Szerző: Tibra de Szolnok
A kisvárosi egyetemek című poszt bemutatta Fülöp Tamás karrierépítésének egyik módszerét, a kisvárosi honanyák manipulálását. De a jászberényi tanító repertoárja ennél szélesebb volt. Az intrika és az árulás szintén az erősségei közé tartozott.
“A Törzsök Évát a rektori székben váltó Székely Péter új pozíciójában meg se melegedhetett, máris megpuccsolták. Székely Péter őskomcsinak számított, és a Fidesznek egyre jobban gazsuláló Kállai Mária – aki már jó ideje országgyűlési képviselő, ott ül a Parlamentben szeretett vezére mögött – három éven belül megszervezte a megbuktatását. 2010-ben Túróczi Imre lett a Főiskola új rektora, aki eredetileg szintén MSZP tag volt, csak előbb lépett ki a pártból, mint Székely Péter, ezért politikailag elfogadhatóbbnak tűnt. Fülöp Tamás, akiből Székely Péter rektorsága idején docenst, tanszékvezetőt és megyei levéltári főigazgatót csinált, kulcsszerepet játszott a rektor megbuktatásában. Magyarán hátba támadta jótevőjét. Hogy veleszületett sunyiságból vagy Kállai Mária biztatására, ez pontosan nem derült ki, de alighanem mindkét okból. … Székely Péternek fogalma sem volt Fülöp árulásáról, bízott benne, őt kérte meg, közvetítsen közte és a Főiskola új vezetése között, segítsen neki megtalálni a helyét az új felállásban. Fülöp nemcsak hogy nem segített, hanem panaszkodott az új vezetőknek, Túróczinak, Kóródi Mártának és Pénzes Ibolyának, hogy ez az öreg komcsi őt kompromittálja, és felajánlotta az új rektornak, hogy jelent a régiről” – eddig az idézet az előzmény-posztból.
Fülöp betartotta az ígéretét, Székely Péter minden lépéséről, tervéről beszámolt az új vezetésnek, ha nem volt mit, akkor fabulált. Nemcsak l’art pour l’art, öncélúan, az árulás kedvéért, hanem mert Székely Péter státuszát már kinézte az egykori jászberényi haverjának, Szarvák Tibornak. Szarvák, aki Szolnokon lakott, de állása Jászberényben ragadt, nagyon szeretett volna bekerülni a Szolnoki Főiskolára. Csakhogy ott az egyre fogyatkozó hallgatói létszám mellett nem volt szabad státusz. Fülöpnek kapóra jött a régi és az új rektor közötti feszültség, és úgy gondolta, meglovagolja ezt a haverja érdekében. Feljelentette az új vezetésnek, Túróczinak és Kóródinak Székely Pétert azért, mert szerinte kémkedik, üzleti titkokat ad ki egy konkurens intézménynek, az akkor még Szolnokon működő LIÁ-nak. Azt állította, hogy Székely Péter és egy másik szolnoki kolléga, Fajcsák Károly órarendeket, tanterveket küld e-mailben a másik oktatási intézménynek, veszélyeztetve ezzel a Szolnoki Főiskola érdekeit. A kémkedési vádnak nem volt semmi értelme, mert a tantervek és órarendek nyilvánosak voltak, fenn voltak a honlapon. De jó ürügy volt arra, hogy a főiskolai és főleg a városi vezetés megszabaduljon egy kényelmetlen öreg komcsitól. Székely Pétert rendkívüli felmondással kirúgták, nem engedve, hogy végigvigye a prémium programot, súlyos anyagi helyzetbe taszítva őt és rákbeteg feleségét. Székely munkaügyi pert indított, és ahogy politikailag irányított munkaügyi perekben szokás, minden szinten vesztett, pedig a Kúriáig is elment. Annak ellenére, hogy a vád nevetséges, szemen szedett hazugság volt.
Székely Péter helyére Fülöp azonnal felvetette Túróczi Imre rektorral a jászberényi havert, Szarvák Tibort. Azzal kecsegtette a főiskolai vezetést, hogy a neves szociológus, Szarvák, akkreditáltatni fogja a Szolnoki Főiskolán a szociális munkás szakot, amivel bővül a főiskolai kínálat, bővül a hallgatóság is. Túróczi óvatos volt, csak próbaidőre vette fel Szarvákot, azzal a feltétellel, hogy akkor véglegesíti, ha sikerre viszi az új szak akkreditációját. Az akkreditációt a Fóiskola természetesen elbukta, mert Szarváknak nem volt számottevő szociológiai munkássága, PhD-ja sem szociológiából, hanem földtudományokból volt. Így Szarvák csak rövid ideig szerepelt a Szolnoki Főiskolán. Pont addig, amíg elintézte Fülöp Tamásnak az Országos Levéltár főigazgató-helyettesi posztjára kiírt állást. Tulajdonképpen ez volt a deal: Szarvák megszerzi Fülöpnek az Országos Levéltár főigazgató-helyettességét, Fülöp pedig ezért cserébe szerez neki egy állást a Szolnoki Főiskolán. Emiatt kellett Székely Pétert a legaljasabb módon kirúgatni.
Az izgalmasabb kérdés, hogyan tudta megszerezni Szarvák a képzetlen havernak ezt a magas pozíciót a fővárosban? Fülöp nem volt levéltáros, nem tudott se latinul, se németül, ami régi iratok, oklevelek turkászásához elengedhetetlenül szükséges. (Angolul elemi szinten kommunikálni is csak azóta tanult meg, mióta rektorhelyettes illetve rektor, állami pénzen, saját angol szakos beosztottjaitól.) Egy ilyen állást csak magas protekcióval lehetett megkaparintani. És itt kerül előtérbe Fülöp karrierépítési stratégiájának harmadik fontos eleme: kapcsolatok, potentátok felkutatása és megnyerése saját céljainak.
Fülöp az államtitkárt, Halász Jánost szemelte ki támogatójául, akit Szarvák személyesen ismert. Szarvák – Fülöppel ellentétben – nem estin végezte el az egyetemet, hanem nappalin, és tanulmányai során összehozta a sors a Debreceni Egyetemen Halász Jánossal, a későbbi államtitkárral. Tudta jól ezt Fülöp, aki felküldte Szarvákot Szolnokról Pestre, hogy kommendálja őt Halász Jánosnál. Színtiszta cserebiznisz: állásért állás, státusz a Szolnoki Főiskolán a sikeres közvetítésért. Szarváknak nem volt könnyű dolga, Halász nem fogadta azonnal, többször is próbálkoznia kellett a bejutással. Nem voltak ők Halásszal olyan nagy haverok, ahogy mesélte, csak távoli ismerősök, olyan távoliak, hogy Halász alig akart emlékezni rá. De aztán csak összejött az az állás Fülöpnek. Végülis, Halász Jánosnak köszönheti Fülöp Tamás, hogy egy kis vidéki főiskola oktatójából az Országos Levéltár főigazgató-helyettese lett.
Fülöp ezen a poszton semmilyen vezetői tapasztalatra nem tett szert, viszont hivatkozási alapot, ugródeszkát jelentett neki a hangzatos cím. Miután a levéltárban a főigazgató semmire sem tudta őt használni, vidéki levéltárak felügyeletével bízta meg, ide-oda utaztatva őt az ország levéltárai között, hogy addig se legyen láb alatt. Fülöp pedig a szabad kutatónapjait arra használta, hogy beüljön Kállai Mária szolnoki városházi irodájába, “tudományosan kutatni”, kipuhatolni, hogy fúrhatná meg Marika néni segítségével Túróczit, aki közben kirúgta a semmire se jó Szarvákot, és hogy ülhetne a helyére. Kállai Marika néni manipulálása folytatódott tehát. Marika néni lelkesen hallgatta kedvenc talpnyalója terveit, milyen nagy dolgokat vinne ő véghez a városban és a Főiskolán, ha ő lehetne a rektor. Fülöp ugyanis már egy hónap múlva megbánta a pesti állását, ahol szerinte lenézték és kiközösítették, vagyis lényegében a helyén kezelték a vidéki sutyerákot. Vissza akart jönni a főiskolára, de már nem mint beosztott, hanem mint rektor. A hoppon maradt Szarvák is erre biztatta, aki átverve érezte magát, hiszen nem kapta meg a fizetségét.
Közben azonban változott a helyzet, a Szolnoki Főiskola elveszteni készült az önállóságát, Kecskemét annektálta, és Fülöp Tamás újrapozicionálta magát ebben a helyzetben. Új terveihez Kállai Mária már kevés volt, a politikus asszonynak segítségül kellett hívnia szolnoki barátnőjét, Hegmanné Nemes Sárát, aki pont Kecskeméten volt kancellár. A csillagok állása rendkívüli módon kedvezett az intrikus törtető, Fülöp Tamás nagyravágyó terveinek.
De a kecskeméti folytatást már a kecskeméti kollégákra bízzuk.
Jhnnsclvn's blog 