Az Állam- és Jogtudományi Kar ill. a Hittudományi Kar belső helyzetének elemzői nem járultak hozzá szövegük közléséhez, ezért ez a két rész teljes egészében kimarad a publikálásból, csak a BTK-ra vonatkozó jelentést hozhatjuk nyilvánosságra. Megírtuk már, hogy a MAB-határozat Bölcsészettudományi Karra vonatkozó részét botrányosan tájékozatlannak, dezinformatívnak és önellentmondónak tartjuk, mert az alapjául szolgáló látogatóbizottsági jelentést a kar akkori vezetői nyilvánvalóan manipulálták. A Látogató Bizottság bölcsész tagjának, a Szegedi Tudományegyetemről Kulcsár Szabó Ernő által a LB-ba protezsált Pál Józsefnek minden bizonyára az volt a célja és a küldetése, hogy az akkori – és azóta már megbukott – vezetőket tisztára mossa és fényezze, a felelősségüket elkenje ill. ártatlan bűnbakot találjon, akit mellesleg tálcán kínáltak neki. Róna-Tas pedig, nem ismervén ki magát, hagyta hogy befolyásolják. Hogy Pál József milyen szolgálattételekre képes a Kulcsár-Szabó-klán érdekében, azt bizonyítja a csaló és hamisító Mészáros Márton másodszori – teljesen törvénytelen – ledoktoráltatása Szegeden. A kiszivárgott MAB-levélből tudjuk, hogy Pál József már április 9-én dokumentálta Mészáros szegedi doktori szigorlatát, holott arra csak tíz nappal később, április 19-én került sor (ha egyáltalán sor került).
A BTK oktatói a Látogató Bizottságnál sokkal alaposabb és tényfeltáróbb munkát végeztek, és jelentésüket elküldték a Látogató Bizottság vezetőjének, Róna-Tas Andrásnak, aki azonban azt nem látszott hasznosítani. A jelentés egy része – a kari vezetésváltás következtében – mára már elvesztette ugyan friss hír jellegét (augusztusban íródott a Ravasz László baráti Kör megrendelésére), de aktualitását megőrizte, hiszen a bűnösök felelősségre vonása azóta sem történt meg: Szabó András már nem dékán, de még mindig intézetvezető, Kulcsár-Szabó Ágnes már nem dékánhelyettes, de még tanszékvezető, Kovács Árpád még mindig a bukott Doktori Iskola bukott vezetője, Hermann továbbra is két tanszéken ül, a csaló Mészáros pedig el van halmozva órákkal, az ifjúság megrontására, és azóta már újra összecsalt – ill. összecsaltak neki – egy PhD-fokozatot. A bűnösöket megjutalmazták, az ártatlanokat megbüntették, és aki mindezt végrehajtotta, a legitimáció nélküli rektorszurrogátum, Balla Péter, még mindig a Tenke Sándor alatt vásárolt kristálycsillár alatt, a Tenke Sándor által vásárolt lanthátú székben pöffeszkedik, és azt álmodja magáról, hogy ő rektor, és még jó sokáig, talán végleg az is marad … – a szerk.
III. Jelentés a Bölcsészettudományi Kar (továbbiakban: BTK) helyzetéről:
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. egyes rendelkezésének végrehajtásáról szóló 79/2006. Korm. rend. 5. sz. mellékletének a karalapításra vonatkozó előírásai, illetve a MAB akkreditációs követelményei alapján a KRE Bölcsészettudományi Kara egyetemi karként nem akkreditálható, mert
1. A BTK irányító szerve, a Kari Tanács jogszerűtlenül működik.
2. A karon a doktori képzés nem akkreditálható.
3. A kar nem minden esetben rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-kutatói testülettel.
4. Ahol rendelkezik, ott sok esetben ezt a kapacitást nem használja ki, mert az órarend tanúsága szerint a vezető oktatók csak papíron járulnak hozzá az akkreditációs optikához, a kontaktórákat alacsonyabb fokozatú vagy fokozat nélküli oktatók tartják.
A Bölcsészettudományi Kar legfőbb irányító szerve, a Kari Tanács nemcsak jogszerűtlenül működik, hanem egyáltalán nem alkalmas arra, hogy betöltse feladatát. A Kar dékánja, Szabó András pedig nemcsak túllépi hatáskörét, hanem hivatali hatalmával egyenesen visszaél.
A BTK, miként az egész egyetem 2008 őszén tért le a törvényesség útjáról, melyre a Szabó István fenntartósága alatt kinevezett rektor, Szűcs Ferenc, illetve a BTK-s dékán, Kulin Ferenc 2003-ban rávezették. 2008 őszén mindkettejüket rövid úton eltávolították pozíciójukból.
2008 októberében a Fenntartó – az egyetemi autonómiát megsértve – lemondatta Szűcs Ferenc rektort, akinek megbízását a Köztársasági Elnök röviddel az előtt, 2008 júliusában újabb 3 évre meghosszabbította (Szenátusi Hat. 2008. nov., mellékelve). Azóta rektorhelyettes látja el a rektori teendőket.
2008 októberében a BTK dékánját, Kulin Ferencet is váratlanul mentették fel tisztségéből. Ezt a pozíciót – rektorhelyettesi hivatalát felhasználva – Szabó András ragadta magához a BTK-n: a soron következő Kari Tanácson (KT) kijelentette, hogy a Fenntartó őt szeretné dékánnak, senki ne pályázon erre a posztra. Így ellenjelölt nélkül választották meg őt. (Szabó András korábban mind a dékáni, mind a rektori poszt megszerzésére több kísérletet tett. Amikor volt ellenjelölt, mindig elvesztette a választást.) Helyetteseit, Kulcsár-Szabó Ágnest a saját intézetéből (Magyar Irodalom) és Bíró Máriát a Történettudományi Intézetből ő maga jelölte ki és szavaztatta meg a Kari Tanáccsal. Kulcsár-Szabó Ágnes megválasztása ellentmond az SzMSz 50.§-ának, mely szerint más-más szervezeti egységből kell a dékánnak és helyetteseinek kikerülnie. Ellenjelöltek itt sem voltak, és a szavazás is merőben formális volt, mert 15 fős HÖK-képviselő biztosította a dékáni akarat érvényesülését. A HÖK-képviselők száma elvileg a dolgozók létszámának egyharmada, gyakorlatilag azonban szavazáskor többségben vannak, mert ők mindig teljes létszámban képviseltetik magukat, míg az oktatók jelentős része (többnyire másod- és harmadállásaik miatt) rendszeresen hiányzik. A kari vezetésnek módjában áll a HÖK-kel előzetesen egyeztetni. Ezt bizonyítják a KT jkv-ek.
1. A BTK irányító testületét, a Kari Tanácsot Szabó András dékán és két helyettese, Kulcsár-Szabó Ágnes ill. Bíró Mária, valamint a Nagykőrösi Tanítóképző Karról a Bölcsészkarra átigazoló énektanárnő, Györgyiné Koncz Judit, aki bölcsész-, sőt, egyetemi végzettség nélkül azonnal megkapta a BTK-t képviselő rektorhelyettesi tisztséget is, átalakította. Ők négyen, valamint az ekkor létesített kari igazgatói pozíció betöltője, Gál László, létrehoztak egy kari csúcsszervezetet, amely a Kari Tanács döntéseit előkészíti, a pályázatokat véleményezi, és a Kari Tanácson már kész személyi és egyéb javaslatokat terjeszt elő. Ilyen szervezet felállítására az SzMSz nem ad módot. Ennek következtében a dokumetumok (pl. pályázati anyagok) már el sem jutnak a Kari Tanács tagjaihoz, a dékán és szűk köre ezeket „előzsürizi”, és a KT nem a pályázatokról, hanem a döntéselőkészítő csúcsszervezet előterjesztéséről szavaz, a struktúrából következően egyetértően. A KT jelenlegi struktúrája mellett ugyanis a dékáni javaslatot leszavazni nem lehet. Kulin Ferenc dékánsága idején még le lehetett szavazni a dékánt, ami többször meg is történt, és ami a KT akkori demokratikus működését bizonyítja. Szabó András dékánsága alatt a dékánnak a KT-ba eleve beépített többsége van. A dékáni előterjesztések az alaposabb tájékozódás lehetősége nélkül azonnal szavazásra kerülnek, így olyan szakmai kérdések is, hogy milyen összetételű legyen a KDHT, vagy ki legyen a Pedagógiai vagy a Kommunikáció Tanszék vezetője. (Külső, ismeretlen jelöltekre – előzetes vita, dokumentáció nélkül és szakmai kompetencia híján – szavaznak a hallgatói képviselők, mindig egységesen, és mindig úgy, ahogy a kari vezetés.) Azokat a tanszékvezetőket, akik kérdéseket tettek fel az előterjesztésekkel kapcsolatban, vagy kételyt, netán kritikát fogalmaztak meg, a következő KT-ülésre már leváltották, és mindent kérdezés nélkül megszavazó személyekkel cserélték ki (ezek a váltások 2009. április – szeptember között lezajlottak). Viták csak jelentéktelen tanulmányi kérdésekről folynak, amelyek a kari vezetést nem érdeklik. Nagyobb jelentőségű (pénzügyi, szakindítási, személyi) kérdésekről nincs érdemi vita, az esetleges hozzászólások támogatóak, a szavazatok egyhangúak. Ez azonban nem az egyetértés jele, hanem a demokratizmus hiányáé.
2. Törvényi előírás, hogy a docensi és egyetemi tanári állásokat pályázat útján kell betölteni. A BTK számos esetben mellőzte a pályázati kiírást. Kovács Árpád professzor állása 2009. január 1-én szűnt meg Veszprémben; alkalmazására a Károlin a 2009. január 21-i szenátusi határozat szerint a veszprémi elbocsátással egyidejűleg került sor. Sem pályázat kiírására, sem kari tanácsi állásfoglalásra nem volt idő és a vezetés részéről igény sem. A Kari Tanács heves vita után 2009. márciusában nyílt szavazással támogatta ugyan elvileg egy Színháztudományi Tanszék felállításának tervét, de alkalmazásokról nem szavazott. Ennek ellenére egyidejűeg sor került egy professzori (Jákfalvi) és két docensi (Kiss, Kékesi-Kun) állás betöltésére – pályázat nélkül. Ez volt az utolsó vita a KT-ban, a javaslat ellenzői ezt követően kikerültek a KT-ból.
3. A közalkalmazotti törvény tiltja családtagok alá-fölérendeltségi viszonyban történő alkalmazását, ennek ellenére közeli rokonok dolgoznak azonos szervezeti egységben, gyakran alá-föléredeltségi viszonyban. Szabó András például 1. dékánként, 2. intézetigazgatóként, 3. tanszékvezetőként is felettese feleségének, Petrőczi Évának, aki viszont a Puritanizmuskutató Intézet igazgatójaként felettese férjének, Szabó Andrásnak. Más szervezeti egységekben is dolgoznak házaspárok együtt, pl. a Kremlinológiai Intézet igazgatójának a felesége a beosztottja. Családtagok újabb alkalmazására is pályázat nélkül kerül sor. Pl. a 2009 januárjában pályázat nélkül alkalmazott Kovács Árpád professzor fia is (másod)állást kapott a Károlin, nem tudni, mikor, mert az alkalmazás nem került a KT elé, az egyetem polgárai erről csak az egyetemi honlapról értesültek.
4. A BTK gazdálkodása pazarló és szakszerűtlen. 1. Pazarló, mert: nagy számban kötnek külsős óraadókkal szerződéseket, fizetnek ki továbbá főállású oktatóknak túlórapénzeket, míg más főállású oktatók kötelező óraszáma nincs kitöltve. Emellett az oktatás megszervezése szakszerűtlen is, mert előadásokat venia legendi, sőt fokozat nélküli oktatók tartanak, illetve fokozat nélküliek vezetnek szakdolgozati szemináriumot, míg docensek, habilitáltak és professzorok óraszáma nincs kitöltve (pl. Gergely András professzornak a Történettudományi Intézetben ill. Hima Gabriella professzornak a Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetben nincs órájuk, Nyilasy Balázs és Kulin Ferenc habilitált docenseknek pedig az előírtnál jóval kevesebb. Kőszeghy Miklós habilitált történész oktató csak héber nyelvórákat tarthatott, miközben a történelem órákat történelem szak nélküli oktatók látták el).
5. A BTK oktatóinak egy része szakmailag alkalmatlan arra a feladatra, amit ellát. Egyrészt azért, mert nincs tudományos minősítésük, és előadást tartanak ill. szakdolgozatot vezetnek (pl. Mészáros Márton, Pénzes Szabolcs, Szilasi Alex). Másrészt azért, mert nincs az adott szakból diplomájuk. Példák: Kovács Árpád, Petrőczi Éva, Fóris Ágota magyar szakos diploma nélkül oktatnak magyar szakon; Csoma Zsigmond , Szilasi Alex, Imregh Mónika és mások történelem szakos diploma nélkül oktatnak történelem szakon, Csoma agráregyetemi végzettséggel még történelmi tanszéket is vezet. Koncz Judit bölcsészdiploma, sőt, egyetemi diploma nélkül oktat és tanszéket is vezet a bölcsészkaron, zenepedagógiai végzettsége van, de a Károlin nincs ének-zene-oktatás. Orosz szak sincs, és Kovács Árpádnak csak orosz szakos diplomája van. Ezek az alkalmazások nem az oktatást látszanak szolgálni, hanem csak a dékáni hatalom erősítését. Ez mondható el Honti Lászlóról is, akinek van ugyan magyar szakos diplomája, de nincs magyar nyelvtudományi munkássága, és ami van – finnugrisztika – , az csak elenyésző részét képezi az oktatási anyagnak; Fóris Ágota olasz-spanyol diplomával oktat magyar nyelvészetet; Csoma Zsigmond és Szilasi Alex történelmet agráregyetemi végzettséggel ill. zeneakadémiai diplomával oktatnak, és vannak olyanok is, akik görög-latin ill. iranisztika szakos vagy klasszika filológiai végzettséggel oktatnak történelmet – történelem szakos diploma nélkül (pl. Imregh Mónika).
6. A vezető pozícióból történő leváltások törvénysértő módon és indoklás nélkül történnek (Rektor lemondatása, BTK és ÁJK dékánjainak lemondatása, főtitkárok lemondatása, doktori iskolai vezetők leváltása ill. lemondatása). Az egyetemi autonómia sérül.
7. A kinevezések is ugyanilyen módon, fenntartói önkénnyel történnek (főtitkár, ÁJK dékánja).
8. Minden bölcsészettudományi egyetemi kar feltétele a filozófia szak, hiszen a filozófia oktatása minden bölcsész szakos hallgató részére kötelező. Ez a Károlin nincs megoldva. A Karon nincs filozófia szak, azt a Hittudományi Karra helyezték át. Az ottani filozófia szak tanszékvezetőjéről, Pethő Sándorról pedig kiderült, hogy csalással lett egyetemi tanár: meghamisította a CV-jét és a publikációs jegyzékét az egyetemi tanári pályázathoz, amit a bírálók nem ellenőriztek. Ennek az embernek a kezében van két kar – a BTK és a HTK – filozófia szakos képzése.
Pataki Attila István <dottore.faustus@gmail.com>
Jhnnsclvn's blog 
