Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2014. január

Breaking news: Legal cases in the holy family (Bírósági ügyek a Szent Családban)

Posted by jhnnsclvn - január 29, 2014

bírósági diadalMészáros Márton, Hegedűs sógoraBalla Péter, Hegedűs sógora
A néhai Hegedűs Lóránt püspök családjának tagjai eddig is sorozatos botrányokkal foglalkoztatták a közvéleményt. Egyikük, ifj. Hegedűs Lóránt, antiszemita kirohanásokkal hívja fel magára a figyelmet, tavaly novemberben pedig fasiszta rendezvényt tartott a Szabadság téri Istenházában. Másikuk, Mészáros Márton, pedig kétszer is törvénytelenül ítéltetett meg magának doktori fokozatot, egyszer a rokona, Balla Péter által vezetett egyetemen, egyszer pedig Szegeden. Tehetik, mert környezetüket terrorizálják, akik összeütközésbe kerültek velük, még mindig megszívták. Ők minden törvénysértésből sértetlenül és diadalmasan kerülnek ki. Környezetük nem is titkolja, hogy retteg tőlük. A Hegedűs-Mészáros család már többször is bizonyította, hogy rájuk a magyar állam törvényei nem vonatkoznak, ebben az országban ők szabják a törvényeket. Csak két példa: a Mészárosok – ifj. Hegedűs Lóránt sógorai – 2005-ben kirúgatták állásából a gödöllői lelkészt, mert az rajta kapta a családot félmilliárd forint egyházi és alapítványi összeg elsikkasztásán. 2010-ben kirúgattak állásából egy egyetemi tanárt, mert az rajtakapta Mészáros Mártont a doktori csaláson. A Hegedűsök etnikai és politikai izgatása ellen az egyház nem mer fellépni, mert fél a család bosszújától, legfőképp a Jobbik és a kurucinfo akcióitól. Pedig a nemzeti hős szerepében előszeretettel tetszelgő család korántsem olyan kóser, mint ahogy azt a kurucinfón felépített mítoszukban sulykolják. Balla Péter, a Károli Református Egyetem rektora, id. Hegedűs Lóránt veje, ifj. Hegedűs Lóránt és Mészáros Márton sógora például meleg, intim kapcsolatot táplál a volt kommunista titkosszolgálattal, mindenekelőtt az egykori Információs Hivatal egyik műveleti igazgatójával. A nyírfás Földi László cégével, hivatásos félkatonai kémekkel üldözteti a család ellenségeit, így pl. csaló unokaöccse, Mészáros Márton lebuktatóját: http://hvg.hu/itthon/20130215_magannyomozas_karoli_rendorseg
Ezek után fel lehet tenni a kérdést: ki is az üldöző és ki az üldözött? Ki a (nemzeti) hazafi és ki a valódi hazaáruló? – A szerk.

Holnap tárgyalják a horthysta lelkész ügyét

Csütörtökön, azaz holnap tárgyalja ifjabb Hegedűs Loránt lelkész ügyét a Református Egyház bírósága. A vád palástvesztést kér a Horthy-szobrot avató lelkészre.

Fordulatokban gazdag folytatást hozott a Szabadság téri református templomban tartott novemberi Horthy-szoboravatás. Az egyház jogtanácsosa hivatalvesztést indítványozott a főszervező ifjabb Hegedűs Lóránt ellen, ám szilveszterkor úgy nézett ki, hogy még vizsgálat sem lesz. Most úgy tűnik, hamarosan ítélet is születhet, ugyanis csütörtökön megkezdődik az ügy tárgyalása, és a tapasztalatok alapján akár az első napon ítélethirdetésre kerülhet sor.

 A nemzetközi sajtó is felfigyelt a novemberi Horthy-szoboravatásra: a jobbikos lelkész, ifjabb Hegedűs Lóránt által szervezett provokatív eseményen a több százezer zsidó származású magyar állampolgár haláláért felelőssé tehető kormányzót méltatták mellszobra leleplezése kapcsán. Az eseményen a Jobbik több más politikusával is képviseltette magát, többek között ott volt szervezőként ifjabb Hegedűs felesége, aki egyben a parlament jegyzője is. A szoboravatással szemben jelentős tiltakozás bontakozott ki a helyszínen, az antifasiszta ellentüntetők többször annyian voltak a Szabadság téren, mint a horthysták a téren álló református templomban.

A botrány után Bogárdi Szabó István püspök eljárást kezdeményezett ifjabb Hegedűs ellen, mert „egyházunk közfelfogását és korábbi megnyilatkozásait semmibe véve, a keresztyéni közösséget lejáratva a Szabadság téri református templomban provokatív politikai akciót szervezett”.

Karácsony táján úgy tűnt, hogy a területileg illetékes Budapest-Észak Református Egyházmegyétől máshová kerül – és ezzel jelentős késedelmet szenved – az ügy, mivel több bíró elfogultságot jelentett. Horváth György jogtanácsos erre nyílt levélben közölte, hogy tiltakozása jeléül huszonhárom év után megválik egyházi tisztségétől. Horváth úgy fogalmazott: az elfogultságra való hivatkozás csak a gyávaság leplezésére szolgál: az egyházi bíróság tagjai valójában a Jobbiktól félnek és attól, hogy nevük megjelenik a Kuruc.infón.

Végül az egyik bíró meggondolta magát, és mégis vállalta a részvételt a perben, így az holnap elkezdődhet. Az atv.hu úgy értesült, ifjabb Hegedűs személyesen nem lesz jelen a tárgyaláson, ugyanakkor elképzelhető, hogy szimpatizánsai közül megjelennek néhányan.

atv.hu

http://www.atv.hu/belfold/20140129-holnap-targyaljak-a-horthysta-lelkesz-ugyet

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 44 hozzászólás »

PhD criminal case in Szeged. Documents 1 (Mészáros bűnügye Szegeden. Dokumentumok 1)

Posted by jhnnsclvn - január 27, 2014

A Zelena-ügy ismét a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának szabálytalanságaira és törvénysértéseire irányította a figyelmet. Ha a Károlitól a MAB csalás miatt megvonta az akkreditációt, a SZTE-től is meg kellett volna vonnia – ugyanazon okok miatt. – A szerk.

Szerző: Szegedi Kolléga

Sikerült megszerezni azokat a szegedi iratokat, amelyek azt dokumentálják, hogyan nyomozott a BRFK Mészáros Márton és Pál József szegedi PhD-csalása ügyében. Elsőként a BRFK megkeresését tesszük fel, amelyek azokat a kérdéseket tartalmazzák, amelyet a BRFK a SZTE rektorához, Szabó Gábor II-höz (Pál József cimborájához, aki nem azonos az előző, szintén Szabó Gábor nevű rektorral) intézett. A megkeresés 21 számozott kérdést tartalmaz. Az 1. oldal nehezebben olvasható, ezért ebben segítünk. Az első kérdés a két fő gyanúsított, Fried István és Balázs Mihály személyi adatait, elérhetőségét és munkaköri leírását kéri. A 2. a SZTE 2009-ben aktuális Doktori Szabályzatát kéri be, a 3. a károlis és SZTE-s szöveg különbségeire kérdez rá, a 4. a SZTE-s házi védés jelenléti ívét kéri, az 5. pedig a SZTE-s témavezető nevét. A 2-3. oldal jól olvasható. Az egyetlen valóban lényeges, mindent eldöntő kérdés a 8. pontban olvasható. Itt csatolni kell az átvétel összes iratát, elsősorban és külön is kategorikusan megfogalmazva, Mészáros Mártonnak a KGRE-s fokozatszerzési eljárással kapcsolatos nyilatkozatát. Ha ugyanis Mészáros úgy nyilatkozott, hogy a témával még sehol sem jelentkezett PhD-eljárásra, akkor hazudott, ezért annullálni kellene a szegedi eljárást is. Ha viszont bevallotta, hogy volt már eljárása az azt megelőző 2 évben, akkor a SZTE a vonatkozó kormányrendelet tilalma értelmében nem fogadhatta volna. Ez esetben is annullálni kellene az eljárást – törvénysértés miatt. A 3. oldalon Mészáros “István” azonos időpontban és azonos címmel meghirdetett védésére is rákérdez a nyomozó hatóság. Mint már beszámoltunk róla, a SZTE Mészáros Márton védését “Mészáros István” néven hirdette meg, hogy megtévessze az Országos Doktori Tanács informatikai rendszerét, amely nem engedélyezte 2 éven belül ugyanattól a szerzőtől ugyanazzal a címmel meghirdetett második eljárás feltöltését:

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/12/08/brutal-cheating-by-hansagi-and-meszaros-in-szeged-hansagi-es-meszaros-brutalis-csalasa-szegeden/

BRFK.kerdes1BRFK.kerdes2BRFK.kerdes3

Posted in Szeged University | Címkézve: , , | 42 hozzászólás »

New PhD scandal in Szeged (Új PhD-botrány Szegeden)

Posted by jhnnsclvn - január 22, 2014

A Szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskolát ismételten feljelentették. A botrányba a Mészáros-ügyből jólismert személyek, Pál József rektorhelyettes és Balázs Mihály doktori iskolavezető érintettek. Balázs Mihály időhúzással akadályozta egy doktorandusz nyilvános védését, mert egyesek szerint a disszertációját, mások szerint a hallgató politikai nézeteit nem tartotta elég jónak. Hogy Balázs Mihály mit tart megfelelő színvonalú tudományos munkának, arról képet alkothatunk Szabó András MTA doktori értekezéséből, amelyet ez a most rendkívül finnyásnak mutatkozó irodalmár opponensként elfogadott. A mindössze 44 oldalas szöveg semmilyen tudományos értéket nem mutat fel: anekdotázó locsogás a feleség ösztökélő szavairól, nyugati vendéglátója dícséretéről, kolléganőkkel való csevegésről, mai autóstérképek előnyeiről a történelmi atlasszal szemben mediavista kutatások segédanyagaként stb. A Balázs Mihály szerint a legmagasabb tudományos igényeket kielégítő szöveg olvasható itt: . Balázs Mihály akkor sem hivatkozott minőségre, amikor a Károlin csalás miatt megbukott Mészáros Mártont 4 hónapon belül fogadta ugyanazzal a dolgozattal az általa vezetett Irodalomtudományi Doktori Iskolában, amit a törvény kizár. A Kari Doktori Tanács elnökeként Pál József sem emelt kifogást, sőt, személyesen szorgalmazta a csaló átvételét. Balázs Mihálynak nem volt minőségi kifogása egy olyan PhD-dolgozattal szemben, amely nem tartalmazott sem téziseket, sem összegzést, magyarán nem volt se füle, se farka, és az összedobált szövegrészek (egy fejezet Lutherről, egy fejezet Ravasz Lászlóról) között nem volt se motiváltság, se koherencia. A Károlira benyújtott, társzerzővel együtt is csak 13 oldalas dolgozat teljes szövege olvasható itt: . Balázs Mihály és Pál József – akkor még teljes egyetértésben – rekordsebességgel hajtották át Mészáros  disszertációnak nem nevezhető patchworkjét a védésen, sőt, az ott elért 80%-os eredményt – a törvények és az egyetemi doktori szabályzat ellenére – közös erővel 100%-ra hamisították.  Még a doktorandusz keresztnevét is meghamisították Mártonról Istvánra, mert a csalás miatt diszkvalifikált jelöltet az Országos Doktori Tanács adatbázisa saját nevén nem fogadta be a rendszerbe. Balázs most kezd minőségről papolni, Pál pedig törvényességről, holott Mészáros esetében egyiküket se érdekelte se a minőség, se a törvényesség. Sőt, jogi tanácsadójukat, Jakab Éva professzért sem. Mi okozhatja most az ellentétet a Mészáros-féle csalásban olyannyira egyetértő cinkosok között? A Népszabadság cikkének kicsengése szerint a politikai véleménykülönbség. Az egykori komcsi párttitkár, Pál, a hatalomváltással átsétált a jobboldalra, Balázs maradt a balon… – A szerk.

Hogy lesz durva egyetemi belharc egy József Attila-disszertációból?

Följelentette a rektornál a szegedi irodalomtudományi doktori iskolát az egyik doktorandusz, mert nem akarták nyilvános védésre engedni a József Attiláról írt gyenge disszertációját – ez volt a hír egyik verziója. A másik változat szerint a doktori iskola vezetője és egy másik professzor szándékosan késleltette a döntéseket, hogy a jelölt, akivel korábbi ellentétük is volt, kifusson a határidőből, és ne tudja megszerezni a tudományos fokozatot.

Tanács István| NOL| 2014. január 22. |11 komment

A költő szobra a rektori...

A költő szobra a rektori hivatal előtt. Ingoványos talajon
Fotó: Karnok Csaba

E cikk szerzőjének meggyőződése, hogy korábbi ellentétek és politikai szimpátiák is szerepet játszottak a konfliktusban. Mivel az érintettek nem kívántak nyilatkozni erről, pedig e nélkül a vita nem érthető meg teljes egészében, kénytelen vagyok ideírni, amit háttér-információként hallottam. A doktorjelölt, Zelena András éveken át a bölcsészkari hallgatói önkormányzat (hök) tagja, vezetője volt, egy időben pedig az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) éléről átmenetileg leköszönni kényszerült, később visszakerült és ma is ehökelnök Török Márkot helyettesítette. A karon azóta jellemző az ellentét a hök és több meghatározó professzor között.

Ingoványos talajra téved, aki megpróbálja eldönteni, ki a jobboldali, ki a baloldali, pláne azzal összefüggésben, hogy a politikai szimpátia a tudományos minősítésre is hatást gyakorol-e. Csernus Sándor, a bölcsészkar dékánja nem is tartja szerencsésnek az érintettek „politikai címkézését”. Biztos abban, hogy nem a vélt vagy valós pártállás, hanem a szakmai meggyőződés és a tisztesség határozta meg ebben az ügyben is a szereplők véleményét. Megkockáztatom: lehetett valamennyi szerepe másnak is. Például annak, hogy a szereplők közül Zelena András a jobboldalhoz sorolható, a Fidesz–KDNP és a Jobbik önkormányzati képviselőinek döntése nyomán ő a szegedi városi televízió vezetője. A bölcsészkaron több baloldalinak vagy liberálisnak tartott kiváló professzor is dolgozik – többek között az irodalomtudományi doktori iskolában szerepet vállaló Balázs Mihály és Szajbély Mihály. A kari doktori tanács elnökét, Pál Józsefet ellenben a jobboldalhoz szokás sorolni, mint ahogyan a rektort, a lézerfizikus Szabó Gábor akadémikust is.

Zelena András azt mondja: hallgatóként a Szigeti Lajos Sándor professzor szeminaristájaként írt József Attila-dolgozatát kívánta doktori értekezéssé továbbfejleszteni. Szigeti azonban meghalt, mire ő 2007-ben megkezdte a doktori iskolát. Utána Olasz Sándor lett a témavezetője, ám ő is elhunyt. Most Virág Zoltán a mentora.

– Egy doktorjelölt számára emberileg és szakmailag is nagy veszteség, ha elveszíti a témavezetőjét – mondja Zelena András. – Egy új személy más irányt szab a dolgozatnak, másként motivál. Ráadásul én interdiszciplinárisabb alapokról közelítettem meg a témát. Dolgozatom József Attila művészetbölcseleti fejlődésével foglalkozik. Fontos szerepe van benne a trauma fogalmának és a pszichoanalitikus megközelítésnek. Figyelembe veszi az életrajzi eseményeket, de némileg el is tekint tőlük. Azt vizsgálom, külföldi szakirodalmat is használva, hogy József Attila költészetének alakulásában mit jelent az édesanyja elvesztésének traumája, mit a kommunista párt vagy az ateizmus hatása. XXI. századi megközelítést akartam adni, amely nóvumot jelent az irodalomtörténetben.

Zelena András 2007 és 2010 között volt doktoriskolás. Ötegészes átlaggal tette le az abszolutóriumot, és bejelentkezett doktori szigorlatra. Állítja: bő másfél évbe telt, mire kiírták a doktori szigorlat időpontját, amelyet 97 százalékos átlaggal teljesített.

HIRDETÉS

– A következő lépés az lett volna, hogy kijelöljék az opponenseket. Az a szokás, hogy ez a kari doktori tanács következő ülésén megtörténik – de nekem erre további háromnegyed évet kellett várnom. Az sem mindennapos, hogy egy mértékadó József-Attila-kutatótól előbírálatot kértek. Erre Péter László professor emeritust kérték föl, aki formailag és tartalmilag megfelelőnek ítélte a dolgozatot. Most már tényleg ki kellett volna tűzni a nyilvános védés időpontját, de akkor meg házi védést kértek. Sikeresen teljesítettem, de újabb három hónap telt el vele. A kari doktori tanács ülésén többször napirendre vették a kérdést, mégsem jelölték ki az opponenseket. Ezért írtam egy tértivevényes levelet Pál Józsefnek, a kari doktori tanács elnökének. Mellékeltem az igazolásokat az addigi eredményeimről, és az általam betartott terminusokról, és közöltem: attól tartok, önhibámon kívül kicsúszom a határidőből. Ezt követően kijelöltek három opponenst. Ez is szokatlan: harmadik opponenst csak akkor szoktak megnevezni, ha az első kettő között komoly véleménykülönbség van.

A rektor színre lép

– A rektor úr hogy került a képbe?

– Pál Józsefnek írtam a levelet, de egy példányt elküldtem belőle saját magamnak, hogy maradjon nyoma, egyet pedig az egyetemi iktatónak.

Pál József, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese, a bölcsészkari doktori tanács elnöke azt mondja erről: – Az irodalomtörténeti doktori iskola vezetője, Balázs Mihály professzor és Szajbély Mihály professzor kifogásokat írt, és a doktori iskola még 2013 júniusában is visszaadta az anyagot, hogy a jelölt a nyáron dolgozza át. Ha szeptemberre elkészül, és kijelölik az opponenseket, azoknak két hónapot kellett volna biztosítani az értékelésre. További három héttel előre meg kellett volna hirdetni a védés időpontját – ha a jelölt azt a halasztást elfogadja, akkor biztosan kifut az időből, és legalább két évig nem szerezhet fokozatot.

Szabó Gábor rektor is kapott levelet ez ügyben. Pál József is tájékoztatta, hogy a modern magyar irodalom alprogram vezetője, Virág Zoltán tanszékvezető docens terjesztette elő támogatóan Zelena András pályázatát. Elmondta, Péter László professor emeritus szintén támogató írásos véleményt adott be. Ugyanakkor Balázs és Szajbély professzorok, akik nem publikáltak József Attiláról, ellenkező véleményen voltak.

Határidők

– Jeleztem, hogy a doktori tanácsot kötik a jogszabályokban lefektetett határidők – mondja Pál József. – Ezek betartása a kari doktori tanács kötelezettsége és egyben jogi felelőssége is. Ebben az eljárásban a doktori iskola kötelezettsége az, hogy határidőn belül megküldje javaslatát a doktori tanácsnak. A kialakult helyzet a törvényes határidő elmulasztásával fenyegetett, a mulasztás pedig a kari doktori tanácsnak lett volna felróható. E testület ülésén abban állapodtunk meg, hogy megkérdőjelezhetetlen tudású külső József Attila-szakértőket kérünk fel opponensnek – többek között a legtekintélyesebbet, Tverdota Györgyöt.

Balázs Mihály, az irodalomtudományi doktori iskola vezetője szerint egyszerűen gyenge dolgozat volt a Zelenáé. A doktori iskola úgy döntött, hogy ebben a formájában nem bocsátható nyilvános védésre. A kari doktori tanács azonban – vélhetőleg a rektor nyomására – átnyúlt a doktori iskola feje fölött, és kijelölte az opponenseket. Szajbély Mihály szerint korábban nem volt rá példa, hogy egy nyilvánvalóan rossz dolgozatot ilyen vehemensen megpróbáltak volna átsegíteni.

Megkérdeztem Péter Lászlót is. Ő elfogadhatónak, bár nem kiemelkedőnek tartotta Zelena dolgozatát. Szerinte főleg Balázs Mihály akadékoskodott, akinek Péter László gyanúja szerint inkább a szerzővel, mint a dolgozattal volt baja.

Az idézett professzor

Péter László barátságos véleményét Szajbély Mihály annak tulajdonítja, hogy a jelölt jó hosszan idézett az idős professzor könyveiből. Hozzáteszi: nem plagizált, megjelölte a forrást, csak éppen nem tudni, mi értelme volt az egésznek, amikor saját gondolatot nem adott hozzá.

– Pál József szerint önök nem publikáltak a költőről, mégis fölül akarták bírálni a József Attila-szakértőt.

– Nagy gyakorlatunk van abban, hogy eldöntsük: egy dolgozat eleget tesz-e a tudományos munka általános kritériumainak. Ez nem tett eleget. Semmi más szempont nem játszott szerepet a döntésben – mondja Szajbély Mihály. – Azt, hogy megalapozottan döntöttünk, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a dolgozat abban a formájában, ahogyan elbíráltuk, a minden kételyen felül álló külső szakértők szerint is alkalmatlan volt.

A rektor szerepe

Szabó Gábor rektor szerint a kari doktori iskolának nincs jogi lehetősége arra, hogy ha egyszer már befogadott egy disszertációt, akkor azt nem jelöli ki nyilvános védésre. Mondhatják, hogy rossz a dolgozat – a jelölt ezt legtöbbször a saját érdekében megfontolja, és visszavonja vagy átírja. De ha nem fogadja meg a figyelmeztetést, nem lehet elvonni a jogát, hogy nyilvános védésen védje meg a dolgozatát, már ha tudja. Ezután az egyetemnek kötelessége, hogy nyilvánosan hozzáférhetővé tegye a disszertációkat és az opponensi véleményeket. Így később is minden visszakereshető és megítélhető. Rektorként ő nem avatkozott bele a folyamatba, csak elmondta, mik a játékszabályok. Úgy van jól, hogy a jelöltnek joga legyen megbukni is.

– Nekem mindössze annyi szerepem volt, hogy javasoltam a kari doktori tanács elnökének: ne tegyük ki a doktori iskolát, az egyetemet annak, hogy a jelölt jogi úton szerezzen érvényt az érdekeinek – mondja a rektor.

Tverdota György és Bókay Antal, a két felkért külső szakértő egyaránt úgy foglalt állást: az akkori formájában a dolgozat nem üti meg a mércét. Ezután Zelena András önként visszavonta a dolgozatát – így már nem kell félnie, hogy kifut az időből. Tverdota György instrukcióinak megfelelően tavaly ősszel a jelölt átírta a szöveget, és újra megmutatta Tverdotának, aki szerint, ha még tovább alakít rajta, akkor sikeresen megvédhető lesz. Maga Tverdota György azonban nem szeretne opponens lenni, mert ő a Zelena disszertációjában megjelenő egész posztmodern gondolkodásmódot nem tartja termékenynek. Szerinte mások – például Kulcsár Szabó Ernő és az ő tanítványai – viszont el tudnák fogadni, úgyhogy Zelena Andrásnak inkább az volna az érdeke, ha őket hívnák meg a bírálóbizottságba.

Szajbély Mihály szerint felettébb különös, hogy az a szempont, miszerint a doktori iskola jogot sért, ha egy alkalmatlannak tartott dolgozatot nem enged nyilvános védésre, éppen Zelena András esetében merült fel először. Ő maga kételkedik benne, hogy jogilag ez így lenne, de ha mégis, akkor a doktori iskola tekintélye érdekében nem a színvonalból kellene engedni, hanem a szabályozáson változtatni.

– Péter László támogató előbírálata mellett a három kijelölt opponens közül az egyik már értékelt, és támogató véleményt fogalmazott meg. Ez így két támogató bírálat. Várom a továbbiakat. Ha megérkeznek, alávetem magam annak, ami bennük szerepel. Semmi mást nem szeretnék, csak azt, hogy én is ugyanolyan elbánásban részesüljek, mint a többi doktorjelölt – összegzi véleményét Zelena András.

Kimaradni a provincializmusból

Balázs Mihály professzor, tiltakozásul a rektor és a rektorhelyettes beavatkozása miatt, szóban lemondott az irodalomtörténeti doktori iskola vezetéséről. Mivel azonban folyamatban van a doktori iskola akkreditációjának megújítása, és az eljárásban őt jelölték meg vezetőnek, lemondását nem adta be írásban a Magyar Akkreditációs Bizottságnak, mert az megzavarta volna a folyamatot. Ettől függetlenül fontolgatja távozását. Azt mondja erről:

– Túl sokszor maradtam már kisebbségben a véleményemmel. Jobb nekem távol lenni ettől a provincializmustól.

Infó: A cikk eredeti változata a 2014.01.22-i Népszabadságban olvasható.

Posted in Szeged University | Címkézve: , | 58 hozzászólás »

Glass wall (Üvegfal)

Posted by jhnnsclvn - január 20, 2014

a rémült Szabó püspök

Szerző: Big Brother

A Református Egyház vezetőin a 115 milliós sikkasztás iratainak nyilvánosságra kerülése óta eluralkodott a pánik. Azóta a “Big Brother figyel minket” érzésével élnek, vagy inkább félnek – ezzel fekszenek és kelnek. Erre a pánikra utal a Facebook mint üvegfal metafora, amelyet a kommunikáció és az internet veszélyének érzékeltetésére  alkalmazott Szabó püspök Ráday utcai újévi beszédében, ez év január 7-én. Amit mondott, véresen komolyan gondolhatta, mert ábrázatára láthatóan kiült a rémület (ld. fotó). De az eseményről tudósító újságírót is elborzasztotta az “üvegfal” víziója, mert ezt tette meg az egész – másról is szóló – cikke címének.

Bár Szabó püspök maga is lelkes facebookozó, a közösségi oldalak kommentjeit mégis veszélyes műfajnak minősítette. Akárcsak az egyik  Grimm mesében kecskemama a 7 kis kecskegidát, óva intette Szabó püspök a Károli HTK dísztermébe összecsődített református lelkészeket, hogy szóba álljanak gonosz idegenekkel, óvatlanul ajtót nyissanak nekik, beengedjék őket személyes (virtuális) terükbe. Előbb győződjenek meg róla, kik ezek a kopogtatók. Hátha nem a kecskemama tért vissza, hanem a farkas kecskemamának öltözve. Hátha maga Johannes akar kapcsolatba lépni ezekkel a mit sem sejtő, jámbor teremtésekkel, esetleg akár maga Szabó püspök palástjában.

Idézzünk ebből a tanmeséből egy kicsit szó szerint:
A régiek azt mondták, hogy a parókia fala üvegből van, most ez az üvegfal a Facebook, mert ami felkerül a netre, az mindig nyilvános marad. Magyarán: óvakodjatok! A Nagy Testvér figyel bennünket /benneteket. Nem tudni, holnap mire ébredtek, mi jelenik meg viselt dolgaitokból a neten.
Bogárdi Szabó István arra is kérte a lelkipásztorokat, hogy ne menjenek bele vitákba csupán „nicknévvel” rendelkező internet-felhasználókkal.
A Bibliában benne van, hogy „neveden szólítottalak”. Mindenki gondolja át, hogyan használja a közösségi oldalakat. Implicite arra buzdítja a szerencsétlen lelkészeket, hogy inkább mondjanak le a nethasználatról, minthogy olyan csapdába fussanak bele, mint a saját sógora, Szabó András, akinek intim, szexualitástól túlfűtött levelezése egy vonzó, ifjú, ámde egészen be nem azonosított hölggyel, kikerült a netrehttps://jhnnsclvn.wordpress.com/2013/08/04/eszter-and-andras-4-im-shy-but-wanna-fuck-eszter-es-andras-4-felenk-vagyok-de-dugni-akarok/ Sőt, mondjanak le inkább az élet örömeiről is, legyenek önmegtartóztatóak, mert kémek leselkednek rájuk mindenütt. Legfőképp a hálószobájukban, és épp akkor, amikor el akarják engedni magukat. Talán épp ez a lehetőség, és épp saját hálószobája lebegett lelki szemei előtt, amikor a fotós elkapta az arcát – legalábbis az azon tükröződő borzadályból ítélve.

A média jelentőségéről szólva az egyházkerület hivatalos honlapját, a parokia.hu oldalt és a portálban rejlő lehetőségeket részletezte az egyházvezető. Arra kérte a lelkipásztorokat, hogy bátran használják a dunamelléki egyházi sajtót gyülekezeti eseményeik, híreik, rendezvényeik, propagálására, hiszen a témák professzionális feldolgozása nélkülözhetetlen a modern kommunikációban. Még az egyházkerület sajtószolgálatának e-mail címét is lediktálta nekik: sajto@raday28.hu. Úgy véljük, nem annyira publikálásra akarta buzdítani az ő riadalmát értetlenül hallgató lelkészeket, hanem – kimondatlanul – a neten való szabad és felelőtlen bóklászástól akarta visszatartani őket. Mint egy másik Grimm mesében, a Piroska és a farkasban az anya Piroskát. Csak a jól ismert ösvényen haladjon, le ne térjen onnan, mert ki tudja, hova téved. Nehogy valaki véletlenül rossz helyre, pl. épp a Johannesblogra küldje spontán gondolatait, ötleteit. Inkább ide a Ráday utcába, ahol majd gondos cenzorok megvizsgálják, patikamérlegre teszik, megszűrik és megfésülik azokat, mielőtt napvilágot látnának.

Szabó püspök rémült szemei azonban nemcsak pánikot tükröznek, hanem szinte jövőbeli víziót is előre vetítenek, akárcsak a félőrült próféták eszelős tekintete. Mikor ezt az internetes horrorveszélyt előadta, még csak Bölcskei Gusztáv sikkasztásos ügye jelent meg a világhálón. Bölcskei 6-os kartonját még nem láthatta a legnagyobb nyilvánosság, ez ugyanis csak közvetlenül Szabó püspök beszéde után, másnap került fel a blogra, mintegy utólag is igazolva a püspök internetes rémálmát…

http://www.parokia.hu/hir/mutat/5208/

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , | 54 hozzászólás »

Double standard (Kettős mérce)

Posted by jhnnsclvn - január 16, 2014

Sokan kérdezik tőlünk, ismerhették-e Hegedűsék a 6-os kartont, zsarolhatták-e vele Bölcskeit. A válaszunk: IGEN. Bölcskei Gusztáv 6-os kartonja valószínűleg magyarázat arra, miért nem mer Bölcskei Gusztáv fellépni ifj. Hegedűs Lóránt ellen. Hegesűsék nemcsak tudhattak a 6-os karton létezéséről, hanem minden a református egyházat érintő titkosszolgálati irat a birtokukban lehetett. Ezért nem engedte be Hegedűs Lóránt Kubinyi Ferencet, amikor az annakidején az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nevében kopogtatott a Zsinati Levéltár ajtaján. Hegedűs püspök feltehetően nem a gyűlölt Bölcskeit védte, hanem hozzá közelebb állókat, esetleg saját magát. De Bölcskei kezdetektől fogva a kezükben volt, és amikor az megpróbált fellépni néhány évvel ezelőtt ifj. Hegedűs ellen, a 6-os karton másolatait eljuttatták MIÉP-es és jobbikos köröknek. Többek között a kurucinfóra is feltették. Arra pedig, hogy Szabó püspök, akire a feladatot Bölcskei áttolta, miért nem lép ifj. Hegedűs ellen, az alábbi poszt ad magyarázatot. Mivel a cikk már a galamuson és a ravaszblogon is megjelent, a szerzőtől nem kértünk engedélyt a közlésre. – A szerk.

Double standard (Kettős mérce)

Quod licet Jovi, non licet bovi

Szerző: Huszár Ágnes

Emlékezetes, hogy 2013. november 3-án, a második bécsi döntés hetvenötödik évfordulójára emlékezve a Hazatérés temploma előtti lépcsőn felavatták Horthy Miklós bronzszobrát, Domonkos Béla alkotását. Az istentiszteleten papként ifj. Hegedűs Lóránt és testvére, Zsuzsanna szolgált, a rendezvényen több jobbikos országgyűlési képviselő is részt vett, többek között  a lelkész felesége és Gyöngyösi Márton, aki beszédet is mondott. A templom előtt több százan tüntettek a kormányzó történelmi rehabilitálása ellen. A rendezvény nem várt publicitást kapott. Az Egyesült Államok is tiltakozott. Az amerikai nagykövetség közleményben ítélte el a szoborállítást, és bejelentette: szükségesnek tartja, hogy a legmagasabb rangú magyar vezetők is határozottan és egyértelműen ítéljék el a történteket.

A reformatus.hu honlap tárgyszerűen tudósított az eseményről. A református egyház vezetői sem hallgathattak. November 4-én a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Szabó István kiadott egy nyilatkozatot, amely szerint „az illetékes egyházmegye esperesét sürgősséggel fegyelmi felelősség megállapítására kértem fel, különös tekintettel arra, hogy ifj.  Hegedűs Lóránt magatartása megfelel-e a lelkészekről szóló törvény 91.§ 1) a., h., i., j. pontjainak”.

Közben – a magyarországi református egyházban szokatlan módon – lelkészek is tiltakoztak Hegedűs tevékenysége ellen, mert az az ő „szolgálatukat is hitelteleníti”.

Bölcskei Gusztáv, a MRE zsinatának lelkészi elnöke a szoborállítás idején a dél-koreai Puszanban tartózkodott az Egyházak Világtanácsának nagygyűlésén. 2013 november 5-én, kedden ő is megszólalt: „Szomorúan és megütközéssel olvastuk a híradásokat a vasárnap a Szabadság téri Hazatérés templomában és lépcsőjén történtekről”, majd felszólítja az illetékes püspököt – Szabó Istvánt – az esemény kivizsgálására és a szükséges intézkedések megtételére. (Ezt a dunamelléki püspök már egy nappal korábban megtette.)

Úgy tűnt tehát, a Magyarországi Református Egyház ezúttal csakugyan a sarkára áll, és elhatárolódik Hegedűs Lóránt akciózásától. A következő hetekben aztán azt hallottuk, hogy a kijelölt bírák egymás után vonják ki magukat – elfogultságot jelentve – az eljárásban való részételből. A hír akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a Hegedűs elleni indítványt megfogalmazó Horváth György egyházmegyei jogtanácsos lemondott huszonhárom éve betöltött funkciójáról, s gyávaként bélyegezte meg azok a bírákat, akik elfogultságra hivatkozva nem kívántak részt venni az eljárásban. 2013 utolsó napján aztán azt olvashattuk az egyházi fórumokon, hogy a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága soron kívül mégis megtárgyalja Hegedűs Lóránt ügyét.

Ez a bejelentés nyilván sokakat megnyugtatott. Közben azonban felröppent a hír, hogy a KDNP választmányi ülését 2013. december 14-én a KRE Hittudományi Karának Ráday utca 28. szám alatt levő épületében tartották, mégpedig annak alkalmanként istentiszteletre is szolgáló nagytermében. Ez azért kínos, mert Hegedűs Lóránt ellen éppen az az egyik vádpont, hogy megsértette a MRE 1998-as zsinati rendelkezését. Ennek értelmében egyházi ingatlanban nem folytatható olyan tevékenység, amely „pártok, társadalmi szervezetek vagy az egyház hitvallásával és tanításával össze nem egyeztethető alapszabályú társadalmi szervezetek céljait szolgálja”.

Márpedig a KDNP ezen választmányi ülésén döntöttek úgy, hogy Semjén pártelnöknek teljes felhatalmazást adnak választási szövetség megkötésére a Fidesszel. Szabó István dunamelléki püspök sem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a rendezvényről, hiszen – Orbán Viktor kormányfő és Semjén Zsolt KDNP-elnök társaságában – maga is részt vett rajta.

Várjuk az egyházi bíróság elfogulatlan és pártatlan ítéletét.

Források: http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/350296_amit_sza

http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2014/01/15/double-standard-kettos-merce/

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 83 hozzászólás »

The “holy” snitcher (Bölcskei, a bátor besúgó)

Posted by jhnnsclvn - január 8, 2014

bolcskeihatoskartonnagy

Szerző: Bátori Gusztáv

A Magyar Református Egyház vezetőjének besúgó múltja nem mende-monda és nem rágalom, hanem tény. Bölcskei úgy intézte saját átvilágítását, hogy megvesztegette tartótisztjét, Szabó Béla rendőralezredest, hazudja azt róla, hogy nem jelentett. Ezzel az egyetlen, elfogulatlannak nem nevezhető tanúval “tisztázta” magát a debreceni kálvinista pápa az átvilágító bizottság előtt. Mondhatni, besúgó és tartótisztje kölcsönösen alibiztek egymásnak – közös érdekből.

Bölcskei Gusztávot 1986-ban szervezte be a Hajdú-Bihar megyei politikai rendőrség, a III/III alezredese, Szabó Béla hazafias (!) alapon – tehát önként és dalolva. Három évig jelentett „Bátori” fedőnéven titkos megbízottként, belső elhárító feladatokat hajtott végre a református egyház területén. A rendszerváltás hajnalán, 1989. július 4-én irattározták anyagát, mert nem járt el rendszeresen a kapcsolattartó tisztjével szervezett besúgó találkozókra.
Mindeddig nem volt bátorsága, hogy bevallja múltját, s bocsánatot kérjen azoktól a “testvéreitől”, akiket elárult. Máig tagad, hazudik. Sőt, nem átallotta beperelni a Református Élet szerkesztőit, és megítéltetni magának a Gödöllői Bírósággal (ahol Mészáros MarciPista rokonai az ügyészek) 1 millió forintos kártérítést rágalmazás okán, holott csak az igazság jelent meg róla a lapban: https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/12/27/the-sentence-of-1-000-000-forint-worth-az-egymillio-forintos-mondat/
Noha a jelentései neki is, mint oly sok más, ma fontos funkciót betöltő közszereplőnek, “eltűntek”, ez a három éven át tartó foglalkoztatás önmagában bizonyíték az állambiztonsággal való együttműködésre. Három évig ugyanis senkit sem tartanak, ha nem jelent; az olyanokat egy-két hónap után kizárták.Továbbá a jelentés lehetett szóbeli is, amit magnóra vettek, vagy éppen a kapcsolattartó tiszt legépeltette, és utólag aláíratták az ügynökkel.
Püspökünk tehát éveken át szorgalmasan eljárt a titkos találkozókra (ahol nyilván nem csupán kártyázással és ivászattal múlatták az időt), 1989 nyarán pedig, amikor már látta a változás jeleit, azzal a sablonos módszerrel igyekezett szabadulni a kapcsolatától, hogy nem bukkant fel rendszeresen a “randevúkon”. Kizáratta magát, tehát egy darabig bejött neki a sunyi taktika… De már rég tudja róla mindenki, hogy a komcsi rendszer kollaboránsa volt, a rábízott nyáj árulója.

Posted in HungarianCalvinistChurch | Címkézve: , | 143 hozzászólás »

New Year’s thoughts 2014 (Újévi gondolatok 2014)

Posted by jhnnsclvn - január 1, 2014

kodacsy

a wistmanwoodos Balla Péter

a wistmanwoodos Balla Péter

Rosszul végződött az Óév és rosszul kezdődik az Újév a magyar református egyház és egyeteme számára. Botrány botrány hátán. Tobzódik az egyházi önkény, ugyanakkor egyre nagyobb a vele szembeni – egyelőre még – csendes, de masszív ellenállás. – A szerk.

Szerző: Jakab Attila

Ha az illető képzett, tehetséges, teszi a dolgát, és esetleg még népszerű is, akkor a mai Magyarországon erre a „jutalomra” számíthat:

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2013/12/28/pastor-sacked-without-justification-kodacsy-tamas-kirugasa-a-karolirol/#comments

Tamást sajnálom, és együtt érzek vele. Története azonban eklatáns bizonyítéka annak, hogy a munka alapú magyar nemzeti-keresztény társadalomban tényleg nincsen semminek értéke; az egy seggnyaláson és szolga-/jobbágylelkű meghunyászkodáson kívül. Ez minden sikeresen felívelő karrier (vasbeton) alapja. A jutalom és a büntetés kb. egy kategória. Mert a tobzódó önkény és középszerűség korszakában mindig akad egy nemzeti „valaki” (= nemzetközi senki), aki az embert szálkaként érzékeli a saját szemében. Onnantól kezdve pedig egyetlen életcélja darabokra törni a szálkát! Csak remélni merem, hogy ez Tamás esetében nem fog sikerülni; hogy nem hagyja magát bedarálni a Rendszerbe!

Azt is világosan kell látni, hogy itt a pozícióit féltékenyen őrző, a versenytől és megmérettetéstől zsigerileg iszonyodó jobb és baloldali „elit értelmiség” (lásd: http://index.hu/velemeny/jegyzet/feltud070321/) a színfalak mögött békés együttélésben/együttműködésben osztja a pénzt, a fegyvert, a paripát. Aki nem simul bele a langymeleg iszapba, azt közös megegyezéssel egyszerűen megpróbálják kinyírni.

Miközben szétrohad az ország, azért folyik az élet-halál harc, hogy ki maradhat meg végsőkig a húsosfazék mellett, ahol már csak lé van, hús alig; ki olthatja majd le a villanyt. Azért lehet mindent elművelni a felsőoktatással, mert ott csak individuális életstratégiák vannak. Azért kell halálig megmaradni az egyetemi és akadémiai rendszerben, megőrizni ott a befolyást, mert sokaknak nincs életműve, nincs kutatási területe, nem tud mit kezdeni a felszabadult idejével, és iszonyodik a semmibe hullástól. A Magyar Tudományos Művek Tárának (www.mtmt.hu) nincsen semmiféle gyakorlati jelentősége. Egy valamire azonban kiválóan alkalmas: pőrére vetkőzteti a magyar szellemi „elitet”. Közel 25 évvel a rendszerváltás után ugyanis már nem magyarázat semmire, hogy a Kádár rendszerben esetleg neki nem lehetett publikálni! Egyben megvilágítja a befutott életpályákat, sikeres karriereket is. Pl. hogyan jut el valaki a vulgármarxizmustól (1980-as évek) a Horthy korszak egyházi antiszemitizmusának megmagyarázásáig és mentegetéséig (2013-ban)!

Tudatában kell lenni annak, hogy azzal a társadalommal és országgal, ahol nincs humán tudomány és humán tudástermelés, bármit el lehet művelni. Csak körül kell nézni (pl. Észak-Korea, Szaud Arábia), illetve visszamenni az időben. Nyugat Európa fejlődését és Közép-Kelet-Európa elmaradottságát az egyetemek történetéből is le lehet vezetni.

Ezekkel a gondolatokkal vágjunk neki az Új Esztendőnek, és tudatosítsuk: ami Tamással történt, az bármikor bárkivel megtörténhet – és nap, mint nap meg is történik, mert ebben az elbukott szabadságharcaira és forradalmaira oly büszke magyar társadalomban mára alig maradt tartás. Ez a meztelen valóság! A magyar reformátusoknak, akik oly büszkék a reformációra, azon kellene elgondolkodniuk, hogy nem érett-e meg már nagyon az idő arra, hogy megreformálják magukat. Ezt nekik belülről kell megtenni, mert senki nem teszi meg helyettük kívülről. Lehet emlékezni az egykori gályarabságra eladott prédikátorokra, de mi maradt mára az ő példamutató tartásukból? Semmi!

Tamás esete lehet a csepp, ami kiboríthatja a bilit; vagy a hab a tortán, amit kéjes mosollyal és megnyugvással tovább lehet nyalogatni, annak tudatában, hogy az elsilányulás lejtőjén sikerült egy kicsikét lejjebb gurulni.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 106 hozzászólás »