Írta: Sola scriptura
Január 27-e a Holokauszt nemzetközi emléknapja. A református fórumok erről mit sem tudnak. A parokia.hu nem említi az eseményt. A http://www.reformatus.hu aznapi cikke pedig a Kispál és a Borzról szól, az ő keresztyénségükről.
A reposzton a házépítéssel kapcsolatos törvényi hátteret boncolgatja Soós Szilárd nagytiszteletű (?) úr(?).
Ezen a napon az MTA nagytermében a holokauszt évfordulójára és a tavaly elhunyt híres rabbira emlékezve Schweitzer József emlékkonferenciát tartottak. Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, a MAZSIHISZ vezetősége, számos külföldi vendég és a magyar értelmiség színe-virága.
Bár ennek a konferenciának a megrendezésében állítólag szerepet vállalt a Károli Református Egyetem, ennek nem sok jele volt. Hiányzott Balla Péter, a KRE rektora, amin nem is csodálkozunk. Bizonyára megrónák neonáci, jobbikos rokonai, ha egy zsidó emlékét ápolná akár egy félórás obligát megjelenéssel is. Lovász László, az MTA elnöke megnyitotta a konferenciát és üdvözölte a magyarországi egyházak jelenlevő képviselőit. A reformátusok távollétükkel tüntettek. Bogárdi Szabó István egy hangsúlyozottan nyegle hangvételű pár sorban mentette ki magát, üzenetét egy kollokviális “áldáskéréssel” fejezte be. A résztvevők összenéztek: a rossz modornak erre a durva megnyilvánulására ők sem számítottak.
A Károlit két ember képviselte: Zsengellér az első hittudományi szekció levezető elnökeként és Karasszon István előadóként. Zsengellér felkészületlennek és zavartnak látszik. Annyi telik tőle, hogy salommal, dicsértessékkel és áldás békességgel köszöntse a megjelenteket és elmondja, Schweitzer József őt barátjának szólította. Ez nem nagy ügy, Schweitzer minden teológiát végzett embert a barátjának szólított. Meg hogy elment az apja temetésére, pedig nem is ismerte. Ez egy mélyen kulturált ember udvarias gesztusa volt, ami egy, a MRE belső, parasztosan brutális stílusához szokott embernek furcsának tűnhetett. Zsengellér félszeg mufurcsága különösen disszonáns volt Fröhlich rabbi és Erdő Péter kifinomult elokvenciájához mérten, akik ennek a szekciónak az előadói voltak, Erdő videoüzenettel, Fröhlich személyesen. A konferencia előadásait a magyar tudomány kiemelkedő képviselői tartották. Komoróczi Géza professzor előadása most is igazi élmény volt, Vizy Szilveszter befejező szavai méltók voltak a rendezvény szellemiségéhez.
A Károli egyetlen előadására a délutáni órákban kerül sor, Fröhlich Ida kumráni írásokat elemző nagyszerű előadása után. Karasszon István előadásának a címe ez volt: Kóhelet és a filozófia. A református szóhasználatban Prédikátor könyveként emlegetett írás felettébb sokértelmű, felvetődik benne az élet értelmetlenségének kérdése, a túlvilági élet megkérdőjelezése. Karasszon szerint ez az írás a maga komplexitásában kevésbé integrált a zsidó hagyományban, sokkal inkább a görög filozófiában. A görög szellemi hatást a héber eredetiben megfigyelhető számos tükörfordítás is igazolta, de a tágabb kulturális összefüggéshálózatot a föníciai nyelv filológiailag kimutatható hatása is érezteti. Karasszon a tőle megszokott alapos felkészültséggel és lebilincselő stílusban tartotta meg előadását, melyet a jelenlevők nagy rokonszenvvel és mély megértéssel fogadtak.
A Kóheletnek vagy a Prédikátor könyvének fő üzenete ez: “A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed és az ő parancsolatait megtartsd, mert ez az embernek fő dolga”. (Préd. 12: 3. 15)
Ehhez méltónak bizonyultak a konferencia résztvevői, akik egy nagyszerű ember életművén keresztül emlékeztek a huszadik század legszörnyűbb genocídiumára. Aki még arra sem méltatta a nemzetközi gyászünnepet, hogy megjelenjen rajta, az is világos üzenetet fogalmazott meg magáról. Az MRE mai vezetőire az Isten parancsolatai megtartásának cinikus semmibe vevése, a jelen politikai vezetőinek gátlástalan kiszolgálása jellemző. Felszínes szenteskedés, mélységes korrupció és kulturálatlan viselkedési formák: ezek a mai magyar református egyház riasztó arcvonásai. Örüljünk, hogy az MRE és a KRE vezetői nem botránkoztatták meg álságos és bugris jelenlétükkel ennek a mély tudással és átélt spiritualitással jellemezhető eseménynek az avatott közönségét.