Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2012. március

Church and the secret agents (Az egyház és a titkos ügynökök)

Posted by karoligaspar - március 31, 2012

Az Uránia Nemzeti Filmszínház Fábri termében (Rákóczi út 21.) 2012. április 3-án 19 órakor kezdődik egy filmvetítéssel egybekötött könyvbemutató. A film és a dokumentumösszeállítás arról szól, hogy “Pálfi Géza teológiai tanárt, lelkészt, mint a romániai kommunista rendszer egyik ellenzőjét, hosszú éveken keresztül megfigyelte a Securitate”. Ez az 1970-80-as évek Romániájában történt, a Ceausescu-rendszerben. Hogy mi köze az azokban az időkben történt rémségeknek ehhez a bloghoz? Csak az, hogy ez a fórum egy egyházi egyetemről szól, ahol horrorisztus dolgok történnek, bizonyos értelemben rémesebbek, mint amit a Ceausescu-rendszer produkált. Abban az egyház áldozat volt, még ha több gyengejellemű vagy kényszerhelyzetbe hozott tagja kollaborált is a titkosrendőrséggel.  A Magyarországi Református Egyház és Egyetem lelkészi vezetői túltesznek Ceausescun. Egyikük, Bölcskei Gusztáv, a kommunizmusban kiszolgálója volt a titkosrendőrségnek (Bátori néven rendszeresen jelentett Szabó Béla százados tartótisztnek), másikuk, Balla Péter pedig maga veszi igénybe a titkosrendőrség szolgálatait természetesen a volt besúgó, Bölcskei Gusztáv hozzájárulásával és bátoritásával: az egyház mára már üldözöttből üldözővé vált. Gratulálunk Bölcskeinek és Ballának, akik ezt a fordulatot véghez vitték.
Értesüléseink szerint rendelkezésre áll a bizonyíték arra, hogy Balla Péter pap-rektor, aki Hegedűs Lóránt püspök veje, ifj. Hegedűs Lóránt és Lórántné sógora, a PhD-csaló Mészáros Márton sógornagybátyja, megbízást adott titkosrendőröknek egyik beosztottja figyeltetésére, lakásába való illegális behatolásra, magánlakáson belüli titkos felvételek készítésére. Ne adj Isten pont annak a beosztottjának a nyakára küldte rá a titkosrendőröket, aki Balla és a Hegedűsök rokona, Mészáros Márton PhD-csalásában nem kívánt részt venni, az érintett Doktori Iskola elnökeként ahhoz falazni sem volt hajlandó – kifejezett parancsra, fenyegetésre és zsarolásra sem. Annak a magánlakásban Balla Péter által titokban készíttetett filmfelvételnek a bemutatójára is hamarosan sor kerül, csak nem a mozikban, hanem a Munkaügyi Bíróság Királyfürdő utcai épületében 🙂 – a szerk.


Szerző: Ismeretlen (továbbított e-mail)

Az erdélyi magyarság egyházai, azok néhány karizmatikus vezetője, papja egy-egy adott korszakban fontos szerepet játszottak, mind a társadalomszervező, mind pedig a kulturális életben. Az egyház a kommunista párt diktatúrája alatt (főleg annak keményebb időszakaiban, mint, pl. a negyvenes és az ötvenes évek vége, vagy a nyolcvanas évek) gyakran jelentett menedéket az arra rászorulóknak, nem csak morális, hanem a nemzeti identitás ápolásában is. A katolikus egyház (és nem csak) 1945 utáni történetében még rengeteg megválaszolatlan kérdés létezik. Az egyház és az államhatalom viszonya az említett időszakban egy állandóan változó, komplex ok-okozati összefüggések meghatározta történet.

Pálfi Géza megfigyelése, sorsának alakulása az egyik fontos mellékszála ennek.  Pálfi Géza e dokumentumok segítségével rekonstruált története a maga során csak egy kis mozaikdarabja az erdélyi katolikus egyház történetének.  E könyvben nem szándékozták megírni sem az erdélyi katolikus egyház, sem pedig a Pálfi Géza teljes történetét. Viszont az is tény, hogy a Securitate egy olyan komplex, sokrétű forrásból táplálkozó, több embert (egyházit és világit egyaránt) és véleményt megmozgató módszertan alapján dolgozott, amely mindenképp nagyon sok használható információt szolgáltat az egyház-hatalom (főleg annak elnyomó szervei), egyház-egyén, egyén-egyház bonyolult kapcsolatrendszerről. Pálfi “megfigyelt élete” e hármas viszonyrendszerről is szól. A szerzőknek az volt a célja, hogy a Pálfi Gézára vonatkozó belügyi dokumentumok alapján felvázoljuk megfigyelésének történetét, beleillesztve a már említett hármas kontextusba. Pálfi megfigyelésének története (leszámítva annak furcsa végkifejletét) nem egyedi eset, szervesen beilleszkedik az akkori Románia politikai- és egyháztörténetébe. A szerzők arra törekedtek, hogy bemutassák a fent említett viszonyrendszereket, s nem valamiféle elszámoltatás, bíráskodás.

Pálfi Géza teológiai tanárt, lelkészt, mint a romániai kommunista rendszer egyik ellenzőjét, hosszú éveken keresztül megfigyelte a Securitate. A közemlékezet a lelkész hirtelen bekövetkezett halálát is összefüggésbe hozta az elnyomó szervek tevékenységével. Miként került Pálfi a Securitate célkeresztjébe? Milyen módszerekkel figyelték meg és követték a belügyi szervek Pálfit? Hogyan és milyen sikerrel próbálkoztak meg beavatkozni az életébe? Hogy alakult a katolikus egyház és az elnyomó szervek kapcsolata a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában? Milyen szerepet játszott a Securitate a Pálfi halálában? E kötetben és a hozzá kapcsolódó dokumentumfilmben a szerzők ezekre a kérdésekre próbálnak meg választ, magyarázatot adni. A kötet és a közzétett dokumentumok Pálfi közel húsz éves megfigyelésének történetét és annak utóéletét mutatják be.

Elnemult harang.pdf Elnemult harang.pdf

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 37 hozzászólás »

Uncle Plagi and nephew Mészáros (Plagi bácsi és Mészáros MarciPista)

Posted by karoligaspar - március 29, 2012

Nagy szerencséje van Bene Sándornak, Hermann Zoltánnak és Kulcsár-Szabó-Hansági Ágnesnek. Tüskés Gábor elleni körmönfont intrikájuk még napokig uralkodott volna a blogon, ám Schmitt Pál plágiumának viharos fejleményei a terveket felülírták. Nem alapvetően, hiszen ez a blog Mészáros Márton PhD-csalása miatt jött létre. Azért, mert egy professzort, az egyetlent, aki ebben a csalásban nem volt hajlandó részt venni, Mészáros és Kulcsár-Szabó rokonsága, lekötelezettjei, üzletfelei, vazallusai stb. kegyetlenül meghurcolták. Azért sem alapvető elkanyarodás az új poszt az előzőtől, mert a Mészáros-féle PhD-csalásban mindhárom intrikus részt vett. És azért sem, mert Mészáros Márton sógornagybátyja, Balla Péter, a Károli Egyetem rektora, néhány hónappal ezelőtt még Schmitt Pállal parolázott a Sándor-palotában, gyerekeit orgonasípokként a köztársasági elnök köré rendezte a fényképezéshez, mintegy deklarálva: Pali bácsi nálunk szinte családtag – gyermekeim nagyapja. Már akkor anticipálta Pali bá’ helyét a saját csaló családjában, amikor Plagi bá’ még le sem bukott. Ez a Balla egy valóságos jós – egy mai vak Theiresziász:

http://karoligaspar.wordpress.com/2011/08/30/the-day-of-the-rat-a-patkany-napja/

http://karoligaspar.wordpress.com/2012/01/18/in-defence-of-the-president-az-elnok-vedelmeben/

– A szerk.

 

Szerző: Jakab Attila

PostHeaderIcon Plagi bá és a magyar felsőoktatás

2012. március 29. csütörtök, 03:03 | Jakab Attila | Nyomtatás

A Schmitt Pál doktorijának ügyét vizsgáló bizottság azzal, hogy az egyetemre (SOTE) hárította a felelősséget, tulajdonképpen a magyar felsőoktatást belenyomta a szarba. A bizottsági jelentés logikáját követve ugyanis egyértelműen felmerül 1) a magyar doktorik (nemzetközi összehasonlításban és mércével mért) minőségi követelményének kérdése; 2) a fokozatokat megadó bizottsági tagok szakmai kompetenciája.

Plagi bá ügye azonban egy sajátságos rendszerre is rávilágít: a diploma tulajdonképpen a különféle úton-módon (nepotizmus, politikai lojalitás jutalmazása stb.) megszerzett pozíció jutalma; mintegy hozzá tartozik. A tudás, a teljesítmény teljesen értéktelen; mondhatni kontraproduktív. A Károli Gáspár Református Egyetem évek óta tartó botrányai ezt már régóta bizonyítják (lásditt).

Elmondható, hogy Plagi bá ma már az erkölcs nélküli nemzeti-keresztény rendszer megtestesítője és reklámarca lett. Annak az erkölcsnek, amelyet a Nemzeti Alaptanterv szerint mindenütt tanítani fognak majd, a következők a kulcsszavai: csalás, lopás, gátlástalanság, becstelenség, cinizmus, szociális érzéketlenség, hazugság, szervilizmus, felfelé nyalás, lefelé taposás. Aki mindezeket elsajátítja és gyakorolja, az Magyarországon garantáltan sikeres ember lesz.

Nagy kérdés, hogy ezek után a diákokkal, a felsőoktatásban tanuló hallgatókkal szemben milyen (erkölcsi, hitelességi) alapon lehet még bármiféle követelményt is megfogalmazni?

Egyáltalán felmerült valakiben a kérdés: mi ennek az ügynek az üzenete a mai magyar fiatalság számára?

(Jakab Attila)

 

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Az írást az alábbi helyekről vettük át:

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=128081:plagi-ba-es-a-magyar-felsoktatas&catid=71:a-napi-apro&Itemid=109

http://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2012/03/29/uncle-plagi-and-nephew-marci-plagi-bacsi-es-meszaros-marcipista/


 

Posted in Balla Péter, Károli Egyetem BTK, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , | 96 hozzászólás »

Pater Ányos

Posted by jhnnsclvn - március 27, 2012

Ezt a gyöngyszemet Mata Hari küldte be a szerkesztőségnek. Az emailváltás bizonyítja, hogy nemcsak Horváth Iván ellen akciózott a jeles kibővített “családi kör”, hanem egy másik kitűnő régi magyaros irodalomtörténész – Tüskés Gábor ellen is. A dokumentum Bene Sándor és Hermann Zoltán 2008. júliusi levelezését tartalmazza arról, hogyan kellene megfúrni Tüskés Gábor professzor akkoriban tervezett felvételét a Károlira. Az alázatos szolga Hermann minden lépésről tájékoztatja Hanságit, Bene leveleit ellenőrzésre továbbítja neki. Végül abban állapodik meg a három intrikus, hogy Tüskés elnyírására a “családi csatornákat” kellene használni: azaz Kulcsár Szabó Ernőt, vele kell elfűrészeltetni a riválist. Ez a puccs az oka annak, hogy 2009 januárjában Kovács rendőr került az Irodalomtudományi Doktori Iskolába 4. professzornak, a first choice Tüskés Gábor helyett, aki Benének, Hermannak és Hanságinak valamiért nem volt ínyére: talán túl jó volt, túl szuverén, túl tisztességes – kevéssé csicskáztatható. Mata Hari néhány sort kitakart, így nem egészen értjük, hova lett Bene eredeti levele. Talán Szabó András postaládájában landolt – tévedésből. És ha már odakerült, talán ő is besegített a fúrásba… – A szerk.

Posted in Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes | Címkézve: , , , , | 98 hozzászólás »

Hansági’s sense of the science (Hansági és a tudomány)

Posted by jhnnsclvn - március 22, 2012

Már régóta nem foglalkoztunk  Kulcsár-Szabó Ernő menyének, Hansági Ágnesnek tudományos (?) életművével. Amiért most megtesszük, az az aggodalom. Hansági Ágnes ugyanis mind a mai napig nem habilitált, márpedig közeledik az időpont, amikortól csak habilitált – venia legendivel rendelkező személyek – lehetnek docensek. Ő ráadásul professzorságra ácsingózik. Szörnyen szalad fölötte az idő. Már 44 éves, és még se gyerek, se professzorság. Csak egy keményen, több vetélytárs (köztük a jóval tehetségesebb és szebb M…. Anna földbedöngöléséval) kiküzdött férj.

A MAB adatbázisában egyetlen IDI-ben sem szerepel Hansági habilitációja. Lehet, hogy titokban habilitál, a nyilvánosság kizárásával, ahogy protezsáltja, Mészáros is titokban, a nyilvánosság kizárásával intézte a második törvénytelen PhD-ját?

Kiváncsian várjuk a MENY  pályafutásának további pontjait. Főként azt, melyik egyetem vállalja be ezt az önjelölt „tudóst”. Az ELTÉ-n már annyira kompromittálódott a család az akadémiai kutatócsoport egymást körbe-körbe minősítő tevékenységével, hogy ide az önmagában is botrányos MENY aligha fér be. A család kompromittálódásának is van néhány híres csúcspontja: Mészáros dupla doktoráltatása – mind a két esetben ebből a körből válogatott opponensekkel és bizottsági tagokkal – , valamint Dánél Móna doktoráltatása a két Kulcsár-Szabóval, apával és fiával mint témavezetővel és opponenssel egy minősítő eljárásban! A család az idegbeteg MENY nélkül is túlteng, fojtogatóan rányomakodik az ELTÉ-re. Szegeden? A Mészáros-botrány után? Balázs Mihály doktori iskolavezetői működésére ez tenné fel a koronát. Na meg Klukovits Lajoséra is, aki nyilván Hanságit is összevissza keresztelné az adatbázisban. Cserélgetné az ő nevét is, mint Mészárosét: amott a keresztnevet, itt a vezetéknevet. Csakhogy eldugja a világ elől a Kulcsár-Szabó családdal való rokonságot. Lehet, hogy Hansági keresi a helyét? Vagy az egész család keresi neki, hogy hol habilitáltathatnák?

Hansági Ágnes volt már a Károli tudományos (?) dékánhelyettese is. Irodalomtudományi (?) életműve számos “innovatív” elemet tartalmaz, például az illokúciós beszédaktust, amivel elárulta, fogalma sincs, miről beszél. A protestáns értékőrzéshez semmi köze sincs. Funkciótlan trágárkodások, pl.: „Szabolcsi Miklós a női mell képzetét látja a képbe, de ugyanilyen érvénnyel felvethető a női genitália képzete is, amint arra Hansági Ágnes utal.”

De ismerkedjünk meg Hansági tudományos (?) stílusával! Egy mondatot idézünk Hanságinak Király Gyula honlapján Innen és túl – a prózafordulat nyomai az ezredvégen című szövegéből:

„Azt a kérdést, hogy miként értelmezhető a kortárs próza és kritika viszonya a prózafordulat nyelvi-narratív kapacitásához, csupán az innováció, vagy a kulturális regiszterek megváltozott viszonya, hanem és (elsősorban) a hatalom és medialitás környezete, a nyelvi-narratív önértékelés  felől érdemes feltenni.”

Ha Ön  értelmetlennek találja ezt a mondatot,  nem az Ön percepciós apparátusában van a hiba. A Hansági és mások által követett  szövegszervezés egy szöveggeneráló szoftver módján működik. Tartalmas szavak: regiszter, nyelvi, narratív, innováció stb. véletlen generálásával létrehoznak mondatokhoz hasonló nyelvi szekvenciákat: melyeknek elemei számban, személyben való egyeztetés után akár olvasni is lehet. De helyesebb az értelmezést is szoftverre bízni, hogy ne érjen bennünket maradandó károsodás.

Hansági Ágnes egész tevékenysége apósa, Kulcsár-Szabó Ernő blöffmágiájára épül. 2010-ben egyetlen publikációt jelez  Hansági Ágnes a bibliográfiájában – Olvasó hallgatók – hallgató olvasók: Irodalom (?) a médiumok között. Ez a szöveg az APÓS 60-adik születésnapjára készült kötetben jelent meg, szerkesztették a szokásos tányérnyalók: Eisemann stb.

2011-ben szintén egyetlen publikációt sorol fel: ez viszont maga az APÓS, Kulcsár-Szabó Ernő szerkesztésében jelent meg egy német nyelvű kötetben. (Egész biztosan nem ő írta németül, és nem is ő fordította.)

Végül is, még ez a két cikk is sok, ha arra gondolunk, hogy ezek a publikációk a fenti példához hasonlóan, mind szemantikai, mind grammatikai-szintaktikai tekintetben értelmetlen közlésekből állnak.

Hansági kétséget kizáróan azzal használna a legtöbbet a tudománynak, ha egy sort sem írna többé.

Posted in Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 67 hozzászólás »

A case for two (Két férfi egy eset)

Posted by karoligaspar - március 18, 2012

Szerző: Nyomkövető

Mindenki ismeri a német bűnügyi sorozatot, amely 1981 szeptemberében indult a második német állami TV-csatornán, a ZDF-en. A Frankfurtban játszódó történetnek két állandó főszereplője van, a forrófejű magánnyomozó, Josef Matula (Claus Theo Gärtner), aki általában egy letartóztatott ártatlanságát próbálja bizonyítani, és társa, egy ügyvéd, aki jogilag segít neki.

Matula valaha rendőr volt, de aztán kirúgták vagy megcsömörlött, és magánzó lett. Nyomozási módszere hatékony és rámenős, a piszkos trükköktől sem riad vissza. Jogász társa nem helyesli ezeket a módszereket, ő csak a tiszta eszközökben van benne. A cél azonban Matula esetében szentesíti az eszközt, hiszen az nem más, mint egy ártatlan védelme, és az igazi bűnös rács mögé juttatása.

A magánnyomozó jogászpartnere 30 év alatt többször változott. Kétszer feltűnően túlsúlyos színészek alakították: az első 60 epizódban Günther Strack játszotta dr. Dieter Renz ügyvédet, majd a szintén közel másfél mázsát nyomó nagydarab Rainer Hunold színész dr. Rainer Franck jogászt. Ez utóbbi figurája a legismertebb, mert ő 1 híján 90 epizóban játszott. Martin Hermann rövid vendégjátéka után a legújabb arc, a Dr. Markus Lessinget alakító Paul Frielinghausen nem hasonlít az első két kövér óriásra – rajta nincs semmi feltűnő vagy jellegzetes: átlagos, kifejezetten unalmas karakter.

Két éve létezik ennek a sorozatnak egy magyar, speciálisan károlis változata. Sokkal jobb és izgalmasabb, mint az eredeti, mert ez nem filmen ábrázolt fikció, hanem igazi, vérre menő krimi a való világban.

A Károli Református Egyetem úgy látszik megirigyelte a német sorozat sikerét, és úgy döntött, hogy a “Két férfi egy eset” történeteit megvalósítja az életben. A feltételek és a szereplők adottak, csak a sztorikat nem pihent agyú forgatókönyvírók, hanem a Károli valós és mocskos érdekei diktálják. Ezekben az epizódokban a két férfi hajszálra megfelel a német sorozat szereposztásának: Kardos Zsolt kirúgott rendőr, aki jelenleg a Wistmanwood nevű saját alapítású magánnyomozó irodát vezeti, és a mindannyiunk számára jól ismert dr. Takács János László, advocatus diaboli, a Károli ügyvédje.

A károlis sorozat azonban úgy pendantja a német TV-sorozatnak, hogy egyúttal annak tökéletes ellentéte is. A két férfi, ha Mr. Kardost és Dr. Takácsot kifejezetten ocsmány tevékenységre való szövetkezésük miatt egyáltalán annak lehet nevezni, fordított Robin Hoodok, ők ugyanis nem az ártatlanok védelmére, hanem azok üldözésére szövetkeztek. Igaz, valószínűleg nem saját, eredendő gonoszságuk okán, hanem a Károli megbízásából – pénzért, kapzsiságból, gátlástalanságból…

A károlis “Két férfi egy eset” abban is különbözik a német bűnügyi sorozattól, hogy teljes titokban zajlik, az epizódok kiagyalói és végrehajtói úgy félnek a nyilvánosságtól, mint ördög a tömjéntől. A sorozatnak eddig 5 epizódja szivárgott ki. Ezek szenvedő alanya egy veszprémi szakszervezetis valamint 4 károlis oktató, akik ellen e két nemes lelkű lovag tanítani valóan erkölcsös és jogszerű akciókat hajtott végre a magánlaksértéstől a magánlakások átkutatásáig, az azokban való illegális, titokban készített kép- és hangfelvételekig, zárak fotózásától betörőknek való feltételezhető tippadásig. Megbízójuk nem más, mint a Szent Ember, a szemeit normál állapotában az égre meresztő, kezeit állandóan összekulcsoló, ajkaival egyfolytában imákat zsolozsmázó vagy zsoltárokat dúdoló, ájtatoskodó felszentelt pap, Balla Péter – Hegedűs Lóránt püspök veje és ifj. Hegedűs Lóránt és Lórántné sógora. Balla Péter állítólag nem magától uszítja a magánnyomozókat kollégáira: belső sugallatokat hall. Szent meggyőződése, hogy egyenesen Jézus Krisztus bujtja fel őt kollégái üldözésére. A rossz nyelvek szerint azonban a sugallatokat nem Jézus Krisztustól, hanem Kovács Barnabás stratégiai igazgatótól és Sepsi Enikő BTK-s dékántól kapja, csak tébolyában téveszti őket össze Jézussal.

A „két férfi”, ha ezt a két aljas, kapzsi, pénzért mindenre kapható ördögi szövetségest annak lehet nevezni, fizikailag is tökéletes ellentéte a német sorozat alakjainak. A Josef Matulát alakító magánnyomozó vékony, inas testalkatú, míg legismertebb jogászsegítői és -partnerei, előbb dr. Renz, majd dr. Franck ügyvédek nagyra nőttek mind hosszukban, mind széltükben. A magyar való világban dr. Takács János László ügyvédről sok rosszat el lehet mondani (úgyszólván csak azt), de azt az egyet nem, hogy túlsúlyos. Normál, arányos, inkább vékony testalkatú. Magánnyomozó partnere, Kardos Zsolt ellenben egy ormótlan, sőt, behemót termetű, feltűnően túlsúlyos, egyáltalán feltűnő jelenség. Eddig legalábbis még mindenkinek feltűnt, aki a Károli Rektori Hivatalában vagy a Kálvin tér környékén látta őt megfordulni. És egy ideje elég gyakran látni. Az a hír járja, hogy Balla Péter sok gonoszsága miatt már kifejezetten retteg áldozatai bosszújától, éjszakánként is hangokat hall, akárcsak Arany János “walesi bárdjának” megtébolyodott Edward királya, és ő se bír aludni az általa kivégzett emberek halálsikolyaitól (ld. Holt lelkek „jogi” sikolya itt, ezen a blogon: https://jhnnsclvn.wordpress.com/2010/03/29/legal-scream-of-dead-souls-holt-lelkek-jogi-sikolya ). Ezért a másfél mázsát nyomó Kardos Zsoltot felbérelte személyes védelmére testőrnek – persze az egyetem pénzén, amit a sajátjának tekint.

Szóval a sovány dr. Takács ügyvéd és a kövér Kardos Zsolt kéz a kézben, a legnagyobb leleménnyel és az összes elképzelhető piszkos trükköt bevetve üldözik a kilövésre kiszemelt károlis oktatókat (és egyes volt hallgatókat, pl. Kovács Tibit) – Balla Péter személyes óhajára és megbízásából. Abban is különbözik a magyar sorozat a német eredetitől, hogy az itteni páros jogász tagja, dr. Takács, egyáltalán nem tiltakozik a piszkos módszerek ellen, épp ellenkezőleg, ő agyalja ki, míg a magyar magándetektív – a szimpatikus Matula negatív hasonmása – csak kivitelezi azokat. Eddig a két talpig becsületes férfiú 5 közös ügyéről tudunk, egy veszprémiről és 4 budapestiről:

  1. KÉSZ (Kereskedők Érdekvédelmi Szakszervezete): 2011-ben illegálisan figyelték meg a Wistmanwood magánnyomozói az OBI munkavállalóját Veszprémben – a munkáltató képviselője dr. Takács volt. Takács a pert a KÉSZ ellen elvesztette.
  2. Bodoky Tamás, a Kommunikáció tanszék adjunktusa: 2010 márciusa óta figyeli és fenyegeti őt a Wistmanwood (folyamatban).
  3. Fabiny Tibor, az Angol Intézet vezetője, egyetemi tanár, 2010 májusában tudta nélkül behatoltak a lakásába és szintén a tudta nélkül átvizsgálták a computerét (lezárt akta, az anyagot állítólag megsemmisítették, az akciót kategorikusan tagadják).
  4. Bíró Mária, a BTK volt dékánhelyettese, az Ókortudományi tanszék volt vezetője, habil. egyetemi docens: 2010 nyarán elétettek két felmondást – egy közös megegyezésest és egy munkáltatói rendest; közölték vele, hogy amennyiben akadékoskodna, nilvánosságra hozzák a lakásán titokban készült felvételeket, amelyeken nem volt egyedül… (lezárt ügy, az anyagot állítólag megsemmisítették)
  5. Hima Gabriella egyetemi tanár lakásába megtévesztéssel behatoltak a Wistmanwood magánnyomozói és tudta és beleegyezése nélkül ott kép- és hangfelvételeket készítettek (folyamatban).

Az első négy esetről megbízható információink vannak, részben maguktól az érintettektől, ezeket egyenként megosztjuk vagy már megosztottuk (https://jhnnsclvn.wordpress.com/2012/02/13/the-divorce-lawyer-4-dr-takacs-janos-laszlo-a-valoperes-ugyved-4/ ) a blog olvasóival. Az 5. esetről még keveset tudunk, ez azonban a professzor asszony egyetem ellen indított munkaügyi perében hamarosan nyilvánosságra kerül, és reményeink szerint nemsokára erről is tudósíthatunk ezen a blogon. Híreink szerint a következő tárgyalásra, amelyen a „két férfi”, Matula / Kardos és dr. Takács / dr. Franck személyesen számolnak be a Balla Péter által Hima professzor asszony üldözésére kiadott megbízásról és annak végrehajtásáról, közvetlenül a Húsvét utáni napokban kerül sor a II. ker. Királyfürdő u. 4. sz. alatt található Munkaügyi Bíróság épületében. Értesüléseink szerint a bíróság a Károli által minden alkalommal törvénysértő módon kierőszakolt zárt tárgyalást megszüntette, tehát az érdeklődők be fognak tudni menni, és első kézből értesülhetnek a „két férfi” legújabb hőstettéről.

Posted in Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , | 67 hozzászólás »

Miraculous Metamorphoses (Petrőczi metamorfózisa: Perditából Puritán)

Posted by karoligaspar - március 16, 2012

Ezt a levelet KT nevű hozzászólónk küldte be. Tartalma közvetlenül kapcsolódik az előző poszthoz, mintegy annak végjátéka. – A szerk.

Szerző: KT

Írjuk már meg a történet végét is, mármint hogy hova vezetett ez a kimondottan hülye levél: egyenesen a Puritanizmuskutató Intézet megalapításához! Az ennek a levélnek lett a közvetlen eredménye. Egy másik vetületben akár arról is szólhatna ez a történet, hogy lett a Perditából Puritán. 🙂

Petrőczi előző posztban publikált „védekezését” az Angol Tanszék nem fogadta el, amin nem csodálkozunk, hiszen egyetlen szakmai érvet sem tartalmaz. Kulin dékán kénytelen volt leváltani Petrőczit arról a tanszékvezetésről, amire meg se választották, csak amit akkoriban rektorhelyettes férje, Szabó András segítségével önjelölt módon egyszerűen megkaparintott. A puccsszerű kaparintásra az adott módot, hogy az addigi tanszékvezető, Mecsnóber Tekla, kiköltözött férjéhez külföldre gyereket szülni, és a tanszék átmenetileg gazdátlan maradt. Erre a lehetőségre csapott le villámgyorsan a házaspár.

Az Angol Tanszék egyszercsak felocsúdott, és bátorították Fabinyt, tegyen valamit. Tett is: 2007 júniusában, a tanév utolsó Kari Tanács ülésén nekiment Petrőczinek, és ízekre szedte a”tudóst”. Erre született az előző posztban közölt levél. Az angolosok összefogtak, hogy áttegyék Petrőczit a férje tanszékére, a Régi Magyarra.

Kitartó próbálkozásuk Petrőczi átpaterolására a Magyar Intézetbe nem vezetett eredményre, mert ott is masszív ellenállás fogadta a Poetesszát. A magyarosok azzal védekeztek, hogy Petrőczinek nincs magyar szakos diplomája, a magyaron nem is taníthatna, de tudjuk, hogy ez nem érv, mert a diploma hiánya a Károlin semminek sem akadálya. Kovács Árpád is diploma nélkül tanít magyar irodalmat, Csoma Zsigmond, Szilasi Alex és Imregh Mónika diploma nélkül történelmet, Fóris meg egyenesen diploma nélkül vezeti a magyar nyelvészeti tanszéket. De Petrőcziből a magyarosok sem kértek. Ekkor találta ki Szabó András, hogy a feleségének saját intézetet alapít. Akkor már nemcsak rektorhelyettes volt, hanem már a dékáni és a rektori szék várományosa is, mert jó ideje olyan sikeresen fúrta szimultán Kulin dékánt és Szűcs rektort, hogy már csak idő kérdése volt, mikor ülhet a helyükbe. Ebből a pozícióból nem volt nehéz ezt az agyrémet, amit a Puritán Intézet jelent, keresztülvinni. Akkor már rég nem Kulin irányította a BTK-t, hanem mögötte árnyékként Szabó. Megalapította Petrőczinek az egyszemélyes Puritanizmuskutató Fantomintézetet, és megszavaztatta a Szenátussal is. A kutatási profilból és a személyi állományból (Pénzes Szabolcs, Szabó András) is látszik, hogy az a Régi Magyar Irodalmi Tanszék megduplázása, az oktatók azt végzik ott munkaként, ha egyáltalán munkának lehet azt a semmittevést nevezni, amire eleve a fizetésüket kapják. Azért jött létre ez az Intézet, hogy Petrőczinek legyen helye a struktúrában, hogy ő is intézetvezetői pótlékot kapjon, és talárt varrathasson magának, amiben férjéhez méltón öltözve jelenhet meg évnyitókon a fasori templomban. És a püspöknek is jól jött egy újabb semmire se jó pénzpocsékoló egység, hogy egy hatalmas arányú költségvetési tétel elvonására ezt újabb ürügyként mutathassa fel: lám, ilyen sok központi kutatóintézete van az egyetemnek, amire költeni kell.

Petrőczi nem hiába írta meg szakmailag nem, csak pszichiátriailag értékelhető sirámait (ld. előző poszt – a szerk.): ezzel lett intézetigazgató a saját egyszemélyes intézetében. De az Intézet alapításának történetét hiába keressük az egyetem honlapján. Összesen ezt az elavult szöveget találtam, amelyben Pénzes Szabolcs még csak óraadóként van feltüntetve a Régi Magyar Irodalmi Tanszéken, ahol már 3 éve tanársegéd, plusz doktoranduszként abban a Doktori Iskolában, ami már szintén évek óta nem létezik:

 

„Az Intézetről

Az időben és térben a 17. század néhány évtizedére és Északkelet, illetve Kelet-Magyarországra korlátozott magyar puritán mozgalom a Magyarországi Református Egyház életének az az első ébredési korszaka volt, amelynek példájából igen sokan merítetnek szellemi és etikai erőt. Tekintettel arra, hogy e korszak legfontosabb szerzői és hitépítő művei egyaránt szerepelnek a Bölcsészettudományi Kar angol, régi magyar, történelem, magyar irodalmi doktoriskolai oktatásában, továbbá a Hittudományi Karon oktatott tárgyak között is, mindezen tárgyak ellátását az Intézet szervezi meg.

A Puritanizmuskutató Intézet nem tisztán a BTK, illetve a HTK intézménye, hanem olyan, interdiszciplináris oktatói és tudományos egység, amely közvetlenül a rektor alá tartozik, s amely biztosítja a két kar együttműködésének, párbeszédének, testvéri együttműködésének folytonosságát, alkalomszerűségen túllépő egységét. A Puritanizmuskutató Intézet profiljába továbbá kiválóan beleillik a Partium Keresztény Egyetem és a KRE testvérkapcsolatának erősítése, kihelyezett intenzív kurzusok megtartása is, hiszen Nagyvárad és a Partium a magyar puritán mozgalom egyik kitüntetett helyszíne volt. Az Intézetet – publikálási lehetőségekkel, szakkönyv-adományokkal – támogatja a neves amerikai puritanizmuskutató, James T. Dennison professzor, a washingtoni Northwestern Theological Seminary dékánja, illetve Graeme Murdock, az University of Birmingham történészprofesszora.

Személyi feltételek: az oktatást, továbbá konferenciák szervezését, kiadványok előkészítését, az Intézet egyetemen kívüli szolgálatait (gyülekezeti előadások, részvétel a lelkész- és pedagógus-továbbképzésben, jelenlét az írott és elektronikus sajtóban, nemzetközi kapcsolatok ápolása) két személy maradéktalanul ellátja. Az Intézet vezetője dr. habil. Petrőczi Éva egyetemi docens, akinek eddig öt, itthon és külföldön egyaránt kedvezően reflektált önálló kötete jelent meg puritán témában, továbbá Pénzes Szabolcs, a Régi Magyar Irodalom tanszék óraadó munkatársa, a KRE Irodalomtudományi Doktoriskolájának hallgatója. Az oktatásban és kutatásban nem díjazott kültagként részt vesz Prof. Dr. Szabó András egyetemi tanár és Dr. Bene Sándor docens is.

 A Puritanizmuskutató Intézet tevékenysége 2008-ban

A fent megadott link pedig egy nem létező oldalra vezet – félre:

Object not found!

The requested URL was not found on this server. The link on the referring page seems to be wrong or outdated. Please inform the author of that page about the error.

If you think this is a server error, please contact the webmaster.

Error 404

www.kre.hu
Thu Mar 15 18:23:58 2012

Hiányzik ennek a fantasztikus intézetnek mind a története, mind a tevékenysége. Viszont egy csodálatos metamorfózisnak lehetünk szemtanúi. Mégpedig annak, hogy változik valami a tökéletes ellentétévé – hogy lesz a Babiloni Paráznából egy Szent, hogy lesz a Perditából egy Puritán, mégpedig nemcsak egy egyszerű példány, hanem a magyar puritanizmus egyszemélyes, vaskos megtestesítője!

Posted in Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , | 29 hozzászólás »

Petrőczi’s Sense of Science (Petrőczi fogalma a tudományról)

Posted by jhnnsclvn - március 11, 2012

Mata Hari küldte ezt a levelet, melyből képet alkothatunk, mik Petrőczi Éva szerint a tudományos munkásság ismérvei. A levél azt az időszakot tükrözi, amikor Petrőczi úgy ítélte meg, ő lenne a legalkalmasabb személy az Angol Intézet vezetésére. Az intézet munkatársai azonban másképp gondolták. Ezért Petrőczi a Kulin dékánnak írt levél másolataival elárasztotta az egész szakmát, de nemcsak azt. Kapott belőle minden egyetem, az Akadémia, a püspöki hivatalok, vidéki lelkészek, hallgatók – határokon innen és túl.

A levél nem ma íródott, mégis aktuális: Petrőczi Éva önkritikája ugyanis az eltelt 6 és fél év óta fikarcnyit sem fejlődött. – A szerk.

Szerző: Petrőczi Éva

Dr. Kulin Ferenc dékán úrnak

Tisztelt Dékán Úr!

Kérésének megfelelően kinyomtattam a mindkét angol tanszék dolgozóival január elejétől folytatott levelezésemből mindazokat a dokumentum értékű írásokat, amelyek megfellebbezhetetlen bizonyítékát adják a Kollégákkal való (mesterségesen megszakított) jó kapcsolatomnak, annak, hogy gondjaikat, kéréseiket minden esetben igyekeztem azonnal orvosolni, illetve elintézni, s annak is, hogy az órák tervezése során teljes természetességel, hosszabb távra számoltak velem mint „főnökkel”, de sokkal inkább, mint az irodalomoktatásért a napi feladatokban felelősséget vállaló kollégával. Alkalmasak e szövegek továbbá arra is, hogy nyilvánvaló legyen: a személyemet, munkámat nyilvánosan megvádoló Prof. habil. Fabiny Tibor szakfelelős is elismerte segítőkészségemet, sok munkámat, betegsége alatti külön vállalásaimat stb. Az ember fő-fő ellenségét ritkán szólítja „Évikének, Drágaságom”-nak, mint ahogyan ő tette. Jelzik továbbá ezek az e-mailek azt is, hogy az egyetemünkön túli ügyekben is igyekeztem kollégáim hasznára és örömére lenni. Pl. Pődör Dóra költő-férjének átküldtem a Csokonai versíró-pályázatot, őt magát, mint ír témákkal foglalkozót, javaslatomra választották be az első magyar elektronikus keltisztikai szaklap szerkesztőbizottságába, mindkét ír rendezvényén résztvettem, Nagy Juditot és Bánhegyi Mátyást, Kanada-szakértőinket egy jónevű kanadai-lengyel kolléga figyelmébe ajánlottam, Tóth Sárának, mint egyházi embernek felajánlottam, hogy legyen R. S. Thomas-fordításkötetem bemutatóján a beszélgetőpartner etc.

Nem terhelem Önt további részletekkel, e nem megrendelt, nem kikényszerített szövegek önmagukért beszélnek. A kollegiális leveleken kívül mellékelem Abádi Nagy Zoltánnak, a MAB legfőbb anglisztikai szakértőjének levelét, amelyben január végi HUSSE konferenciaszereplésemet minősíti, továbbá Theo D’Haen leuveni professzor leveleit 2003-ból és 2005-ből, ottani óráim visszhangjáról, végül R. De Vries Calvin College-béli professzor leveleit a Lauren Nicole Dillon-nak bőven kötelező óráim fölött adott egyéni puritanizmus-órákról. Ebben az „egyéb” kategóriában van még két levél, az egyik a Fabiny kollégával való mindenkori egyeztetéseket, a másik neki tett mindenkor baráti gesztusaimat bizonyítja.

Ami a Kari Tanácson és a második McDonalds-gyűlésen elhangzottakat illeti, azokra csak vázlatosan reflektálok. A vádak sorában az első, gyönge summa cum laude PhD-dolgozatom: ennek egyik fejezete országon belül és kívül kötelező olvasmány lett, történetesen egy magyar-angol fordítástörténeti összehasonlító részlet, ez látható az interneten, abban a 27 oldalnyi címszót kitevő anyagban is, amelyet a legnépszerűbb keresőprogram, a Google állít össze a nevemet beírók számára. Akkori munkámról a Szegedi Egyetemtől most nem kértem igazolást, bár bizottságomban két anglista, köztük Szőnyi György Endre akadémiai doktor is tag volt. Nem azért, mintha ítéletüktől félnék, hanem mert ezt a fájdalmas és szégyenteljes eseményt nem kívánom az egyház falain kívülre vinni. Legalábbis akkor és addig nem, ameddig az Egyetem Vezetése – akik tudják, hogy 13 esztendeje erőm, munkám és szeretetem java a Károli Gáspár Református Egyetemé – útját állja a további meg nem érdemelt támadásoknak.

Kértem ellenben igazolást Dienes Dénes sárospataki teológiaprofesszortól, aki habilitációs bizottságom egyik tagja, munkáim ismerője, védésem egyik részese, s negyedik, ősszel megjelenő tanulmánykötetem szerkesztője. Ugyancsak írt rólam egy rövid szakmai jelentést dr. Szörényi László és dr. Jankovics József, az MTA Irodalomtudományi intézetének két vezetője, aki 19 éves korom óta szakmai életem részesei, továbbá Vidra Béláné, Tanulmányi Osztályunk vezetője és dr. Kulcsár-Szabó Ágnes, intézményünk MA-koordinátora.

A vádpontok sorában – a Kari Tanácson és a hátam mögött is – előkelő helyen szerepelt, „populista”, mert csak négyeseket-ötösöket osztogató, elnéző stb. tanári viselkedésem is. Egyrészt, sajnos, nem nagy örömmel, de adok én hármasokat, ketteseket is olykor, az viszont igaz, hogy ritkán buktatok. Nem azért, mintha elvtelenül hajhásznám a hallgatók kegyeit, hanem egyszerűen azért, mert minden lehetséges módon igyekszem legalább valami alap-tudáshoz juttatni a legggyengébbeket, leghanyagabbakat is. Oktatói munkám eredményességét nyilvánvalóan javítja, hogy a hallgatók tudják, minden élethelyzetben velük, mellettük vagyok. (Lásd Baráth Viktória kárpátaljai hallgató köszönőlevelét, amelyhez hasonlókat igen sokat őrzök hagyományos formában is, elektronikusan is.) Ezzel szemben számos Kolléga pedagógiai hitvallása bizony egészen különbözik ettől. Én a puritán William Ames (Amesius, a Szeretett) példáján megerősödve nem tudok és nem is fogok tanári krédómon változatni. A pillanatnyilag fizetésnélküli szabadságon lévő Nyusztay Iván kolléga mellékelt (Élet és Irodalomban megjelent) cikke beszédes és csüggesztő bizonyítéka ennek az új, keresztyén egyetemi környezetben tarthatatlan, a diákokat lenéző, eleve tudatlannak és taníthatatlannak ítélő, a tanórákat gyötrelmes kényszerként megélő mai „iskolának”.

Ami az anglisztika művelői köréből való „kilógásomat”, kompeteciahiányomat és távolmaradásomat illeti: igaz ugyan, hogy számos régi magyaros publikációm van, de részt veszek teológiai, néprajzi, történész, művészettörténeti konferenciákon úgy, hogy mindeme nem-angolos közegekben is bemutatok, feldolgozok angol és korai amerikai témákat is, a manapság annyiszor emlegetett interdiszciplinaritást hangsúlyozva. E szellemi kirándulásaimtól függtelenül számos hazai és nemzetközi anglisztikai testület (pl. Tudor Symposium) tagja vagyok.Az utóbbi években többek között Angliában, Görögországban, Romániában voltak angol nyelvű konferenciaelőadásaim, a rendszeres hazaiak mellett, két ízben tanítottam a leuveni Katolikus Egyetemen (lásd prof. Theo D’Haen leveleit) , egyszer az antwerpeni főiskolán, egyszer a turkui és az olomouci egyetemen, jelnleg ausztriai és nagyváradi meghívásaim vannak folyamatban. Angol nyelvű tanulánykötetemet minden jelentős külföldi könyvtár beszerezte, jelenleg a University of North Carolina lapjában, a szlovákai anglisták lapjában, s egy lengyel kanadisztikai szaklapban várják cikkeim a közeli megjelenést, negyedik tanulmánykötetem (Medgyesi Pálról) kétnyelvű lesz. Ami az angolos PhD-bizottságokban való részvétel hiányát illeti: mivel Dávidházi Péter kolléga határozott javaslatára sem kapok soha meghívást az ELTE védéseire, legnagyobb sajnálatomra csak ezen eljárások hallgatója lehetek, bár épp a közelmúltban írtam Károlyi Krisztinának (lásd a neki szóló levelet), felajánlva szolgálataimat az ő fordítástudományi doktoriskolájuknak. Az is valótlan, hogy az Edwards-konferenciában nem vettem részt, mellékeltem Kállay G. Katalin kollegina idevágó köszönőlevelét. Az általa rendezett mindkét házi konferencián is résztvettem, az utóbbin tudományos előadással, s angol nyelvű költői esttel. Jelzem még, hogy angol irodalmat a Károlin kívül tanítottam Veszprémben, Szegeden (itt British Council Guest Professor-ként) és Révkomáromban is.

Megjegyzem végül, hogy bár férjem, Dr. Szabó András csak az elhangzott vádak „mellékes címzettje” volt, érdemes az angolos levelekben odafigyelni a neki szóló köszönetekre, baráti gesztusokra. Tudom, e néhány sor csekély és erőtlen védekezés a támadások erejéhez képest, ám nem kívánom Dékán Úr idejét rabolni, s pillanatnyilag magamban sem érzek elég lelkierőt ahhoz, hogy ismételten és részleteiben felidézzem e már meg is bocsátott („Nem tudják, mit cselekszenek”), de nem egykönnyen felejthető eseményeket.

Tisztelettel, szeretettel és nagyon szomorúan:

Petrőczi Éva

Budapest, 2007. július 7.

Posted in Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 75 hozzászólás »

Balla, the FBI and the american Indians (Balla, a titkosszolgálat és az amerikai indiánok)

Posted by jhnnsclvn - március 6, 2012

Szerző: Tóth Károly

A Károli értékhorizontja

avagy

mi köze az észak-amerikai őslakosoknak a  hagyományos európai keresztyén-konzervatív értékekhez?

 

A Károli honlapján mind a mai napig olvasható az egyetem Küldetésnyilatkozata. Nyilván nem gondolják az egyetem jelenlegi vezetői, hogy valaki rákattint, elolvassa, megérti és összeveti a Károli mai gyakorlatának szellemiségével.

Ebben a nyilatkozatban idézik azt az 1993-as zsinati döntést, mely az „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” (Hós. 4,6) ige szellemében döntött egy református szellemiségű egyetem létrehozásáról. Ennek már tizenkilenc éve. A Károli rohamos és gusztustalan szellemi, erkölcsi és tudományos zülléséről éppen eleget olvashattunk ezen a blogon. Én most csak a jelenről villantok fel egy pillanatképet.

Milyen tudományos konferenciát rendez a KRE BTK-ja 2012. március 8-10 között? Annak az egyetemnek a bölcsészettudományi kara, melynek Küldetésnyilatkozata így fogalmazza meg az intézmény létrehozásának célját, hogy: „a kor kihívásainak a lehető legmagasabb szinten megfelelni tudó, a hagyományos  európai keresztyén-konzervatív értékeket őrző értelmiséget képezzen”.

Nos, az e heti konferencia címe: Az észak-amerikai őslakosság világa.

Március 8-án Balla Péter rektor és Sepsi Enikő dékán köszönti a megjelenteket. Balla Péter az Újszövetség professzoraként nyilván szofisztikált magyarázattal fog szolgálni az írásom címében feltett kérdésre, s meggyőzi a megjelenteket arról, miért is küldetése a Károlinak az észak-amerikai őslakosokkal bármilyen módon foglalkozni. Miért feladata Európa egyik legnagyobb kálvinista közössége által alapított egyetemnek a navahok, a hopik, sziúk, dakoták, aztékok világképéről, rítusairól gondolkodni?

Közeledik a Heidelbergi Káté első magyar fordításának jubileuma. Nem erre kéne készülnie a szellemiségben, tudományosan készülnie egy magát reformátusnak nevező egyetemnek? A Károli vezetői nem így gondolják. Ezért is távolították el a református erkölcsiségű, a protestantizmus kutatása iránt elkötelezett oktatókat, s vettek fel a helyükre erkölcsi nihilizmussal és tudatlanmsággal jellemezhető, korrupt percemberkéket.

De mi is az egyetem? A humboldti felfogás szerint a kutatás és a tanítás egysége. De mit is kutatnak és tanítanak ma a református (?) egyetem (?) alkalmazásában álló kutatók (?) és oktatók?

Ha megnézzük a konferencia részletes programját, rájövünk, hogy ezúttal alibikonferenciával van dolgunk, amely nagy valószínűséggel  Sepsi Enikő dékán kanadai-francia kapcsolatának köszönhetően kapott helyet a pesti „Palotanegyedben”, ahol kényelmesen találkozhatnak egymással a Kanadából, Niśből, Moszkvából érkező előadók, hogy megcsodálják a Duna-partot és Budapest egyéb turisztikai nevezetességeit. A Károli részéről egyetlen tudományosan elfogadható előadás van a műsoron: Fabiny Tibor előadása Jonathan Edwards és az indiánok kapcsolatáról. A Károli „szellemi nagyágyú”: Szabó András, Petrőczi Éva, Hansági Ágnes, Hermann Zoltán ezúttal távollétükkel tüntetnek.

Helyettük olyan NO NAME-ek képviselik a Károlit, mint Balczó Sarolta, Paksi Nóra, Surányi Zsuzsanna és Szlopp Orsolya.

Az egész „konferencia” mélységes színvonaltalanságára jellemző, hogy beiktattak még egy magyar nyelvű workshopot is arról, hogy „mit tanítanak a magyar iskolákban az amerikai indiánokról”. Nyilván elhangzanak majd magvas gondolatok Winnetouról, Bőrharisnyáról és Old Shatterhandről is.

Most már kíváncsiak lettünk arra, miről is fog szólni „a kor kihívásainak a lehető legmagasabb szinten megfelelni tudó, a hagyományos  európai keresztyén-konzervatív értékeket őrző értelmiséget képzőintézmény következő tudományos konferenciája?.

A 2012. június 14-16-án megrendezésre kerülő konferencia Tolkienről szól, a Gyűrűk urának írójáról. Egy new age szellemiségű, kétes esztétikai értékű írásműről tartanak előadásokat és cserélnek eszmét a „protestáns értékmegőrzésre” szegődött Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán.

Ha ezt a szellemi és erkölcsi züllést Benda Kálmán, az alapító rektor előre látta volna, nem hagyja kinőni a Reviczky utcában a sárkányfogveteményt.


Posted in Balla Péter, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , , | 81 hozzászólás »

Self-accreditation (Önakkreditáció)

Posted by karoligaspar - március 2, 2012

Szerző: Animus

A keresztyén hagyományokból rengeteget lehet tanulni. Például azt is, ha nincs arra kinevezett, felszentelt személy, akkor nyújthatjuk mi magunknak is a szentségeket.

Krisztust, mint köztudomású, Keresztelő Szent János keresztelte meg. De ki keresztelte meg Keresztelő Szent Jánost? Hát bizony ő saját maga a Jordán vizében.

A magyar felsőoktatás Keresztelő Szent Jánosa a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a MAB volt 1993 óta. Akit akkreditált – megkeresztelt – az létezhetett, a többi nem. A Károli dicstelen születése is ebben az évben történt és az elmúlt két évtizedben komoly problémái voltak a MAB-bal, amely a magyar felsőoktatás minőségének őreként harcolt a református (?) egyetem (?) nepotista, tudomány- és ifjúságellenes gyakorlatával. A Károli pedig a maga szennyes, korrumpáló eszközeivel harcolt a minőségügyi szervezet ellen. Miután Szabó András behozta a Károli bölcsészkarára Hansági Ágnest, Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus jövőbeni menyét, az a MAB meghosszabbított kezeként kezdett működni. Listát adott azokról a komoly tudományos teljesítményű, református oktatókról, akiknek szerinte el kell tűnnie az egyetemről, mert „különben a MAB nem akkreditál bennünket”. Hansági kilövési listája alapján megtörtént 1998 szeptemberében az első nagy szabású vérengzés, utána pedig Szabó András buzgó hamistanúzással jeleskedett a dr. Takács János által celebrált munkaügyi perekben. A kirúgott munkatársak egyike a MAB akkori elnökéhez, a most éppen nyolcvanadik évét ünneplő Róna-Tas Andráshoz fordult, aki a leghatározottabban tagadta Hansági Ágnesnek azon állításait, mely szerint a MAB illetékesei kijelentették volna, hogy „ha X és Y ott marad az egyetemen, nem lesz akkreditáció”.

Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus vette át az uralkodást a Károlin. Hatalmát a MAB-on keresztül gyakorolta, úgy, hogy abba beépítette magát és üzletfeleit, pl. a mindenre kapható szovjet diplomás exrendőrt, Kovács Árpádot. Így rendelkezett a Károli álláshelyei és pénze felett.

A MAB ellen folytatott utolsó nagyszabású csörték egyikén azonban  ELSZÁMÍTOTTÁK MAGUKAT a Károli bölcskarának akkori irányítói: Hansági Ágnes, Szabó András és az egyetem akkor még csak megbízott, de annál becstelenebb rektora, Balla Péter.

Miután előzetesen hiába jelentették fel az Irodalmi Doktori Iskola vezetőjét, Hima Gabriella professzort a MAB vezetőjénél – a kitűnő Bazsa Györgynél –, maguk végezték el a MÉSZÁROSMUNKÁT, az okirathamisítást. Többek között annak a Mészáros Mártonnak az érdekében, aki Balla rektornak a rokona, Hansági Ágnesnek pedig speciális házi, ill. ágyi kedvence.

A dolog azóta egyre infernálisabb formát öltve pörög tovább Mészáros Márton másodszori ledoktoráltatásával a szegedi egyetemen, a munkaügyi perben alkalmazott titkosszolgálati eszközök bevetésével.

Az egyetemre visszatérve: a szakemberek eltávolítása után a MAB a KRE ÁJK-jától megvonta az akkreditációt. A bölcsészkaron kreáltak ugyan egy történettudományi doktori iskolát, ennek legerősebb eleme azonban OV székesfehérvári kollégiumi szobatársa. Csak miatta akkreditálták az amúgy semmilyen feltételeknek meg nem felelő képződményt (a törzstagok fele túlkoros, a másik felének nincs védett doktorandusza, szedett-vedett társaság, amelynek nincs közös műhelymunkája).

A HTK-n a magának nemzetközi publikációkat hazudó Pethő Sándor a Kar és a doktori iskola fő erőssége. Hiába lepleződött le, a haja szála sem görbült. A csalás Balla Péter szerint megfelel a Szentírás szellemének.

És ekkor, Balla és bűntársai szempontjából égi ajándékként – az új felsőoktatási törvény erőteljesen korlátozta a MAB döntési függetlenségét. Az új törvény alapján a testületnek a korábbi 29 helyett csak 12 tagja lesz, ebből legfeljebb 8-nak lesz tudományos fokozata. Viszont delegálhatnak bele képviselőket az egyházak, a hallgató önkormányzatok, a doktoranduszok országos szövetsége, valamint az ipari és kereskedelmi kamarák küldöttei is.  A törvény a MAB feladatkörében csak az egyetemi tanári pályázatok elbírálását hagyja meg. A szakindítások és az intézmények akkreditációja tekintetében lényegében az államtitkár, illetve a minisztérium dönt.

És ebben látja a nagy esélyt Bölcskei Gusztáv és Balla. A MAB tagjainak sorába jelöltek egy mindenre kész reformátust. Lobbiztak Balog Zoltánnál és próbálják elérni, hogy az MSZMP-sből hitbuzgó pápistává vedlett Hoffmann Rózsa ellensúlyaként a MAB testületében a reformátusok képviselhessék a felekezeti felsőoktatást.

És akkor itt van a Kánaán. A reformátusok akkreditálják a reformátusokat, a károlisok a károlisokat. A könnyen korrumpálható HÖK-ösöket kilóra megveszik, ment ez rutinszerűen a 157 milliós sikkasztás esetében is.

Bölcskei végre elérte, amit akart: saját maga delegálhat tagot az új MAB-ba!

Posted in Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 55 hozzászólás »