Megmutatjuk az idei legnépszerűbb egyetemi képzéseket és ponthatárokat. A Károli Gáspár Református Egyetem nevét azonban ezek között hiába keressük. Talán még sincs olyan jó híre, mint azt a református főmuftik hiszik. – Szerkesztőség
Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia, jogász, ápolás és betegellátás – az idei felvételin is ezek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok. Nézzük, hány ponttal lehetett állami ösztöndíjas helyet szerezni ezeken a képzéseken.
A 2021-es felvételi legnépszerűbb képzése nem okozhatott meglepetést, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkezik a legtöbb diák – idén több mint 10300-an jelölték meg, közülük több mint ötezren az első helyen.
A második legnépszerűbb képzés szintén gazdasági szak, a kereskedelem és marketinget 6700-an, a harmadik helyen álló pszichológiát pedig 5800-an jelölték meg a felvételin. Az ötéves jogászképzésre is több mint 5300-an próbáltak idén bejutni, az ápolás és betegellátás szakra (az ápolónak, szülésznőnek, mentőtisztnek, dietetikusnak, gyógytornásznak készülő diákok is ezt a képzést jelölik meg) pedig 5000-en.
Mutatjuk a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát. Szakonként három egyetem szerepel (állami ösztöndíjas, nappali forma), a teljes ponthatárlistát itt találjátok.
Gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelvű)
BGE: 400
Corvinus: 451
ELTE: 410
Kereskedelem és marketing
DE: 400
OE: 400
ELTE: 410 (Budapest)
Pszichológia
ELTE: 449 (Budapest)
PPKE: 443
PTE: 427
Jogász
ELTE: 472
PPKE: 463
SZTE: 433
Ápolás és betegellátás
DE: 280 (szülésznő)
SE: 405 (dietetikus)
ME: 280 (ápoló)
Mérnökinformatikus
BME: 385
ME: 280
NJE: 280
Nemzetközi gazdálkodás
BGE: 400
PE: 400
Corvinus: 472 (angol nyelvű)
Pénzügy és számvitel
BGE: 400
BME: 402
ME: 403
Programtervező informatikus
DE: 356
EKE: 280 (Eger)
NYE: 280
Kommunikáció- és médiatudomány
Corvinus: 447
DUE: 400
ELTE: 414
Nem véletlen, hogy egy-egy szaknál nincsenek nagy különbségek a ponthatárok között. A legnépszerűbb képzéseken ugyanis évek óta előzetes ponthatárokat húznak: csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Persze ahogy idén, úgy az elmúlt években is többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.
Since Viktor Orbán became prime minister in 2010, Hungary has fallen from 23rd to 92nd in the World Press Freedom Index. Composite: NurPhoto/Rex/Shutterstock
Orbán Viktor azt ígérte, hogy ha hatalomra kerül, nem lesz több titkos megfigyeltetés. Ehhez képest már második hatalomra kerülésének évében, 2010-bentitkosszolgálati módszerekkel és illegális megfigyeltetéssel kreált kedvenc egyháza felmondási okot a Károli Gáspár Református Egyetem egyik professzora ellen, mert az nem volt hajlandó részt venni a püspökcsalád egyik tagjának PhD-csalásában. Annak a megfigyeltetési akciónak is volt izraeli kötődése, amennyiben a Wistmanwoodot részben a MOSZAD pénzelte. Akkor még lehetett azt mondani, hogy Orbán személy szerint nem tudott a Károli törvénytelen akciójáról. Az újabb botrány esetében már ez a kifogás sem jöhet szóba. Orbán és Netanyahu 2017-ben egymás tenyerébe csapva megállapodott a Pegasus kémprogram magyarországi bevetéséről, ahogy ennek bizonyítékait az alábbi poszt alaposan dokumentálja. A hitelesség érdekében ezt most eredeti nyelven közöljük. Akinek gyengébb az angolja, kérjen segítséget, vagy használjon fordító programot! – A szerkesztőség
Hungary’s far-right government suspected of hacking phones of investigative journalists and targeting owners
Viktor Orbán’s government has deployed a new weapon in its war on the media in Hungary, according to forensic analysis of several mobile devices, using some of the world’s most invasive spyware against investigative journalists and the circle of one of the country’s last remaining independent media owners.
The Pegasus project, a collaborative investigation run by the French nonprofit journalism organisation Forbidden Stories, has reviewed leaked records that suggest a wide range of people in Hungary were selected as potential targets before a possible hacking attempt with the sophisticated Pegasus spyware, sold by the Israeli company NSO Group. In a number of cases, forensic analysis confirmed devices had been infected with Pegasus.
The leaked data includes the phone numbers of people who appear to be targets of legitimate national security or criminal investigations.
What is in the Pegasus project data?However, the records also include the numbers of at least 10 lawyers, an opposition politician and at least five journalists.
The phones of two journalists at the Hungarian Pegasus project partner, the investigative outlet Direkt36, were successfully infected with the spyware, including Szabolcs Panyi, a well-known reporter with a wide range of sources in diplomatic and national security circles.
Forensic analysis of his device by Amnesty International stated conclusively it had been repeatedly compromised by Pegasus during a seven-month period in 2019, with the infection often coming soon after comment requests made by Panyi to Hungarian government officials.
Szabolcs Panyi, left, and colleague András Szabó. Photograph: Andras Petho/Direkt36
Pegasus enables the attacker to view all content on a phone, including messages from apps with end-to-end encryption, photographs and GPS location data. It can also turn the device into an audio or video recorder. NSO has claimed the spyware is only meant for use against serious criminals and terrorists.Advertisement
Panyi thinks some in the Orbán government believe independent journalists are part of a conspiracy against them. “I think there’s widespread paranoia and they see much more in our motives and our networks than there actually is,” he said.
“We are not aware of any alleged data collection claimed by the request,” said a Hungarian government spokesperson in response to detailed questions about the targeting of Panyi and others.
NSO Group said it “does not have access to the data of its customers’ targets”, cast doubt on the significance of the leaked data and said it would “continue to investigate all credible claims of misuse and take appropriate action”.
Previously, Orbán’s spokesperson Zoltán Kovács has publicly attacked Panyi, accusing him of “Orbánophobia and Hungarophobia” and describing him as “deep into political activism”.
Since Orbán became prime minister in 2010, Hungary has fallen from 23rd to 92nd in the World Press Freedom Index. Earlier this month, Reporters Without Borders put Orbán on its Enemies of Press Freedom list, the first time an EU leader has featured.
Sunrise in Budapest. There are few remaining Hungarian media outlets that are not under some kind of government control. Photograph: Attila Kisbenedek/AFP via Getty Ima
There have been almost no cases of physical violence against journalists in Hungary; instead, Orbán’s war of attrition against the media has used different means. These have included harassment of independent journalists, pressure on media owners, withdrawing state advertising funds from critical titles and aggressive takeovers by government-friendly figures.
Orbán’s covert war against the media
When his forensics report came through, Panyi sat down in Direkt36’s Budapest newsroom, a modest suite of offices inside a grand building one block from the Danube, and sketched out a chart in blue pen.
On the left-hand side: dates on which he sent official requests for comment to the Hungarian government. On the right: dates on which forensic analysis shows his phone was compromised by Pegasus.
The correlation was hard to ignore. On 3 April 2019, for example, Panyi sent a request for comment to several government departments in relation to a story he was working on about a Russian bank that was relocating to Budapest despite concerns it could be a front for Russian intelligence. One day later, Panyi’s phone was infected with Pegasus.
There were 11 occasions when a Pegasus infection was confirmed within a few days of a comment request from Panyi to the government, according to Amnesty’s analysis.
More than half the comment requests he sent to various government offices during a seven-month period were followed up with an attack. The tactic, he assumes, was for the government to get ahead of the story, work out what he was planning to publish and attempt to identify his sources.
Analysis carried out on the phone of one of Panyi’s colleagues at Direkt36, András Szabó, also returned positive results. Direkt36 is one of just a few remaining Hungarian outlets not under some kind of governmental control or influence.
Other Hungarians selected for potential targeting include a photographer who worked as a fixer for a visiting foreign journalist, and a well-known investigative journalist, who declined to have forensic analysis done or to be named, citing a fear of losing sources.
Another Hungarian journalist selected as a candidate for possible surveillance was Dávid Dercsényi, who edits a newspaper put out by the authority of Budapest’s opposition-run eighth district and previously worked for five years for the website of the independent outlet HVG.
Three numbers linked to Dercsényi, including one belonging to his ex-wife that had been registered in his name, were found in the data.
He expressed puzzlementhis name was in the data. “Mostly I was working on average, not-very-sensitive topics,” he said. He suspects a request for comment sent to the government over a story about the trial of a former Islamic State operative could have drawn attention. He was no longer in possession of any of the three phones appearing in the data, so analysis was not possible.
More than 70 editorial staff at index.hu walked out of the newsroom after submitting resignations following Szabolcs Dull’s dismissal as editor in July 2020. Photograph: Bődey János/Index
The decline of the major online news site Index last year, under pressure from a government-linked businessman, left 24.hu, owned by the wealthy investor Zoltán Varga, as the biggest independent news site in the country.
Varga has long been in Orbán’s crosshairs. In an interview on the terrace of his grand villa in the Buda Hills, he described receiving both enticements and threats from government-linked businesspeople to sell 24.hu and the rest of his sizeable media portfolio, which includes the country’s bestselling women’s magazine. On one occasion, he claims, he was told he would receive generous state advertising subsidies if he made editorial staffing change.
“They think everything is about money. But I already have money … Slowly I turned into an enemy,” he said.
He began to notice men in parkedcars outside his home and unwanted eavesdroppers on his business meetings in restaurants. He said sometimes in the middle of a phone call, he would hear a recording of the call played back, from the beginning.On one occasion, a black helicopter hovered above his house and made three incursions into his garden – an intimidation tactic, he believes. Varga has round-the-clock security at his home and has long been wary of speaking on the phone.
The Hungarian investor Zoltán Varga. Photograph: Central Media Group
He was right to be worried. A few weeks after Orbán won a third consecutive term as prime minister in spring 2018, Varga invited six friends to dinner. Among them was Attila Chikán, a minister in Orbán’s first government in the late 1990s, who has since become a staunch critic of the prime minister. The others were wealthy and well-connected businessmen.
Over wine and finger food on Varga’s expansive terrace, the men discussed creating a new foundation that among other things would investigate and expose corruption among Hungary’s ruling elite. “It was a friendly conversation, it wasn’t a coup,” said Varga.
Two weeks later he met a government-linked acquaintance for coffee and she demonstratively referenced the dinner, suggesting such meetings could be “dangerous” for him. Varga suspected Orbán’s circle had somehow put the meeting under surveillance.
Indeed, the records show all seven people at the dinner were selected as potential candidates for surveillance. Forensic analysis carried out on the handset of one of those present showed clear evidence of a confirmed infection at the time of the dinner. The phone of another participant showed signs of Pegasus activity but not of compromise.
One of those present expressed surprise the meeting had attracted such attention. “It was a typical Hungarian discussion. We sat down, everybody said: ‘Fuck, the situation is really bad,’ but then it did not lead anywhere,” he said.
Along with Varga’s circle, the son and lawyer of the oligarch Lajos Simicska, Orbán’s childhood friend turned enemy, also appear to have been candidates for surveillance around the time that Simicska was pressured into selling his critical media holdings to government-friendly figures in 2018.
A former NSO employee confirmed Hungary was among the company’s clients. It apparently acquired Pegasus in the aftermath of a 2017 visit to the country by the then Israeli prime minister, Benjamin Netanyahu, a close Orbán ally. NSO has denied it takes any direction from the Israeli government when choosing its customers.
Benjamin Netanyahu and Viktor Orbán shake hands at a joint press conference in Budapest in 2017. Photograph: AFP Contributor/AFP/Getty Images
In response to detailed allegations about Hungary’s acquisition and use of Pegasus, a Hungariangovernment spokesperson said: “Hungary is a democratic state governed by the rule of law, and as such, when it comes to any individual it has always acted and continues to act in accordance with the law in force. In Hungary, state bodies authorised to use covert instruments are regularly monitored by governmental and non-governmental institutions.”
Hungary has one of the loosest legislative frameworks in Europe for the authorisation of surveillance. There is no judicial oversight if the request is made for national security reasons; only the signature of the minister of justice is required.
Information released to the Hungarian outlet 168 Óra under a freedom of information request showed the justice minister, Judit Varga, approved 1,285 surveillance requests in 2020, which includes all forms of surveillance, not just Pegasus.
In an earlier interview with a Pegasus project partner, Varga said it was a “provocation” to ask whether she would authorise surveillance of a journalist, but said “there are so many dangers to the state everywhere” when asked why she had approved so many requests. The justice ministry did not respond to detailed allegations about Hungary’s use of Pegasus.
The government communications office, when presented with the same allegations, replied with questions of its own: “Have you asked the same questions of the governments of the United States of America, the United Kingdom, Germany or France? In the case you have, how long did it take for them to reply and how did they respond? Was there any intelligence service to help you formulate the questions?”
Orbán has built his political platform on staunchly opposing migration and claiming Hungary is under attack from a network directed by the Hungarian-American financier and philanthropist George Soros. The leaked data reveals at least one case in which Pegasus appears to have been used in the hope of uncovering – or inventing – a “Soros conspiracy”.
A former senior Hungarian counter-intelligence officer who left the service in the early part of the last decade admitted there was a flexible approach to concocting national security reasons for surveillance during his time. “[But] there were two professions we kept our distance from: lawyers and journalists,” he said.
The leaked records, and the analysis of infected devices, suggest that in Orbán’s Hungary today, this is no longer the case.
Bár az oktatásra látszólag évről-évre többet költ a kormány, a GDP-ből való részesedése folyamatosan csökken. Így a közoktatás költségvetési részesedése például a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben 2,6 százalékra. A miértre pontos magyarázat nincs, valószínű, hogy a pénzt a gazdaság más területeire irányítják át.
Az okát nem, de a következményét látni: semmiféle béremelési vagy bérrendezési szándékra utaló fedezet nincs a költségvetésben. Ez pedig az oktatás minőségi romlását okozza. A kormánynak nem is érdeke a minőségi oktatás, ugyanis a közoktatás rendszerében ki akar építeni egy elitképző rendszert, amely az egyházi és magániskolák hálózata. Az állami feladatot ellátó intézmények, a szakképzési centrumok és a Klebesberg Központ alá tartozó tankerületi központok pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A közoktatásban a maradékelv fog érvényesülni, az állami iskolákban azok fognak tanulni, akik a társadalom perifériájára szorultak, vagy az elitképzésnek nem lesznek fontosak. (A kérdésekre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke válaszolt.)
Nő vagy csökken az oktatásra szánt összeg Magyarországon?
A teljes oktatási ágazatban a 2022-es költségvetésben a 2021-es 2223 milliárdról 2180 milliárdra csökken az összeg, ami 43 milliárd forint csökkenés. Feltehetően a kormányzati szándék az volt, hogy az egyetemekre fordított plusz költségeket EU-s forrásokból pótolják. Bár amit uniós forrásból erre a célra fordíthatnának, az jóval több lett volna, de mivel az EU feltételhez kötötte a pénz folyósítását, inkább nem vették fel a pénzt. Ez az állami költségvetésben komoly veszteséget okozott, mégis az előre bekalkulált érték megmaradt az eredeti szinten, a veszteség pedig a felsőoktatást érinti elsősorban.
Azt, hogy a fel nem vett kölcsön mennyire érinti a közoktatást, lehet tudni?
Annyiban, hogy a költségvetési részesedése a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben 2,6 százalékra csökken. Bár összegszerűen történt emelkedés, a költségvetésből való részesedése csökkent.
Azt lehet-e tudni, hogy miért kevesebb?
Nem, nem tudjuk, és nem is látjuk a szándékot. A következményét viszont látjuk, azt, hogy semmiféle béremelési vagy bérrendezési szándékra utaló fedezet nincs ebben a költségvetésben a közoktatást érintően.
Azt tudjuk, honnan fog leginkább hiányozni a pénz?
Leginkább onnan, hogy a fiatalokat a pályára lehessen csábítani. Az is látszik, hogy a jövő évi kisebb költségvetésnek a tankerületi központok lesznek az egyik vesztesei. A járvány ideje alatt ugyanis, mivel nem volt jelenléti oktatás, a működési költségek – villanyszámla, fűtés – csökkentek, ám idén ezek a költségek magasabbak lesznek. A pedagógushiány is komoly gondot okoz, és ez arra fogja kényszeríteni a tankerületi vezetőket, hogy különböző trükkökkel eltakarják a hiányzó összegeket. Például csoportösszevonással, amiért nem jár túlmunka. További trükkökkel ugyan lehet a sérült hajón a lyukakat tömögetni, de a süllyedést nagyon nehéz megállítani.
2018-ban a GDP 5,9 százalékát fordították a közoktatásra, a 2022-es tervek szerint ez alig lesz négy százalék felett. Volt arra példa, hogy majd’ két százalékkal csökkenjen a közoktatásra fordított összeg?
Ilyen még nem volt, 2013-ban azonban érzékeltünk egy komolyabb mélypontot.
Mi volt ennek az oka?
Akkor a bérhelyzet, nagyon alacsony volt a bér, és a mostani csökkenés is szerintem ezt takarja.
Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebbet költenek bérre?
Igen. Két éven belül ekkora csökkenés még soha nem volt.
De miért csökken mindig a GDP-ből a közoktatásra fordított összeg, miért mondják azt, hogy kevesebb is elég?
Mert a gazdaság más területeire vonják ki ezeket a pénzeket. Ez pedig az oktatás minőségi romlását okozza. A kormánynak egyébként nem is érdeke a széles körű minőségi oktatás.
Volt-e már arra példa, hogy a sport- és szabadidős tevékenységre fordított összeg 31 százalékkal emelkedik, és nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve?
Az én emlékezetemben nincs ilyenre példa, ám jövőre megvalósul…
Lehet-e tudni, hogy az oktatásban a GDP-csökkenés tendencia vagy sem?
2018-ban volt egy kis előrelépés, ám ahhoz képest 2019-ben és 2020-ban is csökkent. Az indokát nem tudom. Összegében nominálisan nő az érték, de az oktatás költségvetési részesedése csökken.
Vagyis mondhatja azt a kormány, hogy láthatják, többet költök oktatásra…
Igen, így van, de a költségvetés össz-fejezetét tekintve, ez az érték mindig csökken.
Vagyis, becsapósdi folyik…
Így van.
A kormány közoktatást érintő intézkedései hová vezetnek?
Azt gondolom, hogy a kormány a közoktatás rendszerében ki akar építeni egy preferált rendszert, ez az egyházi- és a magániskolák hálózata. Az állami feladatot ellátó intézmények, a szakképzési centrumok és a Klebesberg Központ alá tartozó tankerületi központok pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
Magyarul az egész közoktatást át akarja játszani egyházi kézbe?
Csak az elitképzést. Vannak magánintézményei is, ahol megvalósíthatja ezt, lásd például a Debreceni Nemzetközi Iskolát. Vannak tehát állam által preferált magániskolái, amelyek igazi elitképzők, az átlag számára megfizethetetlen tandíjjal. A költségvetésből a maradványt egyébként minden év végén szétosztják. Jellemző, hogy az egyházi fenntartású intézmények mindig nagyon komoly összeget kapnak belőle. Ezzel szemben a Klebelsberg Központ tavaly egyetlen fillért sem kapott.
Mert ez utóbbi annak ellenére nem vált be, hogy a kormány saját maga hozta létre?
Nem hiszem, hogy nem vált be. Ez egy vízfej, amely olyan feladatokat lát el, amelyeket az önkormányzatok maguk is simán elvégeztek. A költségvetésből a működésére pénzt biztosít az állam, és jelentős részben bizonyos politikusok által preferált személyek parkolópályája. Magyarul a kormány a minőségi oktatást az egyház kezébe akarja átjátszani, ehhez többletforrást biztosít. Mégis az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusok bére ugyanolyan nyomorúságos, mint az állami intézményekben dolgozóké. Az egyházi intézményekben csak a működési költségek magasabbak, azok viszont sokkal. Például 2019-ben 3-3,5-szer többet kaptak működési költségre, mint az állami fenntartású intézmények.
Hová vezet ez a folyamat?
Oda, hogy nagyon sok állami intézmény átkerül egyházi fenntartásba. Az egyház eleősorban a jobb teljesítményű intézményeket próbálja megszerezni, és ezzel az egyházi intézmények privilégiuma lesz az elit képzése és egyben az ideológiai befolyásolás is.
És a közoktatásban?
A közoktatásban a maradékelv fog érvényesülni, az állami iskolákban azok fognak tanulni, akik a társadalom perifériájára szorultak, vagy az elitképzésnek nem lesznek fontosak.
És pedagógus lesz?
Az egyházi intézményekben is, az államiakban is már most pedagógushiány van.
Mi az oka?
A bér és a munkaterhek. A béreknél felhívnám a figyelmet arra, hogy vannak, akik valóban magas fizetést kapnak, néhány intézményvezető. Ők a pedagóguslétszám 0,1 százalékát teszik ki. Talán még a nyugdíj előtt álló mesterpedagógusokat is ide lehet sorolni. De az átlagfizetések – hozzávetőleg húsz évnyi munka után – 330 ezer forint körül vannak, és a pályakezdő pedagógusoknak a tábla szerinti bérét ki kell egészítenie a kormánynak ahhoz, hogy a garantált bérminimumot elérjék. Ez pedig így is csak bruttó 210 ezer forint, ehhez jön a 20 ezer forint ágazati szakmai bérpótlék. Miközben az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható, hogy a pályakezdő diplomások átlagkeresete 340 ezer forint. Viszont egy gyermekét egyedül nevelő, a pedagóguspályán öt-hat éve dolgozó anya nettó jövedelme a létminimumot sem éri el. A pedagógusok bére már Romániában is magasabb, mint nálunk. Kevesebb óraszám mellett, 80 euróval többet keresnek.
Ha nem lesz pedagógus, nem lesz iskola?
Mindig találnak megoldást, ha nem is a legjobbat. Majd fölemelik heti 32-re a kötelező óraszámot, meg az is lehet, hogy a vidéki kis iskolákat bezárják, és valamennyi pedagóguslétszámot ezzel felszabadítanak. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke nagyon jól fogalmazott, amikor azt mondta, a tanulólétszám csökkenése az osztálylétszámok csökkenését fogja okozni, de az osztályok száma nem fog annyival csökkenni, hogy az ellátandó feladatok mennyisége csökkenjen. A kormány nálunk mindig arra hivatkozik, hogy nagyon alacsony az egy pedagógusra jutó gyerekszám. Ez önmagában így van, de a magyar közoktatás rengeteg szociális feladatot is ellát. Ha a pedagógusok munkájáról leválasztanánk a napközit, a tanulószobát, a délutáni foglalkozásokat, akkor sokkal magasabb lenne az egy pedagógusra jutó gyereklétszám a 10,3-es OECD-átlagnál, és a most kimutatott 9 helyett 12 lenne.
Az állam a minőségi oktatást az egyházaknak akarja átjátszani?
Jhnnsclvn's blog 