The Priest and the Janitor (A Pap és a Pedellus)

Szerző: Móra Fecó

A Pedellus Panasza

(kissé előreszaladva a jövőbe, 2020 szeptemberében)

Vége van a nyárnak,

hűvös szelek járnak,

nagy bánata van

a Fülöp Tamásnak.

 

Szeretne maradni,

rektorkát játszani,

de egyedül nem megy,

partnert kell találni.

 

Kapkod fűhöz-fához,

szalad a Lukácshoz,

várban lakó Palkó

Ágicájához.

 

Azt mondja a balga,

nem ér ő most arra,

mert ő most a Palkó

hátsó felét nyalja.

 

Útra kelt azóta

Piroska s Zita is:

„maradj csak itt magnak,

akár gyökérnek is”.

 

Csak a Fülöpkének

szomorú az ének

nincsen már tanszéke

az árva fejének.

 

Keresi, kutatja,

repül gallyrul gallyra,

„rektorság”, „rektorság”

egyre csak azt hajtja.

 

Úgy hírlik, nem azt a rektort menesztik a kettő közül, aki nyilvánvalóan alkalmatlan a posztjára, hanem váratlanul a másikat. Ha a református Paprektor és a kecskeméti Pedellusrektor közül valamelyik bukására lehetett volna fogadni, egyértelműen az utóbbira esett volna a választás. Hisz Zsengellér a sikersztori hőse, aki lenyelte a kecskeméti Pedagógusképzőt. Ráadásul ő igazi professzor. Fülöp Tamás, aki feltupírozott tanítói diplomával és értékelhetetlen tudományos munkássággal került a Neumann rektori posztjára, a Pedagógusképző elvesztése után végképp kipenderülni látszott onnan. A maradvány intézményben nincs olyan hely, ahová szakmailag tartozhatna. Bár szorgosan ültetgetett fákat az új campusra, kertésznek nem kertész. Bár azt állítja magáról, hogy kész építészmérnök, hisz írt egy cikket a szolnoki megyeháza épületéről, papírja nincs róla, és a GAMF-ra különben is gépészeti diploma kellene. Közgazdásznak sem közgazdász. Viszont a Gazdaságtudományi Kar hölgydékánja (szőke nő) diploma nélkül is fogadja. De rektorként akár át is helyezheti magát akármelyik Karra, amelyik a Neumannon marad. Hogy ő is maradhasson. Mármint a rektori poszton.

Pedellusunk olyan lázasan keresi a helyét az új struktúrában, mint Móra cinegéje a cipellőjét. Nagy támogatója, Ailer Piroska (szőke nő) volt rektor már Debrecenbe távozott. Másik támogatója, a Fülöp által egyébként csúnyán elárult Finta Zita (szőke nő) ex-kancellár Pestre ment azóta. A Matolcsy-rokon Szemereyné Pataky Klaudia (sötétszőke nő) polgármester asszony pedig kevés ahhoz, hogy ebben segíthessen. Ám a Pedellus lelki szemei előtt felcsillant egy újabb (szőke) nő sziluettje, aki megmenthetné a seggét. Szolnok! Hát persze! Csakis ott teremnek az igazi Fülöpmentő nők! Ahogy 2016-ban Kállay Mária szolnoki alpolgármester asszony és kecskeméti kancellári állásban levő barátnője, Hegmanné Nemes Sára, aki egyébiránt szintén szolnoki lakos volt, bejátszották őt a kecskeméti rektorhelyettesi székbe, most a volt szolnoki főiskolai főtitkár, Lukács Ágnes tarthatja őt ott. Az a nő, akit Szolnokról való kirúgása után Palkovics vett magához kabinetfőnöknek. Lukács a Szolnoki Főiskolán az azóta megbukott triumvirátushoz tartozott: Túróczi Imre rektorral és Kóródi Márta rektorhelyettessel hárman irányították a szép emlékű főiskola életét. Fülöp, aki akkor még a szolnoki főiskolai rektorságra gyúrt keményen, több időt töltve Kállay Mária és Hegmanné társaságában, mint két főállású munkahelyén, a Szolnoki Főiskolán, ahol tanszékvezető és a megyei levéltárban, ahol igazgató volt együttvéve, eszméletlenül fúrta három felettesét, akik szolnoki rektori ábrándjai útjában álltak. Ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy most az általa is megfúrt Lukács Ágnes ITM kabinetfőnök irodájába járkáljon Palkovics megpuhítása érdekében.

A Pedellus siráma, Móra versével ellentétben, hepienddel végződhet. Csak megmarad neki az a fránya rektorság! Nem úgy, mint Zsenginek, aki nem az eszére, hanem a szívére (hogy más testrészét ne is említsem) hallgat, ha nőről van szó. Lenne mit tanulnia a Papnak a Pedellustól.

Most például azt, mire jók a szőke nők: beszopnak minden dumát, és észre sem veszik, ha manipulálják őket.

“Milyen volt szőkesége…”
(Palkóffy kabinetfőnöke valaha fénykorában…)

Similis simile gaudet (Simlis a simlissel)

Írta: Bácsbürgözdi Tudósító

Csodálatos ötlet a kecskeméti, Neumann János nevét szégyenletesen meghurcoló tanoda úgynevezett pedagógiai karának a Károlihoz kapcsolása. Hasonló a hasonlónak örül – magyarul is elmondom, mert nem akarom zavarba hozni sem a károlis, sem a kecskeméti bugrisokat, Down kórosokat és egyéb agyi deficitben szenvedőket, bár a címbeli szabad fordítás jobban kifejezi a lényeget.
Ha esetleg valakinek volnának illúziói akár a Károli, akár a kecskeméti intézmény színvonalával kapcsolatban, vessenek csak egy pillantást a vezetőkre! A Károli jelenlegi vezetője, Zsengellér egy hangyalábnyival értelmesebb képű Balla Péternél vagy Tenke Sándornál, amivel nem mondtunk sokat, sőt, szinte semmit, mivel Balla kifejezetten retardált volt.
A kecskeméti rektor (?) fejére vetett egyetlen pillantás is meggyőzhet bennünket róla, milyen találóan válogatták ki az illetékesek az intézmény indulóját: “Béreslegény, jól megrakd a zsebedet / Vénasszonyok húzzák fel a szekered./ Minél jobban nyalod ki a s…eket / Annál több pénz üti a tenyeredet.” Az új induló címzettje az a szélesképű, pirospozsgás tapló, aki akkor látott egyetemet, amikor magas pozíciókban ülő középkorú vagy idős kisvárosi vezetőnők körül sündörögve megválasztatta magát a kisegítő iskolából egyetemi szintre emelt tanintézmény vezetőjévé. És azóta is iparkodik a zsebébe csatornázni minden lóvét, ami Palkovics főminiszter jóvoltából elérte a tanodát. Intellektuálisan sem fejlődött semmit, keményen tartja a maga 50-as IQ-ját, alig a familiáris gyengeelméjűség szintje alatt.

Most, hogy a kecskemétiek becsatlakoznak a Károliba, egyik se húzza fel a másikat, az átlagos színvonal marad a szokásos helyen, a bányabéka valaga alatt. Erre jó példa a nyelvtudás, helyesebben a nyelvnemtudás szintje. A 2011-es KSH adatok szerint önbemondás alapján kb. minden ötödik magyar állampolgár képes megvakkanni legalább egy idegen nyelven. Nos, ez az arány Kecskeméten és a Károlin még rosszabb.

Óriási volt tehát az öröm a Károlin és Kecskeméten, amikor Palkovics a nagyhét közepén – éppen zöldcsütörtökön – bejelentette, hogy “megmentik” a diplomákat, tehát mindazokét, akik egy 1996-os rendelet értelmében azért nem kapták  meg a diplomájukat, mert bár minden vizsgájuk megvolt, szakdolgozatukat is megvédték stb., de hiányzott nekik az a fránya középfokú C típusú nyelvvizsga. Palkovics miniszter szerint 75 ezer emberről lehet szó, valójában azonban több mint százezerről.

A Károli mindig is kreatívan viszonyult az oklevelek kérdéséhez. A 90-es években szorgalmasan fénymásolták a nyelvvizsga-bizonyítványokat. A rendőrség gyakran szállt ki a Reviczky utcába, hogy megtekintse a pár tucat azonos számmal és betűjelzéssel ellátott bizonyítványt, és visszavonassa a gazembereknek kiadott úgynevezett diplomákat.

Aztán szofisztikáltabbak lettek a módszerek. A Károli Angol Tanszékének docense, Sárosdy Judit és bűnbandája több ezer embert “segített hozzá” nyelvtudás nélküli vizsgabizonyítványhoz. Na jó, megkérték az árát: egy német vagy angol már 300 ezerért kapható volt, ritkább nyelvért 500-600 ezret is elkértek. Aztán valahogy a rendőrség a nyomukra jutott és a Károli docense, Sárosdy docensasszony MÁSODRENDŰ VÁDLOTT LETT A NYELVVIZSGACSALÁSI PERBEN.

Még szofisztikáltabb módszert alkalmazott Szabó András dékán okirathamisító titkárnője és intim bizalmasa, a kettős ügynök Mata Hari : egyszerűen kilopta a nyelvvizsga hiányában ki nem adott diplomáját a Tanulmányi Osztály széfjéből Szabó tudtával és asszisztenciájával. Csereszívességként szériában hamisította a PhD-okleveleket Szabó és felesége tanítványainak, mire föl a MAB bezáratta a Károli BTK doktori iskoláját. A PhD-csalások ügyét kivizsgáló Zsengellér József, a Károli jelenlegi rektora, gyakorlatilag eltussolta a Szabó-Petrőczi házaspár csalásait. Sárosdyné, aki utóbb Szabó András dékán utasítására a titkárnő nyelvvizsga-papírját is kiállította (ezt az egyet parancsra, azaz ingyen!) azzal védekezett a rendőrségi kihallgatása során, hogy nem érti, mi a gond. Ha PhD-fokozatot ki lehet adni a semmire, akkor nyelvvizsga-papírt miért ne?

Illusztris társaságba kerülnek tehát a kecskemétiek, hiszen, ebből is látható, a Károli mindenben az élen jár, sok mindent lehet majd tanulni tőlük. Balla, az akkori rektor még csak ki se rúgta Sárosdynét, hanem egy négyszemközti beszélgetésen javasolt neki egy “közös megegyezéses” távozást. A Károli vezetői – Tenke, Balla – következetesek voltak egyben: KIRÚGNI CSAK BECSÜLETES REFORMÁTUS, NAGY TEKINTÉLYŰ SZAKEMBEREKET SZOKTAK. Ha elmentek a bíróságra, jött a gyakorlott HAMISTANÚZÓ SZABÓ ANDRÁS, ÉS LEHAZUDTA A CSILLAGOT AZ ÉGBŐL, vagy a nyírfás földi nyomozóirodája és gyártották a hamisított felvételeket szakmányba. Nem csoda, hogy Szabó Andrást, ezt a mindig kéznél levő notórius hamis tanút és okirathamisítót a Károli szolgálatában álló Fővárosi Főügyészséget vezető Ibolya Tibor megóvta a vádemeléstől. Pedig nem állt messze tőle.

Most már Palkovics miniszter segítségével a károlisok és a kecskemétiek is megszabadultak a drága és veszélyes nyelvvizsga-bizonyítvány-csalás terhétől, és úgy, ahogy voltak, értelmi fogyatékosan, bedrogozva álltak sorba a beragadt diplomáikért a Reviczky utcában. Olyan hosszú volt a sor, hogy kilógott a Kálvin térre, egészen a templomig. Amikor arra jártunk, egy “károlis ötpercmúlva diplomás” éppen azt kérdezte egy másiktól:

“Te mi a tököm ez a baszott nagy ház itt a hátunk mögött?” A Kálvin téri templomra célzott a fiatal református értelmiségi.

“Mi a tököm ez a baszott nagy ház?”

Family-friendly politicians? (Családbarát vagy családirtó honatyák?)

Szerző: Gyálaréti családirtó

A kezében nem úrvacsorai kelyhet, hanem futball-labdát tartó, nem az Isten háza, hanem Orbán futball akadémiája előtt tüsténkedő főpásztor, Bogárdi Szabó István fényképe jól jellemzi a Magyarországi Református Egyház végtelen szervilizmusát, becstelenségét. Azért van még optimizmusra ok. Ezt az okot Thoma László 2020. március 29-én megtartott istentisztelete szolgáltatja, amelyet a közmédia sugárzott a gazdagréti református templomból. 
A textus Pál apostolnak a Zsidókhoz írott leveléből volt, amely bizalomra szólítja fel a közösséget a vezetői iránt: „Bízzatok vezetőitekben és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak.” (Zsid. 13, 7-17.)
A vezetőkre különös felelősség hárul a mostanihoz hasonló katasztrófahelyzetben – hangsúlyozta a lelkész –, és rámutatott az őket fenyegető hibákra: „jaj annak a vezetőnek, aki olyan uralmat, befolyást, tekintélyt akar építeni magának, ami csak Jézust illeti meg. Ez a hübrisz, a büszkeség, ami a hatalmon levő vezető embernek mindig kísértése”.
Thoma László a hübrisz szindróma kilenc jellegzetességét sorolja fel, ezek közül a három legmarkánsabb a következő: az ilyen vezető
– a hatalmat a saját megdicsőülése céljából használja,
– messianisztikus hév és túlfűtöttség jellemzi,
– senkinek sem tartozik elszámolással.
A lelkipásztor ezek után felszólítja a gyülekezetet és a televízió előtt ülőket, hogy vizsgálják meg vezetőiket, nem estek-e a hübrisz vétkébe. „Ne hagyjátok magatokat félrevezetni – még egy vezető által se. Gondolkozzatok, mérlegeljetek, merjetek kérdéseket feltenni!”

Nem hagyjuk magunkat félrevezetni. Ezek a szavak Bogárdi Szabóról, Köntös Lászlóról és a többi hitvány zsinati tagról szólnak, akik pénzért, kitüntetésért, ajándékba kapott ingatlanért szolgálják a sátáni gonoszságú mai magyar kormányt.
Thoma László nem tesz lakatot a szájára: „Az az ember, gyülekezet, egyház, aki, amely teljesen beilleszkedik, asszimilálódik, mindenben kollaborál, azonosul, beolvad és szimbiózisban van az adott kultúrával, hatalommal, valójában eltávolodik Krisztustól.”

A mai kormány aljas céljait szolgálják folyamatosan a szervilis, csak nevükben keresztény egyházak, többek között a MRE. 2020. május 5-én az országgyűlés megszavazta az isztambuli egyezmény elutasítását.

Az isztambuli egyezmény ez emberi élet értékét óvja az erőszak, a családon belüli erőszak ellen is. Magyarországon minden héten meggyilkolnak egy nőt a családon belül, a gyerekek, idős szülők elleni erőszak mindennapos gyakorlat. Anyák napja hajnalán verte agyon Szilágyi István színészt a saját fia. Óriási siránkozás indult meg a magyar sajtóban. Próbáltak az öregembernek és a feleségének segíteni szomszédok, jóindulatú emberek és karitatív szervezetek is, de ők majomszeretettel ragaszkodtak alkoholista elmebeteg, erőszakos fiukhoz.

Bizonyára sajnálkozott Szilágyi István halálán az a négy országgyűlési képviselő is, akik most beterjesztették ezt a gyalázatos indítványt a parlament elé, amit aztán a fideszes korrupt patkányok azonnal meg is szavaztak. Nem csodálom, náluk is van otthon egy-egy vak komondor, amin átesve a családtagok arccsontja ripityára törik.

Nevezzük néven a négy gyalázatos figurát: Nacsa Lőrinc, Juhász Hajnalka, Vejkey Imre, Hollik István. A négyből három KDNP-s, Hollik fideszes. Jegyezzük meg: a KDNP-ben a K állítólag a kereszténység helyett áll. A három állítólag keresztény képviselő törvényi rangra akarja emelni a családi erőszak büntethetetlenségét, a gyengék, a szegények végletes kiszolgáltatottságát. Könnyű szívvel fogadják el a Szilágyi István féle gyilkosságok mindennapossá tételét.

A mai magyarországi “keresztény” egyházak a sátáni aljasságú magyar kormány hitvány csahosává szegődtek. És még ők hirdetik magukról, hogy milyen családbarátok! Akik nyíltan falaznak az erőszaktevőknek, családirtóknak.

A beterjesztők bizonyára nem gondoltak a Zsoltáros szavaira: “Ó, erős, bosszúálló Isten, ki bűnünkért büntetsz erősen / jelentsd meg már hatalmadat! / Mind a világnak bírája / Támadj fel, add meg valóba / a kevélyeknek jutalmát!”

Lesújt rátok a bosszúálló Isten, nem kell sokáig várnotok!

Addig is, míg ez megtörténik, óva intjük a nőket attól, hogy lépre menjenek Orbán családbarátságot hazudó, csábos szavainak, és Novák Katalin termékenységre buzdító, szexire vett násztáncának. Gyereket szülni? Ezeknek? 

Nagy nemzeti költőnk, Arany János szavaival válaszolunk:

“Ne szülj rabot, te szűz, anya / Ne szoptass csecsemőt…”