Great Ancestors and Mean Successors (Az igazi reformáció és annak hitvány örökösei)

Írta: Sola fide

Október 31-én ünnepeljük a reformáció emléknapját. Elhangzanak a szokásos közhelyes, patetikus prédikációk és az ostobaságok a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezett tételekről. Miért szögezett volna ki egy képzett teológus 95, latin nyelvű tételt, melyeknek jó része szubtilis teológiai elemzésekre utalt, egy olyan városban, amelynek lakossága csak néhány százalékban írt és olvasott az anyanyelvén, németül? Természetesen nem kiszögezte, hanem elküldte a téziseket magához hasonlóan képzett teológusoknak, papoknak és nagy hatalmú világi uraknak. A tételek kiszögezése csak egy Melanchton által kitalált legenda, mégis ez vált a reformáció szimbólumává.

A reformáció neve ma a laikus közgondolkodásban elválaszthatatlanul Lutheréval fonódott össze, a félévezredes emlékévben ez nagyon jól megfigyelhető volt. Wittenberg turisztikai sztárolása és a Luther sör kereskedelmi sikere is annak a német földön kialakult Luther-kultusznak a folyománya, amely már a tizenhetedik században megmutatkozott. Egy 1617-es röpirat grafikája Luthert ábrázolja, amint tollával felírja a téziseit a wittenbergi vártemplom ajtajára, a toll belefúródik egy tüzes trónon (Róma) ülő oroszlán (X. Leo pápa) fejébe, és lelöki róla a pápai tiarát. Az előtérben látható egy megsütött liba (utalás Jan Husra, akinek a neve csehül libát jelent). A kép tetején ülő Isten sugallja Luthernak, hogy vigye el a nép közé a Szentírást, amit ő meg is tesz.

A kép elemei megfeleltethetők a mai, németországi kiindulású Luther-kultusz elemeinek. A tizenkilencedik századi német történetírásban Luthert a német egység előhírnökének is tekintették. Ezt Biblia-fordításával érdemelte ki, amely csakugyan hozzájárult egy széttagolt birodalomban a német köznyelv egységesüléséhez.

A lutheri felfogás szerint az isteni kegyelem megmenti az embert az állandó rettegéstől és teljesítménykényszertől. Az ember feladata tehát a feltétel nélküli hit és annak megvallása.

Ez az alapgondolata annak az utólag reformációnak nevezett mozgalomnak, amelyet a németországi történettudomány Leopold von Rankét követve 1517 – a lutheri tételek nyilvánosságra hozása – és 1555 – az augsburgi vallásbéke – közötti időszakban helyez el. A mozgalom megindítóinak célja nem egyházszakadás volt, hanem a hitélet megtisztítása, visszatérés a krisztusi alapokhoz.

A reformációt az utóbbi száz évben megpróbálták politikai célokra felhasználni. Az 1917-es emlékév az első világháborús vereségek miatt megtépázott német nemzeti tudatot próbálta meg erősíteni. A 450-edik évforduló idején, 1933-ban még arra is történt kísérlet a nemzetiszocialista propaganda részéről, hogy a Luther által elkezdett mű kiteljesítőjeként Adolf Hitlert mutassák fel.

A 2017-es emlékévet Magyarországon a fideszkormány saját hatalmának spirituális legitimálására használta fel. Ebben a Magyar Református Egyház (továbbiakban: MRE) vezetői szervilisen kiszolgálták őket. Akkora blaszfémia is elhangzott a jelenlegi főpásztor, Bogárdi Szabó szájából, hogy Orbán gondolkodóként csak Kálvinhoz hasonlítható. Orbán hálás az MRE-nek, rengeteg közpénzt, irdatlan ingatlanvagyont juttat nekik. Agyonfizetett, aljas cselédek a mai magyar reformátusok lelki (???) vezetői. Lelkipásztorokból templomi üvöltő dervisekké váltak, az erkölcsi bukás mélységes szakadékának aljára taszítva az MRE-t.

A reformációs gondolatnak és Luther személyének a politikai ki- és felhasználása indíthatta az EKD (Evangelische Kirche Deutschlands), Németország Evangélikus Egyházát annak a 2014-es dokumentumnak a kiadására, amely leszögezte, hogy bár a reformáció össz-európai, hatásában pedig világméretű, mégis elsődlegesen vallási esemény.

A magyarországi evangélikusok – élükön Fabiny Tamás püspökkel – mindig is elhatárolódtak a vallás politikai célú lealjasításától, a “politikai kereszténységtől”. A 2017-es emlékévben alig kaptak valami pénzt a magyar államtól, míg a fideszt harsány röfögéssel szolgáló refik elé úgy ömlött a közpénz, mint a moslék a disznók elé.

De a reformátusok bendője feneketlen, étvágya csillapíthatatlan. Ez különösen érvényes a Károli Gáspár nevére szégyent hozó Református Egyetemre.

Nemrég kapták meg az államtól a kecskeméti pedagógiai kart, most már a Kaposvári Egyetem három karára is fáj a foguk. Ezzel az 1993-ban a neonáci Hegedüs püspök által gründolt kétkarú Károli olyan sok karú lesz, mint Siva istennő.

 

A Károli oktatói karába gyűltek össze az egyház legaljasabb, legbutább és leggonoszabb figurái. Jól emlékszünk még Tenke Sándor rektorra, Czunyiné Bertalan Judit szeretőjére, akinek kedvenc mondásától: “Ki nem szarja le a zsinatot?” – ma is összerezzenünk. Őt követi aljasságban Balla Péter, aki nem átallotta a nyírfás Földi vérebeit küldeni saját kollégái lakására. Hogy a tolvaj és hamistanúzó Szabó Andrásról és bolti tolvaj, grafomán és nimfomán feleségéről, Petrőczi Éváról se feledkezzünk meg.

Egy másik károlis kiválóságról, Raffay Ernőről az a rágalom terjedte el, hogy spiclijelentéseket firkált szegedi kollégáiról. Ezt Szabó András terjesztette el róla, miután megtudta, hogy az ő feleségéről, a Ludvig Éváról írt kacagtató pamfleteket közös szegedi pályafutásuk alatt. Raffay humora azóta is fergeteges. Országgyűlési vendégszerepléséről csak röhögve tudtak az ismerősök beszélni. A Károlin mint a MIÉP egyik alelnöke szolgálta a Hegedűs-klánt. Antiszemita árnyalatú firkálmányai annyira elnyerték a mostani hatalom kegyét, hogy ki is tüntették.

Kitüntetést kapott Semjéntől a féleszű Bogár László is, aki ordas antiszemita uszításával szintén a Károlin rontja az ifjúságot. 

Ezek az emberek és intézmények megszentségtelenítik a reformáció örökségét.

A reformáció emléknapján ne is rájuk és az általuk bemocskolt és erkölcstelenné züllesztett Magyarországi Református Egyházra gondoljunk, hanem forduljunk a hit tiszta forrásaihoz. Gondoljunk az öt sola-elvre, különösen arra, amelyet jelképül választottam az írásomhoz.

SOLA FIDE! CSAK A HIT ÁLTAL ÜDVÖZÜLÜNK!

Áldás, békesség a hitben járó testvéreknek! A reformáció meggyalázóira, a vallásos hit vámszedőire, a politika palástos utcalányaira pedig sújtson le a Magasságos Isten haragja!

 

 

The false prophet (A hamis próféta)

A pedagógus

“Absolonhoz hajolt az izráeliek szíve” (2Sám 15, 13-23)

Előfordul bizony, hogy hamis prófétát imádnak, gonosz vezért választanak maguknak a népek. Amikor pl. az izráeliek Absolont választották Dávid helyett. Persze a Magasságos helyrerakta a dolgokat, Absolon meg fennakadt egy fán, a szép nagy haja lett a veszte.

Most mi magyarok vagyunk olyan helyzetben, mint az izráeliek annak idején. A többség hamis prófétát, gonosz vezért választott mindannyiunknak. Ő számos más bűne mellett a képmutatást is bőszen gyakorolja. Miután közpénzből felépítettek egy új iskolaépületet, Orbán odament a hálaadó istentiszteletre, és gátlástalan tahósággal dicsérgette saját magát. Aztán elmondta, hogyan kell nevelni a gyerekeket. Módszerei Rühelkével és Gazsival annyira beváltak, hogy mindenki tanulhat tőle. Még attól sem riadt vissza, hogy szegény Gyökössy Endre nevét is a szájára ne vegye.

A magyar miniszterelnök szereti templomban, papok között fényképeztetni magát. Odanyomja a hordónyi potrohát az úrasztalához, és folyik belőle az istenkáromló, aljas hazugság.

Ezt, gondolom, októberben még többször el kell ezt szenvednünk, nemcsak tőle, hanem Kövér (Gazember) Lászlótól is, hiszen a reformáció hónapjában vagyunk. A zsinat jelenlegi lelkészi elnöke, Bogárdi Szabó István meg azt mondta Orbánról, hogy gondolkodóként csak Kálvinhoz mérhető. Most Orbán hálistennek mindent megtesz azért, hogy a legsüketebb templomjáró banya is rájöjjön, mekkora ordas hazugság és undorító benyalás ez a szöveg Bogárditól. Mondjuk, ő sem fog bekerülni a nagy reformátorok arcképcsarnokába a bugris fejével és primitív, pökhendi locsogásaival meg a gusztustalan szervilizmusával.

Visszatérve Absolon történetére: elnyerte méltó büntetését. Ez lesz a sorsa a mostani hamis prófétának és gonosz vezérnek is. Nem kegyelmez meg neki a Teremtő, mert tudja, álságos minden szava és aljas minden tette és gondolata.

És nem lesz más a sorsa azoknak a szervilis papoknak, akik pénzért, kitüntetésért Orbánt szolgálják és nem a Teremtőt. Mindenekelőtt Bogárdi Szabóra, Balog Zoltánra, Bölcskei Gusztávra és a dunántúli alkoholista spicli püspökhelyettesre, Köntös Lászlóra fog lesújtani az ég haragja.

Felekezetünk alapítóját, Kálvin Jánost idézem: “Soha nincs olyan nyomorult idő, hogy az ember becsületes ne lehessen.” Ezt ne felejtsük el a reformáció hónapjában!

P.S. Hűséges olvasónknak, Petrőczi/Ludvig Évának üzenem, hogy a mottóban szereplő Absolon nem azonos azzal a hollóhajú, briliáns elméjű szegedi professzorral, aki után parázna fiatalkorának minden szennyes gerjedelmével sóvárgott. Ő, mármint a hajdan hollóhajú professzor – ezt személyesen mondta – undorodott az olyan hígvelejű, ostoba, visszataszítóan hájas, szőröslábú némberektől, mint a fent nevezett fűzfapoetessza.

Two Dumbshits in the offer (BAL-BAL: BALf…ok viadala)

Balla Péter: A perverz pap

Balog Zoltán: A volt miniszter

Püspökválasztásra készül a Magyar Református Egyház. Bogárdi Szabó István megüresedő posztjára két teljesen alkalmatlan jelöltet állítottak. Sajnos, nem azt kell eldöntenünk, hogy melyikük lenne jobb, hanem hogy melyikük a kevésbé rossz. Ehhez próbál segítséget nyújtani Sola Scriptura alábbi elemzése. – A Szerkesztőség

Írta: Sola Scriptura

“Aki egyikünknek árt, valamennyiünkkel teszi” – áll a két püspökjelölt közös nyilatkozatában a parokia.hu-n.

Csakugyan? A kérdés itt a valamennyiünk jelentése, pontosabban: referenciája. Kikre vonatkozik? Egészen biztosan NEM A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ (továbbiakban MRE) MINDEN TAGJÁRA. Árthat a két püspökségre ácsingózó önjelöltnek és két főgondnoki sameszuknak. Meg árt mindazoknak, akik kiszolgáltatják a magyar reformátusok felekezetét a Fidesz-kormány és/vagy a hazai neonáci csőcselék aljas manipulációinak.

Mi az IGAZSÁG oldalán állunk. Nézzünk szembe, kik is azok, akik bizalmunkat kérik. A reformatus.hu interjút készített mind a kettővel. Nézzük meg – szigorúan ábécé sorrendben – a két jelentkezőt. Először Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem volt rektora van terítéken. Nem véletlen, hogy a kérdező először a családot hozza szóba. Miután a presbiter apukára kár is lenne sok szót vesztegetni, rátérnek az érdekesebb rokonra, Hegedűs Lóránt püspökre, Balla 2013-ban elhunyt apósára. Balla példaképének nevezi Hegedűs püspököt. Ez fontos infó, hiszen a püspök egyértelműen a politikai szélsőjobb mellett tette le a voksát, Kislóri, a fia pedig MIÉP-alelnökként még inkább, ő maga MIÉP-es, felesége pedig jobbikos képviselőként ült a parlamentben. Hegedűs püspök nyíltan neonáci uszító beszédeket mondott a Kálvin téri templom szószékében, amíg oda veje beengedte, és felszólalt a MIÉP nagygyűlésein is. Fia eszelős tetteiről és uszító antiszemita szövegeiről kár beszélni, ezek közismertek. 

Az nem derült ki, mennyire jó a kapcsolat Kislóri és Balla között, mennyire fogja támogatni sógorát ő és tábora, pl. a népes és nagy hatalmú, a fidesznek is benyalintó Takaró klán. Balla állítása ugyanis apósa tiszteletéről nagyon is álságos. Hiszen éppen az alázatos vő volt az, aki nem engedte be apósát az általa alapított egyetemre, és rektori felhatalmazását arra használta fel, hogy az öreget még a Kálvin téri templomból is kitiltsa. Ezt pedig Kislóri pontosan tudja. Balla “példaképre” hivatkozása nem más, mint a Hegedűs-lobbi szavazatainak levadászása. Ha ő lesz a püspök, azt kizárólag a Kislóri mögött álló neonáci tábornak köszönheti, ami így nagyon megerősödne a MRE-ben.

Ballát elsősorban nem lelkipásztorként ismerjük, hanem tudósként (???) és rektorként. Skóciában doktorált egy bűngyenge disszertációval, ha nem állt volna mögötte a főpásztor após, el sem fogadták volna. Miután hazatért Edinburghból, Bolyki professzor tanársegédje lett – akit később aljas módon hátba támadott -, majd 2002 óta újszövetségi tanszékvezető lett. Teológiai tevékenysége felszínes, elavult tézisek szajkózásán alapul, hiányzik belőle a tudósi kreativás és innováció minden nyoma. Amikor kutatói terveiről kérdezték, a tőle megszokott színvonaltalansággal nyilatkozott: a “páli levelekkel” kíván foglalkozni. Ezekről tudvalevőleg több könyvtárnyi anyag is összegyűlt az évszázadok során, ezekből lopogat majd Balla Péter, ahogy eddig is tette. Az biztos, hogy se tudósként, se másként érdemben nem tett hozzá semmit a Pál-bibliográfiához. 

Balla kiemeli, hogy 31 éve házasságban él Hegedűs Gyöngyikével, akivel négy gyermeket neveltek fel. Ez egy üzenet a Balog-hívőknek, aki, ugye, még el is vált. Egyébként nem érdemes hűséget emlegetni ennek a házasságnak a kapcsán, hiszen Balla a Károlin kvázi vadházasságban élt a menórás kolléganővel, akit alapképzettség nélkül nevezett ki tanszékvezetőnek, és az anyaszentegyház pénzével bőségesen dotált is. Akkor már a válás tisztességesebb, mint az egyidejű és párhuzamos nőtartás. Ez a tiszántúli püspök, a szintén elvált Fekete Károly esetében sem volt a megválasztás akadálya.

Amiket Balla károlis rektori tapasztalatairól összehazudik, attól rádőlne a templom vasbeton mennyezete is. Hogy ő “lelkigondozóként” működött volna ott??? Ő, aki titkosrendőröket küldött a kollégái lakására? És nem akárkit, hanem a volt komcsi titkosszolgát, a volt III/1-es műveleti igazgatóját, nyírfás Földi László wistmanwoodos pribékjeit. Aki rágalmazott, gyalázkodott, hamisan esküdött a bíróságon is?

És ezt a lelkigondozói szerepet kívánná püspökként is követni. Nos, remélem, a szavazásra jogosultak nem dőlnek be ennyi aljas hazugságnak és NEM SZAVAZNAK BALLÁRA.

 

A második opció Balog Zoltán volt EMMI miniszter. A “pásztorok pásztora” kíván lenni, mondja, tehát Isten után az első. Szembeötlő, hogy az alapjában nem rosszindulatú, viszont mérhetetlenül korlátolt és önhitt Balogot mennyire lenullázta erkölcsileg az Orbán melletti hajbókoló, gusztustalan lakájkodás.

A kérdező nem kerüli ki a politikai befolyásolás kérdését sem, nagyon helyesen. Balog azt mondja, a legfontosabb feladat az volt politikusi pályája során, hogy sikerüljön “politikusként erkölcsösnek maradni és hatékonyan dolgozni”. Nos, a rossz hír az, hogy NEM SIKERÜLT NEKI SEM EGYIK, SEM MÁSIK. A hatékony munkavégzés Balog szerint az, hogy kiszolgálja, na nem a Teremtőt, hanem Orbánt, a becstelen diktátort. Ha a kiszolgálást hatékonyságnak gondolja, akkor igen, EMMI miniszterként Balognak sikerült pokollá tenni az egészségügyet és a közoktatást. Egyikhez se ért, könnyű megvezetni. Nem írhatjuk a javára, de az utódja, Kásler még Balog garázdálkodását s alulmúlta.

Aki embertelen hatalmat szolgál, az ERKÖLCSTELEN. Balog is az. Sem intellektuálisan, sem erkölcsileg nem fejlődött 2017 óta, amikor ez a reális portré készült róla.

 

 

Hogy melyiket válasszuk/válasszák a kettő közül? Az a helyzet, hogy az illetékeseknek a Sátán és a Belzebub között kell választaniuk. Abban egyetértünk Baloggal, ne a trollokra és a sajtóra hallgassanak, hanem a saját lelkiismeretükre. Válasszák a kisebbik rosszat, a sátáni gonoszságú Balla helyett az ostoba és szervilis Balogot, aki most is közel van a kasszához, bármikor rá tudja venni Orbánt vagy Kövért, hogy újabb milliárdokat loccsantsanak a szolgalelkű, bárgyú refik közé.

Az igazság pillanata akkor jön el, ha megbukik az orbáni korrupt diktatúra, és a dunamellékiek, sőt esetleg az egész Református Egyház ott áll a mai hatalmi helyzet által feldobott paprikajancsi püspökkel a nyakában. A percemberkéknek keserű lesz a kijózanodás.

Legyen meg Isten akarata!