Being determines consciousness (A lét határozza meg a tudatot)

Szerző: A bölccsé lett Bölcskei

Bölcs Bölcskei

Gusztink maga sem gondolta, hogy egyszer Marx híres tézisének megtestesült illusztrációja lesz. Mikor még ő volt a püspök és az egész magyarországi (sőt, Kárpát-medencei) református egyház lelkészi elnöke, akkor úgy gondolta, hogy nemcsak támogatnia kell Orbán politikáját, de egyenesen felajánlkozott, hogy fújja neki a passzát szelet. Udvarló verset írt a NER feltalálójához és fenntartójához: “Lennék én szél, ha lennél vitorla…” És amikor kitelni látszott az ideje, egyre bánatosabban és egyre vágyakozóbban fújta. A metaforák jelentése: szél = Guszti szája, vitorla = Orbán hátsója, a virágnyelven kódolt üzenet jelentése: “be szívesen kinyalnálak én hátulról, csak látnám már a lóvét“.

A háttérbe szorítottság, a húsosfazéktól való brutális eltaszítás felnyitotta a nyugalmazott püspök-elnök szemét.

Most már kicsit másként látja a politikai vezető és a lelki vezető viszonyát, utóbbi feladatát, küldetését. A Magyar Hangnak őszintén vallott egyház és állam túlzott közelségéről, a hazai vallási vezetők beszédes hallgatásáról, de utódjára, a „miniszterelnök bizalmi emberére”, Balog Zoltánra is kitér. A teljes interjú a Magyar Hang 2022.09.06-i számában olvasható, de Guszti megvilágosodásának legfontosabb bizonyítékait szemelvényekben idézzük:

„…mikor szólal meg, illetve mikor hallgat az egyház? Megfigyelhető, hogy amikor szólni kell, akkor többnyire hallgatnak, amikor nem kellene megszólalni, akkor pedig beszélnek.

Figyelmen kívül hagyják azt is, hogy nem akkor kell nyilatkozni, amikor már mindenki megszólalt, és a nyílt beszéd semmiféle kockázattal nem jár.”

* * *

„nem hiszem, hogy jót tesz a reformátusságnak, ha a közoktatás jelenlegi nagyon rossz helyzetében az egyházi iskolák elegáns hallgatásba burkolóznak. A keresztény szolidaritás fontos dolog.”

* * *

„Szereptévesztésben vagyunk: nem értem miért kellene az egyháznak bármiféle református nemzetstratégiát kidolgoznia, amit aztán az egyház vezetője, Balog Zoltán egyeztethet a miniszterelnökkel, illetve „református konzultációra” bocsáthat.”

* * *

„Pontos adatokkal nem tudok szolgálni, de szembetűnő, hogy a templomokba mennyivel kevesebben járnak. Ez nem magyar jelenség, és nem minden gyülekezetre jellemző. Ugyanakkor a nemzetközi folyamatok nálunk is érzékelhetők, hamarosan hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint a nyugati testvéregyházak. Ezért sincs értelme velük szemben nagyképűsködni.”

* * *

„Felteszem magamnak a kérdést: vajon Magyarországon a reformátusok nem tudnak másként
létezni, mint 100 százalékos egyetértésben az éppen uralkodó rezsimmel? A félreértéseket elkerülendő: nem arról van szó, hogy az egyház vagy egy lelkipásztor ne ismerhetné el a kormány egy-egy jó
intézkedését. Hanem arról, hogy a kormányzattal való esetleges egyetértés soha nem válhat eggyé azzal a nagy igennel, amit az egyháznak kizárólag az Isten irányába szabad kimondania. Mégpedig az első parancsolat jegyében: Ne legyen más istened rajtam kívül!”

* * *

„A miniszterelnök bizalmi emberét választották a református egyház élére. Mert nem árt, ha a pályázatainkat, kéréseinket jószándékúan bírálja el az állam. Az új püspök-elnök személye – ha ez ebben a formában nem is mondódott ki – segítségünk re lesz intézményeink további fejlesztésében, bővítésében. Nagy kérdés számomra, hogy arra, aki a 90-es évek eleje óta szorosan kötődik a Fideszhez – noha soha nem volt párttag –, milyen hatást gyakorol pártja, választott közege. Az eltelt 30 évet tekintve nyilvánvaló, hogy nagyon erőset.”

* * *

„Túl közel kerültünk az államhoz. Mintha furcsa konstantini fordulat történt volna idehaza: az egyházak
privilegizált helyzetbe jutottak. Ennek sajnálatos, nagyon romboló mellékhatása, hogy a keresztyénség kulcsszavai közéleti emberek száján politikai jelszavakká váltak. Olyanok beszélnek ráadásul a keresztyénség nevében, akiknek nem kellene. Súlyos hitelességi deficit alakult ki. Nagyon megértem tehát, hogy a mára létrejött méltatlan helyzetből sokaknak elege van.”

Most, hogy mások nyalhatják a nagyvezír hátsóját és ennélfogva másokhoz dől a lóvé, Guszti megvilágosodott. Ahogy megváltozott az élete, megváltozott a tudata is. Ahogy azt Karl Marx A politikai gazdaságtan bírálatához írt előszavában 164 évvel ezelőtt megjósolta… – A Szerkesztőség

 Karl Marx, a jós

Lion Heart and His Pious Son (A Bátor és a Jámbor)

Írta: Savonarola

Oroszlánszívű Orbán nem ment el Brüsszelbe, ahol a magyar jogállamiság helyzetét vitatták meg. Nyilván úgy gondolta az „utcai harcos”, ahogy magát nevezni szokta, hogy fölösleges akár neki, akár más bátor parlamenti és egyéb harcostársának ott megjelennie, az igazság úgyis győz. Van azonban nekik – ingyen – egy jogi tanácsom: NINCS FELLEBBEZÉS. Ha ott rábizonyosodik az Oroszlánszívűre, családjára meg bátor daliáira, hogy hazavitték az EU-s pénzeket, akkor nem küld többet Brüsszel. És akkor miből építik tovább a hatvanpusztai palotát? Még a tornyok aranyozása – 24 karátossal – sem fejeződött be!

Mi megértjük, hogy Oroszlánszívű nem áll szóba azokkal a brüsszeli hazugokkal, akik azt állítják, hogy korrupció van Magyarországon, és a legkorruptabb maga az Oroszlánszívű. Ilyen légből kapott rágalmakra egyetlen oroszlán(szívű) sem emelné fel a mancsát.

Oroszlánszív

Megszólalt viszont Oroszlánszívű Orbán fia, a Gáspár. Szeptember 15-től kezdve minden abortuszra jelentkező nőnek meg kell hallgatnia a magzat szívhangját, és erről hiteles orvosi igazolással kell rendelkeznie. A Családtudományi Szövetség üdvözölte a döntést. A családtudomány egy olyan szó, amelyet még le se lehet fordítani civilizált népek nyelvére, körülbelül annyi értelme van, mint a kerékpárjavítás ontológiájának.

“Istenem, mutasd meg nekem a te kegyelmedet!”

Magyar földön született tudomány, legyünk büszkék rá, igazi hungarikum. Megkérdezték Oroszlánszívű egyetlen fiát, a Krisztus katonája Gáspárt, és, mirabile dictu – helyeselte! Őrá ugyan elvileg nem vonatkozik, hiszen senki nem szándékozik Oroszlánszívű fián nemátalakító műtétet végrehajtani. (A méhátültetés amúgy sem szokott sikerülni.)

Krisztus katonája Gáspár a másik oldalról sem zavar bele a képbe, hiszen nem házas, sőt „nem is volt asszonnyal tartós barátsága”, a nemzet nagy költőjével szólva.  Gáspár a krisztusi utat választotta. Olyannyira, hogy még azon is elgondolkodott, ne legyen-e Jézus menyasszonya. De akár szerzetesnek áll, akár apácának, az abortusz problémája őt személyesen sehogy se fogja érinteni. Kívülállóként kibicel apja játszmáihoz.

Azért üzenünk valamit Krisztus katonája – avagy (nézőpont kérdése) Jézus menyasszonya – Gáspárnak Ezékiel prófétával: „Az apák ették meg az egrest, és a fiak foga vásott meg bele.” (Ezékiel, 18,2)

Közös ima

Investment or Expense? (Befektetés vagy költség?)

Szerző: Fiskális Logika

Eljött ismét a szeptember 1., a közoktatás első napja egy olyan időszakban, amikor az oktatás egyik legmélyebb válságát éli. Kevés a tanár, a fizetésük megalázóan alacsony, társadalmi presztízsük a kétkezi munkások szintjén van. Az oktatás “stratégiai ágazatként” való csúfolása messze nem áll összhangban azzal, ahogy ezt a szólamok szintjén fontosnak tartott ágazatot a gazdasági és politikai elit kezeli. A 2013-2020 közötti periódus nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának még az volt a logója, hogy “befektetés a jövőbe”. “A kutatás-fejlesztésre és az innovációra fordított minden egyes forint egyúttal befektetés az ország jövőjébe. Végső soron minden gazdasági versenyelőny mögött olyan többlettudás áll, amivel a versenytársak nem rendelkeznek” – így foglalta össze Cséfalvy Zoltán akkori államtitkár a programot. Mára nemcsak a tudás gyakorlati, hanem verbális kezelése is változott. A 2022.08.24-i kormányinfón Gulyás Gergely egy véletlen elszólással beismerte, hogy a kormányzat elvárásai között nem szerepel az oktatás fejlesztése, a tanárok pályán tartása:

Gulyás szerint az oktatás már nem megtérülő befektetés, hanem irritáló költség, bosszantó többletkiadás, amit másra is lehetne fordítani. Magyarán pazarlás!

Ez az elszólás azért is csúnya önleleplezés, mert szakmai konszenzus van arról, hogy az oktatás meglehetősen jó befektetés. Korábbi tanulmányok ezt támasztják alá a közoktatásról, a felsőoktatással kapcsolatban pedig 2009-ben az OECD úgy számolt, hogy itthon egy diploma megszerzése az államnak kb. 25 ezer dollár kiadást jelent, míg adók és járulékok formájában sok éves összevetésben 275 ezer dollár bevételt hoz, vagyis tizenegyszeresen megtérül.

Az Orbán-kormányok képviselőinek a deklarált véleménye Gulyáséval merőben ellentétes:

• Hoffmann Rózsa (2012:): A közoktatás célja, hogy a nemzeti középosztály megerősítésével olyan országot építsünk, amelyben jó élni.
• Balog Zoltán (2014): Pedagógusok, tanítók és tanárok nélkül nincs jövője Magyarországnak, a magyar nemzetnek.
• Orbán Viktor (2017): Oláh György Nobel- és Széchenyi-nagydíjas kémikus szerint „a jövőbe be kell fektetni, és a legjobb befektetés, amelyet egy ország tesz, az a fiatalok nevelése”. Ezek a szavak egy testamentum súlyával nehezednek ránk.
• Balog Zoltán (2018): Az oktatás színvonalának támogatása versenyképességi kérdés, ugyanis az oktatás és a kultúra Európa legfontosabb erőforrása.
• Palkovics László (2022): 12 éve dolgozunk azon, hogy a magyar fiatalok valóban a jövő nyertesei legyenek, és ebben a biztonságos, jól élhető, szerethető országban tervezzék azt a bizonyos jövőt. Ez az oka annak, hogy korábban soha nem látott összeget fordítanak a hazai felsőoktatásra.
• Rétvári Bence (2022): A legjobb befektetés a jövőbe az oktatás, a díjazottak pedig sokat tesznek azért, hogy a következő generáció Magyarországot még eredményesebbé tegye.
• Nagy István (2022): A kiművelt emberfők képzése a legfontosabb befektetés a jövőbe.
• Novák Katalin a Corvinus évnyitóján: “Magyarországon az egyetemek fő célja a versenyképes tudás átadása mellett a gondolkodásra tanítás, a kritikus szemléletű gondolkodásra való ösztönzés“. (2022.08.28)

Novák, a “szabad, kritikus szellemű” gondolkodó

Ki mond igazat? Nyilvánvalóan Gulyás Gergely. Ő legalább őszinte volt, még ha akaratlanul csúszott is ki a kormány valódi véleménye az oktatásra fordított pénzről a száján. Novák Katalin ehhez képest 4 nappal később visszatér ahhoz a vérlázítóan hazug narratívához, amit kormányoldalról Gulyás Gergely éppen leleplezett. A bábállamfőnek még annál is vastagabb a bőr a képén, mint amit eddig feltételeztünk. Nem átallotta hozzátenni még azt is, hogy szerinte az egyetemnek kritikusan gondolkozó embereket kell képeznie. Ezt az RTL híradósa alig leplezett röhögéssel olvasta fel, hiszen a gondolkodni képes ember nagyon kényelmetlen a mindenkori diktatúrák, így az orbáni diktatúra számára. Ha még képeznék is őket, akkor nem csak kényelmetlen lenne, de akár veszélyessé is válhatna. Hogy a kormány veszélyesnek tekinti a gondolkodó, kritikus szellemű embereket, az már többször, pl. a Jaksity György – egy hónappal korábban ugyanott tartott – diplomaosztó beszédére adott reakciókból egyértelműen kiderült.

Hogy az oktatás a legjobb befektetés, azt már Klebelsberg Kúnó gróf úr is tudta, aki most bizonyára forog a sírjában, hogy az oktatás megcsúfolását pont az ő nevével kapcsolják össze. Klebelsberg még a reménytelennek látszó körülmények közepette is hirdette, hogy őriznünk kell a lángot, és hinnünk kell abban, hogy az emberpróbáló évek után azok a nemzetek maradnak fenn, és kezdhetik meg a civilizáció újjáépítését, amelyek nem feledkeztek el a tudás és az örök értékek átadásának szent feladatáról: “Számos ország belerokkant és tönkrement már abba, hogy erőn felül költött hadseregfejlesztésre. De abba még egyetlen ország se, hogy erőn felül költött oktatásra” – írta a gróf úr. Másutt pedig ezt a faramuci magyar hozzáállásról: “”Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar földön, de egyúttal nincs ország, ahol a tehetség nehezebben tudna teljes kifejlődéshez jutni, mint éppen miközöttünk. Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni.”

Az Orbán-kormány sajátosan értelmezi Klebelsberg Kúnó örökségét. Hiszen önti ő a közpénzt dézsával – ha nem is a közoktatásba., de – a Károli Gáspár Református Egyetembe, amelyik éppen nem arról híres, hogy kritikus szellemű gondolkodókat termel ki, hanem sunyi, alkalmazkodó, meghunyászkodó, bűnözéstől sem visszariadó kisstílű gazembereket. Ilyen például a Hittudományi Kar “bibliográfia-professzora”, Pethő Sándor, aki álpublikációkkal csinált ezen az egyetemen karriert, vagy a PhD-csaló Mészáros Márton. A valóságban nem a szabad, kritikus szellemet, tisztességet jutalmazza a rendszer, hanem a NERhez való, mindent bevállaló lojalitást. A Károli Gáspár Református Egyetem nem értelmiséget képez, hanem Orbánhoz hű alattvalókat. Meg is látszik ez egyre gyarapodó vagyonukon.