Boldog új évet kívánunk minden olvasónknak, szerzőnknek, kommentelőnknek ezzel a székely újévi köszöntővel. Azért ezzel, mert ezt a nyelvet talán még az álszent kálvinista egyházi és egyetemi vezetők is értik. Maradjatok velünk, mert az új évben ütős dokumentumokat fogunk feltölteni Balla Péter, Ibolya Tibor és az egész pszeudo-keresztyén, képmutató károlis brancs ténykedéséről. – A Szerkesztőség
2017. október 7-én a New York Timesban megjelent egy írás, melynek szerzői feltárták az amerikai filmproducer, Harvey Weinstein szexuális visszaéléseit. Ezt követően nők tömegei osztottak meg zaklatásukról szóló történeteket. Így született meg a #MeToo hashtag és a belőle kinövő kampány, amelynek keretében világszerte számoltak be nők – elsősorban a közösségi médián keresztül – az őket ért visszaélésekről. A kampány attól lett sikeres, hogy elég sok nő osztotta meg a tapasztalatait ahhoz, hogy kiderüljön: a (szexuális) visszaélés nem kivételesen elvetemült férfiak egyedi eltévelyedése, hanem rendszerszintű jelenség.
Eddig sem volt titok, hogy a színházi és filmvilágban befolyásos férfiak bizonyos feltételhez kötik a színésznők karrierjének egyengetését – a „szereposztó dívány” metaforája széles körben ismert volt. A #MeToo arra mutatott rá, hogy ezek nem konszenzusos „üzleti tranzakciók”, hanem egyenlőtlen hatalmi viszonyok. A tematikai újdonság az áldozatok szempontjának megjelenése és dominánssá válása a jelenségről zajló közbeszédben. Ez leplezte le ugyanis azt, hogy a befolyásos férfiak visszaélései eddig úgy jelentek meg a történetek tálalásában, mint „normál ügymenet”, megváltoztathatatlan természeti tény, amely nemcsak a művészvilágban, hanem minden munkahelyi közösségben jelen van. A sajtó számára a #MeToo-jelenség kizárólag ismert emberek történetein keresztül érdekes. Az egyéb munkahelyek felelősségét nem sikerült széleskörű társadalmi párbeszéddé alakítani.
Mi most itt ennek a hiánynak a pótlására teszünk kísérletet. Bemutatjuk a Károli Gáspár Református Egyetemet mint munkahelyet, és megfordítjuk a perspektívát. A zaklató a főszereplő: a #hetoo. Igen, a Károli hosszú ideig regnáló rektora, Balla Péter is zaklató volt. Ő a zaklatás különösen perverz formáját művelte. Kéjes élvezettel zaklat betegeket és orvosokat. Azt már egy előző posztban bemutattuk, hogyan zaklatta beosztottját táppénzes papírokról szóló levelekkel. Elfeledkezve rektori feladatáról güzü titkárnő bőrébe bújva ontotta a kioktatásokat a táppénzpapírok különböző típusairól, és szankciókkal fenyegette a betegállományban levő női beosztottat, ha ezeket összetéveszti. Kozma Fruzsina és Harmados Éva beosztottjainak megtiltotta, hogy átvegyék a beteg táppénzpapírját, majd saját magának szóló feljelentő leveleket diktált nekik, mely szerint a beteg elmulasztotta leadni az igazolásait betegállományáról. Íme:
Balla perverz szenvedélye akkor tetőzött, amikor már se a táppénz papírokról szóló kioktató fenyegetések, se a saját magának szóló feljelentések diktálása nem váltott ki nála orgazmust, és ezért úgy döntött, hogy saját maga írogat feljelentgetéseket az OEP-nek. Az addigi betegzaklatás orvoszaklatással bővült. Magát a feljelentő levelet nem találtuk meg. Ezt a Károli annyira szégyellhette, hogy nyilván megsemmisítette. Megvan azonban az OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) válasza a feljelentésre, amelyet a Károli szintén megpróbált eltüntetni: kérésre sem adta át a Munkaügyi Bíróságnak. A Bíróság azonban megszerezte azt az OEP-től: