Ezen a napon emlékezzünk a derék szamárra (lat. Asinus) is, amelynek hátán Krisztus urunk bevonult Jeruzsalembe. A szamár nem csalt meg senkit, nem úgy, mint az emberek, akik ezen a napon virágot szórtak eléje, pár nappal később pedig Feszítsd meg!-et kiáltoztak.
Márk evangélista így ír erről: „A szamárcsikót Jézushoz vezették. Ráterítették köpenyeiket, ő pedig felült rá. Sokan az útra teregették a köntöseiket, mások pedig lombos faágakat, amelyeket a réten vágtak. Akik előtte jártak, és akik kísérték, így kiáltoztak: Hozsanna! Annak, aki az Úr nevében jön!” (Mk-.11:1-10.)
A magyarországi reformátusok is megemlékeznek erről a maguk silány, ostoba módján. Jó példa erre Bedekovics Péternek, a KRE egyetemi lelkészének rövid és nívótlan megemlékezése.
A református honlap hírt ad arról az aleppói templomszentelésről, melynek során az örmény keresztények Bétel templomát adták át megint a híveknek.
Mielőtt sírva fakadunk a jelenlegi reformátusok nagyszerű segítőkészségétől örmény barátaik irányában, gondoljunk arra, kit is szolgál a MRE és annak zsinata. Nem a Teremtőt, nem is Jézus Krisztust, hanem a korrupt és kapzsi fideszes hatalmasságokat. Ezért választották meg főpásztornak Orbán lábhoz szokott, alázatos cselédjét, Balogot. Ez már írt is Novák Katalinnak, volt beosztottjának, hogy azonnal adjon CSOK-ot meg minden mást a közkasszából a refi papoknak. Nyilván meg is kapják, és még bőszebben dicsérik az Antikrisztust.
De mit is művelt a hazai reformátusok imádott gazdája az örményekkel? Gurgen Magarjan örmény hadnagy 2004-ben angol nyelvtanfolyamra érkezett a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre. Azeri tanulótársa, Ramil Szafarov hadnagy brutálisan kegyetlen baltacsapásokkal lefejezte őt álmában, véget vetve fiatal életének. Magyarország keresztény kormánya 2012 augusztusában visszaengedte hazájába az orgyilkos Szafarovot, akit ott ezredessé neveztek ki és hősként ünnepeltek.
Örményország ekkor megszakította hazánkkal a diplomáciai kapcsolatot. A helyzet máig sem változott. Az örmény-magyar barátságról – békében és küzdelemben egyaránt – már csak múlt időben beszélhetünk.
A MRE vezetősége azonban bízik a hívek gyenge emlékezetében és Orbán iránti imádatában. Virágvasárnapi szenteskedésük éppen olyan hazug es álszent, mint minden más tevékenységük. Most ájtatoskodnak, aztán gyilkossá válva követelik a Megváltó megfeszítését.
Gondoltak vajon arra, hogy az Örökkévalót csalják meg, amikor Orbán világi hatalmát szolgálják talpnyaló alattvalói buzgalommal?Eszükbe jutottak vajon Pál apostol szavai?
„Valamikor törvény nélkül éltem, de aztán jött a parancs, a bűn föléledt, én pedig meghaltam.” (Róm 7,9)
A NER állami ünnepi alkalmakkor kitüntetettjeinek listája immár egy évtizede felér egy szégyenpaddal. Akik azokon szerepelnek, azokról tudni lehet, hogy – tisztelet az igen ritka kivételnek – sem szakmailag, sem emberileg nem érnek egy fabatkát sem, viszont ki sem látszanak a döntéshozók hátsó feléből. Ennek fényében a legutóbbi lista sem okozott csalódást – hozta az immár 10 éve szokásos formáját. De ezúttal – ezzel majdnem egyidőben, viszont egy egészen más, NER-mentes térben – hoztak egy másik döntést…
Miközben a kormány március 15. alkalmával szórta a kitüntetéseket a NER noname talpnyalóinak – hogy mást ne mondjunk, több minden nívó alatti károlis oktatónak vagy volt hallgatónak -, két nappal később egy igazi magyar tudós valódi elismerést kapott. Természetesen nem a magyar kormánytól. Tőle majd jövőre vagy évek múlva kapja meg a nemzetközi elismerés nyomására, mint Karikó Katalin idén, aki azért lett amerikai tudós, mert a kontraszelektív magyar egyetemi rendszer már évtizedekkel ezelőtt kivetette magából, mint törvényszerűen minden igaz tehetséget és lángészt. Itthon sokkal könnyebben érvényesül a simulékony és alkalmazkodó középszer, különösen, ha buzgón kimutatja a hatalom iránti “lojalitását” (hogy finoman fejezzük ki azt a gusztustalan buzgólkodást), mint a kiemelkedő tehetség vagy tudós. Ezért nem meglepő, sőt, törvényszerűnek tekinthető, hogy a matematikusok Nobel-díjaként emlegetett, 2002-ben alapított Abel-díjat idén egy magyar tudós kapta, olyan magyar tudós, akit az MTA éléről félreállítottak, mert nem parírozott a tudományos intézményrendszert és felsőoktatást szégyenletesen szétverő Palkovics László miniszternek.
Az idei nevetséges és szégyenletes plecsni-szórás ellentételezéseként örömmel osztjuk meg olvasónkkal a hírt, hogy a Norvég Tudományos Akadémia az Abel-díjat 2021-ben Lovász Lászlónak, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének ítélte oda – megosztva az izraeli születésű, amerikai Avi Wigdersonnal, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársával.
A testület elnöke, Hans Petter Graver szerdán jelentette be Oslóban, hogy a két matematikus kapja idén az elismerést “meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”. Hans Munthe-Kaas, az Abel Bizottság elnöke a díjazottak munkásságát méltatva felidézte, hogy a számítási bonyolultság elmélete, amely az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozik, az 1970-es években még gyerekcipőben járt, ám ma már a matematika és az elméleti számítógép-tudomány elismert területe. A hetvenes években a matematikusok új nemzedéke felismerte a diszkrét matematika gyakorlati alkalmazásának új lehetőségeit a számítógép-tudományban. A számítási bonyolultság gyakorlati jelentősége megnőtt, és ma már az internetbiztonság elméleti alapját képezi, az elméleti számítógép-tudomány új eredményeit pedig a hatékony algoritmusok tervezésénél használják.”
Lovász és Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott ebben a fejlődésben. Tevékenységük sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából” – mutatott rá Munthe-Kaas. Hozzátette: “kettőjük iránymutatásának köszönhetően a diszkrét matematika és a viszonylag fiatal elméleti számítógép-tudomány a modern matematika központi területeivé váltak.” Az Abel Bizottság elnöke kifejtette, hogy a számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett Lovász László széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, valamint az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL algoritmus. Azok a jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL algoritmuson alapulnak.
Az izraeli Haifában született Avi Wigderson munkásságának fontos eredménye, hogy elmélyítette a matematika és a számítógép-tudomány kapcsolatát, valamint jelentős mértékben hozzájárult az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozó bonyolultságelmélet területének bővítéséhez és mélyebb kidolgozásához.
A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett, 2002-ben alapított Abel-díjat a norvég kormány finanszírozza, és 7,5 millió norvég korona (271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul.
Az elmúlt 30-40 évben alig volt olyan értékelhető tudományos vagy művészeti teljesítmény, ami osztatlan elismerést váltott volna ki mindenhol. Ez most ilyen.
Lovász László számos rangos elismerést kapott, köztük az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat – egyiket sem a NER-től. Szembetűnő a kontraszt a NER és a NER-mentes világ értékrendszere között.
Bár tartunk attól, hogy Lovász akadémikus nem olvassa a fórumunkat, azért innen is szívből gratulálunk neki. Tökéletes és gyönyörű reváns ez azért a méltatlan távozásért az MTA éléről, amit annak idején mélységesen sajnáltunk. Őszintén örülünk ennek az óriási és vitathatatlan, mert nem politikai hátterű, nem NER-összefonódásból eredő, azaz nem talpnyalást, hanem szakmai teljesítményt értékelő elismerésnek, amelyhez hosszú és eredményes életet kívánunk az egész Szerkesztőség nevében!
Miután március 5-én a Kossuth Rádióban még a szokásosnál is dekoncentráltabb Orbán beismerte a hétvégi oltási akció teljes csődjét, még a legmegveszekedettebb fideszhívőknek is leesett, hogy választaniuk kell, az életüket szeretik-e jobban vagy a miniszterelnököt. Miután a grazi repülőgép sem ért célba, bevetették az államfőt, a fidesz hatalom kommunikációs csodafegyverét. Áder, akinek legszimpatikusabb vonása a szótlansága, nem véletlenül vonzódik a compókhoz, nyúldomolykókhoz és durbincsokhoz – egyik se pofázik neki vissza. Áder sem pofázik vissza iskolatársának, akinek jóvoltából több milliós fizetésért és luxus körülményekért „mindössze” csak néhány jogellenes és mélységesen embertelen aljas „törvényt” kell ellátnia „kézjegyével”.
De most még számára is szokatlanul mély erkölcsi mocsárba süllyedt. Feleségével együtt élére állt egy mozgalomnak, hogy, úgymond, „imával harcoljanak a járvány ellen”. Azt fabulálták, hogy „tudományos kutatások bizonyítják” az ima hatékonyságát a betegség ellen. A Gottsegen György Kardovaszkuláris Központban is imádkoznak – nyilván a gyógyítás helyett.
Zseniális megoldás! A gyógyítás – vakcina, gyógyszer, kórházi ellátás – pénzbe kerül. Márpedig a miniszterelnök és családi-baráti körea pénzt mindennél jobban szereti – mindent magának szeretne megtartani a félkegyelmű Mészáros és a károlis jogi diplomával felszerelt vő, Tiborcz segítségével.
Aki meggyógyul, egészségére, aki pedig meghal – Isten akarata volt. Rosszul imádkozott, vagy kevesen imádkoztak érte.
Imádkozzanak magukért, egymásért – ingyenbe van, azt a pénzt is hazavisszük – gondolják magukban az imamozgalom feltalálói.
Persze Áder és Áderné sem tökéletesen hibbant, csak mélységesen erkölcstelen. Nem hagyatkoznak az imára, amikor a saját becses életükről van szó, Magyarország legjobb mesterlövésze védi őket.
Magyarország egyetlen szegénybarát egyháza az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Miután minden nemzetközi fórumon pert nyertek a magyar állammal szemben, most hazai bunkósbottal sújtanak le rájuk. 250 millió forintot követel rajtuk az alkoholista külsejű Tállai András által vezetett adóhatóság. Szolidaritás, testvéri segítségnyújtás nulla az egyházi vonalon. Az evangéliumi testvérekért meg sem szólalnak az úgynevezett keresztyén egyházak képviselői.
Hogy az új református főpásztor, Balog Zoltán nem szolidáris az igazi keresztyénséget képviselői Iványival, nem lep meg senkit. Balog Zoltán papnak, lelkésznek, teológusnak egyformán semmitérő, lelketlen báb, becstelen politikai prosti. Ezt megmutatta már 2012-ben, amikor EMMI miniszterként pofátlankodott a gazdája – mármint nem Isten, hanem Orbán – mellett. Iványi Gábor akkor „lelkésztársaként” fordult az új miniszterhez, kérve, segítsen abban, hogy a szegényekért minden felekezetnél többet tevő MET is bekerülhessen a „bevett” egyházak sorába. Nem segítséget kapott, hanem őket „bizniszegyházként” megbélyegző gúnyolódást.
Balog most is ugyanezt teszi: felőle felfordulhatnak az út szélén hagyott szegények Iványival együtt, ő keményen szolgálja, na nem a Teremtőt, hanem Orbán Viktort és köreit.
Itt vagyunk a pandémia harmadik hullámában, a húsvéti készülődés dandárjában. Mit csinálnak a magyarországi református lelkészek? Nem fogják kitalálni: borokat rangsorolnak.
Bezárt az ország, bezártak a református és evangélikus templomok, az agyonfizetett, agyondédelgetett, becstelen papok meg imádkozhatnak, ha akarnak A franc se fogja ellenőrizni őket, akár pedofil filmeket is forgathatnak, bujálkodhatnak is a parókiákon.
A református papok úgyis a testet öltött sátánt szolgálják Balog vezényletével.
Ha már tőlük hiába várják, fogadják tőlünk az evangélium vigasztaló üzenetét:
„Nem azért jöttem, hogy elveszítsem az embereket, hanem hogy megmentsem.” (Luk. 9, 50.)
.jpg)
Jhnnsclvn's blog 