Szerző: A bölccsé lett Bölcskei
Gusztink maga sem gondolta, hogy egyszer Marx híres tézisének megtestesült illusztrációja lesz. Mikor még ő volt a püspök és az egész magyarországi (sőt, Kárpát-medencei) református egyház lelkészi elnöke, akkor úgy gondolta, hogy nemcsak támogatnia kell Orbán politikáját, de egyenesen felajánlkozott, hogy fújja neki a passzát szelet. Udvarló verset írt a NER feltalálójához és fenntartójához: “Lennék én szél, ha lennél vitorla…” És amikor kitelni látszott az ideje, egyre bánatosabban és egyre vágyakozóbban fújta. A metaforák jelentése: szél = Guszti szája, vitorla = Orbán hátsója, a virágnyelven kódolt üzenet jelentése: “be szívesen kinyalnálak én hátulról, csak látnám már a lóvét“.
A háttérbe szorítottság, a húsosfazéktól való brutális eltaszítás felnyitotta a nyugalmazott püspök-elnök szemét.
Most már kicsit másként látja a politikai vezető és a lelki vezető viszonyát, utóbbi feladatát, küldetését. A Magyar Hangnak őszintén vallott egyház és állam túlzott közelségéről, a hazai vallási vezetők beszédes hallgatásáról, de utódjára, a „miniszterelnök bizalmi emberére”, Balog Zoltánra is kitér. A teljes interjú a Magyar Hang 2022.09.06-i számában olvasható, de Guszti megvilágosodásának legfontosabb bizonyítékait szemelvényekben idézzük:
„…mikor szólal meg, illetve mikor hallgat az egyház? Megfigyelhető, hogy amikor szólni kell, akkor többnyire hallgatnak, amikor nem kellene megszólalni, akkor pedig beszélnek.
Figyelmen kívül hagyják azt is, hogy nem akkor kell nyilatkozni, amikor már mindenki megszólalt, és a nyílt beszéd semmiféle kockázattal nem jár.”
* * *
„nem hiszem, hogy jót tesz a reformátusságnak, ha a közoktatás jelenlegi nagyon rossz helyzetében az egyházi iskolák elegáns hallgatásba burkolóznak. A keresztény szolidaritás fontos dolog.”
* * *
„Szereptévesztésben vagyunk: nem értem miért kellene az egyháznak bármiféle református nemzetstratégiát kidolgoznia, amit aztán az egyház vezetője, Balog Zoltán egyeztethet a miniszterelnökkel, illetve „református konzultációra” bocsáthat.”
* * *
„Pontos adatokkal nem tudok szolgálni, de szembetűnő, hogy a templomokba mennyivel kevesebben járnak. Ez nem magyar jelenség, és nem minden gyülekezetre jellemző. Ugyanakkor a nemzetközi folyamatok nálunk is érzékelhetők, hamarosan hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint a nyugati testvéregyházak. Ezért sincs értelme velük szemben nagyképűsködni.”
* * *
„Felteszem magamnak a kérdést: vajon Magyarországon a reformátusok nem tudnak másként
létezni, mint 100 százalékos egyetértésben az éppen uralkodó rezsimmel? A félreértéseket elkerülendő: nem arról van szó, hogy az egyház vagy egy lelkipásztor ne ismerhetné el a kormány egy-egy jó
intézkedését. Hanem arról, hogy a kormányzattal való esetleges egyetértés soha nem válhat eggyé azzal a nagy igennel, amit az egyháznak kizárólag az Isten irányába szabad kimondania. Mégpedig az első parancsolat jegyében: Ne legyen más istened rajtam kívül!”
* * *
„A miniszterelnök bizalmi emberét választották a református egyház élére. Mert nem árt, ha a pályázatainkat, kéréseinket jószándékúan bírálja el az állam. Az új püspök-elnök személye – ha ez ebben a formában nem is mondódott ki – segítségünk re lesz intézményeink további fejlesztésében, bővítésében. Nagy kérdés számomra, hogy arra, aki a 90-es évek eleje óta szorosan kötődik a Fideszhez – noha soha nem volt párttag –, milyen hatást gyakorol pártja, választott közege. Az eltelt 30 évet tekintve nyilvánvaló, hogy nagyon erőset.”
* * *
„Túl közel kerültünk az államhoz. Mintha furcsa konstantini fordulat történt volna idehaza: az egyházak
privilegizált helyzetbe jutottak. Ennek sajnálatos, nagyon romboló mellékhatása, hogy a keresztyénség kulcsszavai közéleti emberek száján politikai jelszavakká váltak. Olyanok beszélnek ráadásul a keresztyénség nevében, akiknek nem kellene. Súlyos hitelességi deficit alakult ki. Nagyon megértem tehát, hogy a mára létrejött méltatlan helyzetből sokaknak elege van.”
Most, hogy mások nyalhatják a nagyvezír hátsóját és ennélfogva másokhoz dől a lóvé, Guszti megvilágosodott. Ahogy megváltozott az élete, megváltozott a tudata is. Ahogy azt Karl Marx A politikai gazdaságtan bírálatához írt előszavában 164 évvel ezelőtt megjósolta… – A Szerkesztőség
Karl Marx, a jós