Officer’s Cross (Hegmanné tisztikeresztje)

Szerző: Szolnoki Kolléga

NER-fazonok között a 2. sorban középtájt a zászló alatt Hegmanné

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az államalapítás napja alkalmából átadta a Magyar Érdemrend kitüntetéseket pénteken Budapesten.

A kitüntetettek között ott volt városunk szülötte, Hegmanné Nemes Sára. Idézem a hivatalos indoklást.

Magyar Érdemrend tisztikeresztet kapott Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. Igazgatósága elnöke, korábbi államtitkár, Szolnok volt alpolgármestere, a Közösen Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Egyesület elnöke a nemzeti vagyon védelme, illetve a nemzeti vagyongazdálkodás hosszú távú alapjainak megteremtése érdekében végzett munkája, valamint széles körű társadalmi tevékenysége elismeréseként.

Mi, szolnokiak Hegmannét nem a város büszkeségének, inkább a szégyenének tartjuk. Sok rosszat köszönhetünk neki. A legeslegrosszabb, hogy Szolnok alpolgármestereként ő választotta ki utódjául Kállay Mária alpolgármester asszonyt. Ez a két boszorkány gyengítette meg, majd tette végleg tönkre városunk büszkeségét, a Szolnoki Főiskolát. Mindketten véres szájú komcsiból fordultak át vérfideszessé.

Hegmanné sok minden volt már életében, csak akasztott ember nem. Mindig magas pozíciókra vágyott, ahová valahogy fel is szopta magát, de hamar megbukott. Semmilyen pozícióban nem vált be. Többször is két szék között a pad alatt találta magát. Miután államtitkárként megbukott, egyetemi kancellárként próbálta ki magát. Egy év múlva menesztették. Sajnos, pont a Kecskeméti Főiskolát szemelte ki magának kancellárként, és pont abban az évben, amikor a Szolnoki és Kecskeméti Főiskolát egybeolvasztották. 2015 és 2016 között a Kecskeméti Főiskola kancellárjaként ő döntött arról, hogy Ailer Piroska rektor mellé a törtető bunkó Fülöp Tamást vegye fel Szolnok képviselőjeként rektorhelyettesnek. A tervet nem egyedül főzte ki, hanem kebelbarátnőjével és utódjával a szolnoki alpolgármesteri székben, Kállay Máriával. Kállay Marika néni Szolnokon beültette a hivatali kocsiba a Szolnoki Főiskola hivatásos besúgóját, Fülöp Tamást, elment vele a barátnőjéhez Kecskemétre, hogy íme a derék szolnoki tanítócska, aki, ha helyzetbe hozzák, majd jól megvédi a Kecskeméthez csatolandó szolnoki kollégák érdekeit. Jól megvédte: egy év alatt kirúgta szinte az összes volt szolnoki kollégáját, hogy megvédje a kecskemétiek állását. Aztán egy év múlva ő lett Kecskemét rektora. Ettől kezdve már a kecskeméti oktatókat is kirugdosta a spórolás jegyében.

Hegmanné Nemes Sára, Kállay Mária szolnoki alpolgármester és későbbi kormánymegbízott, valamint Fülöp Tamás a jászberényi tanítóképzőt végzett karrierista együtt tették tönkre a Szolnoki Főiskolát. Három áruló szolnoki.

Hogy miért kapta pont Hegmanné ezt a magas kitüntetést, akit mindenki mindenhol nagyon utált, és szabadult tőle olyan gyorsan, ahogy csak bírt? Reméljük, végkielégítésként, mielőtt kidobnák a szemétdombra, bár kor szerint lenne még 5-6 éve a nyugdíjig. De addig nem bírja ki mellette senki. Most épp a Postát boldogítja, de már szabadulnának tőle. Talán egyszer sikerül végleg eltakarítani a barátnőjével, Kállay Máriával és nyaloncukkal, Fülöp Tamással együtt.

Bélyeggyűjtők

Holy Hypocrites of the Károli University (Szárszói szenteskedők)

A Károli vezetése a farizeusok reklámja lehetne. Trócsányi László volt igazságügyminiszter, a Károli jelenlegi rektora, és Balla Péter, a Károli volt rektora, jelenlegi “hitéleti” rektorhelyettese a szenteskedésben és képmutatásban tökéletesen egymásra találtak. Trócsányi épp azzal henceg a facebookján, hogy milyen szentbeszédet tartott a reformátusok szárszói konferenciáján. Érdemes idézni:

“Előadásomban kiemeltem, hogy a hitélet alapja az Istenbe vetett hit, amely választ ad az
emberi lét értelmének. A közélet a közügyek vitele, amely kiterjed olyan területekre,
mint a nemzeti és európai szintű politika, a kultúra vagy a gazdaság. A hitélet, azaz az
egyéni létezés értelme ki kell, hogy sugározzon a közösségi élet helyére. Meggyőződésem,
hogy a hitélet és a közélet között szoros kapcsolatnak kell fennállnia. A keresztény vallás
a közjót szolgálja, így a nem hívők számára is példát kell, hogy mutassanak.”

Hogy hogyan szolgálja ez a cégéres gazember, a bíróságok és a magyar bírói végrehajtói kar manipulátoraként a közjót, őszintén megmutatja az alábbi video, ahol Trócsányi kedvenc tanítványának, sameszának és üzlettársának, Schadlnak az emberei épp földönfutóvá akarnak tenni egy becsületes magyar asszonyt. A végrehajtó maffia börtönben ülő elnökének trolljai a szemünk láttára taszítanak – ahogy az idős áldozat fogalmaz – “nem az útszélre és nem az árokpartra, hanem egyenesen az árokba” bíróságok miatt bajba jutott embereket. A végrehajtó maffiabanda vezető triásza közül Schadl és Völner már lebukott, Trócsányi pedig az ország legnagyobb bűnözőképzőjének élén bujkál az igazságszolgáltatás elől. Igazságszolgáltatáson, persze, nem a bíróságokat értjük, hanem azokat a másféle végrehajtókat, akik ezeket a népnyúzókat egyszer majd úgy istenigazából végrehajtják.

Ismerjük a médiából a számokat, de fogalmunk sincs a tényekről. Mennyit kaszálhat Schadl, Völner és Trócsányi valójában, ha a videon bemutatott 2 fős no name (Red Poppy – hallotta már valaki?) végrehajtó cég is évi 450 millát keres? Sose fogjuk megtudni, különösen, mióta a kötelező vagyonbevallás gyakorlatát még inkább kiüresítették. Legfeljebb, ha egyszer a népharag majd felkoncolja őket és elkobozza a rabolt vagyonukat. De álljon itt egy idézet magától Trócsányitól arra, hogyan nyilatkozott ő maga a végrehajtói jutalékokról anno, amikor azt még sikerdíjnak nevezték, és “tocsikokban” mérték: „a sikerdíj kikötése veszélyezteti az ügyvédi funkció függetlenségét”. Ezt a modatot dr. Sándor Zsuzsa, a NER által kényszernyugalmazott bírónő idézi, akinek hogy, hogynem, Schadlról, Völnerről és Tocsikról Trócsányi jut az eszébe. Mióta ugyanis a végrehajtói sikerdíjat “schadlokban” mérik, amelynek mértékegysége évente annyi, mint a “tocsik” egyszeri összege, már nem nyilatkozgat, csak zsebreteszi a részét. Finoman rejtett és sokatmondó utalás Sándor Zsuzsa részéről, hogy a végrehajtói maffiáról szóló nagyszabású leleplező tanulmányát nem Schadl és Völner, hanem Trócsányi és Völner páros fotójával illusztrálja. Mintha bennük látná a valódi főkolomposokat. Mert akármekkora tolvaj is Schadl, a bizniszt a legmagasabb rangú NER-politikusok működtették. Ha Trócsányi nem lenne benne nyakig a végrehajtó botrányban, nem a riherongy ülne most bábként a köztársasági elnöki székben, hanem ő. Tulajdonképpen szerencse. Ő még kártékonyabb lenne. Minden rosszban van valami jó.

Trócsányi igazságügyminiszter korában

A lebukott Völner