Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2011. november

Fóris’ paternity testing (Fóris Ágota apasági tesztje)

Posted by karoligaspar - november 28, 2011

Mielőtt az 1980-as években a DNA vizsgálatok hozzáférhetőkké váltak volna, a házasságon kívül született gyermekek nemzőinek kilétét nem lehetett még valószínűsíteni sem, nemhogy megállapítani. Kb. 100 évvel ezelőtt a különböző vérvizsgálatokkal legfeljebb a férfi populáció 20%-át lehetett az apaságból kizárni. A szerológiai vizsgálatokkal ez az arány 40 %-ig emelkedett, de még mindig a férfiak 60%-a volt gyanúsítható azzal, hogy ő nemzette az apátlan gyermeket. Az a szövegvizsgálat, amit Fóris Ágota vezetésével egy nyelvész-informatikus team végez a blogolók bekerítésére, kb. annyi eredménnyel kecsegtet, mint a 100 évvel ezelőtti apasági tesztek. Tudományos módszerük sem fejlettebb azokénál. Az alábbiakban Szegedi Kis István írását közöljük Fóris Ágota blogüldöző tevékenységének tudományos értékéről. Változatlanul azt ajánljuk az egyetem vezetésének, hogy az okokat szüntesse meg, ha azt óhajtja elérni, hogy megszűnjék ez a blog. – A szerk.

Szerző: Szegedi Kis István


Fóris Ágota,  a Károli Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője nagy dolgokra hivatott. Ez már a tanszékvezetői kiírásból is kiderül: az Oktatási Közlönyben megjelent szövegben olvasható, hogy Balla Péter, akkor még mb. rektora az intézménynek (az Újszövetség professzora) eleve kizárta a jelentkezők köréből a protestánsokat, különösen a kálvinistákat, és a magyar szakon végzett, magyar nyelvtudományból tudományos fokozatot szerzett ezen a területen publikáló nyelvészeket. A tanszékvezető széket így kapta meg a magyar nyelvből még BA-val sem rendelkező, zsidóságát arany menórával a nyakában nyilvánosan hirdető Fóris.

Az ádventi áhítat csendjében aztán lassan kiderült, mi is Fóris Ágota igazi feladata a reformátusnak nevezett intézményben. Balla Péter rektor (az Újszövetség professzora) azzal bízta meg a hölgyet, hogy tudományos eszközökkel tárja fel, „kik is állnak a blog mögött”, azonosításukra pedig bíróság előtt is megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltasson. Fóris neki is látott a munkának. Korpuszokat képzett a posztokból, az azonos nickname-ekkel jegyzett kommentekből, valamint kontrollkorpuszokat a gyanúba vett személyeknek egyéb, az egyetem rendelkezésére álló szövegeiből. Eme kontrollkorpuszok állhattak kurzusleírásokból, kérelmekből, valamint – a károlis oktatókra nem jellemző módon – tudományos értekezésekből.

Az alapelv helyes: a biztos szerzőségű/apaságú szövegek összevetése a bizonyítandó szerzőségű szövegekkel.

A kivitelezés azonban három okból is dilettáns:

  1. A szerzői azonosításra csak azonos műfajú szövegek alkalmasak: tanulmány tanulmánnyal, kérvény kérvénnyel vethető össze. A vélelmezett blogolóknak az egyetem – és Fóris – rendelkezésére álló szövegei radikálisan eltérő műfajba tartoznak, mint a posztok és kommentek.
  2. A szövegeket lemmák azonosításával vetik össze. Kizárják ugyan a formaszavakat, de a tartalmas szavak hatalmas mennyisége lehetetlenné tesz bármilyen, akár megközelítő azonosítást. A szóválasztás a nyelvi tevékenység legtudatosabb szintjén történik. Több sikerrel kecsegtetne a type/token arányok, szintaktikai szerkezetek, beágyazások stb. vizsgálata. Többet nem segítek.
  3. A tökéletes azonosítás azonban elvi szempontból lehetetlen. Egy szöveg csak önmagával lehet azonos. Ami elérhető: gyenge, közepes, erős hasonlóság megállapítása egy ismert és egy ismeretlen szerzőjű szöveg között. Ez kétségbevonhatatlan bizonyítékként egyetlen bíróság előtt sem áll meg. (Különösen mivel Fóris Ágota nem szerepel a bírósági szakértők listáján.) Gyanúba viszont lehet vele keverni embereket, karaktergyilkosság elkövetésére kiválóan alkalmas ez az eljárás.

És ezzel elérkeztünk az egész projektum céljához (a folyamat: Fóris vezetői kinevezése BA nélkül, megbízása volt és jelenlegi kollégák, doktoranduszok és hallgatók gyanúba keverésére). Balla Péter rektor (református lelkipásztor és az Újszövetség professzora) az ádventi hangulatban nem a születés csodáját készíti elő. Balla Péter rektor (az Újszövetség professzora) heródesi léptékű (karakter)gyilkosság-sorozatra készül. Balla Péter rektor (az Újszövetség professzora) és a Károli egész vezetősége Krisztus helyett Heródest választotta. Ítéletvégrehajtót pedig – stílszerűen – Kajafás népéből választott magának.


Posted in Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , | 87 hozzászólás »

Who sets the quality seal to the Calvinist University? (Ki akkreditálja a Károlit?)

Posted by anonymanalyst - november 24, 2011

Szerző: Vidéki oktató

 

Mi itt a végeken buzgón olvassuk a blogot. Azzal a jóérzéssel, hogy nálunk, egy anyagilag fokozatosan elnyomorított vidéki egyetemen még mindig sokkal magasabb az oktatás tudományos színvonala, az egyetem vezetőségének demokráciafelfogása, a hallgatók és az oktatók együttműködése.

A Károlin korrupt személyzeti politikával dékánná neveznek ki értékelhető tudományos teljesítmény nélküli személyeket, tanszékvezetővé alapképzettséggel sem rendelkezőket. A Károli ezzel elrettentő példa az egész magyar felsőoktatás számára. A pénzügyi visszaélések – legutóbb a BRFK éppen a Reformáció Emléknapja előtt jelentette be a KRE BTK-n megtörtént 157 milliós csalást – azt bizonyítják, hogy a silány kognitív színvonal ijesztő mértékű erkölcstelenséggel társul. A Hittudományi Karon foglalkoztatott leleplezett okirathamisító Pethő „professzor” a károlis hipokrízis emblematikus figurája. Mindezzel együtt a lelkipásztori talárban fellépő rektor „keresztyéni szellemiségű” frázisaival együtt  infernális züllöttséget sejtet. Sem a fenntartó zsinat, sem annak lelkészi elnöke, Bölcskei Gusztáv nem tett és nem tesz semmit a Károlin uralkodó gyomorforgató machinációk, sőt, bűncselekmények ellen.

Nem felejthetjük el, hogy a Károlin nem egyházi pénzeket lopnak el és juttatnak a Kulcsár-Szabó klán bel- és kültagjainak zsebébe, hanem állami támogatásokat, mindannyiunk pénzét. A közpénzeknek az egyetemi képzés álcája alatt történő elsíbolása ellen eddig hatékonyan csak a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) vette fel a küzdelmet. Szakmai szempontokat érvényesítő döntését a BTK egyetlen doktori iskolájára, az irodalomtudományira nézve – hét hónap alatt kellett volna rendbe tenniük az átdátumozott védéseket, megcserélt témavezetőket stb. – semmibe vette a mb. rektor, az Újszövetség professzora, Balla Péter, valamint a csalások legfőbb végrehajtója, Szabó András akkori BTK-s dékán. A MAB következetes maradt: betiltotta az IDI működését.

A Károli vezetősége pedig tovább folytatta erkölcstelen magatartását: koholt ürüggyel felmondtak az IDI-t alapító Hima Gabriella professzornak. Mészáros Márton PhD dolgozatát, melyet silány minősége és a folyamatban elkövetett törvénytelenségek miatt a MAB 2009/7/XIII/200 határozata érvénytelenített, a szegedi egyetemen – Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus kliensi körének segítségével – 2010 végén megvédette. Pedig érvényben volt az a 33/2007.(III.7) Kormányrendelet, amely 10.§-ának értelmében sikertelen védés esetében ugyanaz a disszertáció csak két év elteltével nyújtható be újra. Most pedig Miskolcon készülnek védetni a kétszer bukott Baranyai Katalint, holott a fent hivatkozott Kormányrendelet expressis verbis tiltja ugyanazon téma harmadszori benyújtását: két bukott kísérlet után nincs törvényes lehetőség újrázásra.

A MAB politikai okú gyöngülésének jele, hogy közben akkreditálták a KRE BTK Történettudományi Doktori Iskoláját, pedig annak négy törzstagja nem tudott felmutatni egyetlen sikeresen védő témavezetettet sem. Négy törzstag pedig átlépte az új doktori iskolák számára előírt 65 éves öregségi korhatárt. Továbbá a törzstagok tudományos munkásságának ismeretében alig hihető, hogy sikerült egy „koherens és konzisztens” programot előállítaniuk. A “siker” egyik oka nyilván az lehetett, hogy az egyik törzstag kollégiumi szobatársa volt Székesfehérváron a jelenlegi kormányfőnek.

A szánalmas színvonalon egzisztáló ÁJK-nak jelenleg nincsen doktori iskolája. Balla Péter rektor ez esetben is a politikai korrupció eszközéhez nyúlt. Tanszékvezetővé nevezte ki az államfő jogi osztályát vezető Cservák Csabát, akinek harmatgyenge szegedi PhD-s védésére nemrégiben éppen a MAB hívta fel a figyelmet. A szegedi egyetem a maga kilenc(!!!), lapszám nélkül feltüntetett, obskurus orgánumban megjelentetett publikációjával (idegen nyelvű, külföldön megjelent egy sem volt köztük!) ezzel együtt csak adjunktusként alkalmazta Cservákot, akit a Károli ezzel a teljesítménnyel tanszékvezető docenssé (!) nevezett ki. Azzal a meggondolással, hogy Schmitt Pál közvetlen környezetéből könnyen elérheti a Károli teljes akkreditációját.

Sajnos, úgy tűnik, Balla Péternek és cinkostársainak ez az elvtelenségre, korrupcióra, zsarolásra épülő taktikája beválik. Az új felsőoktatási törvény ugyanis cselekvési lehetőségeinek jó részétől megfosztja – póriasan szólva – , valósággal kiheréli a MAB-ot. Az országgyűléshez benyújtott törvénytervezet szerint ugyanis a MAB 12 tagjából 6-ot maga a miniszter jelöl. Az elnököt – az MTA elnökével egyetértésben – szintén a miniszter jelöli és nevezi ki. Ennél rosszabb a létszám csökkenése. Míg 2005-ben a MAB-nak 29 tagja volt – valamennyien tudományáguk elismert tudósai –, az új a törvény által biztosított 12-ből legfeljebb 8-nak lesz tudományos fokozata. Helyet kapott ugyanis a felsőoktatás és a tudományos élet kiválóságain kívül az egyházak, a hallgató önkormányzatok,  a doktoranduszok országos szövetsége, valamint az ipari és kereskedelmi kamarák képviselője. A maradék nyolc tagot a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Tudományos Akadémia delegálja. Náluk előírás (!) a tudományos fokozat megléte, az előbbi négynél nem.

A MAB működésének végső ellehetetlenülését jelzi az is, hogy – ellentétben egész eddigi fennállásával 1993 óta – az új törvény szerint nem lesz önálló költségvetése. Ez a testület dönti el a szakalapítások, szakok, karok és intézmények elismerését (akkreditációját), valamint azt is, ki lesz professzor Magyarországon.

Könnyen belátható, hogy – bár az ági szakbizottságok megmaradnak – a legfelső testület kompetencia híján aligha tud dönteni lényegi kérdésekben. Mert ugyan mit is tud hozzászólni  az egyházak, a hallgató önkormányzatok,  a doktoranduszok országos szövetsége, valamint az ipari és kereskedelmi kamarák képviselője a limnológia, a klasszika-filológia, a magfizika területén benyújtott akrreditációs kérelmekhez? Vagy hallgat az ági szakbizottságokra, vagy nem. A megválasztottak az eddig maximum kétszer 3 év helyett kétszer 6 (!) évig lehetnek a MAB tagjai. Tehát a törvény szerint felsőoktatás legfontosabb minőségbiztosítási testületének mindössze kétharmada fog rendelkezni tudományos fokozattal!

Akkor pedig ajtó-ablak kitárul a lepacsizás előtt: az egyházi képviselők megszavazzák a másik egyházi fenntartási intézmény akkreditációs kérelmét (ezzel is a „komcsi” intézményektől veszik el a költségvetési pénzeket), a kamarák képviselői is szívesen viselnek díszdoktori címeket (valódi nem lévén nekik), a hallgatói képviselet jó pénzen való megvásárlására – lásd a 157 milliós sikkasztást – éppen a Károli vezetői, Szabó András és Balla Péter mutattak brutális példát.

Ha mindez így történik, az a magyar felsőoktatás tökéletes lezüllését hozza magával. Ami megmarad, tudományos hitelesség és demokratikus szellem nélkül egzisztáló önjelölt intézményhálózat. Élén a zászlóshajóval: a legtudatlanabb, legmocskosabb, legkorruptabb intézménnyel, a református nevet sátáni gúnnyal a nevében viselő Károlival.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 67 hozzászólás »

Savage clans (Barbár klánok)

Posted by anonymanalyst - november 22, 2011

Szerző: Jakab Attila

 

A kitűnő vallástörténész ebben a tanulmányában Ady publicisztikájának új kiadása kapcsán a magyar történelem törvényszerűségeiről, a „magyar fátumról” elmélkedve a zseniális költőt idézi: „a magyar történelem, magyar kérdés, magyar fátum ennyi: néhány száz, erőszakos család uralkodott, álnokoskodott, kegyetlenkedett, barbárkodott egész Magyarországon. Ezek kinevezték magukat Magyarországnak s a szent magyarság nevében kötötték az üzleteket és zsebüknek egy kis sérelméért fölborítottak mindent”. Ady szavai ma aktuálisabbak, mint valaha. A Református Egyházra és Egyetemére valóságos telitalálatok. A Református Egyházat és egyetemét ma néhány erőszakos, barbár család uralja: a Szabók, Kulcsár-Szabók, Mészárosok, Kovácsok… Jakab Attila megoldási javaslata az, hogy „meg kell állítani a keresztény ideológiai köntösbe bújtatott gyűlölet- és leszámolási spirált”, le kell leplezni a dilettánsokat, szélhámosokat, csalókat, és vissza kell adni az igazi tudás és az igazi hozzáértés becsületét. Az Egyházfórumban megjelent tanulmányt rövdítve adjuk itt közre. – A szerk.

 

Ady Endre, Jóslások Magyarországról

Tanulmányok és jegyzetek a magyar sorskérdésekről

Ady Endre 1936-ban megjelent válogatott publicisztikájának újrakiadása soha nem lehetett volna időszerűbb, mint ma. A költő aggodalommal, mélyreható felismerésekkel és prófétai meglátásokkal telített szavaival ugyanis a történelme során ismételten eltévedő és megtévedő magyarságot igyekszik már több mint egy évszázada gondolkodásra, bátor és őszinte beszédre ösztökélni. Ahogy azt Bíró Zoltán az előszóban találóan megfogalmazza: „Ady zsenialitása… nem egyik vagy másik politikai állásfoglalásában nyilvánult meg, hanem a magyar élet mélyreható megítélésében és a magyarság sorsának előre látásában, bekövetkező tragédiájának előérzetében” (8. old.). …

……

Ady gondolatai érintik István király országát – és az intellektuális elmaradás kérdését –, ahol „el kell felejteni gondolkozni az embernek, ha nem akarja, hogy megfuttassák, hamar célhoz juttassák a kálváriáján”; s ahol a „hazugság, megalázkodás és butaság az enyhítői csak az élet kínos terhének” (37. old.). Hiszen itt „csupán a vakok és a vakon hívők” (43. old.) képesek boldogok lenni.

A hazaszeretetről szólva világossá teszi azt a fájdalmas igazságot, hogy a „magyar történelem, magyar kérdés, magyar fátum ennyi: néhány száz, erőszakos család uralkodott, álnokoskodott, kegyetlenkedett, barbárkodott egész Magyarországon. Ezek kinevezték magukat Magyarországnak s a szent magyarság nevében kötötték az üzleteket és zsebüknek egy kis sérelméért fölborítottak mindent” (77. old.). Parlamentjének – amely mindig is „egy előkelő csoport külön élete, privát mulatsága” (81. old.) volt – valójában soha nem fájt maga az ország! …

Ugyanakkor Ady figyelme, mindent átható tekintete kiterjed mind a vidékre, mind pedig a városra. Szavaiban markánsan rajzolódik ki az elképzelt vágyálmok és a kegyetlen valóság (feudális állapotok,[2] a ki sem épült társadalom züllése, a gazdasági és kulturális ínség) közötti mérhetetlen szakadék. Mindez még hatványozottabban jelentkezik, ha Párizsból nézi az Ős Ugart, amit a rokon lelkű Széchenyi István Nagy Parlagnak nevezett. Az igazi tragédia azonban mindenképpen a megosztottság; az a tény, hogy az ország urai és tulajdonosai valójában egymással falatják fel az embereket! Nem véletlen tehát, hogy „Ady egyik legmélyebb húrja: a magyar élet folytonos ‘bepanaszolása” volt, írja Féja Géza. „A politikus Ady nem volt naiv és hiszékeny, ezt csupán azok hirdették és hirdetik, kiknek kellemetlenek és túlságosak voltak Ady politikai igazságai” (210. old). Az illúzióiban és kényelemszeretetében megbántott nemzet azonban mindenképpen magára hagyta – ahogy annak idején Széchenyivel is tette.[3] Elsősorban azért, mert ezek a kiválóságai nem voltak hajlandók megalkudni. A késő utókor büszke rájuk, szobrokat emel nekik – ellenben szavaikat továbbra is semmibe veszi!

Ebben a vonatkozásban döbbenetes erővel hat a „Petőfi nem alkuszik” c. írás, amely eredetileg 1910-ben jelent meg. Ebben tényleg a félreismert zseni ír az alig ismert – és a maga korában talán az egyetlen igazi forradalmár − zseniről. „Az a magyarság – írja −, mely övéinek exhumált porai fölött cifra püspökkel mondat cifra beszédet, gyalázatosan bánt vele akkor is. Akkor sem volt képes, ma sem az, Petőfit látni, szeretni, hálásan dicsőíteni olyanként, amilyen. Lehúzza magához, meghamisítja, befogja kicsinyes érdekeinek igásszekerébe” (251. old.). Ady szerint „meg kellett halnia, hogy rosszabbul ne járjon: de Werbőczy és Kossuth nemzete akkor elbánt vele, hitegette, hívta, uszította, kihasználta, megalázta s elrúgta” (252. old.). Miért? Mert a hétköznapi kicsinyesség egyetlen korban sem bírja elviselni a nagyságot. Megöli, hogy az utókor majd büszkélkedhessen vele.

Ady egy másmilyen Magyarország megálmodója és prófétája volt, mint amelyikben élt. Mélységes meggyőződéssel vallotta, hogy az évszázados jogfosztottságban és megaláztatásokban „eltorzított tömegek” a demokrácia nélkül „sohasem nyerik vissza emberi önérzetüket, bátorságukat s teremtő képességüket” (16. old.). Ebből kifolyólag volt ‘érthetetlen’ és ‘lázító’, „mert nem hitt a ‘börtönnek’, a szörnyű emberi és szociális körülmények korlátaiba szorított akkori Magyarországnak törvényeiben, e törvények létjogosultságában, érvényességében s időt álló erősségében” (14. old). A világháborún messze túlmutatóan, mintegy előre megérezte a világkatasztrófát. Meggyőződése volt, „hogy a nemzeti becsület ott kezdődik, ahol a munkát honorálják” (189. old.). …

Az Ady által elképzelt Magyarország még mindig megvalósulásra/megvalósításra vár. Hiszen a nemzet – a maga teljes és tulajdonképpeni értelmében – csupán Ady Magyarországában bontakozhat(na) ki. Ezért lenne mindenképpen szükséges Ady elmélyült és átgondolt újraolvasása! „Szertartást kell végeznünk – írta 1936-ban az eredeti kötetet szerkesztő Féja Géza –, zarándokutat Ady forrásaihoz. S ne szégyenkezzünk! Mossuk meg a mi szegény, bűnös, elfáradt és meggyötört szemeinket Ady Endre igazságainak fényes vízében.” (23. old.). Ez az igazság pedig nem más, mint: „Demokrata, tudatos, erős, magyar polgári Magyarország lehetséges itt vagy semmi. Ha ezt nincs erőnk megcsinálni, hajtsuk járomba a nyakunkat s ne nevezzük magunkat nemzetnek és országnak” (76. old.).

Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Féja Géza, Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2010.

Megjelent: Egyházfórum 26. (1. új) évf., 2011/3, 61-63. old.

[2] Ezt egy Ady által idézett parlamenti vicc kiválóan érzékelteti: „A mágnás leköpi a dzsentrit, a dzsentri leköpi a polgárt, polgár a parasztot s a paraszt a kutyát” (80. old.).

[3] Lásd Ferdinandy Mihály, Nemzetiségi kérdés és magyar birodalom, Attraktor Kiadó, Máriabesnyő – Gödöllő, 2010, 69-78. old.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | 37 hozzászólás »

Matrices in the vector-space (Mátrixok a vektortérben)

Posted by anonymanalyst - november 18, 2011

Klukó Ágota szegedi informatikus doktorandusz hallgató vagyok. Doktori értekezésemet a Jhnnsclvn blogból írom. Doktorfaterom a matematikus Klukovits Lajos tanár úr, doktormuterom pedig a nyelvész Fóris Ágota. Fóris Ágota tanárnő célja Johannes elfogása, Klukovits tanár úré pedig Szegedi Kolléga fülön csípése. Ennek érdekében a szegedi Mesterséges Intelligencia Kutató Műhelyben több tucat hallgatót és doktoranduszt valamint oktatót állítottak rá erre a blogra. Én már kész is vagyok a doktori értekezésemmel, gondoltam, megosztom veletek, hogy lássátok, egyáltalán nem hülyeség, amit csinálunk, hiába cikizitek. Értekezésem csak egy kicsit rövidebb, mint Mészárosé, és csak egy kicsit hosszabb, mint azé a Nobel-díjas műé, amelyik egy söralátéten elfér.

 

Mátrixok a vektortérben

PhD-értekezés

Írta Klukó Ágota

Szeged 2011

 

A szerző kérésére a szöveget eltávolítottuk. Az információkinyerés posztjainkból és kommentjeinkből a Károli és a Szegedi Egyetem közös titkos projektje, ezért Balla Péter rektor szerint “üzleti titok”-nak minősül. Ez bennünket csöppet sem zavar, de Klukó Ágota doktoranduszt azzal fenyegették, hogy az ország egyetlen doktori iskolájában sem védhet, ha üzleti titkokat tár a nyivánosság elé. Hangsúlyozzuk, hogy csupán a szerző érdekében és védelmében töröltük a bejegyzést, és nem azért, mert Balla gyanús “üzleti titkait” respektáljuk. – A szerk.

 

Posted in Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címkézve: , , , | 115 hozzászólás »

András Szabó’s secret passion (Szabó András titkos szenvedélye)

Posted by karoligaspar - november 15, 2011

Szabó András titkos szenvedélye mások levél- és magántitkainak kifürkészése. Lehet, hogy – nem lévén 100%-ig meggyőződve felesége hűségéről – még ifjú házasként szokott rá. Petrőczi előéletét és Szabó beteges féltékenységét tekintve ezt talán még meg is értenénk. Arra azonban, hogy ez a szenvedélye eszkalálódott, és később már főnökei és beosztottjai elektronikus és postai leveleit is elolvasta, még ez a házassági trauma sem lehet mentség.

Szabin nő szenzációs leletet küldött be nekünk. Már korábban beszkennelte, mi azonban nem akartunk hinni a szemünknek, fizikailag is birtokolni akartuk a bizonyítékot. Némi szervezés után kézhez kaptuk azokat a borítékokat, amelyek teljes bizonyossággal azt a két levelet tartalmazhatták, amelyek feladói példányát Zsinati illetékes publikálta:

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/10/02/dark-middle-ages-sotet-kozepkor/ ,

és amelyre a hozzászólások között “Szabin nő” rendívüli dokumentum ígéretével jelentkezett: nem túlzott.

Mindkét boríték sérült volt. Az első még óvatos bontogatás nyomait mutatja, a másikat azonban türelmetlenül feltépték. A leletet a Dékáni Hivatal szemétkosarából mentette ki valaki, alighanem Mata Hari, majd minden eshetőségre biztonságba helyezte “Szabin nő”-nél.

A Dékáni Hivatal szemétkosarából származó borítékok sohasem jutottak el a címzetthez. Aki ezeket felbontotta, az azzal a szándékkal tette, hogy megszakítsa a kommunikációt feladó és címzett között. Jól számított: a kommunikáció megszakadt, és kitört a károlisbotrány. Ezért az a felelős, aki a másnak szóló borítékokat felnyitotta:

Az első boríték tartalmazhatta Bölcskei Gusztáv 2009 május 29-én kelt levelét, a második pedig a 2009 június 5-én keltet (ld.: https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/10/02/dark-middle-ages-sotet-kozepkor/).

Bár a levelek tartalmát Szabó András korábban is megpróbálta negatívan befolyásolni – ő  lehetett az a “tiszta forrás”, amelyből a Fenntartó a márciusi védésekre vonatkozó “autentikus” információt merítette –, ez neki még nem volt elég. Azt a látszatot akarta kelteni, hogy a Fenntartó, az elemi udvariassággal sem törődve, még csak nem is válaszol a megkeresésekre. A megszakított kommunikáció üzenete: kizárólag ő, Szabó András kommunikálhat a Fenntartóval, más meg se próbálkozzon ezzel.

Ki tudja, mi lett volna, ha a püspök és a BTK dolgozói közvetlenül kommunikálhattak volna egymással? Talán még pénzügyek is szóba kerültek volna. Esetleg megkérdezhették volna őket, nem tapasztaltak-e valami gyanúsat, mert hiányzik a kasszából úgy másfélszáz millió. Nem tartják-e Szabó Andrást enyveskezűnek? Lehet, hogy sokkal előbb lefülelték volna a tolvajt, és most Bölcskei Gusztáv gazdagabb lenne 157 millióval. 🙂

Posted in Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , , , | 70 hozzászólás »

The Sanctity of the Mail (Levéltitok)

Posted by anonymanalyst - november 11, 2011

Szerző: Bloggerjogász

Hogy Szabó András sajátos, a törvényektől merőben eltérő módon értelmezi a levéltitkot, azt tudjuk az Angol Intézetnek írt 2010. március 1-i e-mailjéből: “Még egyszer leszögezem, mivel közös a levelezőrendszerünk (amint az egy jó házasságban természetes), én olvastam el Katka levelét, s én reagáltam rá, feleségemnek ehhez semmi köze. Annyira közös ez a levelező, hogy most akár a hetpetty@hungarnet.hu címről is válaszolhatnék, vagy a petroczi.eva@kre.hu-ról is, s ugyanez fordítva is igaz.” Vagyis Szabó András beismerte, hogy dékánként elolvasta felesége postaládájában a nem neki szóló leveleket, és biztosította az Angol Tanszék hőbörgő vezetőit, hogy cserébe Petrőczi Éva is elolvashatja a neki mint dékánnak írt összes hivatalos levelet: https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/03/04/a-really-good-marriage-egy-igazan-jo-hazassag/

A Büntető Törvénykönyv azonban nem így vélekedik a levéltitok megsértéséről:

Btk.178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

(3) A büntetés

a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,

b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.”

Szabin nő” nevű olvasónk eljuttatott hozzánk egy e-mail-váltást, amely azt bizonyítja, hogy Szabó András nemcsak a felesége elektronikus leveleit olvasta el, amit egyesek talán még a féltékeny férj bocsánatos bűnének tartanak, hanem dékánként minden karra érkező levelet ellenőrzött, majd kénye-kedve szerint továbbított vagy nem továbbított.

Nem tudjuk pontosan, mire vonatkozik az alábbi levélváltás. A feladót és a címzettet már a beküldő kitörölte, mi pedig – kérésére – letakartuk a szöveg árulkodó részleteit. Annyi bizonyos, hogy a BTK Dékáni Hivatalában egy levelet megakasztottak, amivel valakinek súlyos érdeksérelmet okoztak, míg valaki másnak falaztak. Az is bizonyos, hogy egy a debreceni Püspöki Hivatalból származó levélről van szó. Lehetséges, hogy a püspöki levelek ellenőrzése kapcsolatban áll a Karon történt 157 millió forintos sikkasztással. Szabó András dékánként tudhatott a nagy volumenű lopásról, amit valószínűleg el akart titkolni a Fenntartó elől. Feltehetően azért bontotta fel a püspöki levelet, hogy megtudja, sejtik-e a milliós bizniszt Debrecenben, és hogy megakadályozza az esetleg már gyanússá vált tolvaj lecserélését egy tiszta emberre.

Íme a levélváltás (időrendben alulról fölfelé):

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , | 68 hozzászólás »

Fuck-up in Szeged (A Szegedi Egyetem blamázsa)

Posted by anonymanalyst - november 8, 2011

” Az Állam- és Jogtudományi Kar esetében a személyi feltételek terén kifogásoltak, valamint az egyes képzések (jogászképzés Kecskeméten, ill. idegennyelvi jogi szakértői képzések) folytatását és a doktori fokozatszerzési eljárást illetően kifogásoltak orvoslását a MAB egy éven belül, 2012. július 30-ig monitor eljárás keretében megvizsgálja, és az eredmény függvényében az akkreditációt és annak 2016. december 31-ig tartó hatályát megerősítheti, vagy az akkreditációt megvonhatja.” (2011. szeptember 30-i MAB plénumhatározatok, kiemelések a MAB-tól)

Szerző: Doctor of Law

A Szegedi Egyetemen megdöbbenést váltott ki, hogy a MAB a jogi kar akkreditációját csak egy évre hagyta jóvá. Ez egy olyan egyetemen, mint a Károli, amely a csalásairól híres, megszokott. A patinás Szegedi Egyetem azonban nem ilyen bánásmódhoz szokott. Ám ez esetben nemcsak a bánásmód hasonlít a Károliéhoz, hanem az indokok  is: túl sok az álláshalmozó tanár, nem szüntették meg a kecskeméti jogászképzés támogatását, amely Bölcskeinek is tejel, és a doktori iskolában színvonaltalan doktori értekezéseket engednek védésre. Vagyis a Szegedi Doktori Intézet, amelynek elnöke Lonovics János, titkára pedig a Mészáros-ügyről elhíresült Klukovits Lajos, a sajátnevelésű jogászaival szemben sem igényesebb. Minden szemétre kiadja a doktori fokozatot.

A MAB határozat a színvonaltalan PhD értekezések között említi azokat a dolgozatokat, amelyeknél a témavezető nem oktatta, illetve nem kutatta az értekezés alapjául szolgáló jogterületet. Nem nevesítik ezeket, de talán épp Cservák Csaba (a “cserv” szó férget jelent, az “-ak” kicsinyítő képző, azaz a név jelentése: férgecske) pszeudo-disszertációja tartozik ide. Annak eredeti témavezetője ugyanis a Károli jeles oktatója, Pokol Béla, a Jogelméleti Tanszék vezetője. Cservák Csaba azonban alkotmányjogból írta, vagyis inkább kaparta össze azt a kétszáztíz oldalt, amit disszertációnak csúfol.

Cservák Csaba buzgó patronálójának, a helyezkedő Pokol Bélának a karrierje is megér egy misét. Még nem volt olyan területe az állam- és jogtudománynak, amibe bele ne ütötte volna az orrát. Pokol Béla a hímnemű Petrőczi megtestesülése olyan értelemben, hogy ő is egy földre szállt szocialista embereszmény, aki azt gondolja magáról, hogy mindenhez ért, de valójában csak a talpnyaláshoz. Pokol Bélát legfeljebb egy jogelméleti tárgyú dolgozat esetében lehetne kompetens témavezetőnek tekinteni, ha a kompetencia szó a jog területén összefüggésbe lenne hozható az ő személyével. De ez erősen kétséges. Pokol Béla ugyanis nem az állam- és jogtudományok doktora, hanem a politikatudományoké, továbbá a szociológiai tudományok kandidátusa. A szocialista embereszmény megtestesülése ő azért is, mert vérévé váltak az egypárti reflexek.  Csak egyszerűen átsétált velük a jobboldalra. Az alkotmányjoghoz annyi köze van, hogy MSZMP tagként a szocialista alkotmányjogot oktatta valaha még az ELTÉ-n, mint tanársegéd, amely pozícióhoz lavírozással és komcsi kapcsolataival jutott. De az már régen volt, azóta már más az alkotmányjog… A védés előtt a témavezetést gyorsan átírták Paczolay Péter nevére. Ezt a korrupt Klukovits ugyanolyan gátlástalanul hajtotta végre, mint Mészáros témavezetőinek váltogatását (Szabó Andrásból előbb Fried István lett, majd Hasági Ágnes, holott egyik se volt témavezető, hiszen már Szabó András is lopta a témavezetést), vagy Mészáros átkeresztelését, hogy ne tűnjön fel a korábbi bukás.

A MAB határozat kiemelte még a nyilvánosság kizárását a fokozatszerzési eljárásokból. Ez mindennapi gyakorlat lehet Szegeden: Mészárosnak is zárt ajtók mögött védék meg Klukovitsék a gyanús dolgozatát.

a 2011/7/V/6. sz. MAB HATÁROZAT MELLÉKLETE
A Doktori Iskolában az elmúlt öt évben 42 fokozatszerzés történt. Az erről kapott részletes
kimutatás (név, témavezető, elnök, titkár, tagok, opponensek – intézmény szerint megjelölve -,
az értekezés témája, védés időpontja) alapján nyolc esetben alapos kételyünk támadt a minőség
biztosítását illetően. Ugyanis:
– a témavezető nem oktatta, illetve nem kutatta az értekezés alapjául szolgáló jogterületet,
– mindkét bírálót ugyanarról a jogi karról kérték fel,
– a bírálót, illetve a bíráló bizottsági tagot arról a karról kérték fel, ahol a témavezető rész-
foglalkozású oktató (tanszékvezető).
A felsorolt esetekben ugyan nem sértették meg a Ftv. 69. §-ának, valamint azt SZTE Doktori
Szabályzat 53.2. pontjának a bíráló bizottság összetételére vonatkozó szabályait, de olyan – a
többi jogi kartól lényegesen eltérő – gyakorlatot alakítottak ki, ami elsősorban a szakmai
nyilvánosság hiánya miatt nem teszi lehetővé a fokozatszerzések minőségének a biztosítását.

http://www.mab.hu/a_hatarozatok.html

Férgecske karrierje a Károlin:

http://www.kre.hu/ajk/index.php/alkotmanyjogi-tanszek

A pokol ördögének karrierje a Károlin:

http://www.kre.hu/ajk/index.php/egyhazjogi-tanszek

Posted in Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Szeged University | Címkézve: , , , , , , | 60 hozzászólás »

Fóris’ matrices (Fóris mátrixai)

Posted by karoligaspar - november 5, 2011

Most már világos, miért nem vezettek eredményre a tárgyalások a bennünket megkereső mediátorral. Ez csak elterelő manőver volt, mert Balla és Barnaby továbbra is erőből akarják lerendezni a blogot. Ráállították az egész nyelvész tanszéket és további önkénteseket, hogy mátrixokban és táblázatokban elemezzék a bejegyzéseket és kommenteket. A hajtóvadászatot a hírek szerint a Károli Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője irányítja. Ezzel kapcsolatban kaptuk ma az alábbi írást. – A szerk.

Szerző: Máter Mátrix

A Károli Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője nem rendelkezik ugyan magyar szakos alapképzettséggel – állítólag egy vidéki egyetemen most végzi a BA-t – de vannak az egyetem szempontjából hasznos tulajdonságai.

Mindenekelőtt jó barátságban van Honti László akadémikus feleségével, H. Varga Mártával. Ez azért lényeges, mert a ritka(szép) hajú akadémikusfeleség gyakorlatilag kommunikációképtelen. Márpedig Honti akadémikus csak úgy vállalta el Udinéból a magyar nyelvtudományi képzés távirányítását, ha a megbízás nem csak az ő személyére terjed ki, hanem hitbizományként családjára száll. (A másik feltétele az volt, hogy dupla professzori fizetést kapjon – az is teljesült.)

Mivel pedig Márta asszony nem képes a mindennapi kommunikációs feladatokkal megbirkózni, kellett melléje egy régens(nő)t találni, addig is, amíg a jelenleg alsótagozatos Honti trónörökös átveheti a tanszék vezetését.

Ezek voltak Honti akadémikus feltételei, így vállalta el a magyar nyelvtudományi tanszék vezetését. Márpedig Balla Péter mb. rektor úgy vélte, egy akadémikus nagyon meggyőző a MAB akkreditációs döntésének szempontjából. A túlkoros Honti aztán nyugdíjba ment, bár a kierőszakolt akkreditáció csak rövid időszakra szólt. Helyette pedig az időközben megszűnt vidéki állásából a helyszínre termett Fóris Ágota, az anyakirályné, H. Varga Márta barátnője. Ki is írták hát a pályázatot a Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetésére. A közlönyben olvasható pályázat nem tartalmazta sem

–        szakirányú végzettség (magyar szakos diploma)

sem

–        a református felekezethez való tartozás követelményét.

Ez különösen szembeötlő volt, mivel a közlöny ugyanabban a számában megjelent másik pályázati kiírás – az angol tanszékre – tartalmazta mindkét követelményt.

De ez korrekt megfogalmazás volt Balla Péter mb. rektor részéről. Nem vezette meg a református felekezethez tartozó, magyar szakos képzettséggel és tudományos fokozattal, valamint tudományos munkássággal rendelkező esetleges jelentkezőket. A Károlinak nincs szüksége magyar nyelvészre, reformátusra meg különösen sem! A magyar protestantizmus írásos örökségének tudományos feldolgozására aztán végképp nem!

Balla Péternek az olasz-spanyol szakos, a zsidó felekezethez tartozó, a terminológia szakterületével foglalkozó Fóris Ágotára volt szüksége magyaros tanszékvezetőként. Fóris pedig meg is hálálta a bele vetett bizalmat. Nem a tanszék szakszerű vezetésével – ki törődik ilyesmivel? –, hanem azzal, hogy “szakmai” segítséget nyújt Ballának a blog szerzőinek leleplezésében. Fóris tehát TUDOMÁNYOS ELEMZÉSnek veti alá a posztokat és kommenteket, hogy megállapítsa róluk, a Károli mely jelenlegi vagy már végzett hallgatója, dolgozója vagy volt dolgozója a szerző. Korpuszokat különít el, ezeken belül pedig alkorpuszokat. Megfeleléseket keres a különböző nicknameken megjelenő szövegek sajátosságai között. Különös figyelmet szentel a helyesírási hibáknak, s hallgatói dolgozatokból és tanszéki feljegyzésekből kontrollkorpuszokat állít elő.

Fóris azt ígéri Ballának, hogy a korpusznyelvészet módszereivel fogja leleplezni a blogon irogató személyeket. Balla hisz neki, egyrészt a Hittudományin ezt amúgy is megszokta, másrészt pedig nagyon imponálnak neki Fóris mátrixai, a hasonló elemeket aláhúzásokkal és nyilakkal jelző nyelvtudományi gondolkodás.

Fogalma sincs arról, hogy Fórisnak nincs a birtokában semmiféle szerzői azonosításra alkalmas szoftver – egyszerűbbeket már a SZTAKI is árul –, hanem egyszerűen a maga terminológiai intuíciójára támaszkodva bóklászik a korpuszok, alkorpuszok, kontrollkorpuszok és kontrollalkorpuszok rengetegében.

Elveszett egy hatalmas MÁTRIXban, és a tér és idő görbületénél összetalálkozott egy másik magányosan botorkáló lélekkel. Itt a földi életben dr. Balla Péternek hívják ezt a négygyermekes lelkipásztort és rektort, de ott, a csillagkapun túl minden valami csodálatosan irizáló fényben csillámlik.

A blogot meg írják tovább a nem is tudom kik. Kit érdekel ez ebben az orbitális fényzuhatagban?

Posted in Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 40 hozzászólás »

Student abuse (Hogy éltek vissza a hallgatókkal a Károlin?)

Posted by anonymanalyst - november 2, 2011

Megkaptuk a sikkasztásos ügyben áldozatként érintett Student beszámolóját, amiből megtudhatjuk, hogyan használták fel a bődületes sikkasztáshoz a mit sem sejtő hallgatókat.

Egyébként a hallgatók számára is nyilvánvaló, hogy a 157 milliós csalásról kiadott rendőrségi közlemény mese, amit a Károli Egyetem vezetése sugallhatott. Nemhogy a gazdasági igazgatónak, de még egy hallgatónak is fel kellett hogy tűnjön az összeg nagysága és rendeltetése közötti ellentmondás. 2-3 milliós ösztöndíj nem létezik: még 5 éves klasszikus egyetemi tanulmányokat alapul véve is ennek az összegnek legfeljebb csak az egytizedét lehetne kifizetni, azt sem egyszerre, hanem kb 12 részletben. Aki ezeket az utalásokat aláírta, az ugyanolyan felelős, mint aki aláíratta vele.  – A szerk.

Szerző: Student

Sziasztok!

Én vagyok az egyik hírbe kevert hallgató a sikkasztásos ügyben. Sokáig nem tudtam semmiről. Ösztöndíjat sosem láttam, azt a Károlin csak a HÖKösök és a haverjaik kapják. Ők tudják, mikor mennyi kreditet kell felvenni, mennyi átlagot kell elérni. Ezt a tudást megtartják maguknak, csak szűk baráti körükkel osztják meg. Mire a plebszig elszivárognak a hírek, változnak a feltételek. Megvan a kreditszámom, átlagom, lesem a pénzt, de nem látok semmit. Reklamálok, erre kiröhögnek, hogy hol van már a tavalyi hó.

Épp ezért csodálkoztam, amikor az egyik volt HÖKös fejes, most mellesleg ösztöndíjas doktorandusz, Szabó Andi, mellbe vágott a kérdéssel, kinél feküdtem ki magamnak 3 millió ösztöndíjat. A szusz is a torkomon akadt, mert soha nem láttam ennyi pénzt, ösztöndíjat pedig mindig mások kaptak. Azt is kérdezte, leszoptam-e a Szabót, mert ő doktori ösztöndíjasként az egész képzési időre kap ennyit. Az igaz, hogy Szabó megkörnyékezett egyszer, de nem azért, hanem csak hogy nem akarok-e régi magyaros témából szakdolgozni. Mer tetszett neki a szemináriumi dogám. Modtam hogy nem, más terveim vannak, nem akarok irodalommal foglalkozni egyáltalán, inkább üzlettel. Még egy darabig szívóskodott, ezt vehette észre az Andi, és emlegette, hogy még senki nem járt rosszul, aki régi magyarból akar doktorálni. Pénzes már tanársegéd a Károlin, Venásch és Cziczka pedig doktori ösztöndíjat kapnak. Ezt nekem is el tudná intézni. De én nem akartam, és ebben maradtunk.

Aztán egyszer csak kaptam egy hivatalos levelet, hogy fizessem vissza azt a 3 millió forintot, amit nyilvánvaló tévedésből utaltak ki nekem, mert nekem nem járt ösztöndíj, pláne nem ennyi. Berohantam a HÖKhöz megkérdezni mi ez, de azok csak sandán néztek rám, kb úgy mint az Andi. Próbáltam beszélni a dékán asszonnyal, de a színe elé sem engedtek, csak egy pasi állt velem szóba a dékánián. Mondta hogy ő jogász, és addig adjam vissza a pénzt, amíg szépen kérik, mert meg fogom ütni a bokám. Mondtam hogy nem tudok semmiről, de nem hitt nekem. Mutatott egy listát egy csomó hallgatói névvel, mellettük milliós összegek, köztülk az enyém is 3 millióval. De volt ott 3 és fél millió is néhány név mellett, és volt ahol csak 2. Aztán kaptam egy fenyegető levelet rendőrséggel, bírósággal, abban szerepelt az utalás dátuma és egy számlaszám is. Visszaírtam, hogy abban az időben én semmilyen pénzt nem kaptam, 3 milliót soha életemben, még 30 ezret sem, egyébként a számlaszám nem ismerős, egy biztos: nem az enyém. Közben hallottam hogy másokat is zaklattak levelekkel, és hogy ők is nyelhették a megjegyzéseket.

Aztán egyszercsak csönd lett. Nemcsak nem követelték már vissza a pénzt, hanem a téma tabu lett. Végülis örültünk, hogy leszálltak rólunk.

Utána hallottam hogy állítólag bűncselekmény történt. Máig nem értem, hogy nem tűnt föl senkinek, hogy ösztöndíjként tüntettek fel 2-3 millió forintos összegeket. 5 év alatt összesen még 300-at sem lehet keresni nemhogy 3 milliót. Erről inkább a hökösöket kellene megkérdezni, pl. Szabó Andit, aki mindig sok ösztöndíjat kapott. Ha ezt mind összeadja, mennyi jön ki? Szerintem a tizede sem.

Szerkesztőségi megjegyzés: Student levelében apró helyesírási és stilisztikai változtatásokat végeztünk. Nem írtuk át, nem változtattunk semmit a mondandón, még az összes helyíesírási és stilisztikai hibát sem irtottuk ki. Mivel a lehetságes levélírók száma pontosan behatárolt, és tudjuk, hogy a Magyar Nyelvészeti Tanszék munkatársai nagyítóval fürkésznek minden blogbejegyzést, megpróbáljuk a levélírót megvédeni a gyanúsítgatásoktól. (A beazonosítástól nem kell megvédenünk, mert hogy ez sikerülhet, abban csak a szellemileg retardált Balla hisz. 🙂 )

Posted in Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , , , | 68 hozzászólás »

All Souls’ Day 2011 (Halottak napja, 2011)

Posted by anonymanalyst - november 2, 2011

Halottak napján emlékezzünk vértanúinkra. Szabó András áldozatai: Szilágyi Ferenc (dékán), Györke Ildikó (dékán), Szigeti Lajos Sándor (professzor), Király Gyula (címzetes professzor); Balla Péter áldozata: Bolyki János (emeritus professzor). Nyugodjatok békében – a Teremtő megfizet a gyilkosaitoknak. – A szerk.

Szerző: Steinbach József

Halottak napja református szemmel

A halottak napja (november 2) a holtakról való megemlékezés napja a római katolikus egyházban. A clúnyi kolostorból indult el a holtakra való emlékezés és a holtakért való imádkozás szokása a X. században. A XIV. században általánosan is bevezették. Mára az előtte való nap, november 1 (mindenszentek) munkaszüneti nappá lett és egy országos „temetőjárás” kezdődik, amely a gyakorlatban messze túlnőtte a katolikus kereteket, ezért fel kell tennünk a kérdést, hogyan viszonyuljunk a halottak napjához mi reformátusok? Válaszaim: I.. Biblikus látással. II. Élő reménységgel. III. A feltámadás hitének lángjával.

……………………..
Szeretteink sírjánál állva a FELTÁMADÁS HITÉNEK LÁNGJÁT gyújtsuk meg szívünkben. Ezért a hitért könyörögjünk. A feltámadás hitének lángja egyedül a Krisztus-hit olajából táplálkozhat, de ez a láng, éppen mert a „Világ Világosságának” lángja, beragyogja egész földi életünket és a halál árnyékának völgyét is. Megvigasztal, békességet és bizonyosságot ad az elköltözöttek tekintetében, és erőt ad, hogy jobban figyeljünk azokra, akik még itt vannak velünk.
Engem erre keményen megtanított az Úr. Édesapám, akit mélyen tiszteltem és szerettem, egy alkalommal a heti „unokázásból” hazafelé készülve, csendesen így köszönt be nekem a lelkészi hivatalba, ahol én szokás szerint nagyon el voltam foglalva: „Fiam, neked soha nincs időd velem beszélgetni!”…Négy nap múlva a halálhírét kaptam. Ezzel köszönt el.
………
…én szeretteim nyughelyénél a feltámadás hitének lángját gerjesztem fel szívemben. Közben az említett bibliai Igék mellett eszembe jut Erdélyi József verse is, amelyet azért idézek, mert a költeményt katolikus ünnepen egy katolikus kereszt ihlette, de református tartalommal zeng:
Megritkul már a nyárfák levele,
Dúsan terült a réti fű vele,
Hosszan, amint ragadja el a szél,
Olyan, mint egy királyi, arany szemfedél.
Hazafelé már alkonyodni kezd,
Az útfélen feltűnik a Kereszt.
rajta csüng búsan az Ember Fia,
Lehajtott fején töviskorona.
Csak hulljatok ti, nyárfalevelek!
Repülj, idő! Én pajzsot emelek,
Arany pajzsot mely mint a Nap ragyog,
S az van ráírva, hogy feltámadok!

Posted in Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , , | 11 hozzászólás »