljesítettem, de újabb három hónap telt el vele. A kari doktori tanács ülésén többször napirendre vették a kérdést, mégsem jelölték ki az opponenseket. Ezért írtam egy tértivevényes levelet Pál Józsefnek, a kari doktori tanács elnökének. Mellékeltem az igazolásokat az addigi eredményeimről, és az általam betartott terminusokról, és közöltem: attól tartok, önhibámon kívül kicsúszom a határidőből. Ezt követően kijelöltek három opponenst. Ez is szokatlan: harmadik opponenst csak akkor szoktak megnevezni, ha az első kettő között komoly véleménykülönbség van. A rektor színre lép – A rektor úr hogy került a képbe? – Pál Józsefnek írtam a levelet, de egy példányt elküldtem belőle saját magamnak, hogy maradjon nyoma, egyet pedig az egyetemi iktatónak. Pál József, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese, a bölcsészkari doktori tanács elnöke azt mondja erről: – Az irodalomtörténeti doktori iskola vezetője, Balázs Mihály professzor és Szajbély Mihály professzor kifogásokat írt, és a doktori iskola még 2013 júniusában is visszaadta az anyagot, hogy a jelölt a nyáron dolgozza át. Ha szeptemberre elkészül, és kijelölik az opponenseket, azoknak két hónapot kellett volna biztosítani az értékelésre. További három héttel előre meg kellett volna hirdetni a védés időpontját – ha a jelölt azt a halasztást elfogadja, akkor biztosan kifut az időből, és legalább két évig nem szerezhet fokozatot. Szabó Gábor rektor is kapott levelet ez ügyben. Pál József is tájékoztatta, hogy a modern magyar irodalom alprogram vezetője, Virág Zoltán tanszékvezető docens terjesztette elő támogatóan Zelena András pályázatát. Elmondta, Péter László professor emeritus szintén támogató írásos véleményt adott be. Ugyanakkor Balázs és Szajbély professzorok, akik nem publikáltak József Attiláról, ellenkező véleményen voltak. Határidők – Jeleztem, hogy a doktori tanácsot kötik a jogszabályokban lefektetett határidők – mondja Pál József. – Ezek betartása a kari doktori tanács kötelezettsége és egyben jogi felelőssége is. Ebben az eljárásban a doktori iskola kötelezettsége az, hogy határidőn belül megküldje javaslatát a doktori tanácsnak. A kialakult helyzet a törvényes határidő elmulasztásával fenyegetett, a mulasztás pedig a kari doktori tanácsnak lett volna felróható. E testület ülésén abban állapodtunk meg, hogy megkérdőjelezhetetlen tudású külső József Attila-szakértőket kérünk fel opponensnek – többek között a legtekintélyesebbet, Tverdota Györgyöt. Balázs Mihály, az irodalomtudományi doktori iskola vezetője szerint egyszerűen gyenge dolgozat volt a Zelenáé. A doktori iskola úgy döntött, hogy ebben a formájában nem bocsátható nyilvános védésre. A kari doktori tanács azonban – vélhetőleg a rektor nyomására – átnyúlt a doktori iskola feje fölött, és kijelölte az opponenseket. Szajbély Mihály szerint korábban nem volt rá példa, hogy egy nyilvánvalóan rossz dolgozatot ilyen vehemensen megpróbáltak volna átsegíteni. Megkérdeztem Péter Lászlót is. Ő elfogadhatónak, bár nem kiemelkedőnek tartotta Zelena dolgozatát. Szerinte főleg Balázs Mihály akadékoskodott, akinek Péter László gyanúja szerint inkább a szerzővel, mint a dolgozattal volt baja. Az idézett professzor Péter László barátságos véleményét Szajbély Mihály annak tulajdonítja, hogy a jelölt jó hosszan idézett az idős professzor könyveiből. Hozzáteszi: nem plagizált, megjelölte a forrást, csak éppen nem tudni, mi értelme volt az egésznek, amikor saját gondolatot nem adott hozzá. – Pál József szerint önök nem publikáltak a költőről, mégis fölül akarták bírálni a József Attila-szakértőt. – Nagy gyakorlatunk van abban, hogy eldöntsük: egy dolgozat eleget tesz-e a tudományos munka általános kritériumainak. Ez nem tett eleget. Semmi más szempont nem játszott szerepet a döntésben – mondja Szajbély Mihály. – Azt, hogy megalapozottan döntöttünk, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a dolgozat abban a formájában, ahogyan elbíráltuk, a minden kételyen felül álló külső szakértők szerint is alkalmatlan volt. A rektor szerepe Szabó Gábor rektor szerint a kari doktori iskolának nincs jogi lehetősége arra, hogy ha egyszer már befogadott egy disszertációt, akkor azt nem jelöli ki nyilvános védésre. Mondhatják, hogy rossz a dolgozat – a jelölt ezt legtöbbször a saját érdekében megfontolja, és visszavonja vagy átírja. De ha nem fogadja meg a figyelmeztetést, nem lehet elvonni a jogát, hogy nyilvános védésen védje meg a dolgozatát, már ha tudja. Ezután az egyetemnek kötelessége, hogy nyilvánosan hozzáférhetővé tegye a disszertációkat és az opponensi véleményeket. Így később is minden visszakereshető és megítélhető. Rektorként ő nem avatkozott bele a folyamatba, csak elmondta, mik a játékszabályok. Úgy van jól, hogy a jelöltnek joga legyen megbukni is. – Nekem mindössze annyi szerepem volt, hogy javasoltam a kari doktori tanács elnökének: ne tegyük ki a doktori iskolát, az egyetemet annak, hogy a jelölt jogi úton szerezzen érvényt az érdekeinek – mondja a rektor. Tverdota György és Bókay Antal, a két felkért külső szakértő egyaránt úgy foglalt állást: az akkori formájában a dolgozat nem üti meg a mércét. Ezután Zelena András önként visszavonta a dolgozatát – így már nem kell félnie, hogy kifut az időből. Tverdota György instrukcióinak megfelelően tavaly ősszel a jelölt átírta a szöveget, és újra megmutatta Tverdotának, aki szerint, ha még tovább alakít rajta, akkor sikeresen megvédhető lesz. Maga Tverdota György azonban nem szeretne opponens lenni, mert ő a Zelena disszertációjában megjelenő egész posztmodern gondolkodásmódot nem tartja termékenynek. Szerinte mások – például Kulcsár Szabó Ernő és az ő tanítványai – viszont el tudnák fogadni, úgyhogy Zelena Andrásnak inkább az volna az érdeke, ha őket hívnák meg a bírálóbizottságba. Szajbély Mihály szerint felettébb különös, hogy az a szempont, miszerint a doktori iskola jogot sért, ha egy alkalmatlannak tartott dolgozatot nem enged nyilvános védésre, éppen Zelena András esetében merült fel először. Ő maga kételkedik benne, hogy jogilag ez így lenne, de ha mégis, akkor a doktori iskola tekintélye érdekében nem a színvonalból kellene engedni, hanem a szabályozáson változtatni. – Péter László támogató előbírálata mellett a három kijelölt opponens közül az egyik már értékelt, és támogató véleményt fogalmazott meg. Ez így két támogató bírálat. Várom a továbbiakat. Ha megérkeznek, alávetem magam annak, ami bennük szerepel. Semmi mást nem szeretnék, csak azt, hogy én is ugyanolyan elbánásban részesüljek, mint a többi doktorjelölt – összegzi véleményét Zelena András. Kimaradni a provincializmusból Balázs Mihály professzor, tiltakozásul a rektor és a rektorhelyettes beavatkozása miatt, szóban lemondott az irodalomtörténeti doktori iskola vezetéséről. Mivel azonban folyamatban van a doktori iskola akkreditációjának megújítása, és az eljárásban őt jelölték meg vezetőnek, lemondását nem adta be írásban a Magyar Akkreditációs Bizottságnak, mert az megzavarta volna a folyamatot. Ettől függetlenül fontolgatja távozását. Azt mondja erről: – Túl sokszor maradtam már kisebbségben a véleményemmel. Jobb nekem távol lenni ettől a provincializmustól. Infó: A cikk eredeti változata a 2014.01.22-i Népszabadságban olvasható.