Márton or István de Mészáros (Márton avagy István de Mészáros)

Szerző: Szegedi Kolléga

Balla Péter önleleplező levele a csalás “üzleti titokként” való kezeléséről csak faxon jött át ide Szegedre – állítólag hivatalosan már nem volt képe elküldeni azok után, hogy nyilvánosságra került. De kiderült, Balla nem a levegőbe beszélt: Mészáros Márton alias István védése Szegeden is “üzleti titok”-nak minősül, a kiszivárogtatók ellen súlyos szankciókat helyeztek kilátásba.

A Kari Kurír megjelenését Mészáros miatt elhalasztották három héttel, mert nem tudták eldönteni, Márton vagy István néven publikálják a védést. Végül maradtak a Márton mellett, mert a Kurír korábbi számaiban is mindenütt Márton szerepel. Mint várható volt, a Kari Tanács még másnap, november 25-én megszavazta Mészáros védését, majdnem ugyanolyan sietséggel, mint annakidején a Károli. Nem 100%-kal, csak 80-nal, de nagyvonalúan átsiklottak afölött, hogy sikertelen védés esetén tilos 2 éven belül doktori eljárásra jelentkezni ill. delikvenst fölvenni:

http://www.arts.u-szeged.hu/kurir/kurir246.pdf

Az informatikai rendszert azonban nem tudták becsapni, mert amint megjelent a kettős védés ugyanazon a néven és címmel, a rendszer kidobta a “csal”-t. A rendszer kicselezésére Kulcsár-Szabó akadémikus menye, Hansági Ágnes saját jól bevált módszerét ajánlotta, a név- és identitásváltást. Ami érthetetlen, hogy a névhamisítás fölött az egész doktori intézet szemet hunyt, holott abban nemcsak Páljóska ül, hanem komoly tudósok is. Ehhez Hansági és Pál intrikálása kevés lett volna, ebbe személyesen Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus avatkozott bele. Talán mint egykori operatív tiszt adott utasítást a hálózat szegedi tagjainak (Szegeden Pál Józsefről és Klukovits Lajosról, a Doktori Intézet titkáráról és igazgatójáról híresztelik azt, hogy III/III-asok voltak, ma is jó kapcsolatokat ápolnak a belüggyel). Kulcsár-Szabó Ernő ügynöki lebukása, amiről itt a blogon és másutt is olvastam, nem lep meg, csakis ez ad magyarázatot villámkarrierjére és hatalmára, ami akadémikusi rangjából nem következik.

A Mészáros disszertációjáról szóló bírálat – különös módon – említi a korábbi védést, mégsem reflektál a törvényre és a kormányrendeletre, mely szerint 2 éven belül tilos a jelöltet eljárásra bocsátani. Reflektál viszont a Korner Veronikával közösen írt szövegrészre. Ebből kiderül, hogy Hansági időközben már íratott egy nyilatkozatot Korner Veronikával arról, hogy Korner gyakorlatilag lemond a közös szövegről Mészáros javára:

A Bíráló Bizottság véleménye

Mészáros Márton Protestantizmus és medialitás c. disszertációjáról

Mészáros Márton értekezése arra a megfigyelésre épül, hogy a protestantizmus sikeresen reagált az új technikai médiumok megjelenésére mind a 16., mind a 20. században. A reformáció korai időszakával foglalkozó nemzetközi szakirodalom fontos műveire támaszkodva jelenít meg alapvető fejlődési tendenciákat, jóllehet a protestáns felekezetek közötti különbségek árnyaltabb elemzése hiányolható. Feltáratlan forrásanyagra (folyóiratok, napilapok, tankönyvek) támaszkodva ad leírást és értelmezést arról, hogy a Ravasz László vezette református egyház miképpen reagált az új kihívásokra, az 1930-as évekre. Jóllehet a vizsgálat kezdőpontja nem kap megfelelő indoklást, az álláspontok finom megfigyelésekben gazdag, rendszerelvű és vállalkozásokra is érzékeny leírása elismerésre méltó teljesítmény. Kiindulópont lehet ez egy olyan értelmezés számára, amely további médiatudományi, egyháztörténeti és eszmetörténeti megközelítéseket is figyelembe vesz.

A dolgozat szöveggondozási egyenetlenségei egy esetleges publikáció esetén föltétlenül kiiktatandók.

A jelölt az elérhető 25 pontból 20-at, azaz 80%-ot nyert el.

(A Bizottság véleménye megfogalmazásakor figyelembe vehette a 2.1. fejezetre vonatkozó szövegvizsgálatot. Ez megállapította, hogy ennek korábbi változata valóban szerzőtárssal megjelent közös közlemény volt. A disszertáció azonban ezt nem mulasztja el feltüntetni, a két szöveg között lényeges eltérések vannak, s bírja az egykori szerzőtárs nyilatkozatát a közös munka arányairól és felhasználhatóságáról.)

Vagyis: a bizottságnak csak a közösen írt második részről van jó véleménye, arról, amelyet Mészáros s Korner még 2006-ban, Hima Gabriella témaezetésével írt, és az általa szerkesztett doktori iskolai kötetben jelent meg, még 2006-ban. Amit Mészáros később írt (ha ő írta, hiszen ez idegen nyelvű szakirodalomra támaszkodik és Mészáros nem tud semmilyen idegen nyelven), vagyis az első részt, gyakorlatilag dilettáns munkának tartja. A Kornerrel közösen szerzett második részről azt írja a bírálat: “jelentősen átdolgozta a korábbi változathoz képest”. A “jelentős átdolgozás” azt jelenti, hogy az első bekezdés első öt mondatát egy másik fejezetbe helyezte át, de azt is hasznosította. Hogy Korner Veronika miért engedett át nagyobb arányt a szövegből Mészárosnak? (Persze csak utólag, Hansági és Mészáros nyomatékos kérésére.) Egyszerű az ok: kicsit tájékozódtunk, és megtudtuk, hogy ez a Korner Hansági kreatúrája, Hansági szerzett neki előbb egy OTDK-s első helyezést, majd erre egy doktori ösztöndíjat, amivel elhúzott Amerikába, ott élte fel, anélkül, hogy doktori írására akárcsak gondolt volna. Valamilyen business scoolt végez kint, aminek semmi köze a bölcsészethez. (Bár ezzel a nyúlfarknyi szöveggel végeredményben ő ugyanúgy doktorálhatott volna, mint Mészáros.) A lemondás a szövegről Hansági tanárnő kedvence, Mészáros MarciPista javára a legkevesebb viszontszolgálat az ajádékba kapott milliókért.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a bírálatban kifejezetten „Márton”-ról van szó, a doktori adatbázisába azonban már „István” került, és közel egy hónapja „István” van feltüntetve, holott már többször és többen felhívták a szegediek figyelmét a téves keresztnévre. Az István névre kattintva az összes pdf fájlban újból Márton neve bukkan elő:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122

A Szegedi Doktori Intézetnek (gyakorlatilag az EDT) ehhez egy szava sincs.

Mi is kíváncsiak vagyunk, megkapja-e Mészáros erre a megint teljesen szabálytalan védésre az oklevelet, és ha igen, milyen néven.

33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §.
(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását
követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt
írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be
és azt nem utasították el.
(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével,
ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

Ez a védés ugyanis sem Márton, sem István néven nem érvényes, még akkor sem ha Szeged – mindnyájunk gyalázatára – kiadja az oklevelet!

The Jesus face of Peter Balla (Balla Péter jézusi arca)

Szerző: „Kelj fel és járj!”

Egykor szorgalmas, mára már lenyugodott kommentelőnktől, Horváth Jánostól tudjuk, hogy Balla Péter Jézus Krisztus igaz híve. Annyira azonosul vele, hogy ha tükörbe néz: abban nem Balla Péter, hanem Jézus Krisztus arcát látja.

Azt viszont már egy másik Horváthtól, nevezetesen Dr. Horváth Tímea azóta már elbocsátott jogi referenstől tudjuk, hogy Balla Péter nem érte be a vélt külső hasonlósággal, funkcióiban is hasonlítani akart közönséges halandók számára követhetetlen példaképével.

Csoda-e, ha Balla Pétert Jézus egyénisége ennyire megindította?

Nem, nem csoda. Az sem csoda tehát, hogy Jézust csodatételeiben is utánozni próbálta. És persze az sem csoda, hogy ez nem sikerült.

Csoda-e, ha efölött mértéktelenül elkeseredett? Az sem csoda.

Balla Péterre a jelek szerint elemi erővel hatott Jézus egyik leghíresebb csodatétele:

Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe. Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van. Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt. Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében. Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni? Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem. Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala.

Amikor dr. Horváth Tímea ez év március táján jelentette Balla Péternek, hogy az egyik bölcsészkari oktató két mankóval  és vastagon bepólyált lábbal jött be tanítani, de olyan erős fájdalmai támadtak, hogy már nem tudott a saját lábán hazamenni, Balla Péternek, az Újszövetség professzorának azonnal a Bethesda tavi csodatétel ugrott be, és az alkalom, hogy ő ezt most a 21. században, Budapesten, a Kálvin téren megismételheti. Haladéktalanul felhívta telefonon a fájdalmak között fetrengő beteg kollégát, és berendelte magához a Rektori Hivatalba. Ám a kolléga, úgy látszik, nem hitt annyira Balla Péter csodatévő erejében, mert kb. így válaszolt neki: „Uram, nem vagyok képes arra, hogy színeid elé járuljak, arra sem, hogy járjak, örülök, ha levonszolom magam a kapu elé, ahol taxiba ülök, és hazamegyek.” Így is tett.

Szegény Balla Péter meg ott várta őt a Rektori Hivatalban, hogy kimondhassa a varázsszót: „Kelj fel és járj! Vedd fel hátadra a mankóidat, és menj Isten hírével,  vissza se gyere.”

És mivel hiába várt, a torkán akadt keserűség epeömlést idézett elő nála. Minden keserű lett.

Mikor lecsillapodott, rájött, hogy nem őbenne van a hiba. Jószándékát megcsúfolták, csodatételét szándékosan és rosszhiszeműen meghiúsították. Mert miről is volt itt szó? Arról, hogy a beteg kolléga, amikor parancsa ellenére nem jelent meg nála, hanem inkább hazament, szándékosan, súlyosan és vétkesen megszegte együttműködési kötelezettségét. Kifejezetten rosszhiszeműen járt el, mert megakadályozta Balla Pétert, hogy kipróbálja rajta jézusi erejét, azaz betegséghez való jogát rendeltetésellenesen gyakorolta. Ez a magatartás nem felel meg a keresztyén szellemiségnek, és nyilvánvalóan ellentétes a Szentírás szellemével. A beteg kolléga egyértelműen megsértette a Szentírásban foglalt forgatókönyvet, mely szerint járásra képtelenül meg kellett volna jelennie Balla Péter előtt, majd parancsszóra meggyógyulnia, hátára venni a mankóját, aztán fel is út le is út…

Balla Péter nehézfelfogású, lassú észjárású ember. Mintegy fél éven át emésztette őt a meghiúsult csodatétel. Aztán hívatta dr. Takács János László jogi csodafegyvert, aki megmagyarázta neki, hogy nem ő a hibás. Itt nem meghiúsulásról, hanem szándékos szabotázsról van szó. Így született meg egy rendkívüli felmondás. Indoklás: munkaviszonyból származó együttműködési kötelezettség szándékos, súlyos, sőt, vétkes megszegése miatt a hitében nem eléggé erős, nem a Szentírás szellemében cselekvő, rosszhiszemű kollégát visszamenőleges hatállyal kirúgják.

(A történet nem vicc, valóságos, a visszamenőleges kirúgás megtörtént, az indoklásban szinte szó szerint ez áll, de a dokumetumokat legfeljebb csak a munkaügyi per után kaphatjuk meg.)

Ezzel a bibiliai példázattal köszöntjük Karácsony alkalmából blogunk olvasóit, amelynek tanulsága: nem mindenki Jézus, aki annak hiszi magát.

Áldott, békés, boldog Karácsonyt kívánunk valamennyi olvasónknak!

On the liberty of the deliverance (A véleménynyilvánítás szabadságáról)

“A DMCA Cease&Desist a Végső (egyben Legszánalmasabb) Fegyver a netes hirigekben” – írta egy másik blogon az egyik kommentelő,  amikor  blogunkra keresve 23-27 eredmény letiltását  látta az amúgy 30 eredményt tartalmazó oldalakról  “jogi kérés alapján”. Egyúttal erősen csodálkozott, hogy miért a mi blogunkra indultak be ennyire a cenzorok, amikor még a kurucinfo is szabadon garázdálkodhat. A magyarázat kézenfekvő: ugyanazok tiltják és korlátozzák a mi blogunkat, akik a kurucinfót írják: Balla Péter és tágabb – jobbikos – környezete. A másik fontos megfigyelés más blogüzemeltetők részéről, hogy Magyarországon kívül minden bejön a keresőgépbe a blogról. Csak nálunk nem. “Ezek szerint Magyarország-specifikusan szűrnek dolgokat, bemondásra. Ha ez így van, akkor ez nem csak Károli-ügyben releváns: jelentősen meg fogja könnyíteni Aczél elvtársnő munkáját” – írja egy másik kommentelő.

Blogunk korlátozásáról, a visszaélések feltárásának folyamatos akadályozásáról, a szabad vélemény ismétlődő elfojtásairól tudnia kellett a Fenntartónak, Bölcskei Gusztáv püspöknek, aki 2001-ben még így nyilatkozott: “A Károlinak olyan értelemben is autonómmá kell válnia, hogy az eltérő véleményeket is szabadon lehessen képviselni. Csöppet sem tartanám szerencsésnek, ha a Károli Gáspár Református Egyetem valamelyik politikai párt “képző-intézetévé” silányulna.” Ez a „silányulás” mégis bekövetkezett, mégpedig épp Bölcskei fenntartói működése alatt, annak következtében.

A fenti véleményéhez képest Bölcskei Gusztáv most egészen más magatartást tanúsít…..

Szerző: Bölcskei Gusztáv

Magyar Nemzet 2001.02.23
Nem a vitatkozás a baj, hanem a módja
Bölcskei Gusztáv református püspök szerint a nézeteltérések veszélytelenek az egységre

Jezsó Ákos
“A törvényalkotók a különböző kedvezményeket a reális társadalmi
igényeket kielégítő és a köz java érdekében végzett tevékenységekhez
köthetik. Az ellenzők azon vélekedését pedig egyenesen
megalapozatlannak tartom, hogy az állam most az egyházakkal szemben
valamiféle >>kegyúri rendszert<< kívánna bevezetni” – nyilatkozta a
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása kapcsán
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának
lelkészi elnöke. Lapunknak adott interjújában a Károli Gáspár
Református Egyetem körül kialakult helyzetről, a népszámlálásról és az
egykori Állami Egyházügyi Hivatalról szóló film kapcsán a zsinatot ért
vádakról fejti ki a véleményét.

A tavaly novemberi rendes zsinati tanácskozás után most rendkívüli
zsinati ülésen is foglalkoztak a Károli Gáspár Református Egyetem
ügyével.  Miért kellett ezt a témát újra napirendre tűzni?

– Mint köztudomású, a Károli Gáspár Református Egyetemet a zsinat
1993-ban alapította. Az utóbbi esztendők során azonban a gyakori
dékán- és rektorváltások, az akkreditáció körül kialakult nehézségek
indokolatlan feszültséget okoztak. Mivel 1993-ban nem tisztáztuk kellő
körültekintéssel az alapítói és a fenntartói jogosítványok körét,
ezért az egyetem dolgozói több alkalommal is a zsinatot keresték meg,
hogy orvosolja a sérelmeiket. A zsinat most a fenntartói jogokat
átadta a Duna-melléki egyházkerületnek. Ezzel a döntéssel szerintem a
helyenként mesterségesen is gerjesztett feszültséget feloldottuk.
Sokan úgy vélték, a gondok oka az, hogy a zsinat elnöksége és a
Duna-melléki egyházkerület elöljárói egymással vitáznak.

– Az egyetem ügyében komoly nézeteltérés volt a zsinat elnöksége és a
Duna-melléki egyházkerület vezetősége között?
– Természetes dolognak tartom, hogy néhány konkrét kérdés kapcsán
eltérő véleményt fogalmaztunk meg. Az egyházi közvélemény azonban ezt
még nem szokta meg. Pedig fontos lenne szem előtt tartani az egykori
debreceni professzor, Török István mondását: “Nem az a baj, hogy
vitázunk, hanem az, ahogyan tesszük.”

– Ezek a viták nem veszélyeztetik a Magyarországi Református Egyház egységét?
– Odáig nem fajulnak. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a Károli kiváló
egyetem legyen. A rendkívüli zsinati ülés határozata alapján ez most
már a Duna-melléki egyházkerület felelőssége lett.

– Köztudomású, hogy az ön és Hegedűs Lóránt Duna-melléki püspök
politikai nézetei eltérőek. Sokan erre vezetik vissza az egyetem körül
kialakult vitákat.
– Sosem tagadtam, hogy mi eltérő politikai nézeteket vallunk. Ezt
azonban nem szabad egyenes öszszefüggésbe hozni az egyetem sorsával. A
Károlinak olyan értelemben is autonómmá kell válnia, hogy az eltérő
véleményeket is szabadon lehessen képviselni. Csöppet sem tartanám
szerencsésnek, ha a Károli Gáspár Református Egyetem valamelyik
politikai párt “képző-intézetévé” silányulna. A magam részéről azt
kívánom, hogy az egyetem körül kialakult, sokszor hisztérikus
hangvételű és az egyházhoz méltatlan, címkézésekkel teli
véleményalkotás a zsinati döntéssel záruljon le. Most ugyanis olyan
kompromisszum született, amely révén a munkánkat a jövőben egyházhoz
méltó légkörben tudjuk folytatni.

Sissy-tour on Friday (Pénteki Sissy-túra)

Szerző: Sissy Utazási Iroda

Pénteken Gödöllőre, egy Sissy-túrára invitáljuk a blog olvasóit. Megmutatjuk Önöknek Erzsébet királyné rezidenciáját, a Gödöllői Kastélyt, amelyik a világ második legnagyobb barokk kastélya. Sissy több időt töltött el itt, mint Schönbrunnban, több mint 2000 éjszakát, ennél többet csak Bad Ischlben, a Márványkastélyban. Az eredeti gödöllői kastély még Mária Terézia idején épült. Andrássy Gyula gróf ajándékozta Sissynek a magyar nép nevében férje, Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából. A második világháború után orosz katonák használták laktanyaként, amit az épület, sajnos, megsínylett. A kastély renoválása csak a nyolcvanas években kezdődhetett el. Napjainkra az épület főszárnya már teljesen kész, abban 26 renovált szobával, pontosan annyival, amennyit anno Sissy és Ferenc József császár belakott. A további részek még mindig renoválás alatt állnak, akárcsak az istállók, ahol Sissy kedvenc lovai álltak. A Barokk Színház, Európa legrégebbi kőszínháza is újfent üzemel. A kastélyhoz tartozó kert természedvédelmi park.

Az út során idegenvezető kíséretével nézhetik meg a kastély múzeum részét, a vezetés kb. fél óráig tart. Ezt követően betérhetnek a Kastély Kávézójába egy kávéra és egy süteményre, majd – ha van kedvük – tehetnek egy rövid sétát a kertben, bár ilyenkor, télen, abban sincs sokkal több látnivaló, mint Petőfi pusztáján.

Keretprogram:

Reggeli program

9 óra: Sajtóper a Gödöllői Városi Bíróságon. Cím: Gödöllő, Dózsa György u. 19.

Felperes: Bölcskei Gusztáv, Alperes: Református Élet Szerkesztősége. A per tárgya: le tudja-e meggyőzően tagadni a püspök úr ügynökmúltját? A tárgyalás nyitott, a közönség soraiba bárki beülhet. Érdekesebbnek ígérkezik, mint egy színházi előadás. A kastély akkor még úgysincs nyitva, de mire a tárgyalás véget ér, addigra már biztosan kinyit.

Ebéd 

Opciók: a magyaros hangulatot kedvelőknek a kissé kiljebb fekvő Bojtár csárda, a magyaros ízeket kedvelőknek pedig inkább a központi fekvésű Szélkakas étterem; aki beéri egy pizzával vagy pastával, annak a Pizza Palazzót ajánljuk, ami a Szabadság tér 2-ben van, igen közel délutáni programunk helyszínéhez.

Délutáni program

A Gödöllői Református Líceum Gimnáziumának és Kollégiumának megtekintése, a gimnázium hajdani bukott diákjának, ma a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának, Mészáros Mártonnak a vezetésével. (Márton a bukásokat ugyanis nem érett korában, doktoranduszként kezdte, hanem már zsenge korában. Megbukott Dunapatajon, aztán megbukott Kecskeméten, aztán sikerült itt, Gödöllőn is, az úgyszólván családi tulajdonú gimnáziumban megbuknia. Végül megbukott Szegeden is – mindenütt csalás miatt – , de ekkor átírták a nevét Istvánra, hogy tiszta lappal kezdhessen új életet.) A program végén a campus templomában Mészáros Márton – immár új nevén, Mészáros Istvánként – elénekli a sajtóper és Bölcskei Gusztáv tiszteletére kedvenc nótáját, amit már iskolás kora óta a legkülönbözőbb körökben terjeszt és dúdolgat, a Besúgó-dalt. Orgonán kíséri: Miklós Attila iskolalelkész.

Hazautazás egyénileg

www.sissytravel.hu

Megközelítés: Gödöllő belvárosában, a Török Ignác Gimnázium melletti üzlezház földszintjén található utazási irodánk. Kék alapon a piros TUI mosoly-t ábrázoló világító tábla jelzi irodánk bejáratát.

The Bishop as secret agent (A püspök ügynöki múltja)

Ma egyszerre futott be két fontos hír. Az egyik Szegedi Kollégától, aki friss információkkal szolgál Mészáros-ügyben: publikálták a Kari Tanács november 25-i jegyzőkönyvét, amelyben Mészáros a védés után 1 nappal még Mártonként szerepel. 80%-ot kapott volna (cum laude), ha ez a védés érvényes lenne. Szeged a törvény ellenére ki akarja adni neki a diplomát, ezért az országos adatbázisba István keresztnévvel töltötték fel, de Istvánra kattintva minden fájlcímben Márton szerepel. Teljes a zűrzavar, a Hansági – Kulcsár-Szabó Ágnes által non-stop gyakorolt névszélhámoskodásra épülő terv dugájába dőlni látszik. Az erre vonatkozó dokumentumokat szerettük volna ma posztként feltenni, de közbejött egy másik hír, amelynek az esemény közelsége miatt abszolút prioritása van. Ez pedig a Bölcskei Gusztáv által a Református Élet című lap ellen indított sajtóper Bölcskei Gusztáv nyilvánosságra hozott ügynöki múltja miatt, melynek tárgyalása 2010 december 17-én, azaz most pénteken lesz, a Gödöllői Városi Bíróságon.

A helyszín – Gödöllő = a Mészáros klán fellegvára – jelképesen összekapcsolja a két topicot.

 

Újabb sajtóper ügynökügyben
Bölcskei Gusztáv és az ügynökkérdés

Szerző: Református Élet szerkesztősége

Az elmúlt időszak ügynököket felfedő történészi és közéleti írásai következtében megindított perek végül a református egyházat sem kerülték el. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke nemrégiben feljelentést tett a Református Élet című havilap ellen. A folyóirat 2010. júniusi száma Köztünk ható ügynökök címen levéltári kutatásokra alapozva egy összeállítást közölt azokról a jelenleg is vezető tisztséget betöltő református egyházi személyekről, akik 1990 előtt dokumentált kapcsolatban álltak az állambiztonsági szolgálattal. Ebben az írásban szerepelt Bölcskei Gusztáv is, mint aki „1986 és 1989 között „Bátori” fedőnév alatt a titkosszolgálat ügynöke volt”. A közlés alapjául az a hálózati nyilvántartó 6-os karton szolgált, melyen Bölcskei személyes adatai, egy fedőnév, valamint a be- és kiszervezés időpontja szerepel. A dokumentum megtalálható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
A Zsinat lelkészi elnöke 2002-ben átvilágítását kérte. Az átvilágítást végző bizottság határozata szerint, bár valóban létezik olyan hálózati nyilvántartó karton, melyen a püspök személyes adatai szerepelnek, de az tartalmát tekintve hamis, mert a zsinati elnök sosem volt az állambiztonság ügynöke. Ezt a megállapítást a bizottság az érintett személy, Bölcskei Gusztáv, és a beszervezést egykoron megkísérlő állambiztonsági rendőrtiszt szóbeli kijelentéseire alapozta.

Az elmúlt évek során Bölcskei Gusztáv püspök nevét egyházi konferenciákon és kiadványokban már többen összefüggésbe hozták az állambiztonsági szolgálattal. A zsinati elnök mindeddig csupán egyetlen nyilatkozatban reagált az elhangzottakra.

A Református Élet szerkesztősége ellen indított per elsőfokú tárgyalása karácsony előtt, december 17-én lesz a Gödöllői Városi Bíróságon.

a Református Élet szerkesztősége
ujsag@exodus.hu

A Református Élet 2006 óta megjelenő közéleti egyházi lap, melyet református lelkészek, egyetemi oktatók és egyháztagok készítenek. A benne megjelenő írások között helyet kapnak a hivatalostól eltérő vélemények, illetve a közelmúlt történéseivel foglalkozó elemzések, forrásközlések.

A lapot az Exodus Kiadó jelenteti meg, mely több mint ötvenévi szünet után 2004-ben újból elkezdte tevékenységét. A jelenlegi munkatársak felvállalják a Kiadó eredeti eszmeiségét, és olyan, a keresztyénséghez, azon belül is a reformátussághoz kapcsolódó területeket feldolgozó művek megjelentetését tűzték ki maguk elé, melyek bár nem tartoznak a figyelem középpontjába, mégis hiánypótló voltuk miatt közérdeklődésre tarthatnak számot, s elősegíthetik az egyes területeken és témakörökben mutatkozó kisebb-nagyobb ismerethiányok és fehér foltok felszámolását.

Three PhD-Defensions by Mészáros (Három Mészáros-védés)

Alább 3 meghívó látható PhD-védésre, másfél éven belül, mindhárom azonos címmel, azonos vezetéknevű szerzőkkel. Hány érvényes ebből? Hány fokozat lesz ebből? És ki kapja? Ki lehet-e bújni a 2 éves moratórium alól identitásváltással vagy névváltoztatással? Hány hivatalos neve lehet egy személynek?

Ezek a kérdések már a kriminalitás területére vezetnek. – A szerk.

Szerző: Szegedi Kolléga

A Szegedi Egyetem csúfot űz a minősítési eljárásokból, a PhD-értekezésekből, a MAB-ból, az Országos Doktori Tanácsból, az informatikai adatbázisból, magyarán a szakmából, az erkölcsből és a jogrendszerből. Hogy a Károli Gáspár Református Egyetem is ezt teszi, az nem mentség. Utóbbiról ugyanis régóta köztudott, hogy szakmailag bóvli, lényegileg pénzmosoda, erkölcsileg minősíthetetlen, a szó szoros értelmében kriminális, amúgy atyafiaktól hemzsegő, degenerált nepotista beltenyészet. De hogy a Szegedi Tudományegyetem is erre a nívóra süllyedjen le, az nekünk, szegedi polgároknak és egyetemi oktatóknak elviselhetetlen. Ez ellen fel kell emelni a szavunkat.

Fenti állítások illusztrálására álljon itt az a három meghívó, amelyik bizonyíték két intézmény, a Károli Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem okirathamisítására, és két egyetemi oktató, Mészáros Márton és Kulcsár-Szabó Ágnes csalására. Mészáros Márton védése ugyanis a Károlin nem maradt el, nagyon is meg lett tartva, 100%-ra értékelve, megünnepelve, majd csalás miatt visszavonva. Bár a törvény 2 évi várakozást ír elő, a szegedi Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője, Balázs Mihály, az időközben már országos hírűvé vált csalót, Mészáros Mártont, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, fokozatszerzési eljárásra mindössze 4 hónap elteltével fogadta. Ezért a legnagyobb felelősség az iskolavezetőt terheli, aki saját nevében két meghívót szignált, mindkettőt érvénytelen doktori védésre, a másodikat ráadásul visszamenőleg, fiktív nevekkel. Mert sem Hansági Ágnes, sem Mészáros István nem létező személyek. Az első személy hivatalos neve: Kulcsár-Szabó Ágnes, a másodiké Mészáros Márton. Balázs Mihály előbb Mészáros Márton védését hirdette meg Fried István témavezetésével, majd “Mészáros Istvánét” “Hansági Ágnes” témavezetővel, előbbit 3 nappal a védés előtt, utóbbit 3 nappal a védés után. A védés időpontja, helyszíne, a disszertáció címe és szövege azonos. Ordító csalás és okirathamisítás. Követeljük Balázs Mihály azonnali leváltását és büntetőjogi felelősségrevonását.

 

 

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=1755

(a második meghívót időközben törölték)

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=6259

Business secret (Üzleti titok)

Hogy hogyan lett Mészáros Mártonból a szabálytalan szegedi PhD-védés után pár nappal Mészáros István, és Fried István témavezetőből Hansági Ágnes témavezető, az Balla Péter, a Károli egyetem retorhelyettese – egyúttal az érintett Mészáros Márton sógornagybátyja – szerint üzleti titok. Balla szerint “Szegedi kolléga”, amikor ezt a titkot kiadta, súlyosan megsértette két egyetem gazdasági érdekeit. Balla Péter levélben szólította fel rektor-kollégáját, hogy nyomozza ki az “üzleti titok” kiszivárogtatóját és példásan büntesse meg. Mi eddig azt gondoltuk, hogy a “Balla Péter” nick-néven beküdött hozzászólás paródia. Kiderült, hogy nem az. A hozzászólást ugyan feltehetően nem Balla Péter küldte be, hanem  inkább az a személy lehetett, aki nekünk néhány órával később a levél hivatalos változatát továbbította, talán a reakciókat tesztelendő, de a szöveg Ballától származik. A levél hivatalos változata ma éjjel állítólag még a postázóban várakozik, de reggel már továbbítani óhajtják. Levélírónknak haláltmegvető bátorsággal és James Bond-i bravúrral sikerült kicsempésznie a rektoriból egy másolatot.

Mi csak ámulunk azon, hogy az Újszövetség tanszékvezető professzorának, a református egyetem keresztyén szellemiségét megtestesítő intézményi vezetőnek milyen sajátos véleménye van becsületről, erkölcsről, szakmai tisztaságról és a bűnösség kérdéséről. Bár nem is csodálkozunk annyira. Balla Péter valóban a Károli Egyetem mai szellemiségét és erköcsiségét testesíti meg. Csak azt vitatjuk, hogy ennek a felfogásnak köze volna a Szentíráshoz, amit rektorhelyettesünk nem átall annyiszor a szájára venni, akárcsak Jézus Krisztus nevét…

Brutal cheating by Hansági and Mészáros in Szeged (Hansági és Mészáros brutális csalása Szegeden)

Szerző: Szegedi Kolléga

A Mészáros-védés újabb szabálytalanságai nagy vihart kavartak Szegeden, olyannyira, hogy a Bölcsészkar hivatalos folyóiratát, a Kari Kurírt egyelőre visszatartották. A védést követő napon tartott Kari Tanácsi ülésen Mészáros Márton fokozatát megszavazták, és ez a november 30-i lapzártáig még érvényben volt. Azóta azonban eltűnt Mészáros Márton a doktori adatbázisból, és megjelent a helyén “Mészáros István”. A Kar nem tudja, hogyan kommunikálja ezt a metamorfózist…

Mészáros Márton brutális csalássorozata tavaly kezdődött a Károlin, amikor 50%-os készültségű és 50%-ban más által írt ún. disszertációjára az Eisemann György által vezetett bizottságtól 100%-os értékelést kapott egy álvédésen. Ezt a fokozatot a MAB utóbb csalás miatt a Károlival visszavonatta.

Ezek után Mészáros Márton Szegeden bukkant fel, ahol a károlis kudarca után 4 hónappal ugyanazt a dolgozatot benyújtotta. Ez azonban a 33/2007. (III. 7.) Kormányrendelet 10. §. (2)-ba ütközött, és az ODT informatikai rendszere kidobta a “csal”-t. Megjelent a www.doktori.hu oldalon az, ami nincs – dupla védés másfél éven belül (hozzá a védési meghívók):

Két védés két egyetemen két különböző témavezetővel: Szabó András és Fried István. Az Országos adatbázisban ugyanakkor Hansági (Kulcsár-Szabó) Ágnes neve alatt találjuk meg Mészáros Mártont mint témavezetettet:

A Mészáros Márton neve alatt feltöltött “disszertáció” belső címlapján kizárólag “Hansági Ágnes” szerepel témavezetőként:

A Károli Egyetem honlapján (www.kre.hu) a doktori iskola hallgatói között újból egymás mellett Mészáros és Hansági – mint vezetett és vezető:

A doktori adatbázisból a védés után eltűnik Mészáros Márton, de megjelenik helyette Mészáros István, ugyanazzal a dolgozattal, mint a Márton, Hanságival az oldalán, 2010. november 24-i védéssel. A Károlin ugyanez a dolgozat továbbra is Márton néven fut:

Majd az Országos Doktori adatbázisban elválik egymástól István és Márton, Szeged és a Károli, ám a szöveg változatlan:

Van ugyan a Karunkon egy Mészáros István, aki történész és docens, de annak nincs köze az IDI-hez. Az IDI-be fokozatszerzési eljárásra ugyanis csak Mészáros Márton jelentkezett, itt a nyilvántartásban Mészáros Istvánnak nyoma sincs:

A nemlétező Mészáros István védése:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=120&lid=120&tol=700

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=121&lid=121&tol=200

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=123

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=124

 

Mészáros Márton védése:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=122

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=120

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=121&lid=121&tol=0

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=123

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=124

Small God (Kisisten)

Mikulásra küldjük Nektek az alábbi nyilatkozatot. Nekünk még sikerült az Újnautilusban elolvasnunk Mészáros Márton “Mi zörög?” című, sajnálatosan gyorsan eltávolított írását, amely lényegében arról szól, hogy “szemesnek áll a világ”, ne strapáljuk magunkat, ne dolgozzunk becsületesen, kiskapukat keressünk a nagyok helyett, ügyesen lavírozzunk, trükközzünk, csaljunk, hazudjunk, csak rajt ne kapjanak. Aztán ha jönnek e becsületesen dolgozók, akik még tehetségesek is, és a jussukat követelik, csapjuk fejbe őket egy bunkóval, hogy attól kóduljanak. Ne bolygassák  a status quót a Jászberényi Sándorok, hogy el se olvastuk a pályázatukat és úgy utasítottuk el, hiszen mi mindenütt ezt tesszük. Pl. a Károli Irodalomtudományi Doktori Iskolájának legutóbbi felvételijén már a pályázati borítékokat sem nyitottuk fel. Úgyis tudtuk előre, kinek akarjuk adni a lóvét. Hazug képmutatás, hogy “ügyeljünk a látszatra”. Minek? Változtat a látszat valamin? Na, ugye? Kb. erről szól az alábbi akadémikusi “Közlemény” is, csak sokkal tudományosabban, mondhatni, Akadémikushoz méltó nyelven van megfogalmazva.

Szeretettel köszönt Benneteket Mikulás napján a “Legátus csoport”.

 

Közlemény

 

Én, a Nagy Akadémikus, ezúton tájékoztatom a közvéleményt, hogy egész eddigi életművem egy hermeneutikailag, recepcióesztétikailag meg egyáltalán is érthetetlen tévedésen alapul: egy mérhetetlenül primitív és provinciális helyre, azaz Magyarországra születtem. Hogy az általam mindennél (még Saját Személyemnél is) nagyobbra becsült Nyugattal elfogadtassam Magam, kénytelen voltam átírni az egész magyar irodalomtörténetet, -tudományt, kánont, sőt, magát a magyar nyelvet is – úgy érzem, átütő sikerrel. Épp ezért már feleslegesnek tartom, hogy ugyanezt megtegyem a magyar jogrendszerrel és jogi nyelvvel is, egyszerűen ezúton közlöm Magam, Fiam és Menyem (továbbiakban: Szentháromság) valamint követőink nevében, hogy ENNEK AZ ORSZÁGNAK A TÖRVÉNYEI RÁNK NEM VONATKOZNAK!

Aki a kognitív kompetenciái következtében képtelen ezt az axiómát perceptuálni, az kénytelen lesz az alteritás-élményét más horizont-dimenziókban konstituálni, magyarán: pusztuljon innét! Hiszen – mivel a fentebb jelentésessé tett anomáliákkal terhes, provinciális közeg akadémiástul, felsőoktatásostul, egyházastul csicskamód ugráltatható, valamint igen jól tejel – Mi (Szt3ság és tsai) maradunk.

Kisisten

Counter-Report 5. On the PhD-Studies in Theology (Ellenjelentés 5. A Károli HTK Doktori Iskolájáról)

Nemcsak a BTK-t, hanem a HTK-t látogató MAB-bizottság is felületes munkát végzett. Az adatbázisokban lévő adatok és a tényleges órarendek tanulmányozása valamint a DI óráinak szúrópróba szerű látogatása helyett egyszerűen megkérdezték Balla Pétert és Pethő Sándort a HTK Doktori Iskolájának működéséről, és amit ezek a vezetők lediktáltak, azt foglalták bele a jelentésbe. Formális távértékelést végeztek, amelynek az eredménye valótlan és hiteltelen jelentés. Balla Péter pedig a Kiss Sándor által készített ominózus szeptemberi interjúban már azzal dicsekszik, hogy ez a valójában nem létező teológiai doktori képzés maximális elismerést aratott a MAB-nál: http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=26231%3Aszkueles-vagy-bvueles&catid=133%3Ahatter&Itemid=508&lang=hu. Alább láthatjuk, mire. – A szerk.

 

Szerző: Mrs. Oliver

Megnéztem a HTK DI honlapját, és a következő érdekességeket fedeztem fel:
1. Pethő a doktori.hu nyilvántartásában nem szerepel törzstagként, itt viszont nyolcadiknak igen. Ezek szerint ő amolyan t. (= tiszteletbeli, tartalékos, titkos) törzstag.
2. Ha rákeresünk a “témavezetők és meghirdetett kutatási témák listájá”-ra, azt találjuk, hogy “error”.
3. A képzés leírásánál a következőket találjuk:
“Az ismeretek megszerzésének és ellenőrzésének rendszere:
A képzés teljes időtartama alatt összesen a kötelező tantárgyak teljesítéséért minimum 40, maximum 60 kredit, szakszemináriumok teljesítéséért minimum 20, maximum 40 kredit, alternatív tantárgyak teljesítéséért minimum 20, maximum 40 kredit, kutatószeminárium teljesítéséért minimum 10, maximum 20 kredit, publikációs tevékenységért minimum 20, maximum 50 kredit, egyéb tudományos tevékenységért (pl. konferencián való közreműködés) minimum 10, maximum 30 kredit, oktatói tevékenységért maximum 40 kredit szerezhető.
A teljesített kurzusok értékelése ötfokozatú (1-5) osztályzatokkal történik. Az egyes kreditértékeket a meghirdetett tárgyak és témák függvényében a témavezető, az alprogramvezető és a tárgyat meghirdető oktató közösen határozzák meg.

Általános Mintatanterv:
Az alábbi mintatanterv az átlagos lehetőségekhez igazítva ad ideális beosztást a doktori kurzus elvégzéséhez. A mintatantervben szereplő tanegységelnevezésekhez alprogramonként és hallgatónként más-más tartalmú tanegység rendelhető. Az egyes tanegységekhez a megfeleltetett mintatantervi kódot kell hozzárendelni. Az alprogramok kidolgozhatják saját egyedi mintatantervüket. Az egyes tanegységleírásokat az oktatóknak félévenként be kell vezetni az elektronikus tanulmányi nyilvántartásba.
Mintatanterv”

Tehát a diáknak egy halom kreditet kell megszereznie különböző tantárgyakból szemináriumokból. Óra viszont egyáltalán nincs, ezért a hallagató úgy szerzi meg a kreditjeit, hogy bejár mindenféle MA-s órákra (az ember azt hihetné, az MA-n már túl vannak, úgy jöttek a DI-be). Ez nem csalás? Egy nappali(!) tagozatos DI, ahol egyáltalán nincs tanítás? Vajh mennyi pénzt vesznek fel erre az államtól, ill. szednek be a doktoranduszoktól? Képzeljük el, milyen lenne egy MA, ahol nem lennének órák, viszont a diákok a BA-s kreditekkel szerezhetnének diplomát!
Ezután nem lepődünk meg különösebben, ha a Mintatanterv-re kattintva ismét azt kapjuk, hogy “error”. Hát, error, az alighanem akad itt bőven.

A MAB a hitéleti képzésben mindent és mindenkit átenged, kitalálni se lehet olyan gyenge oktatót, aki ne felelne meg törzstagnak, azzal meg, hogy tanítanak-e vagy sem, és hogyan, már végképp nem törődik senki.