Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Archive for 2016. július

Betty and the Matolcsy gang (Betty és a Matolcsyak)

Posted by jhnnsclvn - július 25, 2016

Betty és a helyi uraságok

Betty és a helyi uraságok

A három jómadár: Betty, Kozma és Páljóska

A három jómadár: Betty, Kozma és Páljóska

Betty a csapatban, amit szétrobbantott

És végül: Betty a csapatban, amit szétrobbantott

Szerző: Lakó Sándor fan

Györgyiné Koncz Judit, vagy ahogy előszeretettel hívatja magát: Betty, ismét hallatott magáról. Osztja az áldást az egész országban, bármerre jár. Kitelve a becsülete a Károli nagykőrösi tanítóképző karán, majd a Károli pesti bölcsészkarán, ahol együtt rombolták szét az egyetemet a Szabó-Ludvig párossal, aztán a szegedi Gál Ferenc Főiskolán, visszatért szülővárosába, eredeti lakhelyére. De nem ám azért, hogy valami jót tegyen velük, hanem, hogy ott is romboljon. Olyan ő, mint egy fordított Mephisto Goethe Faustjából: örökké jóval kecsegtet, de gonosz lelke mindig rosszra tör. Legújabb “hőstettéről” egy kecskeméti zenésztársaság számol be, amelyet sikerült tönkretennie. Az alábbiakban egy olvasónk levelét adjuk közre változtatás nélkül Betty “áldásos” kecskeméti működéséről. – A Szerk.

“Betty” – áldásosnak éppen nem nevezhető – ténykedését megtapasztalta a kecskeméti Lakó Sándor Kamarazenekar is. Egy több, mint 10 éves baráti közösséget sikerült szétrombolnia, majd létrehoznia saját “Novum” zenekarát. A módszer már-már mesterinek nevezhető lenne – már amennyire a protekcionizmus, a politika és a közhivatal ilyetén összefonása egyáltalán megérdemli ezt a jelzőt. Betty KLIK-es tankerületi vezetőként nem zavartatta magát, hogy egy civil egyesület elnökeként is funkciót vállaljon. Még hálásak is lehettek az amatőr kamarazenekar főállásban többnyire pedagógus tagjai, akikett jobbnál jobb állásokhoz juttatott. A zenekar csellistáját – aki később az egyesület művészeti vezetője lett – bölcsödei dadusból két lépésben beemelte a zeneiskola gordonkatanárává. A kisegítő iskolában évek óta napközis tanárként tengődő – amúgy brácsaművész diplomával rendelkező – zenésztársának is hirtelen kerekedett szakmai státusz. A korábban vidéki állásban ingázó hegedűtanár pedig a neves Kodály Iskolában kapott – helyben – státuszt. De még arra is gondolt, hogy a zenésztársak közül válasszon rendszergazdát az egyik helyi kollégiumba. Aztán eljött a nagy nap, amikor az elkötelezettekkel megalakította a saját kamarazenekarát. Botrányos körülmények között távozott az egyesület elnöki tisztjéről, miután az egyesületet nem sikerült saját céljainak megvalósítására kihasználnia és az alapító tagok időben felismerték a valódi szándékait. Azóta is az “elkötelezettekkel”, mint a birkanyájjal, mindent elkövet, hogy belülről bomlassza azt a közösséget, amely nélküle azelőtt sok éven át eredményesen működött. Számára nem vonalmérték, hogy ha már távozott az egyesületből, akkor annak vagyontárgyaival elszámoljon. Persze jól szól a Lakó Sándor Kamarazenekar nagybőgője a Novum kamarazenekarban is, még ha Betty amolyan önjelölt autodidakta bőgőművész is. Hogy mekkora a befolyása a kecskeméti városi pályázatok elbírálásánál, azt nem tudni, de a tények magukért beszélnek: a több, mint egy évtizede a város kulturális életében aktívan tevékenykedő és a város áatal évek óta támogatott Lakó Sándor Kamarazenekar 2016-ban egy fillér támogatást sem kapott, a Betty által frissen bejegyzett Novum kamarazenekar 300 ezer Ft-ot kapott nulla múlttal, nulla referenciával.

https://www.facebook.com/Lak%C3%B3-S%C3%A1ndor-Kamarazenekar-497942540227978/

Posted in Gál Ferenc Hittudományi Főiskola, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , | 109 hozzászólás »

A Slap in the Face of Public Taste (Ludvig pofonveri a közízlést)

Posted by karoligaspar - július 18, 2016

A giccsgyáros Ludvig

A giccsgyáros Ludvig

Írta: Egy régi károlis
Ludvig, valahányszor írásra adja a fejét, horrorisztikus sokkot okoz minden kulturált írástudónak. Ez őt nem zavarja, műveletlensége tág és mély, akár az óceán, vagy mint a testébe nyíló babiloni kapu. Önbizalma, sőt ZSENITUDATA hasonlóan. Ír tehát, nincs előle biztonságban sem internetes, sem papíralapú felület. De szemben Majakovszkijjal, aki 1912-ben két társával együtt Pofonütjük a közízlést címmel közzétett egy kis kötetet, Ludvig részéről a szándék nem a provokáció. Ludvig komolyan gondolja, hogy amit ír, esztétikai értékkel bíró, szépirodalmi szöveg. Ludvig gyönyörködtetni akarja az olvasót, esztétikai és morális élményt akar neki okozni. Ebből is világos, hogy Ludvignak nagyon komoly intellektuális deficite van. Ennél fogva azt sem fogja fel, hogy neki a Balog Zoltántól a Hold utcai templom padlóján kikunyizott József Attila díj csak rosszat tett. Ezen kétféle ember háborodott fel: akik nem ismerték Ludvig firkálmányait és akik igen. Hozzá kell tennünk, ezt utóbbi csoport felháborodása még erőteljesebb volt.

Nem is foglalkoznánk vele, ha szennycsatornaként nem öntene el mindent. Könyveit nem olvassuk, más sem teszi, könyvbemutatóin alzheimeres anyókák várják a beígért puszedlit, dedikálásakor olyan üresség keletkezik körötte, mint egy bubópestises körül. De Ludvig nem éri be saját könyveivel, hanem a RefLap olvasóit, az ő esztétikai és erkölcsi érzéküket is megtámadja. Csak példaként nézzük meg a 2016. július 3-i számot. A RefLap nem minden számában közölnek Ludvigtól valamit, a július 12-i például mentes tőle. A július 3-iban olvashatunk tőle kritikának álcázott öndícséreteket. Ludvig “adriai nyaralásra készülőben” ír egy Bellyén (???) kiadott könyvecskéről, s nem átallja “kincseskamrakönyv”-nek nevezni. A Szabó-Ludvig házaspár jól tudja, mi a kincs, maguk annyit loptak már, hogy egy adriai panzióra is tellett belőle, itt várják különös ízlésű férfi vendégeiket. Ludvig ezt a vidékies fércművet Isten gyakori emlegetésével egekbe dicséri, a könyvnek látszó tárgyat “megkerülhetetlen és régen várt alapmű”-nek nevezi.

Ludvig a tévémellékletben is könyvről ír, ez az Andrássy útról szól állítólag. Az a Fekete Sas Kiadó adja ki, amelyik nem átallja Ludvig giccseit a magyar nemzetre zúdítani. Ő, a fűzfapoetessza, ellentételezésképpen a kiadó minden förtelmét feldícséri a RefLap mellékletének hatalmas olvasóközönsége előtt. Szemmel láthatólag nem fárasztotta magát a könyv elolvasásával. Talán megint szürkeháj borult a szemére, vagy csak egyszerűen köp a könyvekről beszámolóktól elvárható minimális tisztességre. “Egy sugárút pszichogeográfiája” című írás a szerző senkit se érdeklő pszichopatológiája és ordas műveletlenségének igazolása lesz csupán, nem pedig egy “vibráló sugárút-lélektani könyv”-ről szóló beszámoló.

Az Andrássy útról sok mindent lehetne mesélni, Ludvig nem mond semmit, még az általa egyszerűen “tervezőnek” nevezett Lechnerről és Yblről sem. Valószinű, hogy ki se nyitotta a könyvet. Csak azt tartja fontosnak közölni, hogy ő az anyjával valamikor a Hajós utcában lakott. Ez minden, amit a giccsgyáros meg akar örökíteni. Pedig megemlíthetné, hogy ebben az utcában lakik Hubert Ildikó és férje, Nagy László. Ők Horváth Iván rokonai, akiket ő olyan undorító módon rágalmazni szokta. “Borzasztó, hogy milyen buták ezek a Hubert-lányok!” szokta süvölteni a Reviczky utcai épület folyosóin. Szabó a “komcsi félzsidó” Horváth Ivánt szokta rágalmazni, akinek köszönheti, hogy az ELTÉ-n habilitált a bárgyú konyhanémetséggel előadott idióta szövegével.

Ha nem lenne annyira utálatos, amiket firkál, akár sajnálhatnánk is Ludvigot azért, hogy esztétikai érzék nélkül létrehozott szövegeivel kiröhögteti magát. De ha azokra gondolunk, akiket megrágalmazott, és folyamatosan rágalmaz, akiket meglopott, akiknek ártott, nem sajnáljuk őt, sőt! Undorodunk tőle, undorunk hevessége egyenes arányban áll Ludvig tehetségtelenségével, folyamatosan FOKOZÓDIK!

 

 

 

Posted in Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , | 90 hozzászólás »

Intransparent University (Átláthatatlan egyetem)

Posted by jhnnsclvn - július 11, 2016

Károli címer

Közöd?

Közöd?

Szerző: andreaszakacs

Egy egyetemi hallgató fél éve megkérdezte gyakorlatilag az összes felsőoktatási intézményt arról, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóktól kérnek-e díjat a jogorvoslati eljárásokban, és ha igen, akkor mennyit és milyen jogszabály alapján. Mindenkitől kapott kielégítő választ, kivéve a Károli Gáspár Református Egyetemet, amely szerint “a Károli Gáspár Református Egyetem nem állami fenntartású intézmény, így az Ön (adatigénylő) által hivatkozott jogszabályok csak korlátozott keretek között érvényesek intézményünkre nézve”. Az Információszabadság Hatóság viszont az általunk segített igénylőnek adott igazat: az állami finanszírozás miatt semmiféle korlátozott érvényességről nincs szó.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat. Így szól a felsőoktatásról szóló törvény. Egy hallgatótól ennek ellenére kértek a BME-n díjat az általa megindított jogorvoslatért, amit jogellenesnek gondolt, ezért megkérdezett 53 felsőoktatási intézményt, hogy náluk mi a gyakorlat, és mindenhonnan azt a választ kapta, hogy semmilyen díjat nem kérnek jogorvoslat esetében. Azonban a Károli Gáspár Református Egyetem először nem válaszolt a törvényes határidőben, majd felszólításra azt közölte, hogy ott van a kért adat a neten. Azonban ez a válasz nem lesz elég soha, mert olyan ez kicsit, mintha megkérdeznénk, merre található valami a Föld nevű bolygón, és arra az lenne a válasz, hogy a Föld nevű bolygón. Ezért állandó bírósági és hatósági gyakorlat, hogy ha az adatot internetes eléréssel adja meg egy adatgazda, akkor pontosan a kért adatra mutató linket köteles közölni.

Erre felhívta a figyelmet az okkal kíváncsi hallgató, de erre már részben más tartalmú választ kapott. A reakció szerint a neten továbbra is ott van az adat, egyébként pedig “a Károli Gáspár Református Egyetem nem állami fenntartású intézmény, így az Ön által hivatkozott jogszabályok csak korlátozott keretek között érvényesek intézményünkre nézve”.
Így nem maradt más, mint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsághoz fordulni, a párbeszéd ezen a ponton nyilván véget ér. Az atlatszo.hu jogászainak segítségével elkészült beadvány érvelése a következő volt.

1. Az egyetem fenntartójától függetlenül közfeladatot lát el, és e minőségében közérdekű adatokat kezel. A felsőoktatási intézmény ugyanis állami elismeréssel jön létre állam által megalkotott törvényi szabályoknak való megfelelés esetén, a felsőoktatási rendszer működtetése állami feladat, ennek a közfeladatnak a megvalósításában vesz részt az állam által elismert intézmény fenntartója. Az Alaptörvény szerint a felsőoktatásban való részvétel képességek alapján alapjog, a felsőoktatási intézmények működését törvénynek kell szabályozniuk. Mindezek alapján nem vitatható, hogy minden államilag elismert egyetem közfeladatot lát el.

2. Ezen túlmenően az egyházi fenntartású egyetem is részesül költségvetési támogatásban. A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyház, továbbá a Kormánnyal a felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást kötő egyházi felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatói arányában jogosult a fenntartási feladatokhoz biztosított állami támogatásra, továbbá eseti és egyedi támogatásokra. Az 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet szabályozza a felsőoktatási intézmények normatív állami támogatását, amelynek hatálya az egyházi fenntartású felsőoktatású intézményekre is kiterjed, az intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatív támogatásban is részesülnek.

3. Így kétségtelen, hogy az államilag támogatott finanszírozásban résztvevő hallgatókra vonatkozó jogorvoslati díjakkal kapcsolatos egyetemi szabály a központi költségvetés felhasználásával kapcsolatos adat, hiszen arra vonatkozik, hogy az állami finanszírozásból fedezi-e az egyetem az államilag támogatott hallgató képzése során felmerülő költséget, avagy valamilyen jogcímen külön díjat is kér, s amennyiben erre sor kerül, akkor azt milyen törvényi felhatalmazás alapján teszi.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ismét a transzparencia mellett foglalt állást azzal az indokolással, hogy “a nem állami felsőoktatási intézmények kizárólag a közpénzekkel való gazdálkodásra vonatkozóan kötelesek a nyilvánosság előtt az adatigénylések teljesítésével és a külön törvények szerinti közzététellel számot adni”.

És minden jó, ha a vége jó! 2016. június 27-én meg is küldte a linket az összes díjról az egyetem, amiből úgy tűnik, hogy nem szednek ők sem jogorvoslati díjat. Legalábbis jövőre, mert a link a 2016/17-es tanévre vonatkozik és szeptember 1-étől lesz hatályos. Hogy ezt miért kellett eddig húzni, azt magyarázza meg az, akinek bármi racionális érve van.

M. Tóth Balázs

Forrás: https://oktatas.atlatszo.hu/2016/07/05/az-allamilag-tamogatott-egyhazi-fenntartasu-egyetem-is-koteles-atlathato-lenni/

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , | 71 hozzászólás »

A Criminal Mind in the Accreditation Board (Bűnöző a MAB-ban)

Posted by karoligaspar - július 5, 2016

A MAB-os bűnöző

navraJ2

Írta: Prudens

Breaking News: Szabó András bekerült az Élet és Irodalomba! Na nem irodalomtörténészként, pláne nem irodalomtudósként! Arra a károlis oktatóknak alig van esélyük, annál több a Károliról elüldözötteknek, a Szabó András által megrágalmazott kirúgottaknak. Hovatovább Szabó András aljas üldözése olyasmi, mint egy TÜV-pecsét, minőségbiztosítási igazolás. Akit a Szabó üldöz, hitvány ember nem lehet, akit sátáni aljassággal és kitartással üldöz, az nemcsak kiváló tudós, hanem hitben járó református is. Szabónak, furcsa módon, van minőségérzéke: GYILKOS DÜHBE JÖN TŐLE. A vele egynemű silányságot viszont támogatja, és ezt a fordított minőségérzékét működeteti a MAB csúcsbizottságában, ahová a tájékozatlan és megvezetett Balog Zoltán EMMI-miniszterrel befúratta magát. Az ÉS szerkesztőinek is van minőségérzékük, de nekik a hagyományos: nívótlan írást, bárgyúságot, halandzsát, plágiumot nem közölnek. Így, mióta Kovács Zoltán az ÉS főszerkesztője, sem Szabótól, sem önjelölt költő – valójában giccsőr – feleségétől sem közölnek semmit.

Kenesei István viszont megbecsült szerzője az ÉS-nek, főleg a felsőoktatás mocsaráról ír a maga vitriolosan szellemes és elegáns stílusában. Egyetemek a Rendszerben. Év végi színes hírek című cikkében (ÉS LV/25, 2016. június 24. 5-6. l.) ezt olvassuk: “tudnunk kell. hogy bár a doktori iskolák ügyében valóban a MAB-é a döntő szó, van egy fellebbviteli eljárás is, amelyben a MAB háromtagú Felülvizsgálati Bizottsága (FvB) dönt, rendszerint szakértők véleménye alapján. A három tagot a három tudományterületről választják, és a MAB honlapján nyilvánosan hozzáférhető információk szerint az e doktori iskolát érintő tudományterület (nevezetesen a bölcsészettudományok – a szerző) felelősét a miniszter jelölte. Az illető professzorral kapcsolatban érdekes lehet, hogy korábban (az érintett kar dékánjaként) egy olyan doktori iskolának volt a vezető beosztású törzstagja, amelyet a MAB több, esetenként bírósági üggyé vált szabálytalanság miatt be kellett zárjon. Nyilván csupán véletlen egybeesésnek köszönhető, hogy az a bizonyos doktori iskola 2012. szeptember 30-án szüntette be a működését, az illető professzor pedig  már 2012. november 1-től a MAB FvB tagja lett.”

Bár Kenesei nem nevezi meg, minden tájékozott ember számára világos, hogy Szabó Andrásról van szó, aki több bűncselekményt is elkövetett a Károli BTK dékánjaként az Irodalomtudományi Doktori Iskola körül, ezért szüntették meg az IDI-t. Minderről lehet olvasni a MAB honlapján (2009.10.02-i határozat), a 168 órában , valamint a HVG-ben. Ezek a bűncselekmények azonban nem gátolták meg Balog Zoltán EMMI-minisztert, hogy a bölcsészettudományi doktori iskolák fölötti döntés jogát éppen az okirathamisításon, doktoranduszlopáson és hamis tartalmú fokozat-odaítélések aláírásán rajtakapott Szabó illetéktelen kezébe helyezze.

Kenesei cikkében szerepel továbbá az “egyik vidéki egyetem, melynek doktori képzését sok hányattatás után, más szóval jelentős minőségi problémái miatt a MAB bezáratta”. Segítünk: a Pannon Egyetem nyelvtudományi doktori iskolájáról van szó.  “Az adott tudományszakban ezért jó néhány évig nem volt doktori képzés, az oktatók kiöregedtek vagy szétszéledtek. Érthető, hogy az egyetem mindent igyekezett megtenni, hogy újra legyen doktori iskolája e képzési területen, így hát elkezdett külföldről szerződtetni tanárokat, akiket külföldi állásuk fenntartása mellett betett az alap- és a mesterképzés tanrendjébe is, csak éppen az illetők, ha egyáltalán, csupán rövid turnusokban fordultak meg a városban, hogy összeont kurzusokon tanítsák le tárgyukat – amelyekre aztán vagy voltak jelentkezők, vagy nem, hiszen az órákat angolul tartották meg. Voltak magyar anyanyelvű oktatóik is, akik viszont szintén más országbeli intézményekben voltak teljes állásban alkalmazva”. Hogy neveket is mondjunk – ha már Kenesei ódzkodik ettől -, a magyar oktatók között van pl. Csernicskó István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Pedagógiai Főiskola vezető oktatója. A külföldi oktatókról itt találunk információkat.

Egy kérdésre azonban nincs válasz: mit keres Ulrike Jessner-Schmid, Marjolijn Verspoor és Vincent van Heuven egy Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti tanszéken, melynek hallgatói évfolyamonként alig haladják meg az egy tucatot? Viszont ha megnézzük az intézeti névsort, egy másik kérdésre választ kaphatunk. Miért éri meg az egyetemnek (vagy valaki másnak) hat külföldi nyelvész euróban fizetett professzori fizetése? A tanszékvezető neve Navracsics Judit, akit gond nélkül kineveztek professzornak, pedig csak kandidátus. Nem véletlen névazonosság: ő Navracsics Tibor uniós biztos nővére. A drága pénzen megvásárolt külföldi professzorok kvázi-jelenlétére azért van szükség, hogy ő doktori iskola vezetője lehessen. (Egyelőre egy groningeni professzor neve szerepel a kérelmen, de a végső cél Navracsics Judit doktori iskolavezetővé emelése.)

A MAB eleinte kapálózott és arra a szabályra hivatkozott, amely szerint egy embernek CSAK EGY FŐÁLLÁSA LEHET, CSAK EGY DOKTORI ISKOLA SZÁMÍTHATJA TÖRZSTAGJAI SORÁBA. Ezt Magyarországon be is tartják, tehát egy pécsi vagy szegedi professzor nem “taníthat át” Veszprémbe, de egy beregszászi vagy groningeni igen. Keneseit idézzük: “tavaly nyáron nyilvánosságra hozott határozatában részben az oktatók külföldi illetőségére és elkötelezettségére hivatkozva, részben  súlyos minőségi kifogások miatt a doktori iskola megalapítását elutasította … idén januárban az illető egyetemen mégiscsak megindult az új doktori képzés, ráadásul tanév közben”.

A trükkös indítás, a törvények és szabályok kijátszása mögött újfent Szabó András, a megbízhatóan aljas és korrupt figura áll.  A Felülvizsgálati Bizottság volt ugyanis az, amelyik megfúrta a MAB döntését, s mivel a FvB három tagja közül egyedül Szabó András illetékes (????) BTK-s ügyekben, megint az ő enyhén szólva is tisztátalan keze keverte a kártyát

Bizonyára abban reménykedik, hogy Navracsics EU-biztos meghálálja neki becstelenségét. Mi reméljük, hogy hiába reménykedik. Még mindig nem akarjuk elhinni, hogy a becstelenség része a rendszernek, és a rendszer csúcsán, omnipotens helyzetben a magyar felsőoktatás legbutább, legműveletlenebb és legkorruptabb személye, a több minősített bűncselekményen rajtakapott károlis Szabó András áll.

Mert az a tény, hogy Balla Péter rektor saját beosztottjaival, Lajtár István és Ibolya Tibor főügyészekkel hozatott egy Szabó Andrást felmentő határozatot, még nem jelenti azt, hogy Szabó András a hivatali visszaélést és intellektuális közokirathamisítást nem követte el.

Lajtár és Ibolya nélkül Szabó András ma már a börtönben ülne, nem a MAB csúcsbizottságában, a bölcsészettudományok területén hozott döntések egyedüli felelőseként. Valakinek végre fel kellene nyitni Balog Zoltán vaksi szemeit!

Posted in HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , | 64 hozzászólás »