Bölcskei 115 milliós sikkasztási ügyét hamarosan folytatjuk. Amíg az elszámolásos dokumentumok beszerzése folyik – tekinttettel a nyári uborkaszezonra is – egy lájtosabb témájú posztot teszünk fel, amely más szempontból tartalmaz fontos információkat Szabó András és az egyház ill. Szabó András és az egyetem viszonyáról. És talán megvilágítja Szabó András fő motivációját is, amelynek mindent alávetett, többnyire egyháza és egyeteme érdekeit, noha folyamatosan az ellenkezőjét kommunikálta és kommunkikálja. – A szerk.
a Princz-kegyenc Dr. Szabó András
Szerző: Dear Brother
Eszter és Szabó levélváltásai (https://jhnnsclvn.wordpress.com/2013/06/14/denial-of-disease-eszter-and-andras-3-a-tagadas-betegsegeeszter-es-andras-3/, https://jhnnsclvn.wordpress.com/2013/04/28/eszter-and-andras-2-12-steps-toward-each-other-eszter-es-andras-2-12-lepes-egymas-fele/, https://jhnnsclvn.wordpress.com/2013/02/07/the-satyr-and-the-beauty-a-szatir-es-a-szepseg/) számos tanulsággal szolgálnak. Én most egy olyanra akarok kitérni, amellyel csak néhány komment foglalkozik – Szabó és kollégái viszonyával. Szembetűnő, hogy Szabónak senkiről nincs egy jó szava sem, csak Petrőczit védi, őt is észrevehető kelletlenséggel, mert még rá is irigy: sokat publikál, még ha csak verseket is, és ömlik belőle a szó, míg Szabó se írni, se beszélni nem tud.
A többiekről vagy visszataszító kíméletlenséggel nyilatkozik: “öreg, beteg, még él” (Király Erzsébet, Posgay Ildikó, Kecskés András), vagy teljes elutasítással: “nem is akarok róla tudni” (Ferge Gábor).
A legkülönösebb az, ahogy Hansági Ágnesről nyilatkozik. Először is részletesen és nagy kárörömmel megtárgyalja egy vadidegennel annak legnagyobb problémáját, a gyermektelenséget: “Kétségbeesetten próbálkozott, de nem jött össze a gyerek, ezt mindenki tudta a tanszéken.”
De hogyan juthatott odáig kettejük kapcsolata, hogy Szabó így nyilatkozzon róla (ismeretleneknek): “Hanságiról már leváltam (volt néhány csúnya húzása), de egyelőre összeköt bennünket a közös ellenség”. A következő pedig már nyílt fenyegetés a Szabóra (MTA doktora irodalomtudományból) annyira jellemző alpári, primitív stílusban: “Van egy pont, ahol kiborul a bili. Hansági közel van ehhez.”
De hogyan jutottak el idáig? Kapcsolatuk története röviden összefoglalva: Szabó 1997 őszén ráveszi Szilágyit, hogy alkalmazza félállásban Hanságit irodalomtudományi jellegű kurzusok tartására. Hansági alkalmaztatásának indoka Szabó szerint: “hogy akkreditáljanak bennünket”. Hansági mint Kulcsár-Szabó Ernő jövendő (még két év, mire valóban az lesz!) és PhD fokozattal még három évig nem rendelkező menye.
Ezek után Hansági kvázi a MAB üzeneteit közvetítette “az Ernőtől”, aki megmondta, hogy “amíg ez itt van, sose akkreditálnak minket”. Szabó, aki eleinte közvetítő szerepet vállalt, saját aljas szándékait is “az Ernő” üzenetei közé vegyítve közvetítette Tenke Sándor rektor számára. Így mondott fel a Károli Erdélyi Istvánnak, Püspöki Nagy Péternek, Huszár Ágnesnek, Beke Albertnek és másoknak, nem tudni, hogy valóban Kulcsár-Szabó Ernő kezdeményezésére, amivel takarózott, vagy a sajátjáéra. Erdélyi István kirúgatásában Szabót különösen motiválta az a 8 millió forint, amit vérdíjként kapott Princz Postabankjától azért, hogy Erdélyi (MTA doktora) helyére játssza be a történelmi tanszék vezetésébe az akkor még kandidátusi fokozattal sem rendelkező Etényi Nórát, R. Várkonyi Ágnes protezsáltját. Szabó András azt írja Eszternek, és hivatalosan is azt terjeszti, hogy csak névrokona a postabankos sikkasztó Dr. Szabó Andrásnak. Noha Dr. Szabó Andrásból lényegesen kevesebb van, mint Dr. nélküliből, R. Várkonyi Ágnes kezességvállalása félreérthetetlenül azonosítja őt még a Dr. előtagú névrokonok között is.
Hansági és Szabó kapcsolata ekkor még a kölcsönös haszonszerzésen alapult. Hansági közvetítette Szabó egyházi insider infóit is a minden politikai lében kanál jövendőbeli após, KSZE felé. Szabó ugyanis már károlis alkalmaztatásának kezdeteitől – 1995-től – spicliskedett. Jelentett Bölcskeinek – Szabó Botond közvetítésével – Hegedűs püspökről, Szilágyi Ferencről és Tenke Sándorról is. Ellentételezésként ő is kapott belső egyházi infókat, sőt, terhelő iratokat, számlákat rokonától, talán épp kedves bátyjától, Szabó Botondtól, a mindenkori püspökökről, egyházi vezetőkől, amiket bespájzolt, hogy bebiztosítsa állását és esetleg még magasabb egyetemi pozíciókat zsaroljon ki a mindenkori fenntartóból. Ilyen belső egyházi infó alapján hagyta ott pl. Petrőczivel együtt 1997-ben a fenntartó Hegedűs püspök Kálvin téri templomát és pártolt át Balog Zoltán Hold utcai gyülekezetébe. (Ami jó húzásnak bizonyult, Szabó MAB-bizottsági tagként való kooptálására és Petrőczi József Attila díjára gondolva.)
Szabó nagy ajándékot kapott Kulcsár-Szabó Ernőtől. Ő intézte el, hogy Szabó 2003-ben az MTA doktora lehetett. Disszertációja egy szövegközlés – Szenci Naplójának társszerzővel együtt készült fordítása, valamint egy 43 oldalas szószátyár bevezető és egy fölöslegesen felpuffasztott szójegyzék.
Hansági és Szabó kapcsolata akkor vált feszültté, amikor nyilvánvalóvá vált Szabó brutális önzése. Szabó csak azért törekedett kari és egyetemi tisztségekre, hogy saját – Petrőczire kiterjesztett – személyes érdekeit minél erőszakosabban érvényesítse. Pillanatnyi szeszélyeiért habozás nélkül tett kockára egyetemi érdekeket. Ha valaki – pusztán elvi alapon – ellenszegült ennek, azt a legaljasabb módon rágalmazta, támadta, elég a Fabiny Tibor elleni folyamatos intrikáira utalni.
Szabó végtelen mohóságát nem elégítette ki, hogy 2006 és 2008 között a KRE rektorhelyettese lehetett, többször pedig a KRE BTK dékánhelyettese, illetve dékánja. Szabó családjára kiterjesztett ambíciói az egész egyetem átvételére vonatkoztak. Ő akart a KRE rektora lenni, felesége, Petrőczi Éva pedig a KRE BTK dékánja. Petrőczi később az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjének pozícióját célozta meg. Ehhez azonban egyetemi tanári kinevezés kellett volna. Szabó és Petrőczi mindent megtesznek a cél érdekében, leginkább Kulcsár-Szabó Ernőt próbálják presszionálni Hanságin keresztül.
Hansági Ágnes erről így ír egy bizalmasának: “Andráséktól származó infóm az, hogy Éva januárig mindenképpen maradna az angolon, hiszen tanszékvezetőként mindenképpen nagyobb az esélye, hogy felterjesztik a professzorságra… András már a doktori iskola nehéz helyzetét használja arra, hogy Évát mentse, nyilván az ő szempontjukból ez érthető, de alig hinném, hogy átmenne a professzori kinevezése a MAB-on.”
Petrőczi közben masszív közutálatot hívott ki maga ellen az angol tanszéken. Hansági így ír a bizalmasának: “András teljesen elkeseredve hívott. Kulin és a rektor lényegében kihátráltak Éva mögül, és gőzerővel támogatják, hogy menjen el az angolról a kommunikációra.” Szabó és Petrőczi közben kiszemelik maguknak ifj. Géher István helyét is a Magyar irodalmi Intézet Világirodalmi Tanszékén. Még az sem zavarja őket, hogy Petrőczinek nincs magyar szakos diplomája, Kisgéhernek ellenben van. Hansági így ír erről bizalmasának: “Ami akut katasztrófa, hogy tegnap este Éva már azt magyarázta a telefonban, hogy neki István helyére kellene jönnie hozzánk. István szuperül dolgozik, szeretik a hallgatók és a kollégák, katasztrófa lenne egy ilyen csere. Ami tovább nehezíti a helyzetet, hogy őt éppen most hívták meg az Iowai Nemzetközi Írótáborba, ami szenzációs, de ha Éva megneszeli, nekünk végünk. Istvánt reggel azonnal hívtam, szőr mentén vázoltam neki a helyzetet, és a lelkére kötöttem, hogy addig egy szót se szóljon senkinek amíg … {meg tudjuk} oldani a helyettesítését”. Egy másik e-mailben is említi: “…a héten intézi Kriszta Géher szabadságát, arra kértem, ne nagyon szellőztesse, vázoltam a helyzetet”.
Így kezdődött Hansági és Szabó kapcsolatának megromlása. Ez vezetett végső soron a Puritanizmuskutató Intézet megalapításához és a házaspárnak az Irodalomtudományi Doktori Iskola körül elkövetett bűncselekménysorozatához, amely végső soron az akkreditáció megvonásához és a kar visszaminősítéséhez vezetett.
A történetet folytatjuk.