Képgaléria: a CEU gyilkosai
A csaló és okirathamisító MAB-vezető
Vanó Renáta OHI vezető, a Károli egykori minőségbiztosítási koordinátora
Rétvári Bence, a Károli volt főtitkára
Czunyiné volt károlis hallgató
Szabó püspök, a Károli Egyetem fenntartója
Balog Zoltán, az okirathamisító Szabó Andrást a MAB-ba ültető református pap
Szerző: Keresztyén Szellemiség
„Miközben mindenki a CEU-ra figyel, hatezer hallgató eltűnt a felsőoktatásból – írja a 168 óra. – A CEU ellehetetlenítésének kísérlete közben döbbenetes adatok láttak napvilágot, amelyeket a kormány egyelőre nem kommentál.
Megjelent a friss statisztika az idei felsőoktatási jelentkezésekről: e szerint tavalyhoz képest eltűnt közel hatezer hallgató. Míg 2016-ben 111 219-en, addig idén mindössze 105 868-an jelentkeztek a magyar felsőoktatásba. Ez óriási esés, a kormány nem magyarázhatja ezt a beszakadást a demográfiai csökkenéssel.
Emlékeztetőül: az Orbán Viktor–Hoffmann Rózsa-tandem 2012-ben brutális mennyiségű pénzt vont ki az ágazatból, és a kormánypropagandán keresztül megállás nélkül ócsárolta a felsőoktatást. Ennek következtében 2013-ban csak 95 ezer diák jelentkezett egyetemistának.
Ez a 2013-as adat volt a mélypont: az elmúlt húsz év során soha ennyire kevesen nem jelentkeztek a felsőoktatásba, mint akkor. A kormány, miután óriási károkat okozott, valamelyest korrigálni próbálta rossz döntéseit, s ennek köszönhetően a jelentkezések aránya is javult. Az elmúlt évek lassú növekedési ütemét akasztják meg az idei jelentkezési adatok, ahol újra zuhanás látható.
A legnagyobb vesztes a gödöllői Szent István Egyetem. Ez ugyan az elmúlt években – a felsőoktatási autonómiát súlyosan megsértve és a Corvinus szenátusának ellenkezése dacára – megkapta a kormánytól a Budapesti Corvinus Egyetem budai kampuszát, azaz három kart, de ennek ellenére 22 százalékkal csökkent az ide első helyen jelentkező hallgatók száma. Meglepő, de nagyot (közel 14 százalékot) bukott a Budapesti Gazdasági Egyetem is.
Buktak a kormány által preferált egyházi intézmények is: a Károli Gáspár Református Egyetem 14, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 11 százalékot.”
Eddig az idézet a 168 óra friss elemzéséből az idei felvételi adatokról. És ez az a pont, ahol a CEU körüli botrány kapcsán fel kell hívnunk a figyelmet egy bujkáló, háttérben maradni igyekvő intézményre, a Károli Gáspár Református Egyetemre, amelynek jelenlegi és volt dolgozói, hallgatói főszerepet játszanak a CEU kinyírásában. A fenti adatokból az is nyilvánvaló, hogy miért, mint ahogy az is, miért pont most merül fel a CEU állítólag nem megfelelő akkreditációja.
A CEU 2005-ben 15 évre szóló akkreditációt kapott az akkori hivatalos szervektől. Ez még nem telt le. Hogy a kormány Soros Györgyöt az általa alapított intézményen keresztül is támadja – az egy dolog. De miért pont most, amikor nyilvánosságra kerültek a 2017. évi felvételi jelentkezési statisztikák, amelyekből kiderül, hogy a kormány kedvenc felsőoktatási intézményei elvesztették a jelentkezők 14-22 százalékát?
Kézenfekvő a válasz: a CEU szabadgondolkodású, kozmopolita hallgatóit át akarják kanalizálni az egyházi intézmények, elsősorban a Károli agymosó rendszerébe.
Ebben az ördögi tervben főszerepet játszanak a fű alatt lapító, de a homályos mocsárban igen aktív károlisok az esztergályosból lett református pap, jelenleg EMMI miniszter Balog Zoltán vezetésével.
Kik azok a Károlihoz köthető, a Károli fenntartásában és befolyásának növelésében érdekelt figurák, akiknek módjukban állt a CEU akkreditációját megfúrni és meg is tették a tőlük telhetőt?
Szabó András – a Magyar Akkreditációs Bizottság 3 tagú Felülvizsgálati Bizottságának összetételében folyton változó, ámde az ő személyében állandó tagja, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, Balog Zoltán miniszter személyes ügynöke a MAB-ban
Vanó Renáta – az Oktatási Hivatal vezetője, a Károli egykori minőségi koordinátora, végzettségét tekintve jogász
Rétvári Bence államtitkár – katolikusként kakukktojásnak tűnik, de nem az; évekig a Károli Református Egyetem főtitkára volt a gyesen levő Prekker Judit helyetteseként
Czunyiné Bertalan Judit államtitkár – a Károli leghírhedtebb egykori hallgatója, akinek életútjáról és a Károlin látványos körülmények között indult karrierjéről itt olvashatunk bővebben.
És az akkreditációs piramis csúcsán Balog Zoltán miniszter, aki ezeket a csaláson és hamisításon kapott, hírhedt károlisokat helyzetbe hozta, és akinek nem is titkolt célja a CEU megszüntetése. Éppen azért hozta nevezetteket helyzetbe, hogy rajtuk keresztül kénye-kedve szerint működtessen vagy szüntessen meg intézményeket, a szakmaiságtól teljesen függetlenül.
Szabó András és Vanó Renáta annak ellenére vannak jelenleg is magas pozícióban, hogy a Károli híres PhD-csalás botrányában anno lelepleződtek. Mindketten hamis tartalmú PhD-fokozatokat odaítélő határozatot írtak alá, azaz “intellektuális okirathamisítást” követtek el, ezek dokumentuma itt olvasható.
Ezek után tegyük fel a kérdést: qui prodest? Vagyis ki profitál legtöbbet a CEU bezárásából? Egy másik budapesti, szintén belvárosi campusszal rendelkező egyetem, egy formailag szintén magánegyetem. De ahogy Kenesei István professzor az Élet és Irodalom 2017. április 7-i számában megjelent A CEU a világ bús tengerén című cikkében rámutat: “a formálisan magánegyetemnek számító egyházi intézmények ugyanúgy az adófizetők, vagyis közvetlenül a kormány támogatását élvezik, mint az állami egyetemek”. Ezek között a reformáció emlékévében a szintén református kormányfő és parlamenti elnök által kiemelten támogatott Károli Református Egyetem profitál a legtöbbet. Nyilván úgy gondolják a döntéshozók, hogy ebben az intézményben a “Soros által bujtogatott” potenciális liberális ellenzékiből bárgyú, engedelmes állampolgárokat lehet nevelni és még le is lehet húzni őket. Vagyis a CEU megszüntetésével Balog és kis kálvinista csapata mindjárt alternatívát is kínál: a Károlit! Csak átsétálnak a hallgatók a Belvárosban pár száz métert a Palotanegyedbe, egyenesen az elegáns Csekonics palotába. Bizonyára jól érzik majd magukat a Lotz freskóval (Bachus diadala) diszített 300 fős bálteremben, a grófi dolgozószobában és a Wekerle-teremben.
Bozóki András az Élet és Irodalom 2017. április 7-i számában megjelent A CEU betiltása cikkében négy értelmezést fejt ki a betiltás okával és céljával kapcsolatban. A helyzet az, hogy a magyarázatok nem vagy-vagy, hanem is-is viszonyban állnak egymással. A Putyin által mozgatott politikai szál mellett egy kifejezetten itthoni gazdasági, üzletpolitikai motívum is fellelhető: átpumpálni a pénzt a kormány legfőbb ideológiai támaszába, a Református Egyházba, amelynek vezetője, Bogárdi Szabó István püspök Orbán Viktor személyes jó barátja. Nem mellékesen ennek az egyháznak az intézményei, főként a Károli Gáspár Református Egyetem Orbán-hű, önálló gondolkodást nem igénylő, irányítható alattvalókat bocsát ki végtermékként, azaz sokkal jobb befektetés, mint a Soros-egyetem. Miért ne lehetne az izgága libsi sorosfiókák helyett ezeket a derék reformátusokat egy kis versenyelőnybe hozni, hiszen már annyiszor bizonyították töretlen hűségüket a Felcsúti Führer iránt?