Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2009. december

Ágnes, what is your name? (A MENY identitászavara)

Posted by jhnnsclvn - december 30, 2009

A “Kutató” nicknevű kommentelő karácsonyi posztunkra beküldött hozzászólását Pszichiáter kollégánk továbbgondolta. Elemzéséhez felhasználta Kutató kommentjét, amelyhez a szerzőtől rajtunk keresztül kért és kapott engedélyt. Így az alábbi poszt voltaképpen kettejük közös szerzeménye – a szerk.

A Károli honlapján (www.kre.hu) lapozgatva az Összehasonlító és Irodalom…Tanszék vezetőjének nevén akadt meg a szemem: Kulcsár-Szabó Ágnesnek hívják(http://www.kre.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category&sectionid=161&id=293&Itemid=797)! Ugyanez a név szerepel a Dékáni Hivatal munkatársai között mint tudományos és fejlesztési dékánhelyettes. Ugyanezen intézmény (Károli BTK) Doktori Iskolájának honlapján viszont a törzstagok között a Hansági Ágnes nevet olvashatjuk, mint ahogy a MAB honlapján is (http://www.doktori.hu/index.php?menuid=189&tip=TT&diID=70), és ez a név díszeleg az Iskolakultúrában meg más hasonló nívós tudományos orgánumokban megjelent írások szerzőjeként. A két név két személyt sejtet, a kép (a hölgy megjelenésének esztétikai minőségét ne firtassuk!) viszont egyet: ugyanaz a fej tartozik ugyanazon egyetem két különböző szervezeti egységének honlapján két különböző névhez: a dékánhelyettesi-tanszékvezetői fej mellé Kulcsár-Szabó Ágnes (http://www.kre.hu/portal/index.php?option=com_content&task=category&sectionid=161&id=281&Itemid=858), a DI törzstag-fej mellé pedig Hansági Ágnes van írva (http://www.kre.hu/irtudphd/tagok.html), mind a Károli, mind a MAB honlapján (utóbbin csak név van, kép nincs).

A tulajdonnév szemantikailag furcsa jószág; a nyelvfilozófus Saul Kripke “szemantikai rigiditásról” beszél. Ami azt jelenti, hogy míg a köznévnek gazdag denotatív és konnotatív jelentése van, a tulajdonnév csak referál: kijelöli azt az egyedet, akire vonatkozik. Ebben az esetben két név referál – a kép alapján egynek tekinthető személyre.
Mit árul el a tulajdonnév? A családnév a családhoz mint csoporthoz való tartozást; a keresztnév a nemhez tartozást.
Ez az Ágnes (mert csak ennyi biztos) a Hansági család tagjaként publikálja cikkeit az Iskolakultúrában és más tudományos orgánumokban, ezen a néven szerepel “nem felel meg” minősítéssel a MAB honlapján, viszont az Összehasonlító stb. Tanszéket Kulcsár-Szabó néven vezeti. Mint ahogy dékánhelyettesként Kulcsár-Szabó néven vezeti a bölcsészkart is, talán azért ezen, hogy nevében is harmonizáljon a dékánnal (sima Szabó), akivel amúgy is egy húron pendül (értsd: cinkosok olyan bűncselekményekben, mint a csalás és közokirathamisítás).
Tény és való, hogy (fényképe alapján) sikerült neki szinte hihetetlen szerencsével (hogy tényleg szerencse volt és tényleg hihetetlen, arra épp fényképe a bizonyíték) bekerülni a jogosan nagyhírű akadémikus családjába, de eddig a tudományos életben megszokott módon saját (lánykori) néven publikálta azokat az írásait, amelyeket bizonyos doktori iskolákban vicclap helyett olvastatnak a hallgatókkal; a feladat: ki tud több hibát találni bennük. Mit mondjak: nem nehéz munka.

A kesze-kusza névhasználat két alapkérdést vet fel:

  1. Mit akar közölni velünk Ágnes, amikor tanszékvezetőként és dékánhelyettesként férje – jogosan kitűnő hírű – apjának nevét íratja a honlapra? Ezt: igen, én ANNAK A HÍRES AKADÉMIKUSNAK A ROKONAvagyok, úgy vigyázzatok! Én az apósomtól mindent tudok arról, mit beszélnek az ELTÉ-n, mit akar a MAB. Akinek ez nem tetszik, azt kirúgatom. Én NYUSZI LEGÁLIS ROKONA vagyok, azért is hívnak NYUSZINÉNAK, PARDON, Nyuszi Ágnesnek, mert én egy modern nő(stény) vagyok.
  2. És mit akar közölni velünk a Kulcsár-Szabó-család, amikor letiltatja saját nevét a „nem felel meg” minősítésű meny neve mellől a MAB és a Károli DI honlapjáról? Nyilván ezt: ez a nő tiszta blama, nincs elég bajunk nélküle is, és most ez itt tovább rontja a hitelünket. Tegyünk úgy, mintha nem tartozna közénk. Járassa le csak a saját apja nevét, ne pedig a mi fényes és híres nemzetségünket.

És most térjünk vissza a tulajdonnév kripkei definíciójára: “szemantikai rigiditás”. És a fényképre, amely alapján sejthető a diagnózis: “szexuális frigiditás”. És ebből már levezethetjük a MENY identitászavarának kórelőzményét: egyszerűen rossz helyre plántálták – két számmal nagyobb munkahelyre és három számmal nagyobb családba. A kis identitászavaros menyen úgy lehetne segíteni, hogy megkeressük számára a saját helyét a világban. Megvan! Ez a hely valamelyik TESCO áruház pénztára, ahol ez a szemantikailag rigid, szexuálisan frigid, identitászavaros személyiség rátalál önmagára, és két, más-más címkékkel ellátott, de egymáshoz a megtévesztésig hasonlító feje, a dékánhelyettesi-tanszékvezetői és DI törzstagsági összeolvad egyetlen harmonikus TESCO-pénztáros-fejben.

Amelyhez tökéletesen illeszkedik a torkából előpattogó-kattogó (író-/pénztár-)gép-hang.

(Hogy a férj családja hogyan segíthetne neki megtalálni a saját helyét a magánéletben, arra nem adunk tippeket.)

Posted in Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes | Címkézve: , | 18 hozzászólás »

György Eisemann, a maid-of-all-work (Eisemann György – Mädchen für alles)

Posted by jhnnsclvn - december 27, 2009

Az egyik hozzászóló szerint a blogunkból az derül ki, hogy a Károli „maga a pokol”, míg az ELTE tisztán kerül ki a botrányból. A kommentelőnek igaza van. Most ezt a hiányosságot pótoljuk (a szerk.).

A 17. század táján jött divatba a factotum (latin: fac totum = csinálj meg mindent) szó olyan személy jellemzésére, akire minden feladat rábízható. Később német nyelvterületen a “Mädchen für alles” kiszorította ezt. A “Mädchen für alles” magyarán a mindenes, a cselédlány, de az ilyen bevállalósokra nálunk is inkább a német eredetit használják. Az angol “maid-of-all-work” ennek tükörfordítása.

Eisemann György, az ELTE professzora, ilyen “Mädchen für alles”. A Mészáros-féle csalás csakis azért volt lehetséges, mert vannak Eisemannok, akik minden piszkos munkát bevállalnak – pénzért, karrierért, velükszületett csúszásmászásból, gyógyíthatatlan talpnyalásból (hogy finoman fogalmazzak).

A szálak az APÓS, Kulcsár-Szabó Ernő tanszékére vezetnek. Az ő beosztottja Eisemann György, akinek fő kutatási területe a 19.századi magyar próza. Se Mészáros Márton eredeti témájához (20. századi magyar protestáns média), sem annak védés előtt két héttel módosított változatához (Luther) Eisemann Györgynek nincs köze. A bizottság többi tagjának sem. Az egyik opponens, Bednanics Gábor, Kulcsár-Szabó Ernő 2007-ben védett doktorandusza, a 19. századi magyar líra szakembere. Hermann Zoltán bizottsági tag (KSzE másik volt doktorandusza és a MENY, KSzÁ csicskása a Károlin) fő kutatási területe a magyar felvilágosodás; Simon Attilának, a Kulcsár-Szabó-féle MAB-bizottság új tagjának meg annyira nincs köze Lutherhez, hogy ő egyenesen a Debreceni Egyetem Jogi Karáról került ebbe a fura bizottságba. Egyetlen germanista, egyetlen medievista sem volt ott „Luther”-ügyben, hacsak a dékánfeleséget, a kizárólag angol szakos Petrőczi Évát nem tekintjük középkorkutatónak, de ő legfeljebb főfoglalkozású bohócként ülhetett ott (hogy csak a legvállalhatóbb funkcióját említsem a sok vállalhatatlan közül), tőle tehát senki nem is várt igazi szakvéleményt. Az ő feladata egyrészt a Kulcsár-Szabó Ágnesnek Baranyai-ügyben nyújtott szívesség viszonzása volt, a másik pedig inkább költői, mintsem tudományos: panegyricus írása az újsütetű, mindössze a védés előtt két héttel felkért férj-témavezető védencének nemlétező disszertációjáról. Vagyis fikció gyártása, semmint valódi elemzésé. (Hogy is lehetne elemezni a nem-létezőt?)

A bizottság elnökét sem a saját, sem a bizottság többi tagjának inkompetenciája nem zavarta. De még az az aprócska hiányosság sem, hogy nincs disszertáció. Átsiklott afölött, hogy mindössze egy kb. 30 oldalnyi „recenzió” van csak Luther német szakirodalmáról, szellősen, nagy margókkal gépelve, duplányi terjedelemnek látszatva, mint ahogy afölött is, hogy a második rész teljesen más tárgyról szól, mint az első, továbbá, hogy azt bevallottan nem a jelölt írta, hanem az csapatmunka. Megszavazta és megszavaztatta a bizottsággal a maximális 100%-ot. Nem mintha a bizottság tagjait emiatt meg kellett volna erőszakolnia. A szakértelem nem volt szempont, csak az, hogy mindnyájan a Kulcsár-Szabó-család lekötelezettjei legyenek.

Itt azonban még nem ért véget Eisemann György “Mädchen für alles”-szerepe. Még ugyanaznap, azaz Mészáros Márton védésének napján, 2009. március 26-án, alighogy 100%-kal átvitte a meg nem írt disszertációt, a csalást ünneplő koccintgatások közepette, azon nyomban elvállalt egy másik „átvitelt” is: Kulcsár-Szabó Ágnes meg nem írt monográfiájának habilitációjáét.

Egy héttel később pedig már újból megjelent a Károlin, hogy elkezdje KszÁ habilitációjának konkrét szervezését.

Nem egészen 2 hónappal később egy puccshoz adta a nevét: egy májusi Kari Tanácson vállalta jelölését a Károli aznap megalapítandó Kari Doktori és Habilitációs Tanácsába, amelyet a célból hoztak létre, hogy a Kari Tanácson a Doktori Iskola alapítóját és vezetőjét, Hima Gabriellát a HÖK-kel kiszavaztassák a megalakítandó testületből.

Eisemann Györgynek erre sikerült két héttel később még személyesen is ráerősítenie. Leküzdötte azt a 200 métert, ami az ELTÉ-t a Károlitól térben elválasztja, hogy a puccsal létrehozott testület alapító ülésén most egy másik puccs tevékeny részese lehessen, azaz, leválthassa Hima Gabriellát a Doktori Iskola vezetéséről is, és másodszor is Kovács Árpádot, a Kulcsár-Szabó féle MAB-bizottság tagját válassza meg helyette. Hogy a Doktori Iskola vezetője miért nem volt meghíva arra az ülésre, amelyen őt Eisemann György – Szabó Andrással és Kovács Árpáddal közösen – leváltotta, azt Eisemann Györgynek eszébe sem jutott megkérdezni. Természetesnek vette, hogy teljesítse a Szabó András által kért szívességet, a Doktori Iskola vezetőjének leszavazását – a körülmények ismerete és a távollétében megvádolt vezető meghallgatása nélkül.

Ugyanúgy, mint ahogy a Kulcsár-Szabó Ágnes által kért szívességeket is skrupulus nélkül teljesítette: Mészáros Márton 100%-os doktori fokozatának megszavaztatását – megírt dolgozat nélkül, és, persze Kulcsár-Szabó Ágnes gyors habilitáltatásának ügyét is, amelynek szervezését azonnal megkezdte.

Ha nincs károlisbotrány, a 42.életévében járó MENY – nulla vagy inkább negatív szakmai teljesítményével – ma már egyetemre kinevezett professzor lenne, ami mindössze 2 gyors lépést igényelt: az Eisemann általi habilitáltatást még a 2008/2009.tanév tavaszi félévében, magától értetőden 100%-kal, majd a jelenlegi MAB-os szakbizottság igenlő szavazatát a MENY professzori felterjesztéséről, még az APÓS elnöki mandátumának lejárta, azaz 2009.december 31. előtt. Ez nem lett volna 100%, elkerülhetetlen lett volna néhány NEM szavazat, de APÓS valahogy ezt is keresztülboxolta volna.

Fentiekből látható, hogy míg a “Mädchen für alles”-ek az élet sok területén hasznosak, egyetemi terepen kimondottan kártékonyak. Parancsot teljesítenek, vagy szívességet viszonoznak, egyremegy. Szakmailag és társadalmilag is felelőtlenül, hatalmat adnak buta, tehetségtelen, becstelen személyeknek, mint ahogy Eisemann György tette volna Mészáros Mártonnal, a Dunapatajon és Gödöllőn is sikertelen gimnazistával, aki egyetemi karriert Kulcsár-Szabó Ágnes jóvoltából csinált, és ma már megírt dolgozat nélkül 100%-os doktor lenne, ha a MAB azt nem mondja, hogy mindennek van határa.

És az ostoba, rosszindulatú, sötét rágalmazó, emberek fölött seperc alatt pálcát törő kis diktátor-MENY, Kulcsár-Szabó Ágnes pedig professzorként köszöntené az Újévet – szintén Eisemann György, a felelőtlen, gyáva, urai kívánságait leső és túllihegve teljesítő “Mädchen für alles” jóvoltából.

Posted in ELTE | Címkézve: , , , | 15 hozzászólás »

Merry and blessed Christmas (Karácsonyi gondolatok)

Posted by jhnnsclvn - december 24, 2009

Karácsonyi posztunkat azokból a hozzászólásokból válogattuk, amelyek a Karácsony, a béke és a tolerancia szellemében keresik a megoldást a károlis válságra. Mindhárman új szerzőink, egyikük vadonatúj, ma Karácsonykor debütál. Az ő szavaikkal szeretnénk boldog, békés, áldott Karácsonyt kívánni olvasóinknak – a szerkesztőség.


Mary Potter (vadonatúj szerzőnk)

Tömegek várják, hogy a felső vezetés – egyetemi, egyházi – eltávolítsa a Károliról a dékánt és csapatát, s ennek mielőbb meg is kell történnie. Még egyszerűbb és tisztább megoldás lenne azonban az, ha az érintettek önként távoznának. Mindkét esetben nagy erőre lesz szükségük a résztvevőknek, s ehhez töltekezhetnek most, az újjászületés ünnepén.

Szenteste mindenki átgondolhatja a fény, a gyermek újjászületésének misztériumát, s saját helyét a világban. Hiszen mindenki valakinek a gyermeke (konkrétan és kozmikus értelemben is), és valaha tiszta lappal indult. Akinek volt már dolga kisgyerekkel, tudja, hogy nem szabad neki hazudni, becsapni, háta mögött kijátszani. Nem azért, mert rájöhet a csalásra – erre adott esetben tán nincs is esélye. Hanem azért, mert ez sokszorosan visszaüt, aki ilyet tesz, az a saját arcába tapos. Ugyanígy nem hazudhatunk Isten 20, 50 vagy 70 éves gyermekeinek, s így önmagunknak sem. Szükség van egészséges önbecsülésre, s ez valószínűleg úgy alakul ki, ha az ember – igyekezve megőrizni magában a kezdőlap tisztaságát – öntudatos felnőtté válik. Már nincs benne megfelelési kényszer, nem akar az apáknak, nagyapáknak, apósoknak stb. bizonyítani. Hanem igyekszik önmagát megismerni, meglévő tehetségét kiteljesíteni – legyen az az élet bármely területe. (Számos példa bizonyítja, hogy pl. Tesco-pénztárosként, analfabéta földművesként stb. is lehet emberhez méltó, teljes életet élni.) Ezeknek az összefüggéseknek a felismeréséhez egyetemi diploma sem kell.

Ha a fent említett csapat tagjai távoznak az egyetemről, az első látásra nagy veszteséget jelenthet a számukra (pénz, presztízs, pozíció stb.) Valójában azonban ennél sokkal nagyobbat nyerhetnek: valós önmagukat, s ezáltal az élet egészen más aspektusait ismerhetik meg. Minden tapasztalat hasznos tapasztalat, és lehetőség a fejlődésre. Ehhez ad most erőt az ünnep, hiszen a Fény az egyetlen, ami legyőzhetetlen: nincs más út.

Boldog karácsonyt Mindenkinek!

Dabledzson (új szerzőnk)

Az egyetemet valóban emberek képviselik, az egyház meg Isten népe volna.
A kérdés az : ilyen állapotában az egyháznak, mi a búbánatnak egyetem? Ha a küldetését nem tölti be, csak egy pénzmosoda, akkor minek? Persze-persze az egyház iskolarendszerére is ráférne,húsz év után a kérdés: be tölti e hivatását, szerepét és szolgálatát? Felteszek egy egyszerű kérdést: hány új egyháztagunk( választói névjegyzékben szereplő!) lett azok közül akik az elmúlt húsz évben érettségi bizonyítványt, vagy diplomát szereztek református oktatási intézményben? Ahol én mozgok a statisztika, kb ilyen: 100-ból egy!!!!
Szóval a kérdés nem álkérdés, hanem inkább néven nevezés. ha emberek csinálták az egészet akkor olyan is lesz. (Olyan is lett…) Ha meg másvalaki-akarja,akarta- Isten, akkor talán nem ártana őt is valamilyen módon megnyilatkoztatni. Én örülnék a legjobban ha a Károli kitakarítása, valami más következménnyel is járna!
Boldog Karácsonyt Neked is L.!

Lucianus (szintén új szerzőnk)

Isten munkája nem minden esetben – sőt a legtöbb esetben nem – könnyen értékelhető statisztikai adatként érik be. Nem dobnám ki az egyházi iskolákat csak azért, mert az ember nyomorúságából adódóan az intézményes életben naponta tetten érhető a hűtlenség, a hazugság stb. Ezen az alapon a gyülekezeteket is meg kellene szüntetni, mert azon a területen is találkozhatunk bűneink következményeivel. Az tény, hogy a Károli nem a Lélek egységében született, ezért még több nyomorúságot hordoz. Ennek a blognak a szerzőjét (szerzőit) mélyen megbánthatták egyesek ott az egyetemen. A megoldás minden bizonnyal azzal kezdődhetne el, ha tőle (tőlük) őszintén bocsánatot kérnének, és igaz szeretettel kiengesztelnék őt (őket). Ez a “karácsonyi megoldás”. Ezzel állna elő az a helyzet, amelyben a visszásságokat is helyesen lehetne kezelni.
Boldog Karácsonyt!

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 14 hozzászólás »

The third petty affair (A harmadik piti szabálytalanság)

Posted by jhnnsclvn - december 21, 2009

A Riskó-ügy

Ez annyira piti, hogy ez nem is ügy. Riskó Enikő esete önmagában nem szúrt volna szemet senkinek, ha nincs mellette a Mészáros- és a Baranyai-ügy. Szerény kis ritéjével észrevétlenül átcsúszott volna.

Előzmény

Riskó Enikő Baranyai Katalinhoz hasonlóan sikertelenül próbálkozott egy másik doktori iskolában fokozatszerzéssel. Ő a Debreceni Egyetem germanisztikai doktori iskolájának volt a hallgatója, ám disszertációja védésre bocsátását témavezetője, Lichtmann Tamás a házi vita után nem javasolta.

Riskó Enikő ezt követően átjelentkezett a Károli Irodalomtudományi doktori iskolájába, ahol rendes beiratkozott hallgatóként még három évig dolgozott a szövegén, amit ott védésre újra benyújtott. A Károlin nemcsak örömmel fogadtak sikertelen dolgozatokat, hanem majdnem kezet csókoltak a bukottaknak. Van szöveg! Nem megíratni kell a jelölttel, netán megírni helyette, hanem csak elfogadtatni. Ez jóval kisebb munka, csak szervezés kérdése, amiben a károlisok profik.

Házi vita

A házi vita jól sikerült, különösen a külső opponens, Széles Klára találta jónak a dolgozatot, a belső opponenst, Komlósi Piroskát a disszerens pszichológiai felészültsége nem győzte meg, de hát végülis ez egy irodalomtudományi doktori iskola, mégha irodalompszichológiáról szól is a dolgozat. De a kérdés itt csak az volt, hogy cum laude vagy summa cum laude legyen majdan a végeredmény.

Védés

A házi vita után átdolgozott szövegtől a külső opponens lelkesedése is alábbhagyott, ugyanis az átalakítások rontottak a szövegen. A pszichológiai koncepció gyenge maradt, de a szöveg törzsrészét kitevő Hermann Hesse-regény-elemzések jók voltak. A bizottságban három külsős tag volt, a belsők egyike sem az irodalom tanszékről jött, hanem egy germanista és egy pszichológus képviselte a Károlit. A vita élesbe ment, a jelölt megfontolt, okos válasza billentette végül javára a mérleget. Az 5 tagú bizottság 25-ből 16 pontot adott, ami 64 %, rite, az elfogadhatóság határán mozgott. Végeredményben ez egy becsületes védés volt, ahol a jelölt minden tőle telhetőt megtett, és a bizottság is lelkiismerete szerint mérlegelt. Hogy a védés kimenetele végig nyitott volt, azt az eredmény is mutatja.

Védés utáni történések

A védés után néhány héttel Demes-Kőfalusi Krisztina titkárnő a jelöltet telefonon zaklatni kezdte, hogy cserélje ki korábban leadott nyilatkozatát a témavezetőjével való konzultációról. Ez ugyanis egy témavezetőre vonatkozott, Hima Gabriellára, aki 3 éven át vezette a jelölt germanisztiai tárgyú, 20. századi német irodalomról szóló dolgozatát. Ha Riskó Enikő nem ad egy új nyilatkozatot arról, hogy témavetőiivel, azaz Hima Gabriellával és a különben régi magyaros Szenci Molnár kutató dékánnal, Szabó Andrással is konzultált, és mindezt visszadátumozva a védés előtti időpontra, akkor nem adják ki neki az oklevelet. Riskó Enikő egy ideig habozott, majd eleget tett a kérésnek.

A sors iróniája, hogy most éppen ezért nem kapja meg az oklevelet.

A MAB nála két problémát talált. A határidő ellentmondásosságát, ami fenti antedatálás miatt keletkezett, a másikat pedig abban látta, hogy Szabó András „társtémavezető” kutatási területe nincs összhangban a jelölt témájával.

Riskó Enikő és Szabó András mindössze egyszer találkozott, a házi védésen, amikor Riskó Enikő a pulpituson ült, Szabó András pedig a közönség soraiban. Telefonon sohasem beszéltek, és e-mailt sem váltottak.

Riskó Enikő disszertációja leadásakor két választás előtt állt: vagy beírja Szabó András nevét Hima Gabrielláé mellé társtémavezetőnek, vagy nem megy át a védésen. A disszertáció február közepi leadásakor Szabó András dékánnak még nem volt témavezetettje. Ekkor még Riskó Enikő volt az egyetlen reménye a törzstagságot jelentő fél témavezetett megszerzésére. Mészáros Márton neve akor még fel sem merült. (Emlékeztetől: Mint a Some petty errors c. posztból tudjuk, a március 26-án védő Mészáros Mártonnak csak 17 nappal korábban, március 9-én jutott eszébe, hogy mégsem a 20. századi magyar protestáns médiáról akar értekezni Hima Gabriella vezetésével, hanem Lutherről, Szabó Andrással mint témavezetővel.)

Mennyi vethető ebből a két apró szabálytalanságból Riskó Enikő szemére? Annyi, hogy gyáva volt, nem mert nemet mondani a dékánnak, és hogy debreceniként nem ismerte ki magát a budapesti református egyetemi életben.

Másrészt, ha meggondoljuk, hogy a debreceni kudarc után összetört önbizalommal állt ilyen nehéz választás előtt, amiből eleve lehetett tudni, hogy a dékánnal szemben ő lesz a vesztes, és a dékán alá beosztott témavezetője sem biztos, hogy meg tudja őt védeni, úgy is felfoghatjuk, hogy Riskó Enikő zsarolás áldozata lett.



Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 4 hozzászólás »

Another petty error (Egy másik piti ügy)

Posted by jhnnsclvn - december 19, 2009

A Baranyai-ügy

Mint korábbi posztunkban megírtuk, Hermann Zoltán, Kovács Árpád dublőre, szóbeli tájékoztatókon, körlevelekben és kiáltványokban azt ismételgeti, hogy a Doktori Iskolát a MAB néhány apró adminisztratív szabálytalanság miatt függesztette fel. Eközben rejtélyes célzásokat tesz iratátadási nehézségekre, meg hiányos iratokra. A Some petty errors (Apró szabálytalanságok) c. posztunk beszámolt néhány „apró kis hibáról” a Károli Doktori Iskolájában, a Mészáros-ügy kapcsán, amelyet a MAB-vizsgálat a legproblematikusabbnak tartott a három anullált védés közül. Most a Baranyai-ügy néhány piti szabálytalanságát tárjuk az olvasók elé.

Előzmények

Hogy Baranyai Katalin hogyan és mikor került a Károli oktatóinak látókörébe, azt nem sikerült pontosan rekonstruálnunk, mert a doktoranduszok semmit nem tudnak róla. Az ismeretlenségből jelent meg a 2008. december 18-i házivitán, mint Petrőczi Éva új szerzeménye, hogy a dékánfeleségnek a törzstagságot jelentő fél témavezetést biztosítsa. A témavezetés másik felét a dékánházaspár Bertha Zoltánnak szánta, szakmai kényszerből, mert Baranyai Katalin dolgozata egy 20. századi magyar íróról, Cs.Szabó Lászlóról szólt, és Petrőczinek köztudottan csak angol szakos diplomája van, és ezen belül is középkorra szakosodott. Bertha docens a dolgozat minősége és előtörténete okán nem lelkesedett a kudarcot vallott idősebb hölgyért, de a dékánházaspárnak nem mert nemet mondani. Baranyai Katalin nemcsak azzal keltett korábban feltűnést, hogy az ELTÉ-n nyílt vitán megbukott, hanem ezt sikerült fokoznia azzal, hogy bukott dolgozatával végigházalta az ország doktori iskoláit, így Bertha docens szűkebb pátriáját, Debrecent is, de mindenhonnan elhajtották. Hima Gabriella, a Doktori Iskola vezetője megpróbálta nem fogadni a bukott hölgyet, arra hivatkozva, hogy novembertől, amikor a neve először felbukkant, a márciusban tervezett védésig nincs elég idő a disszertáció átdolgozására. Arra is hivatkozott, hogy BK sosem volt a KRE IDI beiratkozott hallgatója, így a Doktori Iskola nem vállalhatja fel a másutt megbukott dolgozatot.

A Doktori Iskola vezetőjének vitáját Szabó András dékánnal egy 2008. novemberi e-mailváltás bizonyítja, melyből az erősebb, azaz a hatalom birtokosa, a dékán került ki győztesen. Baranyai Katalinnak, aki semmilyen képzésen nem vett részt, hogy hogy nem, ki lett állítva egy cum laude szigorlati bizonyítvány. A szigorlatot a doktori iskola vezetőjének távollétében tartották (ha tartották), a bizottság tagjai a dékánházaspár, Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes és a mindig mindenre mozgósítható Hermann Zoltán voltak.

(Stróman úrról, azaz Kovács Árpádról, akkor még szó sem volt, ugyanis még senki sem sejtette – ő maga sem – hogy nemsokára meneszteni fogják Veszprémből, minek következtében a Károlin fog landolni. Az eljárásban nem vett részt, arról semmit sem tudott, ez azonban nem gátolta abban, hogy fél évvel később ezt is törvényesnek ismerje el, hasonlóan a Mészáros-féle eljáráshoz. Ráadásul mindezt MAB-tagként! Hogy ez Kovács Árpád saját etikájából hogyan következik, azt értjük. De hogy a MAB etikájából hogyan következik, azt nem.)

 Házi vita

Már a decemberi házivitán kiderült, hogy a dolgozat az ELTÉ-n méltán bukott meg. Ráadásul nem egy szigorú témavezetőnél, hanem a tolarenciájáról és jóindulatáról közismert Rónay Laci bácsinál. Kulcsár-Szabó Ágnes opponens azonban a gyatra szöveget egekig magasztalta, és az azonnali védést javasolta. Itt hívnánk fel a figyelmet egy olyan összefüggésre a Mészáros-üggyel, amit ott nem említettünk, hogy a dicsérő opponensi véleményért Kulcsár-Szabó Ágnes Petrőczi Évától csereszívességet várt és kapott, ugyanis az ő témavezetettjének, Mészáros Mártonnak, Petrőczi Éva lett majd az opponense, és a Baranyait dicsérő véleményért cserébe eltekintett attól az apróságtól, hogy nem volt kész a dolgozat. Mi az, hogy eltekintett! Maximális pontot adott rá.

(Közbevetőleg itt említenénk, hogy Baranyai Katalin valószínűleg Kulcsár-Szabó Ágnes és Petrőczi Éva „közös felfedezettje” lehetett. Petrőczi ismerhette őt nagykőrösi rövid vendégszereplése idejéből, amikoris BK egy szűk éven át a Tanítóképző Kar oktatója volt. Kulcsár-Szabó Ágnes, a károlis pletykafészek, aki hozza-viszi a MAB-os és ELTÉ-s híreket, tudhatott leginkább BK ELTÉ-s bukásának részleteiről, és mérhette fel a bevállalás szerinte csekély kockázatát.)

Védés

A 2009. március 23-i házi védésen, mely az első volt a károlis DI márciusi dicstelen menetelése sorában, a 4 tagú bizottság felét két károlis alkotta. Az egyik a dolgozattal nagyon elégedett Kulcsár-Szabó Ágnes, a másik a „Rabszolgavásár” posztunkból ismerős Török Lajos adjunktus, akiről ott megírtuk, hogy a szép családi érzéstől vezéreltetve feleségestől kaszál a fizetése mellett még egy fél fizetést, felesége pedig erasmusos pénzekből részesül, így nemigen van módja egyiküknek sem nemet mondani a Szabó-dékánházaspár és Kulcsár-Szabó dékánhelyettes asszony bármiféle kérésére. A két külső tag, Vasy Géza és Márkus Béla azonban korántsem volt elégedett sem a dolgozattal, sem az eljárással. Utóbbi kemény kritikát írt, amit a sértődött jelölt előbb ignorált, majd felhívta az opponens figyelmét, hogy Cs. Szabó ügyben még sokat kell tanulnia. A témavezető Petrőczi Éva, hogy oldja a hangulatot, Cs. Szabó nemi életére terelte a szót, de mindjárt fel is mentette a jelöltet a válaszadás alól, nevén nevezve az igazi illetékest ebben a kérdésben, a jelen nem lévő kvázi-özvegyet. A vita után Petrőczi nem hagyta el a termet, hanem addig beszélt a külső tagok lelkére, míg az eredmény 20-ból 15 pont, azaz 75% lett, azaz a cum laude alsó határa. A külső tagok furcsállták az eljárást, az eredménnyel sem voltak megelégedve, a Petrőczi Éva által rájuk gyakorolt nyomás miatt is kényelmetlenül érezték magukat, és ünneplés nélkül távoztak.

Védés után

3 nappal később Demes-Kőfalusi Krisztina e-mailben utasította Vanó Renáta minőségbiztosítási koordinátort, hogy készítse elő a másnapi, 2009. március 27-i  EDHT-ülés számára a fokozatok odaítélését, az elért százalékokkal. Ebben a határozattervezetben azonban Baranyai Katalin eredménye már nem a cum laude alsó, hanem a felső határát súrolja: 88%. Az eredmény feljavulására egy rejtélyes jegyzőkönyv adott magyarázatot: BK védésén e szerint már nem 4 tagú, hanem 5 tagú bizottság vett részt, az elnök nem Vasy Géza volt, hanem a jelen sem lévő Széles Klára professzor asszony, akinek nagyon tetszhetett BK disszertációja, mert a maximális 5 pont helyett 7-et (!) adott. Baranyai Katalin az EDHT-határozat szerint már nem 20-ból 15 pontot, azaz 75%-ot, hanem 25-ből 22 pontot, azaz 88%-ot ért el. Hogy az EDHT utólag korrigálta-e a hibát, nem tudjuk.

 Amúgy is bagatell adminisztratív hibáról volt szó: az eredmény így is, úgy is cum laude

 …lett volna, ha a MAB nem vétózza meg ezt is.

Nem is értjük, hogy miért. Hiszen a MAB-tag Kovács Árpád ezt a védést is törvényesnek találta.

Visszatérve Hermann övön aluli célzásaira a hiányos irattárról: aligha áll a csalások és okirathamisítások elrendelőinek és végrehajtóinak érdekében, hogy bűncselekményeik minden részletükben dokumentálhatók legyenek, hiszen ezekért rács mögé kerülhetnének. Vajon megvannak-e ezek az iratok hiánytalanul ma az IDI irattárában? Ha nincsenek, ki(k)nek állt érdekében eltüntetni ezeket? És azok, akiknek érdekükben állt, s.k. tették, vagy rábízták lakájukra, a mindenre kész eszközemberre HZ-ra?

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 8 hozzászólás »

The personality rights of a strawman (Lehetnek-e egy strómannak személyiségi jogai?)

Posted by jhnnsclvn - december 18, 2009

Mottó:
Vaszilij Ivanics (Csapajev): Van nekünk doktori iskolánk, Petyka?
Petyka: Hát persze, hogy van, Vaszilij Ivanics.
Vaszilij Ivanics: Honnan tudod, Petyka?
Petyka: Onnan, hogy Te vagy a vezetője, Vaszilij Ivanics.

Kovács Vaszilij Ivanics Árpád és Hermann Petyka Zoltán ilyen felhatalmazással és intelligenciával vezetik az ölükbe pottyant DI-t, miközben ostoba leveleket írnak százaknak arról, hogy nem ők írták azt a levelet, amely alatt az ő nevük állt – kommentálja sajátgyártmányú viccét egy hozzászóló, amely annyira találóan jellemzi a Doktori Iskola jelenlegi vezetését, hogy mottóként a poszt elé illesztettük (a szerk.).

Aki eladja a nevét, az hozzájárul ahhoz, hogy azt használják. Jó vagy rossz célra, mindegy. Akár vissza is élhetnek vele. Az alkuban ez nincs leszabályozva, és aki elfogadja a pénzt, annak nem lehetnek feltételei.

Aki lemond a nevéről, az a személyiségi jogairól is lemond.

Ha valaki megkérdez ma egy károlis btk-s doktoranduszt, ki a doktori iskolájuk vezetője, akkor a kérdezett zavarba jön. Ki is?

A Károli btk doktori iskolájának nyolc hónapja nincs vezetője. Az állítólagos vezető egy stróman. A stróman német szó  (Strohmann), azt jelenti, hogy szalmabáb. Egy puszta funkció – mögöttes személyiség nélkül. Aki vállalja, hogy a nevében bármit írhatnak és cselekedhetnek, annak nincsenek morális gátlásai, semmilyen erkölcse sincs. Ezért nem is apellálhat erkölcsre.

Kovács Árpád ilyen stróman. Először elvállalt egy funkciót, a doktori iskola vezetését, olyan helyzetben, amikor a védések körüli csalások gyanúja felmerült. Majd nevét adta az összes csaláshoz és jogsértéshez. Most pedig nevét adja a Hermann Zoltán által kör-emailekben, honlapon és minden egyéb formában terjesztett hazugságokhoz. És mindezt MAB-tagként teszi, holott a MAB-nak nemcsak tudományos minőséget kellene képviselnie, hanem etikát is. Eddig még senkinek sem jutott eszébe, sem a KÁB-elnöknek, sem a MAB etikai bizottságának, hogy felelősségre vonja Kovács Árpádot azért, amiért az események teljes körű ismeretében mind a négy károlis védést törvényesnek ismerte el, holott abból három csalás volt.

Lehet, persze, hogy azt sem tudta, mi történik körülötte. A doktoranduszok szerint, még most sem tudja. Ha kérdezik, homályos, ködös, zagyva válaszokat ad, szemmel láthatóan azt sem tudja, hol van, Veszprémben-e vagy Budapesten. Ignorantia non est argumentum – vallották már a rómaiak is, azaz a tudatlanság nem érv, és nem mentség. Legkésőbb a MAB-vizsgálat után azonban Kovács Árpádnak már tudnia kellett, hogy mihez adta a nevét. De neki ez teljesen mindegy volt, mint ahogy az is mindegy, mit ír és mire szólítja fel Hermann Zoltán az ő nevében a doktoranduszokat. A tudatlansága Kovács Árpádot nem zavarja. Csak az zavarná, ha ezen rajtakapnák. Ezért Hermann Zoltán nélkül Kovács Árpád nem megy sehová. Még oda sem, ahová a király is gyalog jár. Mert mi van, ha a vizeldében a mellette dolgát végző egyetemi polgár feltesz neki egy kérdést. Oda is magával kell vinnie a „magyar hangját”, HZ-t, mint ahogy a püspöki audienciára is. Kovács Árpádot kérdezik – Hermann válaszol. Hazugságokat és hülyeségeket – neki is egyre megy, felelőssége neki végképp nincs, mert ő mindig álnéven ír és álnéven cselekszik.

A doktori iskolának nincs vezetője. A stróman nem rendelkezik tudással, magyar hangja pedig felelősséggel.

És mi a helyzet Kovács Árpáddal mint valós személlyel? Ő nem létezik. A Kovács Árpád hangsor nem egy konkrét embert jelöl, hanem egy álnevet, amit bármivel ki lehet tölteni.

Ha valaki szívességet akar tenni annak az embernek, aki valaha Kovács Árpád volt, mielőtt szalmabáb lett, annak csak azt tanácsolhatjuk, hogy használja ezt a nevet igaz információk terjesztésére is. Talán valamelyest kompenzálni lehet vele a gyalázat egy töredékét, amit ennek a névnek néhai viselője önként vett magára, amikor eladta a nevét.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 36 hozzászólás »

Voyeur in peep-show (Nyálcsorgató kukkoló)

Posted by jhnnsclvn - december 17, 2009

„Éhes disznó makkal álmodik” – tartja a magyar közmondás, és ez a közös konzekvenciája annak a három elemzésnek, amely az utóbbi napokban a Senkiföldje pályázatára érkezett (új olvasóinknak ajánljuk figyelmébe: http://senkikasenkifoldjen.blog.hu), s melyek tárgya – mintha csak a pályázók összebeszéltek volna – a híres mesemondó és az ellenállhatatlan Don Juan filológiai munkássága.

 Bonaventura jr. a retorika felől közelíti meg HZ (azaz HormonZavar vagy másképp HermannZoltán, ahogy tetszik) írásait, és ebből a szempontból semmi dicsérni valót nem talál rajtuk. Ezután áttér az informatív tartalomra, és megállapítja, hogy HZ tanulmányai ugyanolyan dezinformatívak és semmitmondók, mint egyéb tárgyú írásai, elsősorban Kovács Árpád álnéven írt körlevelei és internetes tacepaói. Előbbire példa, hogy a népmesét és műmesét összetéveszti (a gyűjtő Grimmék saját meséiről beszél), majd értékeli a publikációs fórum (Iskolakultúra) impaktfaktorát. Ez ugyanolyan alacsony, mint az információs hozadék (vö.: a szövegelemzésnek „magában a szövegben kell megkapaszkodnia”). Végül megtalálja a tanulmányokban HZ életproblémáját, a kasztrációs félelmet:

Úgy látom, nagyon elhanyagoltuk HZ munkásságát. Én belenéztem néhány írásába: csillogó retorikai tehetség ez az ember! Olyanokat ír: “A kellőképpen körül nem tekintő interpretátor” : ezen természetesen azt a hülyét érti, aki nem ő. Ő viszont mint kellőképpen körültekintő interpretátor nyakon csípi a kis huncut szöveget legrejtettebb titkait is! Pertuban van a legnagyobbakkal is: pl. “Grimmék meséjéről” ír, bár mi szerényen úgy gondoljuk, hogy a Grimm testvérek csak összegyűjtői voltak a német mondáknak és meséknek, s nem írói, mint Andersen a magáénak. N. B. Ha lesz egy kis időm, külön tanulmányt szentelek annak a kérdésnek, hogyan elemzi HZ a kasztrációs komplexust ennek a szegény embernek az írásaiban. S méghozzá a világhírű, patinás Iskolakultúra oldalain: Na, ha ez nem ér 10 impakt-faktort, Ivanuska Duracsok legyen a nevem! HZ belepancsolt Propp úr művébe is, de nekem a legjobban a következő megfogalmazása tetszik: “a regényszöveg nárcisztikus jellege miatt a szöveg értelmezésének magában az olvasott szövegben kell megkapaszkodnia, mivel másra nem támaszkodhat.”
Hát igen: a szöveg értelmezésének a szövegből kell kiindulnia – micsoda új perspektívák a kanonizációs-miskárolós kiindulásokhoz képest. Mi barátainkkal, Vaszilissza Prekrasznajával és Ivanuska Duracsokkal együtt gratulálunk Professzor Úrnak és csak abban reménykedünk, hogy egyszer bennünket is méltónak talál arra, hogy megemlékezzen rólunk életművében, s így egy doktori iskolában is szóba kerüljünk. Barátunk, Szolovej Razbojnyik más véleményen van, élesíti is a miskároló kését a kasztrációs komplexus perfektuálása végett, de (egyelőre még) lefogjuk.

Dear Sister a hermeneutika felől közelítve szintén HZ szexuális frusztrációjába és kasztrációs félelmébe botlik, bár a szerző ezeket – szemérmesen – hol Kármán „Fanni”-jára, hol Lutherre vetíti ki:

Én is olvastam a hermeneutika tudományába belekontárkodó professzor úr írásait (Dear Sister megelőlegezi HZ-nak a professzori címet – mi csak reméljük, hogy azt ilyen teljesítményre nem kapja meg – a szerk.). Nekem az a tanulság belőlük, hogy ő a hermeneutikát úgy érti, hogy ami eszébe jut erről a szövegről, azt mind le is írja. Ilyen módon egy “szabad ötletek jegyzéke” lesz az írása. Nincs kiinduló és végpontja, tetszés szerint abbahagyható és folytatható. Tudom, hogy érveket, szerkezetet stb. számon kérni egy posztsturkturalistától illetlenségnek számít, de azért az ötletek kiválogatásában lehetne egy kicsit óvatosabb is. Nálam ott telt be a pohár, mikor Kármán Fannijáról szólva nemcsak Hamupipőke jutott eszébe, hanem arról Luther maga. (Elképzelem a szitut: ül és gondolkodik, hogy honnan is kapom én a fizetésemet, megvan, valami protestáns izé, Zwingli, Melenchton, nem..megvan: Luther!) Szóval Luthert idézi, aki egyik prédikációjában idézi Hamupipőkét, azaz Aschenbrödlit. Így készül a posztstrukturalista BLŐDLI a hermeneutika professzorának keze alatt montázs-kollázs módszerével egymás mellé illesztve azt, aminek semmi köze nincsen egymáshoz.
Az egész PATCH-WORK szövegből (elemzésnek nem nevezném) egy-két motívum rajzolódik ki tisztán: a szexualitástól való megfosztottság, ill. lemondás (ezt vetíti ki szegény Fannira) és a kasztrációtól való félelem.
De miért kellett ehhez LUTHERT IS BELEKEVERNI?

A két vázlatból kirajzolódó patologikus diagnózist végül Hamupipőke állította fel:

Olvastam Bonaventura jr. és Dear Sister megállapításait és egyet is értek velük. Ez az ember egy tudatlan senki, aki úgynevezett tudományos szövegeiben éli ki nemi frusztráltságát. Ez addig még rendben is volna, aki nem kíváncsi rá, nem olvassa. Amit én igazi problémának látok, az az, hogy ezt az embert egy felekezeti fenntartású egyetem foglalkoztatja, doktori iskolájában alkalmazza, tehát legjobb oktatói egyikének tartja.

Vettem a fáradságot és elolvastam HZ 2002-ben Veszprémben megjelent könyvét (?), mely jól jellemzi egész habitusát. Egyszerűen szólva: mindenről AZ JUT ESZÉBE, mint a viccbeli Mórickának. Mocskos fantáziája nem kíméli a legnagyobbakat sem: benyálazza Puskint, Lermontovot, az orosz bilinahősöket is.

Amikor magyar kálvinista szerzőkről ír, a szennyes szexuális asszociációk valóságos vulkánként törnek ki belőle. Csak néhány momentumot idézek tőle. Arany Tengerihántásáról így ír könyvének 112-3. oldalán: „a ruhadarabok és a kopogó tánc kétértelmű” szimbolikája a nemi aktusra utal: a tuba jelentése ez esetben ’férfi nemiszerv’ volna. Tuba Ferkó furulyájáról sem feledkezhetünk meg: „mindig sí-rí” (5. Versszak), de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hangszer szexuális szimbolikáját sem: az obszcenitástól sincs messze az a kijelentés, hogy Eszti halálát végső soron a furulya sírása okozza….A harang – palástja és a benne kocogó nyelv képe okán – megintcsak erotikus szimbólum…A rézfaszú bagoly az ebanyja párja ebben az esetben az ebanyja maga Dalos Eszti. Az eb szavunk egyébként a szláv jebaty, jebati (’közösül’) szóból származik…”

Tehát Arany Jánosnak, aki közismerten szemérmes ember volt, HZ szerint még az ebről is AZ JUTOTT ESZÉBE. Nem igaz!!! Ez csak HZ inszinuációja. Nyálcsorgató peep-show látogató vénembereknek akarja láttatni a kálvinista kultúra nagyjait. Mocskos kezével összetapogatja, benyálazza hótiszta életművüket, nevetség tárgyává teszi a kálvinista morált, melynek alapeleme a SZEMÉRMESSÉG, ezt a szót HZ, gondolom, legfeljebb a szótárból ismeri.

Érdekes kérdés az, hogy ennek a könyvnek az ismeretében alkalmazták HZ-t az említett felekezeti egyetemen. Vajon miért? Van egy tippem: éppen ezért! Hogy dekonstruálja, tönkretegye, szétzúzza a nemzeti kultúra azon értékeit, melynek ápolására állítólag az említett egyetem alapult. A tönkretétel legjobb eszköze pedig ez az agyatlan GÓLEM, aki annyira képtelen szépet, jót, nemeset létrehozni, hogy FENEKETLEN GYŰLÖLETÉBEN ízzé-porrá zúzza azt, amit mások a nemzeti kultúra legfényesebb értékeiként tisztelnek

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: | 7 hozzászólás »

Some petty errors (Apró szabálytalanságok)

Posted by jhnnsclvn - december 15, 2009

A kari vezetés hivatalos verziója szerint néhány jelentéktelen adminisztratív szabálytalanság vezetett az Irodalomtudományi Doktori Iskola felfüggesztéséhez. Most prezentáljuk olvasóinknak az egyik ilyen „apró“ szabálytalanságot.

 A Mészáros-ügy tényei

 2009. március 23-26. között négy doktori védést rendezett a Károli Irodalomtudományi doktori iskolája: 23-án Baranyai Katalinét és Riskó Enikőét, 24-én Váradi Ferencét. Mészáros Márton (továbbiakban: MM) védésére utolsóként, március 26-án került sor. (Az időzítés aligha véletlen: Prof. Hima Gabriella (HG), a Doktori Iskola (DI) vezetője márc. 26-29. között Brassóban konferencián vett részt). Váradi Ferenc védése ellen nem emelt kifogást a MAB. Baranyai Katalin és Riskó Enikő védése azért volt szabálytalan, mert máshol már megbuktak ezekkel a dolgozatokkal. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) mégis a legutolsó, azaz Mészáros Márton védését találta a legproblematikusabbnak.

 Előzmények

Mészáros Márton 2004-2007 között, Kulcsár-Szabó Ágnes (akkor még tanársegéd, továbbiakban K-SzÁ) befolyására PhD-ösztöndíjat kapott. Témája eredetileg az 1930-as évek magyar protestáns sajtója. Általa választott témavezető: Hima Gabriella. 2007-ben, amikor Kulcsár-Szabó Ágnes docens lett, Hima Gabriella felajánlotta MM-nak – a doktorandusz és a kolléga szoros barátságára tekintettel –, hogy megosztaná a témavezetését K-SzÁ-sel. MM azonban erre vonatkozó kérvényt soha nem nyújtott be, így maradt hivatalosan mindvégig HG egyedüli témavezető.

A 2008. december 18-i házi védéseken (Baranyai Katalin, Riskó Enikő, Váradi Ferenc) MM családi ok miatt nem vett részt, így nem lehetett tudni, hogy áll a dolgozatával. Hima Gabriellának, akivel 2007-től tanársegédként közös tanszéki szobában dolgozott, egyetlen korai szöveget mutatott, későbbi érdeklődésére kitérő válaszokat adott. Az 1930-as évek protestáns sajtójáról három közleménye jelent meg 2008-ig, egyik társszerzővel, a Hima Gabriella által szerkesztett Doktori Iskolai sorozatban, kettőt Kulcsár-Szabó Ágnes helyezett el.

 Házi vita

MM házi vitájára semmilyen meghívó nem lett kiküldve, nem lehet tudni, volt-e hivatalosan, ha igen, mikor.

A MAB vizsgálóbizottságának a 2009. június 16-i látogatáskor a jelölt és a Doktori Iskola iratait kezdettől végig kontrolláló csoport – Szabó András, Kulcsár-Szabó Ágnes, Hermann Zoltán – a következő dokumentumokat mutatta be:

– egy jegyzőkönyvet az állítólagos házi vitáról febr. 25-i dátumozással, amihez nem tartozott jelenléti ív

– egy olyan lapot, amely e házi-védés jelenléti íve lett volna, azon azonban már márc. 25-i dátum szerepel – a jelölt dossziéjában pedig, le volt fűzve egy aláírásokkal ellátott jelenléti ív erről a házi-védésről, amin szintén márc. 25-i dátum szerepel (ha ez így van, akkor a házi-védés egy nappal a márc. 26-i védés előtt volt!, a febr. 25-i jegyzőkönyv pedig legalábbis félrevezetés)

– és volt egy házi védésnek nevezett esemény március 12-én, amelyen csak a dékánházaspár, Szabó András és felesége, Petrőczi Éva vett részt (utóbbi mint házi-opponens), továbbá a dékánhelyettes, Kulcsár-Szabó Ágnes, valamint Bednanics Gábor, Kulcsár-Szabó Ernő 2007-ben védett doktorandusza (mint második házi-opponens), és két PhD-hallgató (mint tanú): a témavezetés-váltási botrányból ismert Nemeh Diana és Bónáné Sárai Szabó Linda. A házi vita levezető elnöke: Demes-Kőfalusi Krisztina, tanszéki adminisztrátor (!) A terembe véletlenül benyitó Hima Gabriella kifogásolta a dolgozat készültségi állapotát;

– nincs dokumentálva az sem, mikor adta le MM a dolgozatot házivédésre, mennyi idejük volt a házi opponenseknek a dolgozat megismerésére.

 A házi-védés utáni folyamat (feltéve, hogy egyáltalán volt házi-védés)

– a KRE Doktori Szabályzata értelmében a házi-védés után legkorábban egy hónappal nyújtható be az értekezés végleges szövege, itt pedig a házi-védés „hivatalos” időpontja és a nyilvános védés között összesen egy hónap vagy csak egy nap telt el;

– a pozitív házi-védés után jogos felkérni a kijelölt opponenseket. A hivatalos opponensi felkérő levél/levelek dátuma febr. 26., tehát a házi-védés „hivatalos” (de nem tényleges) időpontja utáni nap, Szabó András EDHT elnök aláírásával; a dossziéban viszont ugyanazzal a szöveggel és ugyanúgy az EDHT elnöke (Szabó András) jegyzésével és (itt) pecséttel ellátott felkérő levél dátuma febr. 19. Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben még a házi-védés előtt megtörtént a felkérés, a helyszínen ily módon prezentált dokumentációval kapcsolatban felmerül a tudatos félrevezetés gyanúja; minthogy mindkét eltérő dátumozású dokumentumon Szabó András dékán aláírása szerepel, ezt az „okiratkezelést” lehetetlen másra – akárcsak a titkárnőre – hárítani.

 Védésre bocsátás

– a fellelhető dokumentumok között van egy 2009. március 9-i, amelyben MM kéri, hogy benyújtott disszertációját bocsássák védésre.

– eltekintve attól, hogy ez a kérvény csak 17 nappal keletkezett a védés előtt, és még csak ezt követően lehetett volna az opponensekhez és a bizottsági tagokhoz eljuttatni, egy másik dokumentumból az derül ki, hogy ezen a napon, ugyancsak 2009. március 9-én, Mészáros Márton új témavezetővel (Szabó Andrással) új témáról (15. századi német protestantizmus) kíván a jövőben értekezni, és ehhez kéri – nem a DI vezetőjének vagy a Kari Doktori Tanácsnak (KDT-nak), hanem – kimondottan Demes-Kőfalusi Krisztinának az engedélyét.

– A témaváltás nem csekély. Az 1930-as évek magyar sajtója helyett Luther kora és tere 400 év ugrás időben, 2000 kilométer térben. Mindezt március 9-én kezdi írni úgy, hogy a védésig (március 26.) rendelkezésre álló 17 napból még az opponensek véleményére és az azokra írandó válaszra is futnia kellett

– MM védésre bocsátásával kapcsolatosan a KRE Doktori Szabályzatban foglaltaktól való eltérés is felmerül: MM disszertációja nem felel meg a KRE Doktori Szabályzatban foglalt terjedelmi követelményeknek, a minimális 400.000 karakter helyett 237.000 karakter, alig több mint a fele az előírtnak;

 Téma- és témavezetőváltás – 2 héttel védés előtt

– Kérdés, hogy ezek a dokumentumok valójában mikor keletkeztek, mert ezt a dátumot, azaz 2009. március 9-ét követően a DIT/KDT egyetlen ülésén sem tárgyalták ezt a kérelmet.

– Előkerült egy dokumentum 2008. október 30-áról, melynek melléklete állítólag a védés előtti témavezetések újraelosztását tartalmazza. Kérdés, ki hozta ezt a döntést, ki és min vett 2008. október 30-án részt. Erről az állítólagos ülésről, őszi szünetben, a reformáció előestéjén ugyanis csak egy héttel később, utólag értesítették a DI vezetőjét, aki október utolsó napjaiban külföldön tartózkodott. A 2008. október 30-i „dokumentumon”, mely az első látványos okirathamisítás az MM-ügyben, két aláírás szerepel: Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes asszonyé és Demes-Kőfalusi Krisztina titkárnőé. (Lehet, hogy más nem is volt jelen, mert ha professzor vagy habilitált docens jelen lett volna, akkor nem a tudományos rangban legutolsó, K-SzÁ írta volna alá az állítólagos KDT-ülés jegyzőkönyvét a titkárnő mellett.)

– További kérdések: ha 2008. október 30-án történt döntés, akkor miért csak márc. 9-én kérvényezte MM a témavezető-váltást (és egyáltalán miért kérvényezte, ha volt döntés);

 Hármas témavezetés-váltás – különböző dátumokkal

– 2009. március 4-én (5 nappal MM témavezető váltási kérvénye előtt!) Demes-Kőfalusi Krisztina (D-KK) utasítást ad Vanó Renáta koordinátornak, hogy Szabó András nevét vigye fel témavezetőnek MM neve mellé

– 2009. március 10-én (1 nappal MM kifejezetten neki benyújtott kérvényei után!) D-KK kiküldi a hivatalos meghívókat a március 23-26-i 4 védésre, nagy példányszámban, MM neve mellett Hima Gabriellát és Kulcsár-Szabó Ágnest tüntetve fel társtémavezetőkként

– a www.doktori.hu honlapon pedig, MM védése már Szabó Andrásnak és K-SzÁ-nak van elkönyvelve

–  a hivatalos témavezető, Hima Gabriella a brassói konferenciáról hazatérve, mindezt a MAB honlapjáról tudja meg utólag, a védés után 1 héttel

 Védés

– 100%-os eredmény egy terjedelmileg 50%-os, tartalmilag heterogén szövegeket (fele Luther koráról egy új német szakirodalom magyarítása, másik fele az 1930-as évek magyar protestáns médiumairól) tartalmazó disszertációra

– az eljárásban résztvevők; témavezetők: Szabó András KRE BTK dékánja, Kulcsár-Szabó Ágnes KRE BTK dékánhelyettese; opponensek: Szabó Andrásné Petrőczi Éva (dékánfeleség), Bednanics Gábor (Kulcsár-Szabó Ernő 2007-ben védett doktorandusza), elnök: Eisemann György (ELTE, Kulcsár-Szabó Ernő beosztottja), további tagok: Hermann Zoltán KRE BTK tanszékvezető (emellett Kulcsár-Szabó Ernő 2002-ben védett doktorandusza), Simon Attila (DE ÁJK, 2008 szeptemberétől a MAB Kulcsár-Szabó Ernő által vezetett Képzési Ági Bizottság (KÁB) tagja, Szabó András és K-SzÁ kiszemeltje a KRE BTK Kommunikáció Tanszék élére, ahová pályázott, Kari Tanács (KT) és Szenátus is megszavazta, az utolsó pillanatban azonban a Zsinat nemet mondott Simon Attilára)

 Védés utáni folyamat

a KDT 2009. márc. 26-i ülésén döntött a doktori fokozatok odaítéléséről (ugyanezen a napon 14 órakor volt MM védése!); MM védése után közvetlenül, 16.30-kor az MM ünneplésével egybekötött KDT-ülésen nemcsak a fokozatokmodaítélése történik, hanem Demes-Kőfalusi Krisztina titkárnő, a jegyzőkönyv (jkv) szerint, felkéri az imént elnöklő Eisemann Györgyöt egy további elnöklésre: Kulcsár-Szabó Ágnes épp – evés-ivás-tivornyázás közben –  elhatározott habilitációjának all inclusive lebonyolítására, majd az EDHT egy nappal később, márc. 27-én jóváhagyta ezt – ezek a grémiumok, amelyben már teológusok és jogászok is részt vettek – aligha tehettek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy a folyamatok szabályszerűségét megfelelően ellenőrizzék; ez azonban nem volt akadálya az egyhangú elfogadásnak

– a sietség oka: Hima Gabriella Irodalomtudományi Doktori Iskola (IDI) vezető március 30-án esedékes visszatérése a külföldi konferenciáról; őt már kész tények elé kellett állítani

 Következmény: az IDI-vezető leváltása

– Hima Gabriella csak visszatérését követően utólag a www.doktori.hu honlapról értesül a témavezetés-váltásról, és április 3-án e-mailben hívja fel kollégái figyelmét az ügy ellentmondásaira (különböző témavezetői nevek, váltási időpontok, férj témavezető, feleség opponens) és a lebukás veszélyére

– javasolja az adatok azonnali átmeneti eltávolítását a honlapról és egy közös megbeszélést április 8-ra, 9-re vagy 14-re (közben Húsvét, ápr. 6-tól tavaszi szünet), amelyen az ellentmondások kiküszöbölése után megegyeznek a feltöltendő hivatalos adatokról

– a Doktori Tanács április 6-án az iskolavezető tudta nélkül összeül, és az iskolavezetőt  távollétében puccsal leváltják (Résztvevők: Szabó András dékán, Petrőczi Éva dékánfeleség, Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes, Hermann Zoltán tanszékvezető és Kovács Árpád semmilyen tanszékhez nem tartozó, kizárólag orosz szakos nyugdíjas, 2008 nyara óta szintén a Kulcsár-Szabó Ernő vezette KÁB tagja)

– MM 100%-os eredményét megerősítik, minden védést szabályosnak és kifogástalannak találnak, és az eljárást MAB-tagként legitimáló Kovács Árpádot a távollétében leváltott és akkor még mit sem sejtő Hima Gabriella helyébe ültetik vezetőnek

 Csalás és okirathamisítás felfedezése 2009. május 26-án

– MM állítólag március 9-én kelt kérvényei először május 26-án kerülnek nyilvánosságra Szabó András kezéből;

– nincs magyarázat arra, addig hol kallódtak, és hogy kerülték meg az IDI-vezetőt és a KDT-ot;

– 2006. június 2-án Hima Gabriella vizsgálatot kér az ügyben az időközben rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettestől Balla Pétertől: részben az eltérő dátumozások, részben az azonos napra keltezett, de egymást kizáró tartalmú dokumentumok hitelességének kétsége miatt

 Balla Péter egyetlen intézkedést tesz a felfedezett bűncselekménnyel kapcsolatban: Hima Gabriella leváltását a Doktori Iskola éléről jóváhagyja, és a bűncselekmények fölött – MAB-tagként is! – szemet hunyó, azokat törvényesítő Kovács Árpád orosz szakos nyugdíjast nevezi ki az IDI új vezetőjévé.

 Talán szerepet játszott Balla Péter döntésében, talán nem, de tény, hogy Balla Péter rektor és a csaló, közokirat-hamisító Mészáros Márton rokonok. Mindketten Hegedűs püspök családjának tagjai.

Posted in ELTE, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 15 hozzászólás »

Hermann’s new fables (Actualissimo: Hermann új meséi)

Posted by jhnnsclvn - december 13, 2009

„Jelentős egyetemi erőfeszítések és az új bölcsészkari vezetés kezdeményező lépéseinek hatására az Irodalomtudományi Doktori Iskola az utóbbi félévben reményteljes megújuláson ment keresztül mind a törzstagság, mind a képzési programok és formák terén” – olvassuk az „Aktuális” című (félre)tájékoztató levélben a Doktori Iskola honlapján. Aláírás Prof. Dr. Kovács Árpád. Kétségtelenül vannak benne olyan elemek, amelyek akár tőle is származhatnak, pl. a „reményteljes megújulás”, ”gáncsoskodás ellenére sikerrel kecsegtető”, sőt “sikerrel biztató folyamatok” autentikus marxista lexikáról és retorikáról tanúskodnak, ezt követően azonban elveszítjük a fonalat. Biztatni akar bennünket professzor úr vagy a kudarcra felkészíteni? Az első bekezdés szerint az utóbbiról van szó: kecsegtetés ide, biztatás oda, a folyamat „elakadt”. Bűnösök: a gáncsoskodók. A szerző azonban, először belegabalyodva saját retorikai labirintusába, a végén Marx-Engels-Lenin Ariadné-fonalával nemcsak kitalál belőle, hanem az utolsó bekezdésben már töretlenül folytatja útját. Ez a végére biggyesztett vörös farok kommunista iskolázottságra vall. Mintha csak a szovjet himnusz KRE IDI-re adaptált változatát olvasnánk: Ariadné fonala a vörös zászló, mely győzelemről győzelemre vezeeeeet…

Eddigre már megfeledkezett a szerző az elakadásról. Nem véletlenül. A középső részt ugyanis nem a nyugdíjas marxista professzor fogalmazta (írni, konkréten semmit nem írt, azt abból lehet tudni, hogy nincs benne helyesírási hiba), hanem Hermann tanár úr.

Ez a középső rész a nagy mesélő újabb nekifutása, hogy megbirkózzék az október 2-i MAB-határozat kellemetlen megállapításaival. Faltörő kosként ront a nyitott kapunak, hiszen a határozat teljes szövege már másfél hónapja olvasható a neten. Az interpretáció felénk fölösleges – de az önigazolás tanár úrnak, úgy látszik, szükséges. Azonban megint nem sikerül beismernie, hogy az összeforrt kis csapat nem megújítója, hanem szétverője a Doktori Iskolának, hogy nemcsak közokirathamisítások és csalások történtek, hanem olyan módon váltották le Hima Gabriellát, a Doktori Iskola vezetőjét, amit a MAB elítél, és elhatárolódást vár Kovács Árpádtól, nem pedig azt, hogy a helyébe üljön. Azt is hallottuk, hogy Szabó András dékán és Györgyiné Koncz Judit rektorhelyettes asszony még áprilisban feljelentették a DI-t, és ez váltotta ki a MAB-vizsgálatot. Ez igaz? Határozatot olvasni mi is tudunk, szerintem jobban, mint a tanár úr, minket inkább a mögöttes info érdekelne. Ezekről mért nincs szó az „Aktuálisban”? Homályos az „iratátadás meghiúsulására” vonatkozó rész. Ezt hogy érti Tanár Úr? Nem sikerült egyik kezéből a másikba áttennie az iratokat? Ebben ki vagy mi „gáncsolta”? Eleget gyakorolta az iratokkal való zsonglőrködést, hiszen évekig téblábolt és matatott az irodában, valósággal beköltözött oda.

A szabályok hangsúlyozása is Hermann tanár úrra vall. Értelmükről és betartásukról már van némi fogalmunk az ominózus augusztusi témavezetés-váltási kampány óta. A szabályok arról szólnak, hogy a 3. félév után már nem válthatunk témavezetőt, csak ha meghal vagy ilyesmi, tanár úr Kovács álnéven írt egyidejű körlevele pedig arról, hogy váltsunk akkor is, ha már elvégeztük a képzést, de csak a személyt, a témát ne, és írjunk Önnel disszertációt Elfriede Jelinekről, vagy Kulcsár Szabó Ágnessel napjaink erdélyi prózájáról, ezzel is eleget téve annak a MAB-követelménynek, hogy a témavezető kutatási területe és a disszertáció témája összhangban legyen. Mert úgy hallottuk, hogy ennek hiánya miatt bukott meg tavasszal Baranyai Katalin és Riskó Enikő. Mészáros Márton esetében kifogásolta a MAB a befejezett képzés utáni váltást. Ebből Önök tanultak. Ön és Kulcsár-Szabó Ágnes már 2 évvel ezelőtt beledolgozták magukat a mi témáinkba, azaz a mai osztrák és a mai erdélyi prózába. Csak az a baj, hogy ebben nem Önök vezetnek bennünket, hanem fordítva, minthogy saját területünknek mi vagyunk a specialistái – legalábbis Önökhöz képest. Ez a mi törzstagságunkhoz jön majd egyszer jól, de Önökön ez most nem nagyon segít. Akkor meg minek? Vagy ennyire előrelátók és önzetlenek? És majd le is doktorálnak ebből a kedvünkért, hogy feltüntethessük Önöket a nevünk mellett – mint tanítványokat?

Mint minden mesének, ennek is vannak valós elemei. Igaz az, hogy a MAB nagyvonalúsága előnyösebb helyzetbe hozta ezzel a büntetéssel a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskoláját, amely a teljesítéshez fél évvel hosszabb időt kapott, mint a többi DI, ami miatt lázadoznak is a becsületesen elbukók. És az is igaz, hogy a „megújult” doktori iskola „töretlenül”, mi több következetesen folytatja a fél évvel ezelőtt megkezdett utat (szabályellenes témavezető-váltási akció, évekkel visszadátumozva).

Mit ért tanár úr a DI megújulásán? Ugyanazok maradtak benne tagként, akik fél (vagy inkább háromnegyed) évvel ezelőtt elkövették a csalásokat, csak az egyetlen aggályoskodó tűnt el. Ez új, de ez a MAB-határozat szerint határozottan veszteség, nem pedig nyereség.

Az adminisztrációra oly büszke Hermann tanár úr figyelmét végül felhívnánk arra, hogy a www.kre.hu és a www.doktori.hu adatai ellentmondanak, pl. Mészáros Márton témavezetője az egyiken Kulcsár-Szabó, a másikon ugyanez Kulcsár nélkül (szegény srác, nehogy még egyszer megbukjék ezen csekély adminisztratív hiba miatt!), de rengeteg hasonló ellentmondás van. Továbbá azt írják, hogy Hima professzor asszony már nem törzstag, csak témavezető és oktató. Ennek ellenére sem a témakiírók, sem az oktatók között nem látjuk a nevét. Valahogy elfeledkeztek Nyilasy Balázs habilitált docensről, és Szász Lászlóról is, akiknek munkássága messze megelőzi az „Aktuális” középső részének szerzőjéét (remélem, ezt nem veszi rossz néven, de mi így látjuk), nem is beszélve az „ipszilonul” halandzsázó törzstagról. Szerintünk az ő munkásságuk inkább nemzetközi hírű (Szász tanár úré biztos, mert őt Romániában is ismerik), mint a hazánkban nemzetközi hírű Jákfalvi Magdolnáé, vagy a külföldön kifejezetten rosszhírű, mert elsősorban lejmolásairól ismert dékánházaspáré.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 16 hozzászólás »

András Szabó, the false witness (Szabó András, a hamis tanú)

Posted by jhnnsclvn - december 12, 2009

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1998. szeptember 4-én kezdődtek meg a tisztogatások. Ezzel a dátummal kapta kézhez nyolc oktató felmondó levelét – jogszerűtlen módon – Barkó Endre BTK dékán aláírásával. (A munkáltató nevében Tenke Sándor rektor járhatott volna el jogosan.) A felmondások mindegyikében ez a fogalmazás olvasható: „az 1998. március 20-i egyetemi tanácsi határozattal összhangban…szüntetem meg, mivel a szak sikertelen akkreditációja és ezzel kapcsolatban az állami támogatás csökkenése miatt a Bölcsészettudományi Karon kialakult nehéz gazdasági és szakmai helyzetre való tekintettel a munkáltató átszervezésre kényszerült, amellyel kapcsolatban a vezetés – egyetértésben a fenntartóval – a szervezeti egység gazdaságosabb és hatékonyabb működése érdekében szükségesnek látja az Ön által betöltött munkakör megszüntetését.”

Más oktatók – így például az egyetemen már négy éve dolgozó, a hallgatók körében népszerű, felkészült irodalomtörténész, hívő református Beke Albert – szerződését nem hosszabbították meg. Helyükre az egyetemmel korábban semmiféle kapcsolatban nem álló, náluk felkészületlenebb, többségükben nem református oktatókat alkalmaztak.

Az elbocsátottak közül öten bírósághoz fordultak: Biernaczky Szilárd kandidátus, kulturantropológus, Czeglédi Katalin nyelvész, egyetemi doktor, Erdélyi István történész, akadémiai doktor, Huszár Ágnes nyelvészkandidátus, a Pápai Református Kollégium alapítójának, Huszár Gálnak, és a Heidelbergi Káté fordítójának, Huszár Dávidnak a leszármazottja. Rajtuk kívül bírósághoz fordult még Püspöki Nagy Péter nemzetközi hírű középkortörténész, akinek óraadói járandóságával akkoriban az egyetem már másfél évre visszamenőleg tartozott.

Az 1998-ban megindított munkaügyi pereket a Fővárosi Munkaügyi Bíróság tárgyalta. Az egyetemet két fiatal ügyvéd rövid szereplését követően végig dr. Takács János László képviselte, akinek munkadíja, ahogy számos alkalommal közölte a felperesekkel, óránként „tizenötezer forint plusz áfa”. Dr. Takács a perekben rendszeresen megalázta az elbocsátott oktatókat. Biernaczky Szilárdot például „állítólagos kandidátusnak” nevezte, Püspöki Nagy Péter esetében pedig kétségbe vonta, hogy jogosan nevezi magát egyetemi docensnek. Ők okmányokkal bizonyították, hogy jogosan teszik ezt. Takács a tisztességben megőszült Erdélyi professzort megfenyegette, hogy a munkáltató nevében olyan kártérítési pert akaszt a nyakába, hogy elveszti egész vagyonát.

Dr. Huszár Ágnes perének befejeződése után, 2000 januárjában feljelentette dr. Takácsot a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, mivel az a tárgyalások folyamán rendszeresen gúny tárgyává tette a felperesek szakmai kompetenciáját és emberi integritását. Dr. Takács a Budapesti Ügyvédi Kamaránál tartott fegyelmi tárgyaláson arra hivatkozott, hogy megbízója – név szerint Szabó András dékánhelyettes – utasításai és a tőle kapott információk alapján járt el.

A Bíróság nyilatkozatot kért a munkáltatótól a felmondás okainak megalapozottságáról. Tény: az addig intézeteknek nevezett szervezeti egységeket tanszékeknek nevezték át, a felmondottak helyét másokkal töltötték be, sőt: bár a felmondásokban gazdasági megszorításra hivatkoznak, több személyt vettek fel pl. a magyar és történelem tanszékre, mint amennyit elbocsátottak. A BTK tevékenysége tehát nem változott: akárcsak korábban, az elbocsátások után is magyar, angol és történelem szakos bölcsészeket és tanárokat képzett. Az elbocsátott oktatók ennek alapján vitatták a felmondás jogszerűségét.

A nyilatkozatokat a munkáltató részéről a Szabó András, mint mb. intézetvezető és a KRE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese tette meg. Szabó András mindeme perekben írásos tanúvallomást tett. Az egyszerűség kedvéért most részletesen csak Huszár Ágnes perében tett tanúvallomását elemezzük.

Huszár Ágnes perében Szabó András 1998. november 24-én keltezett írásos tanúvallomásában ezt írja: „Igazolom, hogy dr. Huszár Ágnes Intézetünkben 1994-től 1998-ig szociolingvisztikát, leíró nyelvészetet, bevezetést a filológiába tanított… Az intézet 1998-as átszervezése során… egy új szakmai program készült új oktatókkal…ez vezetett dr. Huszár Ágnes munkaviszonyának megszűnéséhez. Dr. Huszár Ágnes helyére nem vettünk fel senkit, megváltozott programú és tartalmú egykori tárgyait … Szabó T. Ádámné dr. Posgay Ildikó (leíró nyelvészet) és dr. Spannraft Marcellina (tanári beszéd) tanítja.” (Az írásos tanúvallomás hiteles másolata a birtokunkban van.)

Szabó András írásos tanúvallomásában a következő megállapítások nem felelnek meg a tényeknek (köznapi szóval: hazugságok):

  1. „nem vettünk fel senkit”: a felsoroltak közül sem dr. Nádor Orsolya, sem dr. Spannraft Marcellina nem tanított az intézetben Huszár Ágnessel egy időben: csak az ő eltávolítása után alkalmazták őket.
  2. „egy új szakmai program készült”, „megváltozott programú … egykori tárgyai”. Ebben az összefüggésben a KRE ügyvédje, dr. Takács János László bemutatott egy intézeti órarendet, amelyben Huszár Ágnes neve mellett Szófajtan és alaktan szerepelt, Szabó T. Ádámné dr. Posgay Ildikó neve mellett pedig A magyar nyelv szófajtana és alaktana tárgy szerepelt. Lám, érvelt dr. Takács: megváltozott a tantárgy neve és tartalma. Huszár Ágnes a per során bizonyította, hogy mivel a KRE Magyar Intézete mind az ő idejében, mind az ő eltávolítása után magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat képzett, ebből okszerűen következik, hogy ezen a szakon a szófajtan és alaktan nem jelenthet mást, mint a magyar nyelv szófajtanát és alaktanát.
  3. „megváltozott … tartalmú egykori tárgyai”. Szabó András írásos tanúvallomásában azt állítja, hogy Huszár Ágnes tárgyai: Leíró magyar nyelvtan (szófajtan, alaktan szintaxis), Bevezetés a filológiába tartalmilag tökéletesen megváltoztak.

Huszár Ágnes a bírósági tárgyaláson tételesen bebizonyította, hogy a szófajtan, alaktan tartalma lényegében az első fennmaradt grammatika (Dionüsziosz Thrax műve a Kr. e. 2. századból) létrejötte óta nem változott. Ez a 2200 éve keletkezett grammatika felosztása éppúgy igéről és névszóról, névmásról, számról, személyről, időről és módról beszél, mint a tegnap írottak. Apolloniosz Düszkolosznak a Kr. e. 2. évszázadban keletkezett szintaxisa épp azokra az alapvető kategóriákra épül, amelyekre egy napjainkban keletkezett.

Szabó András írásos tanúvallomásában azt állítja, hogy ezeknek a tárgyaknak a tartalma tökéletesen megváltozott a Károli Egyetem Magyar Intézetében 1998 tavasza – mikor Huszár Ágnes oktatta őket Dionüsziosz Thrax és Apolloniosz Düszkolosz eredeti kategóriái alapján – valamint 1998 ősze között – mikor ezek oktatását mások vették át.

Ebből a megállapításból az következik, hogy a KRE BTK Magyar Intézete 1998 nyarán gyökeresebben reformálta meg a grammatikát, mint az azt megelőző 2200 évben megjelenő irányzatok tették: beleértve a Chomsky-féle generatív irányzatot is.

Miért állhatnak Szabó András írásos tanúvallomásában ezek a tényellenes megállapítások? Erre elméletileg két lehetőség van: tudatlanságból vagy szándékosságból. Nézzük meg ezek fennállásának valószínűségeit:

  1. 1.      tudatlanság

Feltételezhető-e a latin szakos és az ókortudományból nyilván nagyszerűen felkészült Szabó Andrásról az, hogy egyetemi tanulmányai során ne hallott volna Dionüsziosz Thraxról és Apolloniosz Düszkoloszról, valamint az ő nyelvleírásaik tartalmáról? Ne tudná, hogy ezeknek a nyelvleírásoknak a tartalma már az ókorban kijegecesedett és lényegében azóta sem változott? Feltételezhető-e, hogy ne tudná, mi az a szintén ókori eredetű tevékenység, a filológia, melyről szintén tartott kurzust Huszár Ágnes? Mi ezt nem tételezzük fel. Mi sokkal okosabbnak és műveltebbnek gondoljuk Szabó Andrást, mint amilyennek ő feltételezte a Munkaügyi Bíróság bíróit, valamint a saját korábbi, elbocsátott kollégáit.

2. a félrevezetés szándéka

Mivel a sokoldalúan művelt és mély erudícióval rendelkező Szabó Andrásról ezt a sötét tudatlanságot el sem tudjuk képzelni: logikailag csak a másik lehetőség adódik: tertium non datur. Szabó András a Munkaügyi Bíróság félrevezetése céljából fogalmazta meg – írta le, aláírta, dékáni pecséttel ellátta – fenti tényellenes állításait.

Márpedig a Büntető Törvénykönyv 233–241 §§ büntetni rendelik a hamis tanúzást, ez minden bírósági idézésen olvasható is. Szabó András tehát megsértette a Magyar Köztársaság törvényeit, amikor – tudatosan – valótlant állított.

A tízparancsolat ide vonatkozó passzusát stílusosan az egyetem névadójának, Károli Gáspárnak a fordításában idézzük: „Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.” (5. Móz. 19, 16, 21.)

Szabó András tehát mind a világi, mind pedig az isteni törvények fölé helyezi magát. Hazudott a Munkaügyi Bíróság számára tett írásos tanúvallomásában. Tette ezt tudatosan és ártó szándékkal.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság megállapította a hamis tanúzás tényét. 1999. …… ..-i elsőfokú ítéletében – melyet a másodfokú és a Legfelső Bíróság is jóváhagyott – így fogalmazott: „Az összehasonlításból megállapítható, hogy az átszervezés a felperes munkaköri feladatait nem érintette. A felmondás azon indoka, hogy a felperes munkaköre megszűnt, valótlan, mert az alperes több új munkavállalót vett alkalmazásba a felperes által ellátott oktatási feladatok átvételére. Az órarendből az is megállapítható, hogy a felperes által oktatott tárgyak nem szűntek meg, azok gyakorlatilag változatlan elnevezés alatt szerepelnek az 1998/99-es óranyilvántartásban is.” (A bíróság ítéletének hiteles másolata a birtokunkban van.)

A per – mivel a KRE még kétszer fellebbezett – csak 2000-ban ért véget. A bíróság …Mf……/2000/7. ítéletében kimondta a felmondás jogszerűtlenségét. Huszár Ágnesnek megítélte a kiesett jövedelem pótlását kamatokkal együtt.

A KRE számára két és fél millió forintot, valamint dr. Takács János László tekintélyes ügyvédi munkadíját érte meg az, hogy megszabadult egyetlen habilitált magyar nyelvész oktatójától. Huszár Ágnes ugyanis a per ideje alatt befejezte a felmondás előtt elkezdett habilitációs folyamatát, s a Pécsi Janus Pannonius Egyetem 1999-ben habilitált doktorrá avatta. A magyarországi habilitációs folyamatok történetében elsőként egy munkanélküli segélyen levő személy nyerte el ezt a címet, „köszönhetően” Szabó András akkori dékánhelyettes, mint a bíróság megállapította: valótlan állításainak.

Így bánt el Szabó András dékánhelyettes a reformáció erkölcsi hagyományainak ápolását célul kitűző egyetemen becsületes, komoly szakmai presztízzsel rendelkező, hívő református kollégáival.

Posted in Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , | 12 hozzászólás »