A Károli Református egyetem szélhámosairól és csalóiról többször is írtunk, sőt, egész sorozatot szenteltünk nekik, azonban semmi következménye nem lett a lebukásuknak. Ez sehol máshol a világon nem fordulhatna elő. Bárhol másutt szégyenükben el kellene bujdokolniuk, más pályát választaniuk, ha cselekedeteik következményeit börtönbüntetés nélkül egyáltalán megúsznák. A csalás nem marad következmények nélkül, a hírnevükbe, karierjükbe kerül, mint ezt a német miniszter, zu Guttenberg esete mutatja.
A károlis csalók azonban korántsem egyformák. Míg Szabó és Mészáros püspöki rokonságát használta ki az előrehaladásra, és minden fantázia nélkül, erőből, szervezett cinkosok támogatásával látszatmunkákra szerezték meg vagy próbálták megszerezni a fokozatokat, Pethő csalása szofisztikáltabb. Pethő püspökrokonok nélkül, fantáziadús egyéni szélhámos-teljesítmánnyel jutott el a professzori címig. Egyedül Pethő emlékeztet Thomas Mann regényének szélhámoshősére, „Felix Krull”-ra, ahogy a németek nevezik az ő Guttenbergüket („Bekenntnisse eines Hochstaplers”, klasszikusnak számító filmfeldolgozása 1957-ben, Kurt Hoffmann rendezésében, Horst Buchholz-cal a főszerepben). Pethő is, mint Felix Krull, protekció és erőszak nélkül tört magának utat a társadalmi elitbe. Fegyvere a nyelve és behízelgő beszéde, amellyel férfiakat és nőket is az ujja köré csavart. Bonyolult, tudálékos mondatszerkesztésével olyan tudományos szintet sugall, amellyel nem rendelkezik; futólag felszedett félismereteivel tesz felületes hallgatókra tudós benyomást. Az a mód, amellyel megköltött önképét eladta, azonban kvázi művészi teljesítmény, szemben a bunkó Mészáros és a tahó Szabó közönséges, primitív csalásaival. – A szerk.
Szerző: Prudens
Szélhámos a német kormányban
Németországban egyre dagad a botrány egy doktori disszertáció körül. A német kormány honvédelmi minisztere, zu Guttenberg doktori disszertációjáról kiderült, hogy a szövegben hosszabb részleteket vett át mások munkáiból, szakértői jelentésekből, azok szerzőinek feltüntetése nélkül. A disszertáció megjelent könyv formájában, s a figyelmes jogász szakemberek leleplezték a csalást. A miniszter vizsgálatot kért maga ellen és bejelentette, hogy annak lezárásáig nem viseli doktori címét.
2011 február 23-án zu Guttenberget 30 percig kérdezgette a német parlament. A miniszter nem tagadta az átvételeket, arra hivatkozott, hogy egyszerre akart megfelelni többféle feladatnak: tudományos munkát akart folytatni, miniszteri feladatainak is meg akart felelni, s derék családapaként akarta nevelni a gyermekeit. Bocsánatot kérta néptől, a választóktól, de a légkör a parlamentben nem enyhült meg.
A képviselők hazugnak (Lügner) nevezték a minisztert. Az ellenzék frakcióvezetője követelte Merkel kancellártól a miniszter azonnali leváltását, s ezt kiáltotta: „Mégsem bízhatjuk rá a hadseregünket egy Felix Krullra!” (Szabó András akadémiai doktornak és a többi károlis irodalomtudósnak elárulom, hogy így hívják Thomas Mann Egy szélhámos vallomásai című regényének hősét.)
A bayreuthi egyetem ugyanazon a napon bejelentette, hogy azonnali hatállyal visszavonja zu Guttenberg báró doktori címét, mivel azt megtévesztéssel szerezte. Egy 80 milliós ország már napok óta a „doktori botrány”-tól hangos. Professzorok nyilatkoznak arról, hogy az ő doktori iskolájukban ilyesmi nem fordulhatott volna elő, de az utca embere is véleményt formál, s felveti a HITELESSÉG kérdését. Mennyire lehet bízni egy olyan emberben, aki képes mások teljesítményére alapozva doktori címet szerezni?
Megnyugtathatjuk német barátainkat, ami náluk olyan rendkívüli esemény, hogy egy miniszter veszíti el a tárcáját miatta, az nálunk a Károli Gáspár Református Egyetemen a mindennapi gyakorlat része.
Mészáros Márton (vagy István?) ugyanazzal a 24 oldalas disszertációval, melynek felét Korner Veronika írta, már kétszer próbálkozott PhD fokozatot szerezni. Elsőként a Károlin a szavazatok 100 %-ával „summa cum laude” minősítéssel sikerült is neki. Csak a MAB akadályozta ezt meg egy tárgyszerű vizsgálat után meghozott elvszerű döntésével. Mészáros Márton (vagy István?) pár hónappal azután, hogy a MAB megfosztotta csalással szerzett doktori címétől, ugyanazzal a disszertációval, de más keresztnéven próbálkozott fokozatszerzéssel a szegedi egyetemen. Témavezetője, Hansági Ágnes, aki közben állást is kapott a szegedi egyetemen, erőteljesen lobbizott Mészáros érdekében apósa, Kulcsár-Szabó Ernő támogatásával.
Mészáros lelepleződött, de a Károli továbbra is alkalmazza őt a BTK-n. A hazug szélhámos továbbra is oktatja (vajon mire is?) az ifjúságot.
A Károli Hittudományi Karán oktat, tölt be tanszékvezetőiés dékánhelyettesi pozíciót az a Pethő Sándor, akiről bebizonyosodott, hogy egyetemi tanári címét csalással szerezte. Nem létező külföldi folyóiratokban meg nem jelent tanulmányokkal turbózta fel szakmai teljesítményét.
Pethő lelepleződött, de továbbra is a helyén marad, de továbbra is oktatja (vajon mire is?) a jövendő lelkészeket.
Mindez világosan bizonyítja, hogy a Károli „keresztyén szellemisége” milyen távol áll a német közvélemény jogérzékétől.
Prudens