Cservak’s premiere in the Sándor Palace (Cservák Csaba premierje a Sándor Palotában)

Szerző: Cicero

Megéri-e a pénzét Cservák Csaba?

Meg kell hogy érje, mert idén februárban a másodállású Balla Zoltánt azért rúgták ki a Károli jogi karáról, hogy Cservák Csabát alkalmazzák helyette, aki amúgy főállásban a Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi Osztályának vezetője, másodállásban 2002-től a PPKE oktatója, harmadállásban 2007-től önálló ügyvédi irodája van, negyedállásban 2008-tól a SZTE adjunktusa és 2011-től ötödállásban a Károli docense – Schmitt Pál jobbkezeként:

http://www.juris.u-szeged.hu/karunkrol/tanszek-munkatarsai/dr-cservak-csaba

www.kre.hu/ajk/index…/365-cservak-csaba-cv-es-publikacios-jegyzekwww.kre.hu/ajk/index…/365-cservak-csaba-cv-es-publikacios-jegyzek

Hogy mennyire éri meg Cservák Csaba a Károlinak a pénzét, azt hamarosan élesben lesz alkalma bizonyítani, mert az augusztus végi közös műsor a Sándor Palotában a Balla-családdal csak szolíd főpróba volt. Cserváknak akkor sikerült aláíratnia Schmitt Pállal ötödállású főnöke, a deklaráltan bábrektor Balla Péter kinevezését, amit közös családi fotóval azon nyomban megörökítettek. Ez volt az egyszerűbb feladat, mert mint adomák, viccek és megtörtént esetek bizonyítják, Schmitt Pál normál-üzemmódban notórius aláíró (a takarítónő kezéből a WC-ablakból a lichthofon keresztül kirepült, majd az elnöki ablakon berepült és Schmitt Pál íróasztalán landolt sz…os papír reflexszerű aláírásának közismert adomája szimbolizálja ezt az üzemmódot).

Most azonban jóval nehezebb feladat vár Cservák Csabára. Át kellene állítania asztalborító üzemmódba Schmitt Pált. Konkrétan: meg kellene vétóztatnia vele a fix devizaárfolyamon való végtörlesztés Parlament által elfogadott törvényét, mert így kívánja Kovács Levente, következésképp Kovács Barnabás, következésképp Bölcskei Gusztáv és következésképp ötödállású főnöke, Balla Péter érdeke. Ha Schmitt Pál ezt a törvényjavaslatot nem vétózná meg, Kovács Levente – mint a médiában ígérte – beperelné Orbán Viktort. Most kiderül, melyik főnökét szolgálja odaadóbban Cservák Csaba: a főállásút vagy az ötödállásút? Schmittet vagy Ballát?

Fogas kérdés, mert Cservák Csaba „nem olyan lovat akart magának”, mint Schmitt Pál. Az mtv-nek egy évvel ezelőtt adott interjújában el is mondja, hogy a köztársasági elnök általa elképzelt autonóm, önálló döntésre képes szerepkörét nem Schmitt Pál testesíti meg, hanem egy jogállami államfő:

http://videotar.mtv.hu/Cimkek/c/s/cservak_csaba.aspx

Cservák az interjúban teketória nélkül kijelenti, hogy Schmitt Pál NEM jogállami államfő. Miért, milyen egy jogállami államfő Cservák szerint? Olyan, aki nemcsak rendelkezik egy végleges törvényjavaslatot elutasító vétójoggal, hanem gyakorolja is azt. Jelen esetben tehát át kellene húznia a Kovács Levente bankárt anyagilag tönkretevő végtörlesztéses törvényjavaslatot. Magyarán: meg kellene mentenie Bölcskeinek és a Károlinak az aranytojást tojó tyúkot a levágástól.

Egy ország figyeli lélegzetvisszafojtva, hogy Cservák Csaba hozzá tudja-e igazítani Schmitt Pált az általa elképzelt és a fenti interjúban részletesen kifejtett köztársasági elnöki funkcióhoz. Tud-e belőle „jogállami államfőt” faragni?

Avagy nagy szólamai ellenére megmarad álláshalmozó köztisztviselőnek, bábfigurák (bábelnök, bábrektor) fizetett bábjának?

Broadcast message: the both Kovács (Szolgálati közlemény: Kovács Levente és Kovács Barnabás)

Szerző: Johannes

A Jhnnsclvn’s blogot ismét letiltották a magyarországi keresőkből. A megújult támadás oka feltehetően Kovács Levente bankár, a KDB alelnöke és a Magyar Bankszövetség főtitkára valamint Bölcskei Gusztáv püspök, a Károli Református Egyetem fenntartója kapcsolatának néhány nappal ezelőtti újabb felvetése lehetett. Sötét, titkolt, feltáratlan terület ez, amelynek előtérbe kerülése több okból is több mint kényelmetlen a püspök számára. Annyi világos, hogy Kovács Levente bankja folyamatosan nagy összegű kölcsönöket nyújt Bölcskei Gusztávnak, amelyet az a Károli Egyetem fenntartására folyósított állami támogatásból iletve hallgatói befizetésekből törleszt.

Ennek a kapcsolatnak a felemlegetése most, amikor a MAB ismételt látogatása újból esedékes, veszélyeztetheti a püspök által remélt politikai támogatást, amelynek megszerzésére egy évvel ezelőtt is nagy energiákat fordított. A kormányfő akkor informális csatornákból nyert hírek szerint azt üzente a püspöknek, hogy soha többet ne kérjen tőle ilyent. Azt is rebesgetik, hogy a püspök az üzenetnek ezt a részét vagy elengedte a füle mellett, vagy azóta elfelejtette. Most ugyanis megint hasonló lépésre készül.

Terveit keresztezni látszik a Kovács Leventéhez fűződő szoros, bensőséges, totális anyagi függőséggel megerősített kapcsolatának napvilágra kerülése, miután a Bankszövetség főtitkára a médiában többrétű, radikális támadást intézett Orbán Viktor ellen, perrel fenyegetve őt. Ha ez a Kovács Leventének való teljes anyagi kiszolgáltatottsága kitudódik, hogy álljon oda a kormányfő elé olyan kéréssel, amelyről már tavaly azt üzenték neki, meg ne próbálkozzon vele még egyszer?

De azért is kényelmetlena Kovács Leventével való kapcsolat nyilvánossá válása, mert a Károli Gáspár Református Egyetem stratégiai igazgatója, Kovács Barnabás, Kovács Levente rokona. Ezt a rokoni kapcsolatot is titkolják, abban reménykedve, hogy nem derül ki, hiszen a Kovács gyakori családnév. Ez esetben azonban nem névrokonságról, hanem valódi, vér szerinti rokonságról van szó. Márpedig bankkölcsön nyújtása azzal a feltétellel, hogy a bankár egyébként jelentéktelen képességű, tudományos fokozattal sem rendelkező rokonát az egyetem legjobban fizető állásában, kvázirektorként alkalmazzák, Magyarországon is bűncselekmény: úgy hívják, hogy korrupció.

De nem ez az egyetlen, amely Kovács Levente és Bölcskei Gusztáv szoros kapcsolatának  következménye. A nem oktatásra fordított, más célú felhasználás a magyar törvények ugyanis szerint szintén bűncselekmény. Ez pedig tény, az elkövetők maguk ismerték be, és bizonyítékot is szolgáltattak rá a szenátusi határozatokban. Hogy a bizonyítékokat eltüntessék, egy évvel ezelőtt törölték a honapról a szenátusi határozatokat, amely közérdekű adat eltitkolása, azaz újabb bűncselekmény. Emlékeztetőel közöljük újból az ominózus szenátusi határozatot, amit épp egy évvel ezelőtt, az akkori MAB-látogatás előtt tettünk fel:

“A Károli Gáspár Református Egyetem Szenátusa

2009. május 27. napján tartott ülésének határozatai

104./2009. (05.27) sz. Szenátusi Határozat

a./ A Szenátus támogatja 14 millió Ft erejéig kölcsön felvételét a KDB Banknál rendelkezésre álló hitelkeretből.

b./ A Szenátus hozzájárul az előterjesztett tagi hitelszerződés szerinti feltételekkel tagi hitel nyújtásához a Színház- és Film Intézet Kft. részére.

c./ A Szenátus az előterjesztés szerint támogatja a Színház- és Film Intézet Kft 2009. évi pénzügyi tervének elfogadását.”

Forrás:

https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/09/28/the-accreditation-board-in-the-lime-light-a-mab-on-az-orszag-szeme/

A Színház és Film Intézet Kft. nem egyetemi, mégcsak nem is felsőfokú szakképzést folytat, annak finanszírozása a Károli kötségvetéséből megalapozza a sikkasztás gyanúját.

Ez a 14 millió forint pedig – összekapcsolva az eltűnt 70 millióval – nagyon is ráirányíthatja a bűnüldöző szervek fgyelmét a Károli papír szerinti és valódi vezetőinek sötét pénzügyi machinációira, amelyekbe 8 hónapi nyomozás után a rendőrségnek még belelátnia sem sikerült.

Minden oka megvolt tehát Bölcskei Gusztávnak, Kovács Leventének és Kovács Barnabásnak, hogy megpróbálják elnémítani tényfeltáró munkánkat. Lehet, hogy megint költöznünk kell, de a munkát folytatjuk, legalább addig, amíg a fő bűnösök – Szabó András, Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnes és Balla Péter – ellen nem emelnek vádat, és az általuk üldözött, meghurcolt, megrágalmazott, munkanélküliségbe taszított oktatókat és dolgozókat nem rehabilitálják és kártalanítják.

Orbán contra Kovács

Orbán Viktor miniszterelnök a Metropol újság múlt hétfői számában válaszolt Kovács Leventének, a KDB alelnökének és a Bankszövetség főtitkárának, annak durva provokációjára, perrel való fenyegetőzésére.

2011.09.19. 10:13

Orbán: Európát és Magyarországot a bankárkorszak tette tönkre

A kormány lezárja a bankárkorszakot, megvédi a becsapott embereket, véget vet annak, hogy minden veszteséget és kockázatot az emberek viselnek – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Metropol újság hétfői számában megjelent interjúban.

A kormányfő szavai szerint Európát és benne Magyarországot a bankárkorszak tette tönkre, az, hogy az elmúlt 15-20 évben elhitették az emberekkel, következmények nélkül lehet eladósodni, és hogy örökké nyakló nélkül lehet majd olcsó hitelekhez jutni. Voltak olyan országok, mint Románia, vagy Lengyelország, ahol a kormányok megvédték az embereket a bankárkorszak rossz hatásaitól, Magyarországon ezzel szemben a vezetők a bankok oldalára álltak – tette hozzá.A helyzet megoldására a kormány olyan új eszközöket vetett be, mint a kilakoltatási moratórium, az árfolyamgát vagy a végtörlesztés lehetősége, amelyek a miniszterelnök szerint eleinte ugyan hangos tiltakozást váltanak ki, utána viszont mérlegelik, majd több európai országban is bevezetik azokat.Orbán Viktor a devizahitelesek kapcsán kifejtette: az önkormányzatoknak, cégeknek szakértők segítettek belátni, hogy milyen kockázatot vállalnak, a “védtelen magánszemélyeket viszont becsalták a devizahitelekbe“……..

forrás:

http://atv.hu/belfold/20110919_orban_europat_es_magyarorszagot_a_bankarkorszak_tette_tonkre

A devizahitelesek és a károlisok közötti analógia kézenfekvő:

Ahogy Kovács Levente bankár csalta be “a védtelen magánszemélyeket” a devizaitelek csapdájába, úgy csalta be a Károlin basáskodó rokona, Kovács Barnabás a gyanútlan falusi reformátusokat a Károli csapdájába. A logika és a mechanizmus ugyanaz: hangzatos szólamokkal és hazugságokkal érjük el, hogy a naiv, szerencsétlen emberek az utolsó megkuporgatott fillérjüket is odaadják – és ne kapjanak érte semmit. Milliók verejtékes kifizetése után veszítsék el a fedelet a fejük fölül Kovács Levente miatt, illetve milliók kifizetése után kapjanak egy “diplomának” csúfolt értéktelen papírt Kvács Barnabás miatt. Ugyanaz a logika, ugyanaz a kíméletlen végrehajtás. Láttuk és hallottuk a parókia portál károlis évnyitó riportjában azt a tragikomikus tirádát a “jó és nyugodt” egyetemről egy becsapott vidéki anyától, aki nyilvánvalóan nem tudván, mit csinál, a fővárosi  farkasok közé bocsátja féltve őrzött falusi báránykáját, és még kemény milliókat is fizet érte.

Mindenki meghallgathatja a Kovács Leventével a Kossuth rádióban elhangzott interjút, melyben Kovács Levente kijelenti, hogy az otthonukat kétségbeesetten védelmezni próbáló embereknek esélyük sincs vele szemben, mert neki igaza van, amikor elveszi a fedelet az egyre feljebb srófolt törlesztőrészletekkel már lépést tartani nem tudó szerencsétlenektől:

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kovacs-levente-egy-honap-mulva-lehet-eszkozkezelo.html

Reméljük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ugyanilyen határozottan védi meg a Református Egyetemre becsalt fiatalokat és szüleiket, mint a devizahiteleseket, amikor Bölcskei Gusztáv hamarosan ismét a színe elé járul, hogy protekciót kérjen a színvonaltalan, erkölcstelen, szétzüllesztett, doktori iskola nélküli jogi és bölcsészkar akkreditációjához, ahogyan 1 évvel ezelőtt tette. Orbán Viktor akkor határozottan megmondta a pénzért és akkreditációért kuncsorgó püspöknek, hogy ilyent tőle többet ne kérjen. Reméljük, hogy a miniszterelnök állja a szavát, és nem enged a püspök fondorlatos és ravaszkás hízelgésének, amikor ízes debreceni tájszólással valahogy így kuncsorog majd: “Ugyan már, Orbán testvér, mindketten reformátusok volnánk, hát hadd legyen mán a reformátusoknak bölcsészkara, meg jogi kara. Ezek hozzák nekünk a kis pénzecskét, amiből szépen eléldegélhetünk.”

Erre csak egy rövid, egyszótagú válasz lehetne méltó: NYET.

(A püspök úr, mint volt szovjet ügynök, érteni fogja. 🙂 )

Assaulted Judges (Megfélemlített bírák)

Szerző: Judge

Kb. egy évvel ezelőtt az akkor még nem rektor Balla Péter lelkész rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyát egy fél éve folyamatosan betegállományban lévő professzornak. A rendkívüli felmondás szigorú formai követelménye, hogy a felmondási oknak a felmondást megelőző 15 napon belülinek kell lennie, ezen időn túli okra rendkívüli felmondásnál hivatkozni nem lehet.

Eddig két tárgyalás volt, mindegyik az eredeti időponthoz képest hónapokkal elhalasztva – más-más bíróval, amelyeken nem derült ki semmilyen konkrét ok. A második tárgyalás után a Károli ügyvédje, dr. Takács is lemondta a képviseletet. Ez a tárgyalás „üzleti titokra” hivatkozva zárt ajtók mögött zajlott. Ezen hallgatták meg  Balla Péter lelkészt tanúként.

Most kaptuk a Munkaügyi Bíróságról a hírt, hogy a szeptember 28-ra kitűzött tárgyalást ismét elhalasztják, mert a második bírót is kivonták a forgalomból és egy újabbat, immár egy harmadikat jelöltek ki az ügy harmadik tárgyalására.

A bírák gyakori és rejtélyes eltűnése az ügyből szóbeszéd tárgya a Munkaügyi Bíróságon. Balla Péter lelkészhez kapcsolódó bizonyos jobbikos köröknek ugyanis állítólag megvan a maga bírójelöltje, aki számára igaz keresztyéni módszerrel úgy akarják kiszignáltatni az ügyet, hogy az összes többi hivatalból kijelölt bírót nyomásgyakorlással, pl. fenyegetéssel, visszaléptetik.

A Munkaügyi Bíróságon félelem uralkodik, mert az a szóbeszéd járja, hogy mindkét bírónő súlyos fenyegetés hatására adta vissza az ügyet. A megfélemlítettek az ügy lepasszolására vonatkozóan hallgatásba burkolóznak.

 

Whom would you choose? (“Mondd, Te kit választanál?”)

Képek Johannes kérésére eltávolítva. – A szerk.

Backwind or headwind? (Hátszél vagy ellenszél?)

Szerző: ZsoltCsaba

Míg a Református Egyház lelkészi elnöke, Bölcskei Gusztáv minden alkalmat megragad, hogy hátszélként kínálkozzon fel a kormány politikájához (https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/05/17/i-would-be-wind-if-you-were-a-sail-lennek-en-hatszel-ha-lennel-vitorla/), a püspök barátja és bizalmasa, bankára és hitelezője, Kovács Levente – a koreai tulajdonú KDB aligazgatója – éppen ellenkezőleg: úgyszintén minden alkalmat megragad, hogy támadja ezt a politikát. A sajtó, a tv-csatornák, az internet tele vannak Kovács Levente kormányellenes kirohanásaival. Lehet, hogy ez az egész felajánlkozás csak hízelgés és nagy színlelés Bölcskei részéről? Hiszen fújhatja nyugodtan hátulról a vitorlát, bizton számíthat eközben az “Ellenszél”-re, amely megtorpanásra, esetleg visszafordulásra készteti azt. Vagy netán egyenesen a vitorla elsüllyesztése a cél?

És ezek után Bölcskei Gusztávnak még van képe OV színe elé járulni, hogy kuncsorogjon az egyetem akkreditációjáért, mint egy évvel ezelőtt, amikor ennek a förmedvénynek az akkreditálását OV -nál valósággal kisírta?

Bankszövetség: Elfogadhatatlan a kormány végtörlesztéses ötlete

MTI|2011. 09. 12., 18:11|Utolsó módosítás: 2011. 09. 12., 18:35|

5 komment

Címkék:devizahitel, otthonvédelmi akcióterv, bank, Magyar Bankszövetség

Ha a témához kapcsolódó további cikkekre kíváncsi, válasszon az alábbiak közül:

• Rendkívül veszélyesnek tartja a Fidesz javaslatát a Bankszövetség
• Kispályán játszanak a választási rendszerrel a pártok
• Szélignek néha jól jön egy orrvérzős pofon

További cikkek erről: Kovács Levente »Az [origo] legfrissebb hírei: kattintson ide!

A pénzintézetek érdekvédelmi szervezete meg fogja támadni a kormány tervét, amennyiben megjelenik a rögzített árfolyamon való devizahitel-végtörlesztésről szóló jogszabály – írta közleményében a Bankszövetség. A kormány többi, bankokat érintő tervéről azonban tárgyalnának.

A devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének lehetőségét elfogadhatatlannak tartja a Magyar Bankszövetség, de a többi, a bankokat érintő javaslatról készek tárgyalni – derül ki a szervezet közleményéből.

Orbán Viktor hétfőn, a parlamentben egyebek mellett bejelentette, hogy a kormány kezdeményezni fogja, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban jelentkező költségeket csak forintban számolhassák fel a bankok, és 30 százaléknál magasabb teljes hiteldíjmutató (THM) mellett ne lehessen hitelt nyújtani. Megvalósíthatónak nevezte, hogy a devizahitelesek rögzített árfolyamon, egy összegben végtörleszthessék adósságukat, de az utóbbival kapcsolatban nem írnák elő a kötelező, forintra történő átváltást és forinthitel kötelező nyújtását sem erre a célra.

A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente által kiadott közlemény szerint a Bankszövetség elnöksége rendkívüli ülésen tárgyalta meg a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának bankszektorra vonatkozó részét.

A testület “egységes álláspontot alakított ki abban, hogy a devizahitelek végtörlesztésének rögzített árfolyamon történő lehetősége a banki közösség számára elfogadhatatlan, mert az jelentős pénzügyi, makrogazdasági és növekedési veszélyeket von maga után. A testület kinyilvánítja, hogy a fenti intézkedés végrehajtása esetén a bankoknak nincs más lehetősége, mint az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordulni, illetve a lehetséges eszközökkel jogorvoslattal élni” – olvasható a közleményben.

forrás: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110912-bankszovetseg-elfogadhatatlan-a-rogzitett-arfolyamu-egyosszegu-vegtorlesztes.html

Ld. erről a MAGYAR BANKSZÖVETSÉG eredeti S A J T Ó K Ö Z L E M É N Yét is, KovácsLevente aláírásával:

Budapest, 2011. szeptember 12.

A Bankszövetség Elnöksége rendkívüli ülésen tárgyalta meg a Miniszterelnök napirend előtti felszólalásának bankszektorra vonatkozó részét.

Egységes álláspontot alakított ki abban, hogy a devizahitelek végtörlesztésének rögzített árfolyamon történő lehetősége a banki közösség számára elfogadhatatlan, mert az jelentős pénzügyi, makrogazdasági és növekedési veszélyeket von maga után. A testület kinyilvánítja, hogy a fenti intézkedés végrehajtása esetén a bankoknak nincs más lehetősége, mint az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes  szerveihez  fordulni,  illetve  a  lehetséges  eszközökkel jogorvoslattal élni.

Ugyanakkor a Bankszövetség nyitott, hogy a bejelentés többi, a bankokat érintő javaslataival kapcsolatban tárgyalásokat folytasson a pénzügyi kormányzat képviselőjével.

Kovács Levente
Főtitkár
Magyar Bankszövetség

forrás: http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/sajtokozlemeny_20110912_bankszov.pdf

Szigeti’s legacy (Szigeti öröksége)

A Károli BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának honlapján lévő “Önértékelés”-ből teljességgel hiányzik Szigeti Lajos Sándor neve: http://kreirtudphd.weboldala.net/downloads/13_sz_fuggelek.pdf  . (Hima Gabrielláé is csak azért van megemlítve, hogy megírhassák róla: leváltották.)

Kik teremtették meg a Károlin az Irodalomtudományi Doktori Iskolát? Megtudhatjuk az alábbi dokumentációból, amit Lala barátja szkennelt be nekünk Szigeti professzor hagyatékából.

Az anyagból látható, hogy a programot valójában ketten írták, nagyjából egyenlő terjedelemben: Hima Gabriella és Szigeti Lajos Sándor. Fabiny Tibor ezt két tartalmas bekezdéssel egészítette ki. Az “Önértékelésben” felmagasztalt Szabó András 6 halhatatlan sorral járult hozzá a “közös” munkához – érdemes elolvasni, mire képes ez a “nagydoktor”! -, amelyből Szenci Molnár Albert neve mindjárt egy fél sort foglal el. A más doktori iskolákból áthozott teljesítmények sem vonatkoznak őrá: Szigeti Lajos Sándor a szegedi doktori iskolában, Hima Gabriella pedig a debreceniben tevékenykedett korábban. Szabó András azelőtt sem és azóta sem kellett senkinek, nem is beszélve a feleségéről.

Az akkreditációs pályázat és a hivatalos károlis “Önértékelés” összevetése új oldalról világítja meg a Szigeti Lajos Sándorral szembeni méltánytalanságot: Szabó András ingyen sem engedte őt tanítani abban a programban, amelyet közel 50%-ban ő alkotott meg. Hermann Zoltán már korábban megtiltotta a doktoranduszoknak, hogy felvegyék a hivatalosan meghirdetett óráit, de mivel azok a tilalommal dacolva mégis fölvették, Kulcsár Szabó Hansági Ágnes rendőrökkel akarta őt elhurcoltatni az egyetem épületéből: https://jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/22/suicide-note-szigeti-lajos-bucsulevele/ . – A szerk.

Zsengellér’s return (Zsengellér visszatért)

Szerző: Johannes

Zsengellér József 2009 októberében a Szenátustól fontos megbízást kapott: hivatalosan az volt a dolga, hogy vizsgálja ki az Irodalomtudományi Doktori Iskolában történteket, amelyek az IDI felfüggesztéséhez vezettek. Nemhivatalosan pedig azzal bízták meg, találjon ürügyet Hima Gabriella kirúgására. Zsengellér Tanka Endre jogászprofeszorral és Madarász Lászlóné nagykőrösi tanárnővel alapos és a körülményekhez képest korrekt  munkát végzett. Amit azonban feltártak, az pont az ellenkezője volt annak, mint amivel megbízták: forrásaink szerint egyértelműen Szabó András és a titkárnője, Demes-Kőfalusi Krisztina felelősségét állapították meg. Himára nem tudtak ráhúzni semmit. Ezt követően az egész ügyet – a szenátusi határozattal ellentétben – kivették az EDHT kezéből, és átadták a Rektori Tanácsnak, azaz az ügyben főbűnös Szabónak és cinkosának, Ballának. Ők ketten meghamisították a jelentést és a hamisítványt tálalták a Szenátus elé. A bizottság jogász tagját, Tanka professzort büntetésből kirúgták az EDHT-ból, Zsengellért pedig annak a szenátusi ülésnek a közelébe se engedték, amelyen az ő jelentését tárgyalták. Ezután hosszú ideig nem lehetett hallani Zsengellérről.

Zsengellér néhány héttel ezelőtt mint a HTK új dékánja tért vissza a Károli aktív egyetemi életébe.

Az alábbiakban átvesszük azt az interjút, amelyet a http://www.mindennapi.hu oldalnak adott:

---

2011-09-09 21:30:00

Zsengellér József: kényes ügyek mindig vannak

Botrányok a Károlin: válságban a teológusképzés?

A napokban veszi át a dékáni teendőket Zsengellér József, akit a Károli Egyetem körüli botrányokról is kérdeztünk.

– Sokan a teológusképzés válságáról beszélnek: vannak egyáltalán még jelentkezők a Hittudományi Karra?

– A KRE HTK lelkész szakára idén 38-an jelentkeztek, ebből 26-ot vettünk fel. A nappali vallástanár szakra nem jelentkezett senki (a kétszakosság kötelező megszűntetése „halálra ítélte” ezt a szakot), a levelező vallástanár MA, illetve protestáns teológus szakokra 4-6 fő, de ezekre a szakokra még pótfelvételit hirdettünk meg. A lelkész szakra csak reformátusok jöhetnek, a többi szakra más protestáns felekezetekből is várunk hallgatókat. Az új tanévet összesen 92 nappali tagozatos lelkész, 11 MA levelező vallástanár és 9 protestáns teológus szakos hallgató kezdi meg. A hittudományi doktori iskolánkban 28 hallgató lesz szeptembertől.

– Ez biztató, pláne, hogy számos kényes üggyel kell megbirkóznia. A sajtóban sokan megírták, hogy a korábbi rektor, Szűcs Ferenc amiatt távozott az egyetem éléről, mert bebizonyosodott és nyilvánosságra is került állambiztonsági érintettsége.

– Kényes ügyek mindig vannak, és lesznek is, ugyanakkor a médiumok általában nem az igazságra, hanem a szenzációra kíváncsiak. Így kerülhette el a figyelmet az is, hogy Szűcs Ferenc sem korábbi állambiztonsági érintettsége kitudódása miatt került el a rektori székből, hanem még hónapokkal ennek nyilvánosságra hozatala előtt (a fenntartóval való kapcsolatának megromlása miatt). Úgy gondolom, minden ilyen ügynek megvan a maga kezelési menete, Igyekezni fogok betartani ezt a folyamatot és keresni az igazságot.

– Úgy tudni, korábban felmerült rektorként is az ön neve. Az egyetem gondolta meg magát, vagy ön lépett vissza, miután a Magyar Akkreditációs Bizottság bezárta az irodalomtudományi és a jogi doktori iskolát, sőt, egy korábbi rektor, Tenke Sándor ellen büntetőper indult hűtlen kezelés és 54 rendbeli magánokirat-hamisítás gyanúja miatt?

– Valóban néhány éve, az akkori eredménytelen rektori pályázatot követően többen kapacitáltak, és bennem is felvetődött a rektori tiszt ellátásának gondolata. Azóta sokat változott az egyetem is. Nem feltétlenül előnyére. De nem a megoldatlan ügyek, vagy problémák miatt nem pályáztam legutóbb. Hanem, egyrészt kialakult egy összeszokott team a rektori hivatalban, másrészt a Hittudományi Karon többen megkerestek, hogy vállaljam el a dékáni feladatot, ami most, úgy érzem, közelebb áll hozzám.

– Nyolc évvel ezelőtt részben homoszexuális viselkedése miatt zártak ki egy diákot a karról. Tanulhatnak az egyetemen homoszexuális fiatalok, vagy ne is próbáljanak felvételizni?

– Az egyházak önálló szervezeti és működési szabályzattal (hitvallások és egyházi törvények) rendelkező szervezetek. Mint minden ilyen szervezet, önkéntes alapú, vagyis aki tag akar lenni, annak el kell fogadnia az SZMSZ-t. A Magyarországi Református Egyház nem alkalmaz lelkészként homoszexuálisokat. A Károli Egyetem nem hitéleti szakjai vallási és nemi hovatartozástól függetlenül vesznek fel hallgatókat.

– Az interneten több blogon is elérhetőek az úgymond „Károlis botrányok”. Ezeket a honlapokat több ezren olvasták már el. Kíván esetleg nyilvánosan is foglalkozni az abban tárgyalt ügyekkel?

– A blogokkal kapcsolatban két nagyon szomorú dolgot kell megállapítani. Egyrészt nagyon szomorú az, hogy voltak és vannak olyan történések az egyetemen, melyek ilyen témájú blogokat életre hívtak. Ugyanakkor az is nagyon szomorú, hogy a blogszerkesztők és a kommentelők java része a keresztyén gondolkodástól és szóhasználattól igen távol állnak. Nem gondolom, hogy bármilyen probléma megoldása az lenne, hogy másokat, valós és vélt sérelmeink, szimpátiánk és unszimpátiánk alapján, a névtelenség fedezéke mögül sértegessünk. Ehhez még akkor sincs jogunk, ha igazunk van. Főleg pedig azért, mert a felkerülő információk töredéke felel meg a teljes valóságnak. És egy-egy féligazság vagy félreértelmezett mondat alapján nemhogy élőket, de már elhunytakat is belerángatnak az értelmiségiekhez sem méltó hangnemű párbeszédbe. Én magam is kaptam már épp elég pofont ettől az intézménytől, mégsem hiszem, hogy a kompenzálásra ez a célravezető, és akár az egyén, akár az egyetem, akár az egyház javát szolgáló út. Természetesen a felvetett problémákkal foglalkozni kell, de nem azért, mert megjelentek a blogon.

– Milyen kihívásokkal kell szembenézni dékánként? Nem tart attól, hogy az általános botrányok árnyéka erre a karra is vetül?

– Már nem csak árnyékról beszélhetünk, vastagon kentek már a Hittudományi Karra is mindenfélét. Jelenleg a legfontosabb feladat a nyugdíjba menő oktatókkal megüresedő helyek jó feltöltése. A meglévő ígéretes fiatal kollégák mellé tapasztalt és kipróbált szakemberekre van szükség. Az ő kiválasztásuk jelenti a közeljövő legsürgetőbb feladatát. A kreditrendszer és a bolognai szisztéma bevezetésének eddigi tapasztalatai szükségessé teszik az oktatás formájának és tartalmának újragondolását. A korábbi eseti kiigazítások nem vezettek eredményre, így komolyabb átalakításra van szükség. Jelentős fejlesztésre váró terület a kutatás. Jóllehet a HTK alapvető profilja a lelkészképzés, az egyetemi rendszerben szükséges és elvárt a kutatás és a folyamatos publikálás. A tehetséges hallgatók, doktoranduszok és külsős szakemberek bevonásával a meglévők mellé további aktív kutatócsoportokat lehetne létrehozni, melyek az eddigi kutatásoknak szervezettebb kereteket, tágabb teret és nagyobb nyilvánosságot is biztosíthatnának.

Szirkon Berta

Forrás: http://www.mindennapi.hu/cikk/egyhaz/botranyok-a-karolin-valsagban-a-teologuskepzes-/2011-09-09/7166

Zsengellér József

református

KRE

Me and the President (Én és az Elnök)

Szerző: Pszichiáter

Ha valaki belenéz Balla személyes honlapjának képgalériájába, pár kép után rájön, hogy ez az ember beteg. Egy képmutató, szenteskedő, ostoba, hiú majom, aki beállított képekkel hol itt, hol ott, hol ezzel, hol azzal, mesterkélt vigyorral, vagy komolykodó, szenteskedő ábrázattal görcsösen bizonyítani akar, valósággal harsogja a képekről: „Nézzetek rám, igenis vagyok valaki. Ezt is elértem. Én, a kis porszem, Balla Péter. Eljutottam ide is, oda is. Találkoztam ezzel is, azzal is.” Merev, mesterkélt patkányarc, törpetermet, az arcra kisugárzó belső csúnyaság. Balla nem azért csúnya, mert így született, hanem mert a lelki korcssága eltorzította. És ez a testi-lelki korcs beteges exhibicionizmussal fotóztatja magát. Sőt, nemcsak magát. Öndemonstrációihoz előszeretettel használja kulisszának szerencsétlen családját. Már ha kéznél vannak. Egzotikus utakra nem cipeli őket magával. Akkor odarángat maga mellé egy koraeit, egy indiait, egy négert, vagy ha más nem jut, végső soron egy fehér embert. Balla mindent dokumentálni akar -mintha maga sem hinné, hogy ez megtörtént vele.

Sándor palotai élménynapjával sem tud betelni. Sokan kaptak már a mindenkori köztársasági elnöktől valamilyen kinevezést. De hogy valaki ilyen családi fotóval örökítse meg ezt a hivatalos eseményt, mint Balla, az még aligha fordult elő:

http://www.peterballa.eoldal.hu/fenykepek/inaugurated-in-the-office-of-the-rector/

Én és az Elnök

A családot Balla úgy állította fel Schmitt Pál körül, mint valami aszimmetrikus orgonasípokat. „Kisanyám, fényképezkedünk az elnökkel. Intézd a gyerekeket. Nem, majd én: Zsombi,te ide állj, Csenge te oda stb.” A kislány komolyan veszi a papa utasításait. Pontolyan mereven néz a kamerába, mint a papa szokott. A fiúk közül a középső humorral fogja fel a kötelező pózolást. Egyedül benne van némi élet. A csendélet tragikus hőse Hegedűs Gyöngyi, aki fejét férefordítva, lemondóan, megadóan, sorsába beletörődve áll ott. Abszolút nem élvezi a helyzetet, de kötelességből végigcsinálja. Az ő élete már csak kötelességekből áll, és gyaníthatóan nem ez a legrosszabb. El lehet képzelni azt a viszolyogtató másik kötelességet is, amikor ez a szép, okos és jóságos nő merő kötelességérzetből ezzel a kívül-belül borzalommal, ezzel a halálfejű törpe Drakulával… Nem folytatom. Csak elképzelem, mi járhat ilyenkor a fejében: „Hová tettem a szemem, amikor ezt az undorító szörnyeteget kifogtam?”

De még ezt a képet is lehet fokozni, lásd az alábbi, ugyancsak a Sándor palotai élménynap alkalmából készült családi fotót:

Én és a papírom

(Ez a kép sajnos eltűnt a családi albumból, de egy tárolt változatban vagy valamelyik tartalélkblogunkon megtalálod – a szerk.)

Itt a család nem egyvonalban van a főszereplővel, hanem kicsit hátrébb, hogy ő és új papírja érvényesülhessenek. Nézzék ezt az arcot, ezt a nem keresztyéni, hanem kifejezetten idióta büszkeséget, miközben azt mondja: „Isten dicsőségére” , de azt gondolja „Az enyémre.” Infantilis buzgalommal tartja a kamera elé friss oklevelét, hogy látsszon. Oda is szól a fotósnak: „Úgy fényképezze, hogy látsszanak a betűk is. Látsszon a nevem!” Rút, bedagadt arcát, apró, ázsiai szemét majd szétveti az öröm, úszik a boldogságban: “Idesüssetek! Ezt én kaptam, én, a szürke kis Balla Péter, magától az excellenciás elnök úrtól.”

A Károli rektori székébe egy hiú, exhibicionista pszichopatát ültettek.

Do we need a calvinist university? (Szükség van-e ma Magyarországon református egyetemre?)

Szerző: Tóth Károly

 

Amikor Benda Kálmán és néhány más elkötelezett református professzor – Magay Tamás, Erdélyi István, Szilágyi Ferenc – dr. Hegedűs Lóránt püspök úrral a budapesti teológia univerzitássá fejlesztésén gondolkodott, magasztos cél lebegett a szemük előtt. Egy olyan bölcsészettudományi karral kívánták egyetemmé fejleszteni az 1837 ót fennálló teológiát, amely alapító okiratában a protestáns művelődés értékeinek kutatását és az ifjúság keresztyén szellemiségben való nevelését tűzte ki célul. A református értelmiségiek egy része hevesen ellenezte a református egyetem alapításának ötletét. Legádázabbul az a Szabó András, aki később dékánhelyettesként, dékánként és rektorhelyettesként a legtöbbet tette az egyetem erkölcsi és tudományos lezüllesztéséért.

Szabó András következetesen cselekedett. Mivel nem tudta megakadályozni annak létrejöttét, mindent megtett tönkretételére. Miután becsempészte magát, majd feleségét, Petrőczi Évát is az általa oly hevesen ellenzett intézményre, megkezdte aknamunkáját az alapító professzorok ellen. Első áldozata Szilágyi Ferenc volt, aki mindig gyanakvással szemlélte őt. Látványosan megpuccsolta, majd Hansági Ágnes tanácsai alapján és Tenke Sándor rektor segítségével szégyenletesen megszüntette a munkaviszonyát a református Erdélyi professzornak, Huszár Ágnes kandidátusnak és az Európa-hírű Püspöki Nagy Péternek. Hamis tanúvallomásokat tett ellenük a munkaügyi bíróságon. Az így a református szellemiségtől „megtisztított” helyekre beszervezte Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus rokonait és üzletfeleit, ez a maffiaszerűen terjeszkedő hálózat uralja lényegében mind a mai napig a bölcsészettudományi kart.

Szabó András a végső csapást a 2009-ig sikeresen működő irodalomtudományi doktori iskola szétzüllesztésével mérte a bölcsészettudományi karra. Mivel sem magának, sem feleségének, Petrőczinek, sem Hansági Ágnesnek nem volt egyetlen sikeresen védő doktorandusza sem – ami azt jelzi, hogy a szakma egyiküket sem méltatta arra, hogy más doktori iskolákban témavezetőként alkalmazzák –, az IDI vezetőjétől, Hima Gabriellától rabolt magának, Petrőczinek és Hanságinak– befektetett munka és minimális hozzáértés nélkül – védés előtt álló doktoranduszokat.  Ebben a törvénytelen cselekedetében segítségére volt dr. Balla Péter mb. rektor, az egyetemalapító püspök veje. Hangfelvétel és EDHT jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a csalás Szabó András részéről eltervezett volt, és Balla Péter is a csalás mellett foglalt állást azon a 2009 május 11-i értekezleten, melyen az egyetemi vezetők Hima Gabriellát kényszeríteni akarták a cinkosságra, ám az nemet mondott. Ekkor határozták el közös erővel, hogy kitörik a nyakát.

A további eseményeket mindenki jól ismeri. Balla mb. rektor és Szabó dékán cinikus, törvénysértő cselekedetei következtében a MAB megvonta az IDI működési engedélyét, ezzel a bölcsészettudományi kar elvesztette egyetemi legitimitását. Balla közben az egyetem fejős tehenének tekinthető ÁJK-t is a szakadék peremére taszította. A jogtudományi doktori iskola megszűnésével az „univerzitás” a kiinduló teológiai bázisra – az egyetlen még létező doktori iskola helyszínére – húzódott vissza.

Fel kell tennünk a kérdést – tizennyolc évvel az alapítás után – csakugyan szükség van ma Magyarországon református egyetemre? Másként fogalmazva: van-e egy egyetemi kart kitevő számú, református elkötelezettségű, kiemelkedő szakmai múlttal rendelkező értelmiségi?

Szomorún válaszolom: a második kérdésre igen a válasz, az elsőre azonban nem. Mert bár számosan kutatják a protestáns művelődés értékeit és elkötelezettek az ifjúság keresztyén szellemiségben való nevelésében: ők a Károlin kívül végzik munkájukat. Részben azért, mert az egyetem kinevezett és önjelölt vezetése – Balla Péter, Szabó András és Hansági Ágnes – gyalázatos módon kifúrta őket, részben pedig azért, mert látva a Károlin uralkodó cinikus erkölcsi züllöttséget és a tudatlanok felmagasztalását, nem is kívánják betenni lábukat a csak nevében református egyetemre. A Károli ma a tudományos közéletben alig számít valamit, oktatóinak jó része szakmailag no name, korrupciós alapon egyetemi fokozathoz jutott személy.

Márpedig, ahogy Reinhard Brandt professzor 2011-es könyvében (Wozu noch Universitäten? Hamburg: Meiner) mondja, „az egyetemek létét nem mítoszok, legendák vagy próféciák igazolják, hanem az újabb és a régebbi tudományos diszciplínák megismerő tevékenységében folytatott kritikus részvétel”. (209. l.) Ez az, ami a Károlin hiányzik: hiteles tudományos és oktatói munka.

Másként feltéve a kérdést: érdeke-e a Magyarországi Református Egyháznak fenntartania a Károli Gáspár Református Egyetemet? A zsinat fenntartóként szavatolja a Károli „keresztyén szellemiségét”.  De abban a keresztyén egyházak világválságában megteheti-e ezt saját erkölcsi hitelének csorbítása nélkül? Szerintem nem. Az „egyházi struktúrák szétesésének”, a „folyamatos hitelvesztésnek” (Hans Küng: Ist die Kirche noch zu retten?  2011, Zürich: Piper) időszakában nem ajánlatos a magyarországi reformátusságnak magára vállalnia a Károlin végrahajtott bűncselekményeknek az ódiumát – hogy csak a sajtóba legutóbb bekerült 70 milliós HÖK-ös csalásra utaljak.

Van kiút a Károli válságából? Nehéz szívvel mondom: nem hiszem. De ha mégis van egy reménysugár, akkor az csak a bűnösöktől való megszabadulással és teljes erkölcsi megtisztulással érhető el. Az isteni kegyelem segítségével. Ahogy Pál apostol mondja:

„Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené”. (Róm. 9,16)