Sex and Church (Szex és egyház)

vastag narancsbőr

A titkosrendőrökkel paktáló paprektor

Szerző: Keresztyén erkölcs

A Czunyiné hagyatéka című posztunk elképesztő kattintáscunamit vátott ki az elmúlt hét végén. Péntektől vasárnapig jóval 30 ezer fölött volt a kattintások száma. Pénteken, február 19-én kezdődött 3000 fölötti kattintással, és vasárnap csengett le közel 10.000-rel, vagyis csak szombaton, február 20-án, 17.000-en tekintették meg a posztot. Szünet nélkül kattintottak, éjjel és nappal, és közben kaptuk a leveleket, üzeneteket, beszólásokat a legkülönbözőbb fórumokon, melyek olykor kritikát is tartalmaztak, bár ezek többsége jóindulatú magyarázatkérés volt. Próbáltunk ezekre kommentben, facebookon, e-mailben válaszolni, de az üzenetek nagy számára és olyan fórumokra tekintettel, ahol nem szoktunk kommentelni és nem is vagyunk regisztrálva, nem mindenkinek sikerült. Ezért szerkesztőségünk úgy döntött, hogy megpróbálja még egyszer mindenki számára újból összefoglalni és érthetővé tenni, miért tártuk a nyilvánosság elé Czunyiné politikai karrierjének előzményeit, az arra való speciális rákészülést. Ennek semmi más oka nem volt, minthogy Czunyiné Bertalan Judit a Károli Gáspár ún. “református” ún. “egyetemen” kezdte karrierjét, és benne láttuk megtestesülni a képmutató, álszent, a legerkölcstelenebb módszereket bibliai mázzal leöntő durván képmutató módszereket. Nem a legdurvábbakat, mert az ún. “református” ún. “egyetem” jelenlegi rektora, a fasisztoid szellemű Balla Péter, aki az egykori kommunista titkosszolgálat embereivel figyelteti és rúgatja ki kollégáit, üldözi hallgatóit, még Czunyinén is túltesz.

Az a mindenkori politikával összefonódó, a mindenkori hatalmat saját önös érdekében feltétel nélkül kiszolgáló banda az 1993-as évfolyammal nyitotta ki a csipáit, és most, Balla Péterrel jutott el a politikai hatalom csúcsára. Ez a fajta “keresztyén” rémuralom a Fidesszel összefonódva, a szavazókat a templomokból birkaként a szavazófülkékbe terelve a Károli “Egyetem” példáján szemléltethető a leginkább. Balla Péter és bandája fideszes politikusokat, bírákat, ügyészeket, alkotmányjogászokat kvázi “oktatóként” megfizetve bármit megtehet, következmények nélkül követhet el bűncselekményeket, mert az alkalmozattaiként és politikai szövetségeseiként zsebre tett jogászok vagy meg sem indítják a büntetőeljárásokat ellenük, vagy menet közben leállítják, vagy a bírósággal felmentetik őket.

Ha valaki egyszer feltárja a fideszes kor episztéméjét, annak szerves része lesz a Károli “református” “egyetem” által képviselt szellemiség. Ezért kellett nyilvánosságra hozni Czunyiné Bertalan Judit múltját, és nem azért, mintha ócska kis “puncikalandjait” önmagukban érdekesnek tartottuk volna. Ezeket korábban kommentekben is megírtuk, de lehet, hogy ezek ott a tömegben elsikkadtak, nem tűntek ki minden érdeklődő számára. Ezért a legfontosabbakat most megismételjük.

“Azt a kritikát kaptuk néhány általunk nagyra becsült embertől:
alacsony szintű a cikk, miért célozgat a közszereplő nemi életére stb.
Rövid válaszunk:
Czunyiné köznevelési államtitkár volt. A nevelés – per definitionem – gyerekek, fiatalok célzott befolyásolása erkölcsi értékek követésére. A (köz)nevelés egyik eszköze a személyes példamutatás.
Milyen példát mutat Bertalan Judit a maga egyetemi pályafutásával?
Ami a posztban van, azt több százan személyesen tapasztalták meg.
Ha Bertalan nem szégyellt így viselkedni, mi miért szégyellnénk ezt leírni?
Ha nem így tennénk, hazudnánk, elhallgatnánk az igazságot.”

“Stílus ide vagy oda, az infók igazak. Nehéz lenne finoman leírni azt a módszert, amivel Bertalan Judit a politikai közegbe bekerült. Mert egyáltalán nem arról van szó, hogy ez a buta és lusta ember “tehetséges politikus” lenne, ahogy Orbán Viktor nyilatkozta róla. Karrierépítése mocskos eszközökkel történt, és ezt kevesen tudják róla. Többnyire csak azok, akik ennek nap mint nap szemtanúi voltak.”

“Mi nem Czunyinét vagy bárki mást akarunk kipellengérezni, hanem a Károli Református Egyetem szellemiségét akarjuk feltárni. Ennek része (Czunyiné) Bertalan Judit hallgatói és oktatói tevékenysége.”

Eddig a legjellemzőbb kommentek, és még egyszer a konklúzió, amely napnál világosabbá teszi, miért volt okvetlenül szükséges elmondanunk Bertalan múltját:

Czunyiné Bertalan Judit, az akkori Hittudományi Kar dékánjának, majd az egész (egyházi!) egyetem rektorának szeretője, és a III/I-es műveleti igazgató, Földi László titkosszolgálati cégét, a Wistmanwoodot a hallgatói és kollégái ellen alkalmazó, jelenlegi rektor, Balla Péter, szétválaszthatatlanul összetartoznak. Egy-test-egy-lélek ők a legmocskosabb, legálszentebb “keresztyén erkölcsiségben”, amelyben évtizedek óta részesítik a derék, de naiv kálvinista proletár és paraszti szülők gyermekeit az oktatási intézményekben. Czunyiné Bertalan Juditot, a nemrég menesztett köznevelési államtitkárt és néhai Hegedűs Lóránt püspök vejét, Balla Péter rektort, szorosabban forrasztja össze az általuk egyforma szemforgatással és cinizmussal képviselt “keresztyén szellemiség”, mint ahogy a testnedvek ragasztották össze valaha Bertalant és a korábbi rektort, Tenkét…

 

 

 

The revenant (A visszatérő)

Most megint én jövök

Írta: Lucidus

A Károli bölcsészkarán tanácstalanság uralkodik. Szeptemberben lejár Sepsi Enikő dékáni mandátuma és többször nem jelöltetheti magát. Sepsi két ciklusa tulajdonképpen jól sikerült, ha nem is teremtett egyetemhez méltó körülményeket, legalább valamelyest konszolidálta a kart. Az egyetemi körülményekhez megfelelő szintű oktatói karra lenne szükség, a fenntartó Zsinat és a rektor sem tett meg ennek érdekében. Ahol tanszékvezetővé nevezhetnek ki valakit, akinek még BA-ja sincs a megfelelő tudományterületről, mint Fóris Ágotának, ott nemigen lehet színvonalról beszélni. Sepsi érdeme viszont, hogy megfékezte a legagresszívebben nyomuló sötét elemeket. Nyugdíjazta Petrőczi Évát, aki nemcsak tudatlan és nárcisztikus, hanem intrikus vénájával maga is belekavart a kar életébe, és komoly szerepe volt az IDI megbuktatásában is. Most otthon írhatja verseit és rengeteg időt eltölthet férjével, Szabó Andrással, a kar és az egyetem legnagyobb gazemberével. Sepsi bölcs döntéssel távol tartotta Szabót a kartól, így az ingyen kapta a professzori fizetését az elmúlt években. Sepsi tehát pacifikálta a kart. Ennek a korszaknak most vége lesz, úgy tűnik.

Ki lesz a dékán, ki vezeti a bölcsészkart, ez itt a kérdés. Önjelölt lenne persze jócskán, csak példaként említjük Hansági Ágnest és az IMO-s Hermannt.  Folytathatnánk a sort, de mint tudjuk Máté 25, 1-13-ból, a balga szüzek hiába kopognak az ajtón. Az önjelölteknek nincs sok esélye. Nem könnyű persze a helyzet: egy olyan bölcsészkarnak, amely Czunyiné Bertalan Juditot adta a magyar köznevelésnek, sőt, a nemzetnek magának, nagyon kell adnia magára.

Fóris Ágotát mindenesetre megpróbálták diszkvalifikálni a versenyből. Tudjuk, ő soha nem habozott jelentkezni bármilyen beosztásra: régi munkatársai sokat tudnának erről mesélni. Most mindenesetre sabbatical yearre vonult. A jól értesültek azt is tudják, hogy Fóris az MTA doktora fokozatot tűzte ki céljául. Nem olyan könnyű dolog ez, az MTA közismerten nem barátságos az úgynevezett kötőjeles tudományterületekkel, a határterületekkel. Márpedig Fóris terminológiából kíván fokozatot szerezni, ez pedig a vaskalapos akadémikusok szerint nemhogy nem science, de még csak scholarshipnek sem nevezhető. A Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetését a jóravaló, de tudományosan jelentéktelen Bölcskei Andreára bízták.

Forrásaink szerint Bogárdi megüzente a rektori tanácsnak, hogy kizárólag hitelesen református ember jöhet szóba dékánként. Persze mivel egyetemi karról lenne szó (???), az sem ártana, ha a jelölt tudományosan nem lenne pehelysúlyú, netán kókler senki. Ha ezt a két szempontot egyszerre kívánná valaki érvényesíteni, nem lenne könnyű dolga. A Károli oktatói tudományos szempontból jórészt a NO NAME kategóriába származnak, némelyeknek alapképesítése sincs, és/vagy semmi közük a református hitelvekhez, vagy akár a jelenlegi egyházhoz.

Adnánk viszont egy jó tanácsot azoknak, akik a KRE BTK dékáni jelöltjeiről gondolkodnak. A Magyar Nyelvtudományi Tanszék nemrég megnyerte oktatónak Kontra Miklóst, a nemzetközileg elismert tudóst.  Nevetséges helyzet ugyan az, hogy az ő főnöke az alapképzettséget csak nemrég megszerzett Fóris.  Kontrától a KRE nyilván azt várja, hogy a MAB-bal  elfogadtassa azt a 2013-ban gründolt franciasalátát, amit ők Multidiszciplináris Doktori Iskolának neveznek. A törzstagok között vannak öregek, pl. Honti és Bagdy, csekély értékű életművet felmutatók, mint Hansági Ágnes, de Kontra tekintélyével akár sikerülhet is. Kontra azonkívül a leghitelesebb református debreceni családból származik, apja révén Karácsony Sándorhoz köthető szellemi vonulat tagja. Azonkívül tökéletesen feddhetetlen, becsületes ember, egy ilyen kinevezése újdonság lenne a Károli életében, de egyszer érdemes lenne megpróbálkozni vele.

Közben súlyos lépteket hallunk a Mátyás utca irányából, megindult Szabó, a többszörös erkölcsi hulla, hogy visszavegye mocskos bűntényeinek helyszínét. Igazi revenant ő, az örök visszatérő, aki a sírból is föltámad, hogy újabb gaztetteket hajtson végre. Külseje ehhez illően: “mint a sírból felkelt halott utálsága…”, hogy Arany János örökbecsű jellemzését idézzük.

Bár utalják a számlájára a professzori fizetést, Komáromban kap még egyet, ezúttal euróban, Szabónak ez nem elég. Neki a hatalom kell, ez a zombi a hatalomtól megittasulva kívánja mások vérét szívni. Azonkívül rohadtul unja magát a Mátyás utcában. Olvasni nem szeret, sőt kifejezetten utál, és a legjobb játékkonzolokat is meg lehet unni egy idő után. Ludvig nyálzuhataggal zúdítja rá önnön költői nagyságának dicséretét reggeltől estig. Szabó szívesebben időz Komáromban, mint a családi fészekben, ezt meg is tudjuk érteni. Komáromban kiélheti furcsa vágyait is a rábízott harmatosan butácska leánykákon.

De Szabó igazi hatalomra szomjazik. Ilyen korszaka is volt életének, amikor EDHT elnökként és dékánként, sőt rektorhelyettesként dirigálta az embereket. Hát még amikor Tenke Sándorral kettesben költötték el az első Orbán kormánynak a BTK új épületének építésére szánt 2 milliárdját. Szabó tehát feltámadt és elkezdte fonni az intrika szálait. Felvette kapcsolatot a Zsinat körüli régi barátjával, akivel annak idején Bölcskeinek üzengetett és jelentgetett. Most, hogy sógora, Bogárdi Szabó a zsinati elnök, húgán keresztül vele is megpróbálja normalizálni a kapcsolatát, és megüzente neki, mindent vele egyeztetve dönt majd el.

Bogárdi is nehéz helyzetben van. A KRE élén ott van Hegedűs Lóri sógora, a Wistmanwoodot házi cselédként a kollégákra uszító Balla. Ha Szabót, a sógorát beengedi a károlis hatalom köreibe, talán Ballát is féken tudja tartani. Vagy nem. Szabó akkor is hazudik, ha kérdez. Nehéz dilemma. Vagy talán annyira nem is. Gondoljunk csak a prágai legendára Löw rabbiról és az ő elszabadult gyilkos góleméről.

Sapienti sat.

Shaggy grammar (KuSza grammatika)

Írta: Linguistic Turn

Kedves olvasóink hiányolták a Kulcsár-Szabó Ernő akadémikusról szóló híreket és elemzéseket.  Bár KuSza nem tagja a Károli Gáspár Református Egyetem oktatói karának, de nagyon sok kapcsolat fűzi őt az ún. református egyetemhez. 1997-ben Szabó Andráson keresztül  felvetette a későbbi menyét, Hansági Ágnest. Bár MENYjelöltnek csak 2 év múlva született egy PhD-ja, jövendő apósára hivatkozva átrendezte a Károli BTK oktatói karát. “A MAB sose fogja akkreditálni a kart, ha X. Y. és Z. itt marad.” Ezzel kezdődött KuSza árnyékkormányzása a Károlin. MENYjelölt kirúgatott pár régi oktatót, és betetette helyükre APÓS vazallusait, pl. az IMO-s Hermannt, aki akkor KuSza doktorandusza volt. KuSza – menyén keresztül – második kifizetőhelyként működtette a Károlit saját köre számára. Ők doktoráltatták pl. Mészáros Mártont is első körben KuSza saját privát kutatócsoportjának tagjaival.

Kulcsár-Szabó háttérbe szorulásának az volt az oka, hogy nyugdíjaztatása után eléggé eltűnt a tudományos közéletből, még az ELTE BTK nyilvánossága elől is. Nyilván úgy gondolta, hogy professzor emeritusként képes lesz megőrizni hatalmát – miközben az emeritusi pótlékkal megduplázza a jövedelmét -, és egyúttal megszabadul hivatali teendői kényelmetlenségétől. Átadta hát a trónt a dauphinnek, ifj. KuSzának, Kulcsár-Szabó Zoltánnak, és látszatra a háttérbe húzódott, hogy ott vén mérgespókként szövögesse a szálakat.  Döntésével azonban “lábon lőtte magát”, hogy az aktuális kormányfő cizellált szófordulatát idézzük. Akik végre hivatalosan megszabadultak az elviselhetetlenül nárcisztikus és zsarnoki főnöktől, nem ettek meszet (ez meg a miénk), hogy nemhivatalosan visszaengedjék. A KuSza hátsó részénél sürgölődő kegyencek is aktuálisabb oltári szentség után néztek. Szegény KuSza tehát a tudomány felé fordult, és megörvendeztetett bennünket egy figyelemre méltó tanulmánnyal. Ennek elemzését osztjuk meg figyelmes olvasóinkkal. –  A szerk.

Kulcsár-Szabó Ernő A jelentés történése az irodalmi műalkotásokban. A beszédszerep nyelvi valósága a Ha negyvenéves… esztétikai tapasztalatában címmel írt valamit (tanulmánynak nem nevezném) a Magyar Nyelvőr (2015/139/2:183-191) című folyóiratba. Ha az alapító szerkesztő, Szarvas Gábor, vagy a legutóbb elhalálozott Lőrincze Lajos olvasná ezt a szósalátát, minden bizonnyal undorral lökné el magától. A jelenlegi szerkesztő elfogadta, lelke rajta.

“Az irodalmi mű (fölcserélhetetlen) egyedisége elsősorban abból a körülményből vezethető le, hogy amit benne alkotott létesülésként a nyelv jóvoltából tudtul veszünk, az alakítatlan formában sehol nem férhető hozzá.” (183.) – indít KuSza. Ami érthető nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az irodalmi mű anyaga a nyelv, amit egyébként már az irodalom szó etimológiájából is sejtettünk. Professzor úr azt is megfogalmazza ebben a mondatában, hogy az irodalmi műhöz – annak nyelv nélküli formájában – nem férhetünk hozzá. Ha tehát szikével megnyitnánk a szerző agyát, vagy MRI fMRI, PET agyi képalkotó eljárásokkal néznénk bele annak működésébe, akkor sem találnánk meg azt a bizonyos nyelv nélküli irodalmi alkotást. Ez igazi akadémikushoz méltó felismerés, egyelőre próbálunk felnőni hozzá. De folytatja, úgymond “a közlés igényére dialogikusan ráhallgató olvasás a szöveget úgyszólván a nyelvbe visszavezetve segíti léthez az írásban mondottakat”. Szóval a “ráhallgató” (szép KuSzás hapax legomenon) olvasó a “szöveget” visszavezeti a nyelvhez, nos, itt állt meg a mi agyunk, amelynek mentális lexikona nagyjából a magyar Értelmező Szótár szójelentéseit tükrözi vissza. Ha van egy szöveg (‘nyelvileg megformált mondanivaló egységet alkotó egésze’), akkor azt hogyan lehetne “visszavezetni” a nyelvhez? Vagy KuSza itt egy “nem nyelvi szöveg” definiálatlan fogalmával dolgozik? De folytassuk: “az olvasás azonban … csak akkor képes közreműködni az esztétikai tapasztalat eseményében, ha ellen tud szegülni  annak a saját kísértésének, hogy a költői nyelv materiális teljesítményét – a jelentésstabilizáció érdekében – feláldozza az esztétikai  tapasztalat fenomenalizációjának oltárán”. (183) Akkor – itt a piros, hol a piros – megint nyelvi szöveggel van dolga a, na nem az olvasónak, hanem a nomen actionisként megjelenített olvasásnak magának, aki csak akkor lesz, röviden szólva: adekvát, ha nem áldozza fel az épp az imént megtalált nyelvet, ill. ennek materiális teljesítményét a “fenomenalizáció oltárán”. A nyelv materiális teljesítményének értelmezésével van egy kis gondunk – a hangzó vagy az írott matériára tetszik gondolni, akadémikus úr? – de a fenomenalizáció magyarázatát megtaláljuk a következő mondatban: “Tehát ha észrevétlenül sem lép olyan művészetideológiai értésmódok szolgálatába, amelyek abban érdekeltek, hogy a mondottakat a nyelvi keletkezés nem szemantikai szövevényéből “kihámozott” gondolati összefüggésként vagy a nyelvművészeti anyagszerűségtől “megszabadított” dologként (tárgy, ábrázolás, reprezentáció) tegyék hozzáférhetővé.” (184.)

Hát ilyet mi még véletlenül sem tennénk, hogy kihámozzunk akár egy mondatot is “a nyelvi keletkezés nem szemantikai szövevényéből” – mindenekelőtt azért nem, mert ilyen egyáltalán nem létezik. A nyelvi keletkezés ugyanis egy n dimenziós szemantikai térben történik, már amennyiben koherens és konzisztens szövegekről van szó. Tehát az ideális olvasó KuSza szerint semmiféle “értésmód” szolgálatába sem lép, olvasás előtt tabula rasát csinál az agyából. Ez esetben az olvasás kognitív művelete sem jöhetne viszont létre, hiszen az nem más, mint az olvasott szóképek és a saját mentális lexikon elemeinek azonosítása.  De ha mégis – vegyünk csak részt az akadémikusi gondolatkísérletben – sikerülne, akkor bizony a hermeneutikai kör melyik pontján találnánk magunkat? Gyanítjuk, hogy kívül rajta, a nyelven kívüli lét ázalagok és foltos hiénák számára oly otthonos világában.

KuSza saját hagymázos fejtegetése alátámasztására most idefárasztja Humboldtot is, aki szerint “az ember … kizárólag úgy él együtt a tárgyakkal, ahogyan azokat a a nyelv a rendelkezésre bocsátja”. (184.) Ez a fejtegetés – amelyet komolyan vehető írásokban a nyelvi relativitáselmélet előfutáraként szoktak idézni – egyáltalán nem azt jelenti, amit KuSza gondol, ha egyáltalán gondol róla valamit. Az idézet azt jelenti, hogy az ember csak azokat a tárgyakat, jelenségeket, állapotokat képes felismerni, amelyeket a(z anya)nyelve közvetít számára. Ha tehát egy ainu, egy csukcs vagy gilják még sohasem találkozott fácánnal, mert tartózkodási területükön nem honos, következésképpen nyelvük sem tartalmaz erre a szárnyasra referáló lexémát, nem tudja értelmezni ezt a mondatot még anyanyelvén sem, hogy “Lázár legutóbbi vadászata alkalmából 1800 fácánt lőttek le”. KuSza tehát primitív módon félreérti Humboldtot.

Itt legszívesebben abbahagynánk, annyira fáraszt bennünket akadémikus úr azzal, hogy képes egy nyelvtudományi szakfolyóiratban folyton  a konyhanyelvi szó-t használni a szaknyelvi lexéma, szóalak és szóelőfordulás helyett, hogy képes neki “tónust és valőrt” tulajdonítani, hogy azt állítja, csak a főneveknek van “történeti dimenzionáltsága”, tehát a melléknevek, igék stb. nem estek át nyelvtörténeti jelentésváltozáson, az olyan semmit sem mondó hapaxok és besült metaforák halmozásával, hogy “Az olvasás ezért olyan közreműködés a jelentésképződés eseményében, ahol úgyszólván az abba aló bevonódás idézi elő egy olyan részesülés tapasztalatát, ahol nem áll fönn – legyenek azok mégoly “eredetiek” vagy “autentikusak” – az úgynevezett egyéni olvasatok teljesítményének teljes szabadsága.” (184.)

Saját agyunk és ízlésünk kímélése céljából a “szöveg” további részéről csak nagyon röviden beszélünk. Ez nem nehéz, hiszen KuSza a továbbiakban nem tesz mást, mint saját kollégáit – Bárdos Lászlót, Halász Gábort, Halmai Tamást, Kiss Ferencet, Németh G. Bélát és Szegedi-Maszák Mihályt – plagizálja. Az ő elemzéseiket mondja el a “saját szavaival” a címben megnevezett Kosztolányi-versről. A saját szavai persze eléggé ütősek, pl. amikor a fordul ige kapcsán a  “f-rd hangkapcsolat érdes fonológiai materialitásáról” beszél. Akadémikus úr nem tudja, mi a fonológia (melynek tárgya: “a hangok rendszerbe szerveződését meghatározó elvek felkutatása”) és a fonetika (tárgya: a beszédhangok képzése, közvetítése és észlelése”) (David Crystal, A nyelvek enciklopédiája. Osiris, 2003., 205.) különbsége. A fonológia  puszta absztraktumokkal – fonémákkal foglalkozik, egy absztraktumnak pedig nem lehet “materialitása”, tehát amit KuSza erről mond, az önellentmondás, egyszerű hülyeség.

Összefoglalva: Kulcsár-Szabó Ernő akadémikusnak a Magyar Nyelvőrben közölt irománya egyrészt hamis megállapítások egyvelege, másrészt referenciálisan értékelhetetlen szósaláta, harmadrészt egyszerű lopomány. Egyetlen saját felismerés nélkül turkál kitűnő szakemberek műveiben, s mint egy tolvaj szarka kukázza ki és mutatja fel az össze még véletlenül sem illő elemeket, majd az így összeharácsolt és saját testnedveivel gusztustalanul összekent zagyvalék Diebesgutot saját személyének tulajdonítja, s “tanulmányként” oktrojálja rá egy jobb napokat megélt nyelvtudományi folyóiratra.

Van még ennél is lejjebb, akadémikus úr? Szerintem kár erőlködni, ezzel az opusszal örökre szóló díszhelyet szerzett magának a nagy nevettetők és az istenverte tudatlan kóklerek népes táborában.

A kókler “akadémikusról” már egy kötetnyi cikket posztoltunk:

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/07/20/hungarian-zhdanov-a-magyar-zsdanov/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/07/27/ivan-the-terrible-wrapped-in-diaper-rettegett-ivan-pelenkaban/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/07/29/gobbledygook-burokrata-halandzsa/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/01/who-pays/https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/05/lnguage-skills-and-ethics-nyelvtudas-es-etika/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/07/the-power-of-the-dog-az-erosebb-kutya-b-ik/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/11/recruiter-song-kulcsar-szabo-azt-uzente/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/12/kulcsar-szabos-list-kulcsar-szabo-listaja/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/15/the-bolshevik-jauss-a-bolsevik-jauss/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/16/the-linguist-a-nyelvmuvesz/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/18/is-erno-kulcsar-szabo-a-law-abiding-citizen-torvenytisztelo-allampolgar-e-kulcsar-szabo-erno/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/19/power-and-sense-hatalom-es-ertelem-viszonya-kulcsar-szabo-erno-eletmuveben/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/20/20th-august-augusztus-20/

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2013/03/06/the-butcher-smiley-a-hoher-mosolya/

Mrs. Czunyi’s Legacy (Czunyiné hagyatéka)

Mi 1993 óta kísérjük figyelemmel Bertalan Judit pályafutását, ez elsőéves magyar-történelem szakos korában a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja, a református lelkész és professzor, háromgyerekes édesapa Tenke Sándor ágyában kezdődött. Az ő segítségével lett HÖK elnök, kapott magas ösztöndíjat, járhatott a KRE kecskeméti jogászképzésére. Ez egy gyakorlatilag titkos, akkreditálatlan képzés volt, komoly díjazásért tartották a SZTE ÁJK-jának az oktatói, a diplomákat az SZTE rektora írta alá. Olyan politikusok jártak ide, akik szerettek volna könnyen-gyorsan ledoktorálni. Maga a képzés nem volt nehéz, havonta egy hétvégét töltöttek a hallgatók és az oktatók a városban. Bertalan itt hasznos ismeretségeket szerzett. Először H. K. MDF-es képviselő szeretője lett, de aztán rájött, hogy az ő csillaga már leáldozóban, ezért a fideszesekre nyergelt át. Tenkét persze megtartotta, sőt néha az egyetemista társaival is hancúrozott, mely alkalmakkor eldicsekedett nekik, hogy mekkora hatalma van Tenkén és jót röhögtek annak minden színvonalat alulmúló ágybeli teljesítményén.

Mrs. Czunyi fired (Czunyiné már lapáton!)

Két poszttal korábbi jóslatunk félig már beteljesedett. A Károli neveltje, Czunyiné Bertalan Judit már lapátra került. Reméljük, az esztergályosból lett képmutató református pap, Balog is hamarosan követi őt a digitális paradicsomba vagy pokolba – ahogy vesszük -, ahová a digitális technikához mit sem értő Czunyinét száműzték. A száműzött a jelek szerint nem ért egyet a döntéssel, legalábbis igen sötéten néz az első fotón.- A szerk.

 

Orbán kirúgta Czunyinét

Távozik posztjáról Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár. Helyére Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár került – jelentette be szombati sajtótájékoztatóján Balog Zoltán miniszter.

Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosként folytatja a munkát a kormányzatban – közölte Balog.

A jelek szerint Czunyiné a tisztáldozat az országszerte kirobbant pedagógustiltakozások után.

Menesztették a köznevelési államtitkárt

Czunyiné Bertalan Judit távozik a köznevelési államtitkári posztjáról, a helyére Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár került – értesült az Index. Balog Zoltán szombati sajtótájékoztatóján be is jelentette Czunyiné távozását. Orbán Viktor korábban azt mondta az államtitkárról, hogy “akár cserebogár is lehet belőle”. Úgy látszik, ebből csak a csere jött be, Czunyiné belebukott a pedagógustiltakozásokba.

Balog Zoltán  miniszter szombaton bejelentette Czunyiné távozását. A bukott államtitkár kormánybiztosként felel a jövőben közoktatás digitális megújításáért.

Czunyiné helyére Palkovics László lép, aki 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára.

A héten lehetett már érezni, hogy valami nincs rendben Czunyiné körül. Kedden délután Komáromban tartott volna egy sajtótájékoztatót “a januárban életbe lépő jelentős kormányzati intézkedésekről” címmel. Legalábbis az MTI eseményei között ez az információ szerepelt, a helyszínre érve azonban kiderült, hogy szó sem volt ilyesmiről, a rendezvény pénteken lesz. Csütörtökön délután telefonon érdeklődtünk Czunyiné titkáránál, aki közölte a sajnálatos tényt: Czunyiné pénteki sajtótájékoztatója is elmaradt. Szerettük volna megtudni, hogy miért, de azt a tájékoztatást kaptuk, hogy erről “nincs információ”.

Rezgett a léc régebben is

Az, hogy Czunyinét félreállítják, azért sem annyira meglepő, mert már korábban is felröppentek hírek arról, hogy mennie kell. Czunyinétől azt várták, hogy rendbe teszi mindazt, ami Hoffmann Rózsának nem sikerült. És bár részsikerek voltak, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ továbbra is úszik az adósságokban, a közoktatás centralizáltsága és túlzott bürokratizálódása pedig a pedagógusok és a szülők agyára megy, és éppen a mostani pedagógustiltakozások jelzik, hogy ez akár politikai kockázatokkal is járhat a Fidesz számára. Merthogy baj van, az tagadhatatlan, hiába próbálnak úgy tenni a kormányzati szereplők, mintha (majdnem) minden rendben lenne. Még az EMMI háttérintézményének kutatói is lesújtó véleménnyel vannak arról, hogy hogyan milyen eredménnyel sikerült megvalósítani az iskolák államosítását. Röviden: a magyar központosításnak az eltelt időben semmilyen előnye nem látszik.

Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatót tart hivatalában Budapesten 2016. február 6-án. Mellette Palkovics László eddigi felsőoktatási államtitkár aki ezentúl oktatási államtitkár lesz és Czunyiné Bertalan Judit eddigi köznevelésért felelős államtitkár aki ezentúl a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos lesz.

Fotó: Máthé Zoltán

Az államtitkár félreállításának a hátterében sokak szerint az is meghúzódik, hogy régóta konfliktusa van helyettesével, Pölöskei Gábornéval, aki történetesen Áder János köztársasági elnök húga. Balog ebben a harcban két tűz közé került, a miniszter rendszerint megvédte Czunyit a belső támadásoktól.

Orbán Viktor korábban így beszélt Czunyinéról

“Itt van például, aki szerintem az egyik legtehetségesebb politikus, nemcsak a nők között, hanem általában. És akiből cserebogár is lehet akár. Aki az oktatási ügyeket viszi. De ha most azt mondaná, hogy úgy érzi, képes a miniszteri feladatok ellátására, azt mondanám neki, hogy még korai, még ne vállalja. Szerintem is alkalmas, de várjunk vele.” (Forrás: 444)

Kinevezése előtt Czunyinének egyébként egyáltalán nem volt tapasztalata iskolavezetésben vagy oktatásszervezésben, viszont megbízható káder volt, akit ügyes szervezőnek is tartottak: ő vezette Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatalt,  2004 óta tagja a Fidesznek, de csak 2010 óta képviselő. Azt már kinevezésekor tudni lehetett, hogy a végrehajtó szerepét szánják neki, az oktatásügy nagy stratégiai kérdéseiről a feje felett döntenek. Igaz, amikor Orbán Viktor szűk körben egyszer arról beszélt, hogy azért nincsenek női miniszterek a kormányában, mert nem tudnák elviselni a karaktergyilkosságot, Czunyinét a karakán kivételek közé sorolta.

 Harc a nyilvánosság ellen

Az államtitkárnak azt sem tett jót, hogy hülyeségeket beszélt. „Tök boldogan élek úgy, hogy nem tudom a savak egymásra hatásának kémiai képleteit felírni. Viszont biztos, hogy nem maratom ki a tüdőmet a lúg és a sav összeöntésével. Ezt a kémia hatást kellene elmagyarázni egy 14 éves kislánynak, és nem a hatsoros kémiaképletet bemagoltatni velük” – mondta például az 2014-2015-ös tanévet értékelő beszélgetésen, hogy aztán egy tanár nyilvánosan helyre tegye a természettudományokban valóban járatlan politikust. De más szereplései sem sikerültek túl jól, amiben szerepet játszik az is, hogy ha baj van, igyekszik eltűnni a sajtó szeme elől.

Czunyiné renoméjának vélhetően az sem tesz túl jót, hogy miközben az Orbán-kormány sportközpontú oktatáspolitikájának ékköve a mindennapos testnevelés mellett a kötelező úszás, a Klik az úszásoktatást végző egyesületek felé súlyos pénzekkel tartozik, amiért az iskolák már a reform második tanévében sem tudják teljesíteni a tantervben foglalt kötelezettségüket.

Köszönöm neked Miskolc, a sok szép éjszakát!

A mostani pedagógustiltakozási hullám – amely lényegében Czunyinét is elsodorta – Miskolcról indult el még januárban. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai január elején  nyílt levelet írtak  a kormánynak, miután hiába juttatták el észrevételeiket az oktatás irányítóihoz, semmiféle választ nem kaptak. A levélben keményen fogalmaztak, mint írták, “kaotikussá vált minden (…), Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban.” (A levél teljes terjedelmében  itt olvasható .)  A miskolciak levele lavinát indított el, egyre több iskola csatlakozott hozzájuk, január végére már közel 500 iskola értett egyet a hermanosok kezdeményezésével.

Pedagógusok tüntetnek Miskolcon, 2016. február 3-án.

Fotó: Huszti István

A kormányzati kommunikáció ezzel párhuzamosan az elégedetlenkedő tanárokat akarja hitelteleníteni azzal, hogy a kormányzathoz közel álló lapon és a távirati irodán keresztül  azt sugallja, hogy a tüntetések mögött Soros György áll .

A PSZ szerint nem Czunyiné sorsa a lényeg

A Pedagógusok Szakszervezete szerint Czunyiné Bertalan Judit menesztése is azt bizonyítja, hogy az államtitkár nem tudta megoldani a megoldhatatlant a köznevelés rendszerében, ezt a szervezet vezetése közölte az Index megkeresésére.

A PSZ szerint annak sincs jelentősége, hogy összevonják vagy sem az államtitkárságokat, mert nem ezzel kell kezelni a problémát és egyébként az összevonást semmi nem indokolja.

Egyébként a szakszervezet hétfőn dönti el, hogy részt vesz-e az EMMI által szervezett kerekasztal ülésén vagy sem.

forrás: http://index.hu/belfold/2016/02/06/menesztik_a_kozoktatasi_allamtitkart/

További posztok a témában ennek a cikknek a végén összegyűjtve: http://www.168ora.hu/itthon/butorcsere-a-kuplerajban-nagyon-csunyan-nekiment-az-orban-kormanynak-az-ellenzek-142775.html

The mush in explosion (Amikor a puliszka robban…)

A cinikus csuhás

Matyóbaba narancsba mártott Bocskaiban

Szerző: Vastag Narancsbőr

Balog és Czunyiné vetekednek a pofátlanságban. A felháborodott pedagógusokkal Balog egyedül tárgyalt, Czunyinét magával sem vitte.  Az államtitkár arcátlansága már a főnökének is feltűnt.

Pedig pofátlanságért Balog se megy a szomszédba. Az ő felhívására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) cinikus módon éppen arra a napra, február 3-ra hívott össze köznevelési fórumokat a tankerületekben, amikor Miskolcon pedagógusok és a csatlakozó szakszervezetek fáklyás felvonulással demonstrálnak az oktatás tarthatatlan helyzete miatt. Vagyis Balog nemhogy a megoldást keresné, hanem még hergeli is az elkeseredett pedagógusokat. Nem velük tárgyal, hanem gondosan kiválasztott “képviselőikkel”, azaz, lényegében önmagával. És pont az előre meghirdetett fáklyásmenet idején.

Balog úgy találta meg a Károli neveltjét, díszvirágát, Czunyinét, mint zsák a foltját. Passzolnak egymáshoz. Két tehetségtelen, arrogáns, református Orbán-seggnyaló.

Czunyiné már képviselő és kormánymegbízott korában is durván elhajtotta a szakszerű és tárgyszerű kérdéseket feltevő újságírókat. Mérhetetlen gőg tölti el őt, a bokodi takarítónő lányát, pedig szennyes karrierje során egyik kudarc követi a másikat.  Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottja volt közoktatási (köznevetési!) államtitkárrá való kinevezéséig, de megtartotta bokodi képviselőségét is. Igazi álláshalmozó és pénzharácsoló a Judit, de tudjuk, a koszos malac vakarózik a leginkább. Pátriája azonban nem járt vele túl jól, most zárják be a Vértesi Erőművet, ezzel Oroszlány Ózd sorsára jut. Munkanélküliség és reménytelen szegénység – ezt köszönheti Oroszlány Bertalannak. Kíváncsi lennék, el mer-e menni a gimnáziumi osztálytalálkozójára az oroszlányi gimnáziumba. A Vértes Erőmű bezárása miatt a bokodi halparadicsom biológiai egyensúlya is felborul. Hogy fogják ezt megköszönni neki a helybeliek, akik 50%-ban szavaztak rá? Vissza mer menni Bertalan a szülőfalujába, ahol a helyi takarítónő lányaként retikülében érezte a marsallbotot? Bizonyára nem azért szavaztak rá szegény oroszlányiak és bokodiak, hogy havi többmilliós jövedelmét zsebre tegye és hagyja megszűnni a munkahelyeket és tűrje, hogy a rá szavazók a szegénységbe és nincstelenségbe süllyedjenek!

De Czunyiné pofátlansága nem ismer határokat. Született aljasságát a Károli hallgatójaként és Tenke Sándor hittudományi dékán, később rektor szeretőjeként fejlesztette sátáni dimenziókig. Bertalan Juditból, a hitvány jellemű, nagyon alulról jött, túlfejlettt ambíciójú, jelentéktelen külsejű senkiből a Károli “keresztyén szellemisége” csinált nagy formátumú gazembert, mindenekelőtt szeretője, a 2 milliárdos kormánytartalékot Szabó András segítségével elrabló Tenke Sándor személyes példája. HÖK-ös vezérként Bertalan az öklét rázta a Szalay utcai minisztérium előtt. Részt vett saját tanárai megrágalmazásában és kirúgatásában. Helyettük szeretőjétől, Tenkétől maga kapott oktatói állást a KRE nagykőrösi karán, ahol olyan tantárgyakat oktatott, amelyekből maga majdnem megbukott. De haladt tovább a maga becstelen útján, a Fidesz köreiben, egyre magasabban. Jelleme, kulturálatlansága, végtelen aljassága és proli gőgje nem változott. Amikor Manolovitsné Erdőközi Orsolyát, hajdani bűntársát, akivel a károlis HÖK-ben együtt dézsmálták a közvagyont, kinevezte a Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatójának, a szülők, a kollégák, a tanulók hónapokig tüntettek. Az újságírói kérdésre Czunyiné csak ennyit válaszolt: “Szakmai döntés született”, majd otthagyta a kérdezőket. A magyar felsőoktatás legbűzösebb mocsarából, a Károliból kimászott nőstény szörnyeteg, Czunyiné Bertalan Judit úgy érezte: kezében a hatalom az ország összes iskolája fölött.

De tévedett! Hatalmas elégedetlenség tört ki. Az oktatásügyben tapasztalható tömeges felzúdulás hatására Balog bekapcsolta papos rabulisztikáját, mosolygott, sűrűn emlegette az Istent, saját öt gyermekét és a nemzet jövőjét. De mára ez a kommunikációs trükk már elveszítette szavatosságát, nem működik.

Az MRE köreiben annak idején nagyon örültek a Fidesz győzelmeinek és azt minden propagandisztikus módon elő is segítették. Nagy boldogsággal töltötte el őket, hogy a háromból két főméltóság, Orbán és Kövér is reformátusnak mondja magát, Lázár János és Varga Mihály pedig presbiter a helyi gyülekezetben. Balog miniszteri kinevezése csak a kezdet volt. A Hold utcai lelkész az EMMI vezető pozícióit is református “káderekkel” töltötte be: Hoppál, Czibere, Czunyiné, stb., stb. Fekete György a MMA vezetője is kálvinista, mi több, presbiter. A MRE vezetői úgy gondolták: elérkezett a mi időnk. REFORMÁTUS DIKTATÚRÁT ÉPÍTÜNK ÁLDOTT ORBÁN ÉS KÖVÉR TESTVÉR SEGÍTSÉGÉVEL.

Az elmúlt évek bebizonyították: a refi káderek gátlástalanul és aljas módon lezüllesztették az egészségügyet, a kultúrát, az oktatást. A gazdaságba csak azért nem furakodtak be, mert még a százalékszámítással is komoly gondjaik vannak KOGNITÍV DEFICITJÜK miatt, egyszerűen, hogy ők is értsék: BUTÁK, MINT A FÖLD.

Február 3-án napközben az EMMI-ben gyakran nézegették a meteorológiai oldalakat. Abban reménykedtek, hogy a szél és az eső távol tartja a tanárokat és a szülőket a tüntetésektől.  Rosszul számítottak: Miskolcon 5 ezren tüntettek, a többi helyen is sokan emelték fel szavukat az EMMI becstelen vezetői és a KLIK ellen. Jövő szombaton, február 13-án 11 órakor a budapesti Kossuth téren gyülekeznek az EMMI és a Fidesz politikájával elégedetlenek, az oktatásügy, az egészségügy, a kultúra munkásai és kárvallottjai. A szolidaritás egyre terjed: a MÁV dolgozói is bejelentkeztek.

Ha még tovább keménykednek ott az EMMI környékén, nagy a valószínűsége annak, hogy éppen a leggyávábbnak tartott réteg köreiből kiinduló elégedetlenség terjed szét az országban. Ahogy az erdélyiek mondják: “néha a puliszka is felrobban”. És ez a robbanás nemcsak Balogot és Czunyinét sodorja el, hanem az egész korrupt Fidesz kormányt is.

Mr. Balog and Mrs. Czunyi: NO GO! (Balogot és Czunyinét lapátra!)

Balog és Czunyiné! A bicikliteket el lehet tolni. Ugyanis javíthatatlan. Kőkemény leckét kapott a két alkalmatlan Orbán-kedvenc Mendrey Lászlótól, a PDSZ elnökétől. Balog és Czunyiné a kálvinista karrierizmus undorító végtermékei – a szó szoros, azaz az anusszal kapcsolatos – jelentésében: az egyik az altestével mászott fel a politikai hierarchia csúcsára, a másik az intrikáival. Ilyen lesz a közoktatás jövője, amilyennek a PDSZ elnöke a jelene alapján jósolja, amennyiben a jelenlegi formájában továbbra is fennálló Református Egyház és annak hírhedten ocsmány egyeteme, a Károli adja az ország oktatásért felelős politikusait. Balogot és Czunyinét azonnal lapátra kell tenni a gyermekek és a fiatalok érdekében. – A szerk.

“A közoktatás biciklije javíthatatlan”

„Balog Zoltán szerint már olyan stabil az ország helyzete, hogy lehetőség nyílik belső korrekciókra az oktatási rendszerben, az érintettek érdekeit jobban figyelembe véve.” A PDSZ elnöke az MTI alapján idézte a minisztert és arra figyelmeztette, teljesen egyértelmű, hogy az  oktatás egészét kell átalakítani, mert a helyzet már súlyosan veszélyezteti az ország jövőjét.

A fokozódó elégedetlenség búvópatakként tört a felszínre, s most már a hömpölygő áradatként jelzi, hogy elég volt, eddig és ne tovább!

Balog miniszter teszi a dolgát. Legalábbis amiről azt gondolja, hogy az a dolga. Megoszt, intrikál, félretájékoztat. Úgy, ahogy ezt – miniszterként – mindig is tette. Visszatekintve az általa irányított időszakra bátran gondolhatta, hogy ami működött ezerszer, az működni fog ezeregyedszerre is.

Mendrey László szerint azonban most a miniszter téved.

A köznevelés rendszere csődöt mondott, a biciklit – nem csak – túltolták, de el is. Azt nem várhatjuk el tőle, hogy beismerje – maradjunk a szlengnél – hogy „elszabtuk”, de azt igen, hogy tegyen meg mindent – legalább a kármentésért.

A szakszervezeti vezető úgy látja, a miniszter által bejelentett köznevelési kerekasztal terve adott némi okot az optimizmusra, de egy nap után kiderült, esze ágában sincs valódi megoldást keresni. Még mindig azt hiszi, működik a rendszer, csak porszem került a gépezetbe.

A miniszter – ebben is – téved. A köznevelési kerekasztalnál helye van minden szakmai és érdekvédelmi szervezetnek – kormányzati szimpátiától függetlenül. A miniszter – államférfiként – nem teheti meg, hogy szemezget a „kínálatból”, hisz itt nem róla szól a történet, hanem az országról, aminek történetesen most pont ő a minisztere!

Éppen ezért a PDSZ a kerekasztal napirendjére azt javasolja, hogy még ebben a tanévben szülessen megállapodás azokról a rövid távon orvosolható, anyagi ráfordítást nem – vagy csak kis mértékben – igénylő kérdésekben, mint:

• a tanulók terhelésének csökkentése (ennek keretében az óraszámok csökkentése, a NAT és a Kerettantervek átalakítása)

• a pedagógusok munkaterhelésének csökkentése (a kötelező óraszámok 22-ben történő rögzítése, a 32 órás kötött munkaidő eltörlése, a – mindenkire vonatkozó – adminisztrációs terhek radikális csökkentése, a túlórák kifizetése, az életpálya modell és a minősítési rendszer valós feladatának megfelelő átalakítása)

• Vissza kell állítani a tankönyvválasztás szabadságát, s az iskolák autonómiáját, biztosítani kell a gazdálkodás lehetőségét.

• Azonnali beavatkozást követel a pedagógusmunkát segítő – nem pedagógus végzettségű – munkatársaink fizetésének jelentős emelése.

Mendrey László szerint hosszútávon megkerülhetetlen az állam szerepének vizsgálata a rendszer működtetésében, fenntartásában. A Klebelsberg Intézmény Fenntartó (KLIK) eddig hibát, hibára halmozott, nem volt olyan év mikor ne küzdött volna financiális gondokkal, már „rutinszerűen” nem fizet ki – törvényben előírt – juttatásokat, tavaly decemberben jelentős késéssel fizette ki a béreket. Évi ötszáz milliárd forint folyik ki a kezéből, nincs olyan területe a működésének mely eredményes lenne.

Az állam felelőssége a közoktatásban megkerülhetetlen. Ott kell beavatkoznia, ahol az önkormányzatok nem, vagy csak korlátozottan tudják ellátni közoktatási feladataikat. Ahol azonban erre készség, képesség, és akarat mutatkozik, ott az államnak nincs keresnivalója.

Mendrey László a KLIK lebontását, a tankerületi rendszer átalakítását kötelező feladatnak tartja, szerinte új, 21. századi köznevelés kell, aminek a megtervezése, megalkotása nem a kormányzati kiválasztottak privilégiuma, hanem mindenkié. A miniszternek a feltételrendszer kialakításának biztosítása a kötelessége. “Mindenki tegye a dolgát!” – kérte a PDSZ elnöke.

Forrás: http://24.hu/kozelet/2016/01/30/a-kozneveles-biciklije-javithatatlan-kemeny-lecket-kapott-balog-miniszter/