A Schadl-Völner-ügy még számos meglepetést tartogat, miközben újabb és újabb (köz)szereplőre irányítja a reflektorfényt. Van olyan végrehajtó, aki az egyetemi katedrát cserélte fel a végrehajtói irodára, sőt, olyan is, aki akadémiai doktorként állt be verőlegénynek. Schadl egyik samesze még a Károli jogi karán tanította ezt a rosszarcú gazembert, akinek utóbb, mikor az a Végrehajtói Kar elnöke lett, rendszeresen tejelt. A nyomozók előtt, persze vinnyogva tagadott a károlis tanár: ő csak megadta azt a sok kölcsönt, amivel Schadl segített neki beindítani az új karrierjét.
Meglepő az is, hogy mennyi “gyöngéd” nő választja kéjelegve ezt a szadista foglalkozást. Az egyik legkegyetlenebb hiéna az a Majorosi Eszter, aki az elmulasztott parkolási díjak fejében potom pénzért lefoglalt egy 300 milliós budai villát. Az új média sztár a Schadl-Völner ügyben az a Jeney Orsolya, aki 2015-ben még az Igazságügyi Minisztériumban munkálkodott vezető beosztásban, s akkor dolgozta ki azt a rendszert, amely akár 100 millió forintos profithoz juttatta a végrehajtókat. Ez a rendszer annyira megtetszett neki, hogy ott is hagyta a minisztériumi állását, hogy maga is hiéna lehessen. Mint egy a Telexnek adott interjújából kiderül, korántsem a pénzért, hanem azért a kéjért, amit a kifosztott nyomorultak szenvedése láttán érez. Ezt a leírhatatlan boldogságot elemzi az alábbi vendégposzt.
Szerző: Hírklikk
Jeney Orsolya 2017-ben búcsút mondott a kormányzati munkának és saját végrehajtói irodát alapított. Ennek az irodának a székhelye – a 444 által megszerzett nyomozati anyagok tanúsága szerint – Schadl György irodaházába van bejegyezve. A váltás jól sikerült, Jeney Orsolya cége szépen szárnyalt és nemcsak jelentős árbevételt, hanem pofás profitot is hozott tulajdonosának. 2019-ben 100 millió forint feletti forgalomra 33 millió, 2020-ban már 44 millió forint nyereség jutott.
Gondolhatnánk, hogy hősünket a pénz motiválta, az így megszerezhető jövedelem hajtotta, új és még újabb célok felé. Ám ez nem így van. A Telex 2018-ban interjút készített Jeney Orsolyával, aki akkor a következőket mondta: „elsősorban nem anyagi megfontolásból lettem végrehajtó. Pénzt máshol is lehet keresni, sosem képzeltem azt, hogy végrehajtóként munkába állva, beköszönt a Kánaán.”
Tehát, rossz az, aki rosszra gondol, és arra a téves következtetésre jut, hogy a tömérdek pénz miatt lesz valaki végrehajtó. Most már tudjuk, hogy mi az igazság: a végrehajtókat nem a pénz, hanem a munka szépsége vonzza a pályára. A kilátástalan helyzetben lévő, utcára került családok látványa, a síró kisgyerekek, az udvaron felsorakozott rendőrök és a kíváncsiskodó szomszédok hada adja ennek a munkának a sava-borsát, nem utolsósorban gyönyörűségét. Ezek az emelkedett pillanatok azok, amelyekért érdemes volt sokat tanulni, vizsgázni az egyetemen, vállalni az ezzel járó megannyi vesződséget, lemondást. Azon sem csodálkoznánk, ha kiderülne, hogy miközben a legtöbb gyerek katona szeretne lenni, rendőr, vagy tűzoltó, Jeney Orsolya és végrehajtó kollégái rendre azt válaszolták a felnőttek – amúgy meglehetősen bugyuta – kérdésére, hogyha megnőnek, végrehajtók lesznek. Sőt, még az sem kizárt, hogy vannak közöttük olyanok, akiknek már az óvodában kilakoltatás volt a jelük. Vagyis, tudatosan készültek a pályára, s mindent elolvastak a témáról, amihez csak hozzáférhettek.
Így kerek ez a történet. Jeney Orsolya csupán egyben tévedett: a Kánaán ugyanis beköszöntött. Igaz, nem Kánaánnak, hanem NER-nek hívják.