Jelentés a MAB Látogató Bizottságának a Károli Bölcsészettudományi Karának jelenlegi helyzetéről
Új vezetés
A Bölcsészettudományi Kart 2010 szeptembere óta új dékán, dr. Sepsi Enikő irányítja. Sepsi Enikő 2009 novemberében került a Károli oktatói állományába docensként a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékre, lényegében egyetemi oktatói tapasztalat nélkül. Korábban az ELTE Ménesi úti kollégiumának igazgató-helyettese volt évtizedekig. Alkalmazásával egy időben azonnal főtitkári megbízást kapott, majd fél évvel később ő írta ki – gyakorlatilag saját magára „szabva” – a dékáni pályázatot. Erre utal az a körülmény, hogy a posztra más pályázó nem volt. A Károli Református Egyetemen már hagyomány az ilyen antidemokratikus pszeudo-pályáztatás, amit az egyetemi autonómia felfüggesztésével a Fenntartó közvetlenül irányít, és amelynek eredményeképpen a kiszemelt leendő vezető ellenfél nélkül nyeri el a neki szánt pozíciót. Így kapott megbízást az ÁJK dékáni posztjára 2010-ben előbb Domokos Andrea, majd a tudományos fokozat nélküli Kovács Barnabás és Kovács Zsolt Csaba, egyidejűleg a stratégiai ill. gazdasági igazgatói pozíciókat is betöltve, majd Antalóczy Péter. Így választatta magát a Bölcsészkaron dékánná 2008-ban Szabó András, így kapott kétszer is rektori megbízást Balla Péter. Egyetlen esetben sem volt ellenjelölt.
A vezetőváltás okai és következményei
A korábbi vezetői team – Szabó András és „csapata” – 2010-ben, másfél év után, formálisan lemondott. Valójában erre felszólítást kaptak a Fenntartótól. Ennek elsődleges oka nem az Irodalomtudományi Doktori Iskola körül elkövetett hivatali visszaélések lehettek, mert ezek nem jártak az elkövetőkre nézve megfelelő súlyú következménnyel, ahogyan azt a MAB 2009. október 1-i határozatában az egyetem vezetésétől megkövetelte, hanem a BTK-n kirobbant különösen nagy értékű sikkasztási ügy, amelyről informális források szerint a Fenntartó már korábban értesült, de csak Sepsi Enikő kinevezése után állt módjában azt kivizsgáltatni. A BRFK 2011 szeptemberi közleménye nem szól arról, hogyan lehetett egy alacsony beosztású adminisztratív munkaerőnek a Kar vezetői tudta nélkül 157 millió forintot elsikkasztania. A magányos tettes mint magyarázat se nem való-, se nem életszerű.
Sepsi Enikő érdeme, hogy a sikkasztást feltárta, a Kar adminisztrációjának rendbe tételét elkezdte. Ez a munka még folyamatban van. A tudományos munka koordinálására és irányítására az új dékán sem képességei, sem tapasztalatai alapján nem látszik alkalmasnak.
Szabó Andrást a dékáni posztot követően a Magyar Irodalom-és Kultúratudományi Intézet vezetéséről is leváltották, de tanszékvezetői megbízását megtarthatta. Egykori helyettesei közül Bíró Máriát 2010 nyarán egyik napról a másikra nyugdíjazták. A BTK rektorhelyettesét, Györgyiné Koncz Juditot – formailag közös megegyezéssel – ezt követően küldték el. Szabó András másik helyettese, Kulcsár-Szabó Ágnes tanszékvezetői pozícióját megtarthatta, bár épp azt a tanszéket vezeti – az Összehasonlító Irodalmit –, amelyen egyszakos diplomájával helye sem lehetne.
A Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet új vezetője
Szabó András helyére Bertha Zoltán nevezték ki 2011 áprilisában intézetvezetőnek, aki nem szívesen és csak vezetői nyomásra vállalta el a feladatot. Kinevezése után azonnal infarktust kapott, egy héten át intenzív osztályon kezelték. Vezetésre alkalmatlan, ennek teljes mértékben tudatában van, nem akarta vállalni, azonban „rábeszélték”. A régi vezetőkkel nem mer konfrontálódni, saját hallgatói és kollégái érdekeit sem képes velük szemben érvényesíteni.
A Régi Magyar Irodalmi Tanszéket változatlanul Szabó András vezeti. Bár a közalkalmazotti törvény tiltja, itt oktat óraadóként saját felesége, Petrőczi Éva is, magyar szakos diploma nélkül, csak angol szakos diplomával régi magyar irodalmat. A tanszék oktatói gárdája túl nagy az ellátott órákhoz képest: a házaspár mellett itt oktat Bene Sándor másodállású docens, Bánki Éva adjunktus és Pénzes Szabolcs tanársegéd.
Az Összehasonlító Irodalmi Tanszéket az egyszakos diplomájával arra alkalmatlan Kulcsár-Szabó Ágnes vezeti, aki közvetlen munkatársai zömét szintén a komparatisztikára alkalmatlan egyszakosok közül válogatta: Kovács Árpád csak orosz szakos (orosz szak nincs az egyetemen), Mészáros Márton pedig csak magyar szakos. Egyedül Géher István Lászlónak van az Összehasonlító Tanszékre magyar-angol szakosként megfelelő képesítése. Minthogy ez a tanszék látja el a világirodalom oktatását, kérdés, hogy képes ezt Kulcsár-Szabó Ágnes és Mészáros Márton teljesíteni, akiknek nemcsak idegen nyelv szakos diplomájuk, hanem nyelvtudásuk sincs. Nem lehet tudni, Mészáros Márton megkapta-e a doktori fokozatot. Az egyetemi honlap egyik helyén Dr-ként, a másik helyén anélkül tüntetik fel. Az Országos Doktori Adatbázis (www.doktori.hu) szerint a fokozatot részére a Szegedi Tudományegyetem 2010 december 16-án kiállította, annak ellenére, hogy a szegedi védés kormányrendeletbe ütközött. A 2009. március 26-i eredménytelen eljárás után Mészáros a fokozat visszavonását követő 2 éven belül (2011 szeptember 1-ig) nem is jelentkezhetett volna ugyanazzal a témával új eljárásra a törvény értelmében. Ezt elkerülendő a doktori adatbázisba valótlan adatot szolgáltattak: Mészáros eredménytelen károlis védését „elmarad(t)”-ként tüntették. Mészáros kétszeri szabálytalan doktorálása ügyében informális értesüléseink szerint jelenleg is büntetőeljárás folyik.
A Miskolci Egyetem saját honlapja szerint ugyanezzel a hamis adatszolgáltatási trükkel Baranyai Katalint is védetni akarja ugyanabból a témából, amiből egyszer az ELTÉn, egyszer pedig a Károlin már eredménytelenül próbálkozott. Kormányrendelet tiltja ugyanabból a témából a harmadszori doktorálást. A rendelet kijátszásának célja az, hogy Petrőczinek legyen védett doktorandusza. Petrőczi témavezetése sem lehet valós: diplomája és kutatási területe alapján nem lehetne modern magyar irodalmi értekezés témavezetője.
A Klasszikus Magyar Tanszéket évek óta Hermann Zoltán docens vezeti, holott azon a tanszéken két jóval nagyobb tudományos munkásságú, habilitált oktató is van, közülük az egyik, Nyilasy Balázs, még ma is aktív korú.
Legkritikusabb a Modern Magyar Irodalmi Tanszék helyzete. Szigeti Lajos Sándor és Hima Gabriella kiválásával ez a tanszék egyrészt iskolateremtő nagy egyéniségek és elegendő számú oktató nélkül maradt, nem képes ellátni a Régi Magyarénál jóval nagyobb óraterhelést. Bertha Zoltán és Szász László egészségi állapotuk miatt is nehezen birkóznak meg a feladattal, a Hima Gabriella helyére felvett Benyovszky Krisztián pedig már ez év szeptemberében távozott a tanszékről, bár a honlap ezt még nem tünteti fel. Horváth Csaba adjunktus pedig munkaideje egy részét főállású munkahelyén, a PIM-ben tölti. (A jelentés postázása után vettek fel Benyovszky helyére egy új oktatót: Papp Ágnes Klárát.)
Irodalomtudományi Doktori Iskola
A megszüntetett Irodalomtudományi Doktori Iskolát ma is azok tartják a kezükben, akik a szabálytalanságokat elkövették (ld. 2009. április 6-i DIT jkv.: ebben a MAB által később kifogásolt, majd visszavont fokozatokat Hima Gabriella akkori IDI-vezető felülvizsgálati kérelme ellenére, szándékosan az IDI-vezető távollétére időzített értekezleten újból megerősítették az akkori részvevők: Szabó András, Petrőczi Éva, Kovács Árpád, Kulcsár-Szabó Ágnes, Hermann Zoltán). Az új intézetvezető, Bertha Zoltán gyengeségét mutatja a leváltott régi vezetőkkel szemben, hogy nem képes saját végzett, sőt, abszolutóriumot szerzett és leszigorlatozott hallgatói fokozatszerző eljárásra jelentkezését kiharcolni. Fentebb felsoroltak – azaz a 2009. ápr. 6-i DIT-ülés részvevői – csak „saját” hallgatóikat menedzselik, míg Bertháét, az elhunyt Szigetiét és az elbocsátott Himáét valósággal diszkriminálják. A „saját” idézőjelesen értendő, hiszen eredetileg egyiküknek se volt védésre alkalmas saját tanítványa. Ezekre ők egy nagy témavezető-leváltási akció keretében tettek szert, amelyre körlevélben szólították fel az összes doktoranduszt 2009 augusztus végén. Az elorzott témavezetéseket ráadásul 2 évre visszadátumozták, amely ellen csak Hima Gabriella tiltakozott, őt azonban már 2009 szeptemberétől kikapcsolták az oktatásból, nem adva neki órát, jóllehet munkaviszonyát csak 1 évvel később szüntették meg. (Hogy milyen súlyos, munkaviszonyból származó kötelességszegést követhetett el egy fél éve folyamatos betegállományban levő oktató a felmondástól visszaszámított 15 napos szubjektív határidőn belül, ami miatt keresőképtelensége alatt a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel – rendkívüli felmondással – kellett őt eltávolítani, arra egyelőre nem derült fény. Úgy tudjuk, munkaügyi per van folyamatban, ám arról a Károli – nem tudni, milyen ürüggyel – a nyilvánosságot folyamatosan kizáratja.) A Szigetihez, Berthához és Himához lojális maradt doktoranduszokat nem menedzseli senki, még Bertha sem. Sem Bertha intézetigazgató, sem Sepsi dékán nem ura a helyzetnek.
A Magyar Nyelvtudományi Tanszék oktatói tudományosan jelentéktelenek. Dér Csillának, H. Varga Mártának, N. Császi Ildikónak megvan ugyan a PhD fokozata, tanulmányaik azonban gyérek és fajsúlytalanok. Vörös Éva nyelvtörténészként pl. olyan tökéletesen jelentéktelen és periférikus témákat kutat (?), mint a kivi, meg a papaya szó megjelenése a magyar nyelvben. (Ez az utóbbi 20 év nyelvtörténete címszó alatt fut.) Nádor Orsolya nappali képzésen mindössze óvónői képesítést szerzett. Azóta a magyar mint idegen nyelv területén írogat – ezt a nyelvészek nem tekintik tudománynak. Heltainé Nagy Erzsébet főállásban a Nyelvtudományi Intézetben van. Hegedüs Rita (a magyar mint idegen nyelv) az ELTE nyugdíjasa. Honti László akadémikus már nyugdíjas ( H. Varga Márta férje), de szintén fel van tüntetve. A tanszékvezető Fóris Ágota. Protekcióval, H. Varga Márta barátnőjeként jutott be a tanszékre, hiszen magyar szakot nem végzett: állítólag jelenleg végzi egy vidéki egyetemen a BA-t. Spanyol-olasz szakos. Miután 2010 őszén – az ideiglenes akkreditáció megszerzése után – Honti akadémikus nyugdíjba vonult, az volt a feltétele, hogy Fóris legyen az utódja: így akarta biztosítani saját felesége állását, mivel H. Varga Márta szinte autista módon kommunikációképtelen. Az Oktatási Közlönyben megjelent pályázati kiírás Fórisra volt koncipiálva: nem tartalmazta sem a szakirányú képzettség, sem a református felekezethez tartozás kritériumát.
A Történettudományi Intézetben máig többen is oktatnak történelem szakos diploma nélkül, pl. Csoma Zsigmond borász, agrármérnök, Szilasi Alex zongoraművész, Imregh Mónika klasszika-filológus stb.
A Történettudományi Doktori Iskolát idén ősszel a MAB akkreditálta, bár több szempontból sem felel meg a törvényi feltételeknek. 8 törzstagja közül 4-nek nincs védett doktorandusza (Kurucz György, Kun Miklós, Ö. Kovács József, Szabó Péter), 3-an már idén elérik az új doktori iskolákra törvényileg elírt felső korhatárt (65 év), jövőre pedig, amikor az oktatás ténylegesen megkezdődik, már túl is lépik (Gergely András, Kun Miklós, Belényi Gyula). Van olyan törzstag is, aki az oktatásban öreg is, meg kezdő is (Kun Miklós, akinek nemcsak fokozatot szerzett, hanem semmilyen doktorjelöltje sem volt még hosszú pályafutása alatt). Tudományos műhely sem alakult még ki a TDI egyetlen alprogramjában sem („A doktori iskolába nemrég meghívott törzstag-jelöltek eddigi tudományos tevékenysége más intézményekhez kötődik, így a doktori iskola egyik programjában sem alakult még ki helyi tudományos műhely”, MAB-határozat). Feltehetően a MAB gesztust gyakorolt a Károli Bölcsészettudományi Kara felé ezzel az elnéző, sőt, kivételező akkreditálással.
A német szakon idén akkreditálták a diszciplináris irodalomtudományi mesterszakot, bár jelentékeny, aktív korú irodalmár nincs a tanszéken.
Angolból csak a tanári szak lett mesterszinten akkreditálva.
A kommunikáció- és médiatudomány MA-akkreditációja megbukott.
Egyetemi színvonalú oktatásnak csak a pszichológia és a színháztudományi szak nevezhető. Utóbbi értelme azonban megkérdőjelezhető. Ugyanez a képzés zajlik a mindössze néhány száz méterrel távolabb található Színház- és Filmművészeti Egyetemen, részben ugyanezekkel az oktatókkal, valamint az ELTÉ-n is lehet hasonló tárgyakat tanulni az Esztétika szakon, térben még közelebb, csupán néhány méterrel odébb. Ennek a szaknak a veszprémi Pannon Egyetemen volt létjogosultsága, mert abban a régióban ez volt az egyetlen ilyen jellegű képzés. Budapesten azonban a Belvárosban, egymás közvetlen közelében már volt két hasonló profilú képzés. A Károlin egy harmadik képzés létesítése – gyakorlatilag Veszprémből való „átlopása” – semmi más célt nem szolgálhat, mint az abban részvevő oktatók álláshalmozását. A Veszprémből való áttelepítést egyébként érdemes volna kivizsgáltatni. Ezt 2009 elején a Károli akkori dékánhelyettese, Kulcsár-Szabó Ágnes kezdeményezte és hajtotta végre. A szak akkreditációja abban a MAB KÁB-ban történt, amelynek elnöke a Károli dékánhelyettesének apósa, Kulcsár-Szabó Ernő volt, még 2009 nyarán. Azon az ülésen, amelyen a színházi szak károlis akkreditációját tárgyalták, az elnök részt vett a vitában és a szavazáson is, noha érintett volt: menye nemcsak kezdeményezte a szak „áttelepítését”, hanem személy szerint is fel van tüntetve a képzésben, sőt oktat is, magasabb óraszámban, mint a saját tanszékén. (Voltaképpen mindegy, hol oktat, mert egyikre sincs kvalifikálva: nincs értékelhető munkássága se összehasonlítható irodalomtudományból, se színháztudományból.)
Összességében a Károli legtöbb szakján (magyar irodalom, nyelv, kommunikáció- és média, angol, német, történelem) kifogásolhatók a képzés személyi feltételei. A Történettudományi Doktori Iskola protekciós, gesztus értékű akkreditálásával (4 törzstagnak nincs védett doktorandusza, 3-nak még témavezetettje sem, 3 oktató az öregségi korhatárt már most eléri, az oktatás megkezdésekor meg is haladja majd, nincs tudományos műhely) csak formálisan felel meg az egyetemi színvonalnak, tartalmilag sok a kérdés.
Az IDI körüli törvénytelenségeket az egyetem egy belső jelentésben részlegesen feltárta, de a jelentést nem tárta sem a Szenátus, sem a MAB elé, pedig a MAB 2009. október 1-i határozatában ezt megkövetelte. A jelentés eltitkolása abból a célból történhetett, hogy az igazi felelőst felmentsék, és azt az oktatót tegyék meg bűnbaknak, aki a szabálytalanságokat nem elkövette, hanem feltárta. A Szenátus előtt a szabálytalanságokat elkövető akkori dékán, Szabó András az IDI volt vezetőjét annak távollétében brutálisan megrágalmazta, és elérte munkaviszonya megszüntetését, áthárítva rá a felelősséget azokért a cselekményekért, amelyeket ő maga követett el. Az IDI vezetőjének egyszer sem adtak alkalmat a vádak elleni védekezésre, az ő tevékenységét tárgyaló ülésekre meg se hívták, meg se kérdezték. Haragosa, egyben az igazi elkövető, Szabó András viszont minden alkalommal jelen lehetett. Az elbocsátás körülményei – féléve tartó keresőképtelenség alatt 15 napon belül tudomásra jutott súlyos kötelességszegéssel vádolva meg és rendkívüli felmondással sújtva a professzort – alkalmasak Hima Gabriella súlyos megrágalmazására, szakmai jóhírének csorbítására, személyiségi jogai durva megsértésére. Ez nem méltó egyetlen egyetemhez sem, különösen egy magát „keresztyén”-nek nevezőhöz.
2011. november 30
Ravasz László Baráti Kör