Nem kellett egy évtized se, hogy beérjen a református egyház udvarlása a Fidesznek, csak némi személyi változás az egyház élén. Bölcskei még hiába epekedett, csak alamizsnát kapott, olyan keveset, hogy ördögi segédjével, Tarr Zoltánnal még lopni volt kénytelen a nevetséges 115 milliót. Orbán barátja, Szabó István leköszönő püspök már kéretlenül és számolatlanul kapta a milliárdokat. Nyilván így lesz majd utódjával, Balog Zoltánnal is, aki – Szabó pöspökhöz hasonlóan – Orbán belső baráti köréhez tartozik, és aki az állami aranyeső ígéretét beépítette kampányába. A Református Egyház nyíltan a politika, nevezetesen a Fidesz szolgálójává vált, és kérkedik a busás jutalommal, míg más egyházakat és felekezeteket, mint pl. az Evangélikus Egyházat vagy az Evangéliumi Testvérközösséget a hatalom pénzmegvonással büntet azért, mert nem szolgálják őt eléggé. A két legnagyobb felekezet, a Római Katolikus és a Református a szószékről fújja a kormánypropagandát és vele együtt a választókat befelé a szavazófülkékbe, ellátva a híveket pontos instrukciókkal. Hogy a két legnagyobb egyház milyen sikerrel befolyásolja a választásokat, a sorozatos kétharmados Fidesz-győzelmek alapján bárki eldöntheti.
Szegénységi bizonyítvány egy 21. századi európai állam számára, ha polgárait a hatalmon levő kormánnyal szoros érdekviszonyban álló egyházak ilyen hatékonyan tudják “agymosni”, az meg pláne, hogy a hatalmon lévő párt ilyen tudatosan korrumpálja a történelmi egyházakat saját propagandájának a terjesztésére.
Ennél már csak az van lejjebb, ha a bírói pulpitusra is ráteszi kezét a hatalom, és a bírák a politika által megrendelt, előre megírt ítéleteket hirdetik onnan ki. Volt már ilyen a világtörténelemben – a 30-as évek sztálini Szovjetuniójában vagy az 50-es években Rákosi Magyarországán. Hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás alá van-e rendelve a hatalmon levő pártoknak illetve azok ideológiai szócsövének és támaszának, a Fidesszel forró szerelemben egyesült református egyháznak, azt általánosságban nem állítjuk, mert ehhez nincs elég adatunk. De azt igen, hogy egy konkrét, általunk ismert esetben ez az összefonódás megvalósult, és jól dokumentált.
H.G. professzor esetéről van szó, aki az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetőjeként 2009-ben megakadályozott egy PhD-csalást a Károli Református Egyetemen, majd olyan üldözésben volt része, amire a magyar felsőoktatásban még nem volt példa. A PhD-csaló ugyanis az egyetemet alapító Hegedűs püspök családjával, így az akkori rektorral, Balla Péterrel állt rokonságban, akik úgy gondolták, hogy a tehetségtelen családtagnak alanyi jogon jár a cím.
Azok, akik követték H.G. Károli elleni perét, tudják, hogy abból plasztikusan kirajzolódik a NER-korszak episztéméje: ebben a rendszerben a református egyházat elmarasztalni nem lehet, bármi áron győztesnek kell kihirdetni. A mai hozzászólásokból azonban az derül ki, hogy a Szerkesztőségen belül vita van arról, mi legyen az ebben az ügyben összegyűjtött dokumentumokkal. Ezek (újra)publikálása most időszerűbb, mint valaha, hiszen ezek szemléltetik a NER-rendszer fényévekben mérhető távolságát a jogállamiságtól. Ebből a perből nézve a jogállamiság ma Magyarországon nem hogy valóságként, még utópiaként sincs jelen. Igenis, ragaszkodnunk kell a jogállamisági kritériumhoz, mert ha ennyire kézzel-lábbal kapálózik ellene maga a miniszterelnök és igazságügyminisztere, akkor ez belőlük csak kitaposható. Zsarolás-e a jogállamiságnak való megfelelés követelése az EU részéről? Nem inkább az volna-e természetes, ha önként törekednének ennek megteremtésére? Az igazságszolgáltatás alárendelése a hatalomnak hatalommal való visszaélés. Érthető, hogy ha a hatalom birtokosai ragaszkodnak ehhez a kétes privilégiumukhoz.
De miért tiltakoznak ügyük nyilvánosságra hozása ellen maguk az áldozatok? Ennek a blognak – többünk értelmezése szerint – a jogsértések áldozatainak rehabilitálása mellett az ellenük elkövetett bűncselekmények dokumentált bemutatása a célja. Az áldozatok mégis úgy érzik, hogy ez nem az ő védelmükben, hanem ellenük folyik. Aki túlélte a református egyház általi meghurcoltatását (sokan nem), az nem szeretne a blog miatt továbbra is célkeresztben lenni. A Károli egykori áldozatai úgy érezhetik, a blog írói egyszerűen felhasználják az eseteiket erkölcsi vagy politikai célokra, tekintet nélkül arra, hogy a bosszú nem a névtelen blogírókon, hanem újból az áldozatokon csattan. Csodálkozunk-e, hogy ők ebből még egyszer nem kérnek? Másrészt ki lenne náluk alkalmasabb hatalom és ítélkezés összefonódásának szemléltetésére? Kell-e rájuk tekintettel lennie egy olyan fórumnak, amelynek célja a NER-rendszer jogfilozófiájának és joggyakorlatának bemutatása? A szerkesztőknek ezt a dilemmát kell eldönteniük, és a jó ügy érdekében felhasználni az összegyűjtött anyagot úgy, hogy lehetőleg ne ártsanak még többet a Károli és a Magyar Református Egyház több tucatnyi áldozatának.
Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület. A korábbi miniszter egyházi megbízatása hat évre szól. Balog kétharmados többséggel nyert a másik püspökjelölt, Ballával szemben. Az egyház főgondnoka továbbra is Veres Sándor maradt.
A tisztújítás éve
Idén a Magyarországi Református Egyház (MRE) mind a négy egyházkerületében jelölő közgyűléseket tartanak, amelyek végső célja az egyházkerületek (Dunamelléki, Dunántúli, Tiszainneni és Tiszántúli) püspök- és főgondokainak megválasztása. Két kerület, a Tiszáninneni és a Dunamelléki élére biztosan új püspök kerül, Csomós József és Bogárdi Szabó István ugyanis már a harmadik ciklusát tölti, ez a maximum (háromszor hat év), amit a zsinati szabályok megengednek.
Mindkét kerületben ketten-ketten indultak a püspöki címért, a Dunamellékiben különösen érdekes helyzet alakult ki, itt az EMMI volt minisztere, Balog Zoltán, illetve Balla Péter, a Károli volt rektora kapott jelölést. A két püspökjelöltet és a Dunamelléki főgondnokjelöltjeit szeptember közepén jelentette be a választási bizottság. A püspökjelöltek, Balla és Balog mellett a főgondnoki címre is ketten jelentkeztek, dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára és a hírhedt gazember, Kovács Barnabás rokona, illetve a főgondnoki tisztséget eddig is betöltő Veres Sándor.
Jelölt a Hegedűs-dinasztia után
Szeptember elején jelentették be a Hold utcai gyülekezet „Colloquium, fratres” elnevezésű beszélgetéssorozatának szervezői, hogy Balog Zoltánt ajánlják a Dunamelléki Egyházkerület élére. Hogy egy igazi választás látszatát keltsék, jelöltek mellé egy eleve vesztest is, a néhai Hegedűs püspök vejét, a Károli rossz emlékű egykori rektorát, Balla Pétert, aki másodszor is vállalta a boxzsák szerepét. A bárgyú, ámde hiú Balla azért is alkalmasnak látszott erre, mert nem politizált, és az őt kapacitálók állítólag azt szerették volna, hogy “ne telepedjen rá még a mainál is jobban a politika a magyarországi református egyházra”.
Ezt valószínűleg Balog olyan jellegű mondásai miatt is gondolhatták, mint hogy:
“Jézus Krisztus jobb, szebb és erősebb a Momentumnál és a Fidesznél is.”
– ez hangzott el ugyanis Balog Zoltán korábbi EMMI-miniszter szájából a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökjelölti vitáján, miután megkérdezték tőle, nem fél-e a politika és az egyház összekeveredésétől abban az esetben, ha megnyeri a választást.
A korábbi politikus ugyanis a református tisztújítás évében püspöki babérokra tört a kormánytól amúgy sem messze álló egyházban: zsinati szabálymódosítás segítette útját, miközben állami pénzek ígéretével kampányolt.
Balla Péter a 2013-ban elhunyt idősebb Hegedűs Lórántnak, a Dunamelléki Egyházkerület korábbi püspökének a veje. Balla a református egyház portáljának adott interjúja szerint a mai napig példaképként tekint apósára. Ennek ellentmondanak a cselekedetei: apósát már a Károli rektoraként előbb az após által alapított egyetemről, majd a Kálvin téri templomból is kitiltotta. A “példaképet”, akinek a hátán felmászott, hatalma csúcsán félre rúgta. Az öreg a veje által a sarokba lökve halt meg.
Id. Hegedűs volt 1991-ben az egyházkerület püspöke, és miközben püspöki posztját töltötte be, fia 1998-ban a MIÉP alelnöke lett. A Hit Gyülekezete folyóiratának egy 2002-es cikke szerint a református egyház “politikai szempontból ellentmondásos” volt: a Fidesz-KDNP színeiben elinduló református lelkészek kezdetben csak a MIÉP térnyerése ellen indultak el, később szépen lassan, de egyre inkább a Fidesz mögé állt be a református egyház.
A lelkész-esztergályos, aki Orbán tanácsadója volt
Hegedűs püspöksége alatt, 2002-ben a Hold utcai templomban bontott zászlót a Hegedűs menesztését és a jelenlegi püspök, Bogárdi Szabó István megválasztását célzó irányzat. Itt megjelent maga Balog is, aki nem titkolta, hogy Bogárdi pártján áll a dunamelléki püspökváltás témájában. Balog napjainkban is a Hold utcai templom (a Budapest-Hold utcai, avagy németajkú gyülekezet) lelkésze, ő maga lelkész családból származik.
Fiatalkorát a lázadás jellemezte, a családi hagyomány ellen fellépve először lelkész helyett esztergályos lett, aztán orosz nyelvű Bibliát csempészett egy tanulmányi úton a Szovjetunióba, azt mondta egyszer, végül ott talált rá Istenre.
Betanított esztergályosként teológiára ment, először Maglódon lett lelkipásztor, majd megjárva Németországot, a ‘90es évek elejétől a németajkú gyülekezetben lett beosztott lelkész. A kilencvenes évek elején Fodor Gábor egyházügyi szakértője, majd 1998-tól Orbán Viktor személyes tanácsadója lett. Később parlamenti képviselőként lemondott a lelkészi szolgálatról, 2018-ban tért vissza gyülekezetéhez. Ahogy egy interjúban mondta, ennek ellenére ő “sosem tette le a palástot”.
“A politikai pályán is megkaptam sokszor, hogy még mindig inkább lelkész vagyok. Magamban azt gondoltam, hogy addig jó, amíg így van.”
A Fidesszel való kapcsolata 1990-ben kezdődött, onnantól pedig tanácsadótól kuratóriumi elnökön át több pozíciót is betöltött. 2012 és 2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának feje volt. EMMI vezetőként a NER pénzköltéseire azzal reagált, hogy “felebarátunk szemében ne keressük a szálkát, inkább önvizsgálatot tartsunk”, míg a 2016-os bevándorlási hullám idején is inkább “migráns válságról” és kommunizmusról beszélt a keresztény felebarátiság helyett. 2018-as lemondása után már több ön- és kormánykritikus megszólalása volt a propagandával, kereszténységgel a Fidesz-módszereivel kapcsolatban. Az EMMItől való távozást követően Orbán Viktor a roma felzárkóztatás biztosának tette meg Balogot, aztán a püspökség ígéretével befogta pörös száját.
Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Balog Zoltán, akkori emberi erőforrások minisztere
És mit ígértek a püspökjelöltek?
A választáson induló két fél októberben püspökjelölti vitában ült össze az egyház tagjainak kérdéseit megválaszolni. Szó volt ígéretekről és politikáról, a jelöltek bemutatták magukat, a hagyományos politikai választással szemben viszont igazi versengés nem volt: Balog a kérdésekre jól állta a sarat, Balla pedig számos ponton “egyetértett Zoltán testvérével”. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert Balla a szuverenitásnak soha nem mutatta legcsekélyebb jelét sem. Világ életében bólogatott valakinek. Előbb az apósnak, aztán a sógornak, aztán rektorként stratégiai helyettesének, a bűnöző Kovács Barnabásnak illetve az alkesz Bölcskeinek és a “hideg gyilkos” Tarrnak.
Balog a választási interjúban két dolgot hangsúlyozott: az egyik, hogy a fiatalokra és az egyház fiatalítására fókuszál, az “internet segítségével” az evangélium terjesztésében és az iskolai hitoktatásban gondolkozik. A másik, ami Balog igazi előnye volt Ballával és lett volna bárki mással szemben, hogy a pénzözönt nem a szolid adománygyűjtésekben, hanem az államban látta:
“úgy gondolom, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, a magyar állammal. (…) Van egy olyan lehetőség, ahol jó szívvel elfogadhatjuk a magyar adófizetők pénzét.”
Majd úgy folytatta, transzparenciára van szükség a pénzügyekkel kapcsolatban, illetve mivel 1948-ban az állami hatalom “mindent elvett az egyháztól”, ezért ők “nemcsak kérnek, hanem el is várják a kormánytól” a segítséget. Balog szerint ugyanis ami segítség most nagy pénznek tűnik, az az elmúlt évtizedek állami támogatását nézve nem az. A többször előkerülő, honnan lesz pénz kérdésre Balla is megerősítette, hogy bármelyikük is lesz a leendő püspök, az számít az állami támogatásra.
A narancssárga templom
Habár olyan már történt a református egyház történelmében, hogy valaki lelkészből politikai szereplővé válik, arra még eddig nem volt példa, hogy miniszterből püspök legyen. A kormánypárt viszont nem először bukkan fel a református egyház körül: 2016-ban Orbán a református egyház lapjának beszélt interjúban a migrációról, 2019-ben pedig az MRE közleményében gratulált a Fidesz győzelmének. Ugyanebben az évben az MRE közös zsinatán Gulyás Gergely beszédet mondott, a tiszántúli egyházkerület püspöke pedig Áder János levelét olvasta fel. Néha maguk az egyházi szereplők sem álltak távol a politikától, a nemrégiben elhunyt nyíregyházi kórházigazgató, Adorján Gusztáv például amellett, hogy a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, a Fidesz frakcióját vezette a nyíregyházi közgyűlésben. Ugyanígy református lelkész a Fidesz országgyűlési képviselője és Bánhorváti korábbi polgármestere, Demeter Zoltán is. A felülmúlhatatlan csúcs azonban az volt, amikor a katolikus és református püspök, Kiss-Rigó László és Bogárdi Szabó István együtt, egymással versengve palástban áldotta meg a felcsúti Pancho Aréna gyepét.
Orbán Viktor október 31-én, a választások lezárása előtt pár nappal azt mondta , hogy a kormány továbbra is “kész a Magyarországi Református Egyház mellett állni, amikor majd az országos tisztújításuk után új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarításhoz”. A kormány támogatása az elmúlt években egyébként láthatóan megnőtt a református egyháznál, ami egyben Orbán Viktor vallási felekezete is. A HVG idei számításai szerint csak a legutóbbi parlamenti választások óta 29 milliárd forint került református gyülekezetekhez, az egyháznak juttatott “járványpénzekből” pedig 120 millió forintot utaltak ki Balog Hold utcai gyülekezetébe is.
A mostani helyzet azonban ennek ellenére néhány egyházi személyt láthatóan zavar a reformátusok közül. A választási kampány alatt többször megkérdezték Balogot, hogy “nem tartja-e károsnak, hogy személyével óhatatlanul bekerül a református egyház a politikai mocskolódásba, illetve nem tart-e a pártegyház bélyegtől”. Balog erre azt válaszolta, a püspökséget nem szabad személyhez kötni, és amúgy is
“nem voltam soha semmilyen pártnak a tagja, most sem vagyok. (…) Fennáll a veszélye annak, hogy mocskolni fogják kívülről az egyházat, mert próbálnak beszorítani minket abba, hogy bármit mondunk, akkor azt vagy a kormány támogatja vagy ellene van”
Amivel láthatóan ellenfele is egyetértett, Balla hangsúlyozta, hogy a püspökség “valóban nem köthető a személyhez”, ezért inkább a hívőknek javasolta, hogy a tisztújítással kapcsolatban az egyházhoz forduljanak. Illetve kiemelte, “arra kérik egyházuk közösségét, hogy ne a világi sajtóból tájékozódjanak”.
Egy szó mint száz
A korábbi politikai közszereplő, Balog 2019-ig nem is felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt,
püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.
Habár Balog tízévi önálló lelkészi szolgálattal valóban rendelkezik, folyamatossal nem: így a 2019-es tavaszi zsinaton a folyamatos szót törölték. Ez mondjuk Ballára is igaz, sőt, rá még inkább, mert neki csak formálisan van évtizedes lelkészi szolgálata. Nincs is saját gyülekezete, lényegében Nagylóri és Kislóri “segédlelkésze” volt a Hegedűs család Szabadság téri házi szentélyében. A HVG már egy és negyed évvel ezelőtt azt írta, hogy a református egyházban kész tényként kezelik, hogy a bukott miniszterből püspök lesz. A Népszava pedig szeptember végén arról írt, hogy Balog kétharmados előnyben van Ballával szemben, a volt miniszter a lap egyházon belüli információi szerint zsebében tudhatta már előre a győzelmet. Ráadásul a püspökké válás még nem is a csúcs: hosszabb távon akár az MRE zsinatának lelkészi elnöke is lehet, az eddig Bogárdi által betöltött tisztséget ugyanis a négy egyházkerület püspökei közül fogják pótolni.
A választás
A gyülekezeteket igazgató presbitériumok hatévente választják meg egyházmegyéjük és egyházkerületük vezetőit, írja az egyház oldala. Egyházmegyéből összesen 27 van, itt többek között espereseket és egyházmegyei gondnokokat választanak. A Dunamelléki mellett még másik három egyházkerületnél zajlik a választás november 5-ig: a Dunántúli egyházkerületben Steinbach József indult egyedül a püspöki címért, neki a következő lesz a harmadik ciklusa. A Tiszántúli kerületben szintén az eddigi püspök az egyedüli induló, míg a Tiszáninneniben lejárt Csomós József három ciklusa – itt Varga István és Pásztor Dániel lelkészek versenyeznek a címért.
A négy egyházkerület – Fotó: Telex
Szerzőnk a telex.hu posztját forrásként használta, de azt lényegesen módosította, szükség szerint rövidítette vagy épp kiegészítette, de mindenképpen jelentős mértékben javított rajta, és további javításoktól sem zárkózik el, ha erre a kommentek alapján szükség lenne.
Jhnnsclvn's blog 