Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2010. november

Counter-Report 3. Faculty of Art (Ellenjelentés 3. A Károli BTK helyzetéről)

Posted by jhnnsclvn - november 30, 2010

Az Állam- és Jogtudományi Kar ill. a Hittudományi Kar belső helyzetének elemzői nem járultak hozzá szövegük közléséhez, ezért ez a két rész teljes egészében kimarad a publikálásból, csak a BTK-ra vonatkozó jelentést hozhatjuk nyilvánosságra. Megírtuk már, hogy a MAB-határozat Bölcsészettudományi Karra vonatkozó részét botrányosan tájékozatlannak, dezinformatívnak és önellentmondónak tartjuk, mert az alapjául szolgáló látogatóbizottsági jelentést a kar akkori vezetői nyilvánvalóan manipulálták. A Látogató Bizottság bölcsész tagjának, a Szegedi Tudományegyetemről Kulcsár Szabó Ernő által a LB-ba protezsált Pál Józsefnek minden bizonyára az volt a célja és a küldetése, hogy az akkori – és azóta már megbukott – vezetőket tisztára mossa és fényezze, a felelősségüket elkenje ill. ártatlan bűnbakot találjon, akit mellesleg tálcán kínáltak neki. Róna-Tas pedig, nem ismervén ki magát, hagyta hogy befolyásolják. Hogy Pál József milyen szolgálattételekre képes a Kulcsár-Szabó-klán érdekében, azt bizonyítja a csaló és hamisító Mészáros Márton másodszori – teljesen törvénytelen – ledoktoráltatása Szegeden. A kiszivárgott MAB-levélből tudjuk, hogy Pál József már április 9-én dokumentálta Mészáros szegedi doktori szigorlatát, holott arra csak tíz nappal később, április 19-én került sor (ha egyáltalán sor került).

A BTK oktatói a Látogató Bizottságnál sokkal alaposabb és tényfeltáróbb munkát végeztek, és jelentésüket elküldték a Látogató Bizottság vezetőjének, Róna-Tas Andrásnak, aki azonban azt nem látszott hasznosítani. A jelentés egy része – a kari vezetésváltás következtében – mára már elvesztette ugyan friss hír jellegét (augusztusban íródott a Ravasz László baráti Kör megrendelésére), de aktualitását megőrizte, hiszen a bűnösök felelősségre vonása azóta sem történt meg: Szabó András már nem dékán, de még mindig intézetvezető, Kulcsár-Szabó Ágnes már nem dékánhelyettes, de még tanszékvezető, Kovács Árpád még mindig a bukott Doktori Iskola bukott vezetője, Hermann továbbra is két tanszéken ül, a csaló Mészáros pedig el van halmozva órákkal, az ifjúság megrontására, és azóta már újra összecsalt – ill. összecsaltak neki – egy PhD-fokozatot. A bűnösöket megjutalmazták, az ártatlanokat megbüntették, és aki mindezt végrehajtotta, a legitimáció nélküli rektorszurrogátum, Balla Péter, még mindig a Tenke Sándor alatt vásárolt kristálycsillár alatt, a Tenke Sándor által vásárolt lanthátú székben pöffeszkedik, és azt álmodja magáról, hogy ő rektor, és még jó sokáig, talán végleg az is marad … – a szerk.


III. Jelentés a Bölcsészettudományi Kar (továbbiakban: BTK) helyzetéről:
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. egyes rendelkezésének végrehajtásáról szóló 79/2006. Korm. rend. 5. sz. mellékletének a karalapításra vonatkozó előírásai, illetve a MAB akkreditációs követelményei alapján a KRE Bölcsészettudományi Kara egyetemi karként nem akkreditálható, mert
1. A BTK irányító szerve, a Kari Tanács jogszerűtlenül működik.
2. A karon a doktori képzés nem akkreditálható.
3. A kar nem minden esetben rendelkezik az oktatott szakokhoz, azok számához, a tudományági sajátosságokhoz igazodó oktatói-kutatói testülettel.
4. Ahol rendelkezik, ott sok esetben ezt a kapacitást nem használja ki, mert az órarend tanúsága szerint a vezető oktatók csak papíron járulnak hozzá az akkreditációs optikához, a kontaktórákat alacsonyabb fokozatú vagy fokozat nélküli oktatók tartják.

A Bölcsészettudományi Kar legfőbb irányító szerve, a Kari Tanács nemcsak jogszerűtlenül működik, hanem egyáltalán nem alkalmas arra, hogy betöltse feladatát. A Kar dékánja, Szabó András pedig nemcsak túllépi hatáskörét, hanem hivatali hatalmával egyenesen visszaél.
A BTK, miként az egész egyetem 2008 őszén tért le a törvényesség útjáról, melyre a Szabó István fenntartósága alatt kinevezett rektor, Szűcs Ferenc, illetve a BTK-s dékán, Kulin Ferenc 2003-ban rávezették. 2008 őszén mindkettejüket rövid úton eltávolították pozíciójukból.

2008 októberében a Fenntartó – az egyetemi autonómiát megsértve – lemondatta Szűcs Ferenc rektort, akinek megbízását a Köztársasági Elnök röviddel az előtt, 2008 júliusában újabb 3 évre meghosszabbította (Szenátusi Hat. 2008. nov., mellékelve). Azóta rektorhelyettes látja el a rektori teendőket.

2008 októberében a BTK dékánját, Kulin Ferencet is váratlanul mentették fel tisztségéből. Ezt a pozíciót – rektorhelyettesi hivatalát felhasználva – Szabó András ragadta magához a BTK-n: a soron következő Kari Tanácson (KT) kijelentette, hogy a Fenntartó őt szeretné dékánnak, senki ne pályázon erre a posztra. Így ellenjelölt nélkül választották meg őt. (Szabó András korábban mind a dékáni, mind a rektori poszt megszerzésére több kísérletet tett. Amikor volt ellenjelölt, mindig elvesztette a választást.) Helyetteseit, Kulcsár-Szabó Ágnest a saját intézetéből (Magyar Irodalom) és Bíró Máriát a Történettudományi Intézetből ő maga jelölte ki és szavaztatta meg a Kari Tanáccsal. Kulcsár-Szabó Ágnes megválasztása ellentmond az SzMSz 50.§-ának, mely szerint más-más szervezeti egységből kell a dékánnak és helyetteseinek kikerülnie. Ellenjelöltek itt sem voltak, és a szavazás is merőben formális volt, mert 15 fős HÖK-képviselő biztosította a dékáni akarat érvényesülését. A HÖK-képviselők száma elvileg a dolgozók létszámának egyharmada, gyakorlatilag azonban szavazáskor többségben vannak, mert ők mindig teljes létszámban képviseltetik magukat, míg az oktatók jelentős része (többnyire másod- és harmadállásaik miatt) rendszeresen hiányzik. A kari vezetésnek módjában áll a HÖK-kel előzetesen egyeztetni. Ezt bizonyítják a KT jkv-ek.

1. A BTK irányító testületét, a Kari Tanácsot Szabó András dékán és két helyettese, Kulcsár-Szabó Ágnes ill. Bíró Mária, valamint a Nagykőrösi Tanítóképző Karról a Bölcsészkarra átigazoló énektanárnő, Györgyiné Koncz Judit, aki bölcsész-, sőt, egyetemi végzettség nélkül azonnal megkapta a BTK-t képviselő rektorhelyettesi tisztséget is, átalakította. Ők négyen, valamint az ekkor létesített kari igazgatói pozíció betöltője, Gál László, létrehoztak egy kari csúcsszervezetet, amely a Kari Tanács döntéseit előkészíti, a pályázatokat véleményezi, és a Kari Tanácson már kész személyi és egyéb javaslatokat terjeszt elő. Ilyen szervezet felállítására az SzMSz nem ad módot. Ennek következtében a dokumetumok (pl. pályázati anyagok) már el sem jutnak a Kari Tanács tagjaihoz, a dékán és szűk köre ezeket „előzsürizi”, és a KT nem a pályázatokról, hanem a döntéselőkészítő csúcsszervezet előterjesztéséről szavaz, a struktúrából következően egyetértően. A KT jelenlegi struktúrája mellett ugyanis a dékáni javaslatot leszavazni nem lehet. Kulin Ferenc dékánsága idején még le lehetett szavazni a dékánt, ami többször meg is történt, és ami a KT akkori demokratikus működését bizonyítja. Szabó András dékánsága alatt a dékánnak a KT-ba eleve beépített többsége van. A dékáni előterjesztések az alaposabb tájékozódás lehetősége nélkül azonnal szavazásra kerülnek, így olyan szakmai kérdések is, hogy milyen összetételű legyen a KDHT, vagy ki legyen a Pedagógiai vagy a Kommunikáció Tanszék vezetője. (Külső, ismeretlen jelöltekre – előzetes vita, dokumentáció nélkül és szakmai kompetencia híján – szavaznak a hallgatói képviselők, mindig egységesen, és mindig úgy, ahogy a kari vezetés.) Azokat a tanszékvezetőket, akik kérdéseket tettek fel az előterjesztésekkel kapcsolatban, vagy kételyt, netán kritikát fogalmaztak meg, a következő KT-ülésre már leváltották, és mindent kérdezés nélkül megszavazó személyekkel cserélték ki (ezek a váltások 2009. április – szeptember között lezajlottak). Viták csak jelentéktelen tanulmányi kérdésekről folynak, amelyek a kari vezetést nem érdeklik. Nagyobb jelentőségű (pénzügyi, szakindítási, személyi) kérdésekről nincs érdemi vita, az esetleges hozzászólások támogatóak, a szavazatok egyhangúak. Ez azonban nem az egyetértés jele, hanem a demokratizmus hiányáé.

2. Törvényi előírás, hogy a docensi és egyetemi tanári állásokat pályázat útján kell betölteni. A BTK számos esetben mellőzte a pályázati kiírást. Kovács Árpád professzor állása 2009. január 1-én szűnt meg Veszprémben; alkalmazására a Károlin a 2009. január 21-i szenátusi határozat szerint a veszprémi elbocsátással egyidejűleg került sor. Sem pályázat kiírására, sem kari tanácsi állásfoglalásra nem volt idő és a vezetés részéről igény sem. A Kari Tanács heves vita után 2009. márciusában nyílt szavazással támogatta ugyan elvileg egy Színháztudományi Tanszék felállításának tervét, de alkalmazásokról nem szavazott. Ennek ellenére egyidejűeg sor került egy professzori (Jákfalvi) és két docensi (Kiss, Kékesi-Kun) állás betöltésére – pályázat nélkül. Ez volt az utolsó vita a KT-ban, a javaslat ellenzői ezt követően kikerültek a KT-ból.

3. A közalkalmazotti törvény tiltja családtagok alá-fölérendeltségi viszonyban történő alkalmazását, ennek ellenére közeli rokonok dolgoznak azonos szervezeti egységben, gyakran alá-föléredeltségi viszonyban. Szabó András például 1. dékánként, 2. intézetigazgatóként, 3. tanszékvezetőként is felettese feleségének, Petrőczi Évának, aki viszont a Puritanizmuskutató Intézet igazgatójaként felettese férjének, Szabó Andrásnak. Más szervezeti egységekben is dolgoznak házaspárok együtt, pl. a Kremlinológiai Intézet igazgatójának a felesége a beosztottja. Családtagok újabb alkalmazására is pályázat nélkül kerül sor. Pl. a 2009 januárjában pályázat nélkül alkalmazott Kovács Árpád professzor fia is (másod)állást kapott a Károlin, nem tudni, mikor, mert az alkalmazás nem került a KT elé, az egyetem polgárai erről csak az egyetemi honlapról értesültek.

4. A BTK gazdálkodása pazarló és szakszerűtlen. 1. Pazarló, mert: nagy számban kötnek külsős óraadókkal szerződéseket, fizetnek ki továbbá főállású oktatóknak túlórapénzeket, míg más főállású oktatók kötelező óraszáma nincs kitöltve. Emellett az oktatás megszervezése szakszerűtlen is, mert előadásokat venia legendi, sőt fokozat nélküli oktatók tartanak, illetve fokozat nélküliek vezetnek szakdolgozati szemináriumot, míg docensek, habilitáltak és professzorok óraszáma nincs kitöltve (pl. Gergely András professzornak a Történettudományi Intézetben ill. Hima Gabriella professzornak a Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetben nincs órájuk, Nyilasy Balázs és Kulin Ferenc habilitált docenseknek pedig az előírtnál jóval kevesebb. Kőszeghy Miklós habilitált történész oktató csak héber nyelvórákat tarthatott, miközben a történelem órákat történelem szak nélküli oktatók látták el).

5. A BTK oktatóinak egy része szakmailag alkalmatlan arra a feladatra, amit ellát. Egyrészt azért, mert nincs tudományos minősítésük, és előadást tartanak ill. szakdolgozatot vezetnek (pl. Mészáros Márton, Pénzes Szabolcs, Szilasi Alex). Másrészt azért, mert nincs az adott szakból diplomájuk. Példák: Kovács Árpád,  Petrőczi Éva, Fóris Ágota magyar szakos  diploma nélkül oktatnak magyar szakon; Csoma Zsigmond , Szilasi Alex, Imregh Mónika és mások történelem szakos diploma nélkül oktatnak történelem szakon, Csoma agráregyetemi végzettséggel még történelmi tanszéket is vezet. Koncz Judit bölcsészdiploma, sőt, egyetemi diploma nélkül oktat és tanszéket is vezet a bölcsészkaron, zenepedagógiai végzettsége van, de a Károlin nincs ének-zene-oktatás. Orosz szak sincs, és Kovács Árpádnak csak orosz szakos diplomája van. Ezek az alkalmazások nem az oktatást látszanak szolgálni, hanem csak a dékáni hatalom erősítését. Ez mondható el Honti Lászlóról is, akinek van ugyan magyar szakos diplomája, de nincs magyar nyelvtudományi munkássága, és ami van – finnugrisztika – , az csak elenyésző részét képezi az oktatási anyagnak; Fóris Ágota olasz-spanyol diplomával oktat magyar nyelvészetet; Csoma Zsigmond és Szilasi Alex történelmet agráregyetemi végzettséggel ill. zeneakadémiai diplomával oktatnak, és vannak olyanok is, akik görög-latin ill. iranisztika szakos vagy klasszika filológiai végzettséggel oktatnak történelmet – történelem szakos diploma nélkül (pl. Imregh Mónika).

6. A vezető pozícióból történő leváltások törvénysértő módon és indoklás nélkül történnek (Rektor lemondatása, BTK és ÁJK dékánjainak lemondatása, főtitkárok lemondatása, doktori iskolai vezetők leváltása ill. lemondatása). Az egyetemi autonómia sérül.

7. A kinevezések is ugyanilyen módon, fenntartói önkénnyel történnek (főtitkár, ÁJK dékánja).

8. Minden bölcsészettudományi egyetemi kar feltétele a filozófia szak, hiszen a filozófia oktatása minden bölcsész szakos hallgató részére kötelező. Ez a Károlin nincs megoldva. A Karon nincs filozófia szak, azt a Hittudományi Karra helyezték át. Az ottani filozófia szak tanszékvezetőjéről, Pethő Sándorról pedig kiderült, hogy csalással lett egyetemi tanár: meghamisította a CV-jét és a publikációs jegyzékét az egyetemi tanári pályázathoz, amit a bírálók nem ellenőriztek. Ennek az embernek a kezében van két kar – a BTK és a HTK – filozófia szakos képzése.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címkézve: , | 52 hozzászólás »

Millions because of one. Documents („Milliók egy miatt”. Dokumentumok)

Posted by jhnnsclvn - november 27, 2010

Posted in Károli Egyetem ÁJK, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 51 hozzászólás »

Millions because of one („Milliók egy miatt”)

Posted by jhnnsclvn - november 25, 2010

Madách Az ember tragédiájának egyiptomi színében bemutatja azt a társadalmat, amelyben mindenki egy miatt szív. Ehhez a társadalomhoz hasonlít ma a Károli egykori Irodalomtudományi Doktori Iskolája, amit a volt dékán, Szabó András és helyettese, Kulcsár-Szabó Ágnes azért vert szét, hogy Mészáros Mártonnak egy nem önállóan írt, 50%-os készültségű, összefüggéstelen szövegére 100%-os doktori fokozatot adathasson. Ha nem kellene az értekezéseket a Doktori Tanács honlapján publikálni, talán ki sem derült volna az orbitális csalás. De kiderült, és az IDI-től megvonták a működési jogot. A probléma okozója, a csaló Mészáros Márton, igazán jól járt. 4 hónap múlva benyújtotta – teljesen törvénytelenül – a MAB által elutasított dolgozatát, némi bővítéssel, a Szegedi Egyetemre, ahol nagyon alacsony terjedelmi minimumot követelnek, és ismét “megszervezték” neki jóakarói a fokozatot. A volt vezetők ösztöndíjat élvező kegyencei sem panaszkodhatnak, mert ők kaptak néhány milliót a 3 év alatt. A többiek azonban fizettek – többségük a saját zsebéből. Hogy mire? Arra, hogy hallgathassák Szabó dékánt és feleségét, Petrőczi-Ludwig  Évát, olyasvalamiről, ami senkinek sem volt a témája (Szenci, Brodszkij). Ezek a hallgatók most itt állnak, jó esetben abszolutóriummal , rossz  esetben anélkül, de mindkét esetben egy darab papírral, ami nem ér semmit. Elvesztegettek 3 évet és sokszázezer forintot. Az egyik doktorandusz meg is fogalmazta csalódását, és bejelentette az intézménynek kártérítési igényét, amit most annak mellékleteivel közreadunk. Hátha segít azoknak, akik felháborodásukat és elkeseredésüket eddig még nem tudták szavakba önteni.

from Pataki Attila István <dottore.faustus@gmail.com>
to adorjanviktor@gmail.com;
bcsillacska@hotmail.com;
balazs.barkoczi80@gmail.com;
beniczky.klara@freemail.hu;
berkohelga@vipmail.hu;
csongor_bodrogi@yahoo.de;
tloras@freemail.hu;
lindasarai5@yahoo.de;
andrasborbely82@gmail.com;
nyelvmento@freemail.hu;
crenataalice@gmail.com;
cziczka.katalin@freemail.hu;
fargok@t-online.hu;
feltizi@gmail.com;
fulop.eva@gmail.com;
koczkaferenc@gmail.com;
koltadora@gmail.com;
nikolett07@freemail.hu;
kraniczgabor@citromail.hu;
edelweiss18@freemail.hu;
kgy@ajrg.hu;
liktor.katalin@gmail.com;
majorosszidonia@gportal.hu;
mszidi@freemail.hu;
maszcsi@freemail.hu;
marton.meszaros@gmail.com;
molnaber@yahoo.de;
molnar.illes@gmail.com;
morag@a38.hu;
nkati140@hotmail.com;
nemeh.diana@gmail.com;
nemethmonika85@gmail.com;
kniklosz@gmail.com;
olaholivia@hotmail.com;
olive83@gmail.com;
ptothtamas@gmail.com;
penzes.szabolcs@gmail.com;
peroera@gmail.com;
peterpetra.pp@gmail.com;
peterfyorsi@gmail.com;
petoe.katalin@freemail.hu;
ildsagodi@gmail.com;
s.dri@freemail.hu;
davesip@freemail.hu;
suhajda.peter@freemail.hu;
v.szabo.andrea@gmail.com;
timarandras1@gmail.com;
vadijani@gmail.com;
abel.varadi@gmail.com;
pegazii@gmail.com;
martavass79@yahoo.co.uk;
venszter@gmail.com;
andredefleur@freemail.hu;
zitty@freemail.hu;
varadiferi@freemail.hu;
simosz@gmail.com;
zsuzsalukacs@hotmail.com;
nagyvarad@gmail.com
cc “Dr. Hima Gabriella 3” <hima.gab@gmail.com>
Date 14. November 2010 10:27
Subject Panasz
sent gmail.com
signed up gmail.com
Kedves Kollégák! 

A lentebb olvasható levelet küldtem meg a napokban a KRE-BTK IDI részére. Tisztelettel kérem, hogy akit érint a probléma, csatlakozzon.

Üdvözlettel:
Pataki Attila

panasz_KRE_mellekletek0001.pdf panasz_KRE_mellekletek0001.pdf
1429 K   Show Download

Posted in Károli Egyetem ÁJK, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: | 47 hozzászólás »

By hook or by crook (A csalót mindenáron)

Posted by jhnnsclvn - november 24, 2010

Evidence for forgery (Mészáros Márton 2 nyilatkozata)

Posted by jhnnsclvn on január 15, 2010

“Mészáros Márton 2009. március 9-i dátummal, tizenhét nappal a PhD-védés előtt saját kezűleg aláírt nyilatkozatában kérte, hogy aznaptól témát és témavezetőt változtathasson. Úgy fogalmazott, hogy a “továbbiakban” Szabó András és Hansági Ágnes vezetésével szeretné írni disszertációját a megváltoztatott témája (Luther és kora) miatt. (Eredeti téma: 20. századi magyar protestáns irodalmi élet, eredeti témavezető: Hima Gabriella.)

A másik nyilatkozatában, amelyet ugyancsak 2009. március 9-i dátummal saját kezűleg írt alá, pedig azt kéri, hogy benyújtott disszertációját védésre bocsáthassa.

A 2009. március 9-én elkezdett új témát március 25-ére sikeresen befejezte, aznap még állítólag egy házi védésre is futotta idejéből, amelyet a jegyzőkönyv szerint Kőfalusi Krisztina tanszéki adminisztrátor vezetett le.

Ezt követte 1 nappal később, március 26-án a 100 %-os védés, Eisemann György elnökletével.”

Ugyanaz a (kicsit kibővített) szöveg ugyanazzal a címmel újrabenyújtva Szegeden.

2010. november 24.

Most ugyanennek a dolgozatnak Fried István a témavezetője:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122

Vagy mégis Kulcsár-Szabó (álnevén: Hansági) Ágnes?

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=1323

A hanganyag szerint Szabó András:

http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2010/10/08/a-2009-majus-12-i-koncepcios-per-hanganyaga/

Vagy mégis a hivatalos témavezető, aki állítólag nem segített semmit?

Mészáros fokozatát tavaly csalás, magánokirathamisítás és a témavezetés ellentmondásossága miatt vonták vissza. Ez a védés Szegeden ma még ellentmondásosabb és még szabálytalanabb, mint a Károlin volt. Mitől hiteles Fried István témavezetése? És miért nem Fried István neve szerepel témavezetőként a disszertációban? Hogy kerül Mészáros közvetlen munkahelyi főnöke – rejtett témavezetőként – az eljárásba?

És akkor még nem szóltunk a fő problémákról:

1. Ki írta a dolgozat első részét, ami idegen nyelvű szakirodalmakra támaszkodik? (Mészáros semmilyen idegen nyelven nem tud, erről a szegediek a belső nyelvvizsgájukon meggyőződhettek.)

2. Mennyit írt a második részből Mészáros? Korner Veronika szövege teljes egészében beépül a második részbe, csak egy kicsit szétszabdalva (de nem nagyon). Változatlanul hiányzik a bibliográfiából a szöveg eredeti megjelenése: “Tizennégy tanítvány”, ld. fent. A másodközlést ugyanis Kulcsár-Szabó Ágnes egy Mészárossal közös OTKA-pályázathoz elszámolta. Ráadásul így – praktikusan – le lehetett tagadni az eredeti témavezetőt.

3. Bukott disszertáció 2 éven belüli újrabenyújtását törvény tiltja.

4. A jelölt büntetőeljárás alatt áll még az előző eljárásban elkövetett bűncselekmények miatt!

 

Miért áll Mészáros Márton a törvények fölött?

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szeged University | Címkézve: , , , , | 60 hozzászólás »

Travelling Circus (Vándorcirkusz a tudomány)

Posted by jhnnsclvn - november 21, 2010

A PhD-védések lassan már jobban hasonlítanak egy országos vándorcirkuszra, mint tudományos happeningre. A Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának tavaly megbukott két jelöltje, Mészáros Márton és Baranyai Katalin, szinte vándorcirkuszosként járják az országot ugyanazzal a produkcióval (Károli, Szeged ill. ELTE, Károli, Miskolc). Remélik, hogy valahol tapsot aratnak, bár eddig csak füttyben volt részük. A vándorcirkusz törvénye a haknizás, fokozatszerzésre azonban ezt a módszert törvény tiltja.

Hogy Mészáros Márton hogy viszonyul a törvényekhez, azt megtudhatjuk röviddel bukása után a Hansági-Mercenaries elektronikus folyóiratában, az Újnautilusban megjelent posztjából. (Ugyanott, ahol a Bölcskei elleni csasztuskát, a Besúgó-dalt is publikálta, majd amikor idéztük, gyorsan eltüntette.) Mészáros szerint a törvények arra valók, hogy kijátsszák őket, és ebben nem átall Deák Ferencre hivatkozni. Deáknál az „adócsalásra” való bátorítás köztudottan a Habsburgok hatalmát volt hivatva szubvertálni, míg manapság a csalás saját gazdaságunk destabilizálásának eszköze, és a becsületes polgártársak megrövidítéséé. (Nagyon hasonlóan érvel Pethő Sándor a hanganyag nem publikált részében, mikor a csalók nevében felháborodik a feljelentéseken.) Mészáros is ezt teszi az alábbi  posztban – stílszerűen, Friedre hivatkozva:

“Kafka utódállamaiban (© Fried István) az agyonbürokratizáltság valamint az urambátyámvilág groteszk elegyéből egyenesen adódó káosznak, úgy a működőképesség határa fölött néhány ezrelékkel, van egy bizonyos nyugalmi állapota. Ez a nyugalmi állapot idővel minden intézményben és rendszerben beáll, lényegében ez teszi lehetővé, hogy járjanak a villamosok, tanítsanak a tanárok, gyógyítsanak az orvosok, legyen nyugdíj. … Ez a stabilitás azonban csak látszólagos. Egy olyan helyen, ahol a haza bölcse nyíltan szólította fel híveit, hogy ne fizessenek jövedéki adót, és ahol az adócsalás máig kurucos hazafiságként tűnik fel, nevezhetjük ezt akár afféle történelmi szokásjognak is: vannak törvények, rendeletek, lennének szabályok, melyekről … általában az derült ki, hogy a) betarthatatlan b) életszerűtlen … Következésképp, aki itt bármit is működtetni akar, annak trükköznie kell, el kell tekintenie, máskor meg úgy kell csinálnia, mintha. … valahol mélyen mindenki sejti, hogy itt kb. ez az, ami még belefér, ha megbolygatjuk, még talán ez se lesz. Az így működő rendszer persze a számonkérhetetlenség bölcsője, óvodája, egyeteme.  Belédverik, kussolj, ez így működik, ez ilyen, tanulj meg lavírozni benne.” (Mészáros megtanult lavírozni, patrónusától, Hanságitól, pedig megtanulta, hogy nekik „minden belefér” – a szerk.) http://ujnautilus.info/node/861

A továbbiakban Mészáros elítéli Jászberényi Sándort, aki a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj szerinte törvénytelen odaítélése miatt feljelentést tett. Mészáros szerint ugyanis testületek mégoly törvénytelen döntéseit vitatni „gittrágás”: ha túlnyeretnek minket és a másikat földbe döngölik miattunk, vagy mi magunk tesszük ezt másokkal, kerítsünk gyorsan egy lelkészt vagy egy barátot, hogy szabaduljunk rossz lelkiismeretünktől, aztán folytassuk ugyanúgy.

A döntési mechanizmus a szerző szerint is „unalmas, vacak, cinikus”, de aki bízik benne, az még ciknikusabb (sic!). Dühöt vált ki belőle, ha valaki ebbe „szögesbakanccsal belegyalogol”, és felborítja a maffiózók status quo-ját, ami az urambátyámos világ kegyenceinek (mint ő maga) kényelmes. A kiszorítottaknak viszont (mint Jászberényi) elfogadhatatlan. Ezért előbbi vehemensen védi, utóbbi vehemensen támadja a mechanizmust. Nem elvekről van szó, hanem pozíciókról, előnyökről, azaz pénzről és hatalomról: a belül levők védik belterjes világukat a kívülről ostromlók ellen.

Milyen döntést vitat Jászberényi? A szerző szerint is teljesen törvénytelent: a bizottság ad hoc áll össze, a tagok nincsenek megfizetve, ezért a pályázati anyagokat úgyszólván meg se nézik, a pályázat egyébként sem jeligés (!), így a nyerteseket úgy választják, mintha nem is lenne pályázat, az ismerősök közül, urambátyámosan, sőt, az érintett kurátor a döntés idején ki sem megy a teremből(Pontosan úgy, ahogy a Károlin doktori ösztöndíjakat, fokozatokat, állásokat osztogatnak, a pályázatok már el sem jutnak a grémiumok elé, csak a kész döntések, amiket illik egyhangúan megszavazni. Más véleményen levőknek kuss… – a szerk.)

Mészáros végkövetkeztetése, miután úgy tűnik, hogy a mechanizmus rohadtságát és a korrupciót átlátja, ezek után megdöbbentő. Kiderül, hogy ő a mechanizmus legkorruptabb, legcinikusabb láncszeme, mert ennek ellenére védi a rendszert, ezt teljesen normális működésnek találja: ilyen és kész, vegyék a veszetesek tudomásul, hogy vesztesek. Ezt írja ugyanis: „a 2010-es Móricz irodalmi ösztöndíjakat kivétel nélkül arra érdemes személyek kapták, a második körben a törvény betűjének is megfelelve… Mert rövidre zárva miről is folyik a vita? Hogy az érintett kurátor a szavazás idejére nem vonult ki a teremből?” Számára ez bagatell. Holott ez a döntő. Nagyon nem mindegy, hogy a mi érdekünk képviselője ül a zsüriben, vagy a vetélytársé. (Mészáros ügyében mindig sok „érintett kurátor” ül a testületekben: Hansági, Petrőczi Eisemann, Bednanics, Hermann, Simon – ők voltak a károlis PhD-bizottság tagjai. Szegeden ugyanez van: Fried, Pál, Balázs Mihály…)

Mi  Mészáros „filozófiájának” lényege? A rendszer fenntartásának cinikus igenlése, lehetetlenségének feltárása mellett, mert a rendszer ellen lázadók szerinte rosszabbak magánál a rendszernél is. Hogy miért? Mert asztalt borítanak – beláthatatlan következményekkel. Kinek fáj ez? Akinek van vesztenivalója. Akinek nincs, miért ne borítana? Az beszél így, aki természetesnek tartja, hogy ő győztes, nem a saját érdemeinél fogva, hanem mert mások azt csinálnak belőle. Mélységesen amorális gondolkodás.

Egyszer már megbukott disszertációt törvényesen nem lehet újra benyújtani. De az urambátyámos világban lehet: ugyan már, ne vegyük olyan véresen komolyan a törvényeket, ha a mi kutyánk kölykéről van szó, hadd haknizza végig vándorcirkuszosként az országot ugyanazzal a számmal. Hátha legközelebb szerencséje lesz, és nem zuhan le a trapézról. Tudjuk, mit gondolnak  Mészáros és „kurátorai”:  a törvények arra valók, hogy ne tartsuk be őket, színleljünk, tegyünk úgy, mintha…  Mintha ez lenne az első fellépése az országos vándorcirkuszban. Mészáros valóban azt is reméli, hogy nem olvassák el a bizottság tagjai az opuszt, mint ahogy a kurátorok sem a pályázatokat, amik fölött ítélkeznek (és ezen Mészáros egyáltalán nem ütközik meg, sőt!), pláne nem hasonlítják össze a bukott szöveggel. Íme a mészárosi kategoricus imperativus: hazudjunk, hunyjunk szemet, hagyjuk hogy belavírozzanak a csalók és szélhámosok a tudósok kikötőjébe, köztük ő maga, a kisstílű bűnöző: MÉSZÁROS  MÁRTON.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton | Címkézve: , , | 71 hozzászólás »

The second ploy by Mihály Balázs (Balázs Mihály második dobása)

Posted by jhnnsclvn - november 16, 2010

Friss hír szegedi tudósítónktól Mészáros-ügyben!A szerk.

Szerző: Szegedi Kolléga

Balázs Mihály professzor, a Szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője azáltal híresült el, hogy opponensként Szabó András 44 oldalas értekezésére anno MTA doktori fokozatot ítélt oda. Voltak társai is ebben az „ügyletben”, de az ő felelőssége a legnagyobb, mert régi magyar irodalmárként ő volt a 3 opponens közül az egyetlen igazi szakértője a témának. Vessünk még egy pillantást Szabó András nagydoktori meghívójára: Balázs Mihályé mindjárt az első név, mint első opponensé. Ebből is látszik, hogy Balázs Mihály amolyan bevállalós fajta, a jó konc reményében, mint a beígért akadémikusi cím, tán még az édesanyját is felakasztaná (Pál Józseffel együtt):

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/05/11/andras-szabos-degree-1-documents-szabo-andras-nagydoktorija-1-dokumentumok/

Balázs Mihály most újabb csínyre készül. Pál Józseffel együtt bevállalja a büntetőeljárás alatt álló, tavaly a Károlin doktori védésen megbukott és lebukott Mészáros Márton védetését. Noha a Szegedi Egyetem Doktori Szabályzata tiltja, hogy bukott dolgozatokat 3 éven belül benyújtsanak, ez a tilalom sem a doktori iskola vezetőjét, Balázs Mihályt, sem a szegedi EDT másik irodalmár tagját, Pál Józsefet nem zavarja. Még az sem zavarja őket, hogy mind a jelölt, mind (fiktív) témavezetője, Kulcsár-Szabó-(Hansági) Ágnes büntetőeljárás alatt áll. Értesüléseink szerint Mészáros ellen csalás, okirathamisítás, Kulcsár-Szabó Ágnes ellen pedig ezeken túl hivatali kötelességszegés és hivatali hatalommal való visszaélés miatt utasította nyomozásra a Legfőbb Ügyészség előbb a kerületi rendőrkapitányságot. Az ügy azonban súlyosabbnak bizonyult, és átkerült a BRFK Korrupciós Osztályára, ahol a gyanúsítottak között van Szabó András ex-dékán, a felesége, Petrőczi Éva, Eisemann György és Bednanics Gábor is. Balázs Mihály és Pál József természetesen tisztában vannak ezzel a körülménnyel, míg az EDT többi tagjának fogalma sincs róla. Hírek szerint siker esetén mind Balázs Mihálynak, mind Pál Józsefnek akadémikusi cím lett beígérve – a témavezető apósa által; sikertelenség esetén pedig börtön – a rendőrség által. Olyan ez, mint egy hazárdjáték: dupla vagy semmi.

Mészáros védésének előkészületei természetesen a Károlin megszokott mutyiban zajlanak. Házi védés nem lett nyilvánosan meghirdetve, a védés is csak a kari újságban. A Doktori Tanács honlapjáról hiányzik ez a hirdetmény (http://www.doktori.hu/index.php?menuid=120 ), holott 2010. november 26-i és november 29-i védések is szerepelnek rajta. Az egyetemi újságban is a lehető legeldugottabb módon, odabiggyesztve a lista végére, abban a reményben, hogy a kutya sem veszi észre (http://www.arts.u-szeged.hu/kurir/kurir245.html ). (A kiemelés tőlem származik.) A szegedi Doktori Intézet hivatalos hirdetőtáblájáról úgyszintén hiányzik: http://www2.u-szeged.hu/dokint/ .

Ja, igen. Hogy miért is gyanúsítja a rendőrség MM bandáját csalással? Kattintsatok az alábbi linkre, hogy olvashassátok Mészáros 20 oldalas ominózus, Maedchen für alles Eisemann által 100%-ra becsült értekezésének első (81.) és utolsó (101.) oldalát, amelyhez egy rövid bevezető, továbá néhány kép, grafikon, függelék, bibliográfia csatlakozott, hogy az az összesen 20 oldal, amit Mészáros a doktori cím megszerzésért egyedül bírt írni, 50-nek látsszon. Ennek a 20 oldalnak a felét is Korner Veronika írta, tehát Mészáros összesen 10 oldal megírásával akart doktor lenni. (Szegeden vajon hánnyal lesz?) Továbbá a címlap, amelyből kiderül, hogy nem is az vezette Mészárost, akinek a nevét témavezetőként megadta:

Itt látható a Doktori Tanács hirdetménye – Mészáros nélkül:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=120

Szegedi Tudományegyetem által meghirdetett védések


doktorjelölt neve

témavezető

időpont

értekezés címe
Kelemen Rita Csíkos Csaba 2010-11-18 09:00:00 A matematikai szövegesfeladat-megoldó képesség vizsgálata többségi és tanulásban akadályozott 9–13 éves tanulók körében
Rákos Gabriella Kis Zsolt 2010-11-19 16:00:00 NEUROPROTEKCIÓ VIZSGÁLATA TRAUMA ÉS STROKE MODELLEN
Sovány Tamás Hódi Klára 2010-11-22 10:00:00 Modelling of the postcompressional properties of direct-compressed scored tablets with the use of artificial neural networks
Keresztes Zoltán Gergely Árpád László 2010-11-29 10:30:00 Randall-Sundrum 2-es típusú bránelméletek és tachion sötét energia modell
Gévayné Janurik Márta Józsa Krisztián 2010-11-23 10:00:00 A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között
Kristó Katalin Hódi Klára 2010-11-26 14:00:00 Investigation of proteins during processing into solid dosage forms
Tóth Zsófia Anna Cristián Réka Mónika 2010-11-19 13:00:00 The Merry Murderers. The Farcical Re(figuration) of the Femme Fatale in Maurine Dallas Watkins’ Chicago (1927) and ist various adaptation
Varga Zoltán Kahán Zsuzsanna 2010-11-18 10:00:00 New approaches for the prevention of radiation lung damage in breast cancer

Itt pedig a mi kurírunk – az odacsempészett Mészárossal:

http://www.arts.u-szeged.hu/kurir/kurir245.html

Csõsz László (történelemtudomány) PhD-védésére 2010. november 2-án került sor. A védés eredménye: 95%.
Tamás Dénes (irodalomtudomány) PhD-védésére 2010. november 3-án került sor. A védés eredménye: 80%
Kiss Zsuzsanna (irodalomtudomány) PhD-védésére 2010. november 3-án került sor. A védés eredménye: 100%
Nóbik Attila (neveléstudomány) PhD-védésére 2010. november 3-án került sor. A védés eredménye: 100%.
Dorner Helga (neveléstudomány) PhD-védésére 2010. november 11-én került sor. A védés eredménye: 90%.
Kasik László (neveléstudomány) PhD-védésére 2010. november 16-án 10 órai kezdettel kerül sor a BTK Kari Konferenciatermében.
Nyitrai Ágnes (neveléstudomány) PhD-védésére 2010. november 16-án 13 órai kezdettel kerül sor a BTK Kari Tanácstermében.
Kelemen Rita (neveléstudomány) PhD-védésére 2010. november 18-án 9 órai kezdettel kerül sor a BTK Kari Tanácstermében.
Bocsor Péter (irodalomtudomány) PhD-védésére 2010. november 18-án 16.30 órai kezdettel kerül sor a BTK 3302-es szemináriumában.
Tóth Zsófia (irodalomtudomány) PhD-védésére 2010. november 19-én 13 órai kezdettel kerül sor a BTK Kari Tanácstermében.
Gévayné Janurik Márta (neveléstudomány) PhD-védésére 2010. november 23-án 10 órai kezdettel kerül sor a BTK Kari Tanácstermében.
Mészáros Márton (irodalomtudomány) PhD-védésére 2010. november 24-én 12 órai kezdettel kerül sor a BTK Kari Konferenciatermében (kiemelés tőlem – szegedi kolléga).

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Mészáros Márton, Szabó András, Szeged University | Címkézve: , , , | 103 hozzászólás »

The responsibility of Gusztáv Bölcskei (Bölcskei Gusztáv felelőssége)

Posted by jhnnsclvn - november 16, 2010

Az alábbi poszt szerzői rámutatnak a 2010. október 1-i MAB-határozat felemásságára. Ahhoz képest, hogy a MAB fél Bölcskei Gusztávtól és a Református Egyháztól, nagy merészségről tett tanúbizonyságot, amikor – a sorok között – éles kritikát fogalmazott meg. Ugyanakkor nem meri megnevezni Bölcskei Gusztávot mint felelőst. Nem meri megnevezni az egyetemi autonómia megsértését, amikor Szűcs Ferenc legitim rektort a Szenátus tiltakozása ellenére félreállította, és a normatíva más célú felhasználását, amikor bizalmasának, Csányi Jánosnak, az egyetem költségére alapított Kft-t. A szerzőpáros kommentárjának lényege, hogy a válságnak Bölcskei Gusztáv nem megoldója, hanem kifejezett előidézője azáltal, hogy az alkalmas vezetőket (rektor, dékánok, doktori iskolai vezetők) törvénytelenül leváltotta, és helyükre alkalmatlan, tehetségtelen, sőt egyes esetekben kifejezetten erkölcstelen strómanokat ültetett, mint pl. Balla Péter, Szabó András, Kovács Árpád. – A szerk.

Szerzők: Hostess Enikő és Bunkó Barnaby

A MAB 2010. október 1-i ülésén elfogadta 2010/8/X/1. SZ. határozatot a Károli Gáspár Református Egyetem intézményakkreditációjáról. A határozat rendelkező részének lényege az, hogy az intézmény karai közül a Hittudományi és a Tanítóképző Kar feltétel nélkül akkreditálható, a Bölcsészettudományi Kar, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar csak feltételesen akkreditálható, amennyiben a 2011. szeptemberében sorrakerülő akkreditációs látogatás időpontjában teljesíti a MAB által meghatározott követelményeket.
Mielőtt ezeket a követelményeket ismertetnénk, néhány szót kell szólni a MAB határozat néhány megállapításáról.  A jelentés szerint a KRE „súlyos vezetési válságon esett át. Az állapotok tarthatatlanságát a fenntartó megkésve, de észlelte. Ekkor beavatkozott, és fenntartói jogait érvényesítve új vezetőkkel kísérli meg a problémák elhárítását és egy új stratégia kidolgozását.”  Sajnálatos, hogy a LB nem kívánta észrevenni, hogy a KRE „vezetési válsága” nem a semmiből pattant ki, hanem éppen a fenntartó okozta azt Szűcs Ferenc rektor lemondatásával. Ehhez képest valótlan a MAB határozatban szereplő ama kijelentés, hogy az állapotok tarthatatlanságát a fenntartó megkésve észlelte, majd ezt követően beavatkozott. Éppen fordítva volt: a fenntartó előbb avatkozott be a teljes vezetői garnitúra (Szűcs, Kulin, Kapa, stb.) leváltásával, majd új vezetőket jelölt ki (Balla, Szabó, Domokos, Kovács Barnabás, Sepsi), akik alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy KRE-t vezessék, és ezért alakult ki a vezetési válság.
Bölcskei Gusztáv személyes felelősségének felvetése láthatóan kényelmetlenül érintette volna a MAB-ot. A határozatban nincsen szó Bölcskei Gusztáv bizalmasainak alkalmazásáról, a Csányi Sándor ügyvezetésében működő Kft.-nek juttatott milliókról, Kovács Levente, KDB vezérigazgató-helyettes vagy éppen Tomka  alkalmazásáról, vagy Bölcskei és a KDB Bank titokzatos kapcsolatáról.
A sorok között olvasva azonban a jelenlegi rendszerrel szemben éles kritika is megfogalmazódik. A MAB szerint a jelenlegi vezetés „lényegét tekintve autokratikus”. „A fenntartó, egy általa megnevezett személyen (Kovács Barnabás stratégiai igazgató) keresztül tartja az Egyetemmel és a kari vezetéssel a kapcsolatot. Az alulról jövő személyi javaslatokat sokszor bizalmatlanul fogadja a fenntartó képviselője és a rektor is. A vezető oktatók személyéről történő egyeztetés során gyakran kiszámíthatatlan bizalmatlansággal és elutasítással találkoznak a Kar vezetői.” „A személyi kérdésekben érvényesülő bizalmatlanság, továbbá az egyetemi vezetés vagy a fenntartó képviselője részéről megnyilvánuló „felülről kinevezés” gyakorlata szinte ellehetetleníti a szakmai megfelelőség és a tudományos kiválóság alapján történő foglalkoztatást.”
A gazdasági autonómia hiánya is megfogalmazódik a MAB határozatban, bár a határozat feltűnően kerüli az „autonómia” kifejezést, feltehetően azért, mert fél a református egyháztól.  A MAB ehhez képest is nagy bátorságról és merészségről tesz tanúbizonyságot, amikor kijelenti, hogy „a fenntartónak biztosítani kell az okvetlenül szükséges anyagi támogatást egyszeri és célhoz kötött hozzájárulás formájában.” A MAB határozat szerint tehát  a református egyház nem tett eleget fenntartói kötelezettségének. Az egyetem gazdálkodása Bölcskei Gusztáv embereinek beültetése után nem átlátható.
A MAB 2011. szeptemberéig intézkedéseket vár el a fenntartótól. Elvárja a törvényesség helyreállítását, a fenntartó anyagi hozzájárulását, a vendégoktatók felváltását saját „A” pontos, főállású (tehát más munkahelyen nem foglalkoztatott) oktatókkal. A  MAB határozat szerint „az oktatók a jogszabályi kritériumoknak megfelelően legyenek teljes állásúak, az ennek megfelelő javadalmazással (pl. a kecskeméti jogi képzés támogatásának átcsoportosításával).”

Sajnos a fenntartó legújabb intézkedései nem a MAB határozat szellemében születtek. Sepsi Enikő egyedüli jelöltként való dékánná választatása a demokratikus választás lényegének megcsúfolása volt, a többi kinevezésről pedig ne is beszéljünk. Ezek alapján nem úgy tűnik, hogy Bölcskei Gusztáv változtatna hozzáállásán, inkább azon mesterkedik, hogyan lehetne kibújni a szabályok alól.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: | 14 hozzászólás »

Counter-Report 2. (A gazdasági autonómia hiánya 2.)

Posted by jhnnsclvn - november 15, 2010

“A szerzők nem járultak hozzá szövegük közléséhez, ezért az egyes bekezdések tartalmát röviden összefoglaljuk – a szerk.”


II. A gazdasági autonómia hiánya


A Károli Református Egyetem 2008 szeptemberében Szűcs Ferenc rektor, majd 2008 októberében Kulin Ferenc bölcsészkari, 2009. novemberében pedig Kapa Mátyás jogi kari dékán menesztésével a törvénytelenség útjára lépett. Az egyetemnek azóta már aligha nevezhető intézményt kézi vezérléssel irányítják. Az intézmény mintegy 2 és fél milliárdos költségvetéssel működik, többel, mint az egész Református Egyház. Ez a pénz 100%-ban állami forrás,  nem számítva a költségtérítéses hallgatók befizetéseit. Az ún. fenntartó ugyanis a 2010-es költségvetési tervezet szerint semmivel sem “tartja fenn” az egyetemet, hanem inkább kitartatja magát vele.

2007 óta nincs fenntartói támogatás, ezzel szemben utasítások érkeznek az egyetem saját bevételeinek felhasználási módjára vonatkozóan. 2009 márciusában a fenntaró közvetlen utasítására az egyetem nonprofit Kft-t alapított, majd májusban mindenféle biztosíték nélkül 14 millió forintos kölcsönt vetetett fel  a fenntartó az egyetemmel ennek a Kft-nek. A Kft ügyvezetője Csányi János, a fenntartó bizalmasa. A 14 millió forint sorsa nem követhető tovább nyomon a Szenátusi határozatokban. Erről bővebben: https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/09/28/the-accreditation-board-in-the-lime-light-a-mab-on-az-orszag-szeme/

A Károli 2010-es költségvetési tervéről első ránézésre megállapítható a szervezeti egységek támogatottságának szembetűnő aránytalansága.


A Hittudományi Kar (HTK) és a Tanítóképző Főiskolai Kar (TFK) lényegében kis költségvetéssel működik, de ezzel együtt komoly deficitet termel. (A HTK 70 milliós, a TFK pedig 12 milliós hiányt!) – Ám a legnagyobb deficitet a központi egységek hozzák létre (-282 millió forintot). Ez a deficit azonban mesterséges, mert a HTK esetében a fenntartó egyháznak fizetett kb. 32 milliós bérleti díj és közös költség okozza, a Rektori Hivatal esetében pedig 176 milliós személyi kiadás, holott a Rektori Hivatal gyakorlatilag kiürült.

Az egyház az egyetemből bérleti díj és egyéb jogcímen közel 100 milliót facsar ki, míg az önkormányzati ingatlanokat általában ingyenes használhatja az egyetem. Vagyis az egyház bérleti díjként jelentős összeget von el az egyetemtől, miközben semmilyen pénzeszközzel nem járul hozzá az egyetem fenntartásához.

A fentiek ellenére sikerült bravúros technikával nullszaldósra kihozni az egész Károlit, aminek az az oka, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) tetemes saját bevételt hoz a központi konyhára (544 milliót), azon kívül a képzési és fenntartási normatívából valamint egyéb állami támogatásokból mintegy 280 millió nyereséget  ”termel”. Ugyanakkor az ÁJK nagyon takarékosan működik a 2010-es esztendőben: személyi juttatásokra, járulékokra, dologi kiadásokra és a hallgatók pénzügyi támogatására összesen mintegy 558 millió forintot fordít.

Mi lesz a maradék 247 millió forinttal? – Belekerül az egyetem feneketlen zsákjába, és onnan nem tudni hová.

Erről bővebben: https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/04/03/finances-and-politics-of-the-vice-rector-balla-balla-%E2%80%9Djobbikos%E2%80%9D-penzugyi-jateka-a-karolin/

Nem véletlenül van az ÁJK-nak csak kevés teljesmunkaidejű, főállású oktatója a MAB által megkövetelt minimális 40 helyett. Nem azért nem teljesíti az egyetem a MAB követelményeit, mert azok teljesíthetetlenek, hanem mert meg akarja takarítani az alkalmazásokra fordítandó összeget. Vagyis az állami támogatást nem az oktatásra fordítják vissza, a MAB-ot pedig végtelenbe halasztott ígéretekkel kecsegtetik. Jól szemlélteti ezt a kiszivárgott Balla-levél a doktori iskola ügyében, ami tele van az „előreláthatólag” szóval. Az előreláthatólag jelentései: 1. nagyon soká, 2. nem tudni, mikor, 3. soha. Színleljük, hogy együttműködünk, de igazából tehettek nekünk egy szívességet. {Azokból a doktori eljárásokra vonatkozó ígéretekből semmi sem teljesült.}

A Ftv. 127. § (4) bek. szerint „a normatív költségvetési támogatás a fenntartón keresztül” jut el a nem állami felsőoktatási intézményekhez. A fenntartó azonban a gazdálkodására vonatkozó közérdekű adatokat nem hozza nyilvánosságra, így nem tudható, hogy a fenntartó az egyetemi normatívából ténylegesen mennyit utal át az egyetemnek, illetőleg az sem, hogy a fenntartó a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímének megfelelően használja-e fel. Ezért mindenképpen szükséges lenne az adatok nyilvánosságra hozása ill. az  állami szervek ellenőrzése.

2006-ban az államtól egyetemi épületek felújítására átutalt 110.000.000 forint soha nem jutott el az egyetemhez, az elszámoláshoz korábban már teljesített (az egyetem saját bevételeiből finanszírozott) számlákat mutattak be. Ezzel nagyon veszélyes precedens állt elő. Az állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése a MAB felelőssége is. Az ugyanis nem felelős hozzáállás, hogy 3, 5 vagy 8 évre megadják az intézménynek az akkreditációt, és nem ellenőrzik, mi történik közben az állami támogatással, rendeltetésszerűen használják-e fel azt.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 6 hozzászólás »

Counter-Report 1. (A Károli oktatóinak akkreditációs jelentése 1.)

Posted by jhnnsclvn - november 14, 2010

A 2010. október 1-i MAB-határozata a MAB Látogató Bizottságának 2010. márciusi és áprilisi jelentésein alapul. Ezek a jelentések számos jogos kritikát tartalmaznak, azonban nem tárják fel az intézmény és az egyes karok működésének törvénytelenségeit. Ennek oka, hogy a Látogató Bizottság csak az intézmény vezetőivel illetve az általuk kijelölt oktatókkal és hallgatókkal (HÖK-képviselők) találkozott, így egyoldalú, sőt, egyenesen félrevezető, hamis információkat szerzett be. A LB alapvető dokumentumok vizsgálatát mulasztotta el: költségvetés, szenátusi határozatok, órarendek, az akkor még felfüggesztés alatt álló IDI-vel kapcsolatban a Lamm-Orosz-Kecskeméti féle MAB-jelentés illetve a Zsengellér-Tanka-Madarászné féle KRE-jelentés. Fontosnak tartjuk, hogy a MAB illetve a magyar felsőoktatás az ezen dokumentumokra figyelemmel készült belső jelentést is megismerje.

A szerzők nem járultak hozzá szövegük közléséhez, ezért az egyes bekezdések tartalmát röviden összefoglaljuk – a szerk.

Jelentés a Károli Gáspár Református Egyetem
akkreditációs helyzetéről

I. rész: Egyetemi autonómia


Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi, valamint Állam- és Jogtudományi Karának dolgozói fontosnak tartják, hogy a MAB tagjai ne csak a fenntartó, Magyar Református Egyház Zsinati Elnökségének (lelkészi elnök: Bölcskei Gusztáv) álláspontját ismerjék meg döntésükkor, hanem ennél teljesebb képet tudjanak alkotni az egyetemről, és ismerjék meg az intézmény dolgozóinak a véleményét is. Ennek érdekében állítottuk össze jelentésünket, amelyben tapasztalataink és a rendelkezésünkre álló költségvetési adatok alapján mutatjuk be az intézmény helyzetét.

I. Az egyetemi autonómia hiánya

A Felsőoktatási törvény az alábbiak szerint határozza meg az egyetemi autonómiát:
1. § (3) A felsőoktatási intézmény – oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási – autonómiája
b) magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdésekben,

Az egyetemi autonómia a Károlin nem érvényesül. A Szenátusban a volt főtitkár, Sepsi, és a stratégiai igazgató, Kovács Barnabás, a dékánoknál, sőt, a mb. rektornál is nagyobb hatalmat képviselt. Azóta annyit változott a helyzet, hogy Kovács Barnabás stratégiai igazgató az ÁJK megbízott, Sepsi Enikő főtitkár pedig a BTK kinevezett dékánja lett, vagyis tényleges hatáskörüknek új hivatalos pozíciójuk megfelel. Gyakorlatilag ők ketten irányítják az egyetemet Kovács Zsolt Csaba gazdasági igazgatóval, azaz egy látszatminősített és két minősítés nélküli.

d) magában foglalja az intézményben alkalmazottak szabad megválasztását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján

A pályázati rendszer sem érvényesül a Károlin. Nemcsak a tanársegédi és adjunktusi státuszok esetében mellőzik a pályázatokat, hanem a docensi és egyetemi tanári állásokat is, az Ftv. előírásait megszegve, pályázat nélkül töltik be. Ha van pályázat, abban sincs köszönet. A BTK-n például teljesen törvénytelenül létrehoztak egy csúcsszervezetet, amely előre eldönti, kit vesznek fel, és a pályázati anyag már nem is kerül a Kari Tanács elé. Sem Kovács Árpádnak, sem a Színháztudományi Tanszék oktatóinak nem írtak ki pályázatot, egyszerűen kézfeltartással szavazták meg alkalmazásukat, ami törvénytelen, mert személyi kérdésekben titkos szavazás szüséges.

Az előléptetési rendszer szintén szabálytalanul működik. A foglalkoztatási követelményrendszerben ugyan meg van határozva, hogy milyen tudományos fokozat alapján van helye előléptetésnek, de ezt nem tartják be. Így lehetséges, hogy azonos korú, teljesítményű, és ugyanolyan tudományos fokozattal rendelkező személyek közül egyesek tanársegédi beosztásban, mások pedig docensi beosztásban vannak. Az egyetemi tanárok is teljesen kiszolgáltatottak, ezt bizonyítja a két DI-vezető leváltása.

A munkaszerződések megkötése, meghosszabbítása diszkriminatív és jogellenes, mert ha akadályokat akarnak támasztani, ún. református életútvizsgálathoz kötik, míg a magyar irodalmi tanszéket uraló csontateistáknál, mint az álláshalmozó nyugdíjas Kovács Árpád, Hermann és Kulcsár-Szabó-Hansági nem számít a felekezethez nem tartozás, bőven elég a fenntartóval szemben buzgón kinyilvánított verbális lojalitás, egyszóval talpnyalás, azaz a munkavégzéssel, tudományos teljesítménnyel nem kapcsolatos tényezők.

f) kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására,

A Károli Gáspár Református Egyetemen Szűcs Ferenc megpuccsolása óta demokratikusan választott rektor nincs, az intézményt a Bölcskei Gusztáv által kijelölt, teljesen alkalmatlan Balla Péter rektorhelyettes vezeti. Az Állam- és Jogtudományi Kar irányítása nevetséges: Kovács Barnabás stratégiai igazgató és Kovács Zsolt Csaba gazdasági igazgató együttesen vezetik, a Fenntartó megbízásából. A Bölcsészettudományi Karon pedig Sepsi Enikőt nem demokratikusan választották meg, akárcsak elődjét, Szabó Andrást, ugyanis nem volt egyetlen ellenjelöltjük sem, és megválasztásukat a fenntartó demonstratívan támogatta, Sepsi jelölésénél Tarr Zoltán személyesen jelen volt. A túlreprezentált HÖK a felülről jövő akaratnak minen szvazáskor érvényt szerez. A különösen megbízható HÖK-tagok két grémiumban is részt vesznek, a Kari Tanácsban és a Szenátusban, de ha olyan használhatók, mint pl. Szénási Károly, akkor háromban is, mert egyszerre két karra is beíratják őket.

g) biztosítja az önálló gazdálkodás lehetőségét a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal,

A Károli Gáspár Református Egyetemen a fenntartói befolyás miatt a gazdasági autonómia nem érvényesül, erről ld. bővebben a következő részt.

Következtetés: A Károli Gáspár Református Egyetem Szűcs Ferenc rektor lemondatása (2008) óta nem autonóm intézmény… A fenntartó beavatkozása sérti a Felsőoktatási törvény rendelkezéseit…..


Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 8 hozzászólás »

The faculty of Arts (A Károli BTK MAB-kritikája)

Posted by jhnnsclvn - november 12, 2010

A BTK-ra vonatkozó MAB-határozat, mint korábban írtuk dezinformatív, önellentmondó és következetlen:http://www.mab.hu/a_hatarozatok.html. Feltehetően a Kar akkori vezetőjének, Szabó Andrásnak az egyoldalú információin alapulnak, amelyeket a Látogató Bizottság nem kezelt kellő kritikával, és a kézzelfogható dokumentumokkal sem szembesítette ezeket.

Legfeltűnőbb az Irodalomtudományi Doktori Iskolában történt tudatos manipulálások és azok felsőbb grémiumok általi  többszörös megerősítéseinek elhallgatása. A szabályzat nélküli ad hoc működés állítása nyilvánvaló tévedés, hiszen ennek ellentmond az ÁJK-s fejezet, amely többször is megállapítja, hogy az intézménynek központi, minden doktori iskolára, az IDI-re is, érvényes szabályzata volt, és ez megfelelt a Felsőoktatási törvénynek. Az IDI szabályzatát az egész akkreditációs anyaggal együtt még a Látogató Bizottság elnöke, Róna-Tas András fogadta el, aki az IDI akkreditációjakor a MAB elnöke volt. Ha hiányzott volna a szabályzat, akkor Róna-Tas András azt annakidején bizonyára észrevette volna. De nem hiányozhatott, mert az intézményi szabályzat az IDI-re is érvényes volt, sőt az IDI-re külön mellékletben szabályozott speciális működési feltételeket is csatoltak a pályázati anyaghoz, amelyet természetesen minden egyetemi grémium elfogadott, a Kari Tanácstól kezdve a Szenátusig, utóbbi ülésére még az akkori Fenntartó, Szabó István is hivatalos volt. A formailag hiánytalan pályázatért a Fenntartó Szabó püspök, a Szenátus, az egyetem akkori rektora, Kovács Eszter, az EDHT akkori elnöke, Szűcs Ferenc és Hima Gabriella, az IDI akkori vezetője együttesen volt felelős, elfogadásáért pedig Róna-Tas András, a MAB akkori elnöke. Nem világos, mi támasztja alá azt az állítást, hogy a Doktori Iskola 2004-2009 között „ad hoc jelleggel” működött. A Doktori Iskolának akkor még tantervvel, tantárgyleírásokkal akkreditált progamja volt, amely alapján magas színvonalú oktatás folyt. A 4 védésből a Szabó András által vezetett EDHT 3-at visszavont. A doktori iskola volt vezetőjének sem a fokozatok odaítélésében, sem a visszavonásában nem volt szerepe, mert őt akkor már kizárták a Doktori Iskolából. A jogorvoslat időközben megtörtént, mindkét elfogadott értekezésnek Hima Gabriella volt a témavezetője, és a kettő majdnem karakterszámra is azonos és szabványos terjedelmű volt. Belső vizsgálatot a 4 védés ügyében a Szenátus által felállított 3 tagú bizottság folytatott le (Madarászné, Tanka, Zsengellér). A MAB kérdéseire a választ (miért folyt az egyik ügyben vizsgálat és egy másikban miért nem), ennek a jelentésnek kell tartalmaznia (http://www.kre.hu/portal/doc/szenatus/Szenatusi_hatarozatok_090930.pdf ), és a korrekt és teljes körű értékeléshez a MAB-nak ezt a jelentést szükséges megismernie. Hogy nem ismeri, az mulasztás a MAB részéről.

A MAB-os anyag BTK-s része egyébként is felületes. A fejlécen szereplő kari akkreditációs dátum: 2013. június 30., míg az I.2-ben már 2013. december 31. olvasható.

A BTK-s rész tartalmaz komoly kritikát, de a kirívó törvénysértéseket, csalásokat nem említi, mint ahogy az IDI ügyében a volt kari vezetők ellen folyó büntetőjogi eljárásokat sem. A végkövetkeztetés pedig, miszerint a fenntartó nagyobb szerepevállalása szükséges ahhoz, hogy a kar helyzete javuljon, és a törvényesség helyreálljon, kétséges. Lehet hogy éppen ellenkezőleg, a fenntartó beavatkozásának megszüntetésére és az egyetemi autonómia helyreállítására lenne szükség, mert éppen hogy a fenntartó beavatkozása teremtette a jelenlegi törvénytelen helyzetet.

4.) A KRE bölcsészettudományi Kar akkreditációs értékelése

I. Az akkreditációs minősítés:

KRE 

Bölcsészettudományi Kar

2010/8/X/1 sz. MAB határozat 

A

A kar akkreditációja

az akkreditációs feltételeknek való jelenlegi megfelelés alapján

2013. június 30-ig hatályos,

2011. szeptemberben lefolytatandó monitor eljárással

I.1  Az akkreditációs minősítés indoklása:

I.2 A Kar csak 2013. december 31-ig akkreditálható, mert

  • Nincs hosszabb távra kinevezett vezetése és a megüresedő dékáni posztra a pályázat még nincs kiírva; [A karnak 2010. október 1-től az addigi főtitkár személyében megválasztott dékánja van.]
  • Nincs közép és hosszú távú stratégiai terve;
  • A kar egyetlen doktori iskolájának működését felfüggesztették. [A MAB 2010. október 1-jén a doktori iskola akkreditációját megvonta.]

A fő problémák a fenntartó és az instabil egyetemi – kari vezetés kapcsolatában, a nem kellően átgondolt jövőképben, illetve a Kar egyetlen doktori iskolája súlyos működési zavaraiban lelhetők fel.

  1. I. Működés- és minőségértékelés

A kari önértékelés nagyon sok ponton nem tárja fel a valóságos állapotokat, azoknál lényegesen pozitívabb képet ad az intézmény/kar helyzetéről, működési mechanizmusairól, oktatási-tudományos színvonaláról. A vezető testületnek sokkal reálisabban kellene látnia saját helyzetét, hiszen szinte valamennyi paraméter szerint esetükben az egyik, ha nem a leggyengébb hazai bölcsészkarról van szó, egyetlen egy doktori iskolája működését a MAB felfüggesztette. [Lásd fentebb.]

II.1  A szervezeti és a működési minőségértékelés

Irányítási válság:

  • A BTK dékánja lemondott, csak 2010 augusztusáig vállalta munkája folytatását. Az egyetem vezetése és fenntartója a látogatás időpontjáig semmilyen lépést nem tett a működés folyamatosságának biztosítása érdekében. Sajnos, az Intézmény egészének az irányításában súlyos problémák vannak. Két, ad interim rektorhelyettes, egy, a fenntartóval és az első rektorhelyettessel tisztázatlan függési viszonyban álló stratégiai igazgató, a frissen kinevezett főtitkár [2010. október 1-től már BTK dékán] és a gazdasági főigazgató szokatlan és rövid időre megbízott együttese nem nyugtathatta meg a plénumot a tekintetben, hogy jól átgondolt koncepció mentén, töretlen vezetői akarattal végigvitt fejlesztés itt reálisan, rövid időn belül bekövetkezhetne.
  • A gazdálkodás erősen centralizált, a karok pénzügyi tekintetben lényegesen kisebb önállósággal rendelkeznek, mint az szakmailag indokolt és szükséges. Nem vált bizonyossá, hogy a fenntartónak és az egyetem vezetőinek közösen megalkotott, pontos, és legalább fő mozzanataiban átgondolt elképzelése lenne az intézmény fejlesztési lehetőségeiről. Bizonyára lenne egyházi igény speciálisan képzett munkaerőre. A BTK szenátusa által elfogadott fejlesztési koncepciója azonban csak részkérdésekre válaszol.

Néhány szervezeti probléma:

  • Felmerült egy önálló Társadalomtudományi Kar létrehozása részben a BTK-n lévő tanszékekből. Ez azonban nem feltétlenül szüntetné meg a jelenleg is meglévő párhuzamosságokat. Tervezik még a Tanárképzési Intézet létrehozását, de nem tudják, pontosan hogyan.

Ez a koncepciótlanság a múltat is jellemezte: véletlenszerűen jelentkező lehetőségek vezettek oda, hogy több olyan szak is van, amely meglehetősen nehezen illeszthető a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célokhoz. Mindazonáltal a szinte véletlenszerűen megjelent színháztudomány, a japán szak (az előbbi kifejezetten jó, de az utóbbi is elfogadható színvonalú) KRE-n való oktatását az indokolja, hogy kevés ilyen képzés van Magyarországon.

  • ……..

A BTK-n a református jelleg testet ölt mind „adminisztratív” (lelkészi ajánlások, a hallgatók fele vállalja a hitét, fogadalomtétel), mind tartalmi vonatkozásban. Ez utóbbiak mind kötelezően teljesítendő tantárgyak (egyháztörténet, teológiai kérdések), mind egyéb tantárgyak reformációhoz és a református egyházhoz köthető elemeinek (pl. protestáns irodalom Magyarországon) rendszeres oktatásában jutnak kifejezésre. A karok közötti együttműködés csak abból a szempontból megfelelő, hogy a BTK több oktatója másutt is tanít, illetve a kar fogad más karról kollégákat. Az Angol tanszék vezetője egyébként a hermeneutikai munkacsoport vezetőjeként alapos teológiai felkészültséggel is rendelkezik. Vele a kálvinizmus mellett a lutheránus eszmeiség is jelentős szerepet kap az intézményben.

  • A pszichológia oktatását négy tanszék végzi… A központtól távoli telephelyük (Bp. III. Bécsi út) értelemszerűen hátrányokkal és előnyökkel is jár. Az Intézet a BTK-n belül a viszonylagos nyugalom szigete. A hallgatókkal való beszélgetések azt tükrözték, hogy pozitívan fogadják az Intézet által nyújtott képzés erősen gyakorlatorientált jellegét.

… Ugyanakkor nem rajzolódik ki, hogy a fenntartó Magyarországi Református Egyház milyen további elhelyezkedést tud biztosítani az itt végzetteknek saját intézményeiben.

II.2  A minőségbiztosítás és -fejlesztés értékelése

  • Az oktatógárda szakmai színvonalának fejlesztését elsősorban belülről próbálják megoldani, saját kollégáik előléptetésével. Az oktatás tartalmának és színvonalának javítási szándékát alapvetően ez a körülmény határozza meg. Az egyéni vagy kisebb közösségi kutatások köré esetenként mesterképzést is terveznek szervezni és akkreditáltatni. A néhány elhangzott elképzelés ebbe a keretbe illeszkedik: mesekutatás, gyermekirodalom, puritanizmuskutatás a magyar irodalomban, terminológia-kutatás a magyar nyelvészetben, ókori nyelvek, hadtörténet, régészet, stb. Az angol szak az észak-amerikai, kanadisztikai, fordító szakos képzés irányába szeretne lépni. A német szak diszciplináris mesterképzésre gondol, illetve kettős (magyar-német) diploma kiadása lehetőségének a megvalósítására.
  • Irodalomtudományi Doktori Iskola. A 2004-ben akkreditált iskola jelen pillanatban ideiglenesen és részlegesen működik ugyan, de fel van függesztve, és fokozatot nem adhat ki. 2004 és 2009 között az iskola, a rendelkezésre álló adatok szerint, ad hoc jelleggel működött, a vezető nem készítette el, és így természetesen nem fogadtatta el felsőbb fórumokon a működési mechanizmusokat rögzítő szabályzatokat. A KRE IDI ügyében a hozott (2009/7/XIII/2/200. sz.) határozatban a MAB 2010. április 30-i határidővel kért a rektortól jelentést a továbbfolytatás kritériumainak teljesítéséről. Eddig 4 fő védett, s kapta meg a PhD fokozatot, Ezekből három fokozatot a MAB vizsgálat következményeként visszavontak. Ez egy (akkor) öt éve működő doktori iskolában nagyon alacsony számnak tekinthető. (Arról nincs a MAB-nak ismerete, hogy az akkori iskola vezető által irányított negyedik esetében miért nem indult vizsgálat. A jogszerűtlenség ebben az esetben is fennállni látszik, sőt lényegesen kisebb terjedelmű ez a disszertáció, mint az egyik, csak ilyen ok miatt visszavont fokozatosé, ami jogorvoslatot igényel) Két doktorjelölt más egyetem irodalomtudományi doktori iskolájához került, ahol az új intézmény szabályzata szerint ismét védeni akarnak. A megadott 2010. áprilisi határidőre a PhD-védések egyszerűen nem teljesülhetnek. Ha az iskola nem kap halasztást e tekintetben, néhány KRE-s kollégának nem lesz minimum fél „védettje” sem, ami formailag szinte lehetetlenné teszi az amúgy is szakemberhiánnyal küzdő IDI munkájának folytatását. A BTK 8 akadémiai doktora közül kettő (Kovács Árpád, Szabó András) vesz részt az IDI-ben folyó oktatói-kutatói munkában, mellettük a többi öt törzstag PhD-fokozattal rendelkezik, habilitáció nincs náluk feltüntetve.

Az iskola négy programja megfelelő, helyenként kimondottan erős szakembergárdával rendelkezik. Az irodalomelmélet felelőse Kovács Árpád (egyben az iskola vezetője), a (protestáns) magyar irodalomtörténeté Szabó András, a hermeneutika és irodalomtudományé Fabiny Tibor. A negyedik kissé lazábban kapcsolódik ezekhez: a színháztudomány elsősorban két névhez (Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád) köthető. Szakmai felkészültségüket és teljesítményüket tekintve minden kétséget kizáróan a szakma élvonalához tartoznak.

Az IDI igyekszik azon hallgatóknak is fokozatszerzési lehetőséget biztosítani, akik korábban tanulmányaikat nem a szűken vett, említett tudományterületek valamelyikén folytatták (Pl. japán hatások, haiku a magyar költészetben, stb.).

A bent lévő PhD hallgatók meglehetősen nagy szabadságot kapnak arra, hogyan végezzék kutatómunkájukat, írják PhD-disszertációjukat. A tanári konzultációk ritkák, nincs heti rendszerességgel tartott foglalkozás. A hallgatók ezt a rendszert kifejezetten jónak tartják, nem igényelnek gyakoribb tanár-diák konzultációt vagy heti rendszerességgel tartott órá(ka)t, ez viszont nem felel meg a doktori képzés alapkoncepciójának.

Arra az esetre, ha sikertelen lenne az Irodalomtudományi Iskola teljes jogaiba való visszahelyezése, nincs kidolgozott alternatíva. A BTK-nak nincs kialakult és általánosan elfogadott jövőképe további doktori iskolák megalapítása tekintetében sem. Főleg több tudományterületet (történelem, művelődéstörténet, nyelvészet) átfogó, második iskola megalapítására vonatkozóan hangzottak el (időnként egymással is ellentmondó) ötletek. A tudományterületi pluralizmussal járó magasabb kritériumok teljesítése csak jelentős (külső) fejlesztéssel következhetne be.

  • Publikációk. Az oktatók rendszeresen publikálnak, nagyon sok mű saját, egyetemi kiadványban és kiadásban jelenik meg, viszonylag ritkán jelentetnek meg könyveket valamelyik nagy hazai vagy külföldi kiadónál. Ez a körülmény csak részben magyarázható a kutatott témák specifikusságával. Közülük nagy számban vannak többszerzős tanulmánygyűjtemények. Ez a tény nem feltétlenül pozitívum, s gyakran sérti a kötetek belső koherenciáját, gyengíti terjedésüket, hatásukat.
  • Hallgatók. Felmerül a kérdés, – feltételezve, hogy az intézménybe jelentkező hallgatók statisztikai szempontból a magyar végzős középiskolások átlagszínvonalának felelnek meg – vajon reális-e az, hogy hallgatóik eredményei ennyire kimagaslóak (59 % jeles, 32% jó, 9% közepes). Meg kell győződni arról, nem túlságosan könnyen szerezhető-e itt diploma! Van-e összefüggés azzal, hogy 2005 és 2009 között közel 70%-kal emelkedett a beiratkozott hallgatók száma. (Lényegében ugyanez a helyzet az ÁJK-n is.)

A velük szervezett találkozón elsősorban a kari HÖK képviselői voltak jelen, akik maximális elégedettségüket fejezték ki mindennel (oktatás színvonala, beleszólás az intézmény irányításába, kollégiumi elhelyezkedési lehetőségek stb.). Nem nehezményezték a külföldi (Erasmus) ösztöndíjas tanulmányok eléggé szűkös lehetőségeit a KRE-n, mondván, a BA szintű tanulmányok megszakításából következően meghosszabbított tanulmányi időszak túl nagy áldozat lenne. Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy a hallgatók több mint a fele így sem fejezi be három év alatt az alapképzést.

  • Az oktatói munka hallgatói véleményezése (a pszichológia szakon kívül) nem vagy esetlegesen működik, és nem ad megbízható támpontot az oktatás színvonalának fejlesztéséhez. Ez minőségbiztosítási problémákat vet fel.
  1. II. Ajánlások a Kar számára

III.1  Szervezeti és működési javaslatok

–  Feltétlenül javítandó a karok közötti, illetve a karon belüli egységek közötti együttműködés a párhuzamosságok megszüntetésére (pl. médiatudományi szakon képzés az ÁJK-n is van). …

–  A tanárképzés és a nem tanárképző szakok egyensúlyát új alapokra kell helyezni.

–  A személyi és tárgyi feltételek a már akkreditált alap- és mesterszakok tekintetében lényegében biztosítottak. Kérdéses ugyanakkor, hogy miért indítottak annyi, a küldetésnyilatkozathoz csak közvetve kapcsolódó szakot? …

–  Felül kell vizsgálni az irreálisan magas osztályzatok hátterét.

III.2  Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok

–  El kell készíteni a fenntartóval egyeztetetten a KRE BTK legalább középtávú fejlesztési koncepcióját. Ezen belül meg kell állapítani a prioritásokat.

–  Stabilizálni kell az egyetem és a kar vezetését, hogy a kari vezetők a megfelelően kidolgozott koncepciókat végig is tudják vinni.

–  Haladéktalanul el kell kezdeni egy másik doktori iskola létrehozását valamely tudományterületen.  …

–  A fenntartónak nagyobb szerepet kell vállalnia abban, hogy a KRE BTK 17 év után megtalálja a helyét a magyar felsőoktatás rendszerében. Kialakuljon valójában egyedi arcéle, egyáltalán normális működése, s ezáltal szellemi életünk megbecsült szereplője legyen. Ez átgondolt koncepció hiányában és jelentős egyházi anyagi ráfordítás nélkül, pusztán állami forrásokból nem látszik megvalósíthatónak. A rövidebb időre érvényes akkreditáció lehetőséget biztosít ezek átgondolására, s a szervezeti, működési hibák korrigálására.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címkézve: , , , | 61 hozzászólás »