Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2015. december

Fairy tale about Petrőczi (Szürkehaj, fehérmáj, csupaháj…)

Posted by karoligaspar - december 30, 2015

Szürkeháj, fehérmáj

Szürkeháj, fehérmáj

Szürkehaj, csupaháj

Szürkehaj, csupaháj

Írta: Nausea

Ha a Grimm-testvérek ma élnének, a Petrőczi-fenomán bizonyára új népmesére ihletné őket. De a Reformátusok Lapjánál nincsenek fantáziával megáldott kreatív szerkesztők: nem látják meg a kiapadhatatlan nevettető potenciált az önjelölt poetesszában. Csakis ez lehet az oka Petrőczi mostanság látványos mellőzésének. Új és fiatal szerzőknek adnak helyette teret, akik némelyike látszólag jobban ír Ludvignál – ami még önmagában nem dícséret -, de egyikük sem képes megmozgatni az olvasó nevetőizmait. Még szerencse, hogy kényszerből, a legnagyobb kéziratínség idején mégis ráfanyalodnak, igaz, leplezetlen undorral és utálkozással. Így történhetett, hogy a karácsonyi dupla számban két írást, a tévéműsor mellékletében pedig újabb egyet közöltek a már csaknem teljesen feledésbe merült exhibicionista dilettánstól. Pompás anyag az idei szilveszteri kabaréhoz!

A 18. oldalon olvasható Szenci Molnár Albert Szótárának karácsonyi címszavai címmel az a kompendium, amely maga az utóhasznosítás utóhasznosítása. Ludvig férje, Szabó András egy Tolnai Gábor-féle szemináriumra írt dolgozatát tupírozta fel akadémiai doktori értekezéssé, az MTA és a bizottságban részt vevők örök szégyene, hogy ezt a siralmas fércművet méltónak találták, hogy általa a mélységesen műveletlen és tudatlan Szabó András megkapja az MTA doktora fokozatot. Szabó ennek során úgy közölte a latin eredeti fordítását, hogy eltulajdonította szerzőtársa részét, s nem tett említést a többi közreműködőről sem.

Ludvig, a potya nagy kedvelője rávetette magát Szenci gusztustalan tetemére és abból firkál úgynevezett könyveiben és cikkeiben. Most mindenekelőtt Szenci “szeretetre méltó személyiségéről” hablatyol. Miért vonzódik Ludvig Szencihez? Tényleg van köztük két fontos közös vonás. Az egyik a fékezhetetlen nemi vágy. Szenci őrjöngő maszturbációs rohamokba esik azután, hogy az üvegesmester nem akarja hozzáadni a lányát. Ludvig szegedi kollégista korában valósággal megerőszakolta a kollégista fiúkat, s terjesztette közöttük a kankót és egyéb undorító nemi betegségeket.

A másik közös vonás a potyakedvelés. Szenci ingyen étkezik egy nőnél, s mikor reménytelenül eladósodik nála, egyszerűen feleségül veszi. Ludvig, a nyóckeres turkálók törzsvendége és a szeretetvendégséges asztalok arcátlan fosztogatója ezt még tovább fejlesztette. Éva lánya is hasonlít rá: egyszer 16 (!!!!) bundával tért vissza Hollandiából, így sikerült megcsapolnia a holland testvérek adakozó kedvét. Ludvig maga is viselte őket, úgy nézett ki bennük, mint egy vedlettszőrű, hájas óriáspatkány.

Ludvig ezúttal  Szenci magyar-latin szótárát veszi kézbe, s állapítja meg nagy álmélkodással, hogy decembert Krisztus havának nevezik. Közben bőségesen idézget latinul, hiszen tudjuk, ő maga mondta, a latinizmus az egyike ama “számtalan nyelveknek”, melyeket ért, s melyekből fordít. Ezek után összefoglalja a tanulságot, s megköszöni – a mi nevünkben is, ki az ördög kérte meg erre? – Szencinek meg másoknak, hogy “pásztorolják, gondozzák, ünnepi fénybe öltöztetik el-elszürkülő lelkünket”.  Az ótvaros giccsnek ez a csimborasszója azonban még mindig nem elég: Ludvig fokozni is képes Kis karácsonyi képtanulmány című szósalátájában. Most a képzőművészetbe rondít bele a sokoldalúan műveletlen némber, ifj. Lucas Cranachot tapogatja össze meztelen csiga testnedveivel. Ismét üzen nekünk, imígyen: “Ha ezt megszívleljük, akkor már nyugodtan örülhetünk a kép középpontjában sugárzó Kisdednek, s játékos angyalok kezében lengedező, bizakodást és beteljesülő ígéreteket hordozó üzenetének!”

Az olvasó itt akár el is szaladhat hányni, de már most jelezzük, ne örüljünk korán, Ludvig, a magyar irodalom női Terminátora visszatér, a RefLap tévés mellékletében.  Ezúttal egy lektűrírónő a rendkívül eredeti, Hullámok a tengeren címet viselő könyvecskéjéről firkál érezhető rokonszenvvel, felidézve a gigantikus giccsfilm fő pillanatait is, elandalodva Leonardo di Caprio fiús báján. Megtudjuk, hogy az írónő éppen e ponyva írása közben “talált vissza a hivatásához és a szerelemhez”.

Ez a kulcsmondat: a vén fehérmájú még mindig szexről és szerelemről ábrándozik, miközben úgy néz ki, mint egy homokos vénember. Pedig ő a férfiakra gerjed, ki is mutatja a maga proli, közönséges módján, sánta könyvtárosok és öreg perzsák menekülnek visítva előle. Saját férje pedig bimbózó lányokról ábrándozik, sőt talán nemcsak ábrándozik. Szabó nemi életét a jobb kezén kívül egyre inkább a zsarolásra építi.  Már ha sikerül felállítania a, mondjuk így, koncepciót.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , | 24 hozzászólás »

The History of Christmas (Karácsony története)

Posted by jhnnsclvn - december 24, 2015

Hugo_van_der_Goes_A_PASZTOROK_IMADASA

Szerző: Jakab Attila

Az általánosan elfogadott vélemény szerint Jézus valamikor i. e. 4 és 6 között született. Születésének pontos időpontja azonban nem ismert, ahogy azt maga Joseph Ratzinger/XVI. Benedek pápa is elismerte a Jézus gyermekkorának szentelt könyvében (A Názáreti Jézus. III: A gyermekségtörténet, SzIT, Bp., 2013). Ennek az az oka, hogy az első keresztény generációk Jézus születésnapjának nem tulajdonítottak jelentőséget. Ezt bizonyítja egyébként az a tény is, hogy a négy kanonikusnak elfogadott evangéliumból kettő (a Márk és a János szerinti) meg sem emlékezik a születésről. Mindkettőnél Keresztelő Jánossal kezdődik a történet. Jézus születéstörténetének részletei a Lukács (Lk. 2,1-20: pásztorok), illetve a Máté (Mt. 1,18–2,12: napkeleti bölcsek) szerinti evangéliumokból állnak össze. Ezeknek az elbeszéléseknek elsősorban teológiai jelentőségük és mondanivalójuk van. Ezeket a Krisztusnak/Megváltónak és az emberek üdvösségéért meghalt Istenfiúnak elismert Jézusba vetett őskeresztény hit fényénél kell olvasni és értelmezni. A szerzők célja tehát egyáltalán nem az volt, hogy ténylegesen hírt adjanak Jézus születéséről, hanem hogy üzenetet, teológiai mondanivalót közvetítsenek: a Názáreti Jézus születésétől fogva a megígért Messiás.

A közvetlen tanúk (apostolok és tanítványok) elmúlásával azonban igény jelentkezett arra, hogy Jézus gyermekkoráról is többet tudjanak. Erről az igényről tanúskodnak az ún. gyermekségevangéliumok, amelyek különböző, az idők folyamán (2. és 6. sz. között) keletkezett, hagyományokat rögzítettek (pl. Jakab protoevangéliuma, Izajás felemelkedése, Tamás gyermekségevangéliuma, illetve arab, örmény és szír gyermekség evangéliumok).

Karácsonykor – a széles körben elterjedt közhiedelemmel ellentétben – nem Jézus tulajdonképpeni születésnapját ünnepeljük, hanem Jézus születéséről, vagyis az Istennek az emberiség történetébe való belépéséről, az Istenfiú megtestesüléséről (inkarnáció) emlékezünk meg. Ahogy azt már Lyoni Iréneusz a 2. sz.-ban megfogalmazta: „Isten emberré lett, hogy az ember Istenné váljon (Eretnekek ellen/Adversus haereses III, 10,2; IV,6,6; IV,20,4,IV,33,4). Később Alexandriai Atanáz (†373) fogalmazott úgy, hogy „az Isten Fia emberré lett, hogy bennünket megisteníthessen” (A megtestesülésről 54,3). A kortársainak számító kappadókiai atyáknak (Nagy Szent Vazul/Baszileiosz, Nazianzoszi Gergely és Nüsszai Gergely) az átistenülésről szóló tanítása pedig markánsan meghatározta az ún. keleti kereszténységet (amely szerencsés módon soha nem olvasta az ún. nyugati kereszténységet döntően meghatározó Ágoston dualista és moralizáló tanítását).

A kezdet kezdetén az első keresztények csupán Jézus haláláról emlékeztek meg. Majd a 2. sz. végén Alexandriai Kelemen (Szőnyegek/Sztrómateisz I,21,146) arról tudósít, hogy az Alexandriában kb. 120 és 145 között tanító Baszileidész követői megemlékeznek az Úr megkeresztelkedéséről, mint az Istenségének a kinyilvánításáról (jan. 6), és az előtte való éjszakát olvasással töltik. Innen eredeztethető az Epifánia/Vízkereszt ünnepe, amely elsőként a keleti kereszténységben terjedt el. Ehhez társult Jézus születésének a megünneplése is, amely ősi hagyományt egyedül az örmény apostoli egyház tartotta meg.

A római birodalom nyugati felében a keresztények hosszú időn keresztül csak a Húsvétot ünnepelték. Ellenben szembesülniük kellett azzal, hogy a téli napfordulót ünneplő Saturnáliák lezárásaként Aurelianus (270-275) császár dec. 25.-ét a „Legyőzhetetlen Nap” születésnapjává (Dies Natalis Solis Invicti) tette. Ez gyakorlatilag egybeesett a katonaság körében rendkívül népszerű Mithrász istenség születésnapjával. Mivel az ünnep alapüzenete, vagyis a fénynek a sötétség felett aratott győzelme, könnyedén keresztényisíthetőnek bizonyult (a „legyőzhetetlen Nap”, nem más, mint maga Krisztus; Mal. 3,20), ezért a kereszténység politikai és társadalmi térnyerésével párhuzamosan (Nagy Konstantin császár 327 és 333 között építette meg a Születés bazilikát a betlehemi barlang fölé) Rómában mondhatni azonnal jelentkezett az ellen-ünnep igénye is. A 354. évi római kalendárium (kronográfia) említi először, hogy Rómában dec. 25-én ünneplik Jézus születését. Az ünnep megteremtése elválaszthatatlan Liberius pápa (352‒366) és a 350-től egyedül uralkodó, és ariánus (vagyis Jézus istenségét tagadó) nézetet valló II. Constantius császár (†361) közötti teológiai és hatalmi konfliktustól.

Róma jelentőségének a növekedésével párhuzamosan terjedt el a Karácsony ünnepe is. Ebben kétséget kizáróan segített az is, hogy Jézus születésének ünneplése révén könnyen keresztényesíthetők voltak az egyes pogány népeknek (germánoknak, skandinávoknak) a téli napfordulóhoz kötődő hagyományai. A Karácsony azonban csupán a középkor folyamán vált igazán jelentős ünneppé, és gazdagodott különböző kellékekkel (jászol, karácsonyfa) és motívumokkal (misztériumjátékok, ajándékozás). Télapó pl. csak a 19. sz. közepétől kapcsolódik a Karácsonyhoz, és Charles Dickens tekinthető a feltalálójának (Karácsonyi ének, 1843). Időben és térben a karácsonyi hagyományok rendkívüli sokfélesége alakult ki, jóllehet ma már egyfajta uniformizáló tendencia is jól tetten érhető.

Elmondható, hogy napjainkra a Karácsony egy szekularizált – döntően családi ‒ ünnep lett, amely mondhatni szinte teljesen elveszítette vallási/spirituális tartalmát; a fogyasztóközpontúság (a hetekig tartó karácsonyi vásárok) mintegy felemésztette az idők folyamán kialakult karácsonyi ünnepkört (vagyis az Adventtől Vízkeresztig terjedő időszakot). Jelzés értékű, hogy az önmagát „keresztény”-ként meghatározó Európában a kereszténység alapjairól megemlékezni hivatott két ünnep közül az egyik (Húsvét) elveszítette társadalmi jelentőségét, a másik (Karácsony) meg vallásilag teljesen kiürült. Ebben a kontextusban a „keresztény” valójában úgy jelenik meg, mint egy eredeti tartalmától kiüresített identitásképző elem: európai az, aki („fehér”) keresztény, vagyis aki nem muszlim; ahogy az a migráns-krízis kapcsán kiviláglott. Ennél egyértelműbben talán semmi nem fejezi ki az európai identitáskrízist és tudathasadást. Istennek az emberek irányába mutatott nyitottságára, ami az inkarnációban nyilvánult meg, az önmagát a megtestesült Istenfiú követőjének valló „keresztény” (egykor gyarmatosító, a határok kinyitását erőszakkal kikényszerítő; a „hit”-et tűzzel-vassal terjeszteni igyekvő) Európa ugyanis a bezárkózással és az elhatárolódással (kerítésépítésekkel) válaszol!

Forrás: http://www.vallastud.blogspot.hu/2015/12/karacsonytortenete-jakabattila-az.html

 

Posted in HungarianCalvinistChurch | Címkézve: , , , , | 100 hozzászólás »

The paid servant of the Karoli University (Trócsányi és a Károli)

Posted by karoligaspar - december 21, 2015

Trócsányi

hhhhhhhTrócsányi

Írta: Law and Order
Ha megnézzük Trócsányi igazság(?)ügyminiszter adatait a doktori adatbázisban, különös tényekre bukkanunk.

A magyar jog- és igazságszolgáltatás első embere 1956-ban született, 1980-ban végzett az ELTÉ-n. Fokozatait viszont a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, 1994 óta ez a munkahelye is. Az adatbázis szerint nemcsak a SZTE-vel van szoros szakmai kapcsolatban, hanem a Károlival is. Tevékenységének 76%- a SZTE-re esik, 23%-a a Károli Református Egyetemre, annak is jogtudományi doktori iskolájára.

Trócsányi László 2000-ben szerzett Szegeden PhD fokozatot. Ez rendben is lenne, de az adatbázisból az is kiderül, hogy  még ugyanebben az évben habilitált is. Jóhiszeműek vagyunk, elírásra gyanakodtunk. Megnéztük a miniszter hivatalos önéletrajzában is, és, láss csodát, ott is ugyanezt az adatot találtuk!

Tehát Trócsányi úr 2000-ben egy jogtudományi értekezés benyújtásával, annak nyilvános megvédésével bizonyította, nem is túl fiatalon, 45 éves korában, hogy képes tudományos írásművek létrehozására. Ugyancsak 2000-ben lett ugyanott habilitált doktor, azaz megszerezte a venia legendit is. A habilitációra bocsátás feltétele az illető habitusának vizsgálata, ezt teszik meg szakemberek az illető egyetem EDHT-jének szigorú szakmai és etikai ellenőrzésével. Vizsgálják: hány tudományos publikációja jelent meg az illetőnek a doktori fokozat megszerzése óta, azon belül hány idegen nyelven, külföldön, a szakmai konszenzus által kitűnőnek ítélt szakmai orgánumokban. Vannak Magyarországon olyan doktori iskolák, amelyek a PhD után megjelent két önálló könyv bemutatásához kötik a habilitációs eljárás megindítását.

A vizsgálat kitér az illető habitusának oktatói oldalára is. Vizsgálják, hány szakdolgozó, doktorandusz munkáját segítette, közülük hányan szereztek diplomát, ill. PhD fokozatot. Vizsgálják, hány tantárgy, szakmai továbbképzési forma törzsanyagát dolgozta ki, akkreditáltatta, hány taneszköz (tankönyv, jegyzet, audiovizuális anyag) létrehozásával segített a magyar felsőoktatás színvonalának emelésében.

Ezek után egy habilitációs munka (schrift) szakmai színvonalának elbírálása következik.

Amikor az egyetemi EDHT által kijelölt szakmai grémium egyetértésre jutott abban, hogy az illető szakmailag méltónak bizonyult, kerül sor a habilitációs előadások megtartására. Egy úgynevezett “tantermi” előadást kell tartania – magyar és idegen nyelven – egyetemi hallgatók előtt, majd egy “tudományos” előadást saját szakmai eredményeiről szintén magyar és idegen nyelven. Ezek után titkos szavazással dönt a jelenlevő bizottság a “habilitált doktor” fokozat odaítéléséről. Csak ennek birtokában tarthat egy oktató úgynevezett évfolyam-előadásokat, vezethet komoly projekteket, alapíthat szakokat.

Mindez általában minimálisan 3-5 évvel a PhD megszerzése után sikerül az átlagos egyetemi oktatóknak, Trócsányi Lászlónak egy éven belül. Közben – mint hivatalos életrajzából kiderül – tanszékvezetőnek is kinevezték. Ezt a munkáját azóta is sikeresen folytatja, jóllehet 2000 és 2004 között Magyarország belgiumi nagyköveteként is szolgálta a nemzetet.

 Most pedig – miniszterként – nemcsak szegedi tanszékvezetőként folytatja munkáját, hanem a nemzeti doktori adatbázis szerint a Károli frissen újraindított Jogtudományi Doktori Iskoláján is végez oktatói, ill. témavezetői munkát. Ennek viszont semmi nyoma a Károli ÁJK doktori iskolájának honlapján. Trócsányi László neve sem belső, sem külső oktatóként, sem témavezetőként nem szerepel.

Erős a gyanúnk, hogy Trócsányi és a Károli kapcsolata olyasmi, mint bizonyos hivatalosan elkötelezett (nős) férfiaknak bizonyos nőkkel kialakított gyönyörteljes és lukratív liezonja. A gyönyör részéről nem tudunk nyilatkozni, de a független igazságszolgáltatás irányában mélyen elkötelezett miniszter nyilván nem ingyen égeti magát az ország leggagyibb jogi karával s legkorruptabb egyetemi vezetésével. Melynek minimum kétes ügyeit Trócsányinak a miniszteri bársonyszékbe kerülése óta figyelemreméltó elfogultsággal ítéli meg a (mitől, kitől is?) független bíróság.

Trócsányi nem más, mint a Károli deus ex machinája.

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 39 hozzászólás »

Breaking News: Special Offer to a Judge (Zsarolás vagy ajánlat?)

Posted by jhnnsclvn - december 14, 2015

birosag

Szerző: Judge

Kiszivárgott, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bíráját választás elé állították: vagy nyugdíjazzák, vagy egy bizonyos ügyben olyan ítéletet hoz, amit a rendelkezésre álló iratok a legenyhébben szólva sem támasztanak alá.

Állítólag arról az ügyről van szó, amely a hvg online kiadásában már 2013 februárjában megjelent

A megzsarolt bíró csapdában van: ha iratellenesen ítélkezik, az arcát veszti el a szakma – és a korábbi médianyilvánosság miatt akár a fél ország – előtt, ha viszont a törvények és bizonyítékok alapján, akkor az állását.

Az ügy egyik érintettje a cikk szerint a Károli Gáspár Református Egyetem. Bírósági berkekben az a szóbeszéd járja, hogy a bírónak tett “gáláns” ajánlat mögött maga az igazságügyminiszter áll, aki miniszterkedése előtt a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karának oktatója volt, és egyes források szerint még ma is kap valamilyen jogcímen fizetést Balla Péter rektortól.

Próbáljuk figyelemmel kísérni az eseményeket, főleg a bíró döntését, és a fejleményekről, ha módunkban áll, később tudósítunk.

Egy olvasói komment szerint Trócsányi László igazságügyminiszter “munkakapcsolata” a Károli Gáspár Református Egyetemmel ma is eleven: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=1302 – a szerk.

 

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , | 106 hozzászólás »

The Witch of the Károli University (A Károli boszorkánya)

Posted by karoligaspar - december 7, 2015

szigetszentmiklósi boszorkány

a szigetszentmiklósi boszorkány

 

Írta: Lúdvérc

Advent második vasárnapján a Duna tévé csatornáján keresztül az egész Kárpát-medencei reformátusság a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének szavaiból meríthetett erkölcsi megerősítést és erős hitet.

Bogárdi Szabó István már a felcsúti futballpálya megáldásával bizonyította karizmatikus erejét, ez azóta dús füvű szavannaként simul a kormányfő csapatának református talpaihoz. Itt a Pozsonyi úti istenházában az úrasztala fája sarjadt bele egyenesen a földbe az aranyszájú Bogárdi szavainak hatására. Felszólítására fel is emeltük szíveinket mennyei édesatyánkhoz és legott eszünkbe jutott áldott püspök urunk még áldottabb sógora, Szabó András, aki nem bízta az ügyintézést a mennyei atyára, hanem saját kezébe vette a dolgokat, mind a 2 milliárdos kormánytámogatásnak, mind a 150 milliós ösztöndíjnak a megfelelő helyre – az ő saját zsebébe – való juttatása tekintetében. A KRE BTK egyetemi szintűvé maradása érdekében doktori iskolát kellett alapítani. Ezt viszont – mivel kemény munkát és magas szintű kompetenciákat kívánt meg -, Szabó Hima Gabriella professzorra bízta. Úgy döntött, hagyja gályázni Himát, ő aztán az utolsó pillanatban teszi rá a kezét, s ül be a készbe, illetve ülteti be a doktori iskola vezetői székébe Petrőczi Évát, a feleségét, aki a maga végtelen primitívségében ezt a nagy ívű tervet a Kossuth Rádió stúdiójából kiabálta bele az éterbe.

Szabó nem volt egyedül az IDI megkaparintásának ügyében. Mellette állt a doktori iskola titkárnője, Demes-Kőfalusi Krisztina, no nem ingyen, hanem megfelelő honorárium ellenében: ifjú titkárnőként többet keresett, mint az idős, habilitált docens, Nyilasy Balázs. Szabótól ugyanis 2 fizetést kapott: egyet a titkárnősködésre, a másikat a doktori iskolán belüli adminisztratív teendőkre. Kőfalusi, akinek lustaságát hiába ismerte fel főnökeként Kulin Ferenc akkori dékán és Prekker Judit akkori főtitkár, nem repült, legalábbis nem kifelé, hanem  fölfelé Szabó András jóvoltából, aki Kőfalusi orális képességeit (intrika, besúgás, hamis tanúzás, felláció) nagyra értékelte. Kőfalusi kifigyelt és besúgott, információkkal üzletelt, okiratokat semmisített meg és hamisított, néha szexuális szolgáltatásokat nyújtott – ahogy a főnök parancsolta.

Az IDI átvételére tett akciókkal Szabó elszámította magát, a MAB leleplezte a csalást. Bár a Zsengellér-jelentés feltárta a tényeket, és rámutatott Szabó és Kőfalusi Krisztina bűneire, Balla, a KRE rektora nem tett semmit a bűnösök megbüntetésére. Szabó feleségével, Petrőczivel együtt Kőfalusi sem riadt vissza attól, hogy a rendőrséget  megvezesse, magát hülyének téve ordas hazugságokat mondjon. A Károli Egyetem vezetősége nyilvánvalóan szereti a moral insanityket: Szabó munka nélkül élvezheti professzori fizetését, Demes-Kőfalusi pedig a magához hasonló szörnyeteg külsejű morális toprongyok szaporítása érdekében GYED-re vonult. Miközben munkaviszonyban áll a Károlival, főállású osztályfőnökként munkálkodik a Kardos István Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola 9/a osztályában.

Demes-Kőfalusinak az IDI titkárnőjeként kedve támadt egy saját PhD-ra. Semmi kétség, ha egy kicsit tovább életben hagyják az IDI-t, hamisít egyet magának is, nemcsak Baranyai Katalinnak és Mészáros Mártonnak. Így viszont  – alapképzettség nélkül – beiratkozott a Pécsi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Doktori Iskolájába. Itt kutatja a szigetszentmiklósi bolgárokat, különös tekintettel a boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmekre.

Egyetemi diplomája sincs, mert az ehhez szükséges nyelvvizsgákat nem tudta letenni. Sebaj, hamisított egyet. (Olcsóbb volt, mintha a Károli saját hamisítójához fordult volna, az angol tanszéken docensként működő nyelvizsga-bizonyítványokat 300-500 ezerért előállító Sárosdy Judithoz.) A töri tanszék titkárságáról Sántha Teréz 1-es számú titkárnő elől a Tanulmányi Osztályra menekülve kilopta onnan saját záróvizsga-bizonyítványát, mely tanúsította, hogy nyelvvizsga híján nem kaphat egyetemi diplomát. Ezt a dokumentumot megsemmisítette, és kiállított magának egy “szabályos” diplomát, amit Szabó Andrással aláíratott. A kiállítás dátumakor még biztosan nem volt meg a két nyelvvizsgája, szerintünk azóta sem.

Anyagilag egyébként a mi Krisztinánk nem szorul rá a Kardos Iskola által folyósított fizetésre. GYED-en levő kismamaként folytatta titkárnői melléktevékenységét: szakdolgozatok hamisítását történelem és magyar szakos hallgatóknak. Kapóra jött neki, hogy az állami egyetemektől eltérően a Károli nem futtatja át plágiumfeltáró szoftveren a szakdolgozatokat. Nyilván azért nem, mert a tanárok közül is többen – Pethőre, Szabóra, Mészáros Mártonra gondolunk első sorban –  bátran átemeltek “vendégszövegeket” a saját úgynevezett értekezéseikbe.

Szóval Demes-Kőfalusi szaporán gyártja Szigetszentmiklóson a wikipédiából és internetes szövegekből összemixelt szakdolgozatokat – darabját 100 ezer forintért. Bátran, habár álnéven hirdeti szolgáltatásait mindenféle közösségi fórumokon.

Biztosan készül a bolgár boszorkányokról szóló patch -work doktori disszertáció is, amely felteszi a koronát Demes-Kőfalusi doktori iskolák körüli munkálkodásaira. (És azóta nyilván elkészült az a két nyelvvizsga-bizonyítvány is, amely a Pécsi Tudományegyetemen szükséges az abszolutóriumhoz.) Ebben bizonyosak vagyunk, főleg mivel nem ismerünk olyan doktoranduszt, akinek olyan szoros, személyes kapcsolata lenne a tárgyával, mint Demes-Kőfalusinak a boszorkányokkal. Mondhatni: belülről ismeri a tematikát.

Ha elkészül a disszertáció és Demes-Kőfalusi tehénfejére helyezik a doktori kalapot, a Károli büszkén emelheti tanárai sorába a rabló, csaló, okirathamisító némbert. Akkor pedig Szabó is visszajön Mátyás utcai száműzetéséből és beteljesíti legnagyobb vágyát: Kőfalusi boszorkányos segítségével megalázza, megfúrja és kirúgatja a dékáni székből Tepsi Enikőt. (Aki egyelőre botor módon bízik Bogárdi erkölcsi integritásában. Abban tudniillik, hogy visszafogja vérszomjas sógorát a karaktergyilkosságoktól. Hát ebben mi nem bíznánk annyira.)

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , | 131 hozzászólás »