Jhnnsclvn's blog

Fraud, forgery, nepotism, abuse at a Hungarian University

Claim against the dead Quaestor Attorney (Panasz a halott főügyész ellen)

Posted by jhnnsclvn - október 22, 2017

Szerző: Kisjogász

Szerző: Kisjogász

A Fővárosi Főügyészség Ibolya Tibor “címzetes” károlis docensnek az intézmény élére történő kinevezéséig még nyomokban normálisan működött. Előfordulhatott, igaz csak a nyári uborkaszezonban, hogy a beérkező ügyek automatikusan kerültek kiszignálásra. Így került a károlis bűnügy Bézsenyi Balázs csoportvezető főügyész elé 2011 augusztusában, aki a törvényeknek megfelelően bírálta el, és már csak néhány adat begyűjtését kérte a BRFK-tól a Szabó András elleni vádemeléshez. Mákné Portel Melinda óvakodott bármit is kinyomozni, sikeresen húzta az időt 2012 júniusáig. Ekkor kapott a károlis IbolyaTibor megbízást a Fővárosi Főügyészség vezetésére. Azonnal átvette a Szabó András elleni nyomozást, és másodállású munkahelyén, a Károli Jogi Karán íratta meg a sértettet lepattintó határozatokat – magával a terhelttel. Szabó Andrásnak egykori dékáncimborája, Domonkos Andrea segített az ellene irányuló vádakat lehazudni, és helyette H. G.-t rágalmazni. Ibolya Tibor Soltész Miklóst szemelte ki a Szabó-Domonkos féle védekező és ellentámadó irat szignálására. Azonban a rágalmazás olyan jól sikerült, hogy meg se merte Soltésznak mutatni, hanem vagy maga tette rá a kézjegyét, vagy a két jómadár egyikét kérte meg erre. Az irat végképp kiverte H. G.-nél a biztosítékot. Ő persze nem tudta, hogy nem Soltész áll az irat mögött, hanem maga Ibolya.

Az ügyészek néha korán halnak sorozatom következő darabja a Soltész Miklós elleni panasz és a nevében szignált határozat hatályon kívül helyezésére irányuló felülvizsgálati kérelem. A Fővárosi Főügyészség ellen a sértett csak a Legfőbb Ügyészséghez fordulhatott. Ki fog derülni a Legfőbb Ügyészség reakciójából, hogy a két fővárosi ügyészség valóban olyan függetlenül működik-e egymástól, amint azt Ibolya Polt Pétert védő hisztérikus kirohanásában a Kúria ellen állította.

 

LÜ_Felülvizsgálati_1

LÜ_Felülvizsgálati_2

LÜ_Felülvizsgálati_3

LÜ_Felülvizsgálati_4

LÜ_Felülvizsgálati_5

Forrás: https://reformatusoklapja.wordpress.com/2017/10/22/claim-against-the-dead-quaestor-attorney-panasz-a-halott-fougyesz-ellen/

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András, Szeged University | Címkézve: , , , , | 9 hozzászólás »

The dead Quaestor-Attorney 2 (A halott Quaestor-ügyész 2)

Posted by jhnnsclvn - október 18, 2017

Addig is, míg megkapjuk Csép Pántól Tallián Blanka kúriai bíró írásbeli indoklását a H.G. kontra Károli ügyben, folytatjuk Kisjogász sorozatát, amely a károlis bűnügyek ügyészségi elsikálásának történetét követi nyomon a Fővárosi Főügyészségen fellelhető dokumentumokban. – A Szerkesztőség

Ő a bűnös, nem én!

A bűnbak

Szerző: Kisjogász

Az ügyészek néha korán halnak cikksorozatom a végkifejlet felé közeledik. A végére jutva talán érthetőbbé válik, miért halt meg fiatalon Ibolya Tibor beosztottja, Soltész Miklós csoportvezető fővárosi főügyész.

Ibolya Tiborcímzetes docens” – ahogy előszeretettel nevezi magát a Fővárosi Főügyészség vezetője – Soltész Miklóst életében pofozózsáknak használta. Őt tette ki közszemlére bűnbakként saját jogsértései leplezésére. Két ügyben is dokumentálható Ibolya visszaélése a halott főügyész nevével: az egyik a károlis bűnügy, a másik a Quaestor-ügy. Az elsőben saját munkahelyi főnökének, Balla Péternek falazott, a másikban kormánytagoknak és Polt Péter legfőbb ügyésznek – mindkét esetben Soltész Miklós neve mögé bújva, aki hamarosan belehalt a főügyészi szerep és az alszerpapi lelkiismeret közötti vívódásba.

Több jogsértő határozat keletkezett a Fővárosi Főügyészségen Soltész Miklós nevében, amelyeket azonban nem ő írt alá, sőt, még csak nem is tudott róluk. Ezekre nemes egyszerűséggel ráhamisították a nevét. Az egyik annak az eredetileg Tömöri Ibolyával aláíratott határozatnak a megerősítése, hogy H. G. mint a közérdekű bejelentés sértettje “törvényben kizárt” jogorvoslatra. A másik a Fővárosi Főügyészségből mégiscsak kikényszerített válasz H.G. fellebbezésére, melyet nem Soltész Miklós írt, hanem Szabó András közreműködésével Domonkos Andrea a Károlin, Ibolya utasítására Soltész Miklós nevében. Ez a tipikus szabóandrásos irat elejétől végig hazugság és rágalom. Soltész kézjegye ezen is hamisított: Szabó András vagy Domonkos Andrea, de lehet, hogy Ibolya maga hamisította. Mindkét szignó piros tintás. Soltész Miklós eredeti aláírása ettől szemmel láthatóan különbözik. Nemcsak azért, mert ő – tudtommal – soha nem használt aláírásra piros tollat, a színt is gyűlölte, hanem mert az ő aláírása úgy néz ki, ahogy az alább közölt dokumentumon. Ennek tartalma egyébként elképesztő. Nincs racionális magyarázat arra, miként írhatta alá. Vagy Ibolya utasította, vagy elrejtették egy aláírásra elétolt paksamétába, és nem vette észre. Ebben ugyanis elismeri, hogy H. G-nek a 2012. november 30-i és december 13-i Fővárosi Főügyészséggel szembeni elfogultsági panaszait több mint 2 hónapos késéssel, csak februárban továbbította a Legfőbb Ügyészségre (a dátum 2013. január 30, az érkeztetésé 2013. február 11.). Ilyen fegyelmi vétséget kezdő jogász sem követ el, nemhogy egy rutinos csoportvezető főügyész, hacsak nem felsőbb utasításra. Az iratvisszatartás Ibolya Tibor ötlete lehetett, különben fegyelmi járt volna érte. Ibolya szándékosan húzta az időt 2 hónapig, amíg a közérdekű bejelentő üldözése kikerült a Btk-ból, hogy a Balla és Szabó elleni vádemelést elkerülje. A felelősséget az időhúzásért ezúttal is Soltész Miklós nyakába varrta – akárcsak a Quaestor-ügyben tanúsított szándékos késlekedésekért a Tarsoly Csaba elleni bizonyítékok eltüntetése érdekében, vagy az iratbetekintésre felajánlott, de eltüntetett károlis bűnügyi iratokért.

irattovábbítás 2 hónapos késéssel: Soltész Miklós valódi aláírása

tiltakozás irat késleltetett továbbítása miatt

 

És itt láthatók a hamisított aláírások:

Soltész Miklós hamisított kézjegye

Soltész Miklós hamisított kézjegye

Posted in Balla Péter, Fővárosi Főügyészség, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Szabó András | Címkézve: , , , | 68 hozzászólás »

The Challenge (Tallián Blanka tesztelése)

Posted by jhnnsclvn - október 15, 2017

Vajon mivel érdemelte ki a tányért?

Szerző: Csép Pán

Sikerült megszerezni H. G. professzor felülvizsgálati kérelmét, melynek lesöprésére Handó Tünde a Kúrián személyesen Tallián Blankát jelölte ki. A kérelemből a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új, különös ítélkezési gyakorlata körvonalazódik: újabban nem a munkáltatónak kell bizonyítani a felrótt cselekmény elkövetését, hanem a munkavállalónak az el nem követését? Vagy csak az olyan “kiemelt” kliensek elleni perekben, mint a Református Egyház és hírhedt egyeteme? És ezt is csak utólag közlik a kirúgott dolgozóval már a jogerős ítéletben, hogy még a “negatív bizonyításra” se legyen esélye? Igazi kihívás Ravasz László bíró egyik hóhérának, Tallián Blankának kvázi-jogi érvekkel szentesíteni a justizmordot. Ezzel megkérdőjelezi a Kúria létjogosultságát: Mert milyen szolgáltatást nyújt az az intézmény, amely nem korrigálja a jogsértést, hanem – a legfelsőbb bírói hatalom nevében – “örökérvényűvé” teszi? (Természetesen Tallián Blanka írásba foglalt “ítéletét” is átküldöm majd a blogotokra a Ravasz László név iránti szimpátiám okán.)

(Az iktatási helyet letakartam, nehogy elvezessen a személyemhez, és az ügyvédi irodát is kitöröltem, hátha nem pont itt akarnak maguknak reklámot.)

felülvizsgálati_1

felülvizsgálati_2

felülvizsgálati_3

felülvizsgálati_4

 

Posted in Balla Péter, Handó Tünde, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church, Kúria | Címkézve: , | 54 hozzászólás »

Betrayal’s Payment (Az árulás bére)

Posted by jhnnsclvn - október 13, 2017

A cikket egy református felekezeti oldalon találtuk. Azt mindig is tudtuk, hogy a Református Egyház Orbán “kiemelt” ideológiai szövetségese, így csak egy kicsit döbbentünk meg azon, milyen “kiemelt” bánásmódban és juttatásokban lesz a jövőben még inkább része. Azon már inkább, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem, amely csak belvárosi fekvésének és alacsony színvonalú, magyarán “gagyi” képzésének köszönheti népszerűségét, “kiemelt egyetem” lesz. Viszont ezek után érthetőbb, hogy a munkaügyi perekben is “kiemelten” kezelik a Károlit – különösen Handó Tünde kinevezése óta – ti. “kiemelik” a törvények alól. Ha a református oktatást a kormány a közjó letéteményeseként és ápolójaként akarja láttatni a nemzet szemében, akkor aligha szabad kimondani, hogy az egyházi egyetem vezetése minden bűncselekményre képes: csalnak, lopnak, okiratokat hamisítanak, karaktergyilkolnak, hamistanúznak és hamistanúzásra kényszerítik az oktatóikat és hallgatóikat. És mindennek tetejébe még a volt III/I-es “nyírfás” Földi László titkosszolgálati cégével figyeltetik őket otthonaikban is, akár a többhónapos nyári szünet alatt, videofelvételeket készíttetve róluk. Ha szorul a hurok a rektor nyaka körül, csak odaszól főügyész vagy főbíró beosztottjának, hogy sikálja el. Ez a velejéig romlott, erkölcstelen, bűnöző egyházi és egyetemi vezetés szinte már Orbán pereputtyának státuszát élvezi. Ellenük harcolni pont annyira esélyes, mint Ferenczi Krisztinának volt az Orbán-család vagy Váradi Andrásnak a Mészáros-oligarcha ellen. Már jó ideje mindketten halottak. Mi a brutális üldözések ellenére próbálunk életben maradni, és folytatni leleplező munkánkat, hogy felnyissuk protestáns testvéreink és az ország szemét. Bízunk abban, hogy munkánkon továbbra is marad Isten áldása, a bűnösökre pedig lesújt a keze. – Johannes Calvin

Kufárkodás a hittel: Püspöki áldásosztás Felcsúton

Az alábbi írás az ÉS legfrissebb számában (2017. okt. 13.) jelent meg, mely mától már megvásárolható. A szerzőt nem sikerült elérnünk, de mivel a cikk már megjelent, átvételéhez nem is szükséges a hozzájárulása. – A Reformátusok Lapjának szerkesztősége

Szerző: Huszár Ágnes

Kiemelt egyház – kiemelt egyetem

Már nyomdában volt Gábor György és Vásárhelyi Mária adatokkal bőségesen alátámasztott kitűnő elemzése (Fogyatkozó lelkek, politikai játszmák ÉS 2017. okt. 6.), amikor 2017. október 4-én sor került a kormány és Magyar Református Egyház együttműködési megállapodásának aláírására.

Az eddig érvényes, 1998-as szerződés megújítását a társadalmi és jogi környezet megváltozásával indokolták. A törvény praeambulumát dicséretek (“a kormány nagyra értékeli…. örömmel veszi tudomásul… üdvözli” a Református Egyház szerteágazó tevékenységét), illetve magától értetődő közhelyek patetikus kinyilvánításai töltik ki. Ez utóbbira egy példa:  a Református Egyház “kinyilvánítja, hogy hitelveiből fakadó küldetésének tekinti az általános közjó szolgálatát Magyarországon”.

A legfontosabb újdonsága a szerződésnek az egyházi tevékenységi kör szinte határtalanná tágítása: “A Református Egyház hitelveiből fakadóan diakóniai és missziói feladatának tekinti olyan karitatív, felzárkózási, diakóniai, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, és sporttevékenységet folytató, illetve környezetvédelemmel foglalkozó intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, amelyek hozzájárulnak a lelki és testi egészség megőrzéséhez.” (8. cikkely) A szerződés alapján a kormány vállalja mindezen intézmények közpénzből való finanszírozását.

A legnagyobb meglepetéssel a 21. cikkely a felekezeti fenntartású felsőoktatási intézményekkel foglalkozó 7. pontja szolgál. Ebben a kormány vállalja “a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény módosítására vonatkozó javaslat benyújtásával a Károli Gáspár Református Egyetem mint a Református Egyház hitéleti és világi képzést is nyújtó egyetemének kiemelt egyetemként történő elismerését”.

Ugyanebben a pontban olvasható az is, hogy a kormány “egyetért azzal, hogy a Pápai Református Teológiai Akadémia és a Sárospataki  Református Teológiai Akadémia kezdeményezze az Oktatási Hivatalnál az alkalmazott tudományok egyetemeként történő elismerésére vonatkozó vizsgálatot.”

A 21. cikkely 4. pontja rögzíti azt is, hogy a Református Egyház felsőoktatási intézményeinek juttatott évi támogatás nem lehet kevesebb 8,5 milliárd forintnál. Az egyes pontok rögzítik az állami támogatott felvehető hallgatók számát – ezek alapján behozhatatlan előnybe kerülnek a református oktatási intézmények a magyarországi piacon.

A MRE törvényileg rögzített kiemelt támogatása talán fel sem tűnik a “reformáció hónapjában”, mikor a propaganda amúgy is minden módon azt sugallja, hogy az ország jelenlegi kormánya, s annak e felekezethez tartozó vezetője a lutheri és kálvini tradíció legméltóbb örököse.

A református fenntartású intézmények több közpénzhez való juttatását megkönnyíti egyébként a kiemelt egyetem és az alkalmazott tudományok egyetemének fogalmi tisztázatlansága. Az előbbire még pályázni sem lehet, így az sem derül ki, hogy mely intézmény, mennyi ideig, és főleg milyen alapon kapja a kiemelt támogatást a közös kasszából. Mennyei mannaként vagy aranyesőként hull az alá a legfőbb döntési fórum kifürkészhetetlen akaratából és kegyelméből.

Történik ez egy olyan időszakban, amikor, ahogy  Gábor György és Vásárhelyi Mária megbízható adatok alapján bizonyítja, a magyar lakosság egyre kisebb része tekinthető vallásosnak abban az értelemben, hogy életvezetésének iránytűjévé tenné valamely felekezet tanítását. Ami az egyházak presztízsét illeti: “az emberek többsége jobban bízik a tűzoltóságban, a honvédségben, a rendőrségben, sőt még a postában is, mint az egyházakban”. A magyar polgárok többsége ennélfogva azt sem helyesli, hogy a “kiemelt” keresztény egyházak az eddigieknél is többet kapjanak közpénzekből hitéleti és egyéb tevékenységeikre.

A jelenlegi magyar kormány a polgárok akarata ellenére juttat bőséges adományokat az általa kedvelt, “kiemelt” felekezeknek. Ők ezt boldogan fogadják, cserébe pedig spirituális legitimációt próbálnak nyújtani a kormánypolitikának. Nem félnek a “politikai kereszténység” elfogadásától, amelyben, ahogy Fabiny Tamás evangélikus püspökfigyelmeztet, “összefonódik a politikai és a vélt egyházi érdek”.

Az egyre üresebb templomokban fogyatkozó gyülekezetek hallgatják a kormány zsoldjában hízó, tartuffi hitelességű lelkipásztoraikat. És itt fordul ellentétébe a kormányzati szándék: minél többet juttatnak az őket buzgón szolgáló egyházaknak, azok valódi befolyásolási képessége – hitelességükkel arányban – annál drasztikusabban csökken.

Jó lenne egyszer csakugyan elolvasni a lutheri téziseket, nemcsak üres szónoki pátosszal emlegetni őket. És azok társadalmi következményeibe is érdemes lenne belegondolni, még mielőtt az Orbán Viktor által büszkén emlegetett ötszáz éves tölgy korhadtan dől a magyar puszta porába.

Posted in Balla Péter, HungarianCalvinistChurch, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , , , | 35 hozzászólás »

Judge assignments (Kézivezérelt ügyszignálás: Tallián Blanka küldetése)

Posted by jhnnsclvn - október 11, 2017

Az alábbi cikket a Ravasz László blogról vettük át. – A szerkesztőség

egy Handó-kedvenc bíró

2017. október 10.

 

Szerző: Csép Pán

Hozzátok küldöm ezt a kis infót, egyrészt mert Ravasz László nevét viselitek, akinek a névrokonáról itt részben szó lesz, másrészt ez a blog szalonképesebb, mint a Johannes odaát (ezt kikérjük magunknak – a szerk.), amit szívesen olvasok, de nem szívesen látnám ott viszont a nickemet. Bár gyanítom, van összefüggés a két blog között.

Nem árt, ha tudjátok: a H.G. kontra Károli pert nem véletlenül szignáltatta Handó Tünde a barátnőjére, Tallián Blankára. A kolléganőnek ugyanis jó a “pedigréje”: jól muzsikált egy megyei bíró meghurcolásában, akinek az ügye nagyon hasonlított H.G-éhez. Ő is hivatali visszaéléseket és okirathamisításokat tárt fel, nem kímélve a testület nemlétező becsületét. Előbb kapott egy fegyelmit, aztán kirúgták. Ez az ügy volt Tallián Blanka ajánlólevele a H.G.-ügyre. Mérget lehetett rá venni, hogy elvégzi a küldetését.Ha egy igazság bajnokát kell kivégezni, arra nincs alkalmasabb Tallián Blankánál, aki szinte élvezi az “akasztásokat”. Hátha még kollégáról van szó. Itt a Kúrián csak “vihogó hóhérként” emlegetik.

A sajtó így számolt be Ravasz László Csanád-Csongrád megyebíró kirúgásáról:

Felmentette Ravasz Lászlót bírói tisztségéből  Áder János köztársasági elnök 2012. május 23-án. Ravasz László 2011 áprilisában a Magyar Hírlapban jelentetett meg egy publikációt, amelyben azt állította, hogy a “bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti”. Állítását azzal támasztotta alá, hogy a bíróságok iránti lakossági bizalom csökkent az elmúlt 15 évben. Szerinte “hűbéri rendszer” alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba. A felsőbb szinteken gyakran “olyan bírák bírálják felül, akiknek a kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják”. Vagyis ugyanazért borított asztalt, mint a minap Vasvári Csaba, csak ő már öt évvel ezelőtt.

Ravasz László saját közleménye az ügyéről

Szólásszabadságomnak a végül jogtalan felmentésemhez vezető, véleményem szerint súlyosan alkotmánysértő korlátozása a 2011. december 31-ig fennállt antidemokratikus igazságszolgáltatási rendszerben elkövetett visszaéléseket feltáró 2011 tavaszi írásaimmal összefüggésben Baka András volt főbíró, Czene Klára, a Szegedi Törvényszék volt elnöke, az eljárt szolgálati bírák ( Pálné dr. Mikola Júlia, dr. Maka Mária, dr. Krémer László, Tóthné dr. Révész Anna, dr. Rácz József, dr. Belegi József, dr. Tallián Blanka, dr. Lőrincz Györgyné, dr. Tóth Kincső ) és általában a jogállami bírósági igazgatás és az annak megteremtését célzó reformok ellenségeinek felelőssége.

A fegyelmi eljárásomban elkövetett jogsértések miatt alkotmányjogi panaszt terjesztettem elő az Alkotmánybíróságnál (IV/2868/2012) illetve a feljelentésem alapján nyomozás van folyamatban a Központi Nyomozó Főügyészségen közokirat hamisítás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt ( Nyom. 120/2012).

Ravaszt előbb visszahelyezték állásába, de mivel a bírálatokkal nem állt le, újabb fegyelmit kapott. Karriert Handó Tünde alatt nem a Ravasz Lászlók és Vasvári Csabák csinálnak, hanem a Tallián Blankák.  „A bírósági rendszer olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti” – írta Ravasz László a már hozzáférhetetlenné tett Magyar Hírlap-cikkben. Én csak annyit teszek hozzá szintén bennfentes szemszögből: azóta is, sőt azóta még inkább!

 

Posted in Uncategorized | 26 hozzászólás »

Justice in Hungary under Orbán and Handó (Sperma Viktortól Ondó Tündéig)

Posted by jhnnsclvn - október 8, 2017

félkész termék

Jusztícia megcsúfolása

közös fotón a két G…

Szerző: Judge

Amikor Orbán (G) Viktor régi cimboránéját, sőt, volt Bibó-kollégistaként egyszemélyben cimboráját, Handó (G) Tündét nevezte ki az Országos Bírói Hivatal (OBH) élére, már akkor lehetett tudni, hogy a Fidesz totálisan megszállta az igazságszolgáltatást. (Az ügyészséget Polt Péterrel és társaival már jóval régebben.) Mint ahogy azt is, hogy előbb-utóbb a bíróság is eljut oda, ahová az összes közintézmény és közmédia: aki nem Orbán füttyszavára táncol, azt ellehetetlenítik. és még jól jár, ha csak a karrierje bánja és nem az élete (Váradi András alcsúti juhász). Handó Tünde kinevezésével a bíróságok is bedarálódtak a NER-be. Független és fair ítéletre ne számítson senki, aki egy kicsit is politikai jellegű ügybe csöppen, még akkor se, ha életében soha nem politizált.

Vasvári Csaba bíró szerencsés volt idáig, hogy a 2010 óta zajló folyamat következményei csak most értek el hozzá. Bár nyáron még kitüntette Handó Tünde, az utóbbi időben azt tapasztalja, hogy hiába adja be a pályázatait, és ér el azokon rendre első helyeket, a pozíciót mégse kapja meg, inkább visszavonják a pályázatot. Állítólag azért, mert nem a hajbókolásáról híres. Vasvári Csaba azt mondja, számára nem átlátható, hogyan kerülnek kiosztásra a bírósági álláshelyek. Úgy látja, hogy a pályázati rendszer kamu, a döntés egyszemélyes. Most ébredt? Nyolc éve így van ez minden stratégiailag fontos területen. Az ország pedagógusai, iskola- és kórházigazgatói, egészségügyi dolgozói, színészei, újságírói, professzorai, sőt, papjai is immáron nyolcadik éve ebben a fenyegetettségben élnek: ha valaki autonom, ellenáll, sőt, bírálni merészel, azt ellehetetlenítik, kirúgják, utána nyúlnak, sehol sem kap állást az ország egész területén. Mint az István, a királyban: “Aki ellenáll, az elveszett”.

2010 óta az igazságszolgáltatás fokozatosan abszurd kabarévá vált. A jogállamiság leépülésének folyamatát szinte leképezi az a munkaügyi per, amely 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásának évében kezdődött, és annak nyolcadik évében, három nappal ezelőtt zárult. Kezdetben még látszólag jogszerű keretek között folyt az eljárás, az első három bíró bizonyíttatni akarta a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntető munkaadóval az okot. Mikor kiderült, hogy a munkaadó semmit sem tud bizonyítani, a bírákat egyenként levették az ügyről, és kerestek egy negyediket, aki semmit se akart bizonyíttatni. Azt is lezsírozták vele, hogy a per harmadik évében befogadja a volt komcsi titkosszolgával, Földi Lászlóval sebtében hamisíttatott “bizonyítékot”, amellyel majd nyeretik a munkáltatót. Földi azonban kontármunkát végzett, a “bizonyítékról” ordított, hogy utólag készült, a dátumok se stimmeltek, a munkavállaló pont külföldön volt akkor, amikor itthon a fegyelmi vétséget állítólag elkövette. Itt véget kellett volna érnie a pernek. Azonban a Handó-féle bíróság ezen a ponton bevezetett egy újítást: a negatív bizonyítást. Bizonyítsa a munkavállaló, hogy nem követte el azt, amivel vádolják! Még célszerűbb, ha a bizonyítási teher megfordítását nem hamarkodják el közölni, elég, ha a másodfokú ítéletben vágják vele fejbe a munkavállalót, arra már nem reagálhat. A Bíróság soha nem kérte be sem a felvevő eszközt, sem az eredeti felvételt, annak ellenére, hogy a munkáltató ügyvédje, a hírhedt Röfi, jegyzőkönyvbe mondta, hogy a Földitől kapott felvételeket ő maga vagdosta és másolgatta a per igényeihez igazítva. Ennek ellenére nem kérték be az eredetieket.

Rettentő egyszerűen átlátható Handó Tünde rendszere, csak Vasvári Csaba, úgy látszik, nem a megfelelő pályázatokra jelentkezett. Az elnökasszony igenis szeret pályáztatni. Sajátos “pályázatok” útján keresi ki az ügyekhez alkalmas bírákat, és ha netán csalódik bennük, addig cserélgeti őket, míg rátalál arra, aki az általa lediktált ítéleteket akár a tények és bizonyítékok ellenére is kész kihirdetni. Próbatételen alapul a kinevezés, mint a mesében: ha teljesíted, tied a lányom és a fele királyságom, ha nem, halálfia vagy. Handó pl. a fenti nagyon bonyolult ügy megoldására három “pályázatot” is kiírt.

Az első pályázat a Pesti Központi Kerületi Bíróságra szólt. Jelentkezzen az a bíró, aki hajlandó felmenteni nyírfás Földi László cégének bűnöző alkalmazottjait, akik megtévesztéssel behatoltak egy magánlakásba és ott titkos felvételeket készítettek. Adva volt a lehetőség Vasvári Csabának, de nem élt vele. Handó Tünde barátnői egymást taposták a feladatért, végül Tóth Tímea (Ibolya Tibor fővárosi főügyész intim barátnője) testbedobással nyerte el ezt a pályázatot.

A második próbatétel a Munkaügyi Bíróságra még fifikásabb volt. Jelentkezzen az, aki kész ítéletként a híres székely viccet elmesélni : “Látja azt a fát ott?” “Ne azt nézze.” Mutatis mutandis: “A dolgozó a munkáltató által megjelölt napokat, nevezetesen a 2010. július 26-át, 27-ét, 28-át, 29-ét cáfolta?” “Nem azt kellett volna. Ha-ha-ha! Hanem amiket nem jelölt meg.” Mészárosné Szabó Judit nyerte el a kihirdetés jogát a Munkaügyi Bíróság II. fokán. Vasvári Csaba – hogy-hogynem – erre sem jelentkezett. Talán nem értette, mit is kell tkp. kihirdetni. Az ő baja, minek ilyen aggályos. Mészárosné Szabó Juditnak bezzeg a tök értelmetlen, nonszensz és hazug indoklás sem volt akadály. Ezzel a második hűségpróba is elúszott.

Végül az utolsó próbatétel: ki vállalja ennek a szemét zagyvaságnak a hatályban tartását a Kúrián? Újabb esély Vasvári Csabának, azonban ő megint nem ugrott rá. Ezúttal a hivatásos hóhér, a Ravasz László szegedi bírótársát is vihogva kinyíró Tallián Blanka nevű barátnő lett a befutó. És Vasvári Csaba még csodálkozik, hogy elbukta a szolgabírói – azaz a Handó Tündét szolgáló bírói – állást!

Posted in Balla Péter, Fővárosi Főügyészség, Handó Tünde, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Kúria | Címkézve: , , , , | 37 hozzászólás »

The sensitive soul of the General Prosecutor of Budapest (Ibolya Tibor érzékeny lelke)

Posted by jhnnsclvn - október 5, 2017

Kétpetéjű ikrek

Szerző: Kisjogász

A Kúria a minap kimondta, hogy lehet fideszesnek nevezni Polt Péter ügyészségét. A Fővárosi Főügyészség vezetője, a Károli Református Egyetem címzetes docense, Ibolya Tibor, ezen annyira kiakadt, hogy levágott egy hisztit az indexnél, mely szerint egy ilyen állásfoglalás az ügyészek személyiségi jogát sérti, és ez az ügyben eljáró bíróság szégyene. Jobb lett volna, ha csöndben marad. Mert akinek annyi vaj van a fején, mint neki, az inkább ne menjen a napra.

Ibolya infantilis sértődöttséggel előbb saját úttörő- és párttagságát hozza fel, amely alapján akár komcsinak is lehetne őt és Polt kollégáját nevezni, de mégis a fideszes bélyeget sütik rájuk, mert Polt – még “függetlenné” válása előtt – Fidesz-tag volt. Ez óriási csúsztatás. Dehogyis azért nevezik Poltot és Ibolyát fideszesnek, mert párttagok voltak, hanem mert ügyészi pozíciójukban a fideszes bűnözők seggét mentik, és az ártatlan áldozatokat üldözik.

Azt mondja ebben a kis cikkben a károlis ibolyavirág, hogy Szigetvári Viktor részéről “olyan tényállítások hangzottak el (pl. az ügyészség hagyta szabadon futni Tarsoly Csabát, hagyta, hogy szabadon átruházhasson cégtulajdont, átrendezze cégcsoportját és eltüntesse bűncselekmények nyomait), amelyek, ha igazak lettek volna, akkor Polt Péter és az ügyészség eljáró tagjai – így én is – bűncselekményt követtek volna el. Márpedig Alkotmánybírósági döntések is alátámasztják, hogy a közszereplő sem köteles eltűrni azokat a tényállításokat, amelyek konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkoznak. A Kúria szerint tehát ezek az állítások, (amelyek egyébként kimerítik a hatályos Btk. 282.§ (1) bekezdésébe ütköző bűnpártolás fogalmát) csak olyan vélemények, amelyeknek van ténybeli alapja.”

Azon túl, hogy főügyész létére nincs tisztában vélemény és tényállítás különbségével, még ismételten csúsztat is. Igen, van ténybeli alapja, azaz elkövették a bűncselekményeket. Nem a felperesi széken lett volna a helyük, hanem a vádlottak padján, és azt kívánom, bár remélni alig merem, hogy egyszer a Károlinak ez a legpenetránsabban illatozó virágszála oda is jusson Polt nevű cimborájával együtt.

Ibolya Tibor akkora bűnpártoló, hogy csak a károlis bűnpártolásai több tucat dossziét töltenek meg!

Nézzünk csak egy másik példát, a Wistmanwood-ügyet, amit Ibolya olyan szépen elsikált, hogy Újpestről, ahol korábban vezető ügyész volt, a Fővárosi Főügyészség élére kerülve magával vitte a Belvárosba, nehogy kicsússzon a kezéből. Már Újpesten is levetetett három nyomozót az ügyről, az egyiket ki is rúgatta. Állítólag nemcsak azért, mert az komolyan vette a nyomozást, és bizonyítékhamisítás miatt vádat akart emeltetni Nagy Gábor László károlis ügyvéd ellen is, aki a wistmanwoodos lemezeket a Hima elleni per érdekében meghekkelte, hanem azért is, mert a csinos és okos főhadnagy asszony, aki jogi doktorátussal is rendelkezett, visszautasította Ibolya gusztustalan közeledését. Újpesten maradt fiatal kollégája, Nagy István ügyész, akit nem sikerült jobb belátásra bírnia, vádat emelt a két magánlakásban testkamerázó áltanítvány ellen, de Ibolya nem hagyta, hogy a kerületi bíróság tárgyalja az ügyüket. Otthagyván a kerületet, nem bízott maradék befolyásában, vagy nem talált magának olyan korrupt ribit, mint a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Tóth Tímea, akivel intim viszonya közismert (csak a felesége és a gyerekei nem tudnak róla, de remélem, hamarosan az ő fülükbe is eljut), mint ahogy az is, hogy mennyire támogatta ennek a buta és romlott erkölcsű, bírói hivatásra teljesen alkalmatlan nőcskének a bírói kinevezését.

Felmenttette a vádlottakat a korrupt kis rüfkével, majd amikor a X-XVIII. kerületi ügyész, aki a vádat képviselte, jogsértés és megalapozatlanság miatt megtámadta az ítéletet, Ibolya saját kezűleg megírta a fellebbezés azonnali, indoklás nélküli visszavonására az utasítást, és odatolta Falvai Zsolt beosztottja elé, akit ugyanúgy kényszerített, hogy aláírja, mint azelőtt szerencsétlen Soltész Miklós kollégát a Károlin összefércelt Hima-ellenes förmedvények és a zavaros, vádemelésre nem alkalmas Quaestor-iratok szignálására. Egyszemélyben elszabotálta a wistmanwoodos büntetőeljárást, védve a megbízó, Balla Péter károlis rektor inkognitóját. Nincs precedens arra, hogy magánlakásban végzett titkos felvételek készítőit ne ítélték volna el. Ez az első eset, mert Ibolya a Károli érdekében futni hagyta a bűnözőket – mindenféle jogi megokolás nélkül.

Jut eszembe, Ibolya a nagy sértődöttségében a quaestoros ügy kapcsán megfeledkezett Soltész Miklós kollégája megemlítéséről, akit amorális parancsaival olyan meghasonlásba kergetett, hogy az rövid idő alatt – fiatalon – belepusztult a lelkifurdalásaiba. Miklós nevét és a halálában játszott szerepét fontosabb lett volna a cikkben megemlítenie, mint azt, hogy a Quaestor szót a Kúrián kicsit megrövidítették. Egy élet megrövidítése ugyanis kicsivel súlyosabb vétek, mint egy latin szó helyesírásában elkövetett apró hiba.

De a kedvenc idézetem mégsem a fenti, hanem az alábbi:

“a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerint tény, hogy a nyomozást nem a II. rendű felperes (Polt Péter) vezette, és az I. rendű felperes (Legfőbb Ügyészség) végezteazonban a felett fokozott ügyészi felügyeletet gyakorolt, ami azt jelenti, hogy minden lényeges nyomozati cselekményekről (sic!) soron kívül értesült, azokra közvetlen ráhatása volt. Elképesztő, hogy egy körülbelül ötezer főt számláló jogászi hivatásrendet pellengérre állító bírósági ítélet indokolásában ilyen szakmai képtelenségeket le lehet írni. A nyomozás feletti fokozott ügyészi felügyeletet ugyanis csak az ügyre illetékes ügyészség ügyésze gyakorolhat – tehát sem a Legfőbb Ügyészség, sem a legfőbb ügyész”.

Nem az a képtelenség, amit a Kúria állít, hogy Polt Péternek módjában állt felügyelni és befolyásolni a quaestoros nyomozást, hanem az, amit Ibolya Tibor. Nem azt mondja a Kúria, hogy Polt Péter mind az ötezer fővárosi vagy országos ügyészt közvetlenül ellenőrzi, hanem azt, hogy módjában áll a többezer ügyből kiválasztani azt az egyet, amelyben a saját lánya, továbbá számos kormányközeli potentát érintett, és az illetékes ügyészségi vezetőn – például a hírhedten bűnpártoló Ibolyán – keresztül kontrollálni az ügyet. Mint ahogy Ibolya Tibor is ki tudta választani a Fővárosi Főügyészség többezer ügyéből a károlis ügyeket, amelyekben saját munkahelyi főnöke, Balla Péter volt az érintett, és személyesen jelölt ki rá ügyészeket és ellenőrizte a munkájukat. A Wistmanwoodot ugyanis nem önmagáért, mármint a Wistmanwood két szép szeméért mentette fel, hanem, mint az imént említettem, azért, hogy az egyházi megbízót, akinek az ügyész úr maga is a zsoldjában áll, fedezze. Ibolya Tibor az indexes cikk aláírásából kifelejtett egy nagyon fontos adatot, mégpedig azt, hogy hol “címzetes egyetemi docens” ő. Természetesen a legerkölcstelenebb, morálisan leggátlástalanabb képzőhelyen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol szükségük is van egy ilyen “házi védőszentre”, hogy az itt elkövetett bűnügyeknek ne legyen jogkövetkezményük.

Ez a sértődött cikk nem Polt Péterről szól tehát, hanem Ibolya Tiborról. Polt ürügyén saját összeférhetetlenségi ügyei lelepleződésének próbál elébe menni. A quaestoros ügyben csak kisegítette Poltot, a wistmanwoodos ügyben viszont már saját másodállású munkahelyi főnökének falazott. Kinek is kell tehát szégyellnie magát? A Kúriának, amely ebben az esetben a véleménynyilvánítás szabadságát védelmezte, vagy inkább Ibolyának, aki számos esetben elkövette a bűnpártolást, aztán a jogos kritikára úgy felszisszen, mint aki meztelen valaggal darázsfészekbe ült?

Posted in Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli University of the Reformed Church, Wistmanwood | Címkézve: , , , , | 33 hozzászólás »

Breaking news: Supreme Court (Kúria)

Posted by jhnnsclvn - október 2, 2017

Breaking news: Supreme Court (Kúria)

Kisjogász két dokumentumot is eljuttatott hozzánk. Az egyik H. G. professzony asszony felülvizsgálati kérelme, a másik egy idézés 2017. október 4-én 10 órára a Kúria 2. sz. tárgyalóterébe ennek a kérelemnek a tárgyalására. Legnagyobb sajnálatunkra ezúttal csak a másodikat hasznosíthatjuk, mert a professzor asszony, akit e-mailben megkérdeztünk, nyomatékosan tiltakozik az ellen, hogy folyamatban lévő munkaügyi peréről bármit közreadjunk. Mivel az idézés sablonszöveg, semmi személyeset nem tartalmaz, ezt közöljük. A másikat egyelőre nem tehetjük ki, amiért ezúton kérjük Kisjogász megértését. Közreműködését azonban nagyra értékeljük, és várjuk tőle a további dokumentumokat abban a reményben, hogy egyszer talán azokat is posztolhatjuk. – A Ravasz László Baráti Kör honlap szerkesztősége.

Szerző: Kisjogász

A Ravasz László Baráti Kör szerkesztőségének válaszát tudomásul véve minden kommentár nélkül teszem közzé az alábbi idézést. Akit érdekel az ügy, jöjjön el személyesen, a tárgyalás nyilvános. Hogy igazság- vagy akár jogszolgáltatásra sor kerül-e szerdán, azt nem tudni. Az mindenesetre tesztelhető lesz, hogy van-e és ha van, mekkora befolyása a Károlinak a Kúriára. Hogy a Fővárosi Főügyészségre a károlis oktató Ibolya Tiboron, illetve a Legfőbb Ügyészségre a szintén károlis Lajtár Istvánon és társaikon keresztül van, azt mára már minden olvasónk tudja. Azt is, hogy a Károli a szintén ott oktató Trócsányi révén lenyúlta az Igazságügyminisztériumot. Tény, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéleteinek indoklását károlis ügyekben kiszervezik a Károli ÁJK Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézetébe. Itt a névsor, lehet találgatni, hogy kik a justizmordok valódi szerzői.

Ez itt az idézés hűlt helye!

 

Ismételt tiltakozás miatt le kell vennünk a bírósági iratot. Akit érdekel a holnapi tárgyalás, jöjjön oda személyesen, jelen lehet, mert nyilvános. Aki nem lesz ott, nem fogja megtudni, mi történt, mert nem tudósíthatunk róla. Az érintett semmilyen híradáshoz nem járul hozzá. – A Szerkesztőség

Posted in Balla Péter, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church | Címkézve: , , | 52 hozzászólás »

Supplement (Kiegészítés)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 24, 2017

a károlis főgazember

Szerző: Kisjogász

A Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor hetekig rejtegethette a nyomozati iratokat. Az alábbi kiegészítést az elfogultsági kifogáshoz 2012. december 17-én érkeztették a Főügyészségre. E szerint a nyomozati iratok még Karácsony előtt egy héttel sem kerültek elő. Ibolya nyilván bekalkulálta a karácsonyi és újévi szünetet, azt remélve, a sértettnek nem marad ideje benyújtani a pótmagánvádat Balla Péter ellen a rendelkezésére álló 60 nap alatt. Természetesen Ibolya már azt is tudta, amit a sértett akkor még aligha, hogy a Parlament a közérdekű bejelentő üldözését a következő év elején ki fogja venni a Btk-ból. Ibolya eljátszotta jogorvoslat biztosítását, közben pedig röhögött a markába. Az elfogultsági panasz kiegészítéséből az is kiderül, milyen mulasztásokat követett el a Fővárosi Főügyészség irányítása alatt álló BRFK a nyomozás során: nem értékelte azt a hangfelvételt, amelyben Szabó András és Balla Péter utasítják Himát, hogy falazzon a PhD-csalásokhoz; semmit nem valósított meg a Bézsenyi Balázs főügyész által előírt nyomozati cselekményekből, nem vizsgálta a Wistmanwoodnak a sértett lakásán az egyetem megbízásából végzett tevékenységét sem. A Fővárosi Főügyészségtől eleve nem volt elvárható az ügy elfogulatlan megítélése Ibolya pozíciója miatt. De Ibolya erről nem szólt senkinek, hanem egyszerűen leállította a nyomozást. Arra utasította barátomat, a szerencsétlen sorsú Soltész Miklóst, hogy a terhelteket mentesítse, a sértettet pedig feketítse be. A botrányos nyomozásért Ibolya Tibor nem maga vállalta a felelősséget, hanem Miklós barátom nyakába varrta. Ezért ő az alábbi beadvány címzettje is.

Forrás: https://ravaszlaszlobaratikor.wordpress.com/2017/09/25/supplement-kiegeszites/

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Mákné Portel Melinda | Címkézve: , , , , | 113 hozzászólás »

Objection for suspicion of partiality (Elfogultsági kifogás)

Posted by jhnnsclvn - szeptember 18, 2017

Objection for suspicion of partiality (Elfogultsági kifogás)

A néhai alszerpap főügyész

A Károli korrupciótól bűzlő Ibolyája

Szerző: Kisjogász

A Soltész Miklós csoportvezető főügyész kolléga nevével jelzett, de egészen biztosan nem általa aláírt határozat kézhez kapásakor Hima valószínűleg még nem tudta, hogy Ibolya Tibor károlis oktatót bízták meg 4 hónappal korábban a Fővárosi Főügyészség vezetésével. Azt azonban pontosan észlelte, hogy az ügyészség falaz a Károlinak, mi több, mindent megtesz, hogy az áldozatot hibáztassa. A “blame the victim” stratégia általánosan ismert hárítás a nyomozók és ügyészek részéről, de ebben a határozatban többről volt szó: személyes gyűlöletről és bosszúról a sértettel szemben. Ha Hima tudta volna, mi Ibolya státusza a Fővárosi Főügyészségen, minden bizonnyal ellene jelentett volna be személyesen elfogultsági kifogást. De mivel nem ezt tette, csak az elfogultság lehetett számára nyilvánvaló, hogy ki áll mögötte, az akkor még nem. Soltész Miklós határozatára válaszul Hima azonnal elfogultsági kifogást jelentett be, mint azt az első dokumentumból láthatjuk. Ebben kiemel néhány durva hamisítást a főügyészségi határozatból, és egyúttal jelzi, hogy részletekbe menő felülvizsgálati kérelmet nyújt be a határozat ellen a Legfőbb Ügyészséghez. A második dokumentum arról tanúskodik, hogy Hima élni akart a határozatban biztosított lehetőséggel az iratok tanulmányozására pótmagánvád benyújtása céljából, azonban ott a helyszínen, a Fővárosi Főügyészség épületében szembesült azzal, hogy az ügyészség átverte: nem kapta meg az iratokat betekintésre. Vagy azért mert tényleg nem voltak ott, vagy azért, mert azt hazudták neki. Pótmagánvád benyújtására csak 60 nap áll rendelkezésre, ennek elmulasztása jogvesztő. Az iratok eldugásával a Fővárosi Főügyészség illetve annak vezetője, a károlis oktató Ibolya Tibor nyilvánvalóan a pótmagánvád benyújtását akarta akadályozni.

Eldugott iratok

Posted in Balla Péter, BRFK, Fővárosi Főügyészség, HungarianCalvinistChurch, Ibolya Tibor károlis főügyész, Károli Egyetem ÁJK, Károli University of the Reformed Church, Kulcsár-Szabó Ágnes, Mákné Portel Melinda, Mészáros Márton, Szabó András | Címkézve: , , , | 90 hozzászólás »