Írta: Komáromi Csipkés György
Itt az ideje, hogyvisszatérjünk alapvető tárgyunkhoz, a Károli Gáspár nevét és a magyar reformátusság hitelét megcsúfoló intézményhez, és annak embereihez.
Mindenekelőtt ki kell fejeznünk együttérzésünket Bagdy Emőkének fia meggyilkolása miatt. Sokszor bíráltuk Bagdyt, és ha szükséges, fogjuk is. Kritikánk tárgya az ő minden racionalitást nélkülöző bigottsága, és a new age szellemiségéhez közelítő vallásossága volt. Mivel professzorrá nevezték ki a Károlin, ezt a fiatalság körében is terjesztette, számos könyvében pedig a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tette. Fiát Arizonában bestiálisan meggyilkolta egy bűnöző, gyászában együttérzünk vele. Ez az eset egyébként mindenkit figyelmeztethet arra, hogy a nyilvános szenteskedés nem véd meg senkit a bajoktól.
Miután kiderült, hogy óriási mértékben lecsökkent a magukat reformátusoknak vallók száma, Balog főpásztor bejelentette, ez nem jelent semmit, hagyjuk Istenre a számolást, és ő tényleg itt hagyott csapot-papot, elvonult Ausztráliába. Ezzel egyidejűleg Novák Katalin, a nemzeti főasszony is elvonult ugyanoda, és egetrengető baromságokat beszélt a koalák földjén. Balog főpap a magyar reformátusság létszámát a helyi kengurukkal akarja feltölteni, miközben pásztorórákon vigasztalja a főasszonyt, aki itthon hagyta Veres alezredest, hadd védje meg a hazát, ha támadásra lendülnek a pirézek. Ők pedig ott a világ túlfelén, a Dél keresztje alatt felnőttfilmekbe illő attrakciókkal szórakoztatják magukat az ötgyerekes Baloggal, nosztalgiázva az egykori minisztériumi időkről, amikor Novák titokban pornófilmet forgatott magáról és miniszter főnökéről. A szürke és óriáskenguruk szövetsége egyébként bejelentette, hogy eszük ágában sincs belépni egy olyan egyházba, amelynek a vezetője egy akkora ökör, mint a főasszony által a titokban készített videókkal megzsarolt, házasságtörő Balog.
A Károli volt rektora, a néhai Hegedűs püspök lányát gyalázatosan csaló Balla nem vette észre, hogy mennyire csökken az egyháztagok száma. Sőt, ő úgy látja, egyre nagyobb az igény a lelki vezetőkre.
A Károli jelenlegi rektora, Trócsányi nem is tesz úgy, mintha érdekelné őt a vallás, az egyház, vagy valami ehhez hasonló spirituális tartalom. Ő kőkemény ateista és materialista, kizárólag a lóvé érdekli. Azt lapátolja Brüsszelben, azt szedi fel a szegedi egyetem kur(v)atóriumában, és főleg a Károlin. Most éppen azt intézte el, hogy a károlisok személyesen vájkálhassanak a pénzügyminisztériumban a közpénzben. Próbálja kompenzálni azt a kiesett jövedelmet, amit bebörtönzött samesza, Schadl jelenleg nem tud folyósítani neki. Völner, aki helyette (is) ül a vádlottak padján, tudna erről mesélni, de nem teszi, mert az ő valagát ki fogják mosni a Schadl-féle trutyiból, ha befogja a száját. Trócsányi már meggyőzte a koronatanút, F. Vivient, hogy a Völner terhére tett vallomását vonja vissza. A megfenyegetett hölgy emiatt elkezdett össze-vissza beszélni.
Régen írtunk már kedvenc házaspárunkról, Szabó Andrásról és Ludvig (lopott nevén: Petrőczi) Éváról. Van újság körülöttük is. A legfontosabb, hogy Szabó Andrásra plágiumper vár, mert ellopta egy már rég meghalt derék református tanárember Kálvin-fordítását. Enyves kezű, becstelen féreg a Szabó, eddig is lopkodott szellemi termékeket: mások doktoranduszait és fordításait is, hiszen az ún. “nagydoktorija” is egy Szenci-fordítás ellopásán alapult. De hogy még Kálvin-fordítást is rabolt, ez bennünket is meglepett. Jelentkezünk majd a bírósági tárgyalásról.
Közben mi mást tenne Ludvig, a feleség, mint újabb primitív zöngeményekkel mérgezi a magyar közízlést, ez a huszadik, ő így nevezi: verseskönyve.
Ludvigot újabban kitiltották a zsidó kulturális lapból, mert a finom ízlésű zsidók nem hajlandók pénzt adni olyasmire, amit ez a némber mocskol össze. Így visszatért a kereszténységhez és alzheimeres agyával ilyen borzalmakat zúdít a világra:
„Az öreg Simeonról többször szól a fáma/ aki Jézust régóta várta-várta.”
A kötet címét egy Zsolnay-tányér adja, amit a Ludvig még zsenge fiatalságában lopott el egy ismerős családtól, amely meggondolatlanul beengedte a lakásába a klepto-, nimfo- és grafomániás némbert. A kötet végén jól megfenyeget még bennünket, folytatja ő: „a hangom bírja még, nem lettem néma kis hableány.” Hát az nem is, Ludvig egy nagyhangú böhöm nagy tengeri tehén bűnözői hajlamokkal.
Aki nem akar erről személyesen meggyőződni, az ne engedje be a lakásába, templomába, munkahelyére a magát hol zsidónak, hol reformátusnak hazudó, de alapállásban lényegileg mindig tolvaj Petrőczit.