Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2011. augusztus

The Day of the Rat (A patkány napja)

Posted by pontolyan - augusztus 30, 2011

Ma Balla Pétert kinevezték a Károli Egyetem bábrektorának. A Szenátus még májusban megfosztotta a leendő rektort minden érdemleges rektori funkciójától, majd ezután írták ki a rektori pályázatot a kiszemelt bábnak – neki. Dehogyis akar Balla Péter rektor lenni. És ha akarna, se tudna. Ő bőven beéri azzal, hogy rektornak hívják, és kapja a rektori pótlékot.

A Patkány napját a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja 3 képben foglalta össze. Ezeket a képeket most néhány órára közreadjuk, aztán eltávolítjuk, nehogy dr. Takács megint feljelentsen minket:

Sajnos, le kellett vennem az első képet, mert nem kockáztathatjuk a blogot. Ez a kép a www.keh.hu oldalon található (1. kép):
 

Hamis okirat

Sajnos, a harmadik képet, a patkányfogót is le kellett vennem, de ennek mását megtaláljátok itt (a 2. kép):

Képmagyarázat

Az első kép címe: Bábjáték. Vagyis, amikor két Báb találkozik és eljátszik egymással. No comment.

A második kép címe: Hamis okirat. Az a helyzet, hogy az oklevél kiállítását elcseszték. Balla Péter neve hivatalosan nem Dr., hanem csak simán: Balla Péter. Tessék csak megnézni a személyiét! Tartalmilag pedig még hamisabb. Dehogyis van ő megbízva rektori feladatokkal. Már semmivel sincs, mindenről lemondatták, tessék csak megnézni a szabályzatot. Minden funkció Barnaby kezében összpontosul. Csak vele nem fogna kezet Schmitt Pál. Az oklevél szövegének lefényképezése tipikusan ballás gesztus. Imádja fényképezgetni a dokumentumait: átvilágítás, zsinati megbízás, de hát ez a teteje mindennek – egy igazi rektori megbízás, amit egy női kéz aranysujtásos díszmagyarban a kamera elé tol. Nemsokára elfoglalja Balla családi albumában a díszhelyet. Szinte halljuk a kísérőzenét, amint Balla odasúgja a kéznek: “Ezt is elértem. Húzd ki magad anyuci, a férjed REKTOR lett.”

A harmadik kép címe: A Patkány napja. Balla profilból olyan  patkányos. Belülnézetből még inkább. 🙂  Bölcskei atyaian fenyegető, amint foga között sziszegi: “Megkaptad, amit akartál, de most aztán vissza azzal a 70 millióval, mert Enikő megszorongatja a mogyoróidat. Barnaby és ZsoltCsaba még meg is tapossa.”

Balla, akinek Isten elé vitt tudatos döntése volt saját nyilatkozata szerint (Szűkülés vagy bővülés? www.reformatus.hu ), hogy nem akar rektor lenni, becsapta Istent.

De még inkább saját magát. Elhiszi magáról, hogy rektor. Legkésőbb holnap, majd ha Barnaby, CsabaZsolt vagy Enikő kiadja neki az ukázt a Rektoriban, felébred szegény…

Posted in Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , | 45 hozzászólás »

Balla’s alibi statement (Balla Péter alibi-igazolása a HÖK-nek)

Posted by anonymanalyst - augusztus 28, 2011

Az alábbi levelet Balla Péter írta Oláh Gergely akkori HÖK-elnöknek 2011. április 26-án, kvázi-igazolásként, 2 hónappal a 70 milliós sikkasztás feltárása után. A belső hírlevél arról szól, hogyan lehetne kifelé – az egyetem oktatói és hallgatói felé – kommunikálni az esetet. A levél egyértelműen még az előző, azaz a 2010. évi jelentésre, tehát még a bűncselekmény felfedezése előtti állapotra vonatkozik. Nem az van benne expressis verbis leszögezve, hogy a HÖK pénzügyi szabálytalanságot nem követett el, hanem csak az, hogy ilyent az ellenőrzés tavaly még nem tárt fel.

Mint tudjuk, a különösen nagy értékű sikkasztást először idén február végén fedezték fel, kimondottan a bölcsészkaron, mikor Sepsi Enikő csapata nagyjából képbe került a Duplaszabók által hátrahagyott Augiász istállóját illetően. A kifelé kommunikálandó közleményből az is kiderül, hogy a HÖK-szabályzat alapvető hiányosságokat tartalmazott, amelynek következtében a rendszer áttekinthetetlen, lényegében használhatatlan volt. A “katyvaszban” éppenséggel eltűnhettek tízmilliók. Hogy ez megtörtént-e vagy sem, az ebből a többféleképpen értelmezhető, éppen ezért semmitmindó alibi-közleményből nem derül ki. Ez egy tipikus Balla-levél, ami egy súlyos bűncselekmény elkenésére, a felelősség elmaszatolására szolgál.

Posted in Balla Péter, Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címkézve: , , , , | 75 hozzászólás »

Forró nyom (Hot trail)

Posted by karoligaspar - augusztus 26, 2011

Hot trail (Forró nyom)

Szerző: Netfigyelő

Valaki megint beizzította a cenzúrát. Ha a “70 milliós ösztöndíjcsalás a Károlin” keresőszavakat beütjük a google-ba, úgy a 3. oldaltól kezdve azt látjuk, hogy minden oldalról “jogi kérésre” eltávolítottak 1-1 találatot. Talán csak nem azért, mert a sikkasztók attól féltek, hogy a hozzászólások esetleg nyomra vezethetik a BRFK-t? Egyébként elég furcsa, hogy csak tanúk vannak, de gyanúsított nincs. Nem a Kar vezetői felelnek a sikkasztásért? A csalást Sepsi Enikő fedezte fel, a sikkasztás a korábbi években történt az egyetemi honlap akkori (meglehetősen eldugott) közleménye szerint. Ki volt az a személy, aki végig folyamatosan a BTK (legalább egyik) vezetője volt? Csak nem Szabó András? 2008-tól dékán, azelőtt rektorhelyettes, azelőtt pedig dékánhelyettes!

Ha a rendőrség komolyan tanulmányozta volna figyelmeztetésünket, már ez év február 26-án forró nyomra lelhetett volna. A Pethő-poszt alatt az alábbi hozzászólástömb található , feltehetően az ügyben tevőlegesen érintettek neveivel.

Tovább…

Posted in Balla Péter, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címkézve: , , , , , , , , , | 39 hozzászólás »

Boost your faith! (Turbózd fel a hited!)

Posted by anonymanalyst - augusztus 25, 2011

Szerző: Netfigyelő

A Károli Református Egyetem hivatalos honlapjának címlapján hónapok óta virít az utóbbi 2 év történéseinek fényében direkt blaszfémikus szlogen:

Erősítsd meg hited felsőfokú piacképes tudással!
Gyere a Károli Gáspár Református Egyetemre tanulni!”

http://www.kre.hu/

Miben építheti hitedet a Károli? 1. Csalással szerzett PhD-fokozatok, amelyeket a MAB az intézménnyel visszavonatott;2.  csalással szerzett nagydoktori cím; 3. csalással szerzett professzori cím, 4. okirat-, 5. név- és 6. identitáshamisítások, legutóbb pedig 7. a HÖK 70 milliós sikkasztása a BTK-n, amelyről mind a kari, mind az egyetemi vezetésnek tudnia kellett. Erről a csalásról mi itt a blogon a Pethő-poszt kommentjei alatt már 2011 február 27-én hírt adtunk:

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/02/25/the-silent-confessionof-a-crook-petho-nema-vallomasa/#comments

A Károli az utóbbi 2 év óta amúgy is a csalók egyeteme hírében áll. A kari vezetéssel összejátszó HÖK 70 milliós sikkasztása talán végre azok szemét ids felnyitja, akik eddig rendületlenül kitartottak Szabó András, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes és Hermann Zoltán meséi mellett. A HÖK-ös csalók emellett azt is bizonyították, hogy máris híres svindliző tanáraik nyomdokaiban járnak, és egyetemünk  hírét, mint a bűnözésben élenjáróét, már ők is öregbítik a világban.

Sikeres marketingünk néhány példája (az első 6 link azonos az előző poszt linkjevel, a többi új):

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/379973

http://hirszerzo.hu/belfold/20110824_karoli_osztondijcsalas

http://nol.hu/belfold/hetvenmillios_osztondijcsalas_a_reformatus_egyetemen

http://www.mitortent.hu/kereses/?q=70+milli%C3%B3s+%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADjcsal%C3%A1s

http://hvg.hu/itthon/20110824_karoli_reformatus_egyetem_osztondijcsalas#rss

http://eduline.hu/felsooktatas/20110824_osztondij_csalas_karoli_egyetem.aspx#rss

http://www.napiaszonline.hu/bunugy/osztondijcsalas_31121

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/24/dead-souls-money-holt-lelkek-osztondija/

http://www.szeged.info.hu/70-millios-osztondijcsalas-a-karolin-szeged/

http://hirek.pontneked.hu/h/403467?70-millios-osztondijcsalas-a-karolin

http://hirsztar.neobase.hu/hir/n%C3%A9pszabads%C3%A1g-csalhattak-az-%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADjjal-k%C3%A1roli-egyetemen

http://article.wn.com/view/2011/08/24/n_pszabads_g_csalhattak_az_szt_nd_jjal_a_k_roliegyetemen/

http://www.hirtv.hu/kultura/oktatas/?article_hid=394384

http://mandiner.hu/cikk/20110823_hetvenmillios_csalas_a_karoli_egyetemen

http://www.bombahir.hu/budapest/70-millios-osztondijcsalas-a-karoli-egyetemen

http://www.hirekma.hu/hir/670816/70-millios-osztondijcsalas-a-karolin.html

http://www.eduport.hu/cikk.php?id=24181&PHPSESSID=e61ef17b42e18adea8b5016ccb8aab8e

http://hirek.animare.hu/70_millios_osztondijcsalas_a_karolin+545316.html

http://www.bulvarhir.com/hr/?118032-70_millios_csalas_az_egyetemen

http://www.origo.hu/itthon/20110824-nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen.html

http://starthirek.info/belfold/nepszabadsag-osztondijcsalas-a-karoli-reformatus-egyetemen/

http://belfold.hirfal.hu/nepszabadsag_csalhattak_az_osztondijjal_a_karoli_egyetemen-4269880.html

http://www.hirstart.hu/hk/20110824_nepszabadsag_osztondijcsalas_a_karoli_reformatus_egyetemen

http://humanpolitika.hu/index.php/hr-hirek/11-oktatas/3044-nepszabadsag-oesztoendijcsalas-a-karoli-reformatus-egyetemen

http://www.meseonline.hu/?pid=home

http://propeller.hu/itthon/2026614-nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen

http://eszakhirnok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9950:a-penz-az-isten-hetvenmillios-oesztoendijcsalas-a-reformatus-egyetemen-&catid=38:roevidenbal

http://z-radio.hu/2011/08/24/nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen/

http://www.hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=44438

http://mandalaybay.hu/cikkek/usa

http://tutilapok.hu/hirek/hirek/nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen/

http://seaattack.hu/cikkek/seaattack-hu

http://yw.hu/cikkek/ritka-betuk

http://bloggertv.hu/cikkek/kep

http://www.napi-hirek.hu/hirek/tartalom/nepszabadsag-csalhattak-az-osztondijjal-a-karoli-egyetemen/685665

http://generalacademy.hu/cikkek/generalacademy-hu

http://www.maifriss.hu/hirek/rss/20110824/n%C3%A9pszabads%C3%A1g-csalhattak-az-%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADjjal-k%C3%A1roli-egyetemen

http://109.hu/?L=hircsatorna.index&h=4a4c33094ce4c5d5226c97bc9d5435cb

http://megtudomcsinalni.hu/cikkek/megtudomcsinalni

http://alberletlap.hu/cikkek/alberletlap

Posted in Balla Péter, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címkézve: , , , , , , | 7 hozzászólás »

Dead souls’ money (Holt lelkek ösztöndíja)

Posted by anonymanalyst - augusztus 24, 2011

Tegnap óta ismét a károlis csalók töltik meg a médiát. Ezúttal azonban nem intellektuális, hanem klasszikus csalásról van szó: pénzről, trükkös sikkasztásról.

A sok PhD-s és professzori csaló között Gogol zseniális művének, a Holt lelkeknek a főhőse, Csicsikov is feltámadt a Református Egyetemen. Fantomhallgatók után fizettek ki a Károli BTK évek óta bebetonozott HÖK-vezetői ösztöndíjat. Pontosan a nevek igaziak voltak, csak nekik nem járt volna ösztöndíj, ám a számla, amikre a pénzt utalták, nem az övék volt. Fejenként 1-3 millió forintot utaltak át fantom-ösztöndíjasoknak, majd visszakérték tőlük a meg sem kapott pénzt, hogy bocsi tévedés volt, aztán a téves pénzt valakik valóságosan elköltötték – összesen 70 milliót. A BRFK 7 hónapja nyomoz, ám még nem akadt a bűnös(ök) nyomára.

Amiről nincs szó a médiában: a csalás nem általában a Károlin, hanem kifejezetten a BTK-n történt a Duplaszabó diktatúra (Szabó András és Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes rémuralma) alatt, amikor a HÖK a Duplaszabók szavazógépezetét képezte a Kari Tanácson. A csalás és sikkasztás bűncselekményét a Szabók utódja, Sepsi Enikő fedezte fel, ő kezdeményezte a feljelentést. Az ügy február végén pattant ki, szerepelt is a BTK holapján a hírek között a “közlemény” rovatban, a legeldugottabb helyen, a legapróbb betűkkel. Majd ahogy a blogra mi is feltettük a témát, végleg eltűnt a BTK honlapjáról.

Tegnap óta azonban ismét megjelent, már nem egyetemi belső hírként, hanem országos napi-és hetilapokban, tv-csatornákon, internetes fórumokon:

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/379973

http://hirszerzo.hu/belfold/20110824_karoli_osztondijcsalas

http://nol.hu/belfold/hetvenmillios_osztondijcsalas_a_reformatus_egyetemen

http://www.mitortent.hu/kereses/?q=70+milli%C3%B3s+%C3%B6szt%C3%B6nd%C3%ADjcsal%C3%A1s

http://hvg.hu/itthon/20110824_karoli_reformatus_egyetem_osztondijcsalas#rss

http://eduline.hu/felsooktatas/20110824_osztondij_csalas_karoli_egyetem.aspx#rss

http://www.napiaszonline.hu/bunugy/osztondijcsalas_31121

A hír:

Hetvenmilliós ösztöndíjcsalás a református egyetemen

Hetvenmilliós ösztöndíjcsalás ügyében hetedik hónapja nyomoz a rendőrség a Károli Gáspár Református Egyetem feljelentése alapján. Már számos tanút kihallgattak, gyanúsított azonban még nincs.

Néhány komment a Népszabadság-cikkhez:

Mester_polgár | 2011. augusztus 24. | 11:34:35

A pénz bárkit megrészegít.
Nem az oktatási intézmény tehet róla, hanem az azt működtető alkalmazottak.
Azt meg, hogy miként is volt mindenki tudja csak szégyellik bevallani.
Jobban tennék, ha gyorsan feldobnák azt a pár megtévedett alkalmazottat és senki nem pusmogna tovább.

class | 2011. augusztus 24. | 10:45:56

Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Ja, hogy a reformátusok nem ismerik el a szenteket? Ezért nincs köztük egyetlen szent sem az egyetemükön. Se gyónás, se szentek? Na, ezért lopnak. Bruhahaa…

Kispancsa | 2011. augusztus 24. | 09:25:23

Sok itt az ostobaság. Az egyetem nem templom, még akkor sem, ha a felügyelet egy része az államon kívül az egyházé. A hallgatók nagyrészt világnézettől függetlenül kerülnek be, noha van egy vékony esélynövelés, ha az egyházhoz kötődnek. A kifizetések elbírálásában a HÖK biztosan részt vesz, a kifizetéseket az adminisztráció végzi, sokan szólnak bele, talán azért tart soká a nyomozás. Az egyház viszont biztosan nem folyik ebbe bele. még valami: a református egyházban nincs gyónás. Ez azért az alapműveltség része, hogy valami keveset tudjunk a különböző felekezetekről. Meg kéne várni a nyomozás végét mielőtt mocskolódunk .

Egri Károly | 2011. augusztus 24. | 07:30:04

Még mindig sok (sőt,egyre több) kufár sertepertél a templomokban és azok környékén!

Lengyel | 2011. augusztus 24. | 07:03:23


Ma megint a hitben van a ráció. FIDES ET RATIO.
Érdemes a hitre pártot is alapítani, a bűnösöknek ma is kell közbenjárás.

biga62 | 2011. augusztus 24. | 06:55:52

Az egyházak, a pártok tartsák el magukat, ha meg nem megy abba kell hagyni. Vannak egyházak, amelyek nem fogadnak el pénzt az államtól, mert tudják, azzal korrumpálódnak. Ja, azok például az USÁ-ban vannak.

xanadu | 2011. augusztus 24. | 06:21:07

barnan | 2011. augusztus 23. | 22:32:53

Én ellenben szívesen megnézném Jézus azon kijelentését, hogy az egyházaknak vagyonnal kell rendelkeznie.

Vagy azt, hogy az egyházakat az államnak kell adóforintokból eltartani.

Bembe | 2011. augusztus 23. | 23:05:12

marhára nem református dologról van szó, azt gyanítom. igencsak ráférne a HÖK-ökre a teljes gazdasági átvilágítás. emberek valószínűleg még nem loptak annyit olyan fiatalon, mint amennyit a fineszes (és morálisan nulla) felsőoktatási hallgatói önkormányzatok egyes mohókái el-elrakogatnak a fáma szerint. haveroknak, maguknak, saját cégnek, haveri cégnek kijátszva a zsozsót. sok kis Zuschlag, sok kis Szijjártó.

aztán a HÖK-ösökből lesznek a politikusok – ugyanolyan “meggyőző” alakok, mint az MSZP, Fidesz, SZDSZ kiválóságai.

krapulax | 2011. augusztus 23. | 22:32:28

TÍZPARANCSOLAT

8. Ne lopj!

John30 | 2011. augusztus 23. | 21:58:09

Sajna ez csak úgy működött, ha benne voltak a hivatalos emberek is. Nem csak a HÖK-ösök. Az egyház emberei az egyházi óvodáknál is szívesen csalnak. Nem létező gyerekekre kérnek normatívát. Nem feltünő, mert az ovisok a közoktatási rendszerben még nincsenek nyilvántartva. Ezután meg majd nem fognak suliba járni. A hatóságok még nem keresik az eltünt fantom gyerekeket, pedig OVI után nem lépnek tovább.

xanadu | 2011. augusztus 23. | 21:09:40

revify | 2011. augusztus 23. | 20:56:41

De ki ellenőrzi az ellenőröket?

Az állam biztosan nem.

xanadu | 2011. augusztus 23. | 20:44:58

Amrem | 2011. augusztus 23. | 19:42:17

Látod, látod.

Az egyházak nagy előnye, hogy oda a hatóság csak adhat, de nem ellenőrizhet.

Pénzt pláne nem.

Lásd Tőkés egymillióját.
USA dollárban.

samu49 | 2011. augusztus 23. | 19:52:40

Majd az Isten megbünteti a tékozló fiút,ad néki még pár millát.

Amrem | 2011. augusztus 23. | 19:42:17

A többi egyházaknál is érdemes volna körülnézni, mire is használódik föl a pénz!

Blue | 2011. augusztus 23. | 18:55:55

Fejenként átlag másfél millió? Eeeejha!

Egyébként meg korrektort!!!!

xanadu | 2011. augusztus 23. | 18:44:20

Mi történt e megszentelt falak között?

A pénz lett az Isten?

A BRFK gazdaságvédelmi főosztálya az egyetem feljelentése alapján kezdett nyomozni, miután – mint arról annak idején internetes oldalán az intézmény maga is beszámolt – „Károli Gáspár Református Egyetemnek a Magyarországi Református Egyház Zsinata által megbízott vezetése a munkafolyamatok átvilágítása és újraszabályozása során a korábbi években elkövetett visszaélésekre bukkant a hallgatói ösztöndíjak kifizetésével kapcsolatosan”.Információink szerint eddig nem azonosított személyek 45 ösztöndíj nem jogosult hallgató után mintegy 70 millió forintot igényeltek jogosulatlanul, majd a pénzt ismeretlen célra fordították.Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője lapunknak elmondta, a rendőrség az ügyben számos tanút hallgatott ki, gyanúsítottjuk azonban egyelőre nincs.  A nyomozás határideje szeptemebrben lejár, ám már szinte most biztosra vehető, hogy a rendőrség hosszabbítást kér az ügyészségtől.

Posted in Balla Péter, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címkézve: , , , | 31 hozzászólás »

Suicide note (Egy professzor búcsúlevele)

Posted by anonymanalyst - augusztus 22, 2011

 „A magyar Zsdanov” sorozatot most egy poszt erejéig ismét megszakítjuk. Az alábbi  levél címzettje is sokáig az előtt a dilemma előtt állt, mint Frans Hellenbroek vagy Pesthy Mónika Bolyki János temetése után: mivel tartozik halott barátja emlékének? Azzal, hogy hallgasson, vagy azzal, hogy megszólaljon? Mi, akik látjuk és tapasztaljuk – nemcsak ezen a blogon – azt a tengernyi aljasságot, amit Szabó András és Hansági (Kulcsár Szabó) Ágnes bandája kollégáikkal szemben elkövettek, úgy érezzük, hogy ezt a megrázó búcsúlevelet, amit épp most kaptunk meg,  azonnal közzé kell tennünk. A református Szigeti Lajos Sándort 2 évvel ezelőtt nemcsak a munkahelyétől, tanítványaitól, hanem az életétől is megfosztották. Kicsit emlékeztet az eset a szintén református Király Gyula tanár úréra, akit Szabó András és a professzor volt tanítványai s Júdás-barátai (Kovács Árpád, Hermann Zoltán és Hansági-Kulcsár- Szabó Ágnes) űztek a halálba azzal, hogy elvágták őt az egyetemtől, a hallgatóitól, a kommunikációtól. De az olvasók gondolhatják, Király tanár úr, akárcsak a református ex-dékán Szilágyi Ferenc vagy a református teológus Bolyki János már idős emberek voltak, előbb-utóbb maguktól is meghaltak volna, ha nem is ilyen megalázottan, ilyen keserűségben, amit a Szabó-banda illetve a HTK-s Pethő-Balla duó okozott nekik. De Szigeti Lajos Sándor még fiatal ember volt, ahogy levelében írja, „ifjú házas”, aki épp élete újrakezdésére készült.  Ő nem magától halt meg, mint a másik három áldozat, hanem önkezével vetett véget életének, mint írja, „megnyomorított,  kilátástalan helyzetben”. 

Az alábbi levélből az is kiderül, ki(k)nek köszönheti, hogy ilyen helyzetbe került. – A szerk.

 

Közreadó: Lala barátja

Barátom levelét alig egy héttel a halála előtt kaptam kézhez. A címzést, megszólítást, elköszönést és a személyes utalásokat letakartam, ezektől eltekintve a szöveget teljes terjedelmében közreadom, a szintén kézzel címzett borítékkal együtt (a címzettet itt is letakartam). 2009 június 16-án, két nappal a halála előtt beszéltünk utoljára telefonon. Végtelen keserűséggel említette, hogy utolsó kérését is elutasították. Még ennek hatása alatt hívott fel, lelkileg feldúltan. Előbb Szabó Andrással beszélt telefonon, aki sietett valahová, nem ért rá, csak annyit mondott, nem lát lehetőséget óratartásra – ingyen sem.  Barátom azt gondolta, ennek csak a sietség lehetett az oka, ezért még egyszer próbálkozott. Bár ne tette volna! Talán még ma is élne. Másodszor Hansági (Kulcsár-Szabó – a szerk.) Ágnesbe „botlott” telefonon, aki megfenyegette: ha a Károli közelébe merészkedik, hívatja a rendőröket és megszondáztatja. Barátom két napra rá halott volt. Ezt a megaláztatást nem viselhette el…

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Szabó András | Címkézve: , | 79 hozzászólás »

20th August (Augusztus 20.)

Posted by anonymanalyst - augusztus 20, 2011

Szerző: ELTÉ-s Kolléga

Ma, Szent István ünnepén az első magyar törvénytár születését is ünnepeljük. A Corpus Iuris Hungarici első része 1000-től, azaz István király idejéből származó törvényeket is tartalmaz. Szent István ünnepe a törvényesség ünnepe is. A Károli Gáspár Református Egyetem és annak fő akadémiai “patrónusa”, azaz inkább gyarmatosítója és lerombolója, Kulcsár Szabó Ernő a törvények semmibevételével, lábbal tiprásával ünnepli első királyunk törvényalkotásait, kétségbevonva a törvényesség értelmét” – olvasom egy Augusztus 20. nicknevű blogger mai hozzászólását.

Ennek illusztrálására idézzük fel a Legátus blog másik posztját, az “Afriká”t. A cím szimbolikus. Ahogy Augusztus 20. a törvényesség szimbóluma, Afrika nem is a törvénytelenségé, hanem még a törvény előtti, Szent István előtti, civilizáció előtti, primitív állapotoké, ahol a törzsfőnök utódai ott vannak apjuk közelében, zsíros posztokon. Hiába hívta fel a Legátus csoport a MAB elnökének figyelmét a Kulcsár Szabó Ernő és fia, Kulcsár Szabó Zoltán által évek óta elkövetett törvénytelenségre, és az hiába továbbította a Legátus csoport bejelentését az ELTE rektorának, az nem tett semmit a törvénytelen helyzet felszámolására. Sőt, a Szenátus sem. Csak Dezső dékán kényszerült kínos magyarázkodásra a BTK egyik Kari Tanács ülésén, mielőtt elmaszatolta volna az ügyet. Az ELTE Magyar Iodalom- és Kultúratudományi Intézetében máig Szent István előtti, azaz törvényesség előtti állapotok uralkodnak. Ez nem Balkán, hiszen a Balkán differenciált térség, még legelmaradottabb részei is Európához tartoznak, legrosszabb esetben Európa pereméhez. A Kulcsár Szabó Ernő vezette nepotista Magyar Irodalomtudományi Intézet azonban nem európai jelenség: ez itt “Afrika”.

Afrika

March 23, 2010 by legatus123

Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Szenátusának
Budapest

Tisztelt Szenátus!

Csoportunk úgy döntött, hogy névtelenségéhez mindaddig ragaszkodik, ameddig az ELTE vezetősége nem állítja helyre a törvényes állapotot.

A tényállás:

2009. december 12-én összeférhetetlenségi panaszt intéztünk a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnökéhez.

Kifogásoltuk, hogy Kulcsár Szabó Ernő akadémikus a MAB képzési ági bizottságának élén akkreditálta az ELTE Kulcsár Szabó Ernő akadémikus vezetése alatt működő Irodalomtudományi Doktoriskoláját, annak ellenére, hogy abban ő a saját fiának, Kulcsár Szabó Zoltánnak főnöke.
A MAB elnöke ebben nem látott összeférhetetlenséget, a panaszt elhárította.

Súlyosbító körülményként említettük levelünkben az ELTÉ-n kialakult összeférhetetlenséget. Az 1992. évi XXXIII. (közalkalmazotti) törvény 41. § (2) bekezdése kimondja, hogy a „magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen […], ha közeli hozzátartozójával […] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”.
Kulcsár Szabó Ernő akadémikus 2006. január 1. óta igazgatója annak az egyetemi intézetnek, amelyben a fia, Kulcsár Szabó Zoltán dolgozik. Az intézet szabályzatának értelmében Kulcsár Szabó Ernő akadémikus már négy esztendeje „gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt […] megillető jogokat” a saját fia felett.
A MAB elnöke a panaszt illetékesség okán az ELTE rektorának továbbította.

A rektor az azóta eltelt két hónap alatt nem mentette fel Kulcsár Szabó Ernő akadémikust intézetigazgatói feladata alól, tehát szánt szándékkal szembeszegült a közalkalmazotti törvénnyel. Ahelyett, hogy érvényt szereztek volna a törvénynek, az időt az ELTE vezetői láthatólag arra használták fel, hogy az összeférhetetlenség valóságos tényét elleplezzék. Kulcsár Szabó Ernő akadémikus az irányítása alatt álló egyik, szintén Kulcsár Szabó Ernő akadémikus vezette intézeti tanszékről áthelyezte fiát, Kulcsár Szabó Zoltánt egy másik tanszékre, de ez a másik tanszék még mindig Kulcsár Szabó Ernő akadémikus intézetéhez tartozik. Az intézeti Szervezeti-működési Szabályzat (SZMSZ) szövege alapján megállapítható, hogy egy ilyen intézkedés csupán fügefalevél lehetett. Az összeférhetetlenség nem csökkent, hiszen a munkáltatói jogkör gyakorlása intézeti tanszék dolgozójának esetében nem a tanszékvezetőt, hanem közvetlenül az intézet vezetőjét illeti meg. Az intézeti SZMSZ 9.§ (2) bekezdése kimondja, hogy „Az intézet igazgatója irányítja az intézet személyzeti munkáját, ennek megfelelően gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt a jelen Szabályzatban (Foglalkoztatási Követelményrendszer) megillető jogokat, ennek keretében a) az Intézeti Tanács véleményének ismeretében dönt az Intézet oktatóinak Intézeti Tanszékekre beosztásáról”. Kulcsár Szabó Ernő akadémikus azzal, hogy Kulcsár Szabó Zoltánt áthelyezte, munkáltatói jogot gyakorolt.

Követeljük a törvénytelen állapot, az összeférhetetlenség haladéktalan megszüntetését.
Követeljük Kulcsár Szabó Ernő akadémikus haladéktalan leváltását intézetigazgatói munkaköréből.
Követeljük az ELTE rektorának haladéktalan felelősségre vonását. Felszólítjuk az ELTE Szenátusát, hogy a közalkalmazotti törvény szándékos megsértésének megalapozott gyanúja miatt kezdeményezzen fegyelmi eljárást a rektor ellen.

Magyarország, 2010. március 8.

Legátus csoport

Melléklet: 2009. december 12-én kelt levelünk.

Ld. itt:

http://legatus123.wordpress.com/2009/12/21/mab/

forrás:

http://legatus123.wordpress.com/2010/03/23/afrika/

Posted in ELTE | Címkézve: , , , , | 33 hozzászólás »

Power and sense (“Egy mondat a zsarnokságról”)

Posted by anonymanalyst - augusztus 19, 2011

Megígértük olvasóinknak, hogy A nyelv(műv)ész c. poszt mottójában szereplő Kulcsár-Szabó-idézet jelentésére visszatérünk.

A mégoly parciális-, sõt, az idegen tapasztalat dialogikus fölvételéhez kötött értelemalkotás igénye itt annak az alteritásgondolatnak a horizontjában bizonyul hatalomelvûnek, amely módszertanilag azért torkollik jelentés és hatalom gyors azonosításába, mert az értelem birtokolhatatlanságában mindössze a felülkerekedõ – s ezért eleve negatívan konnotált – autoritás erejét képes csak megpillantani.”

A mottóban szereplő mondat közérthető magyar nyelven, cikornyák, körülményeskedések, idegen szavak nélkül kb. ennyit jelent:

Az értelemalkotás igénye hatalomelvű, mert az értelem megismerhetetlen, helyette csupán az értelmen felülkerekedő hatalomról szerezhetünk tapasztalatot, melyet hatalma okán azonosítunk az értelemmel.

Miután nyelvileg megértettük a mondatot, próbáljuk megvizsgálni annak valóságtartalmát. Eközben tekintsük el attól a terminológiai dilettantizmustól, hogy a szerző szinonimaként használja értelmet és jelentést, mert nyilvánvaló, hogy ugyanazt érti ezeken.

Az egyik hozzászóló már megjegyezte, hogy ez az ad hoc kiválasztott mondat elsősorban annak szerzőjére, Kulcsár Szabó Ernőre vonatkozik. Igaz-e ez? Kezdjük a végéről. Ha Kulcsár Szabó Ernőnek ma Magyarországon a kulturális életben hatalma van, akkor az idézett mondat tényleg vonatkoztatható őrá. Hogy Kulcsár Szabó Ernőnek hatalma van, ez igaz, mert ezt tapasztaljuk, azaz KSZE szavaival, az „autoritás erejét” vele kapcsolatban léptennyomon képesek vagyunk megpillantani. Hogy ez a hatalom nyomasztó, arra Bezecky könyvének több recenzense kitér. Kulcsár Szabó Ernő figurája félelmet kelt: ez abból is nyilvánvaló, hogy Bezeczky könyvéről csak kevesen mernek írni, és ezen kevesek között még kevesebben vannak, akik egyetemen oktatnak. Ha vállalnák a recenzió írását, rövid idő múlva már nem lennének egyetemi oktatók.  Ez talán a legszörnyűbb súlyú bírálat Kulcsár Szabó Ernő személyével kapcsolatban: egy diktátor, aki nem tűri a szakmai kritikát, a dialogizáló ellenvéleményt, aki bosszút áll a véleménynyilvánítón: elveszi a kenyerét, kitörli a szakmából, az életből. Vagyis élet és halál ura.

A hatalom azért lehet hatékony – az elemzett mondat szerint – , mert „az értelem birtokolhatatlan”. Kulcsár Szabó Ernő kétségtelenül hisz ebben a tézisben, különben nem mert volna egyre nagyobb hatalomra aspirálni egy tökéletesen értelmetlen és értéktelen életművel. Sőt, abban is hisz, hogy a hatalom, az „autoritás ereje” felülkerekedik az értelmen. Ez bizonyos megszorításokkal igaz. A történelemből számos példát ismerünk arra vonatkozóan, hogy az értelmetlenség az autoritás erejével ruházódik fel, és – átmenetileg – uralomra juthat. De a történelem azt is tanúsítja, hogy ez a helyzet provizórium. A sötétségre felvilágosodás következik, amely a szó jelentésénél fogva bevilágít a zavarosba, oszlatja a ködöt, a homályt. Ez a homály: maga Kulcsár Szabó Ernő, aki felülkerekedett a józan észen és a homály nevében egy óvatlan pillanatban elfoglalta a magyar irodalomtudomány trónját. A világosság pedig Bezeczky Gábor könyve, amely eloszlatja ezt a ködöt, és lefordítja a homályt gerjesztő körmondatokat világos, tömör, érthető mondatokra, amelyek kipukkasztják a lufit, rámutatnak a helyzet abszurd voltára: az akadémikusi életmű semmis. Idáig nem jut el gondolatmenetében Kulcsár Szabó Ernő, és azt reméli, hogy a történelem sem jut el. Magyarán azt reméli, hogy örökre halászhat a zavarosban. Kulcsár Szabó Enő semmit sem tanult a történelemből. Mi azt tanultuk, hogy a ditátorokat kiveti magából a társadalom – előbb vagy utóbb. Reméljük, inkáb előbb.

Igaza van a szerzőnek abban, hogy az értelmen felülkerekedő „autoritás ereje”, azaz az érdemtelenül, merő agresszivitással kivívott hatalom „negatívan konnotált”. Úgy látszik, mégiscsak van olyan igazság, amelyre a saját tapasztalata tanította meg.

Ellenvetésünk inkább a mondat első felével kapcsolatban van, azzal, hogy az értelemalkotás igénye hatalomelvű volna. Azokra, akik hajlamosak „jelentés és hatalom gyors azonosítására”, lehet hogy igaz, de ők csak az emberiség egy részét teszik ki. Lehet, hogy a nagyobbk részét, de jelentés és hatalom azonosítása bizonyosan nem antropológiai sajátság. Kulcsár Szabó Ernő annak vélheti, mert azoknak a sündörgőknek a köre, akikkel ő napmintnap találkozik, és akik neki szolálataikat akár kéretlenül is felajánlják, ezt a képzetet keltheti benne. Ezektől azt hallja, hogy a te igazságodat fogadjuk el, mert te vagy hatalmon, a jelentés az, amit te annak tartasz. Ez esetben tapasztalata Kulcsár Szabó Ernőt nem tanítja semmi okosra, csupán félrevezeti.

Nagyjából ez a helyzet azzal a tézissel is, hogy az értelem birtokolhatalan, s mivel birtokolhatatlan, nem is értelemre kell törekednünk, hanem autoritásra. Saját tapasztalata ugyanis egyrészt arra taníthatta, hogy az autoritás ereje nagyobb, mint az értelemé, másrészt arra, hogy az ő adottságaival az autoritás kivívása könnyebb, mint az értelemalkotás. A személyiségét kitevő habitus és intellektus egymáshoz való viszonyából és arányából valóban csak ez a konzekvencia vonható le. Azonban ebből sem az következik, hogy ez mindenkire érvényes univerzália. Van akinél ez a fajta habitus és egy jóval fejlettebb intellektus aránya fordított, azaz, magyarán és népiesen, más fából faragták. Az ilyenek más következtetésre jutnak. Pl. arra, mint Farkas Zsolt, hogy az „irónia hájtekebb fegyver”, mint, mondjuk, az agresszió, és akinek ezt intellektuális adottságai megengedik, az inkább az értelemalkotással próbáljon befolyásra szert tenni, mint erőszakkal. Ők úgy gondolják, hogy  az ököljog kora lejárt, érvekkel nem hatalmi megtorlást kellene szembeállítani, hanem érveket. Bezeczky és recenzensei súlyos, szakmailag megalapozott érveire sem Kulcsár Szabó Ernőtől, sem népes és zajos táborából nem érkeztek igazi, ütős ellenérvek. Legfeljeb gyengécske, félkézzel lesöpörhető, nevetséges erőlködések.

Végül még egy utolsó gondolat a tanulmány címéről, melyből a mottó származik: A szöveg ártatlansága. Ártatlan-e a szöveg, ártatlan-e minden szöveg? Igen, a szöveg produktum, passzív termék, s mint ilyen, ártatlan.

De ártatlan-e a szerző? Az olyan szerző, aki azt hiszi, hogy jelentés és hatalom azonos, hogy az értelem birtokolhatatlan, az autoritás erősebb, mint az értelem, tehát az értelemalkotás hatalomelvű, az mindenre képes. Arra is, hogy hatalomra, sőt, egyeduralomra törjön, és hogy megfossza kenyerétől, megfossza munkájától, megfossza élete értelmétől, végső soron az életétől a nála tehetségesebb pályatársait.

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , | 22 hozzászólás »

Is Ernő Kulcsár Szabó a law-abiding citizen? Törvénytisztelő állampolgár-e Kulcsár Szabó Ernő?

Posted by anonymanalyst - augusztus 18, 2011

Szerző: Bloggerjogász

20 hónappal ezelőtt a Legátus csoport az interneten is közzétette a MAB-nak írt levelét, melyben jogszabályokkal és tényekkel támasztja alá, hogy Kulcsár Szabó Ernő és fia, Kulcsár Szabó Zoltán folyamatos és többszörös jogsértést követ el. A Legátus csoport sajnos nem hivatkozik a kézenfekvő példára, nevezetesen Dánél Mónika PhD-védésére, melynek témavezetője Kulcsár Szabó Ernő, egyik opponense pedig Kulcsár Szabó Zoltán. Ez ugyanolyan összeférhetetlenség, mint amilyent a Szabó-Petrőczi házaspár követett el a Károlin. További összeférhetetlenség, hogy a téma- (és mellesleg program-)vezető még egy beosztottját – egyben kutatócsoportja tagját, azaz duplán is alárendeltjét – Bónus Tibort is beültette ebbe a PhD-bizottságba a saját fia mellé erősítésnek. (Ez a Bónus bizonyára nagyon használható, mert Kulcsár Szabó Ernő őt a MAB-Bizottságába is bevitte.) A Károli házaspárjával való összeférhetetlenségi analógiára hivatkozik a Legátus-levél, csak a konkrét példára nem. A levél szerzői azt is dokumentálják, hogy Kulcsár Szabó Ernő szakmai elismerése önmagától származik. A Kulcsár Szabó Ernő által vezetett MAB KÁB-bizottság szuperlatívuszokban megfogalmazott véleménye Kulcsár Szabó Ernőről, amelyet az életművéről akkor már elkészült és publikált szakmai kritika (Bezeczky könyve és számos recenció erről) még enyhén szólva sem támaszt alá, nem objektív szakmai értékelés, hanem öntömjénezés. A Kulcsár Szabó Ernő által vezetett KÁB Bizottság az ELTE IDI-jén belüli összeférhetetlenséget nem kifogásolta, és nem függesztette fel az iskola működését, noha az érvényes jogszabályok megsértése miatt ezt kellett volna tenne. Joggal nevezi a Legátus csoport ezt a bizottságot részrehajlónak, anélkül hogy realizálta volna annak ciklus közbeni tudatos és folyamatos átalakítását a bizottság elnökének való egyre teljesebb alárendelése érdekében. A szuverénül gondolkodó és szavazó bizottsági tagokat (Jánosi Zoltán, Korompay János, Arató László, Hima Gabriella) ugyanis az elnök menet közben kinyomta onnan, hogy a helyükre közvetlen alárendeltjeit, saját beosztottjait ill. saját OTKA-kutatócsoportjának tagjait ültethesse (Bónus Tibor, Kovács Árpád, Simon Attila). Holott már eredetileg is nagy számban hívta meg saját bizottságába másutt tevékenykedő elkötelezettjeit, személyes barátait, mint pl. Kabdebó Lóránt vagy Szentesi Zsolt (utóbbi a Mészáros-védés opponenseként elhíresült “keresztes” Bednanics barátja és felettese). A legfeltűnőbb a két ciklust már folyamatosan leszolgált Pál József újbóli  meghívása  volt: őt Kulcsár Szabó Ernő ugyanis már a harmadik ciklusára hívta be, annak tudatában, hogy a MAB-on belüli KÁB-tagság törvényesen két ciklusra limitált.

Hogy mennyire jogkövető Kulcsár Szabó Ernő magatartása, arról mindenki véleményt formálhat a fenti tényekből és az alábbi levélből:

MAB

December 21, 2009 by legatus123

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak
Budapest
Tisztelt Akkreditációs Bizottság!
A Református Élet című kiadvány többször is, majd a 168 óra című hetilapban Lampé Ágnes foglalkozott a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Doktoriskolájában kialakult hivatali összeférhetetlenséggel és egyéb jogsértésekkel, amelyek immár a rendőrségnek is munkát adnak, s amelyek nyomán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) arra kényszerült, hogy visszavegyen három már elnyert doktori címet, és felfüggessze a Doktoriskola működési jogát (Beházasodottak egyeteme, 2009. dec. 3.).(1)
A hetilap cikkében feltárt súlyos összeférhetetlenség akkor alakult ki, amikor egy doktori hallgató témavezetőjét a tudta nélkül leváltották, és a helyébe „Szabó András dékánt és Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettest nevezték ki, az opponens pedig a dékán felesége lett, ami teljességgel összeférhetetlen.” Az egyik nyilatkozó szerint a szabálytalanságokat megkönnyíthette, hogy „Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettesnek az apósa Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus, a MAB Irodalomtudományi Képzési Ági Bizottság elnöke. Tőle függ, hogy az országban milyen irodalom szakokat és doktori iskolákat akkreditálnak.”
A Károli Egyetem Irodalomtudományi Doktoriskoláját felfüggesztő MAB-határozat megemlíti a hivatali összeférhetetlenséget: „Etikailag és jogilag is megengedhetetlen, hogy közeli hozzátartozók (a jelen Doktoriskola esetében házastársak) egyazon doktori eljárásban bármilyen minőségben együtt vegyenek részt. Ez az összeférhetetlenség elemi és mindig betartandó kritériuma.”(2) A határozat 2009. október 2-án kelt.
A MAB-szakbizottság ugyanazon a napon az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskolájáról is határozott – és működését nem függesztette fel. Ellenkezőleg.
A Kulcsár Szabó Ernő akadémikus által vezetett bizottság elismeréssel szólt Kulcsár Szabó Ernő akadémikusról, az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskolájának vezetőjéről: „Kulcsár Szabó Ernőnek az irodalom- és kultúraértelmezői eszközrendszere mélyen kimunkált, artikulált és reflektált. Az irodalomtudomány művelésére tett hatása páratlanul erőteljes, amit nemcsak személyes tanítványainak magas száma bizonyít, hanem főként a tudományszakot tematizáló kérdésirányok és releváns beszédmódok kialakításában hosszú ideje játszott meghatározó szerepe.”(3)
A MAB feladata abban áll, hogy a magyar egyetemek és főiskolák szabályszerű működését ellenőrizze. Ez lett volna a dolga az Irodalom- és kultúratudományi MAB-bizottságnak is, amelyet Kulcsár Szabó akadémikus elnököl. A bizottság mégsem tárta fel, hogy az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskolájában, 2009 januári kinevezése óta Kulcsár Szabó Ernő közvetlen munkahelyi vezetője a saját fiának, Kulcsár Szabó Zoltánnak.(4) A bizottság nem kifogásolta, hogy az akadémikusnak a Doktoriskola vezetőjévé történt kinevezésével az ELTE megsértette az 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdését, amely kimondja, hogy a „magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen […], ha közeli hozzátartozójával […] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”.(5)
Az ELTE vezetői korábban már két alkalommal is elkövették ugyanezt a jogsértést. 2008-ban Kulcsár Szabó Ernő akadémikust tanszékvezetővé nevezték ki arra a tanszékre, amelyen a fia dolgozott, és ahol ma is dolgozik.(6) Az akadémikus 2006. január 1. óta igazgatója is annak az egyetemi intézetnek, amelyhez az említett tanszék tartozik. Ez utóbbinak már akkor is munkatársa volt a fiatal Kulcsár Szabó.(7) Az intézet szabályzatának értelmében az akadémikus már négy esztendeje „gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt […] megillető jogokat” a saját fia felett.(8)
A MAB „a magyar felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület”.(9) Azoknak, akik tényleges felelősséggel tartoznak a MAB makulátlan működéséért, haladéktalanul fel kell függeszteniük a MAB részrehajló Irodalom- és kultúratudományi bizottságának működését, az ELTE Irodalomtudományi Doktoriskoláját pedig új akkreditációs eljárásnak kell alávetniük. Sem a MAB, sem az ELTE nem helyezheti magát a törvények fölé.
Magyarország, 2009. december 12.
Legátus csoport

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címkézve: , , , , | 13 hozzászólás »

The linguist (A nyelv(műv)ész)

Posted by anonymanalyst - augusztus 16, 2011

A mégoly parciális-, sõt, az idegen tapasztalat dialogikus fölvételéhez kötött értelemalkotás igénye itt annak az alteritásgondolatnak a horizontjában bizonyul hatalomelvûnek, amely módszertanilag azért torkollik jelentés és hatalom gyors azonosításába, mert az értelem birtokolhatatlanságában mindössze a felülkerekedõ – s ezért eleve negatívan konnotált – autoritás erejét képes csak megpillantani.

Kulcsár Szabó Ernő: A szöveg ártatlansága

A mottó Kulcsár Szabó Ernő akadémikus úr késői lehiggadt korszakából való, amikor sikerült rövidebb mondatait már alig 5 sorba tömörítenie, alig 2 „schachtelsatz”-ot alkalmazva 1 körmondaton belül. Ifjonti hevében egy mondatnyi mondanivalóját csak két-háromszor ekkora terjedelemben tudta megfogalmazni. Mint a fenti idézet bizonyítja, ezen a téren sokat javult. (A mondat szemantikai elemzésére önálló posztot tervezünk.)

Kulcsár Szabó Ernő pályafutása kezdetétől küszködik a nyelvvel. Nála a nyelv nem „alkotótárs”, mint megközelíthetetlen példaképénél, a pontosan, tömören és mindig elegánsan fogalmazó Kosztolányinál, hanem ellenség, amellyel szemben esélye sincs. Ő azonban ezt nem érzékeli, sőt, még a nyelvtudományban is otthon érzi magát. Az esszéisztikus, tudománytalan, vidékies irodalomtörténetírást épp a linguistic turnre hivatkozva helyezi ad acta, egy brossúrával lemaradva Európa nyugati felétől, amely akkor már az anthropologic turnnél tartott. Erre Kulcsár Szabó Ernő csak 10 évvel később jött rá, amikor úgy próbált meg kihátrálni az elavult irodalomelméletből, hogy az addig szidott és kóklerségnek nevezett kultúratudomány élére állt. (Erről szól Takács József tanulmánya: http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=667 , amelyről a kommentekben már volt szó.) Pedig az antropológiai fordulatról 1996-ban első kézből értesült egy akkor Németországban oktató magyar szerző nagydoktori értekezéséből, amelyet opponensként megkapott. Igaz, ez a mű németül íródott, ezért nem tudni, mennyit értett meg belőle Kulcsár Szabó Ernő. Ő ekkor még különben is az irodalomtudomány nyelvi szemléleténél ragadt le. Talán ezért próbálta meg az antropológiai fordulaton alapuló művet elnyírni…

Bezeczky Gábor részletesen tárgyalja Kulcsár Szabó Ernő “nyelvtudományát” és nyelvhasználatát, akárcsak az alábbi recenzensek. Az első szerzője Kulcsár Szabó Ernővel inkább mint “nyelvtudóssal”, a másodiké inkább mint “nyelvművésszel” foglalkozik.

HAVASRÉTI:

Bezeczky … Kulcsár Szabó nyelvfelfogását illetően egyrészt a kifejtetlenséget, másrészt a professzionális nyelvtudomány eredményeivel való szembesülést hiányolja. Ez jogos és megalapozott kifogás; Kulcsár Szabó Ernő nem hivatkozik kortárs nyelvészekre, maga Humboldt, illetve a humboldtiánus Eugenio Coseriu, valamint az Esterházy-monográfiában felbukkanó André Jolles érdekes határeset, egyébként kedvenc nyelvészeti autoritásai költők és filozófusok. De a legnagyobb probléma az, hogy a “nyelvi megelőzöttség” tézise afféle világnézeti kérdés, nem pedig tudományos probléma, empirikusan nem lehet se ezt, se az ellenkezőjét bebizonyítani. …Viszont ahhoz, hogy ennek alapján valaki elméleti univerzalitásigényt jelentsen be, és ezt tekintse a tudományosság legfőbb normájának, ahhoz csak jelzésszerűen vázolt a koncepció. … Olyan további elméletek iránt, melyek empirikusan is próbálják a tézist bizonyítani, Kulcsár Szabó Ernő nem érdeklődik.

{FARKAS:

KSzE diskurzusa nem élvezetes olvasmány az olvasni tudó populáció 99,999972%-ának, ami nem cse­kély teljesítmény, bár ez még így is olyan 28 embert jelent, akik szívesen olvassák, bár ebben benne vannak a perverz élvezők is, akik nem azt élvezik rajta/benne, amit a szektatagok.

… (a KSZE-írások) valóban ritkán tükrözik az élvező olvasás nyomát (erre Bezeczky utal egy hűvösen ironikus mondatban). Az irodalmi művek inkább csak mellékes illusztrációi a Malasztnak. Szakmázás van, fontoskodás, megmondóemberkedés, nagyképűsködés.

Hagytuk, hogy KSzE – és Iskolája – elgaloppírozza magát, nem voltunk elég figyelmesek…

Eltájolódtak, megőrültek, tőrbe csalták őket is a ravasz magyarok.

Igaza van Bezeczkynek, (ő sose fogalmazna így:) a módszertani önelégültségben dölyfösködő, hiperszigorú külsejű beszéd, amelyik állítólag tudományosan fogja neked megmondani a kánont, igen keveset tár fel valódi indítékai vagy logikái közül. Az egyik leggyak­rabban felbukkanó észrevétel, kifogás az IS-ben (IS = Irodalomtörténet a Senkiföldjén, Bezeczky könyvének címe), hogy a MIT (A magyar  irodalom története, Kulcsár Szabó Ernő nagydoktori címmel és akadémikussággal jutamazott ópusza) és KSzE írásai homályban hagyják előfeltevéseiket, ahol meg nem, ott furcsa következetlenségeket mutatnak az elméleti verdiktek és bizonyos írók elhelyezése és értékelése „tekintetében”.

Rossz olvasni, nem közlékeny, nem irodalomszerető, nem tágyilagos, épphogy nem a dologról van szó. Nem kedves! Nem szórakoztató, nem izgalmas, nem demokratikus, nem megértő, nem vagány. Gőgös, kioktató, rossz poétika, rossz mint hivatali, mint politikai, mint embertársi stílus. … Ki olvas szívesen KSzE-szöveget? Ki szereti ezt a stílust? Kedves honfitársaim,válaszoljatok! (Nem, ők se! Uááá, ők utálják a legjobban!) Akkor viszont hogyhogy ő(k) az intézményesen sikeres előrenyomuló(k)? He? Magyarok! Hogy van ez? Akinek elég rossz, agresszív a stílusa, azt nyomjátok fölfelé?}

Forrás:

http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/lit/kanon.htm

http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1735

http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf

Posted in ELTE | Címkézve: , , , , , | 59 hozzászólás »