Írta: La cosa nostra
A Károlinak nincs szerencséje a rektoraival – hogy nagyon jóindulatúan közelítsük meg a kérdést. De ez fordítva is igaz. Egy tisztességes és a pozícióra alkalmas rektornak pedig a Károlival nincs szerencséje. Ha volt legalább minimálisan tisztességes és intelligens ember a rektorok hosszú sorában, az nem sokáig maradt a helyén: meghurcolták, lejáratták, megölték. Így járt Szűcs Ferenc, akit Bölcskei Gusztáv és Tarr Zoltán Szabó András segítségével kergetett halálba. Hogy mi volt Szabó András szerepe Szűcs Ferenc meghurcolásában, és milyen jutalmat kért érte, annak majd egy külön posztot szentelünk. A másik alkalmas rektor Zsengellér József volt, de ő se sokáig maradhatott. Épp őt túrta ki a “Keresztanya”, akinek az alábbi posztot szenteljük. És tisztességes rektor volt még Vargha András, akit Szabó András nem hagyott élni, addig fúrta, amíg, lemondatta. Mindhármukra igaz a rövidre mért idő. Mi ebből a nyilvánvaló tanulság? Az hogy a Károli és a tisztesség nemhogy nem kompatibilis, hanem egymást teljesen kizáró fogalmak.
Pedig a Károli hőskorában még volt kereslet a tisztességre és az értelemre. Mindjárt az alapító rektor, Benda Kálmán neve fémjelzi az igényt a minőségre. Neki rektorként kivételesen nem a házon belüli intrika, hanem a Teremtő mérte szűken az idejét, mindössze hat hónapot adott. Akik utána jöttek, azok… Nos, még Újfalussy akadémikusról nem tudunk igazán rosszat mondani, ha csak azt nem, hogy hatalmas fizetésért csak heti egyszer üldögélt a neobarokk garnitúrán, még azt is megtiltotta, hogy egyetemi ügyben telefonon keressék. Roppantul elcsodálkozott, amikor nem akarták még egy ciklusra megválasztani.
Ami azután jött, maga volt a pokol. Tenke Sándor megválasztatta magát “tiszta kezeket” ígérve. El tudjuk képzelni, mennyit röhögött a markában, amikor tényleg megválasztották, hogy (Barátossy) Jenő “bácsi” aljas tolvajlásának véget vessen.
Nos, Tenke a női nem egyes tagjainak anyagi dotálását gigantikus mértékre emelte. Ő, aki “leszarta a zsinatot”, ahogy mondogatni szokta, mindenféle emberi erkölcsnek esküdt ellensége volt. Rektori szobájától pár lépésre helyezte el a Ráday 28-ban ágyasát, az akkor még nem Czunyiné csak Bertalan Juditot, akit aztán a nagykőrösi karon főiskolai tanárrá nevezett ki egy olyan tárgyból, amelyből az kettest, elégségest kapott a szigorlaton, azt is kegyelemből.
Az első Orbán kormány idején 2 milliárdot kaptak épületfelújításra, ezt Tenke sajátos módon használta fel: vett belőle mindkét Rozgonyi-ánynak (akik – többek között – szintén a szeretői voltak) elegáns autót, magának meg a busa feje fölé nagy fényerősségű Swarowski csillárt, a széles ülepe alá pedig lanthátú székeket.
Tenkét utolérte a balsors, sikkasztás miatt beperelte a tulajdon egyháza, majd kiküldte az arizonai sivatagba prédikálni az ottani magyaroknak, de arra is ráfázott. Aktuális ágyasa ugyanis, akit feleségeként kivitt magával, otthagyta, de előtte leleplezte a laza erkölcsű papot a helyiek előtt. (A felesége akkor már rég elvált tőle, na nem a szeretők miatt, azokhoz már hozzászokott, hanem mert úgy verte őt a “nagytiszteletű” úr, mint egy részeges segédmunkás.)
Nincs időnk és helyünk felsorolni a Károli rektorainak válogatott tetteit, bár kétségkívül voltak vidám, kabaréba illő pillanatok. Például amikor a faluról frissen Pestre került Kovács Eszter a Kálvin téri templomban rektorként tartott beszédet: azt hitte, hogy még Nyíregyházán van, és bevallotta, hogy úgy vágyik a vele egyébként teljesen egykorú (Bölcskei) Guszti bácsi ölébe, mint hajdan kislányként az apukájáéba. Balla Péterről, az egyetemalapító Hegedűs püspök vejéről most csak annyit jegyzünk meg, hogy menórás szeretőjét BA végzettség nélkül nevezte ki tanszékvezetőnek. Tanártársait pedig a Wistmanwood nevű titkosszolgálati bűnszervezettel figyeltette, behatolt a magánszférájukba, a hazugsággal és csalással szerzett adatokat pedig saját kezűleg hamisított meg, hogy ürügyet fabrikáljon kollégái megrágalmazására és kirúgására.
Térjünk át a közelmúltra, a Károlit rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettesként vezető Czine Ágnesnek a március 15-i ünnep előtt kirobbant botrányára. Az, hogy Czine gazdag, már megjelenéséből is látható volt. Csontos, ösztövér teste körül körülbelül hat folyóméter kanadai nyérc röpködött designer által megformálva – minimum 10 millió forint. Alatta jajvörös kosztüm, nyakában, ujjain annyi arany és gyémánt, hogy még egy nemesfémtolvaj cigányvajda felesége is sokallná – minimum újabb 10 millió forint.
A tudásra se sajnálta a rektorhelyettes asszony a lóvét – pénzért vásárolt a fiának nyelvvizsgabizonyítványt a Károli docensétől, Sárosdy Judittól. Időközben azonban mindkét gyermekét saját lábára állította korrupció és gyalázatos rablás tekintetében. Beállította őket Schadl martalócainak sorába, ahol a “Keresztanya” gyermekei fosztogatják a bajba jutott embereket, fillérekért szereznek meg több tíz, sőt százmilliós ingatlanokat.
Czine fia, Fiedler Bálint végrehajtóként működik három éve. Zalaegerszegen kezdte, aztán Szolnokon folytatta. Neki vette anyuka a nyelvvizsgabizonyítványt, de erre valójában semmi szüksége: csak magyarul vartyogó fosztogatóként is milliárdos lett.
Czine lánya, Fiedler Laura szintén végrehajtó 2018 óta Esztergomban.Ez azért érdekes, mert ennek a körzetnek volt a képviselője Völner Pál fideszesként. Laura egyébként Völner fiának a cégétől bérli az irodját. A mindössze 25 éves, Porschéval járó Völlner Marcell apuciját hívta, amikor az ügyészség a Schadl által beszerzett több luxuskocsija közül pont a tűzpirosat foglalta le. Kezdjük érteni, mire célzott Völner azzal, ha ő egyszer kinyitja a száját.
Fiedler Laura egyébként a Károlin végzett, akárcsak Schadl György végrehajtó felesége és puszipajtások voltak. A vizsgák nem jelentettek akadályt, hiszen Laura anyucija előre szivárogtatta nekik a kérdéseket. Laura társtulajdonos Lukács Tamás pécsi végrehajtói irodájában, ahol milliárdos haszonnal dolgozik.
Czine Ágnes az alkotmány legfőbb őreként maga is randevúzgatott a mocskos szájú Schadllal a Várbazár melletti fidesz-kedvenc Felix étteremben.
Világos, a Károli rektori feladatokkal megbízott volt rektorhelyettese, az alkotmánybíró Czine Ágnes nem az igazságot szolgálta, hanem a NER-es bűnözést. Saját maga és családja pedig igazi cápa volt a bűnözés magyar tengerében. És még volt pofája neki, az ország legnagyobb női maffiózójának, a károlis “keresztanyának” a Teremtőre meg Jézus Krisztusra hivatkozni rektori beszédeiben.