A Károli, a magyar felsőoktatás bűzös mocsara
Írta: PROFESSORE
Az elmúlt 10 nap a magyar felsőoktatás izgalmas időszaka volt. Kezdődött a tárgyalásokkal, amelynek eredményeként egy rész-megállapodás született Balog Zoltán és HÖOK között. Az aláírt megállapodás már nem tartalmazta azt a részt, amelyben legitim tárgyalópartnerként a minisztérium csak a HÖOK-ot és a MRK-t nevezte meg, így a további egyeztetések résztvevői lehetnek a Hallgatói és az Oktatói Hálózat, valamint a szakszervezetek is. A média azonban forrong: HAHA szadeszes kapcsolatáról írnak, a HÖOK vezetőit árulással vádolják, ezzel kapcsolatban az atlatszo.hu bedobott a köztudatba néhány gyanúsan magas kifizetést az ELTÉ-n, valamint a SZTE-n. Bayer lapja, a Magyar Hírlap pedig „leleplezte” a hálózatokat mint kriptoszadeszesek által irányított és Soros által finanszírozott destruktív sejteket.
Közben a Ráday, Reviczky és a Viola utcában nyugalom honol, no nem az ökumenikus imahét szentséges csendje, hanem a kénkőbűzös sátáni lehelet által elkábított zombik hangtalansága. Aki még nem teljesen diszlexiás és belenéz a híradásokba, unott mosollyal tolja félre az újságot vagy a laptopot. Mennyi elcsalásával vádolják az ELTÉ-s és a szegedi gyerekeket? 10-20 millió? Peanuts! A Károlin 157 milliós ösztöndíjcsalást leplezett le a rendőrség. És? Történt valami? A csaló dékán, Szabó András azóta is húzza milliós fizetését, „megtakarításai” NAV nem látta számlákon fialnak, bűntársai is vígan élnek. Egyedül a szerencsétlen Margó szívta meg, hát igen, így jár az, aki bízik Szabó Andrásban.
A hallgatókat és az oktatókat szerte az országban a következő kérdések érdeklik legjobban. Lásd pl.
http://magyarnarancs.hu/publicisztika/vodor_a_fejre_-_negy_teves_eszme_a_felsooktatasrol-77170
- 1. A felsőoktatásból történő forráskivonás. Ez fokozatosan történik, és aránytalanul sújtja az egyes intézményeket. Jelenleg Magyarország az utolsó Európában a felsőoktatásra juttatott GDP-arány tekintetében: 0,5%. Az európai átlag 1%.
A Károli kiváltságos helyzetben van: bár a költségvetést egészében nem közlik, a nyilvánosságra került adatokból nyilvánvaló: plusz pénzek áramlanak az intézménybe. Ezek forrását a legnagyobb titoktartás övezi. Miért?
- Az állami finanszírozású helyek száma. Ez sem érinti a károlisokat, hiszen Hoffmann Rózsa államtitkár tavaly is jóval több „ingyenes” helyet juttatott a Károlinak az indokoltnál. Emlékszünk: az ország leggyengébb és legkisebb bölcsészkara a Reviczky utcában annyit kapott, mint a kiváló Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara. A károlisok tehát bíznak tehát a további protekcióban. Annál inkább, mert közben Hoffmann Rózsa főnöke, Balog Zoltán egyenesen a Hold utcai református templomból katapultált a megaminisztérium élére. Szóval atyafiságos a viszony a Károli és a miniszter között.
- A képzés magas színvonala. Ez a károlisokat soha nem izgatta. Az oktatói kar intellektuális szintje némely tanszékeken alulmúlja egy középiskoláét. Oktatói kinevezéshez a Károlin nem szükséges az adott szakterületen végzett kiemelkedő tudományos munka, esetenként még alapképzettség sem. Bár az alapító okirat rögzíti, a református felekezethez való tartozás sem tűnik fontosnak. Akinek pedig sem alapképzettsége sincsen, sem nem református, az a Károlin tanszékvezető is lehet, ahogy a nyakában pökhendin arany menórát viselő Fóris Ágota példája mutatja. A színvonalat egyébként a Magyar Akkreditációs Bizottság vizsgálja felül. Amikor ez még csakugyan minőségbiztosítási intézményként működött, felül is vizsgálta a nepotizmuson és korrupción alapuló károlis rendszert. Megvonta az akkreditációt az ÁJK Doktori Iskolájától és a bölcskar IDI-jétől is, rámutatott Szabó András EDHT elnök, Balla Péter rektor, Hansági Ágnes, Pethő Sándor és mások okirathamisításaira és egyéb bűncselekményeire.
- A MAB radikális átalakításával a Magyarországi Református Egyház delegálhatott egy személyt a testületbe. Csanády Márton, aki korábban jól fizetett munkákat végzett a zsinati elnök megbízásából, nyilván teljes erővel képviseli a Károli érdekeit. Balog Zoltán miniszter kooptálta a MAB felülvizsgálati bizottságába azt a Szabó Andrást, akinek bűncselekményeit – lásd az előző pontot – az előző MAB olyan határozottan elítélte. A kör bezárult: a mindenre elszánt, aljas bűnözőt bíróvá emelték.
- 2013. január 31-én a FDSZ és az OH egyetemi szervezete nyílt levélben fordult a Corvinus rektorához. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy a február 4-i Rektori Kabinet-ülésre előkészített javaslatban az állami elvonások következtében a személyi kiadások 29%-kal csökkennek. Az egyetem csoportos elbocsátásokra kényszerül. Ez ellen tiltakoznak az oktatói érdekvédelmi szervezetek, más egyetemek hasonló szervezeteinek szolidaritásától kísérve. A nyílt levél követelései: “Szubszidiaritást és autonómiát! Független értékelést! Kiszámítható és átlátszó irányítást!” A Károlin nincs elvonás, a leggaládabb bűnelkövetők: Szabó András, Hansági Ágnes, Mészáros Márton kiemelt fizetést kapnak. Maradhatnak az emberi kor végső határáig. A károlis úgynevezett professzorai azt se tudják, mi is az a szubszidiaritás és autonómia. Csak a lóvé érdekli őket, meg mindenki által megvetett, röhej tárgyává tett “kutató, professzori” címeik. Bárgyú primitívséggel ülnek Balog nagytiszteletű (?) úr által biztosított helyeiken.
Ezért van csend és nyugalom a magyar felsőoktatás legbűzösebb mocsarában. Az egyetem alapító okiratában olvasható az az igehely, melynek szellemében Benda Kálmán létrehozta az intézményt: „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” (Hós. 4,6). Megállapítható, hogy a primitív tudatlanság a Károli létezésének majd két évtizede alatt csak nőtt és terjeszkedett. Egyben viszont bevált az alapítók szava. Ők „egész nemzetünk javát és üdvét tekintve” hozták létre az intézményt. Nyilván nem azért, hogy országos undor és megbotránkozás tárgya legyen, de Szabó András, Balla Péter, Hansági Ágnes, Pethő Sándor, Petrőczi Éva azzá tették. Amíg a Károli létezik, a legócskább vidéki kócerájnak is van hova letekinteni, mint a tudatlanság, korrupció, nepotizmus alulmúlhatatlan fertőjére, a magyar felsőoktatás legbűzlőbb mocsarára.
A Károli mint elrettentő negatív példa nyilván jól szolgálja „egész nemzetünk javát és üdvét”. Benda Kálmán akadémikus forog a sírjában.